Nagykároly és Vidéke, 1905 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1905-12-21 / 51. szám
NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE. Dr. Lúcz Ignácz. Városunk képviselőtestülete f. hó 17-én rendkívüli és alakuló közgyűlést tartott. Debreczeni István polgármester délelőtt 10 órakor a meglehetősen látogatott közgyűlést megnyitván, üdvözölte a megjelent képviselőtestületi tagokat. Napirend előtt Csipkés András képviselőtestületi tag ínterpellátiót terjesztett elő az iránt, hogy a polgármester miért függesztette'; ki a városháza kapualján levő hirdetési táblán a póttartalékosok behívására vonatkozó hirdetményt és indítványozta, hogy a kép-; viselőtestület a hirdetmény eltávolítását rendelje el. Polgármester hivatkozva a községi törvény 62. és 63-ik §-ára, mely szerint az elöljáróságot képviselő polgármester a vármegyétől kapott, illetve a hivatalos lapban Ilosvay Aladár helyettes alispán aláírásával megjelent rendeletet végrehajtani köteles, ezen meghagyással indokolja a kifüggesztést. Miután még Dr. Nemestóthi Szabó Albert képviselőtestületi tag azt fejtegette, hogy a belügyminiszter az anyakönyvi hivatalnak csak anyakönyvi ügyekben adhat utasításokat, de katonai ügyekben nem s nehézmé-1 nyezte azt, hogy a hirdetés az anyakönyvi hivatal hirdetési tábláján van kifüggesztve, Bordás Imre pedig tiltakozott az ellen, hogy a mostani kormánynak bármely rendelete végrehajtassák, a polgármester pedig állította, -hogy a felhívás nem az anyakönyvi hivatal hirdetési tábláján van kifüggesztve, hanem a közigazgatásin, polgármesternek az inter- pellátióra adott válasza tudomásul vétetett. Áttérve a napirendre, bemutatlatott a villamos-mű utófelülvizsgálatára s annak végleges átvételére vonatkozó bizottsági jegyzőkönyv. A képviselőtestület a bemutatott jegyzőkönyv tartalmát, a villamos-mű végleges átvételét és a biztosíték kiutalását tudomásul vette. Bemutattatott ezután a villamostelepen létesítendő fúrt kút létesítése ügyében polgármesternek a városi tanács és a pénzügyibizottság hozzájárulásával ellátott abbeli elő-1 terjesztése, hogy miután eddig 250 méter mélységre eszközöltetett fúrás, azonban eddig nem lehetett megfelelő vizet találni, adjon a képviselőtestület felhatalmazást arra, hogy a fúrás további 50 méterig foganatba vétessék s a villamos-mű terhére a már megszavazott 5000 koronán felül még 1600 K-át bocsásson a képviselőtestület a tanács rendelkezésére. A javaslat elfogadásával fel- hatalmaztatott polgármester arra, hogy a kútfúrást még 50 méter mélységre folytathassa, a további 1600 korona költséget a villamos-mű terhére engedélyezte a közgyűlés és felhatalmazta a városi tanácsot ezen ösz- szeg kiutalványozására. Következett ezután polgármester abbeli előterjesztése, hogy a képviselőtestület a nagykároly—mátészalka—csapi h. é. vasút menetrendjének megváltoztatása ügyében Írjon fel, minthogy sem a vonatközlekedés ideje, sem a vonatok száma városunk és vidéke érdekeinek meg nem felelnek. A képviselőtestület az előterjesztést elfogadta és megbízta polgármestert, hogy a menetrendnek a javaslat szerinti megváltoztatása, 2—2 I uj vonat beállítása és a motorforgalom mielőbbi behozatala iránt terjesszen elő kérelmet és a kérelem teljesítését szorgalmazza. Ezután bemutattatott a sertésvész elleni védekezés tárgyában alkotott szabályrendelettervezet, melyet a jogügyi- és pénzügyi-bizottság elfogadásra ajánlott. Csipkés András egy jelentéktelen változtatással