Nagykároly és Vidéke, 1906 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1906-04-05 / 14. szám

Melléklet a „Nagykároly és Vidéke“ 1906. április 5. — 14. számához.

— A helybeli gazdasági ismétlő-iskola tanitói kara múlt hó 22-én tartott értekezletén az iskola igazgatója bemutatta Reök Gyula volt gazdasági ismétlő-iskolaszéki elnök igaz tanügyi szeretettel áthatott levelét, melyben a gazdasági ismétlő-iskolai tanitói kartól búcsút vesz és köszönetét mond a támogatásért. Az értekezlet határozatilag kimondotta, hogy ezen levél a „Nagykároly és Vidékéiben közzététessék s a tanitói kar is ezen lapban mondjon köszönetét a nevezett s érdemekben gazdag volt elnöknek. A lemondott elnök átiratát lapunk múlt számában ismertettük, melyre a tanitói kar válasza igy szól: „Tekintetes Reök Gyula urnák Helyben. Jól esett hallanunk a becses levelében foglalt szívből jövő igaz honfiúi érzelmeket, melyek csak arról győztek meg bennünket, hogy Tekintetességed a tanügyet igazán szivén viseli s annak lelkes, támogató barátja. Biztosíthatjuk Tekintetességedet, hogy a leghívebben fogjuk megőrizni emlékezetünkben, mint ezen iskolának mindig igaz barátját és támogatóját. Kérjük ne szűnjék meg továbbra is a tanügynek pártolója lenni, mert az csak úgy virulhat, ha annak oly harczosai vannak mint Tekintetességed. — Isten éltesse Tekintetességedet sokáig, mint a tanügy lelkes támaszát, barátját, családja örömére, hazánk üdvére, s városunk díszére.“ A helybeli gazdasági ismétlő-iskola tanitói kara.

— A szatmárnémeti-i ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy Dr. Barna Samu ügyvédet Nagybánya és Dr. Fekete Dezső ügyvédet Szatmárnémeti székhelylyel a kamaránál vezetett ügyvédek névjegyzékébe bejegyezte; továbbá, hogy Debreczenyi József szatmár- németi-i lakos ügyvédet az ügyvédség gyakorlásáról történt önkéntes lemondása folytán a kamaránál vezetett ügyvédek névjegyzékéből törölte azzal, hogy irodája részére gondnok kirendelésének szüksége fenn nem forgott.

— Áthelyezett albiró. A király Kertész Lajos tasnádi járásbirósági albírónak a gyula- fehérvári kir. járásbírósághoz saját kérelmére leendő áthelyezését megengedte.

— Czipészek sztrájkja. Városunkban a czipészsegédek és munkások sztrájkba léptek, a békéltető tárgyalások napok óta folyamatban vannak, de eddig az ellentéteket kiegyenlíteni nem sikerült.

— Képviselőjelölés. A nagybányai függetlenségi és 48-as párt Földes Béla drt, a kerület volt országgyűlési képviselőjét újból képviselőjelöltnek kiáltotta ki. — A csengeri függetlenségi és 48-as párt Luby Bélát a kerület volt országgyűlési képviselőjét újból képviselőjelöltnek kiáltotta ki.

— Vonatkisiklás. A nagykároly—-máté- szalka—csapi vasútnak Csapról városunk felé jövő vonata vasárnap délután 6 óra tájban Csap és Záhony között kisiklott. A mozdony és két kocsi kiugrott a sínekből. A pályatest megrongálódott ugv, hogy a vonat kisegítő mozdonynyal három órai késéssel érkezett meg Mátészalkára és csak éjfél után 1 órakor érkezett be városunkba.

— Egy dijnoki állás beszüntetése. Járásbíróságunk telekkönyvi osztályánál egy telekkönyvi dijnoki állás beszüntettetett. Érdekes, hogy az erdődi járásbíróságtól 150 darab lemásolni való végzést a helybeli járásbírósághoz küldöttek át.

— Érdekharcz. Genesen mult hó 28-án Rézműves és Lakatos faluvégbeli czigány- családok között valami érdeköszszeütközés keletkezett, minek következménye az lett, hogy a két família tagjai összementek s Rézműves Gusztáv Lakatos Sárát úgy megverte, hogy utóbbinak a keze eltörött s ha ez nyomorék nem marad akkor is gyógyulása csak 5—6 hét után fog bekövetkezni. Ugyanakkor Lakatos Gábor 10—12 nap alatt gyógyuló súlyos testisértést szenvedett. A vizsgálat folyamatba tétetett.

