Nagykároly és Vidéke, 1906 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1906-01-25 / 4. szám
NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE a szabályrendeletet elfogadták s — daczára a városi független , párt megbízásából tett felszólalásnak — a képviselőtestület többsége is magáévá tette azt. Ebből tehát az következnék, hogy a városi független párt, szereplésének első napján, fiaskót vallott. Azonban a dolog nem igy van, nem is lenne szabad, hogy úgy legyen. Az érdeklődés felkeltésével a párt most is jó szolgálatot tett, csupán a neve nincs jól megválasztva. Hogy miért? Azt nem volt alkalmam sem az alakuló értekezleten, sem más alkalommal elmondani, mert bár két évtized óta vagyok városi képviselő s a város ügyei iránt, mindig élénk részvételt tanúsítottam, meghiva egyik értekezletre sem voltam, habár tudtommal ívet köröztek. Elmondom tehát e helyen nézeteimet. Hogy a képviselőtestület tagjai, a közgyűlések előtt értekezleteket tartsanak, a napirendre tűzött tárgyak megbeszélése végett, azt igen helyesnek tartom, mert hiszen sok ügy annyira bonyolult, hogy első hallásra a gyűlés tagjai nem tudnak tájékozódni s nem tudják magukat elhatározni arra, hogy hova szavazzanak ? Igaz ugyan, hogy a képviselőtestület által választott bizottságok, a közgyűlés előtt minden ügyet letárgyalnak s a bizottsági javaslattal kerül minden ügy előterjesztésre, de joga van a képviselőtestület minden tagjának ahhoz, hogy alaposan megismerje az ügyeket s gondolkodási ideje is maradjon elhatározásának nyilvánításáig. Ezen czélt azonban csak úgy lehet elérni, ha minden képviselő, kivétel nélkül meghivatik a gyűlés előtti értekezletekre s ott a vezetőség, vagy előadók, megvilágítják a szőnyegre kerülő ügyeket, s azokat minden oldalról megvitatva, kiki megalkothatná a gyűlésig nézeteit. De hogy a képviselőtestület tagjai közül nehányan, vagy mondjuk annak többsége is, pártot alakítson s ott kötelező határozatokat hozzanak, melyeknek magukat az ellenvéleményüek is alávetni tartoznak, azt úgy hiszem azok sem akarják, kik ma a párthoz tartoznak. Nagyon természetes, hogy a város minden polgára, de főképen minden képviselője, a város érdekeit óhajtja előmozdítani. Mire való tehát egy „városi független párt“, mikor nincs egy másik városi párt, mely ellenkezőt, vagy egyáltalán mást akar ?! Miért nevezi „párt“-nak magát a tájékoztató értekezlet, hol egyszerűen polgári kötelességet teljesítenek egymás felvilágosításával, mely után maga az értekezlet alakul pártokká, kinek-kinek meggyőződése szerint, minden pressió, vagy mondva csinált keretek nélkül! Mit jelent továbbá a „független párt“ elnevezés? Kitől vagy mitől független a párt? Vagy talán a független szó azt akarja jelezni, hogy a párt tagjai független emberek? De itt már most akkor definiálnunk kell, hogy ki a független ember? Talán a tisztviselők nem azok? Hiszen sok tisztviselő annyira függetlennek tartja magát a hivatalon kívül, hogy politikailag is a legszélsőbb pártok tagjai. De hát akkor meg ki nem független a képviselőtestületi tagok közt? Ki, vagy kik vannak hivatva azt meghatározni, hogy ki annyira független, hogy a városi független pártnak tagja lehessen? Nézetem szerint tehát a párt helytelenül nevezte el magát, a mennyiben az volna a czélja, hogy a képviselőtestület tagjait értekezleteken felvilágosítsa, a szőnyegre kerülő, vagy oda hozandó ügyek állásáról. Azután pedig már nem pártkeret, hanem a meggyőződés szabja meg kinek-kinek cselekvési ! irányát s az egyforma nézetüek alakulnak j párttá esetről-esetre a képviselőgyüléseken. A mennyiben pedig a párt czélja nem ez volna, tudva azt, hogy nem exclusiv egyesülésről van szó s tekintettel