Nagykároly és Vidéke, 1906 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1906-03-22 / 12. szám

és rábeszélésének. Az ország gazdasági hanyatlásának oka nemcsak az, hogy a magyar társadalom zömében elterjedt az a bűnös felfogás, hogy csak az jó, ami külföldi, hanem egyik nyomós ok az is, hogy sok kereskedő azt látva, hogy a társadalom (a fogyasztók) zöme mindenben a külföldet utánozza, a honi ipart nem támogatja, azzal szemben közönyös, sőt a vásárlók előtt arról kicsinylését is nyilvánítja.

Ezen elterjedt hibákat egyedül a társa-, dalom komoly akarata és a hazafias czélban való állhatatos kitartása orvosolhatja.

A társadalom követelése a kereskedőket károsítani nem fogja, mert az áru közvetítés hasznát a hazai ipartermékeken is megtalálják. Az is a kereskedő javára válik, ha a hazában növekszik a jólét, mert ezzel arányban nő a fogyasztók' szügséglete, ez pedig növeli a kereskedők forgalmát, keresetét.

A Magyar Védő-Egyesület kérelme annál könnyebben teljesíthető mindenki által, mert nem kéri azt, hogy igényeiről bárki is lemondjon, csak annyit kér, hogy amely szükségletet a magyar ipar már előállítani tud, ily áruczikkekért ne adjuk a pénzt a külföld iparának.

Ez nem áldozat, mert feltesszük mindenkiről azt, hogy e kérésnek a nemzeti jólét fejlesztésére való kihatását belátja, s nem fogja áldozatszámba venni azt, hogy ruházati czikkeit, asztalneműit, kalapját, czipőjét, bútorait, gépeit, szerszámait, szappanját, gyertyáját, czukrát stb. abból vásárolja be, amit a különféle szükségletnek megfelelő minőségben a hazában állítanak elő és nem abból, amit a külföldről hoznak be.

Adjuk pénzünket a hazai ipar munkájáért, jutalmazzuk vele iparos honfitársaink szorgalmát, igy megbecsülve a honi ipar munkását és munkáját az ipar erősödni és fejlődni fog, az iparosok versenyre kelnek egymással, hogy jobb és olcsóbb munkájukkal minél több tért foglaljanak el a hazai piaczon.

A munkásságnak ily fellendülése rohamosan nyújt a munkanélküliek százezreinek becsületes keresetet, rohamosan csökkenti a kivándorlást, együtt marad a nemzet, a jólét, az erkölcsös munkásélet terjed hazaszerte. E cselekedetben való kitartás jutalmát élvezni fogja a nemzet minden tagja.

A Magyar Védő-Egyesület e kérelmének teljesítésében ne tántorítson meg senkit az, hogy a kereskedő a külföldi áruczikkeket valamivel olcsóbban kínálja, mint a hazait. Vásároljunk még akkor is hazai árut. Gondoljuk meg, hogy ami pénzt a honi iparárukért adunk ki, az a hazában marad, amit pedig a külföldi árukért fizetünk, abból esetleg csak az árbeli különbséget kitevő pár fillér marad itthon. Gazdálkodási érdeke ellen vét az is, aki merő üres hivalkodásból drágábban vásárolja meg a külföldi silányabb áru- czikket, mint a jobb és tartósabb hazai iparczikket.

Legyünk erősek elhatározásunkban és áldozatkészek mindnyájan! Kicsinyes okok ne tántoritsanak meg minket a teltekben. Utasítsuk vissza kíméletlenül azokat, kik ez elhatározásukban minket megtántoritani akarnak.

mások, hogy bizonyos Gallambosse-fa nedvéből készülnek. Koempher kinai halászok beszéde nyomán azt irta, hogy e fészkek helyett igen sokszor bizonyos polypok húsából készült anyagot árusítanak el. És csakugyan való, hogy különféle — részint természetes, részint mesterséges — anyagokat adtak már el e fészkek helyett.

