Nagykároly és Vidéke, 1905 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1905-11-16 / 46. szám
XXII. évfolyam. Nagykároly, 1905. november 16. 46-ik szám. NAGYKÍROLY Táxsadaircii, széTpizod-a.lano.d és israexettexjesztő izetila^D. NAGYKÁROLY VÁROS HIVATALOS HIRDETÉSEINEK KÖZLÖNYE. Megjelen minden csütörtökön. Előfizetési árak: Egész évre .................8 kor. Negyedévre...................2 kor. Fé lévre..........................4 kor. , Egyes szám...................20 fill. Kö zségi jegyzők 6s tanítóknak egósz óvrn 6 kor. Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal Széchenyi-utcza 37. szám. (A Zárdával szemben). Bérmentetlen leveleket előttünk ismeretlentől nem fogadunk el. Hirdetések jutányos áron közöltéinek. Nyilttér sora 40 fillér. — Kéziratok nem adatnak vissza. A ragadós betegségekről. Irta: Dr. Jékel László. Midőn városunk iskolái ragadós meg- betegülések miatt vannak zárva, nem lesz fölösleges, ha különösen a szülök megismerkednek a ragadós betegségek okozóival, hogy megismervén az okot, annál könnyebben tudjanak védekezni az okozat ellen. A ragadós betegségeket b a k t e- r i u m-ok okozzák. A baktériumok igen apró gombák, még pedig oly kicsinyek, hogy a milliméternek is csak ezredrészeiben beszélhetünk róluk s ezért csak górcső (nagyító) alatt láthatók. Alakjukra nézve többfélék, vannak gömb, vessző, pálczika, csavar, stb. alakú baktériumok. A pálczika alakú baktériumokat „bacillus“-nak nevezik. Sok baktérium külső alakra hasonlíthat egymáshoz s mégis más-más betegségnek lehet az okozója. Ilyenkor a baktérium festése dönti el a kérdést. Például egyik baktériumot a kék methylen, másikat a vörös fuchsin festi s csakis ez által különböztethetők meg. A baktériumok azonban nem valamennyien okoznak betegségeket, vannak közöttük ártatlanabb természetűek is, minők a penész- és erjesztő gombák. Vannak azonban oly veszedelmesek is, melyek halálos pusztítást végeznek az emberi szervezetben, részint elszaporodásuk, részint az általuk termelt mérgező anyag folytán. A baktériumok táplálkozására szolgáló anyagok mindenütt feltalálhatok : j a levegőben, vizben, földben, stb. s ezért ha figyelembe vesszük még azon körülményt is, hogy nagyobbára csak egyszerű megoszlás által igen gyorsan szaporodnak, akkor megérthetjük, hogy mindenhol nagyon el vannak terjedve. Ha a baktériumokkal szennyezett anyag kiszárad, elporlik, akkor a légáramlat a porral együtt tova viszi a baktériumokat is, melyek ily módon oda is eljutnak, a hol nem is sejtjük őket. Innen van az, hogy ha ragadós betegség lép fel valamely családban, legtöbbször csodálkoznak azon, hogy honnan kapta a gyermek a betegséget, hiszen tudomásuk szerint nem érintkeztek ilyen beteggel? Csakhogy a baktériumok a por utján és sok más módon bárhova eljuthatnak, mert hiszen szabad szemmel nem láthatók s igy a tárgyakhoz tapadva gyanút sem keltenek. Nézzük csak meg a szobák levegőjét akkor, midőn a nap besüt az ablakon s a sugarak irányában megvilágított levegőben millió és millió apró szemcsét látunk lebegni, melyekhez a legveszedelmesebb betegségek bacillusai lehetnek tapadva. De meg ha valamely háznál ragadós betegség van, onnan ki- s bejárván a házbeliek, a velük gyanútlanul érintkezőkre könnyen átragaszthatják a baktériumokat akár kézfogás, akár valamely tárgy átadása által. Képzeljük csak el, ha egy tüdövészes egyén köpete, mely telve van a betegség bacillusaival, az utcza porával keveredik s a szél által felkavarva, belégzés utján bejut az egészséges emberek tüdőjébe, mily szerencsétlenséget hozhat egyes családokra ! Ezért védekezik az ; állam a tüdövész terjedése ellen s hirdetéseiben, melyeket