elfogadta a javaslatot. Kán István azt az indítványt tette, hogy a javaslat ezúttal vétessék le a napirendről, kinyomattassék, a képviselőtestület tagjai között szétosztassék és egy másik közgyűlés napirendjére kitüzessék. Ezzel szemben Czilli György rámutatott a javaslat előnyeire, már most kívánta a javaslatot tárgyalni és azt elfogadásra ajánlotta, a maga részéről elfogadta. Polgármester erre a szavazást elrendelvén, 75 képviselőtestületi tag közül 40 a halasztó indítvány mellett, 35 pedig az azonnali tárgyalás mellett nyilatkozván, a többség véleményéhez képest a javaslat ezúttal a napirendről levétetett, kinyomatni, szétosztatni és egy más közgyűlés tárgysorozatába felvétetni határoztatok* Következett Papp István és társainak a Tompa-utcza, Sándor György és társainak a Téglaszin-utcza kövesúttal leendő ellátása iránti kérelme. A képviselőtestület a jogügyi-, pénzügyi- és építési-bizottságok javaslatának elfogadása mellett elhatározta, hogy ezen ügyekben az érdemleges határozathozatalt A vallási előadást táncz rekeszti be. Az egyik pásztor furulyát vesz elő iszákjából s bús nótára kezd, melyre a pakulárok mind tánczra kerekednek; az öreg sántitással, bo- torkálással jelzi agg korát, körbe oláhos hophosz-okat vagy „huppá zsuká, zicse To- dorice, si Bukure, si Juone huppá-zsukát“ kiáltoznak. Az ifjak félre állanak, a furulyás elhallgat, de az öreg mindaddig járja, inig kimerültén lerogy, amit természetesen vidám kaczaj kisér. A földön folyton mormogja: „Desztul, desztul“. (Elég, elég.) A szereplők aztán a kis templomot körülveszik s az ének újra fölzendül: „A szűz egy szép fiat szült, Kiért menybe öröm gyűlt, Pásztorok, pásztorok, örvendjetek, Szabaditó földre szállott, örvendjetek!“ Készületeket tesznek az indulásra, ami persze hosszadalmas, hogy ideje legyen a háziaknak az ajándékokat összeszedni. Vonatkozást is tesznek arra: „De bizony mi itt hiában nem jártunk, Jó szemeket Tét ránk gazdasszonyunk. Lészen nekünk kolbászunk és májasunk, Csak azt várják, hogy tarisznyát mutassunk * Fölveszik a templomot s úgy tesznek, mintha sietve indulni akarnának s vígan hangzik a dal: „Hallod-e te jó gazda, Eressz minket utunkra. Az Istennek áldása Szálljon a te házadra!" Ezalatt behozták már a bort és a hófehér kalácsot s a háziak gazdagon megvendégelik őket. Egy s más az iszákba is jut. így ellátva, elindulnak, hogy a legközelebbi vendégszerető ház újra tárt ajtóval fogadja be őket. S ez a vallási színjáték néha eltart Karácsony estétől Szilveszterig. A résztvevők sokszor gazdagon megterhelve térnek vissza falujokba. -&• G. ezúttal mellőzi, felhívja a polgármestert, hogy az összes eddig ki nem kövezett utczák kikövezésére vonatkozólag tervet és költség- vetést készíttessen és ezek beterjesztése után fogja a rendelkezésre álló anyagi erők figyelembevétele mellett a kikövezendő utczák sorrendjét megállapítani. Polgármester most az elnöklést Hetey Ábrahám főjegyző, helyettes polgármesternek adta át. Ezután bemutattatott a helybeli izr. nőegyletnek a népkonyha részére 600 korona segély megszavazása iránti kérelme. A képviselőtestület a tavalyi segély mérvéhez képest 450 koronát ezen idényre is megszavazott és kifizetni rendelt. A m. kir. állatorvosi főiskolának a diákotthon és diákasztal segélyezése iránti kérelme saját hatáskörében leendő elintézés czéljából a városi tanácsnak kiadatott. Ámán János városi rendőrnek kérelmére végkielégítésként egy évi fizetésének megfelelő 480 K megszavaztatott