Nagykároly és Vidéke, 1906 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1906-08-16 / 33. szám

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE.

nagy problémát, de már mint természeti törvényt, mely megbünteti az apák bűneit heted- iziglen a gyermekekben ; mint az életnek rut, kétségbeejtő igazságát, melyet ép oly kérlelhetetlenül tapasztalnak az elpettyhüdt, kiélt four, a túlfeszített munkától elfárasztott tudós, mint a rosszul táplált munkás és a részeg csavargó gyermekeinél.

Hauptmannál az átöröklés problémája, mint életigazság kényszeríti „A napfölkelte előtt“ ez. színmű hősét, hogy szerelmesét halálba kergesse, mert apja iszákos.

Ibsennél az apák bűnei „Kísértetek“, melyek mint rémes árnyak mindig fejünk felett suhognak.

Zolánál az átöröklés problémája, mint az „Állat az emberben“ személyesül meg, melyet ideig-óráig elnyomhatunk ugyan, de a mely egyszerre, a mikor legkevésbé sejtjük, lerázza a nevelés, a társadalom reárakta bilincseket és pusztít, semmisít. Elpusztítja egy pillanat alatt küzdéseink eredményét. Megsemmisíti egy pillanat alatt életczélunkat.

Ezekben a modern színművekben nincs kiengesztelődés. Itt nem győz a megsértett erkölcsi rend. Itt az élet borzongatja a nézőt.

így, azaz meglehetősen nagy vonásokban rajzolva is, azt hisszük, kétségtelenül kitűnik az átöröklés kérdésének érdekessége és komolysága. A mi feladatunk azonban a sokféle elágazás közül csak az egyiket, a jogit fejtegetni; vázolni azt a hatást, a melyet az átöröklés kérdése a jogtudományra gyakorolt, a mi pedig — mint már említettük — egy uj büntetőjogi iskolának, a büníigyi embertani iskolának keletkeztetésében áll.

Ha a kapcsolatot akarnánk keresni a modern színműről mondottak és az antropológiai irány közt, azt mondhatnék, ugyanaz a pessimizmns, ugyanaz a kétségbeesés van itt is, mint a mely Ibsen és Hauptmann színmüvein végig vonul. Az atnropologiai felfogás hívei pessimizmussal viseltetnek a büntetés hatása iránt, nem hiszik, hogy a büntetésnek egy cseppnyi átalakító hatása is lenne az emberre.

Az uj büntetőjogi iránynak megalapítója Lombrózó Caesár a turini egyetemen a törvény- széki orvostan volt tanára. Elmélete a következő : Az ember szellemi és testi sajátságait örökli. A büntettek elkövetésére való hajlamot is szülőinktől örököljük. A bűntett tehát őseinktől örökölt, velünk született baj. Az emberiségnek egy csoportja büntettek elkövetésére van teremtve. Ezek az emberek okvetlen bűncselekményeket fognak elkövetni, mert olyan szellemi és testi tulajdonságokkal, olyan hajlamokkal jöttek a világra. Azaz vannak született bűntettesek. Ez a Lombrózó- féle .,deliquente nato.“

Az eddig mondottak Lombrózó elméletének, hogy úgy fejezzem ki magam, az elméleti része, melyet gyakorlatilag is érvényesithetővé tesz az által, hogy a született bűntetteseket fel is ismeri. Vannak ugyanis olyan testi és szervezeti külső jelek, vagy mint Lombrózó mondja, stigmátok, melyek a „deliquente nato“-t megkülönböztetik a normális, egészséges embertől.

Lombrózó tanítása nem uj. A legrégibb népek költészetében megtaláljuk azt a gondolatot, hogy a lélek nemessége kifejezésre ; jut a szép külsőben, a gondolkozásmód aljassága visszatükröződik a rut külső formákban. Ezért a régi görög képeken a gonosztevőknek csúnya, visszataszító arezuk van.

A bölcselők közül először Aristoteles fejezi ki ezt a felfogást. Az állatoknál is tapasztaljuk, — mondja — hogy belső tulajdonságaik leolvashatók külsejükről. Lombrózó ujabbi előzői közül legismertebbek Láváter és Gall. Lényegileg nincs különbség köztük, csakhogy mig Gall egyedül a koponyadudorodásokból következtet az ember lelki tulajdonságaira, addig Láváter udvariasabb és a koponya- dudorodásokon kívül a többi testrészeket is figyelemben részesíti.

