Nagykároly és Vidéke, 1906 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1906-12-06 / 49. szám
XXIII. évfolyam. Nagykároly, 1906 deczember 6. 49-ik szájjn.----------------------YT=Fi iggetlenségi és 48-as párti hetilap, a nagykárolyi függetlenségi párt hivatalos közlönye. NAGYKÁROLY VÁROS HIVATALOS HIRDETÉSEINEK KÖZLŐNYE. Megjelen minden csütörtökön. Előfizetési árak: Egész évre.................................................8.—- korona. Fé l évre ......................................................4.— „ Ne gyedévre........................................ 2.— „ Egye s szám.................................................—.20 „ Községi jegyzők és tanítóknak egész évre 6 korona. A politikai rész szerkesztéséért felelős: Dr. Adler Adolf szerkesztő.' A szépirodalmi részt vezeti: Laptulajdonos és kiadó: Simkó Géza, főmunkatárs. Sarkadi N. Zsigmond. Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal: Széchenyi-utcza 37-ik szám alatt. (A"zárdával szemben). Bérmentetlen leveleket előttünk ismeretlentől nem fogadunk el. Hirdetések jutányos áron közöltetnek. Nyilttér sora 40 fillér. — Kéziratok nem adatnak vissza. Képviselőtestületünk közgyűlése. Városunk képviselőtestülete folyó hó 2-án tartotta meg — a városi szervezési szabályrendelet értelmében tartandó — deczemberi rendes közgyűlését. Debreczeni István polgármester délelőtt 10 órakor a gyengén látogatott közgyűlést megnyitván, üdvözölte a megjelent képviselőtestületi tagokat és áttért a napirendre. Először is a tanács és a pénzügyibizottság javaslata alapján a képviselő- testület az 1906. évi városi házipénztári költségvetés egyes rovatai alatt megszavazott hitel kimerítése folytán a más rovatok alatt megtakarított összegek fel- használhatása czéljából a költségvetés keretén belül a hitelátruházást engedélyezte, illetve felhatalmazta a városi tanácsot, hogy az 1906. évi költségvetés egyes rovatánál elért megtakarítás ösz- szege erejéig a más czimeknél előforduló és a költségvetési hitelt meghaladó kiadásokat is utalványozhassa, illetve a már eszközölt utalványozásokát jóváhagyta. Ezután — jóllehet az 1907. évi házipénztári és községi közmunkára vonatkozó városi költségvetés a vármegye törvényhatósága által még jóvá nem hagyatott, — a képviselőtestület felhatalmazta a városi tanácsot, hogy a megállapított és felebbezéssel meg nem támadott házipénztári és községi közmunkára vonatkozó bevételeket és kiadásokat teljesíthesse, a községi pótadókat és községi közmunkákat kivettethesse, behajthassa, illetve érvényesíthesse és a költségvetés keretén belül gyakorolható utalványozásokat eszközölhesse. A nyugdijtigyi-bizottságba a közgyűlés az 1907—1909-ig terjedő időtartamra Dr. Adler Adolf, Csipkés András, Dr. Jékel László és Rooz Samu képviselőtestületi tagokat egyhangúlag megválasztotta. A villamos-mü felügyelő-bizottsága tagjaivá a közgyűlés 1907—1909. évi időtartamra Dr. Adler Adolf, Csipkés András, Kacsó Károly, Péchy László és Schusteritsch Ferencz képviselőtestületi tagokat egyhangúlag megválasztotta. A Papp Béla elköltözése folytán üresedésbe jött állásokra : még pedig az 1909. évben végbemenő választásig terjedő időre a jogügyi-bizottságba Baudisz Jenő, a szinügyi-bizottságba pedig Péchy László, a Kossuth Lajos-szoborbizott- ságba Dr. Cservenyák Károly, végül, szavazó árvaszéki ülnökké 1907. február végéig terjedő időre Baudisz Jenő kép-1 viselőtestületi tagokat egyhangúlag meg-1 választotta. A városi szervezeti szabályrendelet 153-ik §-át a közgyűlés a főszolgabírói és szolgabirói fizetéseknek megfelelőleg | úgy módosította, hogy a polgármester törzsfizetése hivatalnokoskodása első 5 évében évi 3600 K, 5 év után a 10-ik évig évi 4000 K, 10 év után évi 4400 K, a rendőrkapitány törzsfizetése pedig hivatalnokoskodása első 4 évében évi 2000 K, 4 év után a 8-ik évig 2200 K, 8 év után a 16-ik évig 2400 K, 16 év után a 20-ik évig 2600 K, 20 év után pedig 2800 K legyen, a lakbér változatlanul fenntartatik; a polgármester és rendőrkapitány 4400, illetve 2400 K fizetését a közgyűlés 1906. évi