— Sztrájk. Károlyi Sándor gróf mezőteremi uradalmában az összes gazdasági cselédek és munkások sztrájkba léptek. A a békéltető tárgyalások sikerültek és a sztráj- kolók ismét munkába állottak.

— Osszeégett. Lukács János mezőteremi gör. kath. tanítónak Erzsébet nevű 3 éves leánygyermeke beleesett egy forróvizzel telt teknőbe, minek következtében testének két harmad részén oly égési sebeket szenvedett, hogy a gyerek múlt hó 30-án meghalt; minthogy a halál oka minden kétséget kizárólag megállapittatott, a helybeli járásbíróság engedélyére a gyermek eltemettetett.

— Áthelyezés. Az igazságügyminiszter Csarkovits Gyula debreczeni és Rosenberg Soma szatmárnémeti-i kir. törvényszéki Írnokokat kölcsönösen áthelyezte.

— Lovarda. Kitűnő cirkus tartja előadásait szombat óta városunkban a nagypiacz- téren. Bár a szeles idő sokakat távol tart a czirkusztól, mindazonáltal estéről-estére nagy közönség nézi végig a változatos műsort, melyből különösen kiemelendő Rupert Rie-1 diser kerékpármüvész, ki bravúros mutatványaival elragadja a közönséget. Szombat este — kerékpárja még nem lévén itt, —

nem szerepelt, azóta azonban ügyességét minden előadáson tündököltette. Centa Viktor igazgatónő igen jól idomított szép lovait mutatja be; úgy ez, mint a tánezszámok, lovaglások és tréfás jelenetek állandóan tetszést aratnak. — Az igazgatóság birtokában levő 15 ló, 2 teve s a szerződtetett nagy személyzet biztosítják az előadás jóságát. A lovarda fütve van.

— A szatmár—blkszádi vasút megnyitása f. hó 19-én lesz; a vaspályát az állam veszi kezelésbe s a megelőző műtanrendőri bejárás

! és a szokásos formalitások után átadják a közforgalomnak.

— Az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesület szatmári kerülete ápril hó 8-án délelőtt 10 órakor tartja beszámoló közgyűlését a szatmári kereskedelmi és Gazdasági csarnok helyiségében.

— Figyelmeztetés a kivándorlókhoz. A belügyminiszter figyelmezteti a lakosságot hogy a Délamerikába főleg pedig Argentínába való csábításoknak ne adjanak hitelt, mert ezen országokban az aratás és takarási munkákon kívül más munka nem kínálkozik.

— Búzatermésünk a múlt évben A földművelésügyi miniszternek hivatalos adatok alapján összeállított kimutatása szerint a múlt évben hazánkban 5.747,576 kát. hold learatott területen cat. holdankint 9'34 hektoliter, illetve 7'28 métermázsa átlagot és egy hektoliter 77'9 kgm. átlagos súly mellett 53.704,067 hektoliter, vagyis 41.839,488 métermázsa őszi búza termett, melynek métermázsánkénti átlagos értékét 15’8 koronára véve, az őszi búza értéke 631.094 661 K. Tavaszi búza 190,569 kát. hold learatott területen holdanként 7T2 hektoliter, illetve 5'40 mmázsát és hektoliterenként 75’8 kg. átlagos súlyt véve,

1.355,973 hektoliter, vagyis 1.028,344 mmázsa termett, melynek inmázsánkénti átlagos értékét 14.17 koronára véve, a tavaszi búza összértéke 14.576,698 korona.

— A czigányok egyenruhája. A közös

hadügyminiszter egy legközelebről kelt rendeletében eltiltotta a czigányzenekarok tagjainak, hogy a hadsereg illetve a honvédség bármely fegyverneme vagy intézménye s általában a fegyveres erő egyenruhájához hasonló ruházatban megjelenjenek illetve szerepeljenek. E rendeletre az adott okot, hogy a czigányzenekarok tagjai fürdői vagy egyéb szereplésük alkalmával a katonai egyenruhától alig meg- külömböztethetö egyenruhában jelentek meg s katonai tisztelgéseket fogadtak azok részéről, kik őket hirtelen föl nem ismerték. Az elöljáróságok fellaivattak, hogy erről a czigány-zenekarokat értesítsék.

