Nagykároly és Vidéke, 1906 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1906-04-05 / 14. szám

Melléklet a „Nagykároly és Vidéke“ 1906. április 5. — 14. számához. — A helybeli gazdasági ismétlő-iskola tanitói kara múlt hó 22-én tartott értekezle­tén az iskola igazgatója bemutatta Reök Gyula volt gazdasági ismétlő-iskolaszéki el­nök igaz tanügyi szeretettel áthatott levelét, melyben a gazdasági ismétlő-iskolai tanitói kartól búcsút vesz és köszönetét mond a támogatásért. Az értekezlet határozatilag ki­mondotta, hogy ezen levél a „Nagykároly és Vidékéiben közzététessék s a tanitói kar is ezen lapban mondjon köszönetét a nevezett s érdemekben gazdag volt elnöknek. A le­mondott elnök átiratát lapunk múlt számá­ban ismertettük, melyre a tanitói kar válasza igy szól: „Tekintetes Reök Gyula urnák Helyben. Jól esett hallanunk a becses levelé­ben foglalt szívből jövő igaz honfiúi érzel­meket, melyek csak arról győztek meg ben­nünket, hogy Tekintetességed a tanügyet igazán szivén viseli s annak lelkes, támogató barátja. Biztosíthatjuk Tekintetességedet, hogy a leghívebben fogjuk megőrizni emlékezetünk­ben, mint ezen iskolának mindig igaz barát­ját és támogatóját. Kérjük ne szűnjék meg továbbra is a tanügynek pártolója lenni, mert az csak úgy virulhat, ha annak oly harczosai vannak mint Tekintetességed. — Isten éltesse Tekintetességedet sokáig, mint a tanügy lelkes támaszát, barátját, családja örömére, hazánk üdvére, s városunk díszére.“ A helybeli gazdasági ismétlő-iskola tanitói kara. — A szatmárnémeti-i ügyvédi kamara köz­hírré teszi, hogy Dr. Barna Samu ügyvédet Nagybánya és Dr. Fekete Dezső ügyvédet Szatmárnémeti székhelylyel a kamaránál ve­zetett ügyvédek névjegyzékébe bejegyezte; továbbá, hogy Debreczenyi József szatmár- németi-i lakos ügyvédet az ügyvédség gya­korlásáról történt önkéntes lemondása folytán a kamaránál vezetett ügyvédek névjegyzéké­ből törölte azzal, hogy irodája részére gond­nok kirendelésének szüksége fenn nem forgott. — Áthelyezett albiró. A király Kertész Lajos tasnádi járásbirósági albírónak a gyula- fehérvári kir. járásbírósághoz saját kérelmére leendő áthelyezését megengedte. — Czipészek sztrájkja. Városunkban a czipészsegédek és munkások sztrájkba lép­tek, a békéltető tárgyalások napok óta folya­matban vannak, de eddig az ellentéteket kiegyenlíteni nem sikerült. — Képviselőjelölés. A nagybányai függet­lenségi és 48-as párt Földes Béla drt, a kerület volt országgyűlési képviselőjét újból képviselőjelöltnek kiáltotta ki. — A csengeri függetlenségi és 48-as párt Luby Bélát a kerület volt országgyűlési képviselőjét újból képviselőjelöltnek kiáltotta ki. — Vonatkisiklás. A nagykároly—-máté- szalka—csapi vasútnak Csapról városunk felé jövő vonata vasárnap délután 6 óra tájban Csap és Záhony között kisiklott. A mozdony és két kocsi kiugrott a sínekből. A pálya­test megrongálódott ugv, hogy a vonat ki­segítő mozdonynyal három órai késéssel ér­kezett meg Mátészalkára és csak éjfél után 1 órakor érkezett be városunkba. — Egy dijnoki állás beszüntetése. Járás­bíróságunk telekkönyvi osztályánál egy telek­könyvi dijnoki állás beszüntettetett. Érdekes, hogy az erdődi járásbíróságtól 150 darab lemásolni való végzést a helybeli járásbíró­sághoz küldöttek át. — Érdekharcz. Genesen mult hó 28-án Rézműves és Lakatos faluvégbeli czigány- családok között valami érdeköszszeütközés keletkezett, minek következménye az lett, hogy a két família tagjai összementek s Rézműves Gusztáv Lakatos Sárát úgy meg­verte, hogy utóbbinak a keze eltörött