arra, hogy többen is vagyunk, a kik az értekezletek tartásáról értesitést nem kaptunk, városunk érdekeit azonban nemcsak szivünkön hordjuk, de azt szolgálni ezután is kötelességünknek tartjuk, nagyon megköszönnénk, ha a vezetőség venné magának a fáradságot arra, hogy e lapok hasábjain kifejtené a párt czélját, valamint azt, hogy kik vehetnek részt a képviselőtestület tagjai közül az egyesülésben ? Dr. Jékel László. Városi közgyűlés. Városunk képviselőtestülete folyó hó 21-én délelőtt 10 órakor rendkívüli gyűlést tartott a városháza nagytermében, melyen Debre- czeni István polgármester elnökölt. Polgármester a gyűlést megnyitván, napirend előtt Dr. Adler Adolf kért szót s nagy figyelemmel hallgatott és gyakori helyeslésekkel kisért beszéddel interpellálta meg a polgármestert az erdőgondnokságnak s a Szamos-jobbparti érdekeltség vezetőségének városunkból történt elhelyezése tárgyában. Felszólaló ezekben a sérelmes intézkedésekben városunk megbüntetését véli látni azért, bogy a nemzeti küzdelemből részét kivette s csatlakozott azokhoz a városokhoz, i melyek az alkotmányvédelem terén az ellent-; állást folytatják. Éltünk már nehezebb idő- j két, — úgymond, — midőn a mostani főispán alispánná választása alkalmával a vármegyei székhelynek Szatmárra leendő helyezésének programmjával lépett fel, —-I akkor is sikeresen megküzdöttünk a várost fe- j nyegető veszélylyel, de ha ezen intézkedő-1 seknek még a megyei székhelykérdésnek I megbolygatása is lenne a czélja, — elfoglalt álláspontunktól még ez sem lenne bennünket ! képes eltéríteni s a nemzeti küzdelemtől még ez sem tántorítana el bennünket. Kérdi a polgármestert, hogy van-e tudomása az említett két hivatal elhelyezéséről s ha igen, szándékozik-e a tekintetben lépéseket tenni, i hogy városunkra nézve ezen sérelmes intéz- i kedések orvoslást nyerjenek? A polgármester válaszában kijelentette, I hogy az erdőgondnokság elhelyezéséről tudó- j mással bir, de annak okát nem tudja. A .Szamos-jobbparti érdekeltségi hivatal elhelyezi zéséről azonban .csak most értesült. Az erdőU gondnokság visszahelyezése ügyében ajánlja, hogy egy küldöttség küldessék a miniszterhez, mert a feliratnak nem hiszi, hogy ered-: ménye legyen. A mi pedig a másik hivatalt illeti, arra nézve informáltatni fogja magát az alispánnál. A képviselőtestület az erdőgondnokság visszahelyezése ügyében felirat intézését határozta el, a másik ügyben pedig bevárja a polgármester jelentéstételét. Ugyancsak napirend előtt bejelentette a polgármester, hogy Schuszteritsch lgnácz virilis képviselőtestületi tag, jogainak gyakorlásával Simkó Gézát bízván meg, nevezett 1906. évre a legtöbb adót fizetők névjegyzékébe felvétetett. A tárgysorozatnak első pontját a vármegyei törvényhatósági bizottság 1426/1905, Bjkvi számú, a színkör létesítése ügyében beadott véghatározatának kihirdetése képezte. Jeleztük volt, hogy a városnak azon határozata ellen, meiylyel elhatározta, hogy a létesítendő nyári színkört a Strósz-féle telken épiti fel, erre a czélra a telket megveszi s a Báthory és Jellinek-féle alapítványi alapokat az építkezés czéljaira felhasználja, — kétrendbeli felebbezés adatott be. A vármegyei törvényhatósági bizottság a Dr. Kovács Dezső felebbezését elutasította, a Papp Béla és társai felebbezésének annyiban helyt adott, hogy a két utczanyitási alapot erre a czélra felhasználni nem engedte, egyéb részeiben azonban a felebbezés elutasittatott. A képviselőtestület a bejelentést tudomásul vetta. Következett a Kölcsey-ulcza 9-ik népsor- számu teleknek szinkörépités czéljaira leendő megvétele. A felolvasott szerződést a képviselőtestület 49 szavazattal 34 ellen elfogadta. Minthogy azonban a