Nagykároly és Vidéke, 1905 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1905-03-02 / 9. szám

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE. áthelyezése ellen épp azon indokok hozattak fel, melyek miatt pénzügy­igazgatósági helyiségnek még kevésbbé alkalmas, lelenczháznak azonban alkal­mas lenne. De fel lehetne használni más köz­épületnek, aminthogy fel is kellene használni, mert annak lett építve s városi érdek is, hogy az maradjon. A város tőle telhetöleg szegénysége daczára emelt középületeket, rendezi az utczákat, létesítette nagy befekte­téssel a villanyvilágítást, elvárhatja most már az államtól, hogy újabb intézmé­nyeket is létesítsen itten s a már itt levőnek megfelelő elhelyezéséről gon­doskodjék. Nézzük a szomszéd Szatmáron, mily építkezés folyik. A vasúti inter- nátus felépítésével több történt, mint nálunk egy évtized alatt, nem is szólva az állami iskolák, vasúti indóház s más építkezésekről. Sajátságosnak tartom, hogy mindég a gazdag városok kapnak a kormá­nyoktól, államtól támogatást, mig Nagy­károly ugyszólva semmit. A gazdag Debreczenben nagyszerű lelenczházat emeltek. Kap díszes pénzügyi palotát. Munkácson az adóhivatal részére épit az állam palotát, nálunk a pénzügy­igazgatóság sem nyer megfelelő elhe­lyezést. Mi megelégszünk azzal, ha némi állami segélylyel egy nyári szín­kört felépíthetünk és e czélra egy tel­ket elpazarolhatunk. Legyünk követelöbbek, jogunk van reá. Fejlődni akaró város vagyunk, beigazoltuk eddigi áldozatkészségünkkel. A város fekvésénél, múltjánál fogva hivatva van erre. Eddig még azért sem fejlődhetett, mert azzal fenyeget­tek, hogy a meglevőt is elveszíthetjük, ma már ettől nincs mit tartani. Meg van az alap ahhoz, hogy város lehe­tünk s hogy azzá is legyünk, meg kell ragadnunk minden alkalmat. Sch. K. zetekben lesznek hazafias ünnepélyek, hanem a város közönsége is pártkülönbség nélkül ünnepelni fogja Márczius Idusát. A rende­zőség Debreczeni István polgármester veze­tése alatt már foglalkozik áz előkészületek megtételével s az ünnepre valószínűleg haza­érkezik választókerületünk országgyűlési kép­viselője is. — Díszpolgári oklevél átnyujtása. Kos­suth Ferencznek, kit Szatmár városa még! a múlt évben a Kossuth Lajos arczképe lelep­lezése alkalmával díszpolgárrá választott, február hó 28-ikán Papp Géza polgármester vezetése alatt egy 25 tagú küldöttség nvtij- totta át a díszpolgári oklevelet. — A városi jogügyi és pénzügyi bizott­ság múlt hó 29-én ülést tartott, a mely al­kalommal polgármester előterjesztette, iioo-y a város tulajdonát képező laktanyához tar­tozó régi városházát képező emeletes épület és régi nagy csűr bérlete folyó évi aprít hó ! 30-án lejár, miért is a honvédelmi miniszter az ezután fizetendő bér megállapítása czél- jából a vegyes bizottság kiküldetését ren­delte el, mely február hó 25-ik napjára volt összehiva, kérdés tehát nem lenne-e czél- szerü a most a régi városháza épülete bin elhelyezve levő épületek helyett az elérendő bérjövedelem többlet terhére uj épületekkel a laktanyát kiegészíteni és első osztályává tenni, a minek a következménye az lenne, hogy a régi városháza épület és a hozzá tartozó telek a városnak visszamaradna. A jogügyi és pénzügyi bizottság örömmel fo­gadta az előterjesztést s biztosította polgár- mestert arról, hogy e terv megvalósításában öt mindenben támogatni fogja. — Tánezmulatság. A „Protestáns Társas­kör“ folyó hó 4-én, szombaton este 8 órakor a Polgári Olvasókör összes termeiben tar­tandó tánczmulatsága iránt igen nagy érdek­lődés mutatkozik városunkban. Felhívjuk ol-, vasúink figyelmét, az igen kedélyesnek igéír- kező mulatságra. — Hymen. Dr. Vetzák Ede helybeli ügy­véd, tegnapelőtt esküdött örök hűséget ozv. Lengyel Endréné leányának, Elzának Szát- ináron. Tanuk voltak: A vőlegény kereszt­atyja Scliuszteritsch Ferencz és a inenvasz- szony nagybátyja; az esketést Hehelein Ká­roly kanonok plébános végezte, az esküvő a menyasszony gyászára való tekintelUdia legnagyobb csendességben folyt le s az uj pár az esteli gyorsvonattal hazaérkezell. — Kölcsey-köri estely lesz ismét vasár­nap délután 7 órakor a Polgári kaszinó nagytermében a következő műsorral: 1. Do­minóban. — Felolvasás. 