Montbeliard, a hires természetbúvár, hogy kibontakozzék a chaosból, egyenesen Poivre- hez fordult, ki akkor a franezia és Bourbon szigeteken felügyelő volt. Kérdésére Poivre ezt irta: „Már többször láttam, hogy már- czius- és áprilisban Jávától Cochinchináig, Sumatrától Uj-Guineáig mint valami vékony enyv úszkál a hal-pete a tengeren. A maláji és philippi szigeteken lakó indiánok szerint a fecskék e halpetékkel készítik fészkeiket. Midőn áprilisban a Moluquesekre utaztam, a tengert boritó halpetékből fölszakitottam egy darabot s mint megszáradt, azt tapasztaltam, hogy a parti fecske fészkéhez töké-1 letesen hasonlít. E madarak részint a tenger fölött repkedve, részint pedig, midőn a viz a sziklapartra veti, szedik össze az anyagot“, íme egy olyan ember véleménye, ki saját szemével látta a fészkeket s ki szerint e fészkek halpetékből állnak. — Lamouroua 1827-ben azt állitá, hogy e fészkek növényi anyagból készülnek, de Lesson Í831-ben végre tisztázta a dolgot, kimutatván, hogy e fecskék között több különböző faj van s hogy az egyik növényi, másik állati részeket használ a fészek készítésénél. A parti fecske összeszedi a viz felszínén úszó állati részeket, sajátszerü alkotásu torkával megtisztítja minden idegen anyagtól, összetömöriti s aztán felhasználja fészkéhez. Az igy elkészített anyag sokban hasonlít a hal-ényvhez, épp olyan tiszta, puha és vízhatlan. A fészek bensejében levő rostok a hegyeken és sziklákon talált szálakból készülnek s éppen oly átlátszók, mint a fészek többi anyaga.

(Vége köv.)

A Magyar Védő-Egyesület e kérelmének teljesítésére fogadalmat nem kér senkitől, mert bizik abban, hogy mindenki felismeri a honi ipar mellőzéséből az országra háramló súlyos veszélyt, s igy mikor a nemzeti létérdekek védelmezéséről, a közjóiét, a nemzet kulturális és gazdasági erejének fejlesztésére irányuló társadalmi feladatok állandó ápolásáról van szó, reméli, hogy e mozgalomhoz csatlakozni és azt erejéhez mérten támogatni senki nem fog késni.

A müveit, erős és hatalmas nemzetek példáját kövesse végre a magyar társadalom ily irányban is.

E magasztos czélra irányuló munkában értsünk egyet mindnyájan, egyért: A Hazáért !!

_________ NAGY KÁRÓL1

HÍ

REK.

— Meghívás. 1820—1906. K. sz. Nagykároly város képviselőtestülete által 1906”' márczius 25-én délelőtt 10 órakor a városul háza tanácstermében tartandó rendkívüli közgyűlés tárgysorozata: 1. A nagykárolyi m. kir. pénzügyigazgatóságnak megkeresése, az állami borital s húsfogyasztási adók háw ralékös megváltási általány összegének a nagykárolyi m. kir. adóhivatalba 8 nap alatt leendő befizetése iránt, mivel elleneseiben a nagyméltóságu m. kir. pénzügyminiszter urnák rendelete folytán ezen adóknak a város kárára és veszélyére újbóli biztosítása iránt az intézkedések meg fognak tétetni. (1804—. 1906. k. sz. fj.) 2. Polgármester előterjesztése Demidor Ignácz rendőrkapitány ellen a fegyelmi eljárás elrendelése iránt. Nagykároly, 1906. inárez. .21. Debreezeni István, polgári mester.

— Személyi hír. Károlyi István gróf f. hó 14-én este rövid tartózkodásra hazaérkezett és f. hó 18-án reggel visszautazott a fővárosba.