s ha ez nyomorék nem marad akkor is gyógyulása csak 5—6 hét után fog bekövetkezni. Ugyan­akkor Lakatos Gábor 10—12 nap alatt gyó­gyuló súlyos testisértést szenvedett. A vizs­gálat folyamatba tétetett. — Sztrájk. Károlyi Sándor gróf mező­teremi uradalmában az összes gazdasági cselédek és munkások sztrájkba léptek. A a békéltető tárgyalások sikerültek és a sztráj- kolók ismét munkába állottak. — Osszeégett. Lukács János mezőteremi gör. kath. tanítónak Erzsébet nevű 3 éves leánygyermeke beleesett egy forróvizzel telt teknőbe, minek következtében testének két harmad részén oly égési sebeket szenvedett, hogy a gyerek múlt hó 30-án meghalt; mint­hogy a halál oka minden kétséget kizárólag megállapittatott, a helybeli járásbíróság enge­délyére a gyermek eltemettetett. — Áthelyezés. Az igazságügyminiszter Csarkovits Gyula debreczeni és Rosenberg Soma szatmárnémeti-i kir. törvényszéki Írno­kokat kölcsönösen áthelyezte. — Lovarda. Kitűnő cirkus tartja előadá­sait szombat óta városunkban a nagypiacz- téren. Bár a szeles idő sokakat távol tart a czirkusztól, mindazonáltal estéről-estére nagy közönség nézi végig a változatos műsort, melyből különösen kiemelendő Rupert Rie-1 diser kerékpármüvész, ki bravúros mutat­ványaival elragadja a közönséget. Szombat este — kerékpárja még nem lévén itt, — nem szerepelt, azóta azonban ügyességét minden előadáson tündököltette. Centa Viktor igazgatónő igen jól idomított szép lovait mutatja be; úgy ez, mint a tánezszámok, lovaglások és tréfás jelenetek állandóan tetszést aratnak. — Az igazgatóság birtoká­ban levő 15 ló, 2 teve s a szerződtetett nagy személyzet biztosítják az előadás jó­ságát. A lovarda fütve van. — A szatmár—blkszádi vasút megnyitása f. hó 19-én lesz; a vaspályát az állam veszi kezelésbe s a megelőző műtanrendőri bejárás ! és a szokásos formalitások után átadják a közforgalomnak. — Az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesület szatmári kerülete ápril hó 8-án délelőtt 10 órakor tartja beszámoló közgyű­lését a szatmári kereskedelmi és Gazdasági csarnok helyiségében. — Figyelmeztetés a kivándorlókhoz. A bel­ügyminiszter figyelmezteti a lakosságot hogy a Délamerikába főleg pedig Argentínába való csábításoknak ne adjanak hitelt, mert ezen országokban az aratás és takarási munkákon kívül más munka nem kínálkozik. — Búzatermésünk a múlt évben A föld­művelésügyi miniszternek hivatalos adatok alapján összeállított kimutatása szerint a múlt évben hazánkban 5.747,576 kát. hold leara­tott területen cat. holdankint 9'34 hektoliter, illetve 7'28 métermázsa átlagot és egy hekto­liter 77'9 kgm. átlagos súly mellett 53.704,067 hektoliter, vagyis 41.839,488 métermázsa őszi búza termett, melynek métermázsánkénti át­lagos értékét 15’8 koronára véve, az őszi búza értéke 631.094 661 K. Tavaszi búza 190,569 kát. hold learatott területen holdan­ként 7T2 hektoliter, illetve 5'40 mmázsát és hektoliterenként 75’8 kg. átlagos súlyt véve, 1.355,973 hektoliter, vagyis 1.028,344 mmázsa termett, melynek inmázsánkénti átlagos ér­tékét 14.17 koronára véve, a tavaszi búza összértéke 14.576,698 korona. — A czigányok egyenruhája. A közös hadügyminiszter egy legközelebről kelt rende­letében eltiltotta a czigányzenekarok tagjainak, hogy a hadsereg illetve a honvédség bármely fegyverneme vagy intézménye s általában a fegyveres erő egyenruhájához hasonló ruhá­zatban megjelenjenek illetve szerepeljenek. E rendeletre az adott okot, hogy a czigány­zenekarok tagjai fürdői vagy egyéb szereplésük alkalmával a katonai egyenruhától