— Házasság és tuberkulosis czim alatt az Erzsébet királyné Szanatórium két kezelő orvosa Szántó Margit dr. és Gescheit József dr. felolvasást tartottak, mely igen érdekes adatokat közölt a tuberkulosis terjedését illetőleg. Statisztikai adatokkal kimutatták, hogy oly családoknál hol mindkét szülő egészséges volt, a született gyermekek közül 3 05 százaléka lett tuberkulotikussá, ott a hol csak az apa volt tuberkulotikus 8'38 százalék, a hol csak az anya volt gümőkóros 9'76 százalék, a hol mindkét házasfél gümőkóros volt 2T85 százaléka betegedett meg tüdővészben ; ezen számok azt bizonyítják, hogy a tuberkulózis átmegy nagyrészt az utódokra, j egyrészt átöröklés folytán, másrészt azon | szoros érintkezés folytán, melyben a gyermeki beteg szülőivel él. Azért tehát a házasság- j nál nagyon vigyázni kell és lehetőleg azon: kell lenni, hogy a tuberkulotikus betegek ne házasodjanak, mert az ily beteg egyének házassága veszélyt rejt magában nemcsak a házasulókra, hanem utódaikra is.

Községi vagyonkezelés és számvitel.

A közigazgatás leghathatósabb közegei a községek, azoknak rendezése tehát az államélet legéltetőbb alkatrészét képezi.

Alig van müveit állam Európában, mely a községi élet fejlesztésére s igy a községek rendezésére ne törekedett volna.

A községek pedig az állam viszonyainak megfelelőleg csak jó községi törvények, szabályrendeletek, ügyviteli szabályzatok és egyes szakközegek által szerkesztett helyes irányú kézikönyvek által rendezhetők; mert ezekben rejlik azon dús forrás, melyből a községi közigazgatás vezetésével foglalkozó tisztviselők a községek érdekemek minden irányban megfelelő eljárás eszközeit menthetik.

Oly magasztos jogok, de egyszersmind oly szigorú kötelességek vannak a községi közigazgatás fogalmához csatolva, hogy igen' nagyon vétkezik a község jólétének érdeke ellen azon tisztviselő, a ki a közigazgatás vezetésére vállalkozik s könnyelműen jár el a körül.

A községi önkormányzat főlényegét a községi vagyonkezelés képezi.

Ha tekintetbe vesszük, hogy eddig a pénzkezelésre nézve „a hány ház, annyi szokás“ féle gyakorlat dívott, csak helyeselni tudjuk, hogy a törvényhozás ezen tarthatatlan helyzet gyökeres orvoslására törekedett.

Az 1901. évi XX. t.-cz. 6. fejezete elrendelte a vármegyei és községi pénzkezelés és számvitelre vonatkozólag az egységes alapon való szabályozást, a minek folyományaként megalkottatott „a vármegyék pénztári és számvevőségi teendőinek ellátásáról“ szóló 1902. évi III. t.-cz.

Az idézett törvény üdvös intenczióját elvitatni nem lehet. Sajnos azonban, hogy nemcsak a törvény, a mely §§-okat tárgyal, de a pénzkezelés és számvitelre vonatkozólag alkotott szabályrendeletek és azok végrehajtása tárgyában kiadott utasítások sem nyújtanak elég tájékozást a községi háztartás és vagyonkezelésének egyöntetűvé tételére nézve, mert a tapasztalat azt igazolja, hogy a régi „a hány ház, annyi szokás“ féle rendszer még nem lett kiküszöbölve, sőt ma is még egyes vármegyék területén járásonként is különböző s egymástól sok tekintetben eltérő gyakorlat és felfogás uralkodik a községi háztartás, számvitel és vagyonkezelés tekintetében.

