Nagykároly és Vidéke, 1906 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1906-12-06 / 49. szám

Melléklet a „Nagykároly és Vidéke“ 1906. deczember 6. — 49-ik számához. — Uj személy-díjszabás a nagy- károly—mátészalka—csapi vonalon. A magyar kir. államvasutak értesítése szerint a nagykároly—mátészalka—csapi vonalon 1907. évi január hó 1-ével uj személydijsza- bás lép életbe, mely a vonal egyes részén a dijakat olcsóbbá teszi, másik részén azon­ban megdrágítja. — Hymen. Gulácsy Tibor, fehérgyarmati szolgabiró, f. hó 8-án városunkban esküszik örök hűséget Dr. Serly Gusztáv és neje técsöi Móricz Ilka nevelt leányának, Péchy Ilonká­nak, Péchy István, vármegyénk főjegyzője testvérhugának. — A család a következő értesítést adta ki: Dr. Serly Gusztáv és neje técsöi Móricz Ilka örömmel tudatják nevelt leányuknak, péchujfalusi Péchy Ilonkának, péchujfalusi Péchy Kálmán és neje técsöi Móricz Erzsébet leányának gulácsi Gulácsy Tiborral, gulácsi Gulácsy Gyula és néhai neje bilkei Galgóczy Szeréna fiával f. évi decz. hó 8-án Nagykárolyban tartandó házasságkötését. Nagykároly, 1906. november hó. — Gulácsi Gulácsy Gyula és neje marosnémethi Balika Flóra örömmel tudatják fiuknak, gulácsi Gu­lácsy Tibornak péchujfalusi Péchy Ilonkával, Dr. Serly Gusztáv és neje técsöi Móricz Ilka nevelt leányával f. évi deczember hó 8-ikán Nagykárolyban tartandó házasságkötését. —- Czégény-Dányád, 1906. november hó. — Dalegyesületünk e hó 8-án, szom­baton, a Polgári Olvasókör nagytermében terített asztalok mellett tánczczal egybekötött tagilletményes dalestélyt tart. Belépődíj nem pártoló tagok részére 1 korona. Kezdete este 8 órakor. Az alapitó, pártoló és tiszteletbeli tagok és ezek családtagjai belépődíjat nem fizetnek. Felülfizetések köszönettel fogadtat­nak és hirlapilag nyugtáztatnak. A dalestély műsora a következő: 1. Ossián, I. Beschnit- től, énekli a Dalegyesület. 2. Zúg az erdő, hull a levél, Méder Mihálytól, énekli a Dal­egyesület. 3. Élettörténet, előadja Hornyák Sándor ur. 4. Mi volt nekem a szerelem? Fortuner Elektől, énekli a Dalegyesület. 5. Szállj le égnek tü,nde lánya, Huber K.-tól, énekli a Dalegyesület. 6. Kupiék, énekli Bos- ner Berti ur. 7. Estét harangoznak, Hoppe Bezsőtől, énekli a Dalegyesület. 8. Legked­vesebb tanyám, Mangoldtól, énekli a Dal­egyesület. — Mindenki tudja, mennyire emelke­dett a brilliánt ára. Oka ennek az amerikai nagykereslet. Ennek daczára úgy a brilliánt ékszerek, mint szebbnél-szebb ezüstnemüek | és zsebórák bámulatos olcsó áron szerezhe­tők be Löfkovits Arthur debreczeni ékszerész­nél, mely czég 25 évi fennállása óta messze vidék osztatlan bizalmát érdemelte ki. — Kinevezés. A vallás- és közoktatás- ügyi miniszter Hajgató Károly.okleveles ta- nitót az avasvámfalusi állami iskolához ren­des tanítóul nevezte ki. — Halálozás. Özv. Glatz Istvánná, Hágen János polgártársunk anyósa, Fetser Antal nagyváradi kanonok, felszentelt püspök testvére múlt hó 30-án reggel 5 órakor hir­telen elhunyt s folyó hó 2-án délután a ki­terjedt rokonság és ismerősök nagy részvéte mellett tétetett örök nyugalomra. — Uj körorvos. Érendrédi körorvossá