Legnagyobb befolyást Lombrózóra kétségtelenül Darvin tett. „Az emberi nem származásáról“ irt nagy munkájában azt a körülményt, hogy egy teljesen becsületes és tisztességes családban egyszerre bűntettes akad, úgy magyarázza, hogy ez talán visszaiités egy a kultúra sokkal alacsonyabb fokán álló valamelyik ősre. A gondolat ugyanaz, mint a Lombrózóé. A különbség csak az, hogy a mit Darvin nagy óvatossággal csak mint feltevést fejez ki, azt Lombrózó az ő heves temperamentumának megfelelőleg, mint két- ségbevonhatlan igazságot állítja fel.

Lombrózó tehát már taposott utón jár. A tanok, melyeket ő és iskolája hirdet, nem újak, csak uj e tanoknak alkalmazása. Mint törvényszéki orvosnak alkalma volt a gyakor- J latban is foglalkozni e kérdéssel és óriási szorgalommal és kitartással tanulmányozta az olasz börtönök és fegyházak lakóit. Körülbelül 4000 fegyenczet vizsgált meg és az ezeken végzett kísérletek alapján 53 olyan külsőjelt, stigmatát gyűjtött össze, melyek a született bűntetteseket jellemzik. Legújabban Penta tanárral 400 fegyenczen kísérletezett s azt tapasztalta, hogy a megvizsgált bűntetteseknek körülbelül 3°/0-án a stigmaták egyáltalán nem voltak megtalálhatók. Ismét 3°/o'on kevesebbet, mint 4-et talált; az óriási többségen, mintegy 94°l0-on pedig az ismertető jelek nagy mennyiségben voltak megtalálhatók.

Nem lesz érdektelen kérdés, melyek tehát azok a született bűntetteseket jellemző jelek? Milyenek azok a külső ismérvek, melyekből bizton következtetést lehet vonni az illető bűnös hajlamára? Melyeknek a boldogtalan tulajdonosa hiába hivatkozik ártatlanságára, büntetlen előéletére. Ö Lombrózó szerint, bár maga nem tudja, nagy jövendőbeli veszélyt rejt magában. És a szerencsétlent a Lombrózó-féle büntetőjog államában le fogják tartóztatni azon egyetlen hibájáért, hogy rosszul választotta meg szüleit.

A született bűntetteseket jellemző 53 stigmatát végignézve, azonnal feltűnik, hogy legnagyobb részük egy olyan testrészre vonatkozik, melyre legkevésbé gondolnánk — a fülre. A Lombrózó-féle államban az ember legfontosabb része a ma még nagyon kevés figyelemben részesített fül lesz.

Ha az olvasó — a ki mindig nyájas és kiváncsi — szeretné tudni, milyen lehet a Lombrózó-féle született bűntettes, akkor képzeljen maga elé egy magas, de nem erős,

! tetovált mongolt, kinek arczcsontjai kiállók, szemei mélyen beesettek, fülei nagyok, elállók — s a mi nagyon jellegzetes — besze- gés nélküliek, orra görbe, állkapcsa előre- nyult, haja dús, de arezszőrzete ritka, karjai hosszúak, koponyája szögletes, vagy csúcsban végződik. Persze ahhoz, hogy valaki a született bűntettesek csoportjához tartozzék, nem kell okvetlen valamennyi sajátsággal bírnia, esetleg elég egyetlen egy. is, csak jellegzetes legyen. Például az illetőnek nincsenek fülei beszegve, vagy koponyája csúcsban végződik.

A született bűntetteseket jellemző külső jelek felsorolásánál — azt hisszük — az olvasó első impressiója, hogy hiszen ezeknek a jeleknek egyike-másika rajta is, vagy valamelyik jó barátján is megtalálható. És esetleg a gyöngébb szivü meg is ijed. Sietek az illetőket megnyugtatni. Az aggodalomra nincs ok, mert ezeknek a jeleknek megbocsáthatlan hibájuk az, hogy teljesen tisztességes és becsületes embereken, a társadalom, művészet és politika kimagasló férfiainál is megtalálhatók. (Fáik Miksán pl. az antropologiai irány hivei valóságos élvezettel tanulmányozhatnák az 53 stigmatát). Sőt megtalálhatók ezek a jelek tisztességben és becsületben elhunyt emberek csontvázain is. Ez azért fontos, mert az antropologiai irány hivei ilyenkor hunezutok akarnak lenni és azt felelik: „Igaz, hogy az illető addig tisztességes és becsületes volt, de ki biztosit minket a jövőről“. Az előbbi érv előtt persze meg kell hajolniok. (Ezért van az, hogy az antropologiai iskola tagja lelkes hive a halottégetésnek.)

