Nagykároly és Vidéke, 1906 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1906-04-12 / 15. szám

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE.

A ki kétségbe vonja az örökélet hitét s azt hirdeti, hogy a sir nem egyéb a végsemmisülésnél, az valóban szánandó teremtmény s azt sem tudja, hogy Isten az embert a maga képére és hasonlatosságára teremtette s halhatatlan lélekkel ajándékozta meg.

Ha az ily kétkedőnek, vagy hitetlennek lenne igaza, mivé törpülne az ember, a teremtés koronája? Nem lenne hivatása, nem lenne rendeltetése, czél nélkül élne egyik napról a másikra s aztán, mint a legigénytelenebb féreg, végképpen megsemmisülne !

Ez a felfogás nemcsak téves, de erkölcsileg lehetetlen is, mert ellenkeznék az isteni gondviselés örökigazságával.

A történelem tanitása szerint hányán voltak, kik az igaz ügyért haltak meg, de elégtételt, jutalmat e földi életben nem kaptak. Azok a hősök, kik a hazaszeretettől lelkesítve nemzetük szabadságáért hullottak el, azok a vértanuk, kiket a zsarnokság bilófára küldött, — részesültek-e földi életükben elismerésben? Ugy-e nem?

A mindennapi életben is hányszor, de hányszor fordul elő, hogy a zsarnokság, a törvény- és igazságellenes eljárás diadalt ül s örömittasan szemléli ártatlan áldozatának kínjait s az emberi igazságszolgáltatás késik a bűnöst méltó büntetéssel sújtani, vagy az elöl végképpen el is menekül.

Hát lehetséges-e az, hogy a bűn büntetés nélkül maradjon? Hát a Gondviselés — a legfőbb Biró — nem gondoskodott volna-e arról, hogy a mit a földi igazságszolgáltatás elmulasztott, az a mulasztás pótolva legyen?

Ezen kérdésre nemmel felelni igazán kicsinyhitüség! A síron túl lenni kell egy más életnek, hol a méltó büntetés, vagy jutalmazás el nem maradhat.

Lehetséges-e, hogy az ártatlanul szenvedő, kit az emberek hazugságok és rágalmazások miatt a társadalomból kitaszítottak, megvetettek, — a méltatlan bánásmódért kellő kárpótlásban ne részesüljön és elégtételt ne kapjon?

A mély gyászbaborult anya, kit a halál egyetlen kincsétől — gyermekétől — fosztott meg s kinek fájdalmát e földön enyhíteni már semmi sem képes, — vájjon nem fogja-e elvesztett boldogságát túl a síron ismét visszanyerni? Oh igen, hiszen az isteni gondviselés véghetetlen igazságossága e mellett bizonyít. Ha a szerencsétlennek még ez a hite sem lenne, fájdalmában szive repedne meg.

A síron túl lenni kell egy más életnek, mert az az Isten, a ki még arról is gondoskodott, hogy az elvetett

kicsiny mag a tél fagyos göröngyei és vastag hótakarója alatt el ne vesszen, hanem a természet újjászületésekor — tavaszszal — uj életre ébredjen, az emberről, a föld legnemesebb teremtményéről sem felejtkezhetett el, hanem gondjának kell lenni arra, hogy 1 a halál után egy szebb, dicsőbb életre virradjon.

A feltámadás ünnepén nemcsak foglalkoznunk kell tehát az örökélet hitével, de azt'szivünkben megőrizni és gondosan ápolni kötelességünk is. Ezt kívánja emberi méltóságunk és a Gondviselésben való bizodalmunk. Erre int és példát mutat Idvezitönk, a ki meghalt, de harmadnapra feltámadott. N. G.

HÍREK.

— Lapunk olvasóinak és munkatársainak boldog húsvéti ünnepeket kívánunk !