törvény által megkívánt kétharmad többség ezúttal sem volt elérhető, ezen pontnak ujabbi tárgyalása a február 11-én tartandó gyűlés tárgysorozatára tűzetett ki. Nagyobb vitát provokált a sertésvész elleni védekezés czéljából alkotott szabály- rendelet tárgyalása. A képviselőtestület több tagjának ugyanis aggodalmat okozott a szabályrendelet-tervezetnek azon intézkedése, hogy ha valamely udvarban a sertésvész kiüt, akkor nemcsak a beteg, hanem a többi sertések is lebunkóz- tatnak s ezeknek értéke becslés utján meg- állapittatik s az az ebadó-alap terhére kár- térittetik. Többen azt javasolták, hogy a szabályrendelet-tervezet vétessék le a napirendről. A vitában résztvettek: Dr. Vetzák Ede, Csipkés András, id. Vetzák Ede, Loch- májer Márton, Simkó Géza, Schiff József, Czilli György, Tóth János, Néma Gusztáv s végül is a képviselőtestület felállás utján történt szavazással két szavazattöbbséggel a szabályrendelet-tervezetet egy év tartamára próbaképen elfogadta. A részletes tárgyalás során azután csekély, stiláris módosítással az egész tervezet elfogadtatott. A vallás- és közoktatásügyi miniszter leirata, melyben a siketnémák debreczeni intézete czéljaira megszavazott évi segélyért köszönetét nyilvánítja — tudomásul vétetett. ' Ugyancsak tudomásul vétetett a vármegyei közigazgatási bizottság azon értesítése, hogy a kereskedelemügyi miniszter a Nagykároly— zilahi vasúton a vásárnapokra kért kedvezményes vasúti 111. oszt. jegyek engedélyezése iránti kérelmet nem teljesítette. Csipkés András azon indítványát, hogy a város hirdetéseinek hírlapi közétételére nyilvános pályázat hirdetlessék, maga az indítványozó —• a képviselőtestület egyhangú helyeslése mellett — visszavonván, az tárgyalás alá nem került. Nagy Andrásné szül. Molnár Erzsébet, kiskorú Kukucs Irén és Róza, és Schvarcz Márton nagykárolyi illetőségét a képviselő- testület nem ismerte el. Az 1905. évi deczember hó 21-én tartott pénztárvizsgálatról felvett jegyzőkönyv — minthogy intézkedés szüksége fenn nem forgott — tudomásul vétetett. Egyéb tárgy nem lévén, elnöklő polgár- mester a jegyzőkönyv hitelesítésére Csipkés András, Lukácsovits János, Rózenberg Ber- nát, Juhász Imre és Bordás Imre képviselő- testületi tagokat felkérvén, a gyűlést berekesztette. HÍREK. — Személyi hirek. Károlyi István gróf.\ országgyűlési képviselőnk, hétfőn este hosszabb tartózkodásra városunkba érkezett. — Gé- resy Kálmán tankerületi főigazgató folyó hó 22-én városunkba érkezett és f. hó 26-ik napjáig a helybeli kegyesrendi társháznak szívesen látott vendége. — A városi jog- és pénzügyi-bizottság a vasárnapi közgyűlés tárgyai előkészítése czéljából múlt pénteken délután ülést tartott. — A városi független párt f. hó 20-án tartott értekezletében foglalkozott a vasárnapi képviselőtestületi közgyűlés tárgyával s elhatározta, hogy javasolni fogja, miszerint a sertésvész elleni védekezés tárgyában beterjesztett szabályrendelet-tervezet a napirendről levétessék. Az erdőgondnokságnak városunkból való elhelyezés kérdésében elhatározta a gyűlés, miszerint lapunk szerkesztőjét bízza meg azzal, hogy a polgármestert ezen kérdésben meginterpellálja s a további teendők tekintetében javaslattételre hívja fel. Csipkés András alelnök abbeli bejelentését, hogy azon indítványát, miszerint a város által kibocsnjtandó hirdetmények közzététele már a folyó évre is árlejtés utján adassék ki: a beadók visszavonják, jóváhagyólag tudomásul vétetett. Végül az osztrák ipar bojkottja szervezése czéljából egy bizottságot küldöttek ki. — A nagykárolyi rom. kath. egyháztanács folyó hó 21-én délután 3 órakor közgyűlést tartott. Tárgyai voltak a költségvetés és adókulcs megállapítása az 1905. és 