Nagykároly és Vidéke, 1906 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1906-10-11 / 41. szám

Melléklet a ,.Nagykároly és Vidéke“ 1906. október II. — 41-ik számához.

Kossuth Ferencz beszédei." *

— Munkakönyv érvénytelenítés.

359—1906. Orosz György ácssegéd .nagykárolyi lakosnak a nagykárolyi iparhatóság ál- tal 1884. év február hó 10-én 165. szám alatt kiállított munkakönyvé ezennel érvény- telenittetik. Nagykároly, 1906. év október hó 8-án. A nagykárolyi ipartestület nevében: Beklier Orbán alelnök, Járay József jegyző.

— Vármegyénk kéményseprői a debreczeni kereskedelmi és iparkamara pártfogását kérték panaszos ügyükben. Ugyanis vármegyénkben a kamara közbenjöttével az 1904-ik évben lettek megállapítva a kéményseprői kerületek s ugyanakkor szabályrendeleti intézkedés történt a szedendő dijakra nézve is. E szerint a községekben levő nyitott padlás, sövény és deszka kéményeket maguk a tulajdonosok tisztogathatják, a kéményseprők csak havi felügyeletre vannak kötelezve s ezért nekik kéményenként és havonként 5 fillér jár. A vármegye múlt évi deczember 28-iki törvényhatósági bizottsági közgyűlésén a szabályrendeletet akként változtatta meg, hogy a kéményseprőre csak a zárt (sip) kémények tisztítása tartozik, mig a nyílt kémények akár kőből, téglából, pa- tics vagy deszkából épültek legyen, a tulajdonos által tisztithatók s az ezek felett való ellenőrzés a kéményseprőktől elvéve a községi elöljáróságot illeti. Kimutatja a kéményseprők kérvénye, hogy ha ez a szabályrendelet igy érvénybe lépne, egy kerületben például 48 korona lenne a kerületi kéményseprő összes évi jövedelme, miért is kérik a kéményseprők a kamarát, hogy álljon pártjukra és akadályozza meg a módosítás érvényre emelkedését, s miután egyéb hibái is vannak az érvényben lévő szabályzatnak, kérik a kereskedelmi minisztériumot, hogy az egészet a vármegyével újból tárgyaltassa. A kamara múlt hó 27-én tartott rendes közgyűlésében a kérelmet indokoltnak nyilvánította s a kereskedelmi miniszternél felter- jesztésileg támogatja.

— Szállítás a honvédség részére.

Az érdekeltek figyelmét a debreczeni kereskedelmi és iparkamara ezennel felhívja a kassai IU. honvéd kerületi parancsnokság által közzétett árlejtésre. Verseny tárgyát képezi: a Ill-ik honvédkerületi szatmári, m.-szigeti, nagykárolyi, nyíregyházai és munkácsi ezrednek kenyér- és zabszállitása. Az ajánlatok Szatmárnémetire, M.-szigetre, Nagykárolyra és Nyíregyházára 1906. év október 23. d. e. 9 óráig, Munkácsra 1906. év okt. 26. d. e. 9 óráig nyújtandók be. A bánatpénz összege az ajánlat kapcsán küldendő be. Az ajánlatok a szatmári, m.-szigeti és nagykárolyi ezredek szükségletére nézve a szatmári, a nyíregyházai ezredek szükségletére nézve a kassai, a munkácsira nézve a munkácsi honvédezred kezelési irodájába küldendők.

— Szállítás a közöshadseregnek.

Az m.-szigeti, szatmári, nyíregyházai és munkácsi közöshadsereg termény- és zabszükségletére, a kassai Vl-ik hadtest versenytárgyalást nyitott; határidő október 23.

Irodalom.

— A baromfi betegségek czim alatt Parthay Géza egy teljesen uj könyvet irt, mely ilyen terjedelemben egyedül áll nem csak a hazai, de a külföldi irodalomban is.

A mü részletesen ismerteti a baromfiak, galambok, szobamadarak belső és külső, fertőző és nem fertőző betegségeit, ezek okozóit, tüneteit és gyógykezelését a tudomány mai álláspontján. Ezen könyvvel a kezében a tenyésztő nincs többé a tapogatásokra és kísérletezésekre utalva, hanem rátalál a beteg igazi bajára, melyet meg is tud gyógyítani. Mondanunk sem kell talán, hogy ezen hézagpótló könyvre menynyire szüksége van minden baromfi-tenyésztőnek. Ára 3 korona. Megrendelhető az összeg elöleges beküldése mellett a „Szárnyasaink“ ez. baromfi-tenyésztési lap kiadóhivatalában Budapesten, Rotten- biller-utcza 30. szám.