— Nagyheti és húsvéti ájtatossá- gok sorrendje; A rím. hath, plébániatemplomban : Nagycsütörtökön d. e. 9 órakor ünnepélyes szentmise, utána oltárfosztogatás. Délután 3 órakor gyászvecsernye. — Nagypénteken d. e. 9 órakor csonka mise, utána szentbeszédet mond: Horváth Jenő segédlelkész; délután 3 órakor a nagyböjti szentbeszédek utolsója, tartja Varjas Endre, utána gyászvecsernye. Nagyszombaton reggel 8 órakor tűz, tömjén, húsvéti gyertya- és kereszt- kút szentelés, nagymise. Délután 6 órakor feltámadási körmenet. Húsvét első napján reggel 7 órakor eledelszentelés. D. e. 9 órakor ünnepélyes szentmise, utána szentbeszédet mond Dr. Schweighoffer János plébános., Délután 3 órakor ünnepélyes vecsernye; Húsvét hétfőjén délelőtt 9 órakor ünnepélyes szentmise, szentbeszédet mond Horváth Jenő segédlelkész. Délután 3 órakor vecsernye. —- Az ev. ref. templomban; Nagypénteken d. e. prédikál Nt. Asztalos György, délben passiót olvas és délután prédikál: Ujlaky Miklós s.-lelkész. Húsvét első napján d. e. prédikál és ágendázik: Ujlaky Miklós s.-lelkész, d. u. prédikál: Lukács Mihály tanító. Ünnep másodnapján d. e. prédikál: Nt. Asztalos György lelkész, d. u. prédikál: Lukács Mihály tanító. Az ág. hitv. templomban: Nagypénteken d. e. 9 órakor istentisztelet, tartja és passiót olvassa : Boross János lelkész. Húsvét első napján d. e. 9 órakor istentisztelet, tartja és az Úrvacsorát osztja: Boross János lelkész; d. u. 2 órakor szentbeszédet mond Nagy Sándor tanító. Húsvét hétfőjén d. e. 9 órakor és d. u. 2 órakor szentbeszédet mond : Boross János lelkész.

— Városunk öröme. A békés kibontakozás s a Wekerle kormány kinevezésének hire városunkban végtelen örömet és lelkesedést keltett. Az első positiv hirt lapunk szerkesztője kapta telefonon; a „Szatmár- vármegye“ laptársunk azonnal rendkívüli kiadásban közölte a közönséggel, mely szájról-szájra adta a hirt, hogy Kossuth, Apponyi, Andrássy és a többi nagyok miniszteri tárczát vállaltak. Még egykét nappal azelőtt az abszolutizmus legsötétebb fajától féltünk s ime egyszerre kidehivei, tanítványai. Nem «tudni, mi nagyobb, mi sötétebb : a gyász, mely egész lényüket hatalmába keritette, avagy a kétség, mely a jövőt eltakarja előlük ? Reményük sugara a rejt-üreg mécsének sovány fényénél is ha- loványabb.

„Egy kissé — és nem látjátok az ember fiát, egy kissé — és ismét látjátok őt!“ „Ha az idők betelnek: újra eljövök !“

így hangzott a bizalomkeltő vigasz!

Oh, de mikor telnek be az idők? s menynyi az az egy kissé? És ha csakugyan betelnek az idők: csakugyan eljő-e újra ?

A hatalom s a gonosz ravaszság önhitten mosolyog, nem akarja tudni, hogy a hóhalmok alatt élet van, s hogy az újjászületés perczében a csendes folyam lerázza hátáról s összehúzza a jégkérget.

A bánat gyermeke, a kétségbeesett nem tudja elhinni, hogy a sürü felhők eloszlatlak s a nap ismét ragyogni és éltetni fog!

A test és a szellem gyilkosai mesének tartják a sírok megnyílását!

De ime mi az ?

„A kő nincs ott!“ — hallja egyszerre a főpap s a szövetség ládája ropog.

„A koporsó üres !“ — hallja a helytartó, a király s remegve riad fel mind a kettő.

„A Messiás nincs itt!“ — hallják a tanítványok s a bizalom visszatér keblükbe, a remény erőt, bátorságot lehel beléjük.

„Feltámadott!“ — hallja a nép s leborul.

Az „eszme“ megtestesült, az „elv“ győzedelmeskedett, az „ige“ uralkodik s a világ egyik végétől a másikig csupán csak az hangzik : „Halleluja !“ a világ meg van váltva, „Feltámadott!“

így volt, igy történt ezernyolczszázhet- venöt év előtt, igy van ma is és lesz a világ végéig!

Az a „Feltámadott“ azt bizonyítja, hogy a természetben s az eszmék világában nincs halál! Hogy az igazságot megölni nem lehet,- hogy az erény, a becsület túl éli a bűnt, az erkölcstelenséget s a becstelenséget!

