Nagykároly és Vidéke, 1906 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1906-03-29 / 13. szám
% in XXIII. évfolyam. ÍO V Nagykároly, 1906. márczius 29. / 9<u ieL*—. /3ú—j 13-ik szám. \ NAGYKÁROLY 'X'&xsa.cLa.lzxxi, szé;pixoá_a.ixxxi és iszn.srettexjs3ztő xxetil3.;p NAGYKÁROLY VÁROS HIVATALOS HIRDETÉSEINEK KÖZLŐNYE. Megjelen minden csütörtökön. Előfizetési árak: Egész évre ................8 kor. j| Negyedévre..................2 kor. Fé l évre.......................4 kor. || Egyes szám . . . . 20 fill. Kö zségi jegyzők és tanítóknak egész évre 6 korona. Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal: Széchenyi-utezá 87. szám. (A Zárdává lls z e m b e n). Bérmentetlen leveleket előttünk ismeretlentől nem fogadunk el. Hirdetések jutányos áron közöltetnek. Nyilttér sora 40 fillér. — Kéziratok nem adatnak vissza. Városi zárszámadás. Városunk 1905. évi zárszámadását a képviselőtestület legközelebb tárgyalni fogja. A zárszámadás a képviselőtestület tagjainak külön is megküldetett, hogy alkalma legyen mindenkinek a város háztartásának vezetését tüzetes vizsgálat tárgyává tenni. A magunk részéről, midőn a város múlt évi zárszámadását tárgyaljuk, általánosságban annyi megjegyzésünk van, hogy nagyon elérkezettnek látjuk azt az időt, hogy a város jövedelmi forrásait emelnünk kell. A nemzeti felbuzdulás e korszakában, midőn országszerte felhangzik a hazai ipar pártolásának jelszava, midőn mindinkább tért hódit az a vágyakozás, hogy az eddig külföldre és különösen Ausztriába ipari czikkekért importált millióinkat itthon helyezzük el, midőn jól tudjuk, hogy hazánkban igen sok ipari czikk egyáltalán nem termeltetik, nemcsak hazafias, de elengedhetetlen kötelességünk lenne eme hiányokat pótolni s a tőkepénzeseknek ipari vállalatokat létesíteni. Városunk szegény ahoz, hogy mint erkölcsi testület saját erejéből létesítsen ipari vállalatot, de e tekintetben különösen pénzintézeteinkre hárulna az a feladat, hogy tőkéjüket nem csupán a hiteligény kielégítésére fordítsák, de igyekeznének azt jobban jövedelmező ipari vállalatokba fektetni, mely- lyel nemcsak saját anyagi előnyeiket szolgálnák, de szolgálatot tennének a város érdekének is, adóalapot teremtve. Azért örömmel látjuk a bútorgyár létesítése érdekében is folyamatban levő mozgalmat, melynek sikere nagyon is óhajtandó volna. A zárszámadás adataiból, habár anyagilag hátrányos tétel is, erkölcsi tekintetben azonban mégis örvendetesnek kell találnunk a bevétel Il-ik czim 3. rovat alatti tételt, mely szerint a városnak a szeszfogyasztási adópótlékból a múlt évben 1281 K 39 f kevesebb bevétele volt s melyet a számvevő azzal indokol, hogy a „szeszfogyasztás évröl-évre csökken!“ A honvédségi laktanya bérleténél ismét 367 K 75 f kevesebb bevétel volt, mert a régi épület bérletének egy részét a kincstár évközben beszüntette. Hát ez bizony eléggé hátrányos reánk nézve, mert az az épület most már holt tökét képez. Kevesebb bevételünk volt a fögimn. tandij és behatási dijból 1742 koronával a mi költségvetésünkre nézve érzékeny veszteség. Ugyancsak kevesebb segélyt folyósított az állam az iparos tanoncziskola javára 200 koronával, a mi reánk nézve azért sérelmes, mert mi az államnak vajmi kevés gondoskodását érezzük s ha ily czélu államsegély is redukáltalik, mit remélhetünk és várhatunk a jövőre nézve? A költségvetési törvényen kívüli állapot is legalább ideiglenesen érzékenyen érinti múlt évi zárszámadásunkat, amennyiben a községi adókivetés alapját képező állami adók egy része, nevezetesen a bizottsági tárgyalást igénylő III-ad oszt. kereseti adó, a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adója kivetve nem lévén, a községi adó is csak hiányosan volt kivethető. Ennek oka az, hogy az előirányzott 115,523 K 31 fillér községi adóval szemben csak 93,022 K 35 fillér volt kivethető, vagyis 22,500 K 96 fillérrel kevesebb. Hogy ennek daczára, háztartásunk fenakadást nem szenvedett, annak tulajdonítható, hogy az előirányzott összeg mégis befolyt, mert e czimen 115,223 K 56 f vételeztetelt be. A ki nem vetett adók a költség- vetési törvényen kívüli állapot megszűntével kivettetvén, háztartásunk javára fog