Nagykároly és Vidéke, 1905 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1905-03-16 / 11. szám
JI. m ftfl vén Nagykároly, 1905. márczius 16. 11-ik szám. NAGYKÁROLY VIDÉKÉ Táisaö.alm.i, szé;pix©d.suLxrxi és israerettorjeszto ixstila/p. NAGYKÁROLY VÁROS HIVATALOS HIRDETÉSEINEK KÖZLÖNYE. Megjeleli minden csütörtökön. Előfizetési árak: Egész évre ................8 kor. Negyedévre..................2 kor. Fé lévre.................... . 4 kor. | Egyes szám................20 fill. Kö zségi jegyzők és tanítóknak egész évié 6 kor. Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal r Deák Ferencz-tér 4. szám. (A római kath. elemi iskolával szemben). Bérmentetlen leveleket előttünk ismeretlentől nem fogadunk el. Hirdetések jutányos áron közöltetnek. Nyilttér sora 40 fillér. — Kéziratok nem adatnak vissza. Képviselőtestületi közgyűlés. (—r.) Városunk képviselőtestülete f. hó 12-én rendkívüli közgyűlést tartott, mely gyűlés iránt oly nagy volt az érdeklődés, hogy arra nemcsak a képviselőtestület tagjai jelentek meg szokatlan nagy számban, oly számban a milyenben csak akkor szoktak megjelenni, ha valamely állásnak választás utján való betöltéséről van szó, hanem még a karzat is majdnem egészen megtelt érdeklődő városi polgárokkal. Üebreczeni István polgármester délelőtt 10 órakor a gyűlést megnyitván, üdvözölte a megjelent képviselőtestületi tagokat s bejelentette hogy Jaszt- rabszkv Kálmán mint legtöbb adót fizető, az alispán utján az ö képviselőtestületi tagságbeli jogainak gyakorlásával Dr. N. Szabó Albert ügyvédet bizta meg. A képviselőtestület a bejelentést tudomásul vette. Ezután áttérve a tárgysorozatra olvastatott polgármester előterjesztése a honvédlaktanya ügyének rendezése iránt; eszerint a régi városháza épület oly rozzant állapotban van, hogy a vegyes bizottság kijelentette, miszerint a kincstár továbbra bért ezért fizetni nem fog, miért is polgár- mester azt javasolja, hogy a város épitsen az uj laktanya kiegészítéseként a régi városháza épületében elhelyezett katonai hivatalok, tiszti étkező terein és altiszti lakások helyett uj helyiségeket akkor, ha a miniszter az egész laktanyát első osztályúnak elismerni és ezért az első osztályú laktanyák után járó bért megfizetni hajlandó. A pénzügyi bizottság javaslatának elfogadásával a képviselőtestület egyhangúlag hozott határozatával polgár- mester előterjesztését és a f. évi február hó 25-éu felvett jegyzőkönyvben tett abbeli kijelentést, hogy a város a régi városház épületet a- kincstárnakj továbbra is bérbe adni nem hajlandó és az ott elhelyezett hivatalok, tisztiétkezde és altiszti lakások helyett újat építeni hajlandó az esetben, ha a laktanyát első osztályúnak elismeri, jóváhagyólag tudomásul vette, megbízta polgármestert intézzen feliratot a honvédelmi miniszterhez, hogy a kívánt helyiségek felépítése esetére a laktanyának első osztályúvá tételét és az ennek megfelelő bérfizetését helyezze kilátásba s a válasz megérkezése után fog a képviselőtestület a továbbiakra vonatkozólag határozatot hozni. Olvastatott polgármester előterjesztése a felépíteni rendelt honvédségi pótraktár létesítésének egy évre leendő elhalasztása iránt. A pénzügyi bizottság javaslatának elfogadásával felha- tahnaztatott polgármester, hogy a pótraktár létesítésének egy évre való elhalasztása ügyében a honvédelmi miniszterhez feliratot intézzen. Ezután a honvédségi pótraktár építése czéljára a város tulajdonát képező 2559. sz. 4 W'/a-os magyar államadóssági kötményezett kötvényből a még le nem kötött 15,000 K értékű rész-! nek feloldása és eladása kérdése vétetvén tárgyalás alá, a pénzügyi bizottság javaslatához képest névszerinti szavazás utján 105 szavazattal elhatároztatott, hogy a papír eladása engedélyezése iránt a miniszterhez kérvény intéztessék s az engedély kinyerése esetén felhatalmaztatik a városi tanács, hogy a közforgalmúvá teendő kötvényeket