Nagykároly és Vidéke, 1906 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1906-02-01 / 5. szám

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE.

melylyel meghódította a közönséget. Diczig Ádám diserét harmonium kísérete csak fokozta a hatást. A közönség az ének befejeztével ismét óhajtotta hallani Mondikot, ki engedve a közönség kívánságának, Ella Carmiachel „Canadai dalát“ énekelte ráadásul. Polgár Gy. Ödön helybeli főgimnáziumi tanár által előadott, a „Légy“ czimü vig monológ képezte a műsor 6-ik számát. A szavaló ügyes előadásával állandó derültségben tartotta a közönséget. Öt is sok tapsban részesítették. — Végül Majdig Béla czimbalmon előadott magyar dalai zárták be a fényesen sikerült estélyt. Itt említjük meg azon körülményt, hogy annak daczára, miszerint a felolvasások, műkedvelői előadások stb. stb. mind a Polgári Olvasókör nagytermében folynak le, a nagyterem bejáró ajtaja oly rósz állapotban van, hogy kinyitásával óriási zajt csapva, hogy minduntalan zavarja úgy az előadót, mint a közönséget. Az kivihetetlen, hogy a műsor egyes számai alatt az ajtó zárva legyen. Felhívjuk ezért a kaszinó igazgatóság figyelmét, talán lehetne az ajtó zajtalanná tételét keresztül vinni, a mi városunk egész közönségének óhaja.

— Vadászat Károlyi István grófnál. A

múlt héten Mérken tartott vadászaton részt vetlek a budapesti angol fökonzul, id. és ifjú Waldeck Frigyes gróf, Eszterházy Pál gróf és Toóth Sándor uradalmi intéző. A vadászaton 350 fáczán és 40 nyúl került terítékre A gróf vendégei múlt kedden este érkeztek és péntek este utaztak el.

— Gyászmise. Tegnapelőtt kedden volt a megboldogult Károlyi György né szül. Zichy Karolina grófnő halálozásának az évfordulója, mely alkalomból a kastély kápolnájában gyászmise tartatott.

—- Gyertyaszentelő. A katholikus egyház holnap üli Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepét. Ezen a napon a katholikus templomban gyertyaszentelés, majd körmenet és ünnepi nagymise lesz.

— Vármegyénk községi- és körjegyzői mült hó 24-én Szatmáron a Pannónia helyiségében Bodoki Béla elnöklete alatt tartott rendes közgyűlésükön bejelentetett, hogy a nyugdíjpénztár alaptőkéje a múlt év végén

140,000 K volt állami papírokban, 27,000 K készpénzben és 12,000 K hátralékban. A pénztárnoknak a felmentvényt megadták, minek megtörténte után a tisztujitást ejtették meg három évi időtartamra Elnök lelt: Bodoki Béla, alelnök Komoróczy Jenő, jegyző Szabó Dezső, aljegyző Fintha Sándor, pénztáros Farkas László.

— Halálozás. Szabó Jánosné szül. Szabó Juliánná, néhai polgártársunk Szabó János özvegye, múlt hó 30-án életének 83-ik évében végelgyengülésben elhunyt. Temetése tegnap délután 2 és fél órakor történt meg, nagy részvét mellett. Az elhunytban Demidor Ignácz rendőrkapitány anyósát gyászolja. A család a következő gyászjelentéssel tudatta érzékeny veszteségét: Alulírottak az összes rokonok nevében is fájdalomtól megtört szívvel tudatják a felejdheletlen jó anya, nagyanya, anyós és rokonnak özv. Szabó Jánosné

szül. Szabó Juliannának, életének 83-ik évében f. hó 30-án reggeli 4 órakor végelgyengülésben történt gyászos elhunytat. A megboldogult földi maradványa f. hó 31-én d. u.

2 és fél órakor fog az ev. ref. sirkertben örök nyugalomra helyeztetni. Nagykároly,

1906. január 30. Áldás és béke lengjen porai felett! Szabó Imre és neje Szimon Janka, Szabó Lajos, Szabó Gyula .és neje Turbucz Erzsébet, Szabó Ágnes és férje Demidor Ignácz mint gyermekei, menyei és veje.

— Előléptetés. Fógel Kálmán helybeli kir. járásbirósági telekkönyvvezető a IX-ik fizetési osztály Ill-ik fokozatából ugyanazon fizetési osztály Il-ik fokozatába léptettetek elő.

