Nagykároly és Vidéke, 1906 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1906-12-24 / 52. szám
NAGYKÁROLY ÉS VIDÉ'KE. Iparügyek. A kisipar pusztulása. (P.) Csaknem minden társas összejövetelen szóba kerül a kérdés: mi az oka az általános elszegényedés mellett annak, hogy kisiparosaink tönkre mennek? Sokan sokfélekép gondolkoznak. Okolják a tőkét, mely mindent absorbeál s eredményezi, hogy ezéget nyit mindenki, ha pénze van és űzi az iparágat anélkül, hogy valaha azt tanulta volna. A tanult iparos pedig nem tudván iparága mellett kellőképen kitartani, vagyonilag tönkremegy s mert élni csak kell, a töke ölébe fut s munkás lesz annál, ki iparágát sohasem tanulta. Ez pedig urasan óhajtván élni és igen nagy igényeket táplálván, nagy perczentre dolgozik s ekközben a munkássá degradált, tanult iparos szájától vonja el a betevő falatot, ki aztán eközben nyomorog, nélkülöz. Ezen lelketlen eljárást úgy hívják, hogy „a magyar ipar a legutóbbi nehány évtized alatt hatalmas lendületet vett“. Emlékezzünk csak vissza, hogy az ezred- évi kiállítási ünnepségek alkalmából látni lehetett, hogy a kiállítók 99 százaléka tőkebirtokos volt, kik a tönkrement kisiparosok véres verejtéke és szorgalma folytán kimutatott eredmény fényében feszelegtek és ünnepeltették magukat, mig a tulajdonképeni szakemberek iszonyatosan kimezgelt erőben, rongyos köntösben, éhes gyomorral kuczo- rogtak a háttérben. Nekik csak az volt megengedve, hogy nyomorukat szabadon élvezhették. De mit is mondtam? Szabadon élvezhették a levegőt is, mert a tőke azt még nem vette árendába. Lehet, hogy még ez is árendába kerül s akkor mi történik elszegényedett kisiparosainkkal ? „Mundus se expedit“ (a világ kivágja magát a bajból) s akkorra megszületik az a bolondos ánglius is, hogy azt a rossz szokást, az evést szintén vetkőzzük le s — ideákkal táplálkozzunk. Ideákkal, melyek a sajgó sebeket be- hegesztik, a fájdalmakat enyhítik, a szomjat csillapítják, az éhséget fölösleges érzemény- nek minősitik. Akkor lesz csak egyszer boldog világ ! De akkor talán már észhez kapnak az irányadó körök is és belátják, hogy a szabad ipart mégis meg kellene egy kicsit zabolázni, a tanult iparos anyagi helyzetén valamelyes módon segíteni kellene, a gyáripar esetlen terményeit nagyobb ellenőrzés alá kellene vetni, a külföldi termelést korlátozni kellene, nem volna szabad megengedni, hogy évenként milliók vándoroljanak külföldre hasztalan csecsebecse gyermekjátékokért. Hiába haladunk a találmányokban ; hiába törekszünk a külföldet majmolni; hasztala nul törekszünk a kor időszerinti vívmányait iparunk fejlesztésénél értékesíteni: hiányozni fog a nyers erő, mert elvesszük a szabadipar korlátlan grasszálása mellett a munkáserőt. Ezen irányt tartom én a mi iparunk rákfenéjének. Ezt kell idejekorán kimetszeni, mert különben az egész test fekélyes lesz. Ha az irányadó körök nem orvosolják a bajt, majd orvosolja magát a nyers-érő maga, de akkor aztán baj lesz köpeczen. Igazságtalanság, éhség és nyomor nem jó tanácsot ad, hanem dinamitot és kanö- czot, hogy robbantson vele. Nagykárolyi Iparos Szövetség. A nagykárolyi iparosok — mint köztudomású :— elhatározták, hogy érdekeiket minden irányban megvédendő, szövetséggé alakulnak. E czélból egy múlt hónapban tartott közgyűlés 12 tagból álló végrehajtó-bizottságot küldött ki, mely elkészítette a szövetség alapszabályait, utóbb pedig megkezdte a tagok gyűjtését is, mégpedig amint értesülünk, feltűnő szép eredménynyel. Iparosaink nagyon helyesen is teszik, hogy az éppen saját ügyeiket megvédeni hivatott szövetségbe belépnek, amelylyel nemcsak azt érik el, hogy többoldalú erkölcsi támogatásban részesülnek, hanem a legszélesebb körű propagandában is részesittetnek anyagi érdekeik megvédésére. A belépési aláírási iv már