nyilvánosabb helyeken kifüggesztet, figyelmezteti a lakosokat, hogy vagy a köpőcsészébe, vagy zsebkendőjükbe köpjenek. A legtöbb ragadós betegség a betegek és hozzájuk tartozók lelkiismeretlen köny- nyelmüsége folytán válik járványossá; mert eltitkolva a betegséget, érintkeznek másokkal is, kik gyanútlanul fognak velük kezet s hazaviszik a betegséget családjukba is. Azonban nemcsak a por és egyéb tárgyakhoz való tapadás által fertőzhetnek a baktériumok, hanem az ivóvíz ' által is, ha a talaj szennyes volta folytán a kutakba jutnak. Ezért minden váladékot, mely a földbe kerül, a kutak- tól lehetőleg távol s szükség esetén fertőtlenítve helyezzünk oda. Ismervén már most a ragadós betegségek okait, lássuk, hogy miként véde- keAetünk ellenük. SJSIső sorban is a tisztaság által. {Tehát különösen járványos betegségek esetén, naponta többször, de főleg evés ' előtt mossuk meg jól kezeinket, nehogy evés közben a kezeinken levő baktériumok a gyomorba jussanak. Lakásunk padlóját gyakran tömhessük fel nedves ; ruhával s a port gyakori törülgetéssel és szellőzés által távolítsuk el a bútorokról. Vannak továbbá bizonyos vegyi szerek, melyek a baktériumok életképességét megszüntetik, vagy életfolyamatukat késleltetik, ezeket fertőtlenítő szereknek nevezzük s ilyenek : a karból, szublimát, szappan, lúg, mészviz, stb. De nemcsak ezen szerek, hanem a forró gőz, forró levegő, a nagy hideg, a lég áramlása, szintén ellenségei a baktériumoknak, tehát a jól felfött étel is baktérium-mentessé van téve. A ragadós betegségek gyógykezelésénél az a legnagyobb baj, hogy az előbb említett fertőtlenítő szereket nem lehet oly nagy mennyiségben a gyomorba vagy vérbe juttatni, hogy a szervezetben levő baktériumokat elpusztítsák. Sem oly nagy hőnek nem tehetjük ki az emberi testet, hogy ennek hatásától várhatnók a bacillusok pusztulását. Mi tehát mégis a teendő ragadós betegségek fellépése esetén? Óvakodjunk érintkezni nemcsak a betegekkel, de azok hozzátartozóival is s az imént jelzett tisztasági szabályokat pontosan tartsuk be. Ha pedig már családunkban is van ragadós betegség, ne titkoljuk azt el, hivassunk orvost, a kit ne kérjünk arra, hogy ne jelentse be a betegülést a hatóságnál, mert ezzel csak lelkiismeretlenséget árulunk el, nem törődve azzal, hogy a kellő óvóintézkedések elmulasztása által másokat is veszedelemnek teszünk ki. A beteget teljesen el kell különíteni a többi családtagtól s egyedül csakis ápolója érintkezzék vele. Ne ijedjünk meg attól, hogy a ház bejárata mellé „piros czédula“ lesz kifüggesztve, ez csak figyelmeztetés az idegeneknek, hogy ott ragadós beteg van, óvatosak legyenek. Nem lelkiismeretlen szülö-e az, a ki az elkülönítésnek útját állja s meggondolatlan majomszeretete által csaT A RCZ A. «-SS-* A keserű pohár. Irta: Bátsi Bállá Jenő. VI. — Mégse mondtad meg, hogy mit csinál az asszony ? — Nem tok én olyast mondani, feleié Csikós Gyuri, hiszen te tudhatod a legjobban, hogy milyen vót, mikor az első ura a Vitéz Gábor hátra hagyta! — No .. . no . .. tudom !.. . mondá Ár- tányos Vas István .. Aztán mit tudsz mégis? — Mit tok’, mán mondtam, semmit! Az asszonyom beszélt valamit, de tudod, hogy a fehér nép mindég locsog! — Hát mégis . . . mit mondott neked az asszonyod Gyuri? — Ne kínozz hát.... mondá Csikós Gyuri, nem jó mindent tunynyl! — Az Isten is megáld ha megmondod .. — kérlelé Csikós Gyurit az öreg. — Meg a fenét, mondá Csikós Gyuri, kár szónyi, mert kaláka keveredik ki abbu! Ne szőj szám, nem fáj fejem. — Nem lesz semmi... csak mond meg mit mondott neked az asszonyod? — Mit-e? Hát azt, hogy kutya lenne a kertbe ! . . Szerelmes lenne a feleséged . . ! — Kibe te? — kérdé