— Szolgálati jubileum. Obholczer Gyula pénzügyi számtanácsos, a helybeli m. "kir. pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség főnöke, a mai napon ünnepeli meg állami szolgálatba lépésének 35 éves évfordulóját. Ez alkalomból a pénzügyigazgatóság és számvevőség tisztikara, jó barátai és ismerősei ma este 8 órakor bankettre gyűlnek össze a Magyar Király szálloda éttermében, hogy a jubiláns iránt érzett szeretetének és tiszteletének ez által is kifejezést adjanak. A magunk részéről is a legőszintébb szivvel sorakozunk a tisztelgőkhöz s kivánjuk, hogy még sok éven keresztül álljon jó egészségben hivatalának élén.

— A helybeli ev. ref. segélyegyletnek

szombaton este tartandó tánczmulatságára ismételten felhívjuk közönségünk figyelmét. E mindenkor igen kedélyes mulatság megérdemli a pártfogást s mint halljuk, azon sokan szándékoznak részt venni, úgy, hogy ez lesz az idei farsang egyik legsikerültebb estélye.

— Kinevezés. A debreczeni kir. Ítélőtábla elnöke dr. Bakó Ferencz fehérgyarmati kir. járásbirósági díjtalan joggyakornokot segély- dijas joggyakornokká nevezte ki.

— Öngyilkosság. Jobbágy Gyula helybeli bádogos-mester múlt hó 29-én délelőtt mialatt családja a hétfői piaczon árusított, karos székében ülve revorverével magát jobb halántékon lőtte s azonnal meghalt. Halálát özvegye s hat gyermeke siratja. Tettének oka ismeretlen. Temetése múlt hó 30-án délután ment végbe nagy részvét mellett.

— Gyászeset. Dr. Örvös Lajos városunk fia, gyakorló ügyvéd, ki először Debreczen- ben, majd Budapesten, utoljára pedig Tisza- lölcön folytatott ügyvédi gyakorlatot, múlt hó

28-án hosszabb betegeskedés után Tisza- lökön 52 éves korában elhunyt. Belegeske- dése ideje alatt kifejezett óhajához képest az elhunytat szülővárosába hazahozták s itt múlt hó 26-án a rokonság és jó barátok nagy részvéte mellett tették örök nyugalomra. A koporsónál Fürth Ferencz főrabbi mondott megható búcsú-beszédet. Halálát özvegye,

3 gyermeke, egyetlen testvére és kiterjedt rokonság gyászolja. Béke poraira!

— Az állami anyakönyvekböl. Az elmúlt január havában az állami anyakönyvekbe 37 halálozási, 41 születési és 13 házassági eset bejegyzés történt.

a legszélesebb körű elterjedésnek örvend. Sokoldalú előnyei következtében az asztali gyümölcsök királynéjának van elismerve s egyike a legjobb gyümölcsöknek, melyet anya- földünk termel. Helyes fajválaszték mellett lehet gyümölcsünk júliustól áprilisig, amelyek minden kívánalomnak megfelelnek, mivel ennél a fajok és féleségek száma rendkívül változatos ; mely körülmény arra mutat, hogy kitartás és előszeretettel fáradoznak ezen gyümölcsfaj további tökéletesítésén és nemesebbé tételén. Már most is vannak fajok, melyek íz és finomság tekintetében minden eddig létezőt felülmúlnak. A körtefa jobb fekvést és mélyebb televénytalajt kivan, mint az almafa, mely utóbbi mindenütt, még magaslatokon is elég jól tenyész, ahol a körtefa boldogulására már nincsenek meg az általa igényelt követelmények.

Mint gazdászatilag fontos gyümölcs következik a szilvafa, amely mindegyre nagyobb- nagyobb arányokban, nagybani ültetvénye- zésékre a világ minden táján keresett. Különösen a félLörzsüek a legczélszerübbek, mivel ezek adják a legdúsabb termést. A sok jó faj közül bizton a boszniai magba- váló szilva egyike a legjobbaknak, ép oly jó a beszterczei magbaváló, a doláni és a magyar muskotály szilva. Ezeket követi az olasz és csehországi hosszú szilva. Az ösz- szes között a „Nagyherczeg“ egy újabb faj a legnagyobb és legszebb, de nem igen jó; sokkal jobbak az előbb fölsorollak. Szilva, szilvaféle, ringló minden fekvésben, természeti tulajdonsága u. i. a földszin alatt elterülő gyökérzete folytán, még oly helyekre is ültethető, ahol a talaj sovány s a tele- vény csekély, mint dombokon, magaslatokon, nem tulmagas hegyeken is, még itt is jól tenyésznek és dús termést hoznak; nevezetes, hogy magasabb fekvésben a gyümölcs édesebb és izlelesebb. Mentői többet ültessünk tehát ezekből!