— Nemzeti állam czim alatt rendkívül elevenen szerkesztett társadalmi és közgazdasági hetilap indult meg a fővárosban. A lapnak az az intencziója, hogy társadalmi utón szolgálja a magyar nemzeti állam kiépítését. A Nemzeti Állam első számának vezető czikkét Hock János országgyűlési képviselő irta. Szerkesztősége Kerepesi-ut 72. szám alatt van és előfizetési ára egész évre 12 korona.

— Érdekes röpirat. Rendkívül érdekes és figyelemreméltó röpirat jelent meg a napokban Budapesten, Tali Ferencz Lajos tollából „Néhány szó a magyar nemzeti állam kiépítéséről és a nemzetiségi kérdések megoldásáról“ czim alatt. A szerző eleven tollal irt munkájában itt-ott kíméletlen, — de mindég jóakaró hangon veti szemünkre nemzeti hibáinkat, s azt sürgeti, hogy Magyar- országot mielőbb iparállammá kell alakítani, mert csak igy lehet nagy, szabad és független. A röpirat második része a nemzetiségi kérAz utolsó tiz év politikai története uj korszakot nyitott a magyar parlamenti pártok életében. Uj igazságok szellője hatolt be közéletünk réseibe s eddig szunnyadó erőket ébresztett életre, melyek az államjogi kérdések nagy problémáit szocziális és kulturális faktoraira bontva, kivetkőztették eddigi dogmaszerü jellegükből s a nemzeti életfolyamat közvetlenségével szorosabb érintkezésbe hozták. Állami önállóságunk eszméje hova-tovább mindinkább megszűnik üres routinier-k jelszava lenni, hogy azzá legyen, amivé lenni kell: a mindennapi szürke és megfeszített munka, az erők nemes vetélkedése symbólumává. A -nemzet érzelmi- és ösztönvilága nem az a talaj többé, amelyből a pártok agitácziója könnyű táplálkozást meríthet. Reális érdekek, a nemzeti társadalmak tünetei kutatójának nyugodt és elfogulatlan Ítéletével mérlegelve, várják és követelik kielégitésöket. Lassanként egy uj politikai iskola van keletkezőben nálunk is, amely a tények komoly vizsgálatán alapul, mely a százados formák lassú szétmá- lása s a változó viszonyok forgása közt is állami szervezkedésünk történeti vezéreszméit összhangzatbá igyekszik hozni a fejlődés örök tényeivel.

Ebben az átalakulásban az érdem oroszlánrésze illeti meg azt a férfiút, akinek országgyűlési beszédeiből egy vaskos kötetre menőt vesz most az olvasó. Kossuth Ferencz nemcsak a szabadságharcz nagy nemzedékének, hanem abban is a legnagyobbnak szülöttje, aki a függetlenségi törekvések emlőin növekedve, egyúttal az első, aki évszázados küzdelmeinket, történeti vágyainkat egy tökéletes európai gondolkozó szemüvegen át nézi. Mint egy magányos fáklyából, úgy sugárzik belőle a magyarság szent hagyománya, övé minden ize, minden gondolata s lelkének minden dobbanását az a nagy misszió tölti be, melyre már születése s neveltetése elhívta. —• És ha voltak is ez eszmének nemes harezosai, ékes szavú apostolai már előtte, az bizonyos, hogy csakis általa nyert bekapcsolást a függetlenségi Programm az európai kultureszmék áramlatába, az ő neve és tekintélye révén emelkedett ki a nemzeti önfentartás ösztöne kezdetleges öntudatlanságából azzá a tényezővé, amelylyel itt bent és odakünt, az európai konstcllácziók bármily alakulásánál számolni kell.