szolgálni. A községi pótadó hátralék — figyelembe nem véve a ki nem vetett adókat — még mindig 38,600 K 77 fillért tesz ki, melynek erélyes behajtása lenne szükséges. Zárszámadásunk örvendetes eredményét képezik az ingatlanok jövedelménél elért 404 K 15 f többlet, a polgári leányiskola tandijánál elért 595 K 40 f többlet, a vágóhidnál elért 812 K 24 f, a gazdasági bevételeknél elért 197 K 59 f, a kertészetnél elért 402 K 90 f többlet, továbbá az állami fogyasztási adókezelésnél elért 733 K 71 f nyereségtöbblet. A kiadásoknál jelentékenyebb többlet mutatkozik a hivatalos helyiségek világításánál és pedig 997 K 10 f, mert az összes iskolákat és vágóhidat a városházától kellett petróleummal ellátni, mivel ezek világítási szükségletéről költségvetésileg gondoskodva nem volt. A müutaknál 1000 K 47 f több-: kiadást okozott a régi kaszinó sikátor köjárdájának nagyméretű blidári köböl készült járdával való kicserélése. 296 K 26 f többkiadást okozott a i polgári leányiskola épületének fentar- tása, mert a diszterem menyezetét újból stukatóroztatni s az egész disz-: termet újból festetni kellett. A zárszámadás egyéb tételében ki- sebb-nagyobb tulkiadások és megtakarítások mutatkoznak, melyek azonban a háztartásra nézve lényegesebb befolyást nem gyakorolnak annyival kevésbé, mert az átfutó kiadások figyelembe vétele nélkül, végeredményében a kiadások összege az előirányzatot mindössze 80 koronával haladják meg. A zárszámadás végeredménye a következő : összes bevétel . . 332,335 K — f, összes kiadás . . 332,309 „ 28 „ pénztári maradvány 25lvTäT cselekvő hátralék . 45,527 „ 67 „ szenvedő hátralék . 1,471 „ 99 „ A fenti számadások egy normális háztartás képét tárják ugyan elénk, de tudva és ismerve azt, hogy csaknem az egész városi szükséglet községi pótadó utján nyer fedezetet, tudva azt, hogy adófizető polgárságunkra a jövőben is hárulnak megoldandó feladatok, melyek anyagi erőnket nagyobb mértékben fogják igénybe venni, nemcsak a legmesszebb menő takarékosságot, de különösen a bevételi forrásokról való gondoskodást tartjuk legelső feladatnak, a miről gondoskodni a képviselőtestület minden egyes tagjának kötelessége. —9Képviselőtestületünk két közgyűlése. Városunk képviselőtestülete f. hó 22-én délelőtt látogatott közgyűlést tartott. Debreczeni István polgármester üdvözölve a megjelenteket, a közgyűlést megnyitotta és ismertetve a belügyminiszternek a csendőrség alkalmazása iránt tett távirati rendelkezését, jelentette, hogy a csendőrség szerdáról csütörtökre menő éjjel a városban a szolgálaton tényleg megkezdette. Polgármester jelentette továbbá, hogy felhívást bocsátott ki a város lakosságához, melyben a történteket ismertetve, nyugalomra és higgadtságra intette a közönséget. Minthogy a belügyminiszter rendeletét a jogügyi és pénzügyi bizottság sem törvényes alapon nyugvónak, sem czélszerünek, sem szükségesnek nem tartotta, a bizottság azt javasolta, hogy a képviselőtestület a belügyminiszter rendeletét ne vegye tudomásul, az ellen tiltakozzék s tiltakozásának a belügyminiszterhez intézendő felterjesztésében adjon kifejezést és kérje a törvénytelen rendelkezés sürgős visszavonását. A bizottság javasolta, hogy ezen felterjesztés sürgős megtételére a képviselőtestület polgármestert utasítsa s egyúttal arra is, hogy a város nevében intézzen a vármegyei törvényhatósági bizottságához kérelmet, hogy a törvényhatóság a belügyminiszternek ezen törvénytelen rendeletével elkövetett törvény- sértésért való vád alá helyezését kérő feliratot intézzen az országgyűléshez s ezen határozatot fontos közérdekből felebbezésre ! való tekintet nélkül azonnal végrehajtandó- nak mondja ki. Polgármester ezen kérdés tárgyában a szavazást elrendelvén, 94 szavazattal 1 szavazat ellen a javaslat egész terjedelmében elfogadtatott és polgármester ily értelemben mondotta ki a határozatot. Rendkívül nagy érdeklődés mellett folyt, le a képviselőtestületnek múlt vasárnap délelőtt tartott közgyűlése. Már 10 óra előtt nemcsak a képviselőtestület tagjai jelentek meg, hanem a karzat is zsuífolásig megtelt érdeklődő közönséggel annyira, hogy ennek egy része a közgyűlési teremben foglalt helyet. A