Cseresnye és a meggy nagyon kedvelt, kellemes és hasznos gyümölcs, mely oly időben érik, amikor még másféle gyümölcs alig van ; ép azért várvavárt idő az, mikor az első cseresnye megérik s ujongva lesz üdvözölve. A cseresnye mint magas törzs és mint féltörzs egyaránt czélszerü s gyümölcse nevezetes kereskedelmi czikket képez. A megyfa mint féltörzs czélszerüebb s kisded növése következtében törpefának igen alkalmas ; különösen az újabb fajok mint: a gubeni hírneves, a körösi, továbbá a finom Arnarellák, amelyek nagyon ajánlatosak. Nagyon tekintélyes a fajok mifélesége és használhatósága ; az újabb későn, szeptemberoktóberben érő cseresnyefajok képezik most az asztalok diszét. Tulnedves talaj kivételével a cseresnye- és meggyfa minden talajnemben jól tenyész, még magaslatokon is. Sajnos, hogy ezen gyümölcsfaj a megérdemelt figyelemben még nem részesül eléggé, amelyet sokoldalúságánál fogva megérdemelne. Különösen a meggy az, amely minden háztartásban kívánt és keresett czikk, ennélfogva minden piaczon keresett s jól meg lesz fizetve.

Kajszinbaraczk minden időben kedvencz gyümölcse volt az embereknek. A mély televénytalajt kedveli s védett helyet, különben nem díszük. Ezekből magas törzset ültetni nem tanácsos, de féltörzsüeket és törpefákat igen ; utóbbiakat kiváltképen, mivel ezeken a termés utófagyok ellen megvédhető s a szélvész és viharok ellen is némileg védve van. A kajszinbaraczk nálunk jól, többnyire igen jól díszük és mindig kellemes, finom ízzel bir. Kevés kivétellel minden faj igen jó, de különösen a honi magyar fajok, amelyek a franczia fajoknál sokkal aroma- tikusabbak.

Oszibaraczk finom asztalra a legnemesebb gyümölcs. Az őszibaraczkfa az összes gyümölcsfák között a legnemesebbnek lesz tekintve s lelkes kedvelői gyümölcsét „isteninek“, gyümölcsösei szépségének s az asztal ékességének nevezik. Az őszibaraczkfa nálunk — mélyenfekvő területek kivételével — mindenütt jól díszük; többnyire törpefának és gúla-alakban lesz nevelve, északibb vidékeken pedig redélyzeten.

Az őszibaraczkfák 7—10 évnél tovább nem igen élnek, ez idő múltán többnyire teljesen túlélték magukat; legtöbb esetben gyanlafolyas okozza korai elhalálozásukat. Ennek ugyan részben ellenállhatunk (sajnos, hogy teljesen soha sem) ugyanis, ha a fák főmetszését augusztusban végezzük, mely alkalommal minden vékony, satnya, haszontalan ágat eltávolitunk; tavaszszal csak a tavalyi hajtások lesznek kevéssé megrövidítve. A vezérágak és termőágacskák megmetszésé- nek teljes figyelmen kívül hagyása okozója többnyire az ifjú őszibaraczk-ültetvényezések sikertelenségének, amelyek az ültetés alkalmával illetőleg az ültetést követő tavaszon okvetlen visszametszendök, a következő években pedig csakúgy, amit az fennebb említve lelt.

A dió csakis mint magastörzs, szabad nyilt helyeken lesz ültetve. Nagy helyre lévén szüksége, 12 m. távolságra ültetendő egymástól; mindenütt jól tenyészik, még magaslatokon is. — Oly magaslatokon, ahol már a juhlegelő csak tengődik, a diófa még mindig jól nő s mily haszon, mily kincs volna ez a jövő nemzedékre, hogyha az ilyen kopár magaslatok, kopasz hegyhátak,1 amelyek ma még többnyire parlag területek s kevés avagy semmi hasznot sem adnak, diófákkal ültettetnének be. Valóban csodálatos, hogy sem kis sem nagybirtokosainknak még eddig ilyesmi nem jutott eszébe.