Abban a harmincz beszédben, mely 1895-től 1906-ig Kossuth szónoklatainak legjavát tartalmazza, nincs egyetlen-egy felesleges szó, plasztikus és tömör képei mind a megvilágítandó helyzetnek, a kifejtendő kérdésnek, mely a tárgyalás szőnyegén áll. Nyugodt elegánczia, mélyen bonezoló elme, a tárgy minden részletét felölelő szakértelem nyilatkozik meg ezekben, úgy, hogy bármely nyugot-európai parlamentnek díszére válnának. De előttünk azonkívül még egy sajátképpeni becscsel bírnak, hogy t. i. a függetlenségi politika egész rendszerének integráns felfogására tanítanak. Programmot tartalmaznak, egységes programmot, nemcsak általános körvonalaiban, hanem a kivihetőség eszközei minden részletének feltárásával. Kossuthnál megdől az a vád, mely a 48-as politikára a meddő negáczió bélyegét szerette sütni hosszú időn át. Nem a jogfenntartás bujkáló rejtekei ezek a beszédek, hanem a küzdelem áthelyezése a pozitív jogalkotás nyílt mérkőző terére. — Egy valódi státus-férfi gondolatai, aki előtt a kormányzás nem bürokratikus lemorzsolása

az ügyeknek, hanem az ország népe millióinak felvértezése a megélhetés harczában, a jólét és szabadság fegyvereivel.

Hogy csak egy példára mutassunk rá: az önálló vámterület lényege már-már merő szofisztikává sülyedt az ellenzéki pártok vitatkozásai anyagában. Hogy Kossuth tartalmat adott neki s gazdasági önrendelkezésünk jogállpotából levonta azokat a következtetéseket, melyek Ausztriához való viszonyunk rendezésénél az ország érdekei szempontjából szem előtt tartandók, oly érdem, mely még ezután vár igazi méltatásra.

Mint politikust, mint mérnököt, mint költőt, képzőművészt és zeneszerzőt mutatja be a kötet Kossuth Eerenczet, De csodálatos lelki megnyilatkozása e sok oldalú irányának alapja mégis egy: az ember, akit a jó és szép kultusza ragad az alkotás minden terére. Nem véletlen egészen, hogy az, aki a politikai harezok sokszor sivár s még gyakrabban köznapias vesződségekkel kövezett útjára egy örökölt nagy név után vállalt kötelezettség oly benső átérzésével lépett, mint Kossuth Ferencz, ezt az altruizmust a művészet szeretetében is kifejezésre juttassa. Mert mi egyéb a művészet kultusza, mint a legtisztább altruizmus? —És ebben az értelemben a politika is művészet, mert forrása ép úgy az emberi szív, mint az örök szép alkotásainak. Kossuth Ferencz politikai egyénisége művészi géniusza reflexeit mutatja és igy nagyon is hozzátartozik beszédeiben megnyilvánuló politikai jellemzéséhez költői és művészi jellemzése is.

Az olvasó érdekkel fogja bizonyára kisérni az „Atyám halála után“, „Megválasztásom“ stb. czimü verseket, s az „Une phrase musicale“ czimü zenedarab sajátos rezignáczióju édes-bus dallamát, ' melyben mintha a távoli olasz éghalj ifjúkori emlékei csendülnének vissza forró vágyódással.

* Kossuth Ferencz Harmincz parlamenti beszéde, életrajzi adatokkal kiséri Hentaller Lajos. A beszédeket sajtó alá rendezte Szatmári Mór. Számos képpel. Ara 5 korona, bekötve 7 korona. Megjelent Kunossy, Szilágyi és Társa kiadóhivatalában Budapesten.

Az ipartestület a vidéki kiállításokról.

Az Országos Ipartestület a vidéki kiállítások iránt fönnállása óta meleg érdeklődést tanúsított és ezek sikerének előmozdításában erkölcsi és anyagi támogatásával mindig örömmel és czéltudatosan működött közre.

De mindenkor kötelességének tartotta a sűrűn ismétlődő kiállítások bizonyos szórványosan jelentkező elfajulása ellen intő szavát fölemelni és a hazai ipar és iparfejlesztés komoly érdekeit ezekkel szemben megvédelmezni, főleg pedig odahatni, hogy ma már csak gyakorlati értékű kiállításokat rendezzenek az illetékes körök. E szempontoknál fogva az iparegyesület a hozzája újabban érkezett konkrét jelentések alapján mai ülésből fölkéri a kereskedelmi miniszter urat, hasson oda, hogy a vidéki kiállítások, melyeknek bizonyos időközben és bizonyos országrészekre való territoriális beosztás szerint tervbe veendő rendezése a jövőben is felette kívánatos, ezentúl csak bizonyos, az egyesület által többször hangoztatott elvek figyelembevételével legyenek rendezhetők, illetőleg hogy csak oly kiállítások részesülhessenek jövőre a kormány erkölcsi és anyagi támogatásában, a melyeknek rendezésénél ezeket az elveket conditió sine qua non gyanánt elfogadják.