Az a „Feltámadott“ azt bizonyítja, hogy nincs olyan kő, amelyet le ne gördíthetne a Mindenható ereje; nincs olyan mély. sir, amelyből ki ne törhetne a tökéletes eszme !

Ne essék tehát kétségbe senki, ne kétkedjék tehát senki!

Látott a magyar már szomorúbb napokat is; voltunk mi már a világ által lenézett koldusok, voltunk a magunk szégyene és mégis eltudtuk a szégyenünket dicsőségünkkel feledtetni. Sors, idők vihara, emberek árulása, sokszor levert már bennünket s mégis feltámadtunk.

.Ne férjen hát a szívhez csüggedés, ne ölje ki belőlünk a hitet, a tetterőt semmi. A szeretet, a szabadság, az egyenlőség, a testvériség Istene feltámadott: nem hal meg az, aki igaz követője!

Bízva, remélve, erős hittel zengjük tehát: „Halleluja ;“ és szivünk mélyéből örvendjünk, hogy „feltámadott!“ mert mi is feltámadunk !

rült az Ég felettünk! Mindenütt csak a nagy j szenzácziót tárgyalták az emberek s a bol- ! dog megelégedés sugárzott le az arczokról. i Csakhamar megjelentek a házakon a zászlók s egész zászlóerdővé változott át a város.

| A középületeket is fellobogózták s a pénz- ügyigazgatóság, vármegyeház, posta-távirda j épületen vígan lengedezett a trikolor. Csak- ! hamar megjelent a következő szövőgü falragasz: „Polgártársak! A nemzetnek örömünnepe van. Győzött a jog, törvény és igazság az erőszak fölött. A magyar nép kitartása megteremtette gyümölcseit. A nemzet hivatott vezérei végre az ország élére kerülnek. Mai napon Wekerle Sándorral élén parlamentáris kormány veszi kezébe az ország ügyeinek intézését, melyben helyet foglalnak városunk díszpolgárai: Kossuth Ferencz mint kereskedelemügyi, Andrássy Gyula gróf mint belügyi, Apponyi Albert gróf mint vallás- és közoktatásügyi miniszter. Örömnap ez számunkra. Felszabadult az ország az absolu- tismus nyomása alól. Orvosolva lesznek az alkotmányunkon esett sérelmek. Visszatér a törvény uralma. E napon minden igaz ma- ! gyár hazafi szive örömmel telik meg. Ennek külsőleg is kifejezést adandó, felhívjuk a I város polgárságát, hogy házaikat már ma | lobogózzák fel és holnap, hétfőn este 7—9 ! óráig világítsák ki ablakaikat. A hazafias j tüntetés méltósága érdekében felkérjük polgártársainkat, hogy minden rendzavarástól őrizkedni szíveskedjenek. Éljen a haza! Nagykároly, 1906. évi április hó 8-án. Dr.

! Adler Adolf, Csipkés András, Janitzky Albert, Gózner Elek, Kohn Márkusz, Dr. Kovács Dezső, Kubinyi Bertalan, Papp Béla, Sternberg Sándor, Strohmájer Ferencz, Serly Ferencz, Somossy Miklós, Dr. Szabó Albert, Dr. Vetzák Ede. A kivilágítás hétfőn este történt meg. Fényben úszott az egész város, fényben úsztak a középületek is ! A mellék- utczák is mind ki voltak világítva s egyes magánházak valóságos fényárban tündököltek. A legszegényebb is ki vette részét a | nemzeti ünnepnap öröméből s legalább egy gyertyácska ott ragyogott a legalacsonyabb kunyhó ablakában is. Sőt az itt időző czir- kusztársulat is ki vette részét az általános örömből, mert lampionos körmenetben járta be a város föutczáit.

— Személyi hir. Nagy László kir. biztos múlt csütörtökön a déli gyorsvonattal hazaérkezett. Érkezéséről itthol mit sem tudtak és kívánságára a diszszázad és minden karhatalom kirendelése elmaradt. A kir. biztos

; megérkezése óta a vármegyeháza előtt honvéd diszörség állott. Nagy László kir. biztossága rövid ideig tartott, amennyiben ebbeli állásától már f. hó 8-án felmentetett.