alig meg- külömböztethetö egyenruhában jelentek meg s katonai tisztelgéseket fogadtak azok ré­széről, kik őket hirtelen föl nem ismerték. Az elöljáróságok fellaivattak, hogy erről a czigány-zenekarokat értesítsék. — Házasság és tuberkulosis czim alatt az Erzsébet királyné Szanatórium két kezelő orvosa Szántó Margit dr. és Gescheit József dr. felolvasást tartottak, mely igen érdekes adatokat közölt a tuberkulosis terjedését ille­tőleg. Statisztikai adatokkal kimutatták, hogy oly családoknál hol mindkét szülő egészsé­ges volt, a született gyermekek közül 3 05 százaléka lett tuberkulotikussá, ott a hol csak az apa volt tuberkulotikus 8'38 százalék, a hol csak az anya volt gümőkóros 9'76 szá­zalék, a hol mindkét házasfél gümőkóros volt 2T85 százaléka betegedett meg tüdő­vészben ; ezen számok azt bizonyítják, hogy a tuberkulózis átmegy nagyrészt az utódokra, j egyrészt átöröklés folytán, másrészt azon | szoros érintkezés folytán, melyben a gyermeki beteg szülőivel él. Azért tehát a házasság- j nál nagyon vigyázni kell és lehetőleg azon: kell lenni, hogy a tuberkulotikus betegek ne házasodjanak, mert az ily beteg egyének házassága veszélyt rejt magában nemcsak a házasulókra, hanem utódaikra is. Községi vagyonkezelés és számvitel. A közigazgatás leghathatósabb közegei a községek, azoknak rendezése tehát az állam­élet legéltetőbb alkatrészét képezi. Alig van müveit állam Európában, mely a községi élet fejlesztésére s igy a községek rendezésére ne törekedett volna. A községek pedig az állam viszonyai­nak megfelelőleg csak jó községi törvények, szabályrendeletek, ügyviteli szabályzatok és egyes szakközegek által szerkesztett helyes irányú kézikönyvek által rendezhetők; mert ezekben rejlik azon dús forrás, melyből a községi közigazgatás vezetésével foglalkozó tisztviselők a községek érdekemek minden irányban megfelelő eljárás eszközeit ment­hetik. Oly magasztos jogok, de egyszersmind oly szigorú kötelességek vannak a községi közigazgatás fogalmához csatolva, hogy igen' nagyon vétkezik a község jólétének érdeke ellen azon tisztviselő, a ki a közigazgatás vezetésére vállalkozik s könnyelműen jár el a körül. A községi önkormányzat főlényegét a köz­ségi vagyonkezelés képezi. Ha tekintetbe vesszük, hogy eddig a pénz­kezelésre nézve „a hány ház, annyi szokás“ féle gyakorlat dívott, csak helyeselni tudjuk, hogy a törvényhozás ezen tarthatatlan hely­zet gyökeres orvoslására törekedett. Az 1901. évi XX. t.-cz. 6. fejezete el­rendelte a vármegyei és községi pénzkezelés és számvitelre vonatkozólag az egységes alapon való szabályozást, a minek folyomá­nyaként megalkottatott „a vármegyék pénz­tári és számvevőségi teendőinek ellátásáról“ szóló 1902. évi III. t.-cz. Az idézett törvény üdvös intenczióját el­vitatni nem lehet. Sajnos azonban, hogy nemcsak a törvény, a mely §§-okat tárgyal, de a pénzkezelés és számvitelre vonatkozólag alkotott szabályrendeletek és azok végrehaj­tása tárgyában kiadott utasítások sem nyúj­tanak elég tájékozást a községi háztartás és vagyonkezelésének egyöntetűvé tételére nézve, mert a tapasztalat azt igazolja, hogy a régi „a hány ház, annyi szokás“ féle rendszer még nem lett kiküszöbölve, sőt ma is még egyes vármegyék területén járásonként is különböző s egymástól sok tekintetben eltérő gyakorlat és felfogás uralkodik a községi háztartás, számvitel és vagyonkezelés tekintetében. A községi vagyonkezelés és számvitel níegkönyitésére, az egyöntetű eljárás meg­honosítására irányul: a közelebbről Déván, Hirsch Adolf nyomdatulajdonos kiadásában