Nagykároly és Vidéke, 1906 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1906-04-26 / 17. szám
Ismertetővel minden félévben díjmentesen szolgálok. A butorveyő közönség figyelmébe! A butorvevő és rendelő közönség közt nagyon sokan vannak, akik masz- sziv diófa, vagy maszsziv keményfa bútort óhajtanak beszerezni. Az nagyon természetes, hogy a keményfa sokkal eiősebb és vízben sokkal tartósabb, mint a puhafa, éppen ezért külső tárgyak felhasználására, czél- szerübb, mint a puhafa. Vagy olyan bútoroknál, mint pl. a szék, mely keskeny es vékony farészekből van összeépítve, még ajánlható, de egy más nagyobb bútordarabnál, mint pl. a PUhaszekrény, vagy ágy, a melynél nagyobb és szélesebb darab fát kell használni, nem ajánlható. A nagyobb és szélesebb darabon a száradás vagy görbülés nagyon meglátszik, mig a keskeny és vékony részeknél észre sem vehető Ha egy maszsziv diófából készült bútordarabot beteszünk egy száraz egészséges lakásba, pár év alatt az összeépítések szétnyílnak, egyes részek elgörbülnek, úgy annyira, hogy az elgörbült részeket ki kell cserélni, a szétnyílt részeket összeerösiteni, az elszáradt részekhez pedig hozzá kell toldani. Ilyen javítást 4—5 évben két évenként kell eszközölni és ez által 5 vagy 6-szop annyiba jön, mint egy jól fornérozott bútor. A régebbi időben többen készítettek ilyen maszsziv diófa bútort, de minden darabon meglátszanak ezek a javítások. Azért van ez, mert a diófa szálai és hártyáiban zsíros olajnedvesség van, melyet teljesen kiszárítani nem lehet. Ma minden értékesebb bútor vastag fornérral, forné- rozott sürü szálú fenyőfából készül, mert a fenyőfát, melyben vizes nedvessség van jobban kl lebet szárítani. Ajánlatos, hogy ha bútort, vagy ajtó ablakfélét készíttetünk, követeljük a készítőtől, hogy az minél sűrűbb szálú fenyőfából legyen, mert a ritka szálú fenyőfában nagyon sok a hártya, a mely a legkisebb nedveséget is felszívja és ezáltal az összeépítés nagyon hamar megmozdul. Érdekes egy bútorkereskedő elbeszélése, melyet egy alkalommal a következőleg mondott el : Én gyermekkoromban fügével, czitrommal s egyéb ily félével kereskedtem, később lovakkal és bőrrel. Összegyűjtöttem pár száz forintot, a miből butOP- raktárt nyitottam. Annak ma már 8 éve. Soha az asztalosságot nem tanultam, nem ismertem, hát honnan tudjam azt, hogy melyik bútor milyen fából jobb és tartósabb, milyen iából készül, vagy milyen stylben. Ha észre veszem, hogy a vevő maszsziv diófabutort akar, akkor ráfogom valamelyikre, hogy ez maszsziv diófa bútor, vagy ha cseresznyefa bútort óhajt venni, akkor azt mondom, hogy ez cseresznyefa és a legerősebben állitva hozzáteszem, hogy ezt a párisi kiállításon vettem egy asztalostól. A vevő elhiszi és jó árban megveszi. De ha azt mondanám, hogy ez használt bútor, tele van féreggel, azonban a reperáló asztalosom a repedéseket tele tömte szappannal és bemázolta fényesre, a vevő elmenne és kikerülne messziről. A fő nálam bármi uton-módon minél olcsóbban venni és minél drágábban eladni. így lehet urasan megélni és vagyont gyűjteni. Különösen örvendek, ha valaki részletfizetésre vesz, az is alkuszik, elmegy, de visszajön, örül, hogy kap bútort. Van nálunk egy asztalos butorraktáros, 5 év óta kitűnő rajzoló, kitűnő tervező és kitűnő asztalosnak mondják a pesti legjobb hirnevü asztalosok. Korán reggeltől késő estig mindig erősen dolgozik, ha asztalostól vesz át munkát, nagyon megvizsgálja s ha egy piczi hibát is észre vesz rajta a munkát nem veszi át. Hazudni vagy rábeszélni nem tud. Megélni megél, de vagyont gyűjteni nem tud, de igy nem is lehet. Ajánlom a bútort vevő közönségnek, hogy bármerre vásárol bútort, azt nézze meg jól és a nagy mondásoknak vagy állításoknak hitelt ne adjon. **» Co a* <5> HOLCZMAN ISTVÁN. Ismertetővel minden félévben díjmentesen szolgálok. NYOM. NOTH KÁROLY N.-KÁBOLY.