Aczél Sándor dr. választatott meg. — Képkiállitás. Zeller M. nagypeleskei születésű festőművész, ki ecsetével már szép sikereket ért el, képtárlatát — melyen több mint 10 év óta dolgozik — a jövő hó elején városunkban kiállítja. A tárlatot vármegyénk főispánja, Dr. Falussy Árpád fogja megnyitni. Zeller, ki a képzőművészeti kiállításon állan­dóan szerepel, az 1896. évi párisi nemzet­közi képtárlaton aranyérmet és díszoklevelet nyert. — Hangverseny. A helybeli zenemü- kedvelök egyesülete f. hó 1-én, szombaton, a Polgári olvasókör nagytermében tartott estélyről csak a legnagyobb elismerés hang­ján írhatunk. A fiatal törekvő egyesület meg­érdemli a pártolást, a melyben a közönség részesíti, ha nem is volt telt ház ez este, de igen szép és műértő közönség jelent meg, hogy buzdítsa az egyesületet a haladásra. A műsor első számaként az „Előre“ indulót és „Ünnepi nyitány“-t Suppétól játszta a 20 tag­ból álló zenekar elég összevágó előadásban mit a közönség tapssal honorált, minek kö­vetkeztében a zenekar egy nagyon bájos „La Mandolinata“ czimü dalt „piccicato“ játszott el. Második volt Adler Margit k. a. zongoraszáma, ki Mandelsohn „Hondo Cap- ricoso“ czimü darabját csinos előadásban, mutatta be s a kitüntető tapsok következté­ben még „Hentelt“ egy darabjával pótolta meg. Ezután Mozart „Quintett“-jét Obholczer Gyula (í-ső hegedűn), Dr. Cservenyák Károly (Ií-ik hegedűn), Dr. Tietz Antal (mély hege­dűn), Péchy László (gordonkán) és Vitek László karmester (zongorán) adták elő igen élvezetesen. „A miniszterelnök bálja“ czimü egyfelvonásos vígjátékot adták azután elő, melyben Kovács városi tanácsnokot Algay Ödön műkedvelőt felülmúló tehetséggel, Ko- vácsnét Dr. Cservenyák Károlyné úrnő a tőle már megszokott művészettel, Elizt Özv. Ticsénszky Lajosné úrnő csinosan és disz­kréten, Tollagi hírlapírót Kende Péter elég ügyesen játszották meg. Jó volt Juhász Ernő is mint házmester és Taub Géza élethü, mint hordár. Bánk-Bánból a „Bordal“-t játszotta ezután a zenekar és a Hunyadi-indulóval végződött a kissé hosszú műsor, melynek minden egyes számát tapssal jutalmazta a közönség. A közreműködő hölgyeknek a ren­dezőség egy-egy szép virágcsokorral kedves­kedett. A közönség nagy része a hangverseny után eltávozott és csak igen kevesen marad­tak ott a tánczhoz, mely reggeli 3 óráig tartott. — Éjfélkor a rendezőség Bum-Bum czimmel egy mulattató alkalmi lapot adott ki. Hogy a Polgári Olvasókör jelenlegi helyi­sége az ily estélyekre nem nagyon alkalmas, az köztudomású dolog, mert a teremnek igen rossz az akusztikája, a színpad pedig igen kicsi, úgy hogy a zenekar alig tudott ott elhelyezkedni. No de vigasztaljuk magun­kat azzal, hogy jövő télen már a fűthető színkörben lehet a hangversenyeket rendezni. — Lopás. Topán Mária 22 éves, pána- falusi, vagyontalan napszámos, helybeli lakos/ múlt hó 24-én a Sámuel Katalin konyhájából zártalan helyről egy ajtóra felakasztva volt két ruhaaljat és egy kötőt ellopott, mely tettét Topán Mária beismervén, a helybeli járás­bíróság által 15 napi fogházra ítéltetett és minthogy az ítélet jogerős lett, a büntetés azonnal foganatba