2. Szavalat. — Elő­li I R E K. — Személyi hírek. Kristóffxj József vár­megyénk főispánja nejével és leányával együtt kedden a déli gyorsvonattal vissza­érkezett Budapestről. — Gróf Károlyi Ist­vánná szül. Csekonits Margit grófnő szom­bat este a fővárosban tartott jurista-bálon mint egyik bálanya szerepelt. —■ Szatmári Mór országgyűlési képviselő múlt szombaton édes anyja látogatására városunkba érkezett és hétfőn utazott vissza a fővárosba. — Nagy László vármegyei alispán múlt vasárnap a fővárosba utazott s onnan f. hó 28-án az esteli gyorsvonattal érkezett haza. — Márczius 15-ik napját, 1848. márczius 15-ike, a szabadság hajnalhasadás napjának évfordulóját, városunk is -— mint minden évben, úgy ez évben is — méltóan fogja megünnepelni. Nemcsak az összes taninté­adja : Simkó Gézáné. 3. Bika belépője. Zongorakiséreltel énekli: Gaal Tusi. 4. Győry 1 V.: Egyre várja őt. — Szavalja: Foltinek! Bella. 5. Egy meg nem irt lap a magyar, művelődés történetéből. Humoros felolvasás. — Irta és felolvassa: Antal Miklós, 6. Sze­melvények Harsányi Kálmán költeményeiből. — Bemutatja: Varjas Endre. Felolvasás után esetleg táncz. Ez estre a köri tagokat s az érdeklődőket szívesen látja és meghívja A Kölcsey-kör elnöksége. — A színkör elhelyezése ügyében egy uj terv merült fel s valószínű, hogy ez fog meg­valósulni. Ugyanis a mult hó 25-én a lak­tanyából' megállapítása tárgyában eljárt vegyes bizottság oly rozzantnak találta a laktanyá­nak a régi városháza épületéből álló részel, hogy azért továbbra bért fizetni nem java­solta, s minthogy a képviselőtestület egy raktár helyett egy uj raktárhelyiség építését | már elhatározta s a régi városháza helyisé­senki se mondhatta, hogy nem asszonynak való a magas politika, mert az már csak stylszerü dolog lehetett, hogy ha a férfi har- czolt a hazáért, a nő — öltözött érette. És ha már a honi ipar anyagi kérdése akkora súlyt vethet a szellemi élet erköl­cseibe, milyen esillagtávolnyi magasban áll fölötte még egy másik szent ezek Akié az iskola, azé a jövendő! Mibe vetné reményét a nemzet, ha önmaga nem gondoskodik saját jövőjéről. Köröskörül, túl a határokon, hatalmasak szövetkeznek a még hatalma­sabbal. A magyar népnek sok száz esztendő keserű tapasztalatából kellett megtanulnia, hogy csak Istenében s önmagában bizhat. Élet-halál kérdés, hogy önmagái el ne hagyja. Pár hét előtt hallottam égy vitát az ál­talános szavazati jogról. Csak két, a házban dolgozó villanyszerelő folytatta, de az igaz­ság igaz marad, ha Péter mondja Pálnak, vagy bölcs a királynak. A nagyon értelmes két munkás közül az idősebb azt felelte társa fejtegető szavaira: „Ez mind jó lehet német hazádban, de már minálunk csak annak kellene megadni, aki tud magyarul irni-olvasni; senki se méltó politikai jogokat gyakorolni olyan országban, amelynek föld­jén élve, nyelvét még se tanulta meg.