Nagykároly és Vidéke, 1905 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1905-12-28 / 52. szám
NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE globinnak élenydús tartalma adja meg, a mely egyesülését az élenvnek a haemoglo- binnal, oxyhaemoglobinnak (oxigen-éleny) nevezzük. Mentül kevesebb a vérnek élenytar- talma, annál sötétebb a vér szine, s ha, mint a megfulladottnál az éleny utolsó nyomai is eltűntek, egészen sötétkék vörös lesz s a haemoglobinnak ezt az állapotát redukált haemoglobinnak nevezzük. Egy másik tulajdonsága az élenyt nélkülöző vérnek az úgynevezett dikroizmus azaz kétszinjátszás, oly- formán, hogy a vér szine ráeső fényben sötétvörös, áteső fényben üvegzöld. Formális alkatrészei a vérnek a vörös és fehér vérsejtek. A vörös vérsejtek, vagy mint közönségesen nevezni szokás, vértestecsek köralaku, hasonnemü korongocskák, mindkét felületen tányéralaku bemélyedéssel. Átmérőjük a normális vérben 65—9‘4 M. között váltakozik, a hol M. mikront, vagyis mikro- millimetert jelent. Számokban kifejezve tehát egy mikron annyi mint j^-rész millimeter = egy ezredrésze a milliméternek. A vörös vér- testecs átmérője e szerint a milliméternek hat és kilencz ezredrésze között váltakozik. Némely kóros állapotban ez az átmérő nagy eltérést mutathat. Rendellenesen kisebb, 3—6 mikron nagyságú, úgynevezett törpe vértestecsek találhatók a vérszegény betegek vérében, vagy mint zsenge alakok a fejlődés kezdeti szakában, másrészt a rendesnél jóval nagyobb, 10—13 mikron nagyságú, úgynevezett óriás vértecsek állandó kísérői a súlyos vérszegénységnek, a fehérvérűségnek és sápkórnak. Rendkívül érdekes a számarányok tekintetében az emberi vérsejtnek térfogata, a mit Welcker német fiziologus O OOOOOOOT7217 Cmm-ben állapított meg, oly végtelen kis töredék, a mit elképzelni is alig tudunk s a minek egy 0'000128 Omm. felelne meg; miután pedig egy felnőtt embernek összes vérmennyisége = 4400 Ccm., a vérben úszkáló vértestecsek egy 2816 négyszög méternyi sikterületet vennének igénybe, vagyis olyan nagyságú négyszögsikot, a melynek egy-egy széle 80 lépés lenne. Ha most tekintetbe vesszük, hogy a szívműködés folytán ■ a kisvárkor, vagyis a tüdővérkör edényeibe másodperczenkint átlag 176 Ccm. vér nyomul úgy az azokban foglalt vértestecskék síkban való kiterjedése 81 négyszög méternek, azaz egy olyan négyszögsíknak felelne meg, a melynek egy-egy oldala 13 lépés lenne. Mivel pedig éppen a vörös vértestecskék azok, a melyeknek felületén a gázcsere, a lélegzés megy végbe, a srokban való rendkívül nagy kiterjedésnek óriási jelentősége azonnal szembeszökik, de egyszersmind az is, hogy nagyobb vérveszteség mily káros befolyással lehet a lélekzésre nézve. Hogy ez a kolosszális számarány, valamint az a tény, hogy egy Cmm. vérben férfiaknál körülbelül 5 millió, nőknél 4 millió vörös vértestecs van, nemcsak a csodálat és bámulat tárgyát képezheti, hanem sokaknak hiszékenységét megingathatja, első pillanatra nem is látszik egészen jogosulatlannak, ámde a legekzátabb tudománynak, a niathematikának segítségével lehet bebizonyítani, hogy az tényleg mégis úgy van. Legegyszerűbb módja a vértestecsek meg- 1 számlálásának a következő. Veszünk egy szabatosan kalibrirozott, a vér vegyítésére szolgáló vékony üvegcsőt, mely felső harmadik negyede táján ki van öblösitve; ebben az öblös részben egy ide oda rázható kis üvegdarabka van arra a czélra, hogy rázása által a folyadékot egyenletesen összevegyit- hessük. Az üvegcső pontosan kimért helyeken számokkal van megjelölve és pedig úgy, hogy az alsó negyed határa %-el, a második negyed határa 1-el, az öblös rész felső határa 10i-el van jelölve. A