adja el. A határozat kihirdet- tetni és jóváhagyás czéljából a törvény- hatósághoz felterjeszteni rendeltetett. Ezután a közgyűlés legérdekesebb tárgya következett a szinház létesítés ügye s ezzel kapcsolatban színházépítés czéljaira telekszerzés, valamint törzsvagyon alap czimén pénzintézetben kezelt összegnek, úgyszintén a Báthory Bertalan és Jelűnek Rozália- féle utczanyitási alapoknak szinház- épités czéljaira leendő felhasználása kérdése. Néma Gusztáv I. aljegyző terjesztette elő, hogy a képviselőtestület elvileg a színkör felépítését már elhatározta, arra külömbözö alapokból 23,411 K 14 fillért kijelölt ezen elvi határozat s az alapok kijelölésére vonatkozó határozat jogerős, az ügy érdemleges tárgyalása a telek kijelölése, a törzsvagyon czimén kezelt 1465 K 84 fill, színház czéljaira leendő felhasználása, valamint a Báthory Bertalan és Jelűnek Rozália-féle utczanyitási alapok fel- használása kérdése az a miben ina határozatot kell hozni. A jogügyi, pénzügyi és építkezési bizottság javaslata az volt, hogy a szinkör 70,000 korona költséggel való felépítése elrendeltessék, helyéül vagy a régi városház telke, vagy a Strósz-féle telek kijelöltessék, ezúttal véglegesen a hely tekintetében ne határozzon, de a Kölcsey-utcza végének kisajátításával kapcsolatosan a színkörnek oda helyezését tekintettel a kisajátítással járó nagy költségekre már most mellőzze, úgyszintén mellőzze a Báthory Bertalan és Jelűnek Rozália- féle utczanyitási alapok tekintetében a határozathozatalt, ellenben a Kaufmann testvérek és társa ezégnek eladott telekrész vételárából törzsvagyonként takarékpénztárilag kezelt 1,465 K 84 fillért a szilikor építési költségére fordítani rendelje, mert az eddig kijelölt alapok elégtelenek. Egyúttal minthogy a város a színkört államsegély elnyerése nélkül — nehéz anyagi vi- ! szonyai miatt — felépíteni nem képes, tnegbizassék polgármester, hogy ezen határozat jogerőre emelkedése után a belügyminiszterhez 35,000 K államsegély engedélyezése iránt kérvényt in- I tézzen s ezen összeg elnyerése, illetve az államsegély kérdésében keletkezendő belügyminiszteri határozat leérkezte után a tervet és költségvetést a hely kijelölése tekintetében végleges határozathozatal czéljából mutassa be. Papp Béla a javaslatot nem fogadta el, mert szerinte mindkét kijelölt telek szűk, a tűzveszély szempontjából a színkört nyűt helyre kell építeni s a városszépitési szempontok is indokolják, hogy a szinkör a Kölcsey-utcza végén négy utcza szabályozásával nyerendő telekre építtessék. T ARCZ A. Egy meg nem irt lap hazánk művelő d és történ e téb ők* Irta : Antal Miklós. Hölgy ele! Urak! Tisztelt Közönség! A Kölcsey-kör irodalmi szakosztályának faradhatatlan elnöke részéről ért a megtisztelő lelszóliitas, hogy legutóbbi külföldi tanul- mányulamról tartsak c helyen felolvasást. A mily örömmel Ígértein ineg közreműködésemet, ép oly sajnálattal kellett a felolvasásul kitűzött tárgytól eltekintenem. A Riviéráról, Nizzáról, Párisról minden jobb napilap közöl átlag évenkint két saison-czikket, a megjelent útirajzok száma töméntelen, a beadekkerek iszonyú tömege szinte agyon- boldogitja a nyomdaipart. S ha most hasonló szellemű útirajzzal állanék elő. az ily művek révén már is jól értesült hallgatóim silány utánzónak bélyegeznének, ha pedig csupán érdekfeszitö utiéleményeim előadására szórakoznám, úgy elismerés helyett talán kételyt kifejező fejbólintások s elhányt sulykokról szóló megjegyzések találnak. Azért * Felolvastatott a nagykárolyi Kölcsey-kör 1905. évi márczius hó 5-ik estélyén. Hallgatóim feltételezett helyeslésével egész uj, eddig járatlan útra lépek, magam török csapást a majd nyomomban haladó történelmi kutatóknak s tárgyam helyrajzi közelsége és közismert volta mellett a sulyok elvetéséről ellenem felhozható vádaknak előre is élét veszem. Hazafias téren mozgok, ösz- szebb vonom a haza fogalmát s