vétetett. — Cselédlopás. Maxim Terézia 17 éves, hidvégi születésű, vagyontalan és büntetlen szobaleány Görög Mária nevű cselédtársától egy csomó ruhát lopott, miért is Dr. Serly Jenő aljárásbiró a leányt öt napi fogházra Ítélte. Az ítélet jogerős ugyan, azonban tet­tesnek -— hogy helyettesítéséről gondoskod- hassék — büntetése megkezdésére egy heti időhaladék adatott. — Az erdődi járás küldöttsége f. hó I- én tisztelgett Ilosvay Aladár vármegyei al­ispánnál, hogy a járás elhanyagolt közleke­dési utjai helyreállítása, illetve kiépítése czéljából kidolgozott emlékiratot átnyújtsa és ezen ügy kedvező elintézése érdekében az alispán támogatását kikérje. A küldöttség — élén Uray Géza, Szengschmidt Frigyes, Korány János, Fiók Zoltán és Mihálka János küldöttségi tagokkal a nántüi jegyzői lakás jókarba helyeztetését is kérték s az alispán mindezen kérdésekben a legmesszebb menő támogatását helyezte kilátásba. — Esküvő. Hajós Géza debreczeni nagy- kereskedő f. hó 9-én esküszik örök hűséget Spitz Dezső nagyecsedi nagybérlő és föld- birtokos kedves leányának, Margitnak. — Kivándorlók figyelmébe. A bel­ügyminisztérium hivatalos adatai szerint Dél- amerikában az aratási és takarítási munkán kivül más munka nem kínálkozik, miért is figyelmeztetjük a kivándorolni szándékozókat, hogy az ezen világrészbe való kivándorlástól tartózkodjanak és az arra való csábításnak hitelt ne adjanak. — Nyilvános köszönet. Méltóságos és főtisztelendő Boromissza Tibor dr. szatmári püspök ur 50 koronát volt kegyes a helybeli katholikus legényegyletnek juttatni, a mely adományért mély háláját nyilvánítja a Legény­egyesület elöljárósága. — Figyelmeztetés. A helybeli nép­könyvtárnál a könyvek vasárnaponként d. e. II— 12 óra között adatnak ki. A könyvjegyzék a könyvtárkezelőnél kapható s ugyanott ada­tik felvilágosítás a tudnivalókra nézve. — A magyar szőlősgazdák orszá­gos egyesülete a magyar szőlőmivelés fenmaradásának, a borkereskedelem és ven­déglős-ipar properálásának érdekében egy emlékiratot dolgozott ki, melyben felsorolva részletesen a boritaladóra vonatkozó adatokat, végül kívánságait a következőkben összegezi: 1. A boritaladó fizetésének kötelezettsége alól a termelők úgy a saját, mint a családjuk és háznépök által elfogyasztott bor és lőre után oldassanak fel. 2. A boritaladó helyébe for­galmi adó lépjen és hektoliterenkint 2 K-nál többet ne tegyen ki. 3. Helyeztessék hatályon kivül az a törvény, ihely a városoknak és egyes községeknek jogot ad á bor után külön községi pótlékot is kivetni. 4. Szállittassék le azon mértékegység, melyen alul a termelő­nek bort elárusítani nem szabad, a jelenlegi 50 literről 20 literre (esetleg 2 K-ás liter­áron felül 10 literre). 5. Mindazon törvények és rendeletek, melyek a borilaladó beszedése és igy a borkészlet ellenőrzése czimen, a bor okszerű kezelését megnehezítik és megdrágít­ják, töröltessenek el. 6. A boritaladó besze­dése, valamint a fogyasztási adóké ne legyen bérbeadható. 