Éhez képest elengedhetetlenül szükséges, hogy e kiállítások első sorban a helyi (kerületi) ipar pártolásának és fejlesztésének legyenek komoly és czéltudatos eszközei, hogy az ország többi részeiből ily kiállításokra csak oly czikkek bocsáttassanak, melyek azon a területen, melyre az illető kiállítás hatásköre kiterjed, még nem gyártatnak, vagy a melyek direkte az ottani gyártás előmozdítására (szolgálnak szerszámgépek és eszközök, stb.) Érdekbe kellene vonni a helybeli fogyasztó közönséget, hogy az a helyi és kerületi iparosok javának részvételét lehetőleg előzetes megrendelések révén segítse biztosítani ; minden kiállításnál óvakodni kell a költséges építkezésektől és diszitésektől, végre súlyt kellene helyezni a kiállítások tanúságainak értékesítésére és e végből odahatni, hogy az ilyen kiállításokból leszürödő tapasztalatokról, illetőleg az illető vidék ipar- vagy gazdaságfejlesztési igényeiről, kívánalmairól és lehetőségeiről a közgazdasági kormányzatnak esetről esetre megokolt és konkrét javaslatokban kifejezett tüzetes jelentés terjesztessék elő.

Ez alkalomból azt is hangsúlyozza az iparegyesület, hogy nem tartja szükségesnek, hogy az ilyen kiállítások direkt állami támogatása tulmenjen az eddigi elég méltányos kereteken; azt pedig határozottan helyteleníti, hogy költséges, de teljesen czéltalan építkezésekre és felesleges dekorácziókra, általában pedig improduktív kiadásokra az állami támogatásból százezreket költsön. Ilyen költekezéstől éppen az állam ellenőrző hatalmának kellene az egyes kiállítások intézőit 'visszatartani, annál inkább, mert az ilyen

kiadások rendszerint az iparfejlesztés és az ipari szakoktatás rovására esnek.

A végrehajtó-bizottság ily értelemben föl- terjesztést intéz a kereskedelemügyi miniszter úrhoz.

Szabályrendelet-tervezet

a gazdasági és munkás-cselédek lakásairól.

(Alkottatott a nagymélt. m. kir. Belügyminiszter urnák 63,107/1906. sz. a. kelt felhívása alapján a 34,983/1891. és 49,851/1893. számú B. M. körrendeletek szemmel- i tartása mellett, a Szatmármegye törvényhatósága területén lakó gazdasági munkás-’és cselédlakások egészségi viszonyainak javítása czéljából).

1. §. Gazdaságokban, hol külső cselédeket alkalmaznak, s az éves külső családos cselédet a tulajdonos (birtokos) a szolgálati szerződés értelmében lakással látja el, köteles a tulajdonos a cselédek részére egészséges száraz lakást adni oly formán, hogy miden családos cseléd egy, legalább két ablakkal, ajtóval bíró lakószobával, s egy száraz, világos, szellőzhető éléskamrával s minden két család egy közös konyhával bírjon.

2. §. Minden újonnan építendő cselédlakóház a talaj felszíne felett legalább 30 czentiméterrel helyezendő el, s az építmény jó anyagból, a vidéken szokásos módon viendő ki.

3. §. Az újonnan lehetőleg keleti vagy délkeleti irányban épülő cselédházaknál minden lakott szobának négy tagból álló család minden tagjára tiz (10) köbméter levegőt számítva legalább negyven (40) köbméter légürtért kell tartalmazni, s a szoba magassága 260 ezentiméternél kevesebbel nem bírhat.

4. §. A szoba két szárnyú ablakának legkisebb mértéke: egy (1) méter magassága és nyolezvan (80) ezentiméter szélesség s kettős szorosan záró s jól, nyitható ablakkal látandó el. A szoba egyik ablaka lehetőleg az ajtóval szemben helyezendő el a jobb szellőztetés czéljából.