fölcsillanó tekintettel Ártányos Vas István. — Kibe? Hát az Imrébe! — Az Imrébe... a béres gyerekbe? — mondá csodálkozó arczot vágva Ártányos Vas István és meglátszott az arczárói, hogy ezt hallva, majd lefordult a szekér üléséről, de erőt véve magán, legyőzve fölindultságát, hogy egyebet is megtudhasson kérdé: —• Aztán hunnan tudja ezt a te asszonyod ? ... — Hunnan?.. Nemcsak az én asszonyom tudja ezt, de tudja az egész falu népe! — Az egész falu ? — ügy ám, az Imre rég eljár a korcsmákba és nagyokat mulat. — Mulat... mi a fészkes fenébü ... ? Nincs annak sokja! — Hát ép ez a bökkenő . . . azt mondják a feleséged adná neki a pizt! . . — Az asszony ? — Az hát! ... Gsak résen légy, de nehogy bolondot csinálj, okosan tégy ! .. De itt a kutnál szállj le és menj be ott a mellék ösvényen, mert nem akarnám, hogy valaki meglásson, hogy én hoztalak haza, mert még nekem támadna a feleséged. Hó! és megállítva a lovakat Csikós Gyuri, Ártányos Vas István leszállt a szekérről és a mellék útra térve ment be a faluba, mig Csikós Gyuri a lovak közé vágva, gyorsan behajtott a falu főutjára. Ártányos Vas István épen akkor ért a háza kapuja elé, amikor rákonditották a delet és a kis kapu zárva lévén megzörgetve azt, várta mig kinyitják. Addig is levéve fejéről a kalapját, keresztet vetett magára, imádkozott. Nagysokára nyitotta ki a kis kaput Pannika és amikor meglátta a kapu előtt Ártányos Vas Istvánt, megfordulva beszaladt a házba mondván: — Anyám . . megjött az apám uram ! — Szent Isten! -— csapta össze a kezét az asszony e szóra és ijedtében beléejtette a kanalát a tányérjába. Ekkorára már Ártányos Vas István is bekerülve, mondá: —- Adjon Isten . . jó étvágyat! — No hát haza gyütt kend?., kérdé az asszony, majd leültette Ártányos Vas Istvánt az asztal mellé, tányért tett eléje és anélkül, hogy csak egy szót is beszéltek volna löbbet, ki-ki lblytatá az étkezését és Ártányos Vas István bevégezve az ebédjét, az asszony bort töltött a poharába, mondván: — Igyók kend a hazagyüvetele örömére ! Ártányos Vas István elvette a poharat s alig hallhatóan mormolá, hogy: — Ez aztán csak ... a keserű pohár! Ilyen lett a dolog vége. VII. Mióta Ártányos Vas István haza került, megváltozott minden a házban. Az asszonynyal, mint annak előtte keveset beszélt. De hát nem is igen lett volna mit beszélni valója. Tél lévén, ott ült egész nap a kemencze patkáján és vagy pipázott, vagy lehajtva a fejét szunyókált. Ilyenkor boldogabb volt, mert nem bántották a gondok, mig ha ébren volt, mindegyre az járt a fejében, hogy hát mit is mondott az a Csikós Gyuri! ... Az asszonynak viszonya lenne a béres gyerekkel, Imrével!.. Szóval, ott rágódott Ártányos Vas István lelkében a legrettenetesebb kétség és féltékenység, melyet hajlott kora csak fokozott amúgy is. Mióta Ártányos Vas István haza került, megváltozott minden a háznál, mert az asz- szony igyekezett minden olyan dolgot kerülni, melyei fölkelthette volna Ártányos Vas István gyanúját. Ellentétben az eddig folytatott életmóddal, korán feküdt le az asz- szony. Nem ment el sehová, még az istállóba is az urát küldte hátra, hogy megnézze miként rendén van e minden és az állatok, megkapták-e az ő porcziójukat. Még Imre a béres gyerek sem ment el sehová és még ünnepen is otthon maradt és nem ment el a tánezba. — Aligha nem csak mesélt nekem Csikós ! Gyuri!.„. — tűnődött el magában Ártányos Husslhy Xftiinn f ényképéssnek liossiitli-iilcza 5-ik szánni saját házánál fes“ kizárólag1 e czélra épített gyönyörű szép műterme öltözőszobával s az állandóan nyitott remekszép képcsarnokkal — teljesen elkészült s úgy a helyi, mint a vidéki n. é. közönség rendelkezésére áll.