7. A pénzügyi kormány egyes városokkal tárgyalásokat folytat az iránt, hogy a városoknak az állam helyett teljesített szoí- gálatok ellenében a fogyasztási adók szedési jogát átengedje. Ez addig ne történjék meg, mig a törvényhozás s boritaladó törlése vagy lényeges leszállítása ügyében nem határozott. ■—- Uj postahivatal. A Nagyecsed köz­ségben működő postaügynökség folyó évi no­vember 16-án postahivatallá alakittatik át s ennélfogva a postaügynökség felhagyásával „Nagyecsed“ elnevezéssel a mondott napon postamesteri kezelésben teljes fel- és leadó szolgálattal működő postahivatal lép életbe. Ezen postahivatal postai összeköttetését úgy­mint a postaügynökség a Nagykároly—Csap 342. és vissza 342. sz. kalauzpostákhoz és az 5314. sz. vonathoz csatlakozással Nagyecsed- rol a nagyecsedi pályaudvarra és vissza na­ponként 3-szor közlekedő gyalog-küldönczjá- rattal és a Fábiánháza—nagyecsedi postajárat utján a fábiánházai postahivatallal fogja kapni. A postahivatal a postatakarékpénztár közvetítő hivatala gyanánt is fog működni. A postahivatal kézbesítő kerületébe Nagy­ecsed községe osztatott be. — A kivándorlás vármegyénkben mind­inkább nagyobb arányokat ölt. Csomaköz községből a múlt heteken egyszerre tizen­három legjobb korbeli férfi indult el Ameri­kába s most ismét többen készülnek kimenni. Maholnap nem lesz munkás az országban, belső cseléd is nagyon nehezen kapható már most is. Hát ha ez igy tart, mi lesz"? Azt hisszük, elérkezett az ideje annak, hogy a kormány a kivándorlás megnehezítése tekin­tetében tegye meg a kezdeményező lépéseket. — A helybeli népkonyha vasarnap e hó 9-én délelőtt 11 órakor nyittatik meg, a megnyitáshoz ez utón hivja meg az egyesület választmányi tagjait, tagjait, az egyesület jótevőit és az iránta érdeklődőket az elnökség. — A vonatok világítása. A magyar államvasutak vonatain a személyszállító ko­csikat a jövő esztendőtől kezdve gáz izzó fénynyel fogják világítani és kétkarú villamos csillárokat fognak alkalmazni, hogy az uta­zók ülő helyzetben is jól lássanak. A kül­földre járó kocsikat külön villamfejlesztő dinamógépekkel is föl fogják szerelni. — Az alkohol ellen. Heves vármegye elhatározta, hogy az italméréseket vasár- és ünnepnapokon nem engedi nyitva tartani. A megindított mozgalomról Heves vármegye a társtörvényhatóságokat is értesítette. — Anyakönyvi kinevezések. A bel­ügyminiszter vármegyénkben a hosszufalui anyakönyvi kerületbe Rácz Dezső körjegyzőt, a tiszabecsibe Suta József helyettes körjegy­zőt anyakönyvvezetőkké, a vetésibe pedig Fesztári Ottó Géza népiskolai tanítót anya- könyvvezető-helyettessé nevezte ki. — A budapest—máramarosszigeti vasútvonalon hálókocsik egyáltalán nem közlekednek. Budapestről csak Püspökladá­nyig lehet hálókocsiban utazni, a Püspök­ladányon át vonuló vonatok hálókocsijában ; étkező kocsi a Budapestről 2"35 perczkor in­duló és a Budapestre 1 óra 50 perczkor érkező vonótoknál van, melyek Kolozsvárra mennek, illetve Kolozsvárról jönnek. Buífet- kocsik pedig ezen vonalon a Budapestről 7 óra 25 perczkor induló vonatoknál Deb- reczenig és a tőlünk délután induló és este 9 óra 35 perczkor Budapestre érkező vona­toknál Debreczenből közlekednek. Irodalom. — Gróf Károlyi Sándor élete és munkája. Nagynevű alapítójának emlékére a Magyar