cső alsó vége nyílt, felső végére vékony kaucsuk cső van erősítve. Most megszűrjük vékony tűvel ujjunk hegyét, oda illesztjük az üvegcső szabad végét s a csőnek felső nyílásához erősített kaucsuk cső segélyével felszívunk az üvegcsőbe egy csepp vért az V* vagy 1-el jelzett pontig. Az üvegcső végét erre hamarosan megtisztítva, megszivjuk 3°/0-os konyhasóoldattal a 101-el jelzett jegyig, aztán a vércseppet az oldattal az üvegdarabka rázása által egyenletesen összevegyitjük. Az üvegcső űrtartalma úgy van kiszámítva, hogy ha a vércsepp a 1/2-el jelzett jegyig terjed, akkor a vegyülés aránya úgy viszonylik, mint egy 1 a 200-hoz, ha pedig 1-ig terjed, mint egy a 100-hoz. Az igy vegyitett vért most egy rendkívül finom, pontosan O'l mm. mélységű üvegedénykébe bocsájtjuk, melynek feneke mikroszkopikus négyszögekre van felosztva és pedig úgy, hogy a minden egyes quadrat fölött elterülő ür 1/400 Gmm-nek felel meg. Az üvegedénykére most fedőlemezt teszünk, s a górcső alatt megszámláljuk, hány vértestecske van egy quadrátban, nagyobb bizonyosság kedvéért több ily quadrátban is. Az igy talált számnak átlaga szorozva 4000-el adja a vértestecsek számat egy köbmilliméterre, ezt a számot azonban még meg kell szorozni 100 vagy 200-al, a szerint, a mint a vér 100 vagy 200-szorosan lett vegyítve. Minthogy az egyes quadrátok- ban tapasztalatilag észlelt száma a vértes- tecskéknek 10 és 14 között váltakozik, igen könnyű és egyszerű a további kiszámítás. Épigy lehet némileg módosított eljárással a fehér vérsejtek számát is meghatározni. Az egészen homogen, hasonnemü de magvatlan vörös vérsejt az alakját meghatározó vivőanyagból az u. n. stromából és haemoglobinból, a festenyből áll, a mely utóbbi megközelítőleg úgy van elhelyezkedve a strómában, mint a felszívott folyadék a szivacsban. Hogy a vörös vértestecsek valósággal élő sejtelemek, bebizonyítva lett azzal, hogy ha egészen friss vértestecseket. ugyanahoz a, fajhoz tartozó másik állatnak a vérkeringésébe juttatunk, azok ottan is megtartják funkczionális képességüket, mig azok, melyek hosszabb ideig el voltak távolilva a vérkeringésből, vagy pedig magasabb hő behatás, vagy bomlás következtében elhaltak és most ismét a vérkeringésbe juttatnak, ott gyors feloszlásnak indulnak. A vörös vértestecsek úgy vegyi, mint höbeli behatásokra egészen összezsugorodnak s ez által az eredetitől teljesen eltérő alakuakká változnak át, igy a többi közt tökéletesen elfelejtettem a csirke és a szép asszony mellett. Egykor azt mondtam: Gizi angyal. Ha az is az, akkor Fenegyerekyné — arkangyal! IV. Másnap délelőtt beállítottam a szép asz- szonyhóz, hogy lepingáljam. Fenegyerekyné pongyolában fogadott. Mintha csak gyanította volna, hogy nekem igy jobban fog tetszeni . .. Együtt reggeliztünk. És mikor ezt Jbevégeztük, felállott s megjegyzé : — És most már uram, ha nincs ellenére? — Az arczképfestést érti nagysád? — Hát természetesen. Mit értenék mást? — És csak igy neglizsében ? — így talán nem tetszem önnek? (Dehogy is nem — gondolám.) — Azaz — folytatá — hiszen ön még nem is mondta, hogy egyátalán tetszem-e? (Hát kérem, nem valóságos féríikisértés volt ez?) Elrendeztem festő-eszközeimet s hozzáláttam a pingáláshoz. A szép asszony velem szemben egy díványra ült le és azt kívánta, hogy én öt most igy, amint van, tetőtől talpig fessem le. Ah, az lehetetlen! Hogy tudnám én azt megállani, hogy annyi szépség előtt óraszámra elüldögéljek a legnagyobb nyugalommal? Abból ugyan semmise lesz! Azok a ragyogó szemek, rózsás arczok. apró biborajkak, hófehér kezek: mindmegannyi ellenállhallan csáb, kisértet, inger! Helyzetem valóban nehéz volt. Fenegyerekyné észrevette