tárgysorozatban két oly ügy volt felvéve, melyek mindenike, igen nagy érdeklődést keltett. Az egyik volt a helybeli pénzügyigazgatóság megkeresése az állami borital- és húsfogyasztási adók hátralékos megváltási átalány összegének az adóhivatalba 8 nap alatt leendő befizetése iránt, melyet a pénzügyigazgatóság oly felhívással tett át, hogy a megváltási összeg be nem szolgáltatása esetén a pénzügyminiszter rendelete folytán ezen adóknak a város kárára és veszélyére újbóli biztosítása iránt az intézkedések megfognak tétetni. A pénzügyi és jogügyi bizottság határozati javaslata az volt, hogy a megváltási összeg lejárt részletei azonnal, az ez után lejárandó részletek pedig szerződés szerinti időben fizettessenek be. Nagyobb vita indult meg e tárgyban, mert a képviselőtestület már két ízben oly határozatot hozott, hogy a befizetés ne tel- jesittessék. Csipkés András, Rooz Samu, Dr. Adler Adolf a befizetés mellett, Dr. Kovács Dezső, Papp Béla és Varga Imre az előbbi határozatok fönntartása mellett érveltek, mig Lu- kácsovits János azt óhajtotta, hogy a befizetés inegtagadtassék ugyan, azonban ennek következményeit ne a város szenvedje, hanem viseljék azok, kik a befizetés ellen vannak. Debreczeni István polgármester hivatkozva arra, hogy a befizetés megtagadásával a város semmiféle czélt el nem ér, azonban jelentékeny kár háramolhatik a városra, mert a kincstár a bérösszeget az uj bérlőtől úgyis megkapja, a város pedig 20—25,000 koronát veszíthet évenként, a mi minthogy a pótadó ma már 82% és a befizetés megtagadása 10—12% újabb pótadóemelést vonhatna maga után, pótadónkat rendkívül magas összegre emelné, a bizottság javaslatának elfogadása mellett foglalt állást s minthogy felszóllalásra már senki sem jelentkezett, a vitát berekesztette s elrendelte a névszerinti szavazást, melynek eredményeként kihirdette a határozatot, mely szerint a beadott 103 szavazat közül 83 képviselőtestületi tag a bizottság javaslata elfogadására, 20 pedig ellene szavazott s igy 63 szótöbbséggel a bizottság javaslata —- hogy a megváltási összeg befizettessék, s hogy ezen határozat azonnal végrehajtandó és csak birtokon kívül felebbezhető — elfogadtatott. A közgyűlés másik közérdeklődést keltő tárgya volt Demidor Ignácz rendőrkapitány elleni fegyelmi eljárás elrendelése iránti előterjesztés. Polgármester hangsúlyozta, hogy a jog- és pénzügyi bizottságban többen nyíltan azon vádat emelték a rendőrkapitány ellen, hogy három helybeli polgárt törvényellenesen letartóztatott s ez által fegyelmi vétséget követett el. Polgármester mint hivatalfönök ezért szükségesnek tartotta ezen ügynek tisztázását s a fegyelmi eljárás elrendelését azért, hogy vagy a megtámadott tisztviselőnek elégtétel szolgáltassák, vagy a vádakat hangoztatóknak alkalom adassák vádjuk be- igazolására. Ö tehát a rendőrkapitányt ezen ügyben igazolásra hívta fel, a rendőrkapitány beadta igazoló nyilatkozatát, ezt a jogügyi bizottság elé terjesztette s e bizottság javaslata az, hogy a mennyiben fegyelmi eljárásra alap nincsen, a fegyelmi eljárás elrendelése mellőztessék. Polgármester az előtte fekvő iratokból szintén azt látja, hogy a fegyelmi eljárás elrendelésére ok nem forog fenn. Dr. Vetzák Ede a fegyelmi eljárás mellőzése ellen nem tesz kifogást, de indítványozza, hogy a képviselőtestület a rendőr- kapitány eljárása felett rosszalását fejezze ki. Dr. Adler Adolf, Dr. Kovács Dezső, Dr. Szabó Albert felszólalása után, kik mindannyian a rendőrkapitány eljárását helytelenítették, polgármester ismét megkisériette a rendőrkapitány eljárásának helyességét kimutatni és kijelentette, hogy a rosszalási indítványt szavazásra sem bocsátja, mert az már büntetés, anélkül, hogy az ügy alaposan megvizsgáltatott volna, miért is az esetben, ha a képviselőtestület az adott felvilágosításokkal megelégedve nincs, rendelje el a fegyelmi eljárást. Dr. N. Szabó Albert felszólalása után, ki a rendőrkapitány eljárásának helytelenségét az elfekvő iratokból igyekezett kimutatni, Dr. Y7etzák Ede indítványát oda módosította, hogy a rendőrkapitány ellen egyidejüleges felfüggesztése mellett a fegyelmi eljárás rendeltessék el; Rooz Samu ezen indítvány
