Nagykároly és Vidéke, 1906 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1906-09-20 / 38. szám
XXIII. évfolyam. Nagykároly, 1906. szeptember 20. 38-ik 8Z r . 7a m r NAGYKÁROLY Függetlenségi és 48-as párti hetilap, a nagykárolyi függetlenségi párt hivatalos közlönye. NAGYKÁROLY VÁROS HIVATALOS HIRDETÉSEINEK KÖZLÖNYE. Megjelen minden csütörtökön. Előfizetési árak: Egész évre . . .........................................8.—- korona. Fé l évre.................................................• . 4.— „ Ne gyedévre.................................................2.— , Eg yes szám.................................................—.20 „ Kö zségi jegyzők és tanítóknak egész évre 6 korona. A politikai rész szerkesztéséért felelősek: Dr. Adler Adolf és Papp Béla társszerkesztők. A szépirodalmi részt vezeti: Simkó Géza főmunkatárs. Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal: Széchenyi-utcza 37-ik szám alatt. (A zárdával szemben.) Bérmentetlen leveleket előttünk ismeretlentől nem fogadunk el. Hirdetések jutányos áron közöltetnek. Nyilttér sora 40 fillér. — Kéziratok nem adatnak vissza. Adóreform. i. A nemzeti kormányra — bármily átmeneti jellegű is legyen az — a megoldandó feladatok nagy tömege vár, melyeknek megvalósítását a nemzet óhajtva várja és épen ettől a nemzeti kormánytól várja. Annyi a kívánság, jogos kérelem és orvoslásra váró sérelem, miszerint legkevésbé sem csodálkozunk azon, hogy az ország minden részéből nap-nap után vonulnak fel a küldöttségek az egyes miniszterekhez, remélve, hogy a király bizalmából s a nemzet egyértelmű óhajtásából az ország sorsát irányító férfiak a sok-sok éveken keresztül felszaporodott sérelmeket orvosolni tudják és fogják is. Bár kötött marsrutával is indult útjára a jelenlegi kormány, bár a nemzeti vívmányokból melyekért a tulajdon- képeni harcz folyt — eddig úgyszólván semmi sem lett megvalósítva, a nemzet mégis bizalommal viseltetik a Wekerle- kormánynyal szemben, mely bizalomnak egyik nagy tényezője, hogy a függetlenségi pártnak vezére Kossuth Ferencz és két kiváló tagja gróf Apponyí Albert és Polónyi Géza a kabinetben helyet foglalnak. E bizalomból folyólag várjuk és türelemmel várjuk, hogy a nép érdekében is fognak oly reformok életbe léptettetni, melyek annak valódi boldogulását fogják elősegíteni. j Jól tudjuk, hogy a legközelebb megnyitandó országgyűlés egyik legfontosabb feladatát fogja képezni a költségvetés letárgyalása. A delegácziók müködésé- | nek is meg kell kezdődnie, hogy a jövő évi közös költségvetés letárgyalva legyen. Az Ausztriával való viszonyunk rendezése, a kiegyezés egész anyagát felölelő tárgyalások, az önálló gazdasági életre való berendezkedés s ezen nagy- fontosságu tény létalapjának megteremtése, mind oly nagy horderővel bíró kérdések, melyek a kormány és országgyűlés munkaidejének jó részét igénylik. A múltak keserű tapasztalatai igazolták, hogy alkotmányunknak annyi hézaga van, hogy erőszakos csürés-csavarások- kal, a törvények rendelkezéseinek félremagyarázásával alkotmányunkat sarkaiból lehet kiforgatni s a nemzetet legféltettebb kincsétől, szabadságától, egyetlen tollvonással meg lehet fosztani a nélkül, hogy a világ előtt a nyílt abszolutizmust kellene kihirdetni. Legkevésbbé sem csudálkozhat senki sem, ha a mi sajátságos közjogi helyzetünknél fogva úgy a sajtó, mint az ország közvéleménye egyhangúlag követeli az alkotmánybiztositékokat. Követeli azt, hogy szabadsága ne csak papiroson, hanem valósággal is meg legyen. Követeli, hogy a modern kor követelményeihez képest oly állami szervezet alkottassák, melynek keretén belül az államot alkotó egyedek élete, vagyona, egyéni szabadsága megvédve legyen. Még a lehetőségét is ki kell zárni annak, hogy egy újabb darabont sáskajárás szenynyes kezekkel