mozgolódásaimból szorongó állapotomat s kérdőleg tekintett reám. — Óh, nagyságos asszonyom! elhiheti nekem, hogy annak a datolyafaló töröknek, aki csak akkor mozdult meg fekvőhelyéből, mikor a törökfaló kozákok már Stambulra törtek: nem volt kegyetlenebb helyzete, mint nekem e perczben ! — Valóban, uram — szólt ő hanyatdülve a kereveten —- nem értem mit beszél ? — Nem érti ?! — sóhajtám szomorúan — úgy jaj nekem, százszorosán jaj! és jaj utódaimnak is hetediziglen! mert annál kevésbé fogja nagysád megérteni forró érzelmeimet, amelyek kimondhatatlanul lángolnak keblemnek tűzhányó kráterében ! — De elvégre is uram, mi lelte önt? — Hogy mi lelt?... és még ön kérdi ezt asszonyom, mi lelt ? — De hát beszéljen ?! — Reszéljek! Mit beszéljek?! Hát még nem beszéltem eleget?! Kívánja, hogy még többet is beszéljek? Fenegyerekyné nem tudott hová lenni meglepetésében az én beszédemtől.-— Czinege ur, ön ma valóban különös? — Én édes Istenem ! Én különös vagyok ! De még inkább különösnek fog engem táplálni ha kijelentem, hogy képtelen vagyok arczképét lepingálni! — Hogyan ? — ugrott fel a kerevetröl — hiszen önt ügyes festőnek ’•mondják s magam is annak ismerem a Madonna-főről. Magyarábban kell beszélni, — gondolám — hogy megértse. — Igen nagysád, igaz, festőnek tart a város, de ott, ahol a dicső természet szépségeit oly pazar bőkezűséggel halmozta együvé és egy non plus ultra tökéletességet állított elő: ott nem szabad egy prózai piktornak a remek teremtmény másolatát kontár kezekkel megkísérteni! Itt pauzát tartottam s vizsgáltam rajta 1 szavaim hatását. Még csak rá se hederitett. (No várj!) ügy tette magát, mintha nem ér- j tené, hogy az elszavalt dicsőítő frázisok egyenesen őt illetik. Fedig szeméből is láttam, hogy megértett. (Fulyt. köv.) eper vagy málnaalakuvá, vagy ha a behatás sokáig és intenzív tartott, mint a maszlagos redőszirom tokja tüskés vagy buzogány alakú lesz. Még érdekesebb ez az elváltozás magas Kő behatásra. Mihelyt ugyanis a vérre 52 fokú hő hat, a vörös vértestecskék részint gömbölyded, részint piskóta alakúvá válnak, azután átlyukadoznak, mig végre az egész sejt kisebb-nagyobb cseppekben szétesik ; a magas hőfok tehát a vértestecseket szétroncsolja, szétvált részecskéi aztán mint tönkrement holt cseppek a vérben úszkálnak, végre teljesen széjjelmállnak, mely folyamatot a górcső alatt fokra fokra lehet szemmel kisérni. Ugyanaz történik mindama szerencsétleneknél, kik tüzhalált szenvednek. Második formális alkotó része a vérnek a fehér vérsejtek, leukoeyták (leukosz =: fehér, kütosz — sejt), gömbölyded, lágy állományú, hártyátlan, erősen fénytörö, mozgásra képes — tehát élő protoplazma golyócskák a melyek nemcsak a vérben, hanem a nyirokmirigyekben, a csontvelőben és a lépben is előfordulnak és osztódás által szaporodnak. Számbeli viszonyukat illetőleg körülbelül ő—4—5000 vörösre esik egy fehér vérsejt. Különös figyelmet érdemel, hogy a fehér vérsejtek önálló mozgásuk által helyváltoztatásra képesek, mely mozgás, mint már említve volt, amőbaszerü mozgásnak neveztetik. Ezen mozgás következtében képesek az élő vérkeringésben a véredények falain áthatolva a környezetbe kivándorolni, mely körülmény különösen a gyulladás, lobosodás folyamatában nagy szerepet játszik. Másik tulajdonságuk az, hogy környezetükből kisebb parány- kákat magukhoz vonnak és fölvesznek. Ha pld. a vérutakha czinnóbert vagy tust fecskendezünk, a finom festékparányokat a leuko- cylákban csakhamar felfedezhetjük; ily módon jutnak festékparányok a nyirokutakba s onnan a nyirokmirigyekbe tetovirozás után ; a felszívódás alkalmával bekebelezett zsirteste- eseket részben a leukoeyták