közkézen forog s megismerjük abból a szövetség tagjaira vonatkozó következő lényegesebb pon- tozatokat: A szövetség czélja: a helybeli iparosokat egységes szervezetben egyesíteni arra, hogy saját jól felfogott érdekükben minden téren összetartsanak, egymást úgy erkölcsileg, mint szükség esetén anyagilag minden irányban támogassák, a helyi ipart pártolják, a pusztító versenyhajszát megakadályozzák, a tisztességtelenül fajuló versenyt pedig kiszorítsák és az által a fejlődésképes ipar tétele és továbbfejlődése alapját szilárdabbá tegyék. A szövetség eszközei lesznek: 1. az iparos otthon, ahol szaklapok és szakkönyvek fognak az iparosoknak továbbképzés czéljá- ból rendelkezésre állani, a hol az iparosok összesége a közös ügyeket, a szakosztályok az egyes szakbeli ügyeket megbeszélik és megszabják, óhajaikat és határozataikat az iparkamara utján a kormányhoz és ország- gyűléshez juttatják ; 2. az állandó és ingyenes jogsegély, amennyiben a szövetség tagjai ipari, adó és illeték ügyekben állandó ingyenes jogvédelemben fognak részesülni az egyleti ügyész részéről; 3. az iparosok lapja, melyet az iparosok ügyeinek hathatósabb előmozdítására és érdekük képviseletére felkérnek és megbíznak ; 4. az összejövetelek, | melyek a társasélet kellemessé tételére és az érintkezés gyakoribbá tétele, valamint az összetartozand,óság érzetének megszilárdítása czéljából rendezni fog; 5. a segélyalap, melylyel szükség esetén és különösen a | munkabér harczokban a szövetség tagjai némi támogatást nyerhetnek, az elaggott és munkaképtelenné vált iparosok némi segélyt kaphatnak. A szövetség áll: alapitó-, rendes-, pártoló- és tiszteletbeli tagokból. 1. Alapitó tag, akit a választmány ilyenül elfogadás aki a szövetség pénztárába.egyszer s mindenkorra (50) ötven koronát befizet. 2. Rendes tag lehet minden Nagykároly- j ban lakó önálló iparos vagy annak műveze- I tője, részvénytársaság hivatalnoka, akit a választmány tagul felvesz. 3. Pártoló tag lehet minden tisztességes előéletű honpolgár, akit a választmány pártoló tagul felvett. 4. Tiszteletbeli tag az, ki a szövetség czéljai megvalósítása körül kiváló érdemeket szerzett és a választmány ajánlatára a közgyűlés által ilyenül megválasztatik. A rendes és pártoló tagok kötelesek a felvételkor belépési dij czimén egy koronát a szövetség pénztárába befizetni, minek ellenében az alapszabályok és a házszabályok egy példányát kapja, hogy jogai és kötelezettségei tekintetében tájékozást nyerhessen. A rendes tagok évenkénti tagsági dija (6) hat korona lesz, mely két havonként egy koronás részletekben fizetendő be. A pártoló tagok évenkénti tagsági dija legalább\4) négy korona lesz, mely évnegyedenként egy koronás részletekben fizetendő be. Honfitársak! Honleányok! Közéig a karácsony, jusson eszünkbe az! a sok ezer kivándorolt, a ki messze idegenben a mi léhaságunk miatt hullat keserves könyeket a szent ünnepen. Ha nem lettünk volna rabjai a külföldi limlomnak, ina ők velünk együtt az édes haza földjén örvendenének. Idegenből hozott czikkekkel czifrál- kodunk, a magyar iparos pedig miattunk nyomoroghat. Ingyen-tej, ingyen-kenyér és haza- fiságtól lángoló szózatok nem mentik meg a magyar iparost. Biztosítsunk neki állandó, száraz kenyeret és ő szívesen tovább nyomorog imádott hazájában. Szüntessük meg az általános nyomort azzal, hogy pénzünkön csak hazai iparczikkeket vásárolunk karácsonyra. Vagy annyira sülyedett nemzetünk, hogy már erre sem képes ? Az a szülő, aki kedves gyermekeinek idegen holmit vásárolt karácsony szent estéjére, utijegyet váltott nekik a jövendő hontalanságra. Kerüljük karácsonykor azt a házat, a hol idegen isteneknek áldoztak. Hazánk vérei! Cselekedjetek úgy, a mint azt a haza sorsa megköveteli. Akkor felvirul újra a hon és erős, boldog iparososztály