Nagykároly és Vidéke, 1905 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1905-12-14 / 50. szám
TsbrsadLsLlirÄi, sze^pirocä-SLlrsnLi és iszrao.eretterjesz'C© 1c.Letilsu^. NAGYKÁROLY VÁROS HIVATALOS HIRDETÉSEINEK KÖZLÖNYE. Megjelen minden csütörtökön. Előfizetési árak: Egész évre .................8 kor. Negyedévre..................2 kor. Fé lévre..........................4 kor. Egyes szám..................20 fill. Kö zségi jegyzők és tanítóknak egész évre 6 kor. Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal: Széchenyi-utcza. 37- szám. (A Zárdával szemben). Bérmentetlen leveleket előttünk ismeretlentől nem fogadunk el. Hirdetések jutányos áron közöltéinek. Nyilttér sora 40 fillér. — Kéziratok nem adatnak vissza. Városi párt. Laptársunk a „Szatmárvármegye“ legutóbbi számában egy igen érdekes és létesülése esetén városunk jövőjére nézve nagy hatással bíró eszmét vetett fel, „a városi párt“ megalakításának eszméjével. A mint e czikkböl olvassuk, már az előkészítő lépések is meg vannak téve arra nézve, hogy a jövő év elejétől kezdve, a városi képviselőtestületben tárgyalás alá kerülő fontosabb ügyeket a képviselőtestület tagjai összegyűlve egyes értekezleteken megvitassák, az egyes ügyek mélyébe hatolva, teljes felvilágosítást nyerjenek ezeknek mikénti állásáról, úgy, hogy midőn az érdemleges határozathozatal ideje elérkezik, mindenki teljes tudatában legyen annak, hogy szavazatát mire adhatja és adja. De a czikk írója a fentieken kívül még ezen értekezletek hatáskörébe utalja városunk anyagi és szellemi elö- haladásának már égető szükségességét képező kérdését is. Ezt úgy véli elérni, hogy a városi párt megalakításával annak tagjai az értekezleteken eszméket fognak felvetni, melyeket alapos megvitatás után — helyeseknek találva, megvalósítani is igyekeznek. Midőn hangsúlyozzuk, hogy ennek a kérdésnek felvetése immár a tizenkettedik órában történt s legfőbb ideje annak, hogy az ige testté legyen, a magunk részéről a legmelegebben támogatjuk ezt az egészséges eszmét s városunk jól felfogott érdekében kívánjuk a „városi párt“ megalakítását. Nem egyszer tettük már szóvá lapunkban azt a végtelen közönyösséget, mely városunk mindenféle közügyeiben immár állandóvá lett. Többször panaszkodtunk, hogy a képviselőtestület tagjai a legfontosabb közérdekű kérdéseknél, mint például költségvetés, zárszámadás tárgyalása, stb., vagy nem jelennek meg, vagy pedig ha ott is vannak, a szavazáson kívül egyebet nem tesznek. Alig három-négy képviselőtestületi tag felszólalásai dominálják éveken keresztül az üléseket. Ha ennek okát keressük megtaláljuk abban, hogy mint laptársunk czikkirója írja „a képviselőtestületi tagok a szőnyegen levő tárgyat nem ismerik és nem ismerhetik kellőleg, mert az a pár perez, mely alatt az illető előadó úgy, ahogy ismerteti az ügy állását és maga az előadói vélemény sem elegendő arra, hogy azok, kik ez ügyben határozatot hozni hivatvák, a tárgyat azonnal alaposan megismerhessék és arról véleményt mondhassanak“. Tökéletesen igaz. Hány oly igen fontos ügy kerül tárgyalás alá, melyet az előadó csupán a tanács, vagy a pénzügyi, vagy más szakbizottság véleményének kivonatos ismertetésével bocsát döntés alá anélkül, hogy annak lényegéről a pénzügyi vagy más szak-j bizottság és a tanács tagjain kívül másnak sejtelme volna. Sőt egyes fel- szóllalók is azzal nyugtatják meg a képviselőtestület tagjait, hogy abban vagy ebben a bizottságban megtárgyaltak^ az ügy, tehát lehet nyugodtan szavazni. Kérdjük, vájjon egy költségvetést, egy zárszámadást, egy kisajátítási