juttatják el a bél falain át a nyirokedényekbe, végre a leukoeyták a tönkrement vérsejteket is fölveszik magukba. Ez a bekebelezés úgy normális körülmények mellett, mint bizonyos kóros állapotok visszafejlödési folyamatában fontos szerepet játszik, a mennyiben a leukoeyták a részekre bomlott sejtparányIcákat egyenesen fölfalják s ezen kiváló tulajdonságuk miatt falósejteknek, fágocytáknak is neveztetnek. Hasonló működést látunk a második fogzás előtt, a midőn is a leukoeyták a tejfogak gyökereit lassan-lassan fölemésztik, a fogak kihullását ily módon megkönnyítik s egyszersmind a maradandó fognak helyét előkészítik, tehát valóságos rombolást, aknamunkát végeznek s a fogak legparányibb mésztörmelékeit is fölveszik magukba. Megemlítve még, hogy azt a lényegesen fehérjenemüekböl álló folyadékot, melyben a vérsejtek úszkálnak, plazmának nevezzük s azzal a tulajdonsággal bir, hogy mindaddig, inig az élő véredények falaival van érintkezésben, cseppfolyós állapotban marad, mihelyt azonban a vér az élő véredényekböl kiömlik, vagy idegen anyaggal jő érintkezésbe, azonnal megalszik, továbbá, hogy a felnőttek vérmennyisége bizonyos módszerek alapján átlag a test súlyának */is részében lett megállapítva, s végre hogy a vér törvényszéki orvosi tekintetben is fontos szerepet játszik, igyekeztünk Götlie e különös szaftjának minket érdeklő részeivel megismerkedni. HÍREK. — Boldog újévet kíván unk' lapunk' olvasóinak és munkatársainak. — Személyi hir. Károlyi István gróf választókerületünk országgyűlési képviselője tegnap reggel hazaérkezett. — A szatmári püspök felszentelése, tekintettel még mindig gyöngélkedő állapotára, valószínűleg jövő évi márczius hó elején Szatmáron fog megtörténni. — Vármegyénk állandó választmánya tegnap délután 4 órakor tartott ülésében letárgyalta a tárgysorozatban és póttárgy- sorozatban felvett összes ügyeket. — A vármegyei rendkívüli közgyűlést, melyet Ilosvay Aladár h. alispán vármegyei főjegyző a mai napra összehivott. a vármegyei bizottsági tagokhoz külön értesítés szerint Nagy László főispán nem hagyja megtartani s azt a rendelkezésére álló minden eszközzel meg fogja akadályozni. — Károlyi István gróf folyó számlájára a Nagykárolyi Önsegélyző Népbankhoz a már kifizetett összegen felül 53,905 K 13 fillér lett tegnapig befizetve. — Vármegyénk központi választmánya tegnap délelőtt 11 órakor tartott ülésében bemutattatott a curia 5 rendbeli végzése, melyek közül az egyik Rubregh Bélát a képviselőválasztók névjegyzékébe felvenni rendeli, 4 végzés pedig felszólalások elutasításával foglalkozik. Bemutattatott továbbá a képviselőválasztók véglegesen megállapított névjegyzéke, melyek egy-egy példánya a belügyminiszterhez felterjesztetik, egy példánya a választókerület székhelyére kiküldetik, egy példány az illetékes közjegyzőnél letétbe helyeztetik, egy példány pedig a központi választmánynál marad. Végül a központi választmány a nagybányai képviselőválasztás határnapjául 1906. évi január hó 10-ik napját tűzte ki, a választókerület községeit két szakaszba osztotta be és a választást vezető bizottságot következőkép alakította meg: Választási elnök lett: Torday Imre, városi tanácsos, választási jegyző Dr. Weisz Ignátz ügyvéd. Helyettes elnök lett: Farkas Jenő felsőbányái polgármester, helyettes jegyző: Smaregla János városi aljegyző. Szavazatszedő küldöttségi elnök és választási elnök-helyettes Papolczy Béla birtokos Szinérváraljáról, helyettese Bárány Béla községi bíró Szinérváraljáról, szavazatszedö küldöttségi jegyző Kiss Miklós körjegyző Hideg- kutról, helyettese Imre Károly szerkesztő Felsőbányáról. — Királyi táblánk uj elnöke. A király Porubszky Jenőt, a