(Folyt, köv.)

Politikai hir.

A honvédelmi miniszter a belügyminiszterrel történt megállapodás alapján hatályon kívül helyezte elődjének a múlt év folyamán kibocsátott rendeletét, mely szerint a katonaköteleseket falragaszokon és hirdetés utján is lehet a szolgabiróságoknál vagy a városokban a katonai ügyosztálynál való jelentkezésre felhívni.

HÍREK.

—- Szent István napja. Első, nagy szent királyunk emlékünnepét mindenkor kegyelettel ünnepli meg a magyar nemzet. Mint minden évben, úgy ez idén is városunk polgársága is kiveszi a maga részét az ünneplésből. Délelőtt 9 órakor ünnepélyes mise lesz a helybeli róm. kath. templomban, délután pedig szokásos népünnepélyét tartja meg a népnevelési egyesület.

— A király születésnapja. E hó 18-án szombaton ünnepli Őfelsége a király születésnapjának 76-ik évfordulóját. Ez alkalommal délelőtt 9 órakor ünnepélyes istenitisztelet lesz a helybeli róm. kath. templomban, melyen való részvételre az egyes hivatalok tisztikara is meghivatott.

— Személyi hirek. Dr. Falussy Árpád,

képessége kizárólag az egészségen alapul.

A mint a nép ereje és egészsége nő vagy hanyatlik, u^yanol^an arányban nő vagy hanyatlik a szerzökepessége is.

A beteg ember nemcsak nem szolgál előnyére a társadalomnak, de sőt igen gyakran éppenséggel hátrányára van.

Minél gyakrabban és kiterjedtebben lépnek fel betegségek, annál nagyobb a halálozás. Számtalan ember lesz ennek folytán a halál áldozata, mielőtt szerzőképességének teljes kifejlődését elérhette s egy kis részét is letörleszthette volna annak a tőkének, a mely az ö felnevelésére lett fordítva; az állam ilyformán betegség és elhalálozás által nagy veszteséget szenved erőkben, melyeknek különben az lett volna a hivatásuk, hogy az általános jólétet a maguk részéről is előmozdítsák.

A tér, melyen az egészségtan föladatát és tevékenységét teljesiti, már is nagy terjedelmű, de a bonyolult társadalmi és gaz- dászati viszonyok, továbbá a művelődés előrehaladásával párhúzamosan járó kártékony tényezők halmozódása, végre a létért való küzdelemnél fogva napról-napra nagyobb és nagyobbat ölel fel. Az említett kártékony tényezők között legfontosabb a népbetegségek vagyis járványok. A járványokat ugyanis bizonyos fertőző anyagok okozzák, melyek a testbe jutva azt beteggé teszik. Az egészségügy feladata tehát gondoskodni arról, hogy az ilyen fertőző anyagok kifejlődése és elszaporodása minden erővel megakadályoz- tassék. A közegek, melyekhez ezek az anyagok kötve vannak, a föld, viz és levegő; de ezekben a fertőző anyagok csak akkor fejlődhetnek ki, hogyha a közegek szerves anyagokkal vannak szennyezve, mely szerves anyagok aztán bomlásnak indulnak és rohadnak. De nemcsak az emberi és állati, vagy növényi elhalt és rohadó részeket, hanem a

gazdálkodásnál és gyáriparnál keletkező hulladékokat és szennyes folyadékokat is kellő módon kell eltávolítani cs átalakítani, hogy azokból a föld, viz es levegő beszeunyező- dése elő ne állhasson. Az egészségügy feladata ennélfogva gondoskodni az emberi, állati és növényi hulladékoknak megfelelő módon való eltávolításáról, czélszerü klozet- tek építéséről, czélszerü temetők és vágóhidakról s arról, hogy a folyóvizek beszeny- nyeződése megakadályoztassék. Az említett közegek nemcsak abban a tekintetben s azért fontosak, mert a fertőző anyagok azokban fejlődnek, hanem azért is, mert a föld, viz, levegő, mint a létnek közegei, az ember' életének és -egészségének alapföltételei is.