“ És ki az oka, hogy meg nem tanulta? Micsoda kormányzás lehet itt, hogy nem bír minden városban nemzeti iskolát állítani és minden faluban a saját nyelven tanítani ?! — A fiatul ember fenn állott a kettős létra tetején, de úgy tetszett, mintha olvmpusi magaslaton állva, szólna le a földön vergődőre. Amit mondott absolut igazság, olyan mint egy titkos oráculürn : haszontalan üres beszéd a közömbösnek, a felületesnek, mély értelmű jóslat a hívőnek. A megértő hívők között is az elsők egyike egy nemes hölgy, a láng- lelkű Brunsvick Teréz. Az ő kezdeményezése óta mennyit tettek magyar nők a nemzeti népnevelésért, arra elég De Gerandó Antó­nia, Zirzen Janka nevét említeni. Az irodalom terén működő nők is. min­dig fenszárnyaló hazafias irányt művelnék a politikában. Azonban ........... Ti sztelt hölgyeim és uraim ! Egy igen okos asszony tette a megfigyelést, hogy.ha valami fontos helyre kell menni, a férfi a/tt kérdi magától: mit fogok mondani ? a nő azt: hogyan fogok öltözni? Mindkettőnél nehezebb az én kérdésem: hogy hallgassam el mindazt, amit még mondani tudnék? De hát nem szabadítottak f'el arra, hogy holnap reggelig beszéljek, s utoljára akkor is csak avval végezhetném, hogy a magyar nőnek történelmi öröksége a politikához való tudás és képesség. Ápolni a szent tüzet, szolgálni a hazát, kinek Isten, amint tudni adta, kész minden magyar hölgy. Szeretteinket úgy lelkesítjük, fiainkat úgy neveljük, hogy szebb valóra váltsák a szép reményt, hogy örök- , életűvé váljék c hazában a nemzet. Váljék is! Legyen dús és erős,- legyen boldog, és hatalmas édes hazánk,' magyar nemzetünk! So mossy Miidós né. gében levő férhelyek helyett a laktanya uj részének megfelelő kiépítése esetén lak­tanyánk elsöosztályu laktanyává lenne, minek következtében annyival több évi bért kapna a város, hogy az ezen járuléknak megfelelő tökéből az uj építkezések költsége bőven ki­telnék s a város a régi városház épületét és a hozzátartozó telket visszakapja, ez a régi épület lebontható s annak a helyén a szili­kor felépíthető lesz anélkül, hogy a városnak egy leiekért pénzt kelljen adnia ; minthogy polgármesterünk a vegyes bizottsággal az építkezésre vonatkozólag megegyezett és ezen terv keresztülvitele tekintetében tesz javas­latot a képviselőtestületnek: valószínű, hogy ez a javaslat elfogadtatik és a színkör a régi városháza telkén, a mostani városházával szemben fog elhelyeztetni, a mi mindenesetre a legjobb megoldás, mert a kérdéses helyen a színkör igen jő helyen lenne. — Megtámadott mandátum. Vármegyénk országgyűlési képviselői közül Bay Lajos nagybányai képviselő mandátumát támadták csak meg petitióval, melyben Almer Lajos és tizcnkilencz társa kérik a kúriát, hogy — az állítólag etetés, itatás és pénzzel megvásárolt szavazatok leszámításával — Szappanos Gerö dr. függetlenségi jelöltet je­lentse ki négyszáz szótöbbséggel megválasz­tott képviselőnek. — Esküvő. Pucser István helybeli szoba­festő február hó 23-án esküdött örök hűsé­get Szabados Pál kovács-iparos leányának Etelkának. Tanuk voltak Domahidy István földbirtokos, domahidai lakos és Kinézel Já­nos asztalos, helybeli lakos. — Búcsúzás. Mindazon jóbarátai in és ismerőseimtől a kiktől az idő rövidsége miatt személyesen nem búcsúzhattam cl, ez utón veszek búcsút. Nagykároly, 1905. február 28. Bálint Jenő. — Tűz. Múlt hó 25-én, szombaton éjjel jJ/s 12 órakor Farkas Farkas Árpád-utcza 60. sorszám alatt levő háza eddig ismeretlen okból kigyulladt és leégett. A tüzet a gyor­san kivonult tűzoltóság lokalizálta. — A „Polgári Olvasókör“ folyó hó 26-án délután 3 órakor tartotta meg XXXV-ik évi rendes közgyűlését, Vetzák Ede elnöklete alatt. A gyűlés megnyitása után Lukács Mihály jegyző felolvasta az igazgató-választmány évi jelentését, melyből megemlítjük a következő­ket: Az Olvasókörnek a lefolyt 1904. évben 434 tagja volt s Így a tagok száma — az előbbi évekhez képest —• örvendetesen emel­kedett. A 2007 kötet müvet számláló könyv­tár ez évben is általános használatnak ör­vendett s az olvasó-asztalon 34 hírlap