Gazdaszövetség ezen a czimen csinos kiállítású könyvet adott ki Kolozs- váry Lajosné szerkesztésében. A könyvben a legkiválóbb szövetkezeti irók tollából eredő és a gyász idejéből származó czikkek ismer­tetik gróf Károlyi Sándor életét s mindama munkát, a melyet a megboldogult főur a ma­gyar föld népe érdekében kifejtett. Tiz ivre terjed s több sikerült kép díszíti, a melyek szintén a gróf életével vannak kapcsolatban, ízléses kiállítása és bő tartalma daczára árát csak 1 koronában állapította meg a ki­adó Gazdaszövetség, (Budapest, Cllői-ut 21.), a hol a könyv megrendelhető, hogy a szö­vetkezeti mozgalom hívei közül minél többen megszerezhessék. Kapható a „Pátria“ könyv- kereskedésében is (Budapest, Üllői-ut 25.) — Előfizetési felhívás! 1907. január elsején jelenik meg az „Iparoskáté“ czimü kézikönyv, mely a magyar iparosság minden­napi útmutatója lesz. Az iparos üzleti életé­ben feltétlenül szükség van olyan gyakorlati kézikönyvre, mely általános ipari kérdések­ben felvilágosítást nyújt és magában foglalja mindazt, a mit iparosembernek tudnia kell, hogy a hatóságok nagy tömegében, az ipari közigazgatás bonyolult részleteiben eligazod- hassék. Az „Iparoskáté“ arra vállalkozik, hogy a magyar iparosvilágnak praktikus ta­nácsadója legyen. Ismertető czikkei, szakbeli dolgozatai, a melyek avatott szakemberek tollából valók, állandó értékűek lesznek és évről-évre kiegészítést nyernek beállott 'Vál­tozásoknak megfelelően. Nem szórakoztató kalendáriumnak indul az „Iparoskáté“, hanem csak hasznos és szükséges közlemények gyűj­tője lesz évről-évre, olyan kézikönyv, a me­lyet napról-napra kezébe vesz minden mes­terember, minden gyáros és munkavezető, a ki felelős azért, hogy a műhelyben és a gyárban minden úgy történjék, a hogyan ezt a törvény és az üzleti okosság parancsolja. Összefoglalása lesz ez mindenfajta jogszabály­nak és tudnivalónak, a mit szem előtt kell tartani kifelé: a megrendelővel szemben és befelé az üzleti személyzettel szemben, ezen­kívül felvilágosító az adó- és illeték-ügyekben és a peres ügyek mindennapos kérdéseiben. Kimerítő sematizmusa révén valóságos alma­nachja lesz az egész magyar iparnak, a me­lyet egy ipartestület és egy iparkamara sem nélkülözhet, a mely ott lesz minden első és másodfokú iparhatósági referensnek Íróaszta­lán. Arra az időre, mig az uj ipartörvény elkészül, valóságos hivatása lesz az „Iparos­káténak“-, mert az egymást érő miniszteri rendeletek tömegében némi világosságot fog hozni és a legújabb elvi döntések rendszeres feldolgozásával kétségkívül hasznos szolgála­tot fog tenni a magyar ipari rendtartás ügyének. A munka tizenöt ivre terjed, elő­fizetési ára 2 K 40 fillér és kapható lesz Politzer Zsigmond és fia könyvkereskedésé­ben, Budapesten, IV. kerület, Kecskeméti- utcza 4. szám alatt. — Rabbi Akiba mondását: nincs többé uj a nap alatt, megczáfolja az „Érdekes Könyvtár“ („Rejtvényvilág“) szépirodalmi fo­lyóirat, melynek érdekes tartalma daczára, előfizetési ára egész évre, eddig nem létezett, csekély 2 korona. „Rejtvényvilág“ állandó ingyenmellékletének minden egyes megfejtője, kivétel nélkül, értékes