Nagykároly és Vidéke, 1905 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1905-10-12 / 41. szám
NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE. — Késelés. Szilvasán György vezendi lakos, ki váltóhamisításért két és fél évi fegyházra Ítéltetett s büntetésének nagy része letelte után feltételes szabadságra bocsátta- - tott, f. hó 8-án délelőtt 8—9 óra között Vezenden Fried Sámuel korcsmárost késsel megtámadta, összeszurkálta s nevezett fején egy 6 ezentiméter hosszú és 4 czentiméter j mély fejsebet ejtett. A csendőrség tettest elfogta és a helybeli járásbíróság elé állította, a hol azonban megállapittatott,. hogy Fried Sámuel egy 20 napon belül gyógyuló sebesülést szenvedett, tehát csak súlyos testi sértés vétsége forog fenn, miért is a vizsgálóbíró tettest szabadlábra helyezte, az eljárás pedig ellene folytattatik. — Halálozás. Súlyos csapás érte ifj. Magyar Károly polgártársunkat, kinek neje született Tapsonyi Ágnes folyó hó 6-án 43 éves korában elhunyt. A megboldogult temetése e hó 8-án történt meg nagy részvét mellett. A koporsóra a következő feliratú koszorúk voltak helyezve : Felejthetetlen nőmnek és anyámnak — bánatos férje és leánya. A jó unokatestvér és sógornénknak — Tapsonyi Antal és neje. Szeretett komaasszonyunknak — Soltz Lajos és neje. Kegyeletünk jeléül — K. I. és családja. És még több feliratnélküli koszorú. — Szállítás a csendőrsógnek. A csendőrség budapesti parancsnoksága a kerületek részére szállítandó egyenruhanemüeket okt. 9-én tartandó árlejtésen nyilvánosan biztosítja. Pályázni szándékozók a debreczeni kamaránál bővebb felvilágosítást nyernek. — Hirdetmény-kivonat. A m. kir. kassai III-ik honvéd kerületi parancsnokság 1905. szeptember hó 29-én 5144. honv. szám alatt kiadott hirdetménye alapján a m. kir. szatmári 12-ik honvéd-gyalogezred helyben állomásozó 3-ik zászlóalja részére az 1906. évre szükséges kenyér szállítása iránt 1905. évi november hó 6-án délelőtt 9 órakor Szatmárnémetiben, az ezred kezelőtiszti irodában, írásbeli ajánlatok alapján biztosítási tárgyalás (árlejtés) fog tartatni. A szállítás iránti feltételek a helybeli zászlóalj kezelőtiszti irodájában a rendes hivatalos órák alatt megtekinthetők. Nagykároly, 1905. okt. 5-én. Zászlóaljparancsnokság. — Szüret a vidéken. Vállajon a szüret f. hó 10-én, Részegén 11-én folyt le, Érkört- vélyesen pedig f. hó 17-én lesz. — A hagymázbetegseg a károlyi járásban még mindig tart; majdnem minden községben fordulnak elő szórványos esetek, Mezőpetriben és Genesen szintén már kevesebb eset fordul elő, azonban Hörvelyben még elég erős és járványszerü, ihert a lakosság az állandóan ott tartózkodó csendőrkirendeltség kényszerintézkedései daczára nem tartja be az egészségügyi közegek intézkedéseit. — Köszönetnyilvánítás. Mindazok, kik felejthetetlen hü nőm halála alkalmából a temetésen való megjelenésükkel vagy más módon való részvétnyilvánitásukkal igyekeztek fájdalmamat enyhíteni, fogadják ez utón is hálás köszönetemet. Nagykároly, 1905. év október 10. Ifj. Magyar Károly. — Katonák figyelmébe. A honvédelmi miniszter rendeletet bocsátott ki valamennyi törvényhatósághoz a fegyvergyakorlatok alól való felmentés és a fegyvergyakorlatok időpontjának megváltoztatása iránti kérvények tárgyában. Ha valamely nem tényleges állományú hadseregbeli egyén a törvény