tervet, egy szabályozási tervet vagy egy szabályrendelet tervezetet lehet-e egy pár perez alatt alaposan megvitatni? Igaz, hogy a zárszámadás, költségvetés, szabályrendelet tervezetek nyomtatásban megküldetnek a képviselőtestület tagjainak s azokat otthon át lehet tanulmányozni, de igen sokan vannak, kik a számtalan rovatos kimutatások útvesztőiben eltévednek s kedvüket veszítik azokat tüzetesen átnézni, vagy talán nem is rendelkeznek azzal a kellő szakértelemmel, melyet az ily ügyek alapos tanulmányozása igényel s igy azután kellő előkészülés nélkül kénytelenek az ily ügyek tárgyalását végighallgatni. Az is igaz, hogy az egyes ügyek előzetesen a tanácsban és a szak- bizottságokban is megtárgyaltalak. De abban a szakbizottságban alig nehány tag vesz részt és bár a képviselötes- j tület által választott tagok bizonyára a j város érdekeit képviselik, mégis a képviselőtestület összes tagjai s a város jól felfogott érdekei követelik azt, hogy mindazok, kik ennek a több ezer szánul adófizető polgárság bizalmából a képviselőtestületben helyet foglalnak, a város ügyeiről kellő tájékozottsággal bírjanak. Ezeket volnának hivatva pótolni a városi párt gyűjtő elnevezés alatt tartandó előzetes értekezletek. Ezeken az értekezleteken minden egyes felmerülő ügyek legapróbb részleteiben megtárgyalva, kellő szakvélemények meghallgatása után kialakuló vitában könnyen lehet lelkiismeretesen s mindenkinek saját meggyőződése szerint elbírálni s azután a képviselőtestület ülésein dűlőre juttatni. Ezen értekezletek csak előnyére válnak a közügynek, hivatva lesznek az eddig uralkodó nemtörődömségnek és közönyösségnek véget vetni s egy, a város mindenféle ügyeiben teljesen otthonos képviselőtestületet alakítani. De ezen feladatán kívül a városi pártra még egy igen fontos és valóban a város jövőjét biztositó feladat vár. Mint az említett czikk Írója Írja, „nálunk alig történik valami a városi polgárság vagyoni viszonyainak fellendítése érdekében és nem látunk komoly törekvést a polgárság anyagi és szellemi jólétének előmozdítását ezélzó intézmények létesítésére“. Hát bizony ez is igaz! Csak nemrégiben mutattuk ki, hogy városunk a hasonló városok között a legjobban van pótadóval megterhelve. Elismerjük, hogy nagyon el voltunk maradva és sokat kellett pótolnunk. Elismerjük, hogy az alkotások áldozatokat igényeltek és áldoznunk kellett. Tudjuk azt is, hogy még sok a teendő. De nem egyszer hangsúlyoztuk, hogy mi az áldozatok terén elmentünk a legszélsőbb határig, melyet túllépnünk már nem szabad ! Városunk jövője, adófizető polgáraink legéletbevágóbb érdekei követelik, hogy most már átlépjünk arra a térre, hogy bevételi forrásokról gonTÁ RCZ A. Dalaimból. i. Házam előtt az akáczfa kiszáradt, Egyre tépi szivemet a búbánat; Összetépte, széjjeldúlta telkemet: Azt a szép lányt, azt a barnát Elfeledni nem lehet! Aranyvirág kendőjébe beszöve, Még csak, még csak hírt sem hallok felőle ! Megrabolnám pedig érte az eget, Mert azt a szép barna leányt Elfeledni soha, soha nem lehet! II. Osztóméi engem, hogy daloljak, Biztattad csüggedt lelkemet; Hidd el! hogy ily zilált kedélylycl Szépen dalolni nem lehet. Fenn szárnyaltam a csillagok közt Vidám kedélylyél hajdanán S az Ideált mig ott kerestem: E sáros földet itt hagy ám. Alázuhanva a magasból, Megszűnt az ének és a dal, Hogy engem ismét dalra keltél: Tiéd, tiéd a diadal! III. Őszi tájnak hervadása Sr a virágnak elhalása Úgy meghatja telkemet! Hervadó bús őszi tájon Merengek az elmúláson S szállni érzem lelkemet. Szállni érzem messze tájra, Egy sokkal szebb, jobb világba, Oda, hol nincs hervadás. Oda, hol vágyak, remények Teljesülnek . . . s szebb az élet S nincs fájó szívdobbanás. Fenn az égben szebb az álom, Mosoly fénylik a virágon És e mosoly Istené! Mért szeressem én e földet ? Itt varrják meg szemfedömet. . . Fölfelé!. . csak fölfelé!. . . (Kölese). Kása Ede. eső. Irta: Pozsoiiyi GáToor. III. Mondottam, hogy Földünk gömb. Képzel- |jünk a Föld valamely pontján egy vízszintes vonalat. Ez annál jobban távozik a Föld színétől, mennél hosszabb. Ugyanaz történik az egyenlítő fölé magasra jutott s onnan a j sarkok felé induló légtömegekkel, melyek j vízszintesen indulván, irányukat a tehetetlenség törvénye szerint megtartják s a Föld ! színétől mindinkább távoznak, más szóval | emelkednek. Ámde ugyanaz a sors éri a J sarkokról az egyenlítő felé haladó légtöme- ; geket is. A két légáram bizonyos feltételek i mellett körülbelül a 40-ik párkörön fönt a magasban találkozik, összetorlódik és eként 1 ott a magas légnyomást okozza. Az észak ! felé induló felső áram medre a mindinkább I összehajtó meridiánok miatt különben is ' mintegy szűkülve már azért is összetorlódik | és a nálánál ritkább levegőbe kerülve lefelé törekszik. A megtorlódon levegő tehát leszáll [s nagyobb része a Föld színén mint észak- , keleti passzát visszaindul az egyenlítőhöz, a I többi mint délnyugati, vagy épen mint nyugati szél tovább folytatja útját az északi | sark felé. Most már csak egy kérdés vár megol- I dúsra, az t. i., hogy a nyugoti szelek hogyan j okozzák az északi félteke mérsékelt övének | viharait, melyeknek kísérője a nagy területeket öntöző, tartós eső ? A nagynyomású övtől kezdve a levegő | az északi sark felé törekszik és igy megint | előáll annak a szüksége, hogy ama légtöme- ! gek egy része visszaforduljon. De hogy ezt megtehesse, a szélnek előbb fel kell emel- í kednie a magasba s a légtengert fel kell ! duzzasztania. Azt meg is teszi s eközben alaposan felforgatja a légkör állapotát, létrehozva azokat az óriási örvényeket, melyeknek cziklon forgó-vihar a nevük. A cziklon rendszerint óriási területeken tombol végig. Közepén kicsiny a légnyomás s a szélei felé egyre nagyobbodik. A cziklon széleiről közepe felé rohanó levegő itt felmelegedik, az örvénytől mintegy felszivatik és az emelkedés okozta hülésből eredő megsürüsödés következménye a bő eső. A cziklon lényegét ma már teljesen ismerjük, ismerjük szülőföldjét, pályáját, mely nagyjában összevág a Golf-árammal. Hanem, hogy mi a cziklon tulajdonképeni végoka, vagy hogy miért keletkezik a Föld egyik helyén inkább, mint egyebütt: ezekre a kérdésekre még nincsen biztos feleletünk. Hozzánk rendesen Észak-Amerikából látogat el az Atlanti-oczeánon át. Előrenyomulásának iránya tehát nagyjából keleti s mert gyakran meglehetősen sűrűn indul egyik a másik után és halad majdnem ugyanazon az utón, azért tudják különösen Európa nyugati országainak meteorologia intézetei a következő napra szóló időjárási bulletineket naponként közölni. Az időjóslatok nagy része beválik, de bizony gyakran megesik az is, hogy az időjárás nem tiszteli a hivatalos jelentéseket. Ennek az az oka, hogy az Észak-Amerikából mi felénk induló cziklonok egynémelyike végelgyengülésben kimúlik, másik meg a szokott útról észak felé, magasabban fekvő vidékre kalandozik el. Mindezektiiissthy Zo/fítn f ényképéftatneh liossntli-iitcza 5-ik sxamii saját hazánál kizárólag e czélra épített gyönyörű szép műterme öltözöszobával s az állandóan nyitott remekszép képcsarnokkal — teljesen elkészült s úgy a helyi, mint a vidéki n. é. közönség rendelkezésére áll.