A községi vagyonkezelés és számvitel níegkönyitésére, az egyöntetű eljárás meghonosítására irányul: a közelebbről Déván, Hirsch Adolf nyomdatulajdonos kiadásában megjelent s Buday Péter m. kir. pénzügyi számellenőr, dévai járási számvevő és Pet- rovszky Kálmán m. kir. pénzügyi számellenőr, berettyóujfalvi járási számvevő által szerkesztett „A járási számvevői teendők gyakorlati ismertetése“ czimü kézikönyv. A szerzők egy hézagpótló, nélkülözhetetlen szakmunkát bocsátanak a járási számvevők, az azokkal érintkező vármegyei és pénzügyi hatóságok, valamint a községi vagyonkezelés és számvitellel foglalkozó községi és körjegyzők rendelkezésére.

A kiváló gonddal, gyakorlati érzékkel és szakismerettel szerkesztett kézikönyv a községi vagyonkezelés és számvitelre vonatkozó összes szabályokat és ismereteket felöleli és azokat gyakorlati példákkal illusztrálja.

Fontos szolgálatot van hivatva teljesíteni a kézikönyv az által is, mivel támogatja a községi és körjegyzőket, hogy pénzkezelés és számviteli ügyekben egyöntetűen eljárva, munkájuk lényegesen megkönyittessék.

A községi vagyon kezelésénél legfontosabb költségvetési előirányzatok és zárszámadások készítésére, tárgyalására és azok helyes okmányolására nézve pedig kimerítően tájéko- j zást nyújt, különös tekintettel lévén a községek autonom jogaira.

Kartársaim iránti kötelességemnek vélek eleget tenni, midőn a már többször említett [ -— pénzügyi közig, életünkre nézve kiváló I gyakorlati fontossággal biró — kézikönyvet 11. kartársaim pártfogásába ajánlom.

Popovics Dénes,

körjegyző, a hunyadm. jegyzői egylet elnöke.

Közgazdaság.

Első Leánykiházasitási Egylet m. sz.

Ezen intézet márczius hó 17-én tartotta 43. rendes közgyűlését számos szövetkezeti tag 'részvétele mellett.

A közgyűlést az intézet agg elnöke, Schwarz Ármin nyitotta meg, mire Dr. Wittmann Mór alelnök vette át a közgyűlés további vezetését.

Az előterjesztett mérleg és évi jelentés, mely az 1905. évi kezelés hű és tiszta képét nyújtja, igazolta azt, hogy ezen üzleti év is az általános pangás daczára kedvező volt, ami a következő számadatokból kitűnik :

Biztosított tőkék és egyéb alapszabály- szerű esedékességek czimén K 921.33964 fizettetett ki. A díjtartalék 1.205,005‘57 koronával 11.366,373'50 koronára, a jutalék felemelési alap 36.36752 koronával 514.317'38 koronára és a. külön tartalék a 200,000 kor. biztosítási alappal együtt, szintén 36.367'52 koronával 496,203 kor. 18 fillérre emelkedett.

Tetemes leírások és az árfolyam külöm- bözeti tartaléknak 65,000 koronával való csorbítatlan meghagyása mellett, kezelési feleslegnek 72.735'04 kor. maradt fenn, mely alapszabályszerüleg a fentemlitett két tartalékhoz csatoltatott.

Uj biztosítások szerzeménye 14.760,800 kor. volt, ebből elfogadtatott 12.366,500 kor., elutasittatott azonban 1.394,300 kor., a biztosítási állomány az év végével pedig 54.112,280 1 koronára rúgott.

Díjbevétel az előző évvel szemben 266,836'70 koronával több, vagyis 2.758,799'52 kor., kamat és házbérjövedelem 39,070'44 koronával több, vagyis 514,43947 kor. volt. A hivatalnoki nyugdíjalap 29,481‘53 korona emelkedést mutat és az év végével 193.014,81 koronával rendelkezett.

Az igazgatóság indítványára a közgyűlés a i hivatalnoki kar hű és buzgó szolgálatainak

elismeréséül 6,000 koronát szavaz meg a nyugdij-alap javára.

A mérleg végösszege, mely 1.276,546'20 kor. emelkedést tüntet fel, 12.796,010'40 kor. és fedezetét leli magyar állampapírokban, elsőrendű záloglevelekben, 3 négyemeletes bérpalotában, takarékbetétekben és saját kötvényekre adott kölcsönökben.

A mérleg és jelentés egyhangúlag és köszönettel tudomásul vétetett és a felmentvény megadatott.