— Károlyi György gróf Fiume kormányzója. A király a miniszterelnöknek a kereskedelemügyi miniszterrel egyetértöleg tett előterjesztésére gróf Károlyi Györgyöt fiumei és magyar-horvát tengerparti kormányzóvá kinevezte és ez utóbbi minőségében a fiumei tengerészeti hatóság elnökségét is reá ruházta.

— April 11-én a szokástól eltérőleg a római kath. templomban ünnepi istentisztelet a nagyhét miatt nem tartatott s igy ezen nap ünneplése úgy a hatóságok, mint az iskolák részéről elmaradtak.

— Az országgyűlés összehívása. A király f. hó 8-án kelt elhatározásával az országgyűlést május havának 19-ik napjára összehívta. A belügyminiszter az általános képviselőválasztások megtartására ápril hó 29-ik napjától bezárólag május 9-ik napjáig terjedő tiz napi határidőt tűzte ki.

— A Magyar Vedö-Egyesület helybeli fiókja

! f. hó 22-én fog megalakulni. Az alakuló közgyűlés aznap d. u. 3 órakor lesz a városháza tanácstermében. A gyűlést Debreczeni István polgármester fogja megnyitni, az ünnepi beszédet lapunk szerkesztője Dr. Adler Adolf fogja elmondani, utána a központból Dobieczky József nyugalmazott honvédezredes ügyvezetőigazgató, majd Károlyi Gyuláné szül. Károlyi Melinda grófné fog beszélni; ezután Cseh Lajos főgimnáziumi igazgató beszéde következik. Közben megejtik a tisztikar és választmány választást, mire Debreczeni elnök az alakuló közgyűlést berekeszti. Lehet, hogy az alakuló közgyűlésen a Magyar Védő- Egyesület elnöke, Beniczky Lajos, Pest vármegye alispánja is részt fog venni.

— Tulipán-est városunkban. A tulipánmozgalom buzgó intézői városunkban a Magyar Védő-Egyesület helybeli fiókja megalakulása alkalmából folyó hó 22-én „Tulipán-estét“ rendeznek, mely valószínűleg a vármegye- háza nagytermében fog megtartatni, a mi mindenesetre e nagyterem megnyitásának is méltó ünnepsége lesz. A terv szerint a dalárda éneke után egy 20—24 leánykából alakítandó Tulipán-élőkép következnék; ezután egy kiváló műkedvelő művészi zongoraszáma, egy női énekszám, egy vígjáték következnék, mit az úri zenekar első fellépte követne s a műsort a dalárda éneke fejezné be. A mily élénk mozgalom van a politikai életben, oly élénkség uralkodik a Dr. Serly Gusztávné Móritz Ilka úrnő, a Nőegylet I-sö alelnöke

házában, a hol tervezgetés, készülődés, bizottságolás, levelezgetés, tanácskozás folyik, hogy lehessen úgy a Védő-Egyesület közgyűlését, mint a Tulipán-estét minél szebbé, minél sikeresebbé tenni. Az estély, melyen a vármegye előkelősége is méltón lesz képviselve, igen sikeresnek ígérkezik s a jövedelem fele a helybeli nőegyletnek, a másik fele a nemzeti alapnak jutna.

— Az uj minisztérium kinevezése után

Kossuth Ferenczet, Andrássy Gyula és Apponyi Albert grófokat, mint városunk díszpolgárait, Papp Béla a vármegyei 60-as bizottság nevében, Debreczeni István, városunk polgár- mestere úgy a nevezetteket, mint Wekerle Sándor drt a város nevében, lapunk szerkesztője Dr. Adler Adolf pedig a helybeli függetlenségi és 48-as párt nevében táviratilag üdvözölték. Utóbbi Károlyi István grófot is üdvözölte a párt nevében az alkotmány helyreállítása alkalmából.

