Nagykároly és Vidéke, 1906 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1906-12-06 / 49. szám
Melléklet a „Nagykároly és Vidéke“ 1906. deczember 6. — 49-ik számához. — Uj személy-díjszabás a nagy- károly—mátészalka—csapi vonalon. A magyar kir. államvasutak értesítése szerint a nagykároly—mátészalka—csapi vonalon 1907. évi január hó 1-ével uj személydijsza- bás lép életbe, mely a vonal egyes részén a dijakat olcsóbbá teszi, másik részén azonban megdrágítja. — Hymen. Gulácsy Tibor, fehérgyarmati szolgabiró, f. hó 8-án városunkban esküszik örök hűséget Dr. Serly Gusztáv és neje técsöi Móricz Ilka nevelt leányának, Péchy Ilonkának, Péchy István, vármegyénk főjegyzője testvérhugának. — A család a következő értesítést adta ki: Dr. Serly Gusztáv és neje técsöi Móricz Ilka örömmel tudatják nevelt leányuknak, péchujfalusi Péchy Ilonkának, péchujfalusi Péchy Kálmán és neje técsöi Móricz Erzsébet leányának gulácsi Gulácsy Tiborral, gulácsi Gulácsy Gyula és néhai neje bilkei Galgóczy Szeréna fiával f. évi decz. hó 8-án Nagykárolyban tartandó házasságkötését. Nagykároly, 1906. november hó. — Gulácsi Gulácsy Gyula és neje marosnémethi Balika Flóra örömmel tudatják fiuknak, gulácsi Gulácsy Tibornak péchujfalusi Péchy Ilonkával, Dr. Serly Gusztáv és neje técsöi Móricz Ilka nevelt leányával f. évi deczember hó 8-ikán Nagykárolyban tartandó házasságkötését. —- Czégény-Dányád, 1906. november hó. — Dalegyesületünk e hó 8-án, szombaton, a Polgári Olvasókör nagytermében terített asztalok mellett tánczczal egybekötött tagilletményes dalestélyt tart. Belépődíj nem pártoló tagok részére 1 korona. Kezdete este 8 órakor. Az alapitó, pártoló és tiszteletbeli tagok és ezek családtagjai belépődíjat nem fizetnek. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. A dalestély műsora a következő: 1. Ossián, I. Beschnit- től, énekli a Dalegyesület. 2. Zúg az erdő, hull a levél, Méder Mihálytól, énekli a Dalegyesület. 3. Élettörténet, előadja Hornyák Sándor ur. 4. Mi volt nekem a szerelem? Fortuner Elektől, énekli a Dalegyesület. 5. Szállj le égnek tü,nde lánya, Huber K.-tól, énekli a Dalegyesület. 6. Kupiék, énekli Bos- ner Berti ur. 7. Estét harangoznak, Hoppe Bezsőtől, énekli a Dalegyesület. 8. Legkedvesebb tanyám, Mangoldtól, énekli a Dalegyesület. — Mindenki tudja, mennyire emelkedett a brilliánt ára. Oka ennek az amerikai nagykereslet. Ennek daczára úgy a brilliánt ékszerek, mint szebbnél-szebb ezüstnemüek | és zsebórák bámulatos olcsó áron szerezhetők be Löfkovits Arthur debreczeni ékszerésznél, mely czég 25 évi fennállása óta messze vidék osztatlan bizalmát érdemelte ki. — Kinevezés. A vallás- és közoktatás- ügyi miniszter Hajgató Károly.okleveles ta- nitót az avasvámfalusi állami iskolához rendes tanítóul nevezte ki. — Halálozás. Özv. Glatz Istvánná, Hágen János polgártársunk anyósa, Fetser Antal nagyváradi kanonok, felszentelt püspök testvére múlt hó 30-án reggel 5 órakor hirtelen elhunyt s folyó hó 2-án délután a kiterjedt rokonság és ismerősök nagy részvéte mellett tétetett örök nyugalomra. — Uj körorvos. Érendrédi körorvossá Aczél Sándor dr. választatott meg. — Képkiállitás. Zeller M. nagypeleskei születésű festőművész, ki ecsetével már szép sikereket ért el, képtárlatát — melyen több mint 10 év óta dolgozik — a jövő hó elején városunkban kiállítja. A tárlatot vármegyénk főispánja, Dr. Falussy Árpád fogja megnyitni. Zeller, ki a képzőművészeti kiállításon állandóan szerepel, az 1896. évi párisi nemzetközi képtárlaton aranyérmet és díszoklevelet nyert. — Hangverseny. A helybeli zenemü- kedvelök egyesülete f. hó 1-én, szombaton, a Polgári olvasókör nagytermében tartott estélyről csak a legnagyobb elismerés hangján írhatunk. A