Az igazgatóság megbízatása lejárván, megejtettek az- uj választások. Az igazgatóságba választattak a következő szövetkezeti tagok: Schwarz Ármin, Dr. Wittmann Mór, Dr. Reich József, Kohn Arnold, Herzfeld Zsigmond, Eisler József, Tsuk Sándor (régi) és Dr. Szivák Imre, Dr. Vázsonyi Vilmos (uj). A felügyelőbizottságba újból megválasztattak: Dr. Alexander Bernát, Dr. Simonyi Zsigmond, Héger József, Seifensieder József, Wertheimer Albert és Dr. Bácskai Albert. A választmányba 36 tag választattatott, részben a régi és részben uj tagok. A jegyzőkönyv hitelesítésére kiküldettek Havas Mór és Guttmann Izidor urak. — Havas Mór tag ur indítványára az igazgatóságnak, különösen pedig Schwarz Ármin elnöknek, Dr. Wittmann Mór alelnöknek és Khon Arnold vezérigazgatónak jegyzőkönyvi köszönetét és elismerést szavaztak.

A közgyűlés berekesztése után az igazgatóság alakuló ülést tartott, melyen elnöknek Schwarz Ármin, alelnöknek Dr. Wittmann Mór és Dr. Szivák Imre választattak meg.

Szabályrendelet

az 1884. évi XVII. t.-cz. 10-ik §-ának d) pontjában említett kéményseprési-iparnak Nagykároly r. t. város területén való gyakorolhatása tárgyában.

8. §.

Hogy pedig a 4. §-ban foglalt szabályok mind a közönség, mind pedig a kéményseprő érdekében nyilvánosságban tartassanak és ezen felül a felmerülhető panaszok esetén bizonyítékul szolgálhassanak, minden kéményseprő egy szabályszerű s az iparhatóság által fonaláthuzással hitelesített könyvet köteles tartani, azt magával hordani és abba a teljesített munka minőségét és idejét a munkaadó által beíratni. S hogy jelen szabályrendeletben megállapított dijaknál magasabb összeg ne szedessék, minden kéményseprő köteles egy könyvbe a tett fizetéseket a munkaadó által bevezettetni s ezen könyvet ellenőrzés végett kívánatra a rendőrséghez bemutatni, a fizetésekről egyébként a fizetést teljesítő a kéményseprőtől nyugtát követelhet.

Nem használt kémények után dij nem szedhető.

9. §.

Tűzvész esetén a kéményseprő a helyszínén megjelenni, az oltásnál segédkezni és a tűzoltóparancsnoknak a szükséges szakszerű felvilágosításokat adni tartozik.

Szándékos késedelemért, igazolatlan teljes elmaradásért, a kéményseprő-iparos segédjeiért is felelős, kik ha mesterük ez iránti felhívását teljesíteni vonakodnának, büntetendők.

10. §.

A kéményseprő-iparos üzletének abban- hagyása tekintetében az 1884. évi XVII. t.-cz. 55. §-a az irányadó.

11. §•

Azok, akik a kéményseprést az 1884. évi október 1-je előtt szerzett jogosítvány alapján űzik, jelen szabályrendelet határozatait szintén megtartani kötelesek.

12. §.

Jelen szabályrendelet rendelkezései ellen vétők kihágást követnek el s a mennyiben oselekményök vagy mulasztások nem valamely fennálló törvény alapján büntetendő, három napig terjedhető elzárással és behajthatatlanság esetén az 1879. évi XL., t.-cz.

22. §-a értelmében elzárásra átváltoztatandó 40 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendők.

Jelen szabályrendelet alapján kiszabandó pénzbüntetések az 1901. évi XX. t.-cz. 23. §-ában meghatározott czélra fordítandók.

13. §.

Jelen szabályrendelet 4., 6., 7. és 9. §-ai elleni kihágások 1. fokban a városi rendőr- kapitány vagy helyettese, II. fokban a vármegyei alispán, III. fokban a m. kir. Belügyminiszter ur által, a szabályrendelet többi §-ai elleni kihágások pedig az 1884. évi XVII. t.-cz. értelmében illetékes iparhatóságok állal birálandók el.

14. §.

Ez a szabályrendelet a m. kir. kereskedelemügyi miniszter urnák a belügyminiszter