megjelent s Buday Péter m. kir. pénzügyi számellenőr, dévai járási számvevő és Pet- rovszky Kálmán m. kir. pénzügyi számellenőr, berettyóujfalvi járási számvevő által szerkesz­tett „A járási számvevői teendők gyakorlati ismertetése“ czimü kézikönyv. A szerzők egy hézagpótló, nélkülözhetetlen szakmunkát bo­csátanak a járási számvevők, az azokkal érintkező vármegyei és pénzügyi hatóságok, valamint a községi vagyonkezelés és szám­vitellel foglalkozó községi és körjegyzők rendelkezésére. A kiváló gonddal, gyakorlati érzékkel és szakismerettel szerkesztett kézikönyv a köz­ségi vagyonkezelés és számvitelre vonatkozó összes szabályokat és ismereteket felöleli és azokat gyakorlati példákkal illusztrálja. Fontos szolgálatot van hivatva teljesíteni a kézikönyv az által is, mivel támogatja a községi és körjegyzőket, hogy pénzkezelés és számviteli ügyekben egyöntetűen eljárva, munkájuk lényegesen megkönyittessék. A községi vagyon kezelésénél legfontosabb költségvetési előirányzatok és zárszámadások készítésére, tárgyalására és azok helyes ok­mányolására nézve pedig kimerítően tájéko- j zást nyújt, különös tekintettel lévén a községek autonom jogaira. Kartársaim iránti kötelességemnek vélek eleget tenni, midőn a már többször említett [ -— pénzügyi közig, életünkre nézve kiváló I gyakorlati fontossággal biró — kézikönyvet 11. kartársaim pártfogásába ajánlom. Popovics Dénes, körjegyző, a hunyadm. jegyzői egylet elnöke. Közgazdaság. Első Leánykiházasitási Egylet m. sz. Ezen intézet márczius hó 17-én tartotta 43. rendes közgyűlését számos szövetkezeti tag 'részvétele mellett. A közgyűlést az intézet agg elnöke, Schwarz Ármin nyitotta meg, mire Dr. Wittmann Mór alelnök vette át a közgyűlés további veze­tését. Az előterjesztett mérleg és évi jelentés, mely az 1905. évi kezelés hű és tiszta képét nyújtja, igazolta azt, hogy ezen üzleti év is az általános pangás daczára kedvező volt, ami a következő számadatokból kitűnik : Biztosított tőkék és egyéb alapszabály- szerű esedékességek czimén K 921.33964 fizettetett ki. A díjtartalék 1.205,005‘57 koro­nával 11.366,373'50 koronára, a jutalék fel­emelési alap 36.36752 koronával 514.317'38 koronára és a. külön tartalék a 200,000 kor. biztosítási alappal együtt, szintén 36.367'52 koronával 496,203 kor. 18 fillérre emelkedett. Tetemes leírások és az árfolyam külöm- bözeti tartaléknak 65,000 koronával való csorbítatlan meghagyása mellett, kezelési feleslegnek 72.735'04 kor. maradt fenn, mely alapszabályszerüleg a fentemlitett két tarta­lékhoz csatoltatott. Uj biztosítások szerzeménye 14.760,800 kor. volt, ebből elfogadtatott 12.366,500 kor., elutasittatott azonban 1.394,300 kor., a bizto­sítási állomány az év végével pedig 54.112,280 1 koronára rúgott. Díjbevétel az előző évvel szemben 266,836'70 koronával több, vagyis 2.758,799'52 kor., kamat és házbérjövedelem 39,070'44 koronával több, vagyis 514,43947 kor. volt. A hivatalnoki nyugdíjalap 29,481‘53 korona emelkedést mutat és az év végével 193.014,81 koronával rendelkezett. Az igazgatóság indítványára a közgyűlés a i hivatalnoki kar hű és buzgó szolgálatainak elismeréséül 6,000 koronát szavaz meg a nyugdij-alap javára. A mérleg végösszege, mely 1.276,546'20 kor. emelkedést tüntet fel, 12.796,010'40 kor. és fedezetét leli magyar állampapírokban, elsőrendű záloglevelekben, 3 négyemeletes bérpalotában, takarékbetétekben és saját köt­vényekre adott kölcsönökben. A mérleg és jelentés egyhangúlag és köszönettel tudomásul vétetett és a felment­vény megadatott. Az igazgatóság