— Márczius 15-ike városunkban. A szabadsajtó születésnapját városunk polgársága is hagyományos kegyelettel ünnepelte meg. Talán még egy alkalommal sem volt annyi zászló a házakon s oly igaz érzés a szivekben, mint ez alkalommal. Együtt ünnepelt a város egész közönsége, sőt még a hivatalos épületekre is kitűzték a nemzetiszinü lobogót. Az ünnepségek reggel 9 órakor a helybeli róm. kath. templomban tartott ünnepélyes misével vették kezdetüket, melyen oly nagy számban jelent meg a közönség, hogy a nagy tágas templom szorongásig megtelt. Megjelentek a hivatalos testületed a vármegyei tisztikar elmozdított tagjai, a kir. pénzügyigazgatóság, járásbíróság s a városi hatóság tisztikara, az Ecsedi-Iáp társulat, kir. adóhivatal, stb. hivatalok tisztviselői testületileg s az iskolák ifjúsága tanáraik vezetése mellett. Az ünnepi misét Dr. Sweighoffer János házfőnök végezte Boross Antal, Varjas Endre, Rády József, Dr. Péchy Ödön, Kosa István, Bárdossy Ferencz és Klacskó István tanárok segédlete mellett, mig az énekszámokat a főgimn. énekkar látta el. Általánosan feltűnt és megbotránkozás tárgyát képezte, hogy a polgári leányiskola növendékei sem az istentiszteleten részt nem vettek, sem pedig ünnepélyt nem rendeztek, a mit különben lapunkban már nem először teszünk megjegyzés tárgyává. Délelőtt 10 órakor a ref. templomban volt istentisztelet, melyen szintén nagyszámú közönség jelent meg. A Hymnusz eléneklése után Ujlaky Miklós segédlelkész mondott megható imádságot, majd Asztalos György lelkipásztor könnyekre indító szép beszéddel emlékezett meg az 1848-iki nagy eseményekről, mely után a közönség a Szózatot énekelte el. Egyik igen sikerült része volt az ünnepségeknek az istentiszteletek után a városi tornacsarnokban tartott főgimnáziumi ifjúsági ünnepély, mely lapunk múlt számában közölt műsor szerint folyt le. Ez alkalommal azonban külön megkívánjuk említeni, hogy ily, sikerült ünnepélyt régen nem volt alkalmunk hallani mint ez alkalommal. A minden tekintetben megható ünnepélynek azonban mégis három kiváló száma keltett nagy figyelmet és pedig a „Magyar dal“ czimii melodráma, melyet. Szabó János VII. o. t. szavalt ének és zenekar kísérettel. A remek énekszámok s a precziz zenekiséret oly hatással volt a közönségre, hogy nemcsak a szereplőket, hanem az énekkart vezető tanárt, Niklos Jánost is szívélyes ová- eziókban részesítette, a mit méltán meg is érdemeltek. Ugyancsak nagy hatást keltett Somossy Miklós VII. o. t. szépen megszerkesztett és mély érzéssel előadott, gondolatokkal telt szabad előadása is. De mégis legszebb pont volt Cseh Lajos főgimnáziumi igazgató beszéde, ki mig egyrészről buzdította az ifjúságot a múltak iránt való kegyeletre, addig másrészről intette őket, hogy az iskola az a hely, mely az ifjúság lelki elö- haladására, szellemi képzésére van hivatva s ennek falain kívül kell maradnia minden egyébnek. A szép beszédet lelkesen megéljenezték. Este 7 órakor a Polgári kaszinónak zsuffolá- sig megtelt nagytermében folyt le a polgárság- emlékünnepe, a mely alkalommal a dalárda

igen szépen énekelte a Hymnust, a Talpra I magyart és a Szózatot, Mercs László ügyvéd- jelölt szavalta a Talpra magyárt és Dr. Cseh Lajos főgimnáziumi igazgató tartott lelkes beszédet. 8 órakor bankett volt, a melyen lapunk szerkesztője Dr. Adler Adolf, Dr. Kovács Dezső, Dr. Vetzák Ede, Kubinyi Bertalan, Károlyi István gróf, Újlaki Miklós,1 Ilosvay Aladár, Mangu Béla, Cseh Lajos, Kerekes Zsigmond, Papp Béla, Schweighoífer János dr., Rooz Samu, Debreezeni István, i Csipkés András és Veres Gusztáv mondottak pohárköszöntőket. A lakoma — melyen a hangulat igen lelkes volt — csak a hajnali órákban ért véget.

— A vármegyei 60-as bizottság feloszlatása. A belügyminiszter a vármegye közönségéhez küldött rendeletével a 60-as bizottság működését betiltotta.

— A városi jog- és pénzügyi-bizottság

a mai közgyűlés tárgyának előkészítése czél- jából tegnap délután ülést tártott. Ugyané bizottság a bor-ital- és húsfogyasztási-adó megváltása tárgyában a vasárnapi közgyűlés elé terjesztendő javaslat elkészítése czéljából szombaton délután 3 órakor fog ülést tartani.

— A helybeli nőegylet vasárnap délután a polgármester szobájában meglehetősen látogatott közgyűlést tartott Serly Gusztávné szül. Móritz Ilka elnök elnöklete alatt, mely alkalommal a nőegylet alapszabályai módosíttattak és a Magyar Védő-Egyesület női szakosztálya felhívására kimondotta az egyesület, hogy csatlakozik a magyar ipar védelme tekintetében folyamatban levő mozgalomhoz és az elnök valamint dr. Áldor Adolfné, Debreezeni Istvánná, Ilosvay Aladárné és Péchy Lászióné tagokból álló bizottságot küldte ki. hogy az az iparteslület, a kereskedők társulata és a városi független párt bizottságával együtt a szervezési előmunkálatokat folyamatba vegye.

— Varmegyénk törvényhatósági ipartanácsába a folyó évre a debreezeni kereskedelmi és iparkamara a következőket választotta meg. Rendes tagok: Gloviczky Károly kereskedő, Kupás Mihály iparos Nagybánya ; póttagok : Schusterilsch Ferencz kereskedő, Bekker Orbán iparos Nagykároly.

