Nagykároly és Vidéke, 1905 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1905-02-09 / 6. szám

p

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE.

minthogy a miniszteri geológusok szerint nálunk felszökő viz 400 méteren erről nem lesz kapható s igy egy artézi-kut létesítése legalább 40,000, kettőé 80,000 K költségbe kerülne, a mit városunk — minthogy a mostani közkutak a vízszükségletet fedezik s igy az életszükséget nem képez — a jelenlegi viszonyok között megvalósi- j tani nem bir s igy az artézi kútra lekötött összegre ez idő szerint szükség nincs; minthogy továbbá az állandó szinház-alap felhasználása ellen azok, kik azt összeszedték, valószínűleg kifogást nem emelnek, minthogy végül a Bátori Bertalan és Jelűnek Rozália által tervezett utczanyitás valószínűleg soha megvalósulni nem fog, s igy ez az alapítvány felsőbb hatósági engedéllyel esetleg az örökösök beleegyezésével felhasználható lesz, ezen ösz- szegböl a színkör felépítése szerinte megvalósítható, ha a Strósz-féle telket a helybeli Takarékpénztár-Egyesülettel 11 év alatt kamat nélkül 2000 koronás, illetve az utolsó évben 1000 koronás részletekben fizetendő, összesen tehát 21,000 korona vételárért megvesszük, mely vételár fedezetéül szolgálna első sorban az államtól nyerendő 6 egyenlő 2000 koronás évi részletekben kifizetendő segély s hat év után a város fizetne 4 éven át 2000, egy éven át 1000 korona vételár hátralékot, ha ez az összeg más utón előteremthető nem lenne.

Papp István a színkört a Kölcsey- utcza végén kisajátítás által megszerzendő telekre óhajtotta felépíteni, ezen indítványt Schnébli János postafönök is pártolta, mig Bordás Imre a konyha- piaczot tartaná alkalmas helynek, mert akkor a telekért nem kellene fizetni. Ezzel szemben lapunk szerkesztője kimutatta, hogy a színkör számára a legalkalmasabb hely a Polgári kaszinó melletti Strósz-féle telek, mely fedett folyosóval a kaszinóval is összeköthető s akkor a fűthető színkör tánczmulat- i Ságokra is alkalmas lenne, s minthogy bármely más telek is pénzbe kerül s kedvezőbb fizetési feltételeket mint a Takarékpénztár-Eegyesület nyújt sehol nem fog a város kapni, feltétlenül e' vételt tartja a legkedvezőbbnek, azért is, mert ezen a telken a színkör már ez évben felépíthető, ennek felépítése pedig a városnak elengedhetetlen kötelessége.

Polgármester bárha szintén ezen nézetet vallotta magáénak, nem tett kifogást az ellen, hogy a Kölcsey-utcza 1 végén kisajátítandó telkek is tervbe vétessenek, a konyhapiaczot pedig azért kéri kihagyni, mivel a piacztér a vásárvámnak az uradalmat illető része megvételével lenne csak megszerezhető s ez hosszas idő kérdése. Ennélfogva polgármester kijelentette, hogy a kérA bölcselet ködös honát bejárod S „Halhatatlanság“ kétkedésbe ejt; Mindazáltal mohóan issza szád a Humortól pezsgő, habzó telt kehelyt. Csikóbőrös kulacsból ha kortyantasz:

A bú és gond azonnal elkerül . . .

S a vén leány-pártát megunt Dorottya Lantod hangjain tánczra penderül.

Ma a dalnok — ki milliók keservét Osztja, érzi sok milljók bánatát —

Ittasulva az Ihlet serlegétől,

Szentelt kobzának könnye hangot ád.

S e hang neved viszi, ragadja messze... Mohos század könyvébe Írja bé:

Örök élet a költőnek jutalma,

Örök élet minden nagy szellemé!