szerint öt kötelező fegyvergyakorlat alól magát felmenteni, vagy a fegyvergyakorlatát valamely későbbi időpontra áttétetni kéri, akkor a járási tisztviselő által kellőleg igazolandó kérvényt mindenkor a járási tisztviselő ulján döntésre illetékes hadkiegészítési kerüleli parancsnoksághoz kell elküldeni; ha valamely polgári államhivatalnál vagy megyei hatóságnál, valamint a in. kir., osztrák cs. kir. vagy bosznia-hercegovinai államvasutaknál alkalmazott nem tényleges állományú hadseregbeli egyének a fegyvergyakorlatok alól hivatalból való felmentése megokolt, akkor az illető törvényhatóság, állami hivatal vagy az illető vasutak igazgatósága által teendő e részbeli megkeresés mindannyiszor közvetlenül a határozathozatalra illetékes kerületi hadtestparancsnoksághoz, a felebbezé- sek vagy a honvédelmi miniszter utján, vagy pedig a fölöttes minisztérium közvetítésével egyenesen a hadügyminiszterhez inté- zendők. — Debreczenbe utazók figyelmébe ajánljuk, hogy el ne mulasszák megtekinteni a sokszorosan kitüntetett s országos hirü Löfko- vits Arthur órás, ékszerész ezég gyönyörű kirakatait, melyek egyrészt szemgyönyörköd- tetők, másrészt az egyes tárgyakra kitett olcsó árakkal nagy feltűnést keltenek. A ezégnek saját órás, aranyműves és vésnöki műhelye van, hol állandóan a legmodernebb ékszerek készülnek. Kimerítő képes árjegyzékét a ezég kívánatra ingyen és bérmentve küldi. 2—2 — Nyilvános számadás. A kath. legényegyesület által folyó hó 1-én megtartott szüreti mulatság alkalmával befolyt: jegyek eladásából és egyéb jövedelem 408 K 49 f, felülfizetésekböl 45 K 60 f, összesen 454 K 09 f, kiadás: 181 K 29 f, marad tisztajövedelem: 272 K 80 f. Felülfizetni szívesek voltak: SchveighoiTér János 10 K, Sándor György, Friedl István 4—4 K, Riskó György 3.20 K, Birócsák János 3 K, Kugler Lajos, Tivadar József, Dr. Serly Gusztáv, Sarkadi N. Zsiginond 2—2 K, Vénig Mihály 1.40 K, Kovács György, Kiki Mátyás 1.20—1.20 K, K. B., Kricsfalusi Károly 1—1 K, Horváth Jenő tanár, Tóth József, Dipold Ferencz, Lörincz György 80—80 f, Adamecz Ferencz, Bikkfalvyné, Negele Ignácz, Sinkai Mihály, Akkermann Ferencz 60—60 f, Reszler József, Sóvágó Antal, Papp Sándor, Torna István, Szabó Ferencz, Szilágyi Sándor, Gindele János, S. A. 40—40 f, N. N. 20 f. — Fogadják úgy a megjelent közönség, mint a felülfize- tők, támogatásukért az egyesület őszinte háláját és köszönetét. A rendezőség. — A trafikosok, mint képeslap árusítók. A kér. miniszter a kassai ipar- és kereskedelmi kamarához intézett leiratában eltiltja a trafikosokat — hacsak külön engedélylyel nem rendelkeznek — a képes levelezőlapok árusításától. A kamara közölte ezen rendeletet a területén levő törvényhatóságokkal, figyelmeztessék a trafikosokat, hogy a nevezett czikkek elárusitására jogosító iparengedélyt váltsák meg. portosává, már most előre tudassák. A „Turul“ havonta egyszer fog egyelőre megjelenni díszes kiállításban, méltó tartalommal és csakis annyi példány lesz nyomatva, mennyire szükség lesz, igy hát eme példányok csakis azoknak lesz megküldve,, kik az i előfizetést előre beküldik. A „Turul“ egész évre 12 füzet 20 korona, félévre 6 füzet 10 korona. Tekintettel arra. hogy a „Turul“ tudományos folyóirat lesz, a tudomány kedvelői által beküldendő esetleges felülfizetések köszönettel vétetnek és a „Turul“ czimlap- ján