Nagykároly és Vidéke, 1906 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1906-01-04 / 1. szám

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE.

igy az év kezdetén, a mikor kisded időmértékünk egyik végét leszögezzük, még sem lesz egészen érdektelen azok felett kissé

gondolkodni;

Idő alatt a közönséges életben, azt az általános formát értjük, amiben szemlélünk, tapasztalunk, észreveszünk és gondolunk. A legrégibb bölcselkedők gyakran összezavarták azt a végtelen térrel. Plató a levésben .lévök vagyis az eszmék, s a levésben nem lévők, vagyis az anyag származékának mondotta. Aristoteles úgy nyilatkozott, hogy kétséges, lenne-e idő, ha nem fenne azt elgondoló értelem, s mert bár objektiv időmértó- künk az egyenletes mozgásoknak a meghaladt térrel való összehasonlításából keletkezik is, de subjektiv időmértékünk saját képzeteink váltakozásától függ, úgy látszik, hogy az idő első sorban mégis csak a felfogó és elképzelő alanyban keresendő.- Ebből pedig egészen hasonló módon származott a térről való felfogás Js, lévén a tér és idő egymás nélkül el sem képzelhető, a mennyiben az időt elgondolni sem lehetne, l ha nem lenne tér az időben lefolyó mozgá- j sok és változások számára.

Még. Newton a mértan nagy mestere is | a tért az istenség sensoriumának, érzékének; állította, félig szervnek, félig közegnek, médiumnak, a minek utján a dolgokat szemléli, j Erre a rettenetesen elvont felfogásra pedig az vitte reá a nagy tudóst, hogy a régieknek a térről alkotott felfogása őt ki nem elégítette. Azok szerint a tér a testeknek egyik tulajdonsága volt, mint a szin, a szag, vagy hát ezeknél mégis valamivel lényegesebb, mert szin vagy szag nélkül a test el lehet, de térfogat nélkül csakugyan nem, hiszen akkor nem is test. Vagy úgy tekintették, mint valami határtalan üres edényt, a miben a testek el vannak helyezve. Szóval a tér fogalmát mindig a testek fogalmával kötötték egybe. De hát nem képzelhető-e tökéletesen üres tér is, a miben nincsen semmi test s akkor az nem tér?

Mondanunk sem kell, hogy a mértannak, mint pozitív tudománynak ezekhez a filozófiai spekulácziókhoz semmi köze. A mértan a tért egyszerűen adottnak veszi, s annak nagyságát igyekszik meghatározni, a filozófia pedig annak mivoltát, lényegét.

A németek nagyra vannak vele, hogy nagy filozófusuknak Kantnak végre sikerült a tér és idő egészen elfogadható magyarázatát adni. Kant szerint a tér és idő, sem a logika közkeletű fogalmai, sem az érzéki tapasztalatok által nyerhető szerzemények közül valók, hanem a priori, vagyis a felismerő szellemnek belülről származó szemléletén melyekkel ezek egymás irányában azt az elrendezést és helyzetet nyerik, ami azok tényleges csoportosításának, a tapasztalással megegyező világos képét alkotja.

Csakhogy a pozitivista angolok ezzel a magyarázattal nincsennek megelégedve. De még a materiálista német bölcselkedők sem. Így Ueberweg roszalja, hogy Kant a tért és időt azok anyagának észrevevésétől megkülönbözteti. Szerinte, mert belső tapasztalásunk időben történik, az idő valóság, s mert az időrend feltételezi a mathematika törvényeit, ezek meg a három méretű teret, tehát j a tér is valóság.