és folyóirat állott a tagok rendelkezésére. Az évi pénztári bevétel 8179 K 35 f, a kiadás 7915 K 37 f, a maradvány 263 K 98 f s az 1905. évre femnaradl összes hátralék 2053 K 46 fillér. A pénztári számadás helyesnek s rendbonlevönék találtatván, Herényi Imre pénztárosnak a fehnentvény megadása java- sollatott. Az Olvasókör ingó vagyona leltári értékelés szerint mintegy 6000 K. A petróleum- lámpák villanyvilágítással cseréltettek fel, melynek bevezetése a lámpatestekkel együtt 850 K-ba került. A tőketartozásból 1000 K törlesztetvén, a Nonn Gyula-féle követelés 10,000 K-ra szállott. A jelentés tudomásul­vétele s pénztárosnak a felmentvény meg­adása után Csipkés András indítványára a „Pester Loyd“ magyarellenes állásfoglalásá­nak botrányos hangja miatt mindenkorra kitiltatotl. Az elnök által előterjesztett 1905. évi költségelőirányzat 7138 K 98 f fedezettel s ugyanannyi kiadással változatlanul elfogad­! tatott. Az igazgató-választmány 73-ad részé­nek újból választása közfelkiáltással eszközöl­tetvén, választmányi tagok leltek: Balogh Kálmán (uj), Brauneisz József (uj), Gyurovits Gyula, Janitzky Albert, Kinézel János, Medvey Ernő, Nagy Elek (kórbázgondnok), Palczer Ernő, Pucser Károly, Roöz Salamon, Reszler Simon, Szabó Kálmán, Sehnébli János, So- mossy Miklós, Tímár Péter, dr. Váradi János ; [póttagok: Ferenczy István, ifj. Vida Sándor, Patav Ferencz, Pucser István, iíj. Némethy Sándor. — Végül, miután a közgyűlés a használt hírlapok árverésére Sehnébli Károly elnöklete alatt egy bizottságot küldött ki azon megbízással, hogy az eredményről a legközelebbi választmányi gyűlésen tegyen jelentést, — elnök megköszönve a tagok ér­deklődését s az olvasókört továbbra is a tagok szereidébe ajánlva, a gyűlést berekesztette. — Kinevezés. A belügyminiszter dr. Heré­nyi Lajos budapesti rendőrségi fogalmazót, városunk szülöttét, a fővárosi' rendőrséghez rendőrkupitánynyá nevezte ki. — Ipartestületi közgyűlés. A helybeli ipar­testület vasárnap délután 3 órakor saját helyiségében tartotta meg évi rendes köz­gyűlését, melyen 120 iparos vett részt. Sorly Ferencz elnök üdvözölvén a megjelenteket, felóivastatta a múlt közgyűlés jegyzőkönyvét, ezután az elöljáróság jelentését, beszámolva a testületi ház építéséről. Ezek tudomásul­vétele után előterjesztetett a múlt évi zárszám­adás, mely helybenliagyatolt, az elöljáróság­nak a fehnenlviíiiy megadatott és Luczay János indítványába az elöljáróságnak az épít­kezés kpriil In fejlett'Tevékenységéért jegyző­könyvi köszönet szavaztatott. Ezután a f. évi költségvetési előirányzat vétetvén tárgyalás alá, az a Luczay János és társai abbeli módositványával, hogy az elnök tiszteletdija — úgy, a mint a. mult évben volt — az előző fizetés felében állapíttatott meg s hogy az alelnök, elöljáróság és számvevőség tisz­teletdija töröltetett, a jegyző.fizetése pedig 800 koronára felemeltetett, megállapittalott, minek megtörténte után Albanézi Mihály, Csőkör Sándor, Gufárt Márton, Hadadi József, Kovács Ferencz, Szalóki Ferencz, Sándor György és Ziring József elöljárósági tagok, valamint Szedlák Antal, Komáromi István és Magyar Károly számvevők megbízatása ideje lejárta folytán kilépvén, ezek helyeit elöl- járósági tagokká Drágus István, Farkas István, Hadadi József, Hancsis Illés, Kalina Ferencz, Luczay János, Némethy Sándor, Rácz János, a számvizsg. bizottság tagjaivá pedig Marián Ferencz, Kindris József (és az ezután leg­több szavazatot nyert Szedlák Antal, Komá­romi István és Magyar Károly közül az el­nök döntő szavazata folytán) Magyar Károly titkos szavazás utján megválasztanak. Ezután az elöljáróságnak a segédmunkások közvetíté­sére és szállóra vonatkozó szabályzat tervezete elfogadtatott