pozsonyi ítélőtábla tanácselnökét, a debreczeni ítélőtábla elnökévé nevezte ki. — A helybeli régi kaszinó választmánya folyó hó 21-én délután tartott ülésében elhatározta, hogy meglevő házát, ha arra alkalmas vevő akad, eladja, vagy pedig a most Kudláék által bírt helyiséget bérbeadásra meghirdeti. Uj tagokul felvétettek: Károlyi István gróf, Czilli György, Dr. Gózner Elek, Horváth Ernő és Dr. Serly Jenő helybeli tagokul, Domahidy Sándor, Luby Béla, Luby Géza és Rébay Dezső vidéki tagokul. — Kilépés a szinikerületből. A szatmári szinügyi-bizottság folyó hó 19-én tartott ülésében elhatározta, hogy Szatmár városa a szinikerületből kilép s megbízta a polgár- mestert, hogy erről a kerületbe tartozó többi városokat, valamint a vidéki színészet országos felügyelőjét értesítse, a városi színházra pedig a pályázatot 1906. január 6-ra Írja ki. — Szép adomány a helybeli Kossuth- szoboralapra. Özv. Thuolt Istvánná szül. Lévay Anna bihari lakos, néhai Thuolt István negyvennyolezas honvédszázados özvegye és mint kisérő soraiban Írja, férjével együtt Kossuth Lajos imádója, Károlyi István grófhoz 1000 koronát; küldött a helybeli Kossuth- szoborra. — Uj közjegyző. Az igazságügyminiszter Dr. Sternberg Gyula helybeli lakos ügyvédet, közjegyző-helyettest, Fehérgyarmatra kir. közjegyzővé kinevezte. — A kath. legényegyesület Szilveszterestélyén saját helyiségében estét rendez a következő tárgysorozattal: 1. Horváth Jenő : A kereszt után. Szavalja: Gergely Mihály. 2. Dr. Schweighoffer János, az egyesület védőjének bevezető beszéde. 3. Humoros elbeszélések felolvasása. 4. Bán Aladár: Szilveszter-estén. Szavalja : Kukk Jenő. Kezdete este 7 órakor, melyre ezúton hívja meg az érdeklődő közönséget az elnökség. — Kilépés a szabadelvű pártból. Károlyi György gróf a krassói választókerület országgyűlési képviselője a múlt héten kilépett a szabadelvű pártból s ebbeli elhatározását a pártelnöknek bejelentette. — Kinevezés. A vallás- és közoktatás- ügyi miniszter Balogh Margit helybeli állami polgári iskolai segéd lan itónöt a X-ik fizetési osztályba rendes tanítónővé nevezte ki. — Szálloda, étterem és káveház megnyitás. Slriíler J. és fia bérlők f. hó 23-án nyitották meg a helybeli régi Központi Szálloda helyén egész újonnan felépített és fényesen berendezett szállodát, éttermet és kávéházukat. A szatmári honvéd-zenekar szebbnél-szebb darabokat adott elő a kávéházban, a hol a hangverseny esti 7 órakor vette kezdetét. A megjelent nagy számú közönség élvezettel hallgatta a honvédzenekar előadását és a kitűnő magyar konyhával, valamint a tisztán kezelt valódi alföldi borokkal és a kiváló pilseni sörrel nagyon I meg volt elégedve. — Meghívó. A magyar szentkorona 1 országai vöröskereszt-egyletének nagykárolyi fiókja 1906. évi január hó 5-én pénteken délután 3 órakor a városháza tanácstermében rendes közgyűlést tart, melyre a tisztelt 1 egyesületi tagokat meghívom. Dr. Serig Gusztáv egyesületi elnök. — Házimulatság. A kath. legényegyesület január 7-én házi mulatságot rendez saját helyiségében. Színre kerül „A kakas“ czimü rövid vígjáték, a melyben szerepelnek Kukk Mariska, Nyikulás Vilma, Boleman Margit, Serli Margit és Torna Katicza kisasszonyok. Egy legényegyesületi tag monológot szaval s utána kezdődik a farsang megnyitása táncz; czal. — Képviselöválasztók vármegyénkben. A tegnap végérvényesen összeállított jegyzékek • szerint vármegyénkben a képviselöválasztók ' száma 25,604, ebből esik: a nagykárolyi járásra 3395, a mátészalkaira 2,626, a fehér• gyarmatira 3,702, a csengerire 2,797, a krassóira 3,782, az aranyos-megyesire 3,152, a nagybányaira 2,383, végül a nagysomkutira 3,767 választó.