Az idő eszméjével szorosan összefügg az ] örökkévalóság eszméje is. Örök az, amire a i kezdet, a tartam és a vég jelzők nem illenek és nem is alkalmazandók. Daczára en- j nek, e fogalom iránt, a gyakori emlegetés | folytán, már a gyermekkorban eltompulva, sokan vannak, akik az örökkévalóságot csak a halál után tartják bekövetkezhetőnek, mintha annak aminek vége nincs, lehetne j kezdete. Az örökkévalóság nem kezdődhetik éppen velünk. Ha lesz utánnunk,^ lenni kellett előttünk is. A mint azonban az örök eszméje elménkben egyszer megfogamzott., önként csatlakozik hozzá a kérdés, hogy mi! hát örökkévaló ? És igy lett az isten, a lélek, az anyag, az energia, a világ örökkévalóságának eszméje, a teológusok és filozófusok között egymástól nagyon eltérő sokféle nézet forrásává.

Bár az örökkévalóság fogalma megköveteli, hogy azzal szemben, a legmerészebb fantázia által gondolható leghosszabb idő is, csak aránylag legyen több közönséges időmértékeinknél, az a mindennapi életben egészen közkeletű. Hiszen még a kereskedő is azzal ajánlja a kabátnak való szövetet, hogy örökké eltart, sőt még azután is jó áron fogja megvenni az ócskaszeres. A szerelmes ifjú is szerelmének örökkétartásáról biztosítja imádottját. Azt pedig, a ki a Föld, vagy az emberiség életét örökkévalónak mondja, még szerénynek tartjuk a geológusokhoz képest, akik millió és millió évekig tartó földkorszakokról beszélnek. Itt mindenütt az érzékiség áll szemben a logikával. Minden, ami csak féligmeddig érzékelhető, ha nagyon sok, előttünk valószínűtlennek, hihetetlennek látszik, míg másfelől meg a legszörnyübb képzetekkel is csak játszunk,

mihelyt azok egészen elvont fogalom alakját öltik fel. Egy oldalról 7777. esztendő, amióta állítólag a világ megteremtetett, más oldalról az örökkévalóság, ehhez hozzá vagyunk szokva, de ami közzéjök esik millióm, billióm esztendő, először csak meglepő, aztán feltűnő, aztán vakmerő, aztán elképzelhetetlen. Pedig mindezen jelzők csak a kedélyt érintik, a hideg logikának semmi köze hozzájok.

Hanem ilyen gondolatok között aztán, milyen kicsinyeknek tűnhetnek fel a mi legnagyobb idő- és térmértékeink is, bár a mérték értékét nem annak mekkorasága, hanem változatlansága szabja meg. Ma már meglehetősen állandó mértékekkel rendelkezünk, de mennyi fáradságba került azok megállapítása. Mennyi szellemi és fizikai munkába a Föld Párison átvonuló délköre hosszának megmérése, a minek a méter tudvalevőleg negyvenmilliomodik része, s mennyi észlelésbe és számításba a nap időhosszának megismerése.

Az időmérésre ugyanis legalkalmasabbak az égi testek mozgásai, kombinálva a Föld mozgásával. Mivel azonban az égi testeket a fény által látjuk, s a fény tovaterjedéséihez is idő kell, azok mozgásait illetőleg megkülönböztetjük a látszólagos vagy közönséges és a valódi vagy csillagászati időt, a Föld forgását illetőleg pedig a napidőt és a csillagidőt.

Napidö alatt a csillagászok a Nap látszólagos mozgásával mért és meghatározott időt értik. A Napnak pedig két egymásután következő delelése között lefolyt időt napnapnak nevezik. Ez azonban időmór-tékül csak akkor lenne használható, ha hossza mindig ugyanolyan lenne; csakhogy nem az. Részint mert a Föld nem mindig ugyanazon távolságban és ugyanazon sebeséggei jár a Nap körül, részint mert a Nap nem halad mindig az egyenlítőn, hanem attól hol északra, hol délre. Ez okból az igazi Nap helyeit, Középnapot vesznek fel, a mi mindig az egyenlítőn és egyenlő sebesen halad, s azt az időt, ami ezen képzelt Napnak két egymásra következő delelése közt lefolyik, s ami egyenlő az év valamennyi napjának középértékével, középnapnak nevezik. Kétféle nap van tehát, valódi és közép. Az elsőt a napórával, a másikat jól, tehát egyenletesen járó zseb- vagy ingaórával mérjük. Érthető, hogy a nap- és gépóra adatai egymással nem egyezhetnek meg, s egymástól nap-nap mellett inkább, kevésbbé eltérnek. Február 11-én a napóra 141/a perczczel később mutat delet, mint a müóra, november elején pedig 16V2 perczczel előbb. Csakis ápril 15-én, június 15-én, szeptember 1-én és deczember 25-én egyeznek meg egymással. Ebből láthatod kedves atyámfia, hogy mit gondolok én a te zsebórádról, amiről dicsérelképen azt mondod, hogy úgy jár mint a Napóra. Vágd a földhöz.