imája szálland a magyarok Istenéhez karácsony szent ünnepén. Erre kér mindannyitokat a Magyar Védő Egyesület. Iparkiállitás városunkban. A helybeli ipar- testület elhatározta, hogy az itteni Magyar Védő Egyesület támogatása mellett 1907. év husvét ünnepén 10—14 napra terjedő ipar- kiállitást rendez, a melyen a Nagykárolyban lakó, képesítéssé! bíró kézműiparosok készítményeit mutatják be. Az ipartestület e szép és a magyar ipar fejlesztésére kiválóan alkalmas czéljának sikeresebb megvalósításához a helybeli Magyar Védő Egyesület készséggel felajánlotta a munkásságát és a központ támogatását is kérte. Az igazgatóság január első szerdáján foglalkozik az eszmével és mint előrelátható, a legmesszebb menő támogatásban fogja részesíteni a nagyérdekü kiállítást. A kiállítás megnyitásán gróf Károlyi Istvánná a nagykárolyi testvéregyesület ne- meslelkii védnöke is részt fog venni. Az összes illetékes tényezők buzgó közreműködése mellett a kiállítás erkölcsi és anyagi sikere elmaradhatatlan. Városunk iparosai! Mutassátok meg honfitársaitoknak, hogy a magyar iparos munkája minden tekintetben érdemes a támogatásra. Lapunk mai számához félik melléklet van csatolva. 3 3430033333333330333 333333tTCCCCC HIRDETÉSEK lapunk kiadóhivatalában jutányos árban vétetnek fel. cccccccc?^őcccccec:ccccccccccc Kossuth-rumnak Nincsen párja, Magyar iszsza, Magyar gyártja. Kizárólagos elárusitás Kaufmann Jakab és fiánál. T©Tolo száz pár korcsolya elsbd.0 WAGNER LAJOS ez égn é 1 N agy károly ban. Ha köszvényben, reumában ischiasban szenved, vegyen egy üveg Dr. FLESCH-féle I KÖSZVÉNY-SZESZT, I mely csúzt, köszvényt, reumát, kéz-, láb-, hát- és derékfájást, kezek és lábak gyengeségét, fájdalmakat és daganatokat biztosan gyógyít. Hatása a legrövidebb idő alatt észlelhető. — Kapható: Dr. FLESCH E. NI. „Magyar korona“ gyógyszertárában Győr, Baross-ut 24. szám. Másfél deczüiteres üveg ára 2 kor. Húzamosabb használatra való „Családi“ üveg ára 5 kor. 8 kis, vagy 2 „.Családi“ üveg rendelésénél már bérmentve utánvéttel küldjük. 13—36 j Mező teremen a Piacz-téren lévő saját házamban egy bolthelyiség borbély-üzletnek és ugyanott egy egyszobás Itihás azonnal bérbe kiadó. — Értekezhetni Ónutz Mihálynál Mezöteremen. 3—3 Eladó --aűSC tagosbirtok. A nagykárolyi határban, a városhoz 10 pereznyire egy 114 holdas tagos-birtok gazdasági épületekkel és őszi vetéssel előnyös fizetési feltételek mellett azonnal eladó. Hol? Megmondja a kiadó- hivatal. O _Q KA RÁCSONYI VÁSÁR! Horncs Gyibrgy női- és férfidivat-áruháza Nagykárolyban, Deák-tér. Van szerencséin a t. közönséget tiszteletteljesen értesíteni, hogy deczember hó l-töl bezárólag 1907. január hó 10-ig :o CD cn 03 > ISI GO a-CD 03 s_ js:-03 karácsonyi vásárt rendezek, hol az őszi, tavaszi és nyári idényről visszamaradt női- ruhaszövetek: delainok, batiztok, zeffirek, selymek és sok más itt fel nem sorolt czikkek i^cii olcsó leszállított árakon kerülnek eladásra. — Tekintettel azon körülményre, hogy a gyárakban napról-napra emelkedő munkabérek és a nyersanyag hiánya következtében minden néven nevezendő ruházati czikkek már most is drágábbak s a jövő évtől kezdve még érezhetőbben drágulnak, igen ajánlatosnak találom tehát, ha a t. közönség e kedvező vételt felhasználja s a nálam levő nagy készletből már a tavaszi szükségletét is fedezi, amennyiben egy nagyobb bevásárlásnál jelentékeny összeget lehet megtakarítani. Egyben van szerencsém tudatni, miszerint raktáron vannak hazai gyártmányú zsolnai és gácsi női ruhaszövetek, rózsahegyi és Pápán készült vásznak, torontáli szőnyegek, késmárki asztal- nemüek, pécsi börkeztyük stb. A t. közönség becses pártfogását kérve, vagyok kiváló tisztelettel Kovács György. m Pontos kiszolgálás! Szabott ár! CD—S CD CJ1 CD CD 3 CD*«< r+ CT CD —S 3 CD < CD