Óh, nagy költő ! hogy álmod megzavartam, Csekély paránynak — engedd meg nekem; Fény derengje sírod éjjelét be,

Fény derengjen e szép nemzeten.

Mely nyelvén hordoz csendben és viharban, Mert dalodban örök a báj s varázs;

Te élsz ! mig nyelvünk zeng e szép hazában S babérodat nem éri hervadás !

déses telektulajdonosokkal tárgyalni fog, velük esetleg a szerződést megköti és azt a képviselőtestület elé terjeszti.

Ezek után a képviselőtestület — dicséretére legyen mondva, egyhangúlag — kimondotta, hogy a nyári színkör felépítését szükségesnek tartja, annak felépítését elvileg elhatározta, utasítja polgármestert, hogy az idevonatkozó tervet és költségvetést készíttesse el, a színkör építés alapján a conver- tálásból, a szeszfogyasztási pótadóból, az adóvisszatéritésekböl rendelkezésre álló összegeket és az állandó színházi alapot már most megjelöli, utasítja továbbá polgármestert, hogy a kisajátítandó lelkek tulajdonosaival a szerződést kösse meg s a telekvétel, törzsvagyon elidegenítés valamint a két utczanyitási alap felhasználása kérdésének tárgyalására 30 napra rendkívüli közgyűlést hívjon össze.

A jogügyi és pénzügyi bizottság előterjesztése alapján a képviselötestü- j let ezután Nagy Antal adóügyi taná- j esős részére évi 400 K személyi pótlékot szavazott meg, úgy azonban, hogy az a nyugdíjigénynél figyelembe vehető nem lesz. Utasította ennélfogva a képviselőtestület a tanácsot, hogy ezen összeget a folyó évben az előre nem látható kiadások rovata terhére utalványozza, a jövőre nézve pedig a költségvetésbe vegye fel.

A városi hatóság kezelése alatt álló pénztárak pénzkészleteinek gyümölcsöző elhelyezése tárgyában névszerinti szavazás utján egyhangúlag elhatározta a képviselőtestület, hogy ezen pénzeket elsősorban magánosoknál az előirt biztosíték mellett kell elhelyezni s az el nem helyezhető pénzért államilag biztosított értékpapírok vásáro- landók, a rendes forgalomra szükséges összegek pedig a helybeli négy pénzintézetnél egyenlő arányban helyezen- dök el s ezen határozat egy újabb határozat jogerőre emelkedéséig érvényesnek kimondatott.

Ugyanígy intézkedett a képviselő1 testület a gyámpénztár pénzkészletének gyümölcsöző elhelyezése tárgyában.

A svábrészi birtokosság megkeresést intézvén a képviselőtestülethez az általa használt s a város nevén álló nagykárolyi 144. sz. telekjegyzököuyv ben felvett ingatlannak telekkönyvi át-1 engedése iránt, a képviselőtestület ezen kérdés tárgyalását a márczins hó 12-én i tartandó rendkívüli közgyűlés tárgysorozatába felvenni rendelte.

A nagykárolyi 266. számú tjkvben 302. hr. sz. alatti (Honvéd-utcza 5-ik számú telek) belsőségnek utczaszabá- lyozás czéljaira leendő kisajátítása ügyében utasította képviselőtestület a polgármestert, hogy a szerződést a tulajdonossal kösse megs azt a márczins hó 12-én tartandó rendkívüli közgyü- I lésnek jóváhagyás végett mutassa be.

A városi szolgaszemélyzet kérelme folytán ezeknek a folyó év január — május hónapokra, vagyis 5 hónapra egyenként összesen 25 korona drágasági pótlékot engedélyezett a képviselő- testület, a mi összesen 1,110 koronát 1 tesz ki s ebből 925 koronát a házi...... -L-i.«.

j pénztárból az előre nem látható kiadásokra előirányzott összegből, 50 koronát a közmunkapénztárból, 125 koronát pedig a vámosközűt terhére kiutalni rendelte.