Ha járvány tör ki, az egészségügy rendőri intézkedésekkel gondoskodik arról, hogy a járvány elfojtassék, vagy legalább kis te- > rületre szorítva maradjon. Ebből a czélból! megköveteli, hogy minden járványos betegség azonnal bejelentessék, elkülönitteti a megbetegedetteket az egészségesektől, határzárást rendel, járványkórházakat állíttat, elrendeli a lakások fertőtlenítését, az elhaltaknak hullakamrába való szállítását s mielőbbi eltemetését. Az egészségügy hatáskörébe tartozik járvány idejében egészséges ivóvíz és élelmiszerről gondoskodni, felügyel a kútakra s az esetleg fertőzötteket elzáratja, ellenőrzi a vásárra hozott élelmiszereket, gyümölcsöt stb., elöirja az egészséges lakásnak, a középületeknek, nevezetesen a kórházak, iskolák, árvaházak, színházak egészségügyi föltételeit, felügyel a közlekedési eszközök, mint vasúti kocsik, hajók tisztaságára, gondoskodik a talajjavításról, álló vizek lecsapolása és kiszárítása, a folyóvizek szabályozása által, egy szóval oly nagy tevékenységet fejt ki, hogy az külön-külön alig sorolható fel.

vármegyénk főispánja nejével együtt f. hó

15-én este a 8 órai vonattal hazaérkezett. — Gróf Károlyi Istvín, kerületünk országgyűlési képviselője, műit szombaton hosszabb tartózkodásra a fővárosba utazott. — Fapp Béla ügyvéd, lapunk társszerkesztője, két heti üdülés czéljából a bikszádi fürdőbe utazott.

— Főispáni látogatás. Dr. Falussy Árpád főispán nejével együtt legközelebb Nagybányát szándékozik meglátogatni. A főispáni párt a város nagy ünnepséggel kivánja fogadni. A hivatalos fogadtatásban részt kivan venni a függetlenségi és 48-as párt is, melynek választmánya már megállapitotta a fogadtatás részleteit. A főispáni párt ott időzése alatt fáklyásmenettel is megtisztelik.

— Változások a tanári kar körében. A kegyesrendi kormány intézkedése folytán a jövő tanévre ismét nagyobb mérvű változások történtek a főgimnáziumi tanári kar körében. Ugyanis városunkból elhelyeztettek : Molnár Kálmán Debreczenbe, Dr. Pécsi Ödön Mármarosszigetre, Bárdossi Fe- rencz Nagykanizsára, Polgár György Pozsony- szentgyörgyre és Niklos János, ki saját kérelmére Kecskemétre helyeztetett át. — A távozók helyét elfoglalják: Arendt Endre Trencsénből, Sróff Gábor Kisszebenböl, Hatvani Ede Kecskemétről és Barna Leander Váczról.

—■ Vármegyei közigazgatási bizottsági havi rendes ülés volt f. hó 10-én Dr. Falussy Árpád főispán elnöklete mellett.

— A polgári leányiskola gondnoksága f. hó 15-én délután 5 órakor gyűlést tartott, melyben a napirendre tűzött ügyek letárgyaltattak. A Dr. SehweighoíTer János eltávozásával megürült egy gondnoksági helyre a bizottság a miniszternek Dr. Tietz Antalt hozta javaslatba.

— Népkönyvtár városunkban. A

múzeumok és könyvtárak országos tanácsa ' városunk részére egy 2000 kor. értékű nép- : könyvtárt adományozott. A népkönyvtár helyisége a városházánál lesz, ahol a már megérkezett könyvszekrényeket fel is állították.

— Gyászeset. Lapunk zártakor részvéttel értesülünk, hogy Serly Ferencz, a helybeli ipartestületnek 20 éven át volt elnöke, városunk tekintélyes polgára, f. hó 15-ikén délután fél 5 órakor, életének 68-ik évében elhunyt. Temetése folyó hó 17-én délután 4 órakor lesz. — Nyugodjék békében!

— Áthelyezett szolgabirák. Dr. Falussy Árpád főispán Galgóczy Árpád dr. j szolgabirót Erdődről Csengerbe, — Kállay

Ödön szolgabirót Csengerből Mátészalkára és Jeszenszky Béla szolgabirót Mátészalkáról Nagykárolyba helyezte át.

— Eljegyzés. Dávid István tasnádi kir. aljárásbiró, a napokban eljegyezte Sántha Dezső tasnádi közjegyző leányát, Evelint.