mint szüle gyűrűt Nagykároly előtt szorítom össze. Jóvá- j teszem azt a feltűnő mulasztást, melyet a történelem követett el egy a művelődés terén neves múltú s biztató jövőjű közelfekvő községgel szemben. Ez a körülmény s hozzá Hallgatóimnak hazafias őrzése biztosítanak arról, hogy figyelmükkel megajándékoznak, mig hazánk művelődéstörténetében azt az eddig meg nem irt lapot, vagyis X. község művelődési viszonyainak fejlődését megírni akarom. A', község, e jó magyar nevű község, sem hegyen, sem völgyben, hanem az erőszakkal nyugalomba küldött Eesedi-láp szélén fekszik 8 kilométer távolságra metropolisától, Nagykárolytól, mely közelsége révén századok során tekintélyes hálást gyakorolt falunkra, bár tagadhatatlan e hatás kölcsönös lehetett. Lakói Sehwarzwald-ból kétszázad elölt beköltözött svábajku, magyar érzésű németek, kiknek hazánk művelődését biztosító tényezők között illő helyet szorítani a történelem példátlan mulasztásából nekem ! jutott feladatul. A művelődéstörténet első sorban a ruházati viszonyokat teszi vizsgálat tárgyává. A ruha a legszembeötlőbb, néha kizárólag csak ez szembeötlő az emberen, X. községben 2 ruhadarab képezi a művelődési folyamat 2 határmesgyéjét: az első, mely egyedül volt szemlélhető a betelepülő ősökön, mai rendeltetésétől eltérőleg nem csupán alsó-, de felső-ruhaként is szerepelt, egy darabból áll két szárral, bár nem kabát, melylyel cp ellentétes elhelyezést nyer, nem harczias időkben kitűnő szolgálatot tett viselőinek; hősége, szárainak dús rojtozata s ránezozata tekintélyt kölcsönöztek uj honpolgárainknak, kik azt, mint szabása után Ítélve még Német- honból magukkal hozott s őseiktől örökölt ereklyét őrizték s viselték nemzedékröl- nemzedékre. Goethét idézve : „Wer darf das Kind bei rechtem Name nennen?“ remélem s föltételezem Tisztelt Hallgatóim feltétlen helyeslését, midőn e ruhadarabot megnevezni vonakodom. Nagykároly közelsége, hetivásárjai, rendőrségének tapintatos közbelépése idővel az ősi kényelmes ruházkodás e kizárólagos módját megszüntette s ezzel a ruházati viszonyok fejlődésének hatalmas lendületet adott úgy, hogy a betelepülő ősök modern ivadékai ma már szalonképes gentleman-ekké alakultak át, mit legjobban bizonyít a második ruhadarab örvendetes elterjedése is. Ezt zsebben hordják, bár nem a zseb számára, hanem magasabb irányú feladatokra készül, félig kilátszik a zsebből, hogy tulajdonosának nyugateurópai műveltségéről bizonyságot tegyen. Megtaláljuk ezt az összes inai fiatalságnál, kiket a csíny, tisztaságérzet annyira hatalmukba kerített, hogy kiváló büszkeségüket képezi, azt a legnedvesebb influenzát terjesztő időben is szenytelenül, patyolat tisztán megőrizni. Helyes! ennek mosása időt venne igénybe, kézé ellenben semmit! Ha e ruhadarab divatbahozása Nagykároly hatásának tudható is be, viszont annak szeplőtelen, tisztán, használatmentesen való megőrzésében nem csekély megelégedéssel fedeztem fel X. község hatását Nagykárolynak kivált Árokpart, Gencsi, Nagy- majtény, Kaplouy, Somos, stb. nevű rende- | zett utczáinak s corsóul szolgáló sétányai- ! nak közönségére. A művelődéstörténet nem elégszik meg j a ruházati viszonyok mérlegelésével, hanem | vizsga tekintetre méltatja a földművelést, ipart, kereskedelmet, közoktatást s pénzügyet I is. Miután bevezetésemben egész uj eredeti utat jelöltem ki magamnak, mindezek fejtegetésétől kénytelen leszek eltekinteni. Minek is foglalkozzam azzal, amit mindenki tud, t. i. hogy a betelepülő ősök s mai ivadékaik egyaránt művelték földjüket, szántottak, vetettek, arattak, tenyésztettek marhát, s kereskedtek evvel, valamint az anyaföld terményeivel, megpróbálkoztak a csizmadia, szabó, kovács mesterséggel ép úgy, mint üzletnyitással, vagy itaíméréssel, oktatták fiaikat, neveltek jó csikókat, s példás teheneket, kamatoztatták pénzüket inkább 8% AZ EGYEDÜL ELISMERT KELLEMES IZÜ TERMÉSZETES HASHAJTÓSZER.