megbízatása lejárván, meg­ejtettek az- uj választások. Az igazgatóságba választattak a következő szövetkezeti tagok: Schwarz Ármin, Dr. Wittmann Mór, Dr. Reich József, Kohn Arnold, Herzfeld Zsigmond, Eisler József, Tsuk Sándor (régi) és Dr. Szivák Imre, Dr. Vázsonyi Vilmos (uj). A felügyelő­bizottságba újból megválasztattak: Dr. Ale­xander Bernát, Dr. Simonyi Zsigmond, Héger József, Seifensieder József, Wertheimer Al­bert és Dr. Bácskai Albert. A választmányba 36 tag választattatott, részben a régi és részben uj tagok. A jegyzőkönyv hitelesíté­sére kiküldettek Havas Mór és Guttmann Izidor urak. — Havas Mór tag ur indítvá­nyára az igazgatóságnak, különösen pedig Schwarz Ármin elnöknek, Dr. Wittmann Mór alelnöknek és Khon Arnold vezérigazgatónak jegyzőkönyvi köszönetét és elismerést sza­vaztak. A közgyűlés berekesztése után az igaz­gatóság alakuló ülést tartott, melyen elnök­nek Schwarz Ármin, alelnöknek Dr. Witt­mann Mór és Dr. Szivák Imre választattak meg. Szabályrendelet az 1884. évi XVII. t.-cz. 10-ik §-ának d) pontjában említett kéményseprési-iparnak Nagykároly r. t. város területén való gyakorolhatása tárgyában. 8. §. Hogy pedig a 4. §-ban foglalt szabályok mind a közönség, mind pedig a kéményseprő érdekében nyilvánosságban tartassanak és ezen felül a felmerülhető panaszok esetén bizonyítékul szolgálhassanak, minden kémény­seprő egy szabályszerű s az iparhatóság ál­tal fonaláthuzással hitelesített könyvet köte­les tartani, azt magával hordani és abba a teljesített munka minőségét és idejét a munka­adó által beíratni. S hogy jelen szabályren­deletben megállapított dijaknál magasabb összeg ne szedessék, minden kéményseprő köteles egy könyvbe a tett fizetéseket a munkaadó által bevezettetni s ezen könyvet ellenőrzés végett kívánatra a rendőrséghez bemutatni, a fizetésekről egyébként a fizetést teljesítő a kéményseprőtől nyugtát követelhet. Nem használt kémények után dij nem szedhető. 9. §. Tűzvész esetén a kéményseprő a hely­színén megjelenni, az oltásnál segédkezni és a tűzoltóparancsnoknak a szükséges szak­szerű felvilágosításokat adni tartozik. Szándékos késedelemért, igazolatlan teljes elmaradásért, a kéményseprő-iparos segéd­jeiért is felelős, kik ha mesterük ez iránti felhívását teljesíteni vonakodnának, bünte­tendők. 10. §. A kéményseprő-iparos üzletének abban- hagyása tekintetében az 1884. évi XVII. t.-cz. 55. §-a az irányadó. 11. §• Azok, akik a kéményseprést az 1884. évi október 1-je előtt szerzett jogosítvány alapján űzik, jelen szabályrendelet határoza­tait szintén megtartani kötelesek. 12. §. Jelen szabályrendelet rendelkezései ellen vétők kihágást követnek el s a mennyiben oselekményök vagy mulasztások nem vala­mely fennálló törvény alapján büntetendő, három napig terjedhető elzárással és behajt­hatatlanság esetén az 1879. évi XL., t.-cz. 22. §-a értelmében elzárásra átváltoztatandó 40 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel bün­tetendők. Jelen szabályrendelet alapján kiszabandó pénzbüntetések az 1901. évi XX. t.-cz. 23. §-ában meghatározott czélra fordítandók. 13. §. Jelen szabályrendelet 4., 6., 7. és 9. §-ai elleni kihágások 1. fokban a városi rendőr- kapitány vagy helyettese, II. fokban a vár­megyei alispán, III. fokban a m. kir. Belügy­miniszter ur által, a szabályrendelet többi §-ai elleni kihágások pedig az 1884. évi XVII. t.-cz. értelmében illetékes iparhatósá­gok állal birálandók el. 14. §. Ez a szabályrendelet a m. kir. kereske­delemügyi miniszter urnák a belügyminiszter

Next

/
Thumbnails
Contents