fiatal törekvő egyesület megérdemli a pártolást, a melyben a közönség részesíti, ha nem is volt telt ház ez este, de igen szép és műértő közönség jelent meg, hogy buzdítsa az egyesületet a haladásra. A műsor első számaként az „Előre“ indulót és „Ünnepi nyitány“-t Suppétól játszta a 20 tagból álló zenekar elég összevágó előadásban mit a közönség tapssal honorált, minek következtében a zenekar egy nagyon bájos „La Mandolinata“ czimü dalt „piccicato“ játszott el. Második volt Adler Margit k. a. zongoraszáma, ki Mandelsohn „Hondo Cap- ricoso“ czimü darabját csinos előadásban, mutatta be s a kitüntető tapsok következtében még „Hentelt“ egy darabjával pótolta meg. Ezután Mozart „Quintett“-jét Obholczer Gyula (í-ső hegedűn), Dr. Cservenyák Károly (Ií-ik hegedűn), Dr. Tietz Antal (mély hegedűn), Péchy László (gordonkán) és Vitek László karmester (zongorán) adták elő igen élvezetesen. „A miniszterelnök bálja“ czimü egyfelvonásos vígjátékot adták azután elő, melyben Kovács városi tanácsnokot Algay Ödön műkedvelőt felülmúló tehetséggel, Ko- vácsnét Dr. Cservenyák Károlyné úrnő a tőle már megszokott művészettel, Elizt Özv. Ticsénszky Lajosné úrnő csinosan és diszkréten, Tollagi hírlapírót Kende Péter elég ügyesen játszották meg. Jó volt Juhász Ernő is mint házmester és Taub Géza élethü, mint hordár. Bánk-Bánból a „Bordal“-t játszotta ezután a zenekar és a Hunyadi-indulóval végződött a kissé hosszú műsor, melynek minden egyes számát tapssal jutalmazta a közönség. A közreműködő hölgyeknek a rendezőség egy-egy szép virágcsokorral kedveskedett. A közönség nagy része a hangverseny után eltávozott és csak igen kevesen maradtak ott a tánczhoz, mely reggeli 3 óráig tartott. — Éjfélkor a rendezőség Bum-Bum czimmel egy mulattató alkalmi lapot adott ki. Hogy a Polgári Olvasókör jelenlegi helyisége az ily estélyekre nem nagyon alkalmas, az köztudomású dolog, mert a teremnek igen rossz az akusztikája, a színpad pedig igen kicsi, úgy hogy a zenekar alig tudott ott elhelyezkedni. No de vigasztaljuk magunkat azzal, hogy jövő télen már a fűthető színkörben lehet a hangversenyeket rendezni. — Lopás. Topán Mária 22 éves, pána- falusi, vagyontalan napszámos, helybeli lakos/ múlt hó 24-én a Sámuel Katalin konyhájából zártalan helyről egy ajtóra felakasztva volt két ruhaaljat és egy kötőt ellopott, mely tettét Topán Mária beismervén, a helybeli járásbíróság által 15 napi fogházra ítéltetett és minthogy az ítélet jogerős lett, a büntetés azonnal foganatba vétetett. — Cselédlopás. Maxim Terézia 17 éves, hidvégi születésű, vagyontalan és büntetlen szobaleány Görög Mária nevű cselédtársától egy csomó ruhát lopott, miért is Dr. Serly Jenő aljárásbiró a leányt öt napi fogházra Ítélte. Az ítélet jogerős ugyan, azonban tettesnek -— hogy helyettesítéséről gondoskod- hassék — büntetése megkezdésére egy heti időhaladék adatott. — Az erdődi járás küldöttsége f. hó I- én tisztelgett Ilosvay Aladár vármegyei alispánnál, hogy a járás elhanyagolt közlekedési utjai helyreállítása, illetve kiépítése czéljából kidolgozott emlékiratot átnyújtsa és ezen ügy kedvező elintézése érdekében az alispán támogatását kikérje. A küldöttség — élén Uray Géza, Szengschmidt Frigyes, Korány János, Fiók Zoltán és Mihálka János küldöttségi tagokkal a nántüi jegyzői lakás jókarba helyeztetését is kérték s az alispán mindezen kérdésekben a legmesszebb menő támogatását helyezte kilátásba. — Esküvő. Hajós Géza debreczeni nagy- kereskedő f. hó 9-én esküszik örök hűséget Spitz Dezső nagyecsedi nagybérlő és föld- birtokos kedves leányának, Margitnak. — Kivándorlók figyelmébe. A belügyminisztérium hivatalos adatai szerint Dél- amerikában az aratási és takarítási munkán kivül más munka nem