és határozattá emeltetett és Meszesy Ferencz és társai indítványa el­fogadásával az ipari hitelszövetkezet létesí­tése elhatároztatott, utasittatván az elöljáró­ság, hogy az ennek létesítése tekintetében szükséges előmunkálatokat tegye meg. Ezzel a gyűlés tárgysorozata ki lévén merítve, el­nök a jegyzőkönyv hitelesítésére Brauneisz József, ifj. Kovács Lajos, ifj. Mészáros Lajos és Szikszay Kálmán ipartestületi tagokat fel­kérvén, a közgyűlést befejezettnek nyilvání­totta. — A tervezett függetlenségi bál rendező­sége, a protestáns kör báljára és a kath. legényegylet mulatságára valamint a köze­ledő márczius 15-iki ünnepélyekre való te­kintettel is a tervezett függetlenségi balnak márczius 7-én, azaz húshagyó kedden való rendezéséről lemondott. Az elmaradt mulat­ság helyett, hír szerint egy másik van tervbe véve a nyár folyamán. — Nyilvános órahiány városunkban. A városi- képviselőtestület annak idején elhatá­rozta egy városi óra felállítását, mivel a református templom toronyórája már évek óta nem jár, a nagytemplom órája pedig már nehány hete ugyanegyet mutat. így tehát nincs városunkban egyetlen jól járó közóra, mely után a közönség igazodhatnék. Ha már a hitközségek nem csináltatják meg saját költségükön óráikat, a városi képviselő­testület határozatának foganatosítását kellene siettetni. (Beküldetett.) — Farsangi estély. A nagykárolyi kath. legényegyesület f. évi márczius hó 6-án, hétfőn tartja saját helyiségében szokásos utolsó farsangi estélyét. Kezdete este 8 óra­kor. Minthogy az egyesület külön meghívó­kat nem küld szét, az érdeklődő közönséget ez utón hívja meg az Elnökség. — A villamos világításhoz. Csak néhány hónapja hogy városunk közvilágításánál a petróleumot a modern kornak megfelelő vil­lányiival cseréltük fel. A lámpák elhelyezése és beosztása — a város nagy kiterjedéséhez s a lámpák megállapított számához képest — czélszerü, a mennyiben mindenütt egyen­letes, ha nem is nagy fényességű a világítás. Azonban úgy volt tervezve, hogy a felállí­tott. ivlámpák világítási képességének kell kiegészítenie a közvilágításban az alkalma­zott izzólámpák fényerejét. Nem tudjuk ki­nek az intézkedése folytán nem égtek ív­lámpáink már egypár hete, oka ennek való- szinüleg az volt, hogy a kalendárium hold­világot tüntetett fel. Arra vagyunk kiváncsiak, hogy mikor lesz vége azon őskorba illő szokásnak, hogy a világításnál akkor is figye­lembe veszik a holdvilág fényét, ha ez hal­vány sugarait nem is vetheti a földre a kö- rülte levő felhők miatt. Ha az ivlámpákat csak parádéra akarják használni, úgy jobb lett volna azok helyett több izzólámpát al­kalmazni; ami kevesebb költséggel is járt volna s a mellett nem fordulhatna elő oly eset, hogy pl. a Győrffy-sarkoti az átjáró egyik végén sincs lámpa s ha az ívlámpa I sem ég, teljes sötétségben kell átbotorkálni egyik oldalról a másikra. (Beküldetett.) — Daiegyesületi közgyűlés. A nagykárolyi dalegyesület 1904. évi rendes közgyűlését •folyó hó 12-én tartja, melyre tiszteletbeli, [ alapító, pártoló és működő tagjai ez utón is meghivalnak —- Értesítés. A vármegye takarmáay- I szükségben szenvedő vidékeiről újabban I mindinkább több és több magánkérvény ér­kezik a fold mi velésügy-i miniszter úrhoz, a melyben egyes birtokosok takarmányneinüeket kérnek azon indokolással, hogy ebbeli szük­ségleteiket kielégíteni egyáltalán nem képe­sek és ennélfogva értékes állatállományuk fenntartása komoly veszélynek vari kitéve. Földinivelésügyi miniszter ur méltányolva az : állattenyésztéshez fűződő nagy gazdasági .érdekeket s mérlegelve a veszélyt, a mely­nek fejlődő, állattenyésztésünk ki van téve, elhatározta,' hogy a mennyire a rendelkező-

Next

/
Thumbnails
Contents