könyvjutalmat nyer. Ez sem létezett eddig. — A legközelebb meg­jelenő újévi füzetet bárkinek, ki a lapra elő­fizetőket gyűjteni kíván, ingyen és bérmentve küldi az „Érdekes Könyvtár“ kiadóhivatala, Bu­dapest, V., Kálmán-utcza 2. Előfizetésgyüjtők állandó tiszteletpéldányt és ezenkívül értékes jutalomkönyveket kapnak. Nagyon ajánljuk a folyóiratot olvasóink figyelmébe. — A hazai beszerzési források. Az Országos Iparpártoló Szövetség a magyar közönség régen hangoztatott óhajának tesz eleget, amikor kiadja a hazai beszerzési for­rásokat. Ez a füzet, mely nélkülözhetetlen segédeszköze lesz az iparpártolás iránt érdek­lődő vásárló közönségnek, tartalmazza a fü- szerkereskedésben, férfi és női-divatárukeres- kedésben, papirkereskedésben és vaskereske­désben kapható összes iparczikkek hazai termelőinek névsorát, olyan átnézetes össze­állításban, hogy a laikus közönség útbaigazí­tásokat nyerhet. Az Országos Iparpártoló Szövetség titkársága (Budapest, VI., Király- utcza 34. sz.) fölkéri Magyarország előkelő könyvkereskedőit, szíveskedjenek bejelenteni, hogy a nov. hó folyamán megjelenő füzetből hány példányt óhajtanak eladásra. A tartal­mas füzet ára 40 fillér. A szoczializmus tévtanai. Irta: Pozsonyi Gábor. I. Magyar ember a szoczializmusra eddig- elé csak úgy gondolt, mint a német a pap­rikás szalonnára — tisztességes lőtávolból. Még azok is, akik magukat „nagy államtu­dós“ és „politikus“ színben szeretik kiadni, folyton azt hangoztatták előbb: „Magyaror­szágon nem kell szoczializmustól tartani; itt nincs e fölforgató tan számára alkalmas talaj. Nálunk a gyáripar nincs oly nagy mértékben kifejlődve ; mi földművelő nép vagyunk; itt ugyan hasztalan erőlködnek a szoczialista agitátorok!“ A legutolsó tiz esztendő azonban ezeket a hires államtudósokat ócska Cassandra- jósokká degradálta. A szoczializmus nálunk is megtalálta a talajt s meg is vetette azon a lábát. S akik tiz esztendő előtt az ország­gyűlés padjaiból nagybölcsen oda nyilatkoz­tak, hogy e felforgató tanoknak nálunk soha­sem lesz keletje, azok az államtudománytól nehézkes fejecskéjüket szépen tenyerükbe temethették, s ma már tuczatszámra beszél­nek a honatyák a magyar szoczializmus fe­nyegető terjedéséről. Igazán érdekes, hogy a mi magyar állami és társadalmi életünk szekere 30—35 esz­tendővel kullog a nyugati műveltség villa­nyos kocsija után. De az még érdekesebb, hogy ily nagy köz daczára is a kátyúkat, melyekbe a gyors villanyos jutott, ami lassú szekerünk volt kormányzói még sem tudták okosan, ügyesen elkerülni. A gyors művelődés merész haladásának egy ily hatalmas kátyúja a szoczializmus is. Csirája a múlt század első felében fogam- zott; derekán kezdett hajtani s ma úgy el­burjánzott egész Európában, hogy már-már nemcsak virágzástól, de keserű gyümölcseitől is félhetünk. Pedig az bizonyos, hogy Magyarorszá­gon csak 15—20 esztendő előtt is a szoczi- alizmusnak magja sem volt. Hanem hát az is bizonyos, hogy a mi kevésbbé tisztelt volt kormányaink annyi gondot sém fordí­tottak behozatalának meggátlására, ameny- nyit egy mameluk honpolgár megválasztására.

Next

/
Thumbnails
Contents