mig a folyóirat áll, az illetők neve örök emlékül reá lesz nyomatva. A „Turul“ havonta lejáró pályázatokat is fog kiírni, egyes problémák megoldására is időnként felolvasásokat fog rendezni. Minden érdeklődőnek bővebb felvilágosítással szolgál és minden postai küldemény alanti czimre küldendő: Bátsi Bállá Jenő hírlapíró, Budapest. VIII. kér., Salétrom-uteza 8. sz., III. e., 19. a. 30333333333330333333333333333333 7028—1905. K. sz. Hirdetmény. Értesittetik a város közönsége, hogy a város képviselőtestülete által 1905. okt. hó 8-ik napján tartott közgyűlésen a borital-és húsfogyasztási adók, valamint a magánosok által befizetett állami adóknak befizetése tárgyában hozott. 148—1905. kgy. számú véghatározata a városházánál a közigazgatási kiadóhivatalban a mai naptól számítandó 15 napon át közszemlére ki van téve s az a hivatalos órák alatt bárki által megtekinthető, s az ellen netaláni felebbezés 1905. október hó 24-ik napjáig beadható. Dr. Adler Adolf felelős szerkesztő. Simkó Géza ifj. Andrássy Jenő főmunkatárs. belmunkatárs. Irodalom. a művelt közönség között. S valóban, a fizikai gyógymódok folyton nagyobb részt követelnek a modern gyógyítás terén s úgy idült betegségeknél, mint összekötve a kellő belső szereléssel, a heveny bajok gyógyításánál, nem nélkülözhetők. A mint a sebész nem nélkülözheti a kést és más műszereket, éppen úgy nem mellőzheti a gyakorló orvos a fizikai gyógyeszkö- zöket. Hiszen a borogatások, fürdők, massi- rozás, villanyozás, stb., már maguk is fizikai gyógyeszközök és sok betegségnél, a hol vegyi szerek belső adagolásával tehetetlenek vagyunk, csakis megfelelő fizikai gyógymód alkalmazásával lehet eredményt elérni. A hírnevesebb vizgyógyintézelek, újabban „fizikai gyógymódok“ berendezésre alakultak át s bár hazánkban még kevés ilyen intézet van, de külföldön nagyon sok létesült. Utazásaim alkalmával mindig felkerestem az efféle intézeteket s meglepődve tapasztaltam, hogy némelyiknek mily nagy forgalma van, például Gainfarnban 30—40 elegáns fogat várakozott a fizikai gyógymódra berendezett intézet előtt s bár semmiféle gyógyforrása nincs az intézetnek, oly forgalmat csinál, mint egy világfürdő. El fog jönni az idő, mikor hazánkban is, nemcsak a fővárosban, de vidéken is létesülni fognak berendezett „fizikai gyógyintézet“-ek, csak a műveltséggel együtt fejlődjék az egészségügy iránti érzék és legyen jobb módban a magyar. — Néhány szó a tudományról, a tudománynyal foglalkozó egyéniségekhez ! 1905. évi május hó 14-én a magyar tudományos akadémia díszközgyűlésén Kautz Gyula elnöki megnyitó beszédében a többek között ezt mondotta: „Magyarországon valódi tudományosság nincsen! Mélyreható, absztrakt, elméleti szellemmunka, elvont problémák fölött való fejtörés, béketürést s nagy fáradságot igénylő kutatás a magyarnak nincs ínyére. Hiányzik itt a tudományszomj, ami a nagy kulturnépek kiváló ismérve. Nem tud a magyar tárgyilagos lenni, nem kedveli a higgadt okoskodásu fejtegetést, minden érvelés és bizonyítás neki akkor tetszik, ha inkább érzelmi, mint az értelmi alapra van fektetve“, eme kijelentések adták meg az I eszmét arra, hogy folyó év november 15-ével 1 „Turul“ czimen egy magyar nyelven megjelenő, tudományos havi folyóiratot adjon ki : Bátsi Bállá Jenő, az ismert nevű fővárosi iró, kinek nevét az olvasó-közönség