kínálkozik, miért is figyelmeztetjük a kivándorolni szándékozókat, hogy az ezen világrészbe való kivándorlástól tartózkodjanak és az arra való csábításnak hitelt ne adjanak. — Nyilvános köszönet. Méltóságos és főtisztelendő Boromissza Tibor dr. szatmári püspök ur 50 koronát volt kegyes a helybeli katholikus legényegyletnek juttatni, a mely adományért mély háláját nyilvánítja a Legényegyesület elöljárósága. — Figyelmeztetés. A helybeli népkönyvtárnál a könyvek vasárnaponként d. e. II— 12 óra között adatnak ki. A könyvjegyzék a könyvtárkezelőnél kapható s ugyanott adatik felvilágosítás a tudnivalókra nézve. — A magyar szőlősgazdák országos egyesülete a magyar szőlőmivelés fenmaradásának, a borkereskedelem és vendéglős-ipar properálásának érdekében egy emlékiratot dolgozott ki, melyben felsorolva részletesen a boritaladóra vonatkozó adatokat, végül kívánságait a következőkben összegezi: 1. A boritaladó fizetésének kötelezettsége alól a termelők úgy a saját, mint a családjuk és háznépök által elfogyasztott bor és lőre után oldassanak fel. 2. A boritaladó helyébe forgalmi adó lépjen és hektoliterenkint 2 K-nál többet ne tegyen ki. 3. Helyeztessék hatályon kivül az a törvény, ihely a városoknak és egyes községeknek jogot ad á bor után külön községi pótlékot is kivetni. 4. Szállittassék le azon mértékegység, melyen alul a termelőnek bort elárusítani nem szabad, a jelenlegi 50 literről 20 literre (esetleg 2 K-ás literáron felül 10 literre). 5. Mindazon törvények és rendeletek, melyek a borilaladó beszedése és igy a borkészlet ellenőrzése czimen, a bor okszerű kezelését megnehezítik és megdrágítják, töröltessenek el. 6. A boritaladó beszedése, valamint a fogyasztási adóké ne legyen bérbeadható. 7. A pénzügyi kormány egyes városokkal tárgyalásokat folytat az iránt, hogy a városoknak az állam helyett teljesített szoí- gálatok ellenében a fogyasztási adók szedési jogát átengedje. Ez addig ne történjék meg, mig a törvényhozás s boritaladó törlése vagy lényeges leszállítása ügyében nem határozott. ■—- Uj postahivatal. A Nagyecsed községben működő postaügynökség folyó évi november 16-án postahivatallá alakittatik át s ennélfogva a postaügynökség felhagyásával „Nagyecsed“ elnevezéssel a mondott napon postamesteri kezelésben teljes fel- és leadó szolgálattal működő postahivatal lép életbe. Ezen postahivatal postai összeköttetését úgymint a postaügynökség a Nagykároly—Csap 342. és vissza 342. sz. kalauzpostákhoz és az 5314. sz. vonathoz csatlakozással Nagyecsed- rol a nagyecsedi pályaudvarra és vissza naponként 3-szor közlekedő gyalog-küldönczjá- rattal és a Fábiánháza—nagyecsedi postajárat utján a fábiánházai postahivatallal fogja kapni. A postahivatal a postatakarékpénztár közvetítő hivatala gyanánt is fog működni. A postahivatal kézbesítő kerületébe Nagyecsed községe osztatott be. — A kivándorlás vármegyénkben mindinkább nagyobb arányokat ölt. Csomaköz községből a múlt heteken egyszerre tizenhárom legjobb korbeli férfi indult el Amerikába s most ismét többen készülnek kimenni. Maholnap nem lesz munkás az országban, belső cseléd is nagyon nehezen kapható már most is. Hát ha ez igy tart, mi lesz"? Azt hisszük, elérkezett az ideje annak, hogy a kormány a kivándorlás megnehezítése tekintetében tegye meg a kezdeményező lépéseket. — A helybeli népkonyha vasarnap e hó 9-én délelőtt 11 órakor nyittatik meg, a megnyitáshoz ez utón hivja meg az egyesület választmányi tagjait, tagjait, az egyesület jótevőit és az iránta érdeklődőket az elnökség. — A vonatok világítása. A magyar államvasutak vonatain a személyszállító kocsikat a jövő esztendőtől kezdve gáz izzó fénynyel fogják világítani és kétkarú villamos csillárokat fognak alkalmazni, hogy az utazók