A csillag-nap a csillagos égnek a Földkörül való látszólagos megfordulásán alapszik, kezdődik akkor, mikor a tavaszpont, vagyis az égnek az a pontja, amelyben a Nap útja a tavasz kezdetének pillanatában, az egyenlítőt átmetszi, delel, s tart addig, mig ez a delelés másnap megint bekövetkezik. Rövidebb a nap-napnál, de azért szinte 24, ugyancsak rövidebb órára oszlik. Rövidebb pedig azért, mert a Nap résztvéve az ég látszólagos körforgásában, e közben ha- sonlőképen látszólagosan, mintegy a Földet kerülgetve, ellenkező irányban, nyugatról kelet felé is halad, a minek folytán aztán, ha például az év megfelelő napján a Nap és a tavaszpont egyszerre delel, már másnap a tavaszpont 3 perez és 56 másodpercz- czel előbb fog delelni, három hónap múlva pedig, ugyanennyivel előbb, mint a Nap, mert ez utóbbi mindig jobban elmarad, hogy aztán egy év múlva, megint együtt legyenek. Éppen ezért a csillagnap a mindennapi életben nem is használható, de a csillagászoknak, annak mérésére külön órájok lévén, ennek segítségével, könnyen és pontosan meghatározhatják bármely időben, bármely csillagnak helyét az égboltozaton.

Említettük is, de tudja is mindenki, hogy a Napnak mindaza mozgása, mely szerint a Földet naponként egyszer körül járja, mindaz, a melylyel a Földet ellenkező irányban, évenként járja egyszer körül, csak látszólagos, amint hogy látszólagos a távirópóznák- nak felénk való rohanása is, midőn robogó vonaton utazva mi rohanunk feléjök. Volta- képen a Föld fordul meg tengelye körül és az ehhez szükséges idő a nap.s a Föld kerüli meg a Napot, s az ehhez szükséges idő az év.

Az évet napokban pontosan kifejezni nem lehet, mert 365 napig, s megközelitőleg még egy negyednapig tart. Ezért veszik a polgári időszámitásban a közönséges évet 365 napból állónak, s mert az évenként elmaradó egy-egy negyednap négy év alatt egy egész napra növekedik, minden negyedik évet 366 napból állónak. Ez utóbbinak más nyelvekben közönségesen iktatott év (intercalaire, Schaltjahr) a neve, az egy nap beiktatásáról, s csak a magyarban nevezik eredeti, népies

! névén szökő évnek. Azért, mert ilyenkor februárban nem 28, hanem 29 nap van, s a valamikor nagyon népszerű Mátyás napja, nem mint rendesen február 24-re, hanem

25-re esik. Mátyás ugrik, szökik egyet. Ez a Mátyás ugrása, szökése és erről a szökőév elnevezés is.

Dr. Lúcz Ignácz.

HÍREK.

ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS.

Lapunk 1906. január hó l-ével XXIlI-ik évfolyamába lépett.

Egy vidéki lap életében, mely csak a maga szűkre szabott működési körében szolgálhatja a közérdeket, ez a szám sokat jelent.

Jelenti azt, hogy a nagy közönség ; — talán nem egészen érdemetlenül támogatta lapunkat, midőn fenállásának közel negyedszázados évfolyamát érheti meg.