büntetlenül hozzányúlhasson a nemzet legféltettebb kincseihez. És ha ezeknek megvalósítását kormányunk első feladatai közé sorozza, ezzel csak a nemzet kívánságának tesz eleget. De ezek után égető szükség gyanánt merül fel az oly sokszor megígért, de mindeddig meg nem valósított adóreform kérdése. Ennek megvalósítása pedig elsőrendű szocziális kérdés. Mindenki tudja és elismeri, hogy mai adózási rendszerünk nemcsak ósdi és elavult, hanem igen sok tekintetben igazságtalan is. Nem azt czélozzá, hogy minden egyén jövedelméhez mérten járuljon hozzá az állam fentartásához, hanem egyes adónemeknél a legkiáltóbb igazságtalanságok mutatkoznak. Hogy egyebet ne említsünk, itt van a Il-od o >zt. kereseti adó, amely a ház- vagy földbirtokosokat egyformán sújtja, bármily gazdag vagy bármily szegény legyen. Mindössze két fokozat áll fenn benne, mely a családtagok adójára nézve bír döntő befolyással arra nézve, vájjon 2 vagy 4 koronát fizessenek-e vagy nem? Az egyszobás kunyhó tulajdonosát ép oly mértékben sújtja ez, mint a milliomos palota tulajdonosát. Hát igazság ez? Nem vár-e ez reformálásra? Ott van a bizottságilag tárgyalt adók közül a III-ad oszt. kereseti adó. Ez adónem kivetésének alapja egyike a legigazságtalanabb intézkedéseknek. A törvényben meghatározott legkisebb kereseti nyeremény, mely egy pár esetet kivéve, az adóköteles által fizetett lakes üzlethelybérre, vagy az általa fizetett házosztályadóra támaszkodik, oly ingadozó, hogy annak alapján sem igazságos adókiszámitási javaslatokat tenni, sem pedig igazságos kivetést eszközölni nem lehet. Hány és hány esetben kell tapasztalnunk, hogy épen ez a kivetési módszer méltánytalanul sújtja a kis adózót, mig aránytalanul nagy kedvezményt nyújt a nagy adózónak. Az adó magas kulcsa, 10 70 a jövedelem lényeges eltitkolására készteti az adózót s innen van az, hogy a kivetési lajstromokban 1000—1200 K jövedelem már a ritkaságok közé tartozik, holott mindenki tudja, hogy ennyi feltétlenül szükséges a megélhetéshez. Az általános jövedelmi pótadó, mely a legméltánytalanabb adónem, magas százalékával a legnagyobb elkeseredéseknek okai. De még hány és hány ilyen sérelem áll fenn adóztatásunk s egyéb állami terhek szolgáltatása terén, azt e czikk szűk keretében fel sem sorolhatjuk, de megkísértjük némi módját nyújtani annak, hogy miként vélnők e nagy ellentéteket kiegyenlíthetni. (Folyt, kör.) T ARCZ A. Nyugaton és Keleten. — üti. rajzok. — III. Jó lelkiismerettel, a napi sétálásoktól kifáradva üdítő alvásban és kellemes álmokban volt részünk. A nyugodt és csendes alvásnak rendkívüli jó hatású következményei voltak szervezetünkre ; az alvás tartama alatt ugyanis egészen megifjodtunk, erőink megújultak és munka- és életkedvünk megkétszereződött. Én, tekintve azon körülményt, hogy már nyolcz órakor Morpheus karjaiban pihentem, kora hajnalban felébredtem. Rendkívül jól érezvén magamat, mely jóleső érzést csak fokozta bennem a honvéd-bakák által hozott üditö, friss vízben való mosakodás, kedvem támadt a közeli erdőben a reggeli ébredést megnézni. Elhatározásomat a telt nyomban követte és még hajnalpirkadás előtt beléptem az erdő szentélyébe, az eddig még fényes csillagok halványodni kezdtek és csakhamar sziporkázva ragyogtak le, a sápadt hold búcsúzóan hanyatlott alá az égen. Köröskörül mélységes csend honolt, melynek egyhangúságát csak a baglyok huhogása szakította meg. Nemsokára felmosolyog a rózsahajnal, a csillagok végkép eltűnnek és az erdő madarai ébredezni kezdenek; első sorban az öregek I adtak csendes csicsergéssel ébrenlétükről jelt, nehogy idő előtt feléhroszszék alvó kicsinyeiket, kik az édes alvás kedves gyönyörét tovább élvezték. Rövid idő múlva ébren van 1 az egész erdő, általános hangpróbálás és ; torok-köszörülés