julius 1-től kiutalványozni rendelte, illetve a kiutalványozásra a tanácsot feljogosította. Egyúttal elhatározta a közgyűlés az idevonatkozó miniszteri rendelet alapján, hogy az anyakönyvi hivatal helyisége a városházánál legyen s hogy a hivatalos órák ugyanúgy tartassanak be, mint a többi hivatalokban és csak a nemzeti ünnepeken tartassák szünet, úgy, hogy ezen napokon csak halálesetek bejelentése fogadtassák el. A megfelelő szoba kijelölése a polgármester jogkörébe tartozónak mondatott ki. Ugyancsak a szervezési szabályrendelet 153-ik §-a 32 szavazattal 15 ellen cda módosíttatott, hogy a számtiszt, rendörbiztos és polgári biztos 1907. évi január hó 1-tol kezdve — úgy mint a segéd- és kezelő-személyzet többi tagjai— 10(1—100 K évi lakbérpénzt kapjanak. A villamos-műre vonatkozó 1907. évi költségvetés a személyi kiadásoknak 10,800 K-ról 12,000 K-ra való felemelése mellett 74,993 korona bevétellel és ugyanily összegű kiadással megállapit- tatott és a villamos-műre vonatkozó szabályok oda módosíttattak, miszerint a villamos-mü személyzetének szolgáló rendelkezéseket a tanács jog- és hatáskörébe utasította a közgyűlés, kimondva azt is, hogy a berendezések felülvizsgálata ezentúl is díjmentesen teljesítendő. Magyar Károly helybeli lakos kérelmére elhatározta a közgyűlés az idevonatkozó szabályrendelet oly módosítását, hogy a piaczon hústsütögetők nemcsak szénnek hanem fával is tüzelhessenek. Az 1905. évi gyámpénztári számadás a belügyminiszteri leirat szerint számtanilag helyesnek nyilváníttatván, ezt a közgyűlés tudomásul vette és a tartalékalapót illető jövedelemnek a 7 éven felüli elhagyatott gyermekek segélyalapja javára leendő kiutalása czéljából a városi árvaszékkel közöltetni rendelte. Román János állandó kertészeti munkás fizetését 1907. évi január 1-töl évi 400 K-ról 550 K-ra felemelte a közgyűlés és a tanácsot ezen többlet kiutalványozására feljogosította. Rótli Márton közkórházi ápolónak 1907. évi január 1-töl kezdődőleg havi 5 K személyi pótlékot szavazott meg a közgyűlés és ezen összegnek a közkórház költségvetése terhére leendő ki utalványozására a közkórház igazgatóságát felhatalmazta. Özv. Grázel ístvánnépak néhai férje három havi illetményét a temetési költségek fedezésére a közgyűlés megszavazta és annak kiutalására a tanácsot felhatalmazta. A közgyűlés legnagyobb érdeklödé- ; sét Dr. Vetzák Ede képviselőtestületi tagnak főgimnáziumunkban I. és II. ! osztálybeli parallel osztályára létesítésére T A RCZ A. Az angolok és hollandok diplomatiai szereplése II. Rákóczi Ferencz felkelésében. Irta: Cseh Lajos. IV. Csak Bruyninx okadatolására, hogy a levelek tartalma nem hozzájuk, hanem Rákóczi alattvalóihoz és meghatalmazottjaihoz van intézve s csak midőn biztosította őket, hogy a helyszínen hasonló czimek követelését megakadályozza, utaztak tovább.1 Ezzel 14 napot vesztettek. Csak okt. 17-én értek Selmeczre. Itt először is a mediatió kérdését intézte el Bruyninx, mert eddig a magyarok még nem fogadták el a mediatiót. Rákóczi és társai a felajánlott mediatiót saját nevükben már előbb köszönettel fogadták, de mint mondták, hivatalosan, a nemzet nevében nem nyilatkozhatnak.1 2 Október 20-án tehát Bruyninx a vihnyei fürdőben Rákóczinál tett látogatása alkalmával először is eziránt intézett kérdést a fejedelemhez. Ez a fegyvernyugvás ügyében folytatott; tárgyalásoknál, mint katonai főnök elfogadja, de a béke ügyében nem, mert ez nem tőle, hanem a nemzettől függ.3 1 A. R. I. 209. levél. 