Nagykároly és Vidéke, 1905 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1905-10-12 / 41. szám

XXII. évfolyam.

Nagykároly, 1905. október 12.

41-ik szám.

Xá,rsa,dLa.l:ra^LÍ, szépiro<5.a*l:ran.i és ismeretterjesztő li-etila/p.

NAGYKÁROLY VÁROS HIVATALOS HIRDETÉSEINEK KÖZLÖNYE.

V

\

Megjelen minden csütörtökön.

Egééi évre Félévre . .

Előfizetési árak:

. 8 kor. Negyedévre

. 4 kor. Egyes szám

Községi jegyzők és tanitóknak egész évre 6 kor.

2 kor. 20 fill.

Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal:

Széchenyi-uteza 37. szám.

(A Zárdával szemben).

Bérmentetlen leveleket előttünk ismeretlentől nem fogadunk el. Hirdetések jutányos áron közöltéinek.

Nyilttér sora 40 fillér. — Kéziratok nem adatnak vissza.

Képviselőtestületünk

közgyűlése. j

Városunk képviselőtestülete f. hó

7-én rendkívüli közgyűlést tartott.

Debreczeni István polgármester délelőtt 10 órakor az igen gyengén látogatott közgyűlést megnyitván (a közgyűlés kezdetén a 154 képviselőtestületi tagból — a hét tisztviselőt beleszámítva — 38-an voltak jelen), üd-1 vözölte a megjelent képviselőtestületi tagokat s bejelentette, miszerint a pénzügyigazgató felhívta a várost, hogy 3163 K 49 f borital- és húsfogyasz- tási-adó hátralékát nyolcz nap alatt fizesse ki, különben a fizetés elmulasztását a szerződés nem teljesítésének fogja tekinteni és emiatt a várost a bérletből kimozdítja és a kérdéses adó- beszedési jogát a város kárára és veszélyére biztosítani fogja. A polgár- mester a pénzügyigazgató felhívását a pénzügyi-bizottsághoz terjesztette, amely bizottság azonban azt javasolta, hogy az ügy határozathozatal és a tisztviselőknek utasításadás czéljából a képviselőtestületi közgyűlés elé terjesz- [ tessék.

Egyben a pénzügyi-bizottság azt javasolta a közgyűlésnek, hogy a városi tisztviselőknek továbbra is tiltassék meg a fogyasztási-adó megváltási ősz- szeg esedékes részletének befizetése, valamint a beszedett állami adónak a m. kir. adópénztárba való beszolgáltatása. Jelentse ki azonban egyúttal a képviselőtestület, hogy amennyiben ezen

utasítás betartása következtében a városra vagy egyik városi tisztviselőre kár háramlik, azt a képviselőtestület a város egyetemét ért károsodásnak tekinti és ennek fedezetéről megfelelő módon gondoskodni fog.

Csipkés András, Dr. Adler Adolf, Dr. Kovács Dezső és Dr. Serly Gusztáv hozzászólása után — tekintettel arra, hogy vagyonjogi kérdésről volt szó — polgármester a névszerinti szavazást elrendelte és annak megejtése után kihirdette, hogy beadatott összesen 49 szavazat, ebből a pénzügyi-bizottság javaslata elfogadása mellett szavazott 46, ellene 3 képviselőtestületi tag s Így 43 szótöbbséggel a pénzügyi-bizottság javaslatának elfogadása mellett a képviselőtestület tisztviselőinek a beszedett állami-adó és fogyasztási-adó megváltási összegének beszolgáltatását, illetve befizetését továbbra is betiltotta s kimondotta azt, hogy akár a tisztviselőt, akár a várost ebből kifolyólag érhető károsodás a város egyetemének terhe leend s annak mikénti fedezetéről a képviselőtestület megfelelő módon gondoskodni fog.

Bemutattatott ezután a kereskedelemügyi miniszternek a kéményseprési szabályrendelet módosítása tárgyában kelt leirata. A miniszter visszaküldődé | a szabályrendeletet azért, mivel nehány szakaszban helytelenül történik hivatkozás bizonyos szakaszokra, s mivel a kéményseprési dijak behajtása tárgyában tett intézkedés annyiban nem megfelelő, mivel ezen dijak behajtása az iparhatóság jogkörébe tartozik. A

miniszter által kívánt helyesbítések és pótlások foganatba vétetvén, ezen alakjában a szabályrendelet elfogadtatott, megállapittatott és a felebbezési határidő lejárta után a kereskedelemügyi miniszterhez felterjesztetni rendeltetett.

A jövő hó 23-án lesz egy éve annak, hogy a villamosom üzembe véte- I tett s ezen egy évi időtartamra a Ganz és társa részvénytársaság egy meghatározott összeg fizetése ellenében vette át az üzem kezelését. Most, hogy az év nemsokára lejár, a villamosmüre felügyelő-bizottság beterjesztette a villamosam személyzet alkalmazására, fizetése meghatározására és a szolgálati szabályzatot megállapító javaslatát s a inár megelőző szabályrendelet némely pontjának módosítását hozza javaslatba. Egyúttal bemutattatott a villamos- műnek a jövő évre szóló költségvetési előirányzata.

A képviselőtestület a bizottság javaslatát egész terjedelmében elfogadta, kimondotta azt, hogy a személyzet dijjazására felvett 11,000 K összegen belül a mérnök és számvevő diját a képviselőtestület, a személyzet többi tagjai dijjazását a tanács állapítja meg; a szabályrendeletet ennek megfelelöleg módosította, kimondván azt, hogy a személyzet tagjaival kötendő szerződésben bármely feltétel megállapítható. A telep helyén az üzemvezetőnek és gépésznek természetbeni lakást bocsát rendelkezésére a képviselőtestület és felhatalmazza a polgármestert arra, hogy a magánberendezési munkálatok el- készittethetése czéljából egy évre 1200

korona dijjázással egy szerelőt alkalmazhasson. A szolgálati ügyrendet a képviselőtestület elfogadta, megállapította és kimondotta azt is, hogy azon határozata, mely szerint a magánberendezési tervek készítése és tervvizsgálata díjmentes — az 1906. évre is érvényben marad.

Ezután tárgyalás alá vétetett kiskorú Varga Imre illetőségi ügye és kimondotta a képviselőtestület, hogy nevezett gyermeket nem tartja városunk- beli illetőségűnek.

A délmagyarországi magyar közművelődési egyesület abbeli megkeresésére, hogy a város az egyesületbe tagul belépjen, a képviselőtestület elhatározta, hogy a város az egyesületbe belép és megbizta a tanácsot, hogy 5 éven át évenként 40 koronát a nevezett egyesület pénztárába fizessen be.

A Gencs-utczai 29. népsorszámu telekhez utczaterületböl csatolt 6'7 m2 terület kártalanítási árát D-méterenként 2 koronában állapította meg a képviselőtestület.

A folyó évi szeptember havi pénztárvizsgálati jegyzőkönyv bemutattat- ván, tekintettel arra, hogy különös intézkedés szükségessége fenn nem forog — azt tudomásulvétel folytán irattárba elhelyezni rendeltetett.

Elnöklő polgármester a jegyzőkönyv hitelesítésére Dr. Adler Adolf, Albanézi Mihály, Grieszháber Albert, Kinczel János és Rózenberg Bernát képviselőtestületi tagokat felkérvén, a közgyűlést befejezettnek nyilvánította és berekesztette.

T A RCZ A.

»-5S—

A fizikai gyógymódokról.

Irta: Dr. Jékel László.

Sokszor olvashatunk a napilapokban hirdetéseket, melyek valamely uj gyógymódot ajánlanak a szenvedő emberiségnek. Minthogy pedig a logika törvényei szerint e hirdetéseknek nem lehet az a czéljuk, hogy csupán humanizmusból a gyógymódnak csináljanak reklámot, hanem az, hogy a hirdetőnek tegyenek jó szolgálatot, ebből az következik, hogy a hirdetések nagyon kifizethetik magukat. A „csudadoktor“-ok és „magántudós“-ok igaz, hogy sokszor becsapják hirdetéseikkel a közönséget, de azért az üzlet jól fog menni mindaddig, inig legalább az intelligens társadalom nem fog komolyabban érdeklődni az egészségügy és a gyógyítás tudománya iránt.

Sajátságos is az, hogyha egy müveit társaságban a történelemhez, fizikához vagy csillagászathoz, legalább általánosságban nem tudna hozzászólani valaki, az megbotránkozást vagy derültséget keltene, inig ha az egészségtanban teljesen járatlan is valaki, az egészen természetes, hiszen a társaságban ilyesmi szóba se kerül, legfelehb a baczillusokkal tréfálkoznak egy kicsit, de azokat is valamiféle apró férgeknek, vagy bogaraknak képzeli a legtöbb ember, a ki hallott róluk valamit.

Innen van azután, hogy komolyabb betegség esetén tájékozatlanul kapkodnak egyik orvostól a másikhoz, sőt a „tudós asszonyok“ tanácsát is kikérik, mert nincs meg bennök az orvosi tudomány és az orvosi kiképzés iránt a kellő bizalom és tájékozottság. Ez a magyarázata annak is, hogy sehol sincs olyan tág tere a svindlinek, mint éppen a gyógyítás körül.

Másként boldogulni nem tudó orvosok is, j de főleg a közönség hiszékenységére és : tájékozatlanságára számitó laikusok, nagy | hangú hirdetéseikkel s a reklám ezerféle fogásaival sokszor keltenek magok iránt nagyobb bizalmat, mint a zajtalanul működő modern gyakorló orvos. Ennek pedig káros következményei ellen, csak úgy védheti meg magát az intelligens társadalom, ha nagyobb súlyt fektet az egészségtan és az orvosi kiképzés megismerésére. Éppen ezen czél szolgálata vezet, midőn a jelen alkalommal egy nehány olyan gyógymód bemutatásával akarok egy kis érdeklődést kelteni a gyógyítás tudománya iránt, melyek manapság nemcsak divatosak, hanem orvosi tanács szerint alkalmazva, megfelelő betegségek ellen igen hasznosak is.

Legtöbb szó esik a vizkurákról, hiszen a

legtöbb ember ideges, vagy annak képzeli magát, tehát hidegvizkurát használ. Pedig a ki az utóbbi időben fürdőhelyeken megfordult, az tapasztalhatta, hogy a „hidegviz- gyógyintézet“ felirást a legtöbb gyógyhelyről eltávolították s helyére csak „vizgyógyintézet“ felirást tettek. Ez pedig azt jelenti, hogy nem volt czélszerü dolog csupán csak hideg vizzel kúrálni az ideges embert, hanem lassan, fokozatosan, langyos vagy meleg vizzel kezdve, minőt a beteg könnyen eltűr, szabad a hideg vízre áttérni. Így szokják meg azután az idegek a nekik kellemetlen hideget fokozatosan, mig a hidegnek rögtöni alkalmazása, még idegesebbé teszi a beteg embert.

A gőz- és forró-lég fürdőket is csak orvosi tanács szerint használja a beteg ember, inert különben ezen igen kitűnő kúrákkal is csak súlyosbítja baját, a mi ellen gyógyulást keres. Csúzban és köszvényben szenvedő ember ne menjen a gőzfürdő után hideg zuhany alá, hanem pokróczozlassa be magát, izzadjon jól ki, azután lassan hüljön le s csak akkor menjen a szabad levegőre. Czélszerü volna tehát a helybeli gőzfürdőt is kellő számú gyapju-pokróczczal s léghuzás- tól mentes nyugvóhelyekkel ellátni. Az egészséges ember a gőzfürdő után, mely a bőr likacsainak tisztántartására igen alkalmas, megengedheti magának a hideg zuhanyt, de az se legyen szerfölött hideg, mert a test

felületének gyors lehűlése a belső szervek felé hajtja a vért s vértorlódást, szédülést és ájulást okozhat, hogy nagyobb bajokat ne is említsek.

Sokat hallhatunk a villanyos vízfürdőkről is, valamint a lapokban nagyon hirdetett „kataphorose“ gyógymódról. A villanyos vízfürdő abban áll, hogy a fürdőkád vizén, midőn a beteg benne ül, villamos áramot vezetnek keresztül. A „kataphorose“ pedig az, hogy a vízben, melyen villamos áramot vezetnek keresztül, még bizonyos gyógyszereket is oldanak fel. Az áram a kád egyik végén elhelyezett saroktól a kád másik végén elhelyezett sark felé halad s a kádban ülő egyén testén is áthaladva, magával viszi a testbe, a vizben feloldott gyógyszer egy csekély részét, a mint ez a vérben ki is mutatható.

A szénsavas fürdőket, főleg szívbajoknál alkalmazzák, de a szénsavnak nem mint olyannak tulajdonának jó hatást, hanem a vérkeringésre való jótékony hatást újabban abból magyarázzák, hogy a vizhez adott szénsav, apró buborékok alakjában a testre tapad s szívó hatást fejt ki az által, hogy a viz felszínére óhajtana jutni. E szívó hatás érvényesül némely szívbajnál gyógyiló irányban s szabályozza a vérkeringést.

A villanyos fényfürdő egy kabinból áll, melynek belső falai tükörrel vannak bevonva s megfelelő számú villanyos égő van a tükörAZ EGYEDÜL ELISMERT KELLEMES'IZÜ TERMÉSZETES HASHAJTÓSZER.