ülő helyzetben is jól lássanak. A külföldre járó kocsikat külön villamfejlesztő dinamógépekkel is föl fogják szerelni. — Az alkohol ellen. Heves vármegye elhatározta, hogy az italméréseket vasár- és ünnepnapokon nem engedi nyitva tartani. A megindított mozgalomról Heves vármegye a társtörvényhatóságokat is értesítette. — Anyakönyvi kinevezések. A belügyminiszter vármegyénkben a hosszufalui anyakönyvi kerületbe Rácz Dezső körjegyzőt, a tiszabecsibe Suta József helyettes körjegyzőt anyakönyvvezetőkké, a vetésibe pedig Fesztári Ottó Géza népiskolai tanítót anya- könyvvezető-helyettessé nevezte ki. — A budapest—máramarosszigeti vasútvonalon hálókocsik egyáltalán nem közlekednek. Budapestről csak Püspökladányig lehet hálókocsiban utazni, a Püspökladányon át vonuló vonatok hálókocsijában ; étkező kocsi a Budapestről 2"35 perczkor induló és a Budapestre 1 óra 50 perczkor érkező vonótoknál van, melyek Kolozsvárra mennek, illetve Kolozsvárról jönnek. Buífet- kocsik pedig ezen vonalon a Budapestről 7 óra 25 perczkor induló vonatoknál Deb- reczenig és a tőlünk délután induló és este 9 óra 35 perczkor Budapestre érkező vonatoknál Debreczenből közlekednek. Irodalom. — Gróf Károlyi Sándor élete és munkája. Nagynevű alapítójának emlékére a Magyar Gazdaszövetség ezen a czimen csinos kiállítású könyvet adott ki Kolozs- váry Lajosné szerkesztésében. A könyvben a legkiválóbb szövetkezeti irók tollából eredő és a gyász idejéből származó czikkek ismertetik gróf Károlyi Sándor életét s mindama munkát, a melyet a megboldogult főur a magyar föld népe érdekében kifejtett. Tiz ivre terjed s több sikerült kép díszíti, a melyek szintén a gróf életével vannak kapcsolatban, ízléses kiállítása és bő tartalma daczára árát csak 1 koronában állapította meg a kiadó Gazdaszövetség, (Budapest, Cllői-ut 21.), a hol a könyv megrendelhető, hogy a szövetkezeti mozgalom hívei közül minél többen megszerezhessék. Kapható a „Pátria“ könyv- kereskedésében is (Budapest, Üllői-ut 25.) — Előfizetési felhívás! 1907. január elsején jelenik meg az „Iparoskáté“ czimü kézikönyv, mely a magyar iparosság mindennapi útmutatója lesz. Az iparos üzleti életében feltétlenül szükség van olyan gyakorlati kézikönyvre, mely általános ipari kérdésekben felvilágosítást nyújt és magában foglalja mindazt, a mit iparosembernek tudnia kell, hogy a hatóságok nagy tömegében, az ipari közigazgatás bonyolult részleteiben eligazod- hassék. Az „Iparoskáté“ arra vállalkozik, hogy a magyar iparosvilágnak praktikus tanácsadója legyen. Ismertető czikkei, szakbeli dolgozatai, a melyek avatott szakemberek tollából valók, állandó értékűek lesznek és évről-évre kiegészítést nyernek beállott 'Változásoknak megfelelően. Nem szórakoztató kalendáriumnak indul az „Iparoskáté“, hanem csak hasznos és szükséges közlemények gyűjtője lesz évről-évre, olyan kézikönyv, a melyet napról-napra kezébe vesz minden mesterember, minden gyáros és munkavezető, a ki felelős azért, hogy a műhelyben és a gyárban minden úgy történjék, a hogyan ezt a törvény és az üzleti okosság parancsolja. Összefoglalása lesz ez mindenfajta jogszabálynak és tudnivalónak, a mit szem előtt kell tartani kifelé: a megrendelővel szemben és befelé az üzleti személyzettel szemben, ezenkívül felvilágosító az adó- és illeték-ügyekben és a peres ügyek mindennapos kérdéseiben. Kimerítő sematizmusa révén valóságos almanachja lesz az egész magyar iparnak, a melyet egy ipartestület és egy iparkamara sem nélkülözhet, a mely ott lesz minden első és másodfokú iparhatósági referensnek Íróasztalán. Arra az időre, mig az uj ipartörvény elkészül, valóságos hivatása lesz az „Iparoskáténak“-, mert az egymást érő miniszteri rendeletek tömegében némi világosságot