— Hangverseny. A helybeli Oltáregyesület április hó 1-én vasárnap rendezi ez évad utolsó felolvasó estélyét.

— A helybeli régi kaszinó f. hó 18-án tartott választmányi gyűlésében a választmány tudomásul vette a kaszinó háza eladására vonatkozólag a szerződés aláírásának megtörténtét, elhatározta, hogy a Nonn Gyula által beadott ajánlatot fogadja el és az ez által emelendő épületben a kaszinó czéljaira a helyiséget 6 évi időtartamra évi 1400 kor. bérért kibéreli és az elnököt a bérleti szerződés aláírására felhatalmazta. — Ezután a választmány a régi, behajthatatlanná vált tagsági dijakat az e tekintetben javaslat- tételre kiküldött bizottság javaslatának elfogadásával leírni rendelte.

— Képviselőtestületi gyűlés. Városunk képviselőtestülete ma délelőtt 10 órakor rendkívüli közgyűlést tartott, melynek tárgyát a polgármester azon bejelentése képezte,! hogy a in. kir. belügyminiszter a városi rendőrség teendőinek ellátását ideiglenesen a csendőrségre ruházta át.

— Figyelmeztetés. A képviselőválasztásra jogosítottak névjegyzékeinek kiigazítását esz- közlö bizottság ápril hó 1., 2. és 3-án d. u. 2 órától kezdve fog a városháza tanácstermében ülésezni, miért is felhívjuk a nagykárolyi I-ső választókerület első összeirási szakaszába tartozó polgártársainkat, hogy a névjegyzékbe leendő felvételüket ellenőrizni és azok, kik a névjegyzékbe eddig felvéve nein lettek, abba leendő felvétel czéljából adókönyvükkel a bizottság előtt megjelenni el ne mulasszák.

— Csendörségi szolgálat városunkban.

A belügyminiszter a törvényes rend és biztonság fenlartására városunk rendőrségét nem tartja elegendőnek, miért is városunk rendőri teendőit ideiglenesen a m. kir. esend- Örscgre- bizta és erről a városi rendőrkapitányt értesítette. Polgármesterünk a 30 csendőrből álló különítménynek városunkba érkezése alkalmából a képviselőtestületet mára közgyűlésre hívta össze és erről a város közönségét falragaszok utján értesítette. A falragasz igy szól:

Hirdetmény. 1780—1906. K. sz. Értesítem a város közönségét, hogy a Belügyminiszter ur'rendelete értelmében a városi rendőrség teendőinek ellátásával ideiglenesen a m. kir. csendőrség is mogbizatott. A midőn erről a város közönségét értesítem, azon reményemnek adok kifejezést, hogy a város közönsége maga fog őrködni a felett, hogy a csend és nyugalom megőriztessék; s a város minden egyes polgára kiváló súlyt helyez arra, hogy a csendőrség beavatkozására legcsekélyebb ok se szolgáltassók. Egyben szükségesnek tartom a város közönségét értesíteni arról is, hogy a m. kir. csendőrség számára kiadott szolgálati utasítás értelmében a m. kir. csendőr fegyver használatra jogosult egyebek közt az ellen is: l.y aki a csendőrt erőszakosan megsérti vagy megtámadással veszélyesen fenyer ÉS VIDÉKE.

geti ; 2. aki figyelmeztető utasításainak őt — szolgálata teljesítésében meggátolandó — tettlegesen ellenszegül. Nagykároly, 1906. év márczius hó 20-án. Debreezeni István, polgár- mester.

— Társas összejövetel. A helybeli izr. nőegylet f. hó 24-én szombat délután fél 6 órakor a „Magyar Király“ szálloda éttermében saját pénztára javára uzsonnával egybekötött társas összejövetelt rendez, melyen 1 korona belépődíjért mindenki theát és sandvichet kap. Az egyesület vezetősége a Inellett gondolkodni fog arról, hogy a megjelenteknek némi szórakoztatást is nyújtson. A látogatottnak és kellemesnek Ígérkező uzsonnára — tekintve, hogy meghívók kibocsáttatni nem fognak, —- ez utón hívja meg a t. közönséget a nőegylet elnöksége azon kérelemmel, hogy a hölgyek utczai toilettben szíveskedjenek megjelenni.