A dió nagyszerű, mondhatni a legjobb s legjövedelmezőbb kiviteli czikk, amely raktározva nem oly könnyen romlik meg, mint a többi gyümölcsfele, amelyeken gyorsan lul

kell adni, hanem karácsonyig és még tovább is eltartható, mig jobb árakat érünk el. Diófáknál a termékenység átlagosan a 15 évvel kezdődik meg és évről évre fokozódik s mire egy nagyobb szabású ily telep 60—80 évet elért, mily rengeteg hasznot hozott ez idő I alatt; de csak ezután következik a nyere- I mény legnagyobb része, a főnyeremény — a bútorgyártás czéljaira drágán eladott diófáért. Mily óriási a külöinbség az ily és a tölgy avagy bükkfaültetvények között, mely utóbbiaknál nem 60, hanem 100 és még több éven át kell egyedül a fa értékére | várni anélkül, hogy a megelőző időben valami csekély hasznot hajtottak volna. A dió- vali fásitás kezdetlegesen is történhetik és pedig a diónak novemberben álló helyre való ! eldugdozásával épen úgy, mint a makkot szokás ültetni.

Birs és naszpolya, som, édes gesztenye és mandola gazdászati szempontból kevésbbé jönnek tekintetbe, mivel leglöbbnyire csak egyesek kedvenczei, mindamellett mindegyikből mégis néhány fának kellene minden gyümölcsösben állani.

Mogyoró az utóbbi években nagyobb előnyben részesül, sokkal nagyobb figyelem lesz most már ezekre fordítva mint ezelőtt, mivel korábbi telepek teljes méltatást találtak. Tenyésztése többnyire jövedelmezőbb, mint bármi másé és pedig a következő okokból: 1, talaj, fekvés és éghajlat dolgában igénytelen ; 2. termésben minden körülmények között biztos s egy bizonyos határig folyton fokozódó ; 3. a termés felszedése olcsó, tartóssága igen hosszú, az elszállítás könnyű, az árak mindig jók, mivel a termelés sohasem fedezi a keresletet. A mogyoró termelése mindazon birtokosoknak igen ajánlatos, kiknek hegyes-dombos, szakadékos csuszainlós, terméketlen területei vannak, amelyet még legelőnek sem használhatnak.

Mühle Vilmos.

tisztviselőiért nem áll fenn, hanem a tisztviselők vannak az egyesületért.

Meg vagyunk győződve arról, hogy a közgyűlés ennek a sok fáradtsággal megalakított egyletnek feloszlását nem kívánja, sőt ellenkezőleg azt óhajtjuk, hogy az minél hamarább megkezdje és folytassa tevékenységét, mert ma, midőn minden téren a politikai viszonyok irányadók, nagy szükségünk van

egy oly egyesületre,-----hol a politika

ki

zárásával — kissé felüdülhetünk.

Azért ismételten felhívjuk az egylet vezetőségét, hogy a közgyűlést mielőbb hívja össze és bocsássa a tagok elbírálása alá az egylet jövendő sorsát.

Alfa.

HÍREK.

— Meghívás. Nagykároly r. t. város képviselőtestületi tagjait 1906. február hó 4-ik napján délelőtt 10 órakor a városháza tanácstermében tartandó rendes közgyűlésre tisztelettel meghívom. Nagykároly, 1906. jan. 30. Debreczeni István, polgármester. — Tárgy- sorozat: 1. Kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur 74,574—VII. A. 1905. számú leirata a foglalkozást közvetítő és cselédszerző üzletekről alkotott városi szabály- rendelet módosítása tárgyában. (9022—1905.

k. szám; kj.) 2. A gazdasági részek kérelme birtokuk tulajdonjogának rendezése tárgyában. (8388—1905. k. szám ; kj.) 3. A városi bizottságok megalakítása és pedig: a) az egészségügyi-bizottságba 3; b) a gazdasági és pénzügyi-bizottságba 26; c) a jogügyibizottságba 10 ; d) az építési-bizottságba 12 ;

e) a közkórházi-bizottságba 12 ; f) a szinügyi- bizottságba 12; g) a teljesen ismeretlen és távollevő hadköteleseket puhatoló bizottságba s egyszersmind a szegényügyi-bizoltságba 12 tag megválasztása. (960—1905. k. sz.; kj.)

4. A legtöbb adót fizető városi képviselők

1907. évi névjegyzékének kiigazítására küldöttség megválasztása. (182—1906. k. sz.; kj.) 5. A gazdasági ismétlő iskolaszéki tagok megválasztása. (339—1906. k. szám; kj.)