és az tizenkét egyenlő havi részletben kifizettetni rendeltetett. Eközben polgármester álvevén az elnökséget, a gyűlést — hogy az alakuló közgyűlés megtartható legyen — 15 perezre felfüggesztette. Ekkor Ilosvay Aladár helyettes alispán éljenzés közepette az elnöki széket elfoglalván, az alakuló közgyűlést a községi törvény 53-ik §-ára hivatkozva megnyitotta és a f. évi november hó 23-ikán megtartott választásra vonatkozó választási elnöki jelentés, valamint a lemondások, nyilatkozatok és megbízások alapján összeállított választott képviselőtestületi tagok és virilisek névjegyzéke felolvas- j tatván — tudomásul vétetett s elnök a képviselőtestületet inegalakultnak kijelentette, s miután Debreczeni István polgármester az uj képviselőtestületet üdvözölte és kérte, hogy a város ügyei iránt tartsa meg az érdeklődést, hogy a város előhaladhasson és fejlődhessen, elnöklő főjegyző a jegyzőkönyv hitelesítésére Dr. Adler Adolf, Bunda Miklós,' Csipkés András, Merts János és Schusteritsch Ferencz képviselőtestületi tagokat felkérvén, a közgyűlést befejezettnek nyilvánította. Ezután polgármester a közgyűlést ismét megnyitotta és folytatta a tárgyalást. A rendörlegénységnek és a hajdúknak drágasági pótlék engedélyezése iránti kérelmét a képviselőtestület — megfelelő alap hiányában — teljesíthetőnek nem találta. Bélák Biri nagykárolyi illetőségét a képviselőtestület el nem ismerte. Dr. Váczi Lajos fényutezai telkéből utcza- terfilethez csatolt 6'88 Q in. terület telek- részlet kártalanítási árát | l-méterenként 3 koronában megállapította. A Kölcsey-ulczai 9-ik népsorszámu teleknek szinkörépités czéljára leendő megvétele kérdése következtén polgármester — mint takarékpénztári igazgató — ez ügyben érdekelve lévén, az elnöklést helyettes polgár- mesternek adta át azzal, hogy a takarék- pénztár igazgatósági és felügyelő-bizottsági: tagjai ez ügyben nem szavazhatnak. A szavazás megejtetvén, a jogügyi- és pénzügyi-1 bizottsági javaslat, vagyis a megvétel mellett szavazott 45, ellene 21 képviselőtestületi tag, összesen 67, minthogy pedig határozathozatalra ez ügyben illetékes számú tag nem volt jelen, ezen ügy ujabbi tárgyalása a jövő hó 21-én tartandó gyűlésre újból kitüzetett. Következett ezután Kovács Dezső dr. és N. Szabó Albert dr. indítványa a Kölcsey- utcza rendezése tárgyában és előterjesztés ezen utczaszabályozási vonalának megállapítása iránt. Az indítvány az volt, hogy határozza el a képviselőtestület, miszerint a Kölcsey-utczát meghosszabbítja, a Kalina-féle ház pedig ezúttal ne érintessék. A jogügyi-, pénzügyi- és építési-bizottság az indítványt úgy egészítette ki, hogy a meghosszabbítás a Kacsó-féle és szemben a Kalós-féle házak vonalának meghosszabbítása irányában tigy eszközöltessék, hogy a Hajduváros a Kölcscy- utczával egyenes összeköttetést nyerjen, miért is polgármester utasittássék, hogy az ezen terv keresztülvitelére vonatkozólag szükséges adatokat szerezze be, tervet és költség- vetést készíttessen s azt a képviselőtestületnek mutassa be. Kovács Dezső dr. csak elvben kérte a szabályozást elhatározni, de elfogadja a jogügyi-, építési- és pénzügyi-bizottságok javaslatát, hangsúlyozza azonban, hogy most a szabályozás kevesebbe fog kerülni, mint került volna, ha a színkört a Kölcsey-utcza végére helyezték volna, mert csak a Gáspár- féle telket kell egészben kisajátítani, a Bik- falvy-féléböl csak egy kis rész kell, a Kalina- i féle pedig egyelőre elmarad. Ha tehát a ; Báthory és Jellinek-fele utczanyitási alapokat ideforditjuk, csak legfelebb 2000 koronára ' lesz szükség, hogy ezen szabályozás keresztülvitessék és ezáltal ezen városrész fejlődése elösegittessék. Borody György tiszti, ügyész először a költségekkel akarna tisztában lenni, mielőtt ez ügyben határozatot hoz a képviselőtestület. Papp Béla azt vitatta, hogy a költségeket csak akkor lehet tudni, ha először a vonal kijelöltetett, mert csak ekkor lehet tudni, mely terület kisajátítására van szükség, polgármester csak direkeziót kíván ma adni a költség kiszámítására. Szabó Albert dr. helytelenítette azt, hogy a városrészek mintegy irigykedve egymásra, ezért nem akarják a szabályozást megszavazni. Végül, minthogy polgármester hangsúlyozta azt, hogy ezúttal érdemleges határozatról nincs szó, a képviselőtestület a jogügyi, pénzügyi és építésügyi bizottság javaslatát elfogadta, polgár- mester azt elfogadottnak kijelentette s a jegyzőkönyv hitelesítésére az időközileg eltávozott Bunda Miklós képviselőtestületi tag helyére Kaufmann Márton képviselőtestületi tagot és az alakuló közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítőit felkérvén, a közgyűlést befejezettnek nyilvánította és berekesztette. ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS, Lapunk 1906. január hó 1-ével XXIlI-ik évfolyamába lép. Egy vidéki lap életében, mely csak a maga szűkre szabott működési körében szolgálhatja a közérdeket, ez a szám sokat jelent. Jelenti azt, hogy a nagy közönség — talán nem egészen érdemetlenül támogatta lapunkat, midőn fenállásának közel negyedszázados évfolyamát érheti meg. De jelenti másrészről azt is, hogy lapunk kitűzött czélját mindenkor híven szolgálta, igyekezett megfelelni azon hivatásának, melyet megalapításakor vallott, hogy tudniillik általános közérdekű kérdéseken kívül különösen Nagykároly város szellemi és anyagi előrehaladásán önzetlenül, fáradhatatlanul működjék. Büszkén tekintünk végig eddig megfutott pályánkon, mert ha városunk haladását, fejlődését látjuk, önérzettel mondhatjuk, hogy ennek előidézésében, közintézményeink létesítésében mindenkor kivettük a magunk részét s a sajtó hatalmával igyekeztünk a nagy közönség előtt sok oly közérdekű kérdést megérlelni, melyeket most már megvalósítva is látunk. És midőn olvasóközönségünk bennünket ebben a munkánkban támogatni szives volt azzal, hogy e lap fenállását lehetővé tette, ezt a támogatást jövőre is kérjük a magunk részére, mert kitűzött czélunkat: e város érdekeinek előmozdítását fogjuk továbbra is szolgálni abban az irányban és oly elvek követése mellett, mint azt eddig tettük. Vezető czikkeinkben minden személyeskedéstől menten, igyekezni fogunk jövőre is, minden köz és a várost érdeklő ügyeket alaposan megvitatni s különösen arra törekedni, hogy módokat és eszközöket találjunk, eszméket szolgáltassunk városunk polgárainak anyagi fellendítése érdekében. Lapunk rendelkezésére fog állani jövőre is mindazoknak, kik közkérdésekkel kivannak foglalkozni, hely adva az ellenvéleményeknek is. Tárcza rovatunkat igyekezni fogunk jövőre is azon a színvonalon tartani, melyen eddig állott, s munkatársaink nevei, kik mindannyian a közönség régi ismerősei, — garancziát nyújtanak arra, hogy ezen ígéretünket beváltani is tudjuk. Hírrovatunkat továbbra is igyekezni fogunk élénkké tenni s a megtörtént eseményeket híven közölni. Midőn ismételve kérjük, hogy az eddigi bizalmat közönségünk velünk szemben továbbra is előlegezni szíveskedjék, maradtunk tisztelettel A „NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE" szerkesztősége és kiadóbivatala. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre .... 8 korona. Félévre ........................4 „ Ne gyedévre .... 2 „ Községi jegyzők és tanítóknak egész évre 6 korona. mindazon sok növény és állat, melyek a földet benépesítik. De aztán ismét csak felmerül a kérdés, hogy hát azok a legegyszerűbb organizmusok. a monerák, az amoebák, ezek az egysejtű, de élőlények miként keletkeztek? Hogyan lett az élettelenből élő ? Erre még csak három felelet lehetséges. Vagy elfogadjuk, hogy azok tényleg teremtettek, s talán még ma is teremtetnek. Ámde ezzel csak a teremtés fogalmát egyszerűsítjük, s vele mit sem nyerünk. Ez a hit dolga, s tudományos búvárkodás tárgyát nem képezheti. Vagy azt gondoljuk, hogy azoknak is voltak és vannak csirái, magvai. Ámde még ezek sem keletkezhettek itt a földön, mert hiszen a föld valamikor izzó állapotban volt, olyanban a mi minden szerves életet megsemmisít. Tehát valahonnan más világokból kerülhettek ide. És valóban voltak, akik azt gondolták, hogy azok talán a földünkre hulló meteorokkal jutottak hozzánk. Ezzel is azonban a megfejtést csak eltoljuk, mert hiszen tovább kérdezhetjük, hogy hát őshazájukban miként keletkeztek ? Nem marad azért más, mint megint a generatio aequvoca a mai felfogás szerint. Szerves testek önkényt való keletkezése szervetlen anyagokból. Csakhogy önkényt, azaz oknélkül a természetben semmi sem történik. És az okok? Ezeket a tudomány igazában nem ismeri. Sejtelem van, többféle is. Ilyen mindjárt az elektromosság. Már Galvani a 18-ik század végén az elektromos áramok felfedezője, azok keletkezését az állati test működéséből magyarázta. Ezt azonban Volta csakhamar fényesen megczáfolta. Jaeger pedig Dubois- Reymondra hivatkozik, aki szerint az ideges izomszálak protoplazmáinak, ennek az állati és növényi testben előforduló, ősréginek tekintett sajátságos anyagnak életjelenségei elektromos természetűek. Képet is alkot a folyamatról magának, de nem eléggé világosat. Meglehet azonban, hogy végre is ezen az utón fogunk a kérdés nyitjához jutni, a mennyiben ma már a rádiumból nyert, s másnemű sugárzás tanulmányozása folytán, az elektromosság mindinkább mint egyetemes erő tűnik fel, s a fizikusok arra törekszenek, hogy a többit mind ezzel tegyék kapcsolatba. Azt már megállapították, hogy a fény az elektromosság egyik formája, s több fizikus jelenleg az atomok alapelemének tekinti. Felette érdekes és idevágó felfedezés hire is járta be csak nemrég a világot. Burke cambridgei egyetemi professzor azt állítja, hogy sikerült mesterséges életet létrehoznia oly módon, hogy rádiumot és sterilis bouillont, petementes főtthúslevet hozott össze kémcsőben, a mire aztán abban apró gömb- alaki! testecskék radiobák keletkeztek és életre is keltek, mert más rádiummentes bouillonba helyezve tovább fejlődtek; a miből az következik, hogy a rádium szerepe reájok nézve xsupán az életreébresztés volt. Ha a hir igaz, amit azonban csak nagy fentartással szabad annak venni, akkor az élet titka meg van fejtve, mert analógia révén feltehető, hogy ugyancsak a rádium termékenyítette meg valamikor a rettenetes hőség folytán sterilizált földtekét is. Mig azonban teljes bizonyosságra nem jutunk, addig a probléma tovább is az marad, s mellé a tudomány csak a meg nem fejtett kérdések kérdőjelét teheti. Képviselőtestületünk közgyűlése.