1906. évre. A közgyűlés megadta a pénztárosnak s a két temető gondnokának a felmentést és egyhangúlag elfogadta az egyháztanács állal javasolt költségvetési tervezetet. — Sándor György az asphalt-ügyre vonatkozólag kérdést intéz, kinek a szükséges felvilágosítást id. Vetzák Ede adja meg. Simkó Géza pedig az iskolák részére több tűzifa beszerzését ajánlja, de mivel id. Vetzák Ede kijelenti, hogy a szükséges fűtésről gondoskodva lesz, javaslatát visszavonja. Az adókulcs megállapításánál Simkó Géza szólal fel, hogy tüntettes- sék ki határozottan, hogy mily jövedelemmel birók mily osztályba tartoznak. Id. Vetzák Ede s Lochmájer Márton felszólalásai után a közgyűlés a régi adókulcsot fogadja el, mely 16 osztályba osztja az adófizetőket s kit-kit abba az osztályba soroz, mely vagyoni képességének leginkább megfelel. — Elnök ajánlja a Genes fiókközségben lakó rórn. kath. megadóztatást, de a közgyűlés id. Vetzák Ede s ifj. Dr. Vetzák Ede felszólalására ezt mellőzi s ezzel azok elesnek szavazati joguktól is. Ezután megállapitotta az adókivetőbizottságba meghívandó bizalmi férfiakat és hozzájárult az egyháztanács által megválasztott leiró bizottsághoz, melynek elnöke id. Vetzák Ede, tagjai pedig Frast János, Gindele lgnácz, Schuszteritsch Ferencz, Stroh- májer Ferencz és Irsik Ferencz. — Uj kamarás. A király nagykárolyi gr. Károlyi Antalnak Őfelsége személye körüli miniszteriumbeli segédfogaimazónak a karna- rási méltóságot díjmentesen adományozta. — Választás. A helybeli Takarékpénztár- egyesületnél a Borody György lemondása folytán üresedésbe jött ügyészi állásra az intézet igazgatósága a f. hó 18-án tartott ülésében ügyészszé Dr. Vetzák Ede ügyvédet az egyesület igazgatósági tagját választotta meg. — Oltáregyesületi felolvasó-est. A jelen cyklus második felolvasó-estélye január hó 28-án délután 6 órakor lesz a Polgári kaszinóban a következő műsorral: 1. Bordal, Erkel „Bánk bán“-jából. —-Czimbalmon előadja: Majdik Béla. — 2. A Madonna-festészet. Előadja : Cseh Lajos dr. 3. Szemlér F. A kö- nyörülét. Szavalja: Foltinek Bella. 4. Felolvasás. Tartja: Fodor Gyula dr. — 5. Ének- solo. Előadja: Mondik Endre. Harmóniu- mon kiséri: Diczig Ádám. 6. Vig monológ. Előadja: Polgár Gy. Ödön. — 7. Magyar dalok. Czimbalmon előadja: Majdik Béla. Külön riieghivók nem bocsáttatnak ki. — Belépődíj 1 korona, diák- és karzatjegy 40 fillér.-— Kinevezés. A pénzügyminiszter Merk Dezső helybeli p. ü. fogalmazót ugyanezen igazgatósághoz p ü. s. titkárrá nevezte ki. Gratulálunk a megérdemelt előléptetéshez! — Jegyzői gyűlés. A Szatmár vármegyei községi- és körjegyzők egyesülete Szatmáron, 1 a Pannonia-szállodában f. hó 24-én délelőtt 10 órakor közgyűlést, azután értekezletet tartott, mely utóbbinak tárgya annak megvitatása volt, minő álláspontot foglaljanak el a ! jegyzők a politikai viszonyokkal szemben. — Köszönetnyilvánítás. Nagykároly város képviselőtestülete által a népkonyha részére az 1905-—1906-ik esztendőre megszavazott 450 K szubvencziót kezeimhez kaptam. Fogadja e jótékony adományért úgy a tek. képviselőtestület, mint városunk polgármestere az egyesület legmélyebb háláját és köszönetét. Kaufmann Mártonná, elnök. — A helybeli M. Á. V. altisztikar táncz- estélyére vonatkozólag a következő meghívó adatott ki : Meghívó. A nagykárolyi M. A. V. altisztikar Aczél Ferencz állomásfőnök ur védnöksége alatt a póttartalékosok családjainak felsegélyezésére, 1906. február 10-én, a Polgári kaszinó összes termeiben műsorral egybekötött zártkörű tánczestélyt rendez, melyre t. czimet és b. családját tisztelettel meghívja a rendezőség. Beléptidij személyen- kint 2 korona, családjegy (3 személy) 5 korona, karzaljegy 1 korona, mely a terembe való lépésre nem jogosít. Kezdete este pont 8 órakor, jegyek este a pénztárnál kaphatók. Tekintettel a jótékonyczélra, felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. Drótnélküli távirda a világ minden részébe! 