6. Mezőgazdasági bizottság kiegészítése. — (6457—1898. k. szám; kj.) 7. Az 1877. évi XX. t.-cz. 177. §-a alapján (szerv, szabály- rendelet 53. §.) 6 szavazó városi árvaszéki ülnök választása. (9253—1904. k. szám; kj.)

8. Városi pénztárvizsgáló-bizottság tagjainak megvátasztása. 9. Adókivető-bizotlságba bizalmi férfiak megválasztása. 10. Gyermekvédő telep bizottságának kiegészítése. (648—1906.

k. szám; fj.) 11. Esküdtképes egyének alaplajstromát összeállító bizottság megválasztása. (883—1905. k. szám ; fj.) 12. Ámán János volt városi rendőr kérelme a részére megállapított végkielégítési összegnek egyszerre leendő kifizetése iránt. (461—1906. k. sz.; hj.) 13. Az 1906. évi január hónapi pénztár- vizsgálati jegyzőkönyv bemutatása. (696—

1906. k. szám ; hj.) 14. A közgyűlés ideje előtt legalább 24 órával beadandó indítványok.

— A vármegyei 60-as bizottság vasárnap délután 4 órakor tartott ülésében kiutalta a vármegyei tisztviselők február hónapra járó dotátióját — még pedig egyet kivéve — az összes tisztviselőkét, amennyiben igazoló nyilatkozatukat beadták s igy dotátiójuk beszüntetésének oka megszűnt.

— A városi jog- és pénzügyi-bizottság ma délután 3 órakor ülést tart, melyben a f. hó 4-iki közgyűlés tárgysorozatában foglalt ügyeket tárgyalják le.

— Oltáregyesületi est. A helybeli „Oltáregyesület“ múlt hó 28-án délután 6 órakor tartotta a Polgári Olvasókör nagytermében az idei szezonban 2-ik felolvasó-estélyét. —j A nagyszámban megjelent előkelő közönség zsuffolásig megtöltötte az olvasókörnek ez

| alkalomra virágokkal díszített nagytermét!) Ismét ügyesen összeállított, tartalmas műsort ! adott az Egyesület, melynek elismeréssel kell ! adóznunk, hogy ily élvezetes órákat nyújt felolvasó-estélyeivel közönségünknek. Pontban 6 órakor Majdig Béla czimbalomjütéka nyitotta meg a programmot, Erkel „Bánk- bán“-jából a bordalt játszotta el. Ügyes játékát lelkes tapssal honorálták a megjelentek s Majdig a közönség óhajának engedve, pár darabbal megtoldotta előadását. Ezután Cseh Lajos főgimnáziumi igazgató ült a felolvasó asztalhoz és a „Madonna festészetről“: tartott előadást. Tárgyát a legrégibb időktől kezdve a jelen korig ismertette s pár képet is mutatott be előadásának illusztrálásáraj Előadása befejeztével lelkes éljenzés és zajos, taps jutalmazta a rokonszenves felolvasó fáradtságát. A műsor harmadik száma Folti- nek Bella k. a. Szemlér F. „A könyörület“. czimü költeményének előadása volt. A kis^ asszonyt már több Ízben volt alkalmunk hallani s közönségünk mint régi ismerősét, kedvenczét, már megjelenésekor lelkes éljenzéssel fogadta. Bájos megjelenése, szavalatának precziz előadása, hanghordozásának könnyedsége, a költeményben megjelenő érj zelmeknek hatásos érvényre juttatása, szűnni nem akaró tapsra ragadta a közönséget, mely ily módon hajtotta meg a kisasszony előtt az elismerés zászlaját. A műsor negyedik száma Fodor Gyula dr. szatmári főgimnáziumi tanár felolvasása volt. Fodor Gyula felolvasásairól, annak szellemesség és kedélyességéről sokat' hallottunk és olvastunk a szatmári lapokból. Római útjáról tartott ez alkalommal felolvasást. A mindvégig humoros előadás állandói derültségben tartotta a közönséget, mely lelkes óvácziókban részesítette a felolvasót. —f Fodor felolvasásában megjegyezte, hogy ezután valószínűleg nem óhajtják öt többé hallani ; mi ebbeli nézetét nem osztjuk, hanem ellenkezőleg óhajtjuk, hogy minél gyakrabban látogasson el körünkbe, tartson felolvasást avval a kedélyes és szellemes humorral, mint azt vasárnap tette. Majd Diczig Adám harmonium kísérete mellett Mön- dik Endre énekszólója következeit. A bt Fe- rencz ,„Erdei áhitat“ czimü dalát énekelte lágyan simuló, fülbemászó, kellemes hangon,