— A bor-ital és húsfogyasztási adó ügyben a helybeli pénzügyigazgatóság felhívta városunk tanácsát, hogy 8 nap alatt a hátralékos megváltási átalányt a helybeli adóhivatalhoz fizesse be, mivel ellenesetben a borital- és húsfógyasztási adónak ä város terhére és veszélyére való újbóli biztosítása iránt az idevonatkozó miniszteri rendelet alapján az intézkedéseket haladéktalanul meg fogja tenni.

— Birtokváltozás. Nagy Béla nagybirtokos lázári lakos megvette árverésen Zoltán Lászióné Majos Vilma sályi-i lakosnak a nagykárolyi 2019. számú betétben A. I. 1161. és 1162. hr. sz. czifra-sori házas belsőségét 13,410 koronáért.

— Esküvő. Spitz Dezső nagybérlő nagy- ecsedi lakos f. hó 11-én vezette oltárhoz S.-A.-Ujhelyen özv. dr. Waldmann Adolfnét.

— Kinevezés. A főispán Zanathy Mihály volt helybeli kir. közjegyzőt közigazgatási gyakornoknak nevezte ki és szolgálattételre a központba osztotta be.

— Halálozás. Járay Gyula helybeli csizmadia iparos életének 46-ik évében városunkban e hó 19-én elhunyt.

— Inzultált tisztviselő. A múlt szombaton éjjel 12 óra tájban egy 9 tagból álló társaság a Dr. Brebán Aurél nemrégiben kinevezett tb. szolgabirót a Magyar Király kávéházban először szóbelileg inzultálták, majd midőn ez utóbbi revolverét kirántotta s a társaság egyik tagjára akarta elsütni, azt kezéből kicsavarták s azután egy bottal fejbeütötték úgy, hogy a vér elborította. A megsérült tisztviselő fejsebét kimosta s azután a kávéházba visszatérve, kabátját magára öltötte és ellávozott. Vele volt társa István János közig, gyakornok bántódás nélkül maradt. Az esetet másnap bejelentették a szatmári kir. ügyészségnek, melynek vezetője Balsay József ügyész távirati utasítására Demidor Ignácz rendőrkapitány a feljelentett egyéneket kihallgatta s bár a tanúvallomások legkevésbé sem igazolták bűnösségüket, csupán annyi lett megállapítva, hogy a támadó társaságban voltak Kirilla Adolf és Mercs László joghallgatókat, valamint Simkó Aladár láptársulati hivatalnokot az ügyészi rendeletre hivatkozással letartóztatta, s daczára annak, hogy dr. Vetzák Ede ügyvéd 40,000 K óvadékot ajánlott fel, ha nevezetteket másnap reggelig rendőri őrizet mellett hazabocsálja, azt nem teljesítette s mindhármukat még az éjjeli vonattal Szat- márra kísértette át, honnan már másnap, a kir. törvényszék vádtanácsának határozatára szabadon bocsátották. Ez ügyben most széleskörű nyomozás folyik, a tettleges inzul- táló kiderítése végett, de még fő, vagy mellékbünösökről ez ideig nem lehet beszélni, mert a tanúvallomások nagy része nem is ezen, hanem a márczius 15-iki inzultusra vonatkozólag lettek kihallgatva, a mely inzultusnak —■ szerencsére — komolyabb következményei nem lettek, s nem volt egyéb, mint egy kissé hangos társaság szócsatája.

— Hymnusz az iskolában. Lapunk más helyén említettük már, hogy a helybeli polgári leányiskola növendékei a márczius 15-iki istentiszteleten nem vettek részt. Egyik osz] tály növendékei azonban — szivük érzelmének mégis kifejezést adtak az által, hogy i tanítónőjük határozott ellenzése daczára —- e napon a szokott reggeli ima helyeit a Hymnuszt énekelték el. Éljenek!

— Választás. A nagykárolyi községi gazdasági ismétlő iskolaszék legutóbb tartott értekezletén Reök Gyula lemondott iskolaszéki elnök helyébe Fürth Ferencz izr. sta! tusquo főrabbi választatott meg a nevezett iskola elnökévé. Alelnöknek Schilfbeck Károly földbirtokos, iskolaszéki jegyzővé pedig 1 Nagy Sándor gazdasági isméllöiskola igazgató.

— Czipö drágulás. A helybeli czipész szakcsoport elhatározta, miszerint tekintettel

' arra, hogy nap-nap után a bőranyag mindég drágul 10, 15, 20 perczenltel, kénytelen a czipő árát emelni, úgy a mérték után készülteknél mint a készenlevőknél. E drágaság oka a bőranyagának beszerzése, mert az orosz-japán háború alkalmával a kikészített és nyersbőrök ki lettek szállítva nemcsak lábbeli készítésére, hanem a katonaságnak a többféle felszerelésére is.