regényei, tárczái, tudományos és történelmi czikkei révén országszerte ismeri. A „Turul“ a komoly, tudományos irodalom tárháza lesz és azt czélozza, hogy mindama egyéniségeket, j kik ugyan nem tagjai a tudományos akadémiának, de egyébként a tudományos pályák bármelyikén működnek conczentrálja és egy tömeggé egyesítse. A „Turul“-ban az összes tudományi ágazatok képviselve lesznek és irányának megfelelően az igaz kereskedelem, köz- és mezőgazdaság is méltó módon helyet fog kapni. Fölkéretnek tehát mindazok, kik a tudományos és komoly munka kedvelői, hívei és barátai lennének, nevezetesen: tanárok, tanítók, ügyvédek, papok, orvosok, mérnökök, nagyiparosok, nagykereskedők, földbirtokosok és eme 'szakokkal rokon pályákon működők, de hívei a nagy eszmék pártolásának, hogy az eszmét pártolandó, annak mennél több hívet egybe toborozni igyekezzenek. Már most kéretnek az előfizetők sorába lépni akarók, hogy az irányt és tudományi szakot, tekintettel arra, hogy a munkatársak szakosztályokra lesznek csőLaptulajdonos és kiadó: Sarkadi N. Zsigmond. 6587—1905. K. sz. Haszonbéri árverési hirdetmény. Nagykároly város tulajdonát képező a Teremut mellett lévő városi földbirtoknak dögtérül el nem foglalt részéből, szederfa iskolául kijelölt 2 hold területen felüli 3 kát. hold 492 □-öl területű része az alábbi részletes feltételek értelmében 1906. év január hó 1-től 1911. év deczember hó 31-ig terjedő hat évi időtartamra, a városházánál a közigazgatási jegyzői hivatalos helyiségben folyó évi október hó 26-án délután 4 órakor megtartandó nyílt árverésen haszonbérbe ki fog adatni. Árverési feltételek: 1. Kikiáltási ár egy évi bérösszeget illetőleg 100 K, melynek 50°/,,-a az árverés megkezdése előtt az árverést foganatosító tisztviselő kezeihez bánatpénzül leteendő. Ezen bánatpénz bérlő által az árverés jogerőre emelkedésétől számított 8 nap alatt az évi bérnek megfelelő összegre egészítendő ki, mely óvadéki összeg a bérleti idő leteltével csak azután fog visszautaltatni, ha bérlő bérleti összes kötelezettségeinek eleget tett. 2. Bérlő köteles leend az évi bért fél- évenkint előre, két egyenlő részletben a városi pénztárba pontosan befizetni. Ezenfelül köteles leend a bérbeadott földek összes állami, megyei és városi adóit fizetni, illetve azokat Nagykároly városának minden évben legkésőbb október 1-ig pontosan megtéríteni, késedelmes fizetés esetén bérlő a törvényes késedelmi kamat megfizetésére is köteles. 3. Bérlő a bérbeadott földre évenként tizenöt szekér trágyát saját költségén kihordani köteles. Ha bérlő trágyáztatási kötelezettségének eleget nem tenne, köteles minden évben, melyben a kikötött mennyiségű trágyát ki nem hordaná, kártérítésül Nagykároly városának ötven koronát fizetni. 4. Legtöbbet Ígérőnek ajánlata reá nézve azonnal kötelező, Nagykároly városára nézve azonban az árverés eredményének elfogadása a városi tanács jóváhagyásától feltételezted k. 5. Ha az árverés jóváhagyást nyerend, köteles legtöbbet Ígérő vett felszólítás után három nap alatt a haszonbéri szerződés kiállítása végett a polgármesteri hivatalban jelentkezni, a bérleti szerződést aláírni, letett bánatpénzét az évibér összegéig óvadékul kiegészíteni, ha ebbeli kötelezettségeinek eleget nem tenne, letett bánatpénzét elveszti s a város polgármestere jogosítva lesz a szóban levő földbirtokot másnak bérbeadni. Bérlő viseli haszonbéri szerződés kiállítási diját és bélyegét, valamint az általa fizetendő bérfizetésekről szóló nyugták bélyegeit. , 6. A bérleti szerződésből felmerülhető peres kérdésekben aláveti magát bérlő a nagykárolyi kir. járásbíróság illetékességének. 