De jelenti másrészről azt is, hogy lapunk kitűzött czélját mindenkor híven szolgálta, igyekezett megfelelni azon hivatásának, melyet megalapításakor vallott, hogy tudniillik általános közérdekű kérdéseken kivül különösen ' Nagykároly város szellemi és anyagi előrehaladásán önzetlenül, fáradhatat- | lanul működjék.

Büszkén tekintünk végig eddig megfutott pályánkon, mert ha városunk haladását, fejlődését látjuk, önérzettel mondhatjuk, hogy ennek előidézésében, közintézményeink létesítésében mindenkor kivettük a magunk részét s a sajtó hatalmával igyekeztünk a nagy közönség előtt sok oly közérdekű kérdést megérlelni, melyeket most már megvalósítva is látunk.

És midőn olvasóközönségünk bennünket ebben a munkánkban támogatni szives volt azzal, hogy e lap fenállását lehetővé tette, ezt a támogatást jövőre is kérjük a magunk részére, mert kitűzött czélunkat: e város érdekeinek előmozdítását fogjuk továbbra is szolgálni abban az irányban és oly elvek követése mellett, mint azt oddig. tettük.

Vezető czikkeinkben minden személyeskedéstől menten, igyekezni fogunk jövőre is, minden köz és a várost érdeklő ügyeket alaposan megvitatni s különösen arra törekedni, hogy módokat és eszközöket találjunk, eszméket szolgáltassunk városunk polgárainak anyagi fellendítése érdekében.

Lapunk rendelkezésére fog állani jövőre is mindazoknak, kik közkérdésekkel kivánnak foglalkozni, hely adva az ellenvéleményeknek is.

Tárcza rovatunkat igyekezni fogunk jövőre is azon a színvonalon tartani, melyen eddig állott, s munkatársaink nevei, kik mindannyian a közönség régi ismerősei, — garancziát nyújtanak arra, hogy ezen Ígéretünket beváltani is tudjuk.

Hírrovatunkat továbbra is igyekezni fogunk élénkké tenni s a megtörtént eseményeket hiven közölni.

Midőn ismételve kérjük, hogy az eddigi bizalmat közönségünk velünk szemben továbbra is előlegezni szíveskedjék, maradtunk

tisztelettel

A „NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE11

szerkesztősége és kiadóhivatala.

ELŐFIZETÉSI ÁRAK:

Egész évre .... 8 korona.

Félévre

.......................4 „

Ne

gyedévre .... 2 „

Községi jegyzők és tanítóknak egész évre 6 korona.

— Meghívás. 50—1906. K. sz. Nagykároly város képviselőtestületi tagjait az 1906. év január 7-ik napján délelőtt 10 órakor a városháza tanácstermében tartandó rendkívüli közgyűlésre tisztelettel meghívom. — Nagykároly, 1906. január 3-án. Debreczeni István, polgármester. — Tárgysorozat:

1. Gróf Károlyi István és társai indítványa Kossuth Ferencznek, Apponyi Albert grófnak és Andrássy Gyula grófnak Nagykároly r. t. város díszpolgáraivá választása iránt. (8851—1905. K. szám ; fj.)

— Tisztelgés a herczegprimásnál. Dr.

Szentgyörgyi Jordán Károly apát, szaniszlói plébános vezetése, alatt múlt szombaton tisztelgett a katholikus tanítók országos bizottságának küldöttsége a herczegprimásnál, hogy újévi üdvözletét átadja. A herczegprimás a küldöttséget igen szívesen fogadta s annak tagjaival fontos tanügyi reformkérdésekről tárgyalt.

— A miniszter köszöneté. A közoktatás- ügyi miniszter a hivatalos lap múlt pénteki száma szerint városunk közönségének a siketnémák debreczeni intézete czéljaira megszavazott évi 250 K segítségért köszönetét nyilvánitotta.