5. §. Minden cselédlakásul szolgáló ház tűzbiztos kéményekkel látandó el.

6. §. A háziállatok tartására minden tulajdonos által a cselédség részére megfelelő helyiség jelölendő ki.

7. §. A tulajdonos az ott lakók számának és a cselédlakások elhelyezésének meg- felejőleg pöczegödörrel ellátott árnyékszékekről, trágya és szemétlerakodó helyekről köteles gondoskodni, melyeknek tartalmát félévenkint egyszer a lakott helyiségtől legalább 150 méter távolságra tartozik elhor- datni. A pöczegödör a trágya és szemét lerakodó-helyek az épület falaktól legalább három (3) méternyire, a kutaktól legalább húsz (20) méter távolságra létesíthetők.

8. §. Köteles továbbá a tulajdonos arról is gondoskodni, hogy minden külső gazdasági telep tisztán tartott kutakkal legyen ellátva. Nagyobb,—50 ötven léleknél többel biró majorokban fúrt kút létesítendő.

9. §. Oly majorokban, hol nagyobb számú családos cseléd van alkalmazva, egy épületben legfeljebb tiz (10) családos cseléd helyezhető el, s ezen cselédlakások szemben állítva legalább harmincz (30) méter távolságba ugyanazon vonalban legalább tiz (10) méter távolságban építendők.

10. §. Oly napszámosok részére, kik a községtől nyolez (8) kilométernél távolabra eső birtokon több napon át elfoglalva lesznek és éjjelre is a birtokon kell maradniok, köteles a birtokos a nők és férfiak részére egy elkülönített ideiglenes karakót felállítani.

11. §. Minden olyan gazdasági telepen, mely a községtől a hová tartozik három (3) kilométernél távolabban esik és a melyen ötvennél (50) több lélek lakik, a tulajdonos köteles egy ragályos vagy fertőző betegek elkülönítésére szolgáló és egy külön álló épületben a szükséges faburtorzattal ellátott helyiséget tartani, melyben az ily betegek mindaddig tartandók, mig kórházba nem szállíthatók.

A ragályos és heveny fertőző kóroknak a községi elöljárósághoz és hatósághoz történő bejelentésére az 1876 évi XIV. t. ez. 80-ik §-ába felsorolt, egyéneken kívül a gazdaságnak az a közege is köteles, a ki ott a felügyelettel van megbízva.

12. §. Köteles a tulajdonos arról is gondoskodni, hogy a cseléd lakások körül a csapadék vizeknek kellő lefolyása legyen.

13. §. A padló vagy burkolat nélküli szobák talaját köteles a tulajdonos (birtokos) minden tavasszal, április vagy május hónapban harmincz (30) czentiméternyire kiásatni és friss a lakástól távolabb fekvésű helyről hozatott földel újra kiföldeltetni, mig a fér- • tőző vagy ragályos betegség után a lakó szoba mindenkor azonnal harmincz (30) centiméternyire felásandó, és friss földdel cserélendő ki, s az arra hivatott közeg azonkívül legkésőbben 48 óra alatt hivatalból fertőtleníteni tartozik ezen helyiségeket.

14. §. A már meglevő cselédlakások a fennforgó méltányossági körülmények figyedések megoldásával foglalkozik s annak barátságos rendezésére uj és figyelemreméltó módozatokat ajánl a képviselőház figyelmébe. A röpirat minden könyvkereskedésben kapható. Ara 30 fillér.

— Egy kis tanulmány. A fenti czim- mel érdekes kis könyvecske hagyta el a napokban a sajtót. A könyvet Szatmáry Miklós irta s Amerika és Európa kultur államainak baromfi tenyésztését és kereskedelmét ismerteti benne. A könyvnek, melyet Poszvék Nándor, a szatmármegyei gazdasági egylet titkára látott el előszóval, kiadója a budapesti Pátria irodalmi vállalat, hol 80 fillérért kapható.

— Farsang czim alatt a f. évben Csajági Bernát kulai tanító egy tréfás jeleneteket, bohóságokat, vígjátékokat, humorisztikus felolvasásokat, szatírákat, paródiákat és tréfás meghívókat tartalmazó gyűjteményt ad ki, melynek előfizetési ára 3 K, bolti ára 4 korona lesz. Előfizetéseket a szerzőhöz legkésőbb f. évi október hó végéig kell beküldeni.