—- Események a vármegyeházán. A belügyminiszter folyó hó 11-én érkezett távirati értesítésével Ilosvay Aladár felfüggesztett vármegyei főjegyzőt állásába visszahelyezte s az alispáni hivatal ideiglenes vezetésével megbízta. A visszahelyezett főjegyző délelőtt 9 órakor számos vármegyei bizottsági tag kíséretében megjelent a vármegyeházán s ott hivatalát és az alispáni hivatalt Majos Károly helyettesített főjegyzőtől átvevén — működését megkezdette. Erről az összes járási főszolgabirákat és a rendezett tanácsú városok polgármestereit táviratilag értesítette. A Majos Károly által az országgyűlést összehívó királyi leirat kihirdetése czéljából f. hó 18 ára összehívott közgyűlést beállítván, f. hó 19-én délelőtt 11 órára a vármegyeház nagytermébe hivott össze közgyűlést a következő tárgysorozattal: 1. Ö császári és ap. királyi Felségének 1906—1911-iki országgyűlést f. évi május hó 19-ére összehívó legkegyelmesebb királyi leirata. 2. Felfüggesztett vm. főjegyzőt állásába visszahelyező belügyminiszteri leirat és ezzel kapcsolatos esetleges intézkedések. 3. Honvédelmi miniszteri leirat a lóavatóbizottságok megalakítása tárgyában. Ezen ügyek előkészítése czéljából f. hó 18-án délután 3 órakor állandó választmányi, fél 4 órakor pedig 60-as bizottsági ülés lesz. Majos Károly helyettesített főjegyző f. hó 17-én d. e. 11 órára hívta össze a központi választmány tagjait a választók névjegyzékének összeállítási munkálatai tárgyában, 19-én délelőttre pedig a választással kapcsolatos ügyek elintézése dolgában. Ezen gyűlések nem lesznek megtartva, hanem 20-án délelőtt 11 órakor lesz központi választmányi gyűlés Ilosvay Aladár alispánhelyettes elnöklete alatt.

— Ifjúsági kirándulás. A helybeli főgimnázium ifjúsága f. hó 5-én d. u. 1 órakor Horváth, Molnár és Szolomájer tanárok vezetése alatt gyalog kirándultak a majtényi síkra, ahol a szatmári békekötés emlékére emelt oszlop előtt Molnár tanár ismertette a Rákóczi dicső szabadságharczának és a békekötésnek történetét. A szép beszédet úgy az ifjúság, mint a megjelent kismajtónyi lakosok lelkesen megéljenezték. A kirándulók a délután 4 órakor városunkba érkező személyvonattal érkeztek haza.

— Házasság. Fried Jenő helybeli kereskedő f. hó 25-én délután 4 órakor esküszik örök hűséget Engel Adolf kereskedő leányának, Fannikának, Nagymihályban.

— Nyilvános nyugtázás. Gróf Károlyi István ur, a G. Szabó Jolánka ev. ref. tanítónő adorjánházai lakos által a márczius 15-iki ünnepélyen gyűjtött s általa hozzá küldött 20 K 16 fillért a városi pénztárba a „Kossuth Lajos szobor-alap“ javára befizette, mit ezennel nyugtáz — Nagykároly, 1906. márczius 30. Debreczeni István, polgármester.

—- Fáklyásmenet. Mint értesültünk, városunk polgársága a helybeli „Kossuth asztal- társaság“ kezdeményezésére állásukból karhatalommal elmozdított Ilosvay Aladár, Mangu Béla, Kerekes Zsigmond, Madarassy István és Kende Péter vármegyei tisztviselők tiszteletére folyó hó 16-án este 8 órakor, az ipartestület részvétele és a dalárda közreműködésével fáklyásmenetet rendez. A fáklyás- inenet után társasvacsora lesz Kun István vendéglőjében.

— A villamosvilágitásl és villamoscsengő berendezések a ház tartozékai ezt mondotta ki a Kúria legutóbb egyik ítéletében azt hozván fel indokul, hogy ezen berendezéseket a ház tulajdonosa nyilván oly rendeltetéssel vezettette be, hogy azok mindig a ház kiegészítő részeiként szolgáljanak és azok a házzal állandó kapcsolatba hozattak akkor, mikor azok elkészíttettek s igy téves a felebbezési bíróságnak az a jogi döntése, hogy ezek a berendezések nem képezték tartozékait a háznak.

— Birtokváltozás. Brüder Jenő nagyváradi lakos megvette Dr. Sternberg Gyula és Sternberg Samu nagykárolyi lakosoknak a nagykárolyi 1261. számú betétben foglalt belsőségét a rajta lévő épülettel 7000 K-ért.

Folytatás a mellékleten.