következik, akár mint valami zenekarban, minden egyes muzsikus a maga hangszerét próbálgatja és egyszerre — karmesteri pálczaintés nélkül — rázendítenek hajnali imájukra, üdvözlő dalra. S habár minden madár más éneket más és más hangban zeng és jóllehet valamennyi teli tüdővel j harsogtatja piczi torkát, mégis összhang van I az egészben, mert itt mutatkozik a természet csodája és a Teremtő alkotó ereje. A kellemes reggeli séta után visszatértem szállásunkra, hol már a társaság nagy részét ( ébren találtam, de itt fordított volt a viszony, mert itt az ifjak ébredtek fel először és csak az öregek későbben. Csakhamar talpon volt j az egész társaság és vigan indultunk a szé- j kesfehérvári állomás felé, hogy utazásunk harmadik napjára kitűzött czélunkat, Siófokot elérhessük. Társaságunk még Budapesten megszaporodott dr. Szívós Ignácz kecskeméti orvossal és ennek fiával, ki vezetőnk Molnár Kálmán tanár urnák kecskeméti tanítványa lévén, örömmel ragadta meg a kedvező alkalmat, hogy szeretett tanárát viszontláthassa és vezetése alatt a kellemes és tapasztalatokban gazdag utat megtegye. így a társaság, illetve a tanulmányútra induló csoport teljes lett, mert volt köztünk tanár, ki ellátta a fegyelmet, volt köztünk mérnök az esetleges technikai czélokra, akadt köztünk tudós orvos, ki hivatva volt étvágytalanságunk esetén rajtunk segiteni és végre nem hiányzott az ügyvéd sem, mert jó magam kész voltam az esetleg felmerülendő bajos dolgokban gazdag, azaz hogy helyesebben fejezzem ki magamat, drága jogi tanácsaimat a társaság rendelkezésére bocsátani. Hogy jó órában mondjam ki, sem az orvos, sem az ügyvédi tanácsokra utunk egész tartama alatt nem volt szükség, mert étvágytalanságban egyáltalában nem szén- ] vedtünk, ha pedig ügyes-bajos dolgok fordultak is elő, azok általunk a nagyok »ötök“ tanácsa (ezen hasonlatot Velenczéböl per analogiam a »Tizek“ tanácsára merítettem), mint rögtönitélő bíróság által, felebbezés kizárásával nyertek elintézést. A vasúti kocsikban azon kellemes tudattal I helyezkedtünk el, hogy rövid idő alatt meglátjuk a magyar tengert és annak frissítő I habjaiban fogunk üdülést keresni a perzselő nap sugarai ellen. Ifjaink hármasával-né- | gyesével — mint a fecske-fiak — dugták ki fejőket kocsink jobboldali ablakán és nyugtalanul várták a pillanatot, a mikor a Balatont megláthatják. Végre Aligánál elhangzott ajkainkról a Balaton kiáltás és pár perez után Siófokon voltunk. Átmenve a vasúti töltésen és sétányokon, leértünk a „strand“-ra és csakhamar a hullámzó Balaton tetején, illetve habjaiban voltunk; hőmérséklete 22—23 Celsius lehetett, hullámzása igen kellemes volt és végig tekintve a végtelennek látszó síkon, igazán azt hihettük, hogy a tengerben vagyunk. A székesfehérvári honvédkerületi zenekar kellemes hangjai mellett eltöltött rendkívüli üdítő fürdő után megkóstoltuk a maga eredetiségében messze földre hires balatoni fogast és megtekintettük a fürdő és sporttelepet. A Balaton-fürdő és szálló részvény- társaság nem kiméivé semmi anyagi áldozatot, a modern igényeknek mindenekben megfelelő fürdőtelepet létesített itt 35 hold terjedelmű parkkal, díszes szállókkal és nyaralókkal. A fürdés a Balatonban oly jól esett és a lubiczkolás délelőtt annyira kellemes volt, hogy délután ismét enyhülést kerestünk a habokban; a levegő kissé hűvös volt és j hideg a fürdő, kivált ilyenkor késő délután, mikor az eddig még perzselő nap sugárhaja ! vörhenyesre festődve már a szemhatárba 5 omlik és mily csöndesen alszik a máskor gyakran háborgó Balaton. Belébujok hullámtakarói közé — remélve, hogy melegebb lesz — mert fázom egy keveset, de a takarók alatt még hűvösebb van; a magyar tenger vize békességgel nyugszik, csak a part AZ EGYEDÜL ELISMERT KELLEMES IZÚ TERMÉSZETES HASHAJT0SZER.