— Újévi tisztelgések. Az újév alkalmából a helybeli kir. pénzügyigazgatóság tisztikara testületileg tisztelgett Kemény Alajos kir. pénzügyigazgató előtt, hol a tisztikar jókivá- natait Nagy Gergely pénzügyi titkár tolmácsolta a közszeretetnek örvendő, humánus hivatalfőnök előtt. A pénzügyigazgató a szép szavakban kifejezésre juttatott üdvözlő szavakat melegen megköszönte s biztosította a tisztikart arról, hogy továbbra is az az igazságos és méltányos főnök fog maradni, mint eddig. A tisztikar szívből jövő éljenzésekkel vette az igazgató válaszát. A tisztikar azután Barthos Zsigmond helyettes igazgatót kereste fel, hol Nagy Gábor pénzügyi segédtitkár fejezte ki hivataltársai nevében a jókivána- tokat, mit a helyettes igazgató szívből jövő szavakkal megköszönt. — A városi tisztikar Hetey Ábrahárn főjegyző vezetése alatt testületileg tisztelgett Debreczeni István polgár- mesternél. Hetey gyönyörű beszéddel üdvözölte a polgármestert az újév alkalmából és lelkes szavakban tolmácsolta a tisztikar jó- kivánatait. A polgármester meghatottan köszönte meg a tisztikar üdvözlését s biztosította őket arról, hogy érdekeiket mindig szivén fogja viselni.

— Károlyi István gróf folyószámlájára tegnap délig 72,836 K 90 f folyt be a Nagykárolyi Önsegélyző-Népbank Részvénytársasághoz.

— Városi rendkívüli képviselőtestületi közgyűlés lesz folyó hó 7-én, vasárnap 10 órakor, melynek egyetlen tárgya Károlyi István gróf és társainak indítványa Kossuth Ferencz, Apponyi Albert gróf és Andrássy Gyula grófnak városunk díszpolgáraivá leendő megválasztatása iránt, mely indítvány előreláthatólag nagy lelkesedéssel egyhangúlag el fog fogadtatni.

— Állami anyakönyvekböl. Az elmúlt év folyamán állami anyakönyvekbe : 513 születési, 494 halálozási és 123 házassági eset lett bejegyezve.

— A nap kelte és nyugta január havában.

A nap e hó 1-től kezdve 7 óra 50 perczkor kél és 4 óra 17 perczkor nyugszik, e hó végén 7 óra 31 perczkor kél és 4 óra 57 perczkor nyugszik, úgy, hogy a nap január havában 59 perczczel, tehát majdnem egy órával nö.

— Január havában 6-án lesz a katholiku- sok és protestánsok vizkeresztje. 7—9-én a görög kalholikusok karácsonya, 14-én a görög katholikusok újéve, 19-én pedig ugyanezek vizkeresztje. E hóban 10-ig erős szelek lesznek hóesővel, ettől kezdve 17-ig az idő szeles, derült és hideg, ettől 24-ig derült ég mellett tartós hideg, innen a hónap végéig borús, változó időjárás lesz.

— Ebéd a grófi kastélyban. Károlyi István gróf ma ebédet ad, melyre városunk polgárai közül többen hivatalosak.

— A római kath. legényegylet, rövid, de kedves mulatságot rendezett Szylveszter estéjén saját helyiségében. Elsőnek Gergely Mihály szavalta el prológusként Horváth Jenőnek „A kereszt után“ czimü költeményét. Meglátszott rajta, hogy ambiczióval iparkodott a költemény gondolatait kidomborítani. Utána Dr. Schweighoffer János állt a pódiumra s az idei felolvasó-esték elsején, mintegy útmutatóul szóltak szavai. Buzdította a legényeket, hogy tanuljanak, műveljék magukat, mert haladás csak a műveltség nyomán fakad. Horváth Jenő, egyleti elnök, köszönetét fejezte ki a védnöknek magvas beszédéért s aztán egy humoros elbeszélés felolvasásával egykét perezre felvidította a hallgatóságot. Végül Kuuk Jenő szavalta el nagy törekvéssel Bán Aladárnak „Szylveszter-estén“ czimü költeményét. A szép számmal megjelent közönség