2 Histoire Dös Revolutions de Hongrie II. 177. lap. 3 A. R. I. 217. lev. Ezzel egyelőre beérték, mert úgyis csak a fegyverszünetet volt szándékukban megkötni. Hogy ez nem sikerült, az nem a mediatorok hibája, mert ők minden lehetőt elkövettek, hogy az ellentéteket kiegyenlítsék. A legkritikusabb dolgot, a biztosok megbízó leveleinek kicserélését is igen ügyesen oldotta meg Bruyninx. Nehogy a bennök előforduló czimek és kitételek miatt újabb nehézségek merüljenek föl, a megbízó leveleket ő vette át és írásban adta, hogy azok rendben vannak. Stepney Selmeczre utazása előtt a minisztereket iparkodott kedvezően hangolni a béke ügyében. A midőn pedig a fegyverszünet letelt, okt. 28-án mindketten Vihnyére mentek, hogy Rákóczit a rneghosz- szabbitásra rávegyék. Minden fáradságuk azonban sikertelen maradt. Az alkudozások a feltételek kicserélésénél tovább nem haladtak. Mindjárt a kezdetnél hajótörést szenvedtek. Okát úgy Széchenyi, mint a mediatorok egyezően adják. A legnagyobb baj a császári biztosok, különösen Seilern báró magatartásában volt. A személyeket mint már előbb is, úgy most is igen rosszul választotta meg a császár. Ezek alkalmasak voltak a dolgok elmérgesítésére, de nem a béke előmozdítására, még kevésbbé a létrehozására. Pedig alig volt erre kedvezőbb alkalom, mint most. A magyarok már megunták a hosszú háborúskodást, a nép, különösen a protestánsok, egész őszintén kívánták a békét.1 Az a reménye is elmúlt Rákóczinak, hogy a bajor választóval egyesül. A francziák és bajorok hochstädti veresége megsemmisítette azt. A békére minden ked- ! vező volt. Egyedül a császári kormány j őszinteség-hiánya és a magyarok bizalmat- j lansága gátolta azt meg.1 Bruyninx magának Sebemnek is kijelentette, hogy ő meg van győződve, miszerint ha a magyarok biztosi- ' tást kapnának arról, hogy a császár megtartja azt, a mire esküdött, nemcsak a fegyvernyugvás, de a béke is aláíratnék egy pár nap alatt.2 Talán még a külfejedelmek jót- j állásáról is lemondanak, ha Forgách Simon József királytól kapott megbízatásának eleget tesz. Forgách Rákóczi pártjára Józsefnek a megegyezéséből állott, hogy a felkelőket mindenáron vegye rá, hogy álljanak el az uj király-választástól. Kérjék inkább, hogy Lipót még életében Józsefnek engedje át a magyar ügyek vezetését. „Ha akkor felfedezi szándékát — irja Rákóczi — e terv sikeresitésére mind bennem, mind e nemzetben nagy haj-j lamra talált volna“.3 Nem volt ismeretlen i ezen terv a császári kormány előtt sem. Ezek j szintén tudtak róla, hogy Forgách Simon titkos megbízatásokkal ment Rákóczihoz. Ki- j világiik ez Stepneynek a leveléből.4 Az előzmények is kedveztek mindenben,- hogy a fegyvernyugvás hamarosan létrejöjjön. A szept. 2-án Rákóczitól benyújtott feltételeket elfogadhatóknak találták a tárgyalások alapjául. Most mégis, midőn a tárgyalásokat megkezdették, Seilern egészen uj feltételekkel állott elő. Olyanokkal, a melyek nemcsak a közbenjárókat, hanem a császári tábornokok némelyikét is meglepte.1 A hollandi követ e fölött érzett boszuságát nyiltan ki is fejezte Seilern előtt.2 De ez a föltételeket nem másította. A magyarok meg az uj föltételekre pem válaszoltak. Mert ezen pontok a magyar biztosok szerint úgy állíttattak össze, mintha a magyarok nem fegyvernyugvást akarnának kötni, hanem kegyelemért könyörögnének. Oly helyeket követeltek, melyeket a magyarok nem csekély erővel megszállva tartottak.3 Az ügyek ily fordulata mellett a mediatorok várakozásukban nem csalódtak, midőn minden buzgólkodásuk daczára november elején eredmény nélkül tértek vissza Bécsbe. A mediatorok, a sikertelenségen boszan- kodva, de talán mert már meg is unták a sok hiábavaló hercze-hurczát, egy ideig várakozó állást foglaltak el. ügy voltak meggyőződve, hogy a császári kormány á legjobb alkalmat szalasztotta el. Nem volt kedvük a comoédiát újból eljátszani. Nem tudták elhinni, hogy a császári kormánynak komoly szándéka a béke. Látták, hogy az alkudozásokat csak azért folytatja, hogy szövetségesei jóindulatát el ne veszítse. Az alkudozás csak ürügy, valójában fegyverrel akarnak dönteni. Sőt még azon reményének is kifeje1 u. o. 224. lev. 1 ü. o. 247. lev. 2 A. R. I. 230. lev. 3 II. R. F. Emlékiratai. 4 A. R. I. 137. lev. S. lap. 1 A. R. I. 232. lev. 2 A. R. I. 230. lev. 8 Histoire etc. II. 285. lap. Nagy megtakarítást Karácsonyi ajándékaink érünk el, ha bevásárlását a Galambposta árubeszerzési vállalatra bízzuk. Mindent nagykereskedői árakban számit. — Jutaléka csupán a pénztári engedmény, a melyet az eladótól von le magának. Czégtulajdonos: Gáláiul» János Budapest, VII, Dohány-utcza 16. sz. I