1 távirat 10 fillér, A meghívó kívánatra előmutatandó. — A meghívó előlapján jobbról egy mozdony, balról egy szárnyas-kerék látható, a középen szép kép ábrázolja sytnbolikusan a szegények segélyezését, az alsó középrészen egy elhagyott nő kesereg, ölében kisded gyermekével. A kép balján és jobbján a következő két versszak olvasható : Ki a hazáért szenved, boldog az, Nem kelt szivének biztatás, vigasz, Mit sorsa rámért, büszkén viseli : Bilincsei a legszebb kincsei. De börtöne magános éjjelén Felsír : „Oh többet eltörnék, el én, Nem bánnám, hogyha szivem megszakad, Édes hazám, csak te volnál szabadi“ (Révi Nándor.) — A budapesti „Uránia“ tudományos színház jövő hó 11., 12. és 13-án a helybeli városi tornacsarnokban fog előadást tartani, mely alkalmakkor teljesen uj gép használata mellett a „Párisi asszonyt“, „Skótiát“ és az „Orosz-Japán háborút“ fogja bemutatni. Minthogy a képek is mostanában készültek és a gép is új, a szemet bántó vibrálió egészen elmarad. Már most felhívjuk ezen előadásokra lapunk olvasói figyelmét. — Vadászat. Károlyi István gróf rnérki vadaskertjében ma vadászat van, melyen a grófnak több vendége vesz részt. A fáczán annyira elszaporodott a vadaskertben, hogy legalább 6—700 darabot le kell lőni, hogy a normális állomány meglegyen. — Hitközségi közgyűlés. A helybeli status- quo izr. hitközség f. hó 21-én tartotta meg évi választó rendes közgyűlését, mely alkalommal a múlt évi zárszámadás a számvizsgáló-bizottság jelentése alapján jóváhagyatott és a számadóknak a felmentvény megadatott. — Ezután az adókivető-bizottság alakittatott meg, minek megtörténte után Spitz Antal hitközségi elnök a maga és tiszttársai nevében — hivataluk megbízatása lejárta folytán — állásukat a hitközség rendelkezésére bocsátották. Rooz Samu képviselőtestületi tag indítványára a képviselőtestület az elöljáróság tagjainak eredményes működésükért köszönetét nyilvánította. Ezután Dr. Adler Adolf képviselőtestületi tag, mint vá! lasztási elnök elnöklete mellett az 5 tagból álló választástvezető és kijelölő-bizottság ! vezetése alatt a választás megejtetvén, egy évi időtartamra megválasztattak, még pedig mindannyian egyhangúlag. Elnökké: Spitz Antal; templomi főgondnokká: Weisz Lajos ; iskolaszéki elnökké: Peiszner Lajos; pénztárnokká : Bródy Mihály; I-ső algondnokká: Gsengeri Benjámin ; Il-ik algondnokká: Rosenthal Jakab. Választmányi tagokká: Dr. Adler Adolf, Berger Ármin, id. Blau lgnácz, Czukor Márton, Kaufmann Jakab, Kaufmann Jenő, Kaufmann Márton, Kohn Márkusz, Rooz Samu, Rózenberg Bernáth, Schiff József és Sternberg Mór. Az elnök által kinevezlettek : Kaufmann Adolf, Lichtschein Lajos, Lang Samu, Roóz Móricz, Singer Lipót, ifj. Sternberg Sándor és Kálmán Kálmán. — A vármegyei erdőgondnokság a földmi velésügyi miniszter rendelkezése szerint f. évi május hó 1-én megy át Szatmárra. — Pénzintézeti közgyűlés. A Nagykárolyi Önsegélyző-Népbank február hó 4-én délelőtt 10 órakor saját helyiségében tartja meg XXXV-ik évi rendes közgyűlését. A tárgyj sorozatban a szokásos tárgyakon kívül a fizetések rendezésére vonatkozó javaslat és az alapszabályok nehány szakaszának módosítása is szerepel. — Érdekes elvi döntések. A kir. Ítélőtábla határozata szerint, adótartozást e.x-lex alatt is lehet telekkönyvikig bekebelezni. — A gazdát cselédje állal elkövetett kihágásért csak akkor lehet büntetőjogilag felelősségre ; vonni, ha a cselekmény elkövetésében ré- I szesség terheli.