A városba települt következő egyéneket: Alföldy Imre, Balázsi Kálmán, Berényi Imre, Czier Ignácz, Czier Vendel, Csernus József, Eberszii Pál, Fisch- mann József, Fógel Leb, Frimmer Ede, Holéczy Gyula, Katz Adolf, Kiss Péter, Kolacsni Venczel, Mórent Gusztáv, Neumann Menyhért, Pongrácz János, Puskás István, Rózenfeld Lajos, Sóvágó Antal, Schwarcz Adolf, Szeghö Ödön, Tóth Lajos, Tadler János, Dr. Váradi János, Wieser Miklós a város kötelékébe felvettnek elismerte a képviselőtestület és kötelezte őket, hogy a szerkezeti szabályrendelet értelmében települési dij fejében fejenként 24 koronát, illetve 10 koronát 15 nap alatt és végrehajtás terhe mellett a városi pénztárba fizessenek be.

A folyó évi január havi pénztárvizsgálati jegyzőkönyv bemutattatván, minthogy különös intézkedés szükségessége fenn nem forgott, az irattárba tenni rendeltetett.

Végül tárgyaltatott Dr. Adler Adolf képviselőtestületi tag indítványa, hogy a városi adótanácsosi állás üresedésben létele által megtakarított összegből 2üO korona az elbocsátott lámpagyuj- tóknak segélyképen kiutalványoztassék. A képviselőtestület —- a pénzügyibizottság javaslatának megfelelöleg — az indítványt nem fogadta el, mivel az elbocsátott lámpagyujtók igényét azzal kielégitettnek találta, hogy azoknak — noha csak november végéig voltak alkalmazásban — deczember havára is kiadta a fizetésüket.

Ezzel a közgyűlés tárgysorozata ki lévén merítve, polgármester a jegyzőkönyv hitelesítésére Dr. Adler Adolf, Juhász Imre, Papp István, Schusteritsch Ferencz és Szokolovszky Lajos képviselőtestületi tagokat felkérvén, a közgyűlést befejezettnek nyilvánította.

HÍREK.

— Személyi hirek. Gróf Károlyi István, választókerületünk országgyűlési képviselője, folyó hó 3-án a reggeli gyorsvonattal a fővárosba utazott. — Nagy László vármegyénk alispánja vasárnap a reggeli gyorsvonattal a fővárosba utazott s onnan tegnap a reggeli vonattal érkezett haza.

— Prohászka Ottokár dr. egyetemi tanár, az Oltáregycsület hangversenyén való közreműködés czéljából folyó hó 5-én, vasárnap a délutáni gyorsvonattal érkezett körünkbe. Fogadtatására mintegy 25 tagból álló társaság jelent meg a vasúti indóháznál, hol Varjas Endre főgimn. tanár, az Oltáregyesület igazgatója meleg szavakkal üdvözölte a körünkbe érkezett nagyhírű tudóst. A társaság azután magánfogatokon a kegyesrendiek lársházába kisérte a tudós tanárt, ki a társháznak volt kitűnő szívességgel látott vendége.

— A „Protestáns Társaskör“ folyó hó 3-án tartott választmányi ülésében egyhangúlag elhatározta, hogy szokásos évi bálját az idén márczius hó 4-én a farsang végén tartja meg. A mulatság előkészítésével a kör tisztikara és nagyszámú rendező-bizottság bízatott meg. így már jóelöre is biztosítékot nyújt a kör a mulatság sikeréhez, a mi be is fog következni, mert a kör ez idei mulatsága is méltó lesz régi kedélyes hangulatához.