— A Kossuth-asztaltársaság zászló- szentelési ünnepélyének végrehajtó bizottsága f. hó 11-én ülést tartott, melyen jegyző bejelentette, hogy a zászlószentelési ünnepélyre szeget még a következők jegyeztek : M. Á. V. tisztikara, Róth Lipót, Mike Gyula, Rosenberg Sámuel, Dr. Schönpflug Béla, Dr. Sternberg Géza, KauíTmann Adolf, Marián Ferencz, Czukor Márton, Kereskedő- ifjak köre, Berger Ármin, Marcsa Béni, Hahn János, Wessel Manó, id. Gaál Kálmán, Ig- nácz Jenő, Tóth Gusztáv (Genes). Egyben tekintettel arra, hogy a kész zászlószegek a Magyar Védőegyesülettől megérkeztek, felkérte a bizottság Simkő Aladár jegyzőt, hogy a szegeket kézbesítse s az azokért befolyó adományokat a bizottság nevében nyugtázhassa s azt hirlapilag közölje. Élénk vita tárgyát képezte a vendéglőssel kötendő egyezség kérdése. Egyébként az ünnepély iránt úgy városunkban, mint a vidéken nagy az érdeklődés s a rendező-bizottság mindent elkövet arra nézve, hogy a közönségnek a legnagyobb kényelmet szerezze meg.

— Színtársulatunk Kisvárdán. Kré- mer Sándor színtársulata e hó 18-án kezdi meg előadásainak sorozatát Kisvárdán. Bemutató előadásul „Veér Judit rózsájá“-t választotta.

— Rendkívüli elölj árósági gyűlés

volt a helybeli ipartestületnél ma délelőtt 10 órakor, melyen az ipartestületnek hosszú időn át volt elnöke Serly Ferencz elhunytá- val foglalkozott az elöljáróság. Határozatba ment, hogy az elhunyt érdemeit jegyzőkönyvileg megörökítik, a ravatalra koszorút helyeznek és a temetésen testületileg vesznek részt.

— A „Budapesti Egyetemi Hallgatók Nagykárolyi Köré“-nek hangversenynyel egybekötött nagyszabású táncz- mulatsága ma este lesz a Polgári Olvasókör nagytermében. A mulatság védnöke, Falussy Árpád dr. főispán, nejével együtt részt fog venni az estélyen.

— Népünnepély. A helybeli népnevelési egyesület, mint minden évben, úgy az idén is népünnepélyt rendez Szent István napján a Lövölde kerthelyiségében, mely alkalommal a szokásos népies mulatságok sorozata még birokversenynyel is kibővittetett. — A közönség a népünnepélyre a következő szövegű falragaszszal lett ineghiva: Nagy népünnepély! Nemzeti ünnepünket, Szent István király napját már több év óta

j ünnepli városunk közönsége, ezen ünnepélyt j a rendezőség ez évben is megtartani óhajtván, f. évi augusztus hó 20-án, hétfőn, a Lövölde helyiségében a helybeli népnevelési egylet óvodája s gyermekmenházai javára nagy népünnepélyt rendez. Az ünnepély d. í u. 3 órakor kezdődik czigányzene és fúvóbanda közreműködése mellett, mit taraczk- lövések is fognak jelezni. Népies mulatságok is lesznek: póznainászás, szamárfuttatás, versenykuglizás (1-ső dij egy darab arany), kifli- és lepényevés, zsákfutás, hosszú kötélhúzás, szerencsekerék értékes nyereménytárgyakkal, gyertyahalászat, gyors árverés, confetti és szerpentincsata, karikadobálás s végül egy óriás léghajó felbocsátása. Záradékul nagy dijbirkozás I., II. és III. dij mellett. Felhivatnak Nagykároly város legerősebb birkózói, hogy jelentkezzenek a rendezőség elnökénél. Lesz egy debreczeni laczi- konyha, a hol a magyar gulyás, fánk és fonatos frissen készíttetik. Nagy árverezés, melyen a legérdekesebb értékes tárgyak fognak elárvereztetni. Ezenkívül nagy sorsolás, melynél az első főnyeremény egy fejős tehén.

2- ik főnyeremény egy ezüst gyümölcsöstál.

3- ik egy ezüstóra lánczczal. 4-ik főnyeremény egy díszes kivitelű pálinkáskészlet. 5-ik főnyeremény egy ezüst kenyérkosár. 6-ilc főnyeremény egy darab talpon álló színes tál 6 tányérral. Azonkívül több értékes nyereménytárgy. A főnyeremények Csókás László ur kirakatában közszemlére vannak kitéve. Este nagy tűzijáték, táncz kivilágos-kivirrad- tig. Belépődíj 60 fillér, melyben egy 20 fill, értékű sorsjegy is bentfoglaltatik. Katona- és