7. Végre kiköttetik, hogyha a jelenlegi dögtért nagyobbitani kellene, Nagykároly város jogosítva leend az e végből szükséges területet a bérbeadott földbirtokból elvenni, önként értetvén, miszerint az ekként elvont területrész után a bérösszegből arányos ösz- szeg fog levonatni bérlő javára. Kelt Nagykárolyban a városi tanács által 1905. évi szeptember hó 23-ik napján tartott ülésén. Iletey Ábrahám, 2 -2 h. polgármester. 7029—1905. K. sz. Értesittetik a város közönsége, hogy a város képviselőtestülete által 1905. okt. hő 8-ik napján tartott, közgyűlésen Varga Imre kiskorú illetőségi ügyére vonatkozólag hozott 151—1905. kgy. sz. véghatározata a városházánál a közigazgatási kiadóhivatalban a mai naptól számítandó 15 napon át közszemlére ki van téve s az a hivatalos órák alatt bárki által megtekinthető, s az ellen netaláni felebbezés 1905. október hó 24-ik napjáig beadható. Nagykároly, 1905. október 9. Hetey Ábrahám, 1_1 h. polgármester. Fizetési nehézségeket kereskedők, gyárosok, hivatalnokok és iparosoknál bármily helyen szakember insolvenczia jelentés nélkül jogi tanácsos közreműködésével rendez. A szükséges fedett egyezkedési hiteleket megszerzi. Csődök egyezkedése is elvállaltad k. 5—7 Bleier Fried és Társa budapesti bejegyzett czég . IE3T^.öla.pest, lErzsé’bet-köx-u.t 2388B8aK&8SN8fil8in8iN8aS8 — Ad. 6581—1905. K. sz. Hirdetmény. Értesittetnek a kereskedők és iparosok, hogy az iparlatósági mM\ú választásához a kereskedők és iparosok névjegyzéke a közigazgatási kiadóhivatalban f. évi október 19-től 27-ig terjedő 8 napon át közszemlére ki lesz téve s az a hivatalos órák alatt megtekinthető, s az ellen netaláni felszólamlás 1905. évi november 8-ig a városi 1-ső fokú iparhatóságnál terjeszthető elő. Nagykároly, 1905. október 3-án. A városi 1-ső fokú iparhatóság. 1—1 Debreczeni István, polgármester. Hirdetmény. 7018— 1905. K. sz. Értesittetik a város közönsége, hogy a város képviselőtestülete által 1905. évi október hó 8-ik napján tartott közgyűlésén a kéményseprési szabály- rendelet módosítására vonatkozólag hozott 149—1905. kgy. számú véghatározat s a módosított szabályrendelet, továbbá 7019— 1905. K. sz., a villamosmű személyzetének szolgálati' szabályzatára, alkalmazására s fizetésük meghatározására vonatkozólag hozott 150—1905. kgy. számú véghatározat s a módosított szabályok, továbbá 7020— 1905. K. sz., a városnak a délmagyarországi magyar közművelődési egyesületbe tagul belépésére vonatkozólag hozott 15ß—1905. kgy. sz. véghatározat, valamint 7021— 1905. K. sz., a gencsutczai 29-ik számú telekhez utczaszabályozás következtén csatolt utczarészlet kártalanítási árának megállapítására vonatkozólag hozott 153—1905. kgy. számú véghatározat a városházánál a közigazgatási kiadó- hivatalban a mai naptól számítandó 15 napon át közszemlére ki vannak téve s azok a hivatalos órák alatt bárki által megtekinthetők s azok ellen netaláni felebbezések 1905. október hó 24-ik napjáig bezárólag beadhatók. Nagykároly, 1905. október 9. Debreczeni István, polgármester. f