fog hozni és a legújabb elvi döntések rendszeres feldolgozásával kétségkívül hasznos szolgálatot fog tenni a magyar ipari rendtartás ügyének. A munka tizenöt ivre terjed, előfizetési ára 2 K 40 fillér és kapható lesz Politzer Zsigmond és fia könyvkereskedésében, Budapesten, IV. kerület, Kecskeméti- utcza 4. szám alatt. — Rabbi Akiba mondását: nincs többé uj a nap alatt, megczáfolja az „Érdekes Könyvtár“ („Rejtvényvilág“) szépirodalmi folyóirat, melynek érdekes tartalma daczára, előfizetési ára egész évre, eddig nem létezett, csekély 2 korona. „Rejtvényvilág“ állandó ingyenmellékletének minden egyes megfejtője, kivétel nélkül, értékes könyvjutalmat nyer. Ez sem létezett eddig. — A legközelebb megjelenő újévi füzetet bárkinek, ki a lapra előfizetőket gyűjteni kíván, ingyen és bérmentve küldi az „Érdekes Könyvtár“ kiadóhivatala, Budapest, V., Kálmán-utcza 2. Előfizetésgyüjtők állandó tiszteletpéldányt és ezenkívül értékes jutalomkönyveket kapnak. Nagyon ajánljuk a folyóiratot olvasóink figyelmébe. — A hazai beszerzési források. Az Országos Iparpártoló Szövetség a magyar közönség régen hangoztatott óhajának tesz eleget, amikor kiadja a hazai beszerzési forrásokat. Ez a füzet, mely nélkülözhetetlen segédeszköze lesz az iparpártolás iránt érdeklődő vásárló közönségnek, tartalmazza a fü- szerkereskedésben, férfi és női-divatárukeres- kedésben, papirkereskedésben és vaskereskedésben kapható összes iparczikkek hazai termelőinek névsorát, olyan átnézetes összeállításban, hogy a laikus közönség útbaigazításokat nyerhet. Az Országos Iparpártoló Szövetség titkársága (Budapest, VI., Király- utcza 34. sz.) fölkéri Magyarország előkelő könyvkereskedőit, szíveskedjenek bejelenteni, hogy a nov. hó folyamán megjelenő füzetből hány példányt óhajtanak eladásra. A tartalmas füzet ára 40 fillér. A szoczializmus tévtanai. Irta: Pozsonyi Gábor. I. Magyar ember a szoczializmusra eddig- elé csak úgy gondolt, mint a német a paprikás szalonnára — tisztességes lőtávolból. Még azok is, akik magukat „nagy államtudós“ és „politikus“ színben szeretik kiadni, folyton azt hangoztatták előbb: „Magyarországon nem kell szoczializmustól tartani; itt nincs e fölforgató tan számára alkalmas talaj. Nálunk a gyáripar nincs oly nagy mértékben kifejlődve ; mi földművelő nép vagyunk; itt ugyan hasztalan erőlködnek a szoczialista agitátorok!“ A legutolsó tiz esztendő azonban ezeket a hires államtudósokat ócska Cassandra- jósokká degradálta. A szoczializmus nálunk is megtalálta a talajt s meg is vetette azon a lábát. S akik tiz esztendő előtt az országgyűlés padjaiból nagybölcsen oda nyilatkoztak, hogy e felforgató tanoknak nálunk sohasem lesz keletje, azok az államtudománytól nehézkes fejecskéjüket szépen tenyerükbe temethették, s ma már tuczatszámra beszélnek a honatyák a magyar szoczializmus fenyegető terjedéséről. Igazán érdekes, hogy a mi magyar állami és társadalmi életünk szekere 30—35 esztendővel kullog a nyugati műveltség villanyos kocsija után. De az még érdekesebb, hogy ily nagy köz daczára is a kátyúkat, melyekbe a gyors villanyos jutott, ami lassú szekerünk volt kormányzói még sem tudták okosan, ügyesen elkerülni. A gyors művelődés merész haladásának egy ily hatalmas kátyúja a szoczializmus is. Csirája a múlt század első felében fogam- zott; derekán kezdett hajtani s ma úgy elburjánzott egész Európában, hogy már-már nemcsak virágzástól, de keserű gyümölcseitől is félhetünk. Pedig az bizonyos, hogy Magyarországon csak 15—20 esztendő előtt is a szoczi- alizmusnak magja sem volt. Hanem hát az is bizonyos, hogy a mi kevésbbé tisztelt volt kormányaink annyi gondot sém fordítottak behozatalának meggátlására, ameny- nyit egy mameluk honpolgár megválasztására.