Nagykároly és Vidéke, 1905 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1905-09-07 / 36. szám
NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE. ban a laktanyához már nem fog tartozni, a megígért intézkedés tárgytalanná vált; nincsen azonban akadály a tekintetben, hogy a honvédlaktanya honvéd-utczai kapuja nemzetiszinre befestessék. A választ a felszólaló és a közgyűlés is tudomásul vették. A kereskedelmi tanoncziskola tété-, lénél elhatároztatott, hogy az iskolai bizottság hivassák fel arra, hogy je-' lentse ki kötelezöleg, miszerint a rendelkezése alatt álló 9600 K csakis a házépítés czéljaira fog fordittatni. Minthogy Brichta Miksa a kérdéses iskolai bizottság elnöke közölte, hogy a bizottság az ily értelmű kötelező határozatát már meghozta, az e tétel alatti segély megszavaztatott. A felekezetek részére javaslatba hozott segély az eddigi mérvben szavaztatott meg azon korlátozással azon- ( ban, hogy a kérdéses összegekből első! sorban a szegény tanulók tandijai fe-! dezendök s csak a fennmaradó összeg. fog segélyezés czimén folyósittatni. Az ovoda és menházak tételénél Rooz Samu kérdésére, hogy az adós- j ság miből származik, Reök Gyula a népnevelési egylet elnöke adta meg a felvilágosítást, mire a közgyűlés az adósság kifizetésére szükséges összeget megszavazta ugyan, felhívta azonban polgármestert, hogy az ovoda államivá tétele tekintetében tegye meg a szükséges intézkedéseket. Ezután az adóhivatali személyzet szaporítása iránti előterjesztésnek a képviselőtestület helyet nem adott, ellen- j ben a vágóhídi felügyelő kérelme folytán egy szolga tartásra évi 100 koronát megszavazott. A tűzoltó-parancsnok kérelmére ennek a ruhaátalányát kiutalta és végül kimondotta, hogy a szegényalap tőkéje csonkitatlanul fenntartassék s a kama-1 tokát meghaladó többlet kiadás a költ-; ségvetés kiadási rovatába beállittassék. Ezzel a költségvetési előirányzat letárgyaltatván, a fenti módosításokkal elfogadtatott, 15 napi közszemlére kitétetni és a felebbezési határidő letelte után jóváhagyás czéljából a törvény- hatósághoz felterjesztetni rendeltetett. Ezután a községi közmunkára vonatkozó költségvetési előirányzat vétetvén tárgyalás alá s azon javaslatnak megfelelöleg, hogy a városi ács dota- tiója 600 koronára felemeltessék, — egész terjedelmében elfogadtatott, a községi közmunka kötelezettség megváltási összege az eddigiek szerint megállapittatott s az előirányzatot 15 napi közszemlére kitenni és a felebbezési határidő után jóváhagyás czéljából felterjeszteni határoztatott. Ezután a tárgysorozat sorrendje megváltoztatásával tárgyalás alá vétetett a gazdasági részeknek birtokuk tulajdonjogának rendezése iránti kérelme. Minthogy azonban a közgyűlésen a képviselőtestületi tagok a törvényben előirt számban nem voltak jelen, ezen ügy tárgyalása a napirendről levétetett és a deczember hó első vasárnapján tartandó rendes közgyűlésre kitüzetett. A hegyközség 1906. évi költség- vetése, mely szerint a bevétel 127 K 94 f, a szükséglet 2184 K 88 f s igy a birtokarány szerint kivetendő összeg 2056 K 90 f, tehát minden D-öl területre 61 fillér esik, jóváhagyatott és a jóváhagyási záradékkal elláttatni határoztatott. A legtöbb adót fizető városi képviselők 1906. évi névjegyzékét összeállító küldöttség munkája bemutattat- ván, a névjegyzék megállapittatott, 15 napi közszemlére kitétetni rendeltetett. A korparéti városi tag és a teremi-ut melletti városi föld bérbeadására