— Az Oltáregyesület hangversenye. A

helybeli Oltáregyesület előre hirdetett hangversenyét folyó hó 5-ikén, vasárnap este tartotta meg a polgári olvasókör összes helyiségében. A hangverseny nem volt oly látogatott, mint a milyennek remélték, minek okát egyrészről a kissé magasan megszabott helyáraknak kell tulajdonítani. De igy is igen szép számú s különösen intelligens közönség hallgatta végig a minden tekintetben sikerült műsort. A közérdeklődés természetesen a katholikus világ egyik büszkesége, a kalh. egyházi irodalom egyik kiválósága Prohászka Ottokár dr. szereplése felé irányult. S azok, kik öt hallották, bizonyára egy feledhetlen emlékkel lettek gazdagabbak, egy kedvesen és hasznosan eltöltött óra emlékét őrzik szivükben s őszinte elismerés iileti azt, kinek meghívására és közbenjárására alkalmunk volt e lángészt hallani. A hangverseny a csinosan feldiszitett nagyteremben este 8 óra után vette kezdetét a dalegyesület megnyitó énekével, mely a közönség körében élénk tetszésre talált és hangos tapsokat nyert jutalmul. Majd Kaffka Margitnak egyik szép és hatásos költeményét „Magdolnáit keltették életre Papp Bé- láné úrnő, Balogh Terka k. a., Dr. Nemeslóthi Szabó Albert és Puskás László. E költemény hatása különösen Magdolna szereplésére van fektetve s ő képezi annak föalakját. Papp Béláné úrnő művészileg felelt meg nagy feladatának s a sok érzelemmel és hatásosan megirt szerepet drámai erővel, kifogástalanul szavalva adta elő, nagyon reászolgálva a közönség megújuló tapsaira. Azután Haller Jenő szatmári főgimn tanár ragyog- talLa harmonium-müvészetét, amelylyel a zerieértöknek elismerését teljes mértékben kivívta. Egy igen nehéz és nagy készültséget feltételező darabot Rinck „Flöten-conczert“- jét adta elő, tapsokra ragadva a közönséget. Ezután következett a hangverseny fénypontja, Prohászka Ottokár dr. egyetemi tanár szabad előadása. „A legszebb mii“ czimen egy magas színvonalon álló, remekül előadott bölcsészeti fejtegetést tárt a hallgatóság elé, melyben a realizmussal szemben az idealizmust állítja. A nagy bölcsészekkel Spencer Herbert, Nietzsche, Tolsztoj Leóval ellentétben az ideális embert, nem az általuk kijelölt utón, hanem önállóan keresi s a legszebb müvet az eszményben és pedig az átélt reményben találja fel. Még a legszűkebb kivonatban sem tudjuk itt visszaadni azokat a meggyőző, színes képeket, azokat az erős érveket, melyeket előadásában felfektetett eszméinek támogatására felhozott s csak azt kívánjuk megjegyezni, hogy az egész közönség osztatlan figyelemmel, szinte lesve szavait, hallgatta végig az előadást, mely gondolkodásra kényszeritelte még,a legközönyösebb egyént is. Zugó, szűnni nem akaró tapsvihar jutalmazta némileg a tudós tanár fáradtságát azért az élvezetért, melyet hallgatóinak nyújtott. Azután Fülöp Margit k. a. énekelt az ö bájos, ismert gyönyörű hangján egy müdalt, melyet Haller Jenő kisért zongorán. Természetes, hogy a szép ének nagyon tetszett s közkívánatra meg is kellett toldania egy magyar dal eléneklésé- vel, melyet azután lelkes tapsok köszöntek meg, s ezek úgy ő neki, mint partnerének a közönség teljes elismerését tolmácsolták. A hangverseny hatodik számát egy melodráma képezte. Vár Pál „Zrinvi Ilona nikomédiai lakomája“ ezimü költeményét szavalta llosvay Margit k. a., zongorán kisérte Márton Margit k. a. ügy a szép és helyes szavalat, mint a zongorakiséret egyformán tetszett s megérdemelték a felhangzó tapsokat. Azután Kovács Gyula dr. szatmári főgimn. tanár előadása következett, ki norvégiai utazásáról tartott szabad előadást vetített képek segélyével, melynél Haller Jenő tanár volt szives a fizikai közreműködést végezni. A mindvégig érdekes előadás a vetített képek szemléltetésével lekötötte a hallgatóság figyelmét s az éjféli nap országának természeti szépségei bámulatra ragadták a közönséget, mely azután nem is fukarkodott elismerését kifejezni az előadó tanárral szemben. Befejezte a műsort a dalárda kifogástalan remek énekszáma. A figyelmes rendezőség minden egyes hölgyszereplőt egy-egy szép csokorral lepett meg. Előadás után vacsora, majd táncz következett, mely azután a hajnali órákig tartotta együtt a társaságot. Midőn elismerésünket, teljes mértékben kifejezzük a hangverseny rendezősége, a nagyérdemű igazgató : Varjas Endrével szemben, nem hagyhatjuk megemlítés nélkül azon igazán bántó dolgot, hogy épen Prohászka tanár előadása közben a kijárat nyikorgó ajtaját minduntalan nyi- togalták, a mi nemcsak a közönségre, de az előadóra nézve igen kellemetlenül és zavarólag hat, s jövőre nézve igen helyes lesz, ha előadás közben senkit sem engednek ki s bejárogatni.

— Városunk villamos művénél tegnapelőtt történt meg illetve végeztetett be a deczember hó 29-én megkezdett végleges átvétel. Az átvételben résztvettek Magyar Ferencz főmérnök és Nagy rl ibor mérnök

! az átadó Ganz-gyár részvénytársaság részé- ! ről, Hollós József kir. műszaki tanácsos mint 1 a város szakértője, valamint Debreczeni Ist- i ván polgármester és Illés József városi mérnök. A víztisztító és vizhuzónál még némi pótlástól eltekintve, az egész villamos mű szerződésszerűnek találtatott, végleg átvételeit. miért is a Ganz-gyár részvénytársaság építésvezetősége feloszlott s az építést veze- i tők elhagyták városunkat, fit tehát megállapíthatjuk, hogy az egész mű minden tekintetben sikerült s már most is látszik az eredmény, hogy a pénzügyi számítás is teljesen be fog válni.

— Föispánváltozás. Az „Aradi Közlöny“ jól értesült helyről jelenti, hogy vármegyénk I főispánja Kristóffy József beadta volna lemondását. Megyei körökben e hirt valótlannak mondják.

A „Nagykárolyi Önsegélyző Népbank“

j f. hó 12-én d. e. 10 órakor saját helyiségében tartja meg XXXIV-ik évi rendes közgyűlését, melynek tárgysorozatában a szo- I kásos tárgyakon kívül előfordul egy felügyelő- j bizottsági rendes tag megválasztása azon időtartamra, melyre a kilépett tag megvá- j lasztva volt és az alapszabály 19-ik §-ának módosítása. Az intézet 36,440 K 30 fillér nyereményt mutat ki, melynek felosztására 1 vonatkozólag az igazgatóság azon javaslatát terjeszti a közgyűlés elé, hogy 10"/0 az ! igazgató tanácsnak 3,644 K, továbbá hogy 550 drb részvény után osztalék á 42 K 123,100 K, a Il-ik tartalékalaphoz 8,900 K,

! 4 tisztviselőnek a fizetés rendezéséig 600 K. szolga jutalmazására 25 K. jótékonyczélra 141 K 30 fillér adassék, illetve fordittassék, 350 K pedig a jövő évi nyereményszámlára átvitessék. Az igazgatóság javasolja végül a napibiztosi dijaknak 6 koronáról 10 koronára való felemelését és hogy a szelvények folyó hó 15-től kezdve váltassanak be.

— A nagykárolyi katholikus kör alakuló gyűlése február 12-én közbejött akadályok miatt nem fog megtartatni, hanem csak néhány héttel később, miről annak idején a meghívók ki fognak bocsáttatni.