vonatkozó árverési feltételek az eddigiek szerint állapíttattak meg. Egy államköltségen felállítandó népkönyvtár felállítása tárgyában elhatároztatott, hogy polgármester tudassa a múzeumok és könyvtárak országos get óhajtotta behozni, mert az jobb, még ha többe kerül is. Ha most nem is tárgyalják a csendőrség behozatala kérdését, ellenzi a fizetésemelést, mert ez a csendörség behozatala esetén megnehezítené a lebonyolítást. A mit tehát most több fizetést akarunk adni, azt ö ugyan megszavazza, de nem fizetésemelés czimén, hanem mint pótlékot. Szerinte szakembereket kell alkalmazni, hogy ezek megküzdhessenek a tolvajok és betörök szakképzettségével és tökélyével. Nagy László alispán elvileg a csend- őrség behozatala mellett foglalt állást, azonban szerinte az eszmének érlelődnie kell, foglalkoznunk kell vele addig is. Azonban, mig az eszme megvalósul, a rendőrség helyzetét meg kell javítani, tehát a rendőrség dotatióját fel kell emelni. Demidor ígnácz rendőrkapitány jelentése kiegészitésekép előadja, hogy a rendőrségi legénység nem állja kellőleg a fegyelmet, a legénységet a folytonos változás folytán nem lehet kiképezni. Maga is azt állítja, hogy a csendörség behozatala jó lenne, de az aránytalanul sokkal többe kerülne, mint a mennyibe a fizetésfelemelés mellett is a rendőrség kerül. Rooz Samu a rendőrkapitány ela- boratuma felett elismerését fejezi ki, a hibákat szanálni kell, azonban a mostani fizetésjavitással nem lehet segíteni, mert gyökeres segítségre van szükség; minthogy azonban a mostani súlyos gazdasági viszonyok és a rossz politikai viszonyok miatt is ezen fizetésjavitásba bele nem mehetünk, a dijnoki állás rendszeresítését megszavazza, de a rendőrség dotatió- jának felemelését ellenzi. Reök Gyula a fizetésemelés mellett szólalt fel. Dr. N. Szabó Albert tekintettel arra, hogy a csendörségi szolgálat sokkal jobb a rendőrinél, annál inkább a csendörség behozatala mellett foglal állást, mivel nálunk a közbiztonsági állapot nem jó és a város közönsége több kárt szenved, mint a mennyit a csendörség behozatalával előálló költségtöbblet kitesz. Miután még Csipkés András, Dr. Adler Adolf és Nagy László a dotatió felemelése mellett érveltek és Bordás Imre a rendőrök nagyobb ellenőrzése szükségességét hangsúlyozta, Magyar Károly pedig szintén a dotatió felemelése mellett szólt, azonban a rendőröket a mellékfoglalkozástól eltiltani óhajtaná, polgármester a kérdést szavazás alá bocsájtván, a rendőrségi dijnoki állás rendszeresítése 34 szavazattal 31 ellen megszavaztatott, azon ban a rendőrség dotatiója felemelése iránti javaslat 34 szavazattal 24-el szemben, tehát 10 szótöbbséggel elvettetett. Ugyanígy elvettetett 37 szavazattal 12 szavazat ellen két utczaseprö fizetésének felemelésére vonatkozó javaslat. Ezután polgármester a városi állat- egészségügy kellő ellenörizhetése czéljából egy kisegítő állatorvos alkalmazására felhatalmaztatott. A pénztárnak betöréses lopás ellen való biztosítása tételénél Dr. N. Szabó Albert satirának nyilvánította azt, hogy félni lehessen betöréstől ott, a hol a rendőrség várószobája nehány lépésnyi távolságra van; polgármester abbeli felvilágosítására, hogy kapus rendőr nincs, hogy az őrként szereplő tűzoltó tűzvész esetén kivonulni tartozik s hogy a fél milliónyi értékpapírt veszély nélkül a pénztárba őrizetlenül hagyni nem lehet, — a tétel megszavaztatott. Dr. Adler Adolf a laktanya tételénél kérdést intézett polgármesterhez az iránt, hogy a laktanya kapujánál az előbbi — nemzetiszinü — festés miért nem állíttatott helyre? Polgár- mester kijelentette, hogy amennyiben a régi városház épülete május haváigazgatójával, miszerint a város a könyvszekrényeket tiszta, száraz helyen felállítani, fenntartani és megfelelő könyvkezelöröl gondoskodni magát kötelezi az esetre, ha a népkönyvtár államköltségen felállittatik. Tóth Ferencznek községi közmunka ügyében beadott felebbezése és Weisz Lajosnak kisajátítási dij mérséklése iránti kérelme elutasittatott. Réti László és társai kérelmére a képviselőtestület az általuk fizetendő 10 K hangverseny-engedélydijat elengedte. • Széchényi Lajos akáczfa-utczai telkéből elfoglalt telekrészlet kártalanítási árát □ méterenként 2 koronában állapította meg. A folyó évi julius és augusztus havi pénztárvizsgálati jegyzőkönyvek bemutattatván, minthogy különös intézkedés szükségessége fenn nem forgott, tudomásul vétettek és irattárba tétettek. Minthogy indítvány be nem adatott és Sugár Emil egy nyilvános telephon állomás létesítése engedélyezése iránti kérelmét visszavonta, csakis az uj építési szabályrendelet megállapítása volt hátra, azonban az idő előrehaladottsága miatt ez már tárgyalás alá vehető nem lévén, elnöklő polgármester azt a napirendről levette, a jegyzőkönyv hitelesítésére Bordás Imre, Csipkés András, Kaufmann Márton, Komód y Lajos és Szalay Bálint képviselőtestületi tagokat felkérvén, a közgyűlést befejezettnek nyilvánította és berekesztette. Színészet. Krémer színtársulata a közönség kellő pártfogása mellett folytatja előadásait. A társulat igyekszik a közönség igényeit kielégíteni s ha itt-ott mutatkoznak kívánni valók, azt — tekintve a körülményeket — szívesen elnézzük. A lefolyt hét eseménye a budapesti Király-szinház óriási sikert ért kasszadarabja, a „János vitéz“ szinrehozatala volt. Hogy ez a darab nálunk nem aratott zajosabb sikert, az nagyon is érthető. János vitéz egyike azoknak a daraboknak, mely fényes kiállítást, nagy személyzetet igényel. A mi színpadunkon ezt kellő sikerrel és hatással előadni nem lehet a színpad kicsinysége s a segédszemélyzet elégtelensége miatt. Hiszen csaknem komikusán hatott a harmadik felvonásban például az a jelenet, midőn János vitéz az élet tava előtt a lámpák közé kénytelen leheveredni, hogy szerepe kívánalmának megfelelhessen. Bármennyire is igyekeztek a szereplők feladatuknak megfelelni, a közönség nem tudott felmelegedni. No, de reméljük, hogy a jövő évben már másképen lesz. A lefolyt hét műsorát a következőkben adjuk: Szerdán, aug. hó30-án, „Huszárvér“ czimü Operette került színre, mely nálunk még újdonság volt, közepes számú közönség előtt. A darab, mely jól indul, ügyes concepcióval, a végén, mint a mai operettek legtöbbje, ellapul s egy hatástalan jelenettel végződik. A szereplők közül első helyen Váradi Mártont említjük, ki Baranyai szerepében nemcsak igen jó alakítást mutatott be, hanem erőteljes, tiszta csengésű hangját remekül érvényesítette. Szőreghi Karláth szerepében ügyesen játszott s úgy is mint katona, úgy is mint papucshős, jól alakított. Tisztái Miksa kitünően sikerült maszkja mellett játékával állandóan derültségben tartotta a közönséget. A női szereplők közül Harkányi Gizella (Stella) mit szerepe nyújtott, igyekezett kihasználni és kedves volt. Szilágyi Etel talán egy kissé túlságosan házsártos volt. A kar jól működött, a zenekar kifogástalan. Csütörtökön, aug. hó 31-én, egy kedves darabot, a „Heidelbergi diákélet“-et mutatták be. Alig fogadott még közönségünk oly rokonszenvesen egy-egy darabot, mint ezt. De viszont alig láttunk még oly kitűnő, minden legkisebb részletében gondosan előadott da- ; rabot, mint ezt, habár a rendezés, illetve a külső kiállítás, itt is sok kívánni valót hagyott fen. A darab szimpathikus tartalma, kedves jeleneteivel igazán hatásos és az életből merített tárgya megkapó. Tihanyi, ki Károly Henrik szász herczeg szerepét adta, meglepett bennünket tartalmas alakításával. ! Szerepét mindvégig szimpathikusan, kellő mérséklettel s elegánsan játszotta meg. Mel- I lette is kimagaslott Rajz Ödön előkelő, magas i színvonalon álló játéka, ki Dr. Jüttner szerepében a társulat legkiválóbb erejének bi- 1 zonyult. Tisztái (Kellermann) mint mindenkor, úgy ez alkalommal is jó volt. Váradi Márton rövid szerepében, mint Asterberg gróf, kitünően adta a német diák szerepét. Jászai Olga, a darabnak úgyszólván egyetlen női szerepét (Katóka) annyi érzéssel s oly melegséggel játszotta meg, hogy nagyon megérdemelte a közönség részéről sűrűn felhangzó tapsokat. A többi szereplők is jól egészítették ki a darab összhangzó előadását. Általában azt látjuk, hogy a társulat a színművek előadásaival éri a legnagyobb sikert s drámai személyzete a legerősebb. Pénteken, szeptember hó 1-én, zónaelőadásban adták a „ Drótostót“-ot, melyben Harkányi Gizella és Tihanyi jól megállották helyüket. Szombaton, szept. hó 2-án, „János vitéz“ Bakonyi Károly 3 felvonásos daljátéka került bemutatóra. Az előadásra nézve ezen tudósítás bevezető részében tettük meg általánosságban megjegyzéseinket s itt is megemlítjük, hogy a színházat zsuffolásig megtöltő intelligens közönség nem tudott a darab iránt felmelegedni. Alig hangzott fel egy-egy taps s az is a darab hazafias részeinek szólott. A czimszerepet Harkányi Gizella alakította, ki ugyan teljes igyekezettel játszott, de azért úgy éneke, mint játéka sok kívánni valót hagyott fen. A darabban előforduló gyönyörű dalokat nem tudta úgy érvényre emelni, mint a mennyire a közönség várta, a miben természetesen nagy része van annak az óriási sikernek, melyet ezzel a darabbal Budapesten arattak, — s a közönség sokkal többet várt, mint a mit kapott. Kállai Kornélia (Iluska) szintén igyekezett megfelelni feladatának és szerepét rokonszenvesen játszotta meg, mint franczia királykisasszony jó volt. Tihanyi gyenge Bagó volt, Tisztái (franczia király) és Szőreghi (Bartaló), valamint Szilágyi Etel (a gonosz mostoha) sokat túloztak. Vasárnap, szept. hó 3-án, telt ház előtt ismételték meg „János vitéz“-t. Hétfőn, szept. hó 4-én, „Bob herczeg“ ismét telt házat vonzott. Á czimszerepet Harkányi Gizella ügyesen, élénken játszotta és csinosan énekelt. Jól állotta meg helyét Kállai Kornélia is (Annie), Szőreghi (Pompo- nius) gyönge volt s a harmadik felvonásbeli szép dalt alig hallhatólag adta elő. Radnai Zsuzska, Szilágyi Etel, Tisztái és Váradi jók voltak. A közönség pedig jól mulatott. Kedden, szept. hó 5-én, közepes számú közönség nézte végig Bérezik Árpád 3 felvonásos vigjátékát, a „Miniszterválság“-ot. A mit még eddig egyszer sem észleltünk, ez alkalommal meg kell említenünk, hogy egyes szereplők szerepeiket nem tudták s épen ezért az előadás nem volt oly gördülékeny, mint máskor szokott lenni. A darab egyébiránt kedvező fogadtatásra talált s a közönség jól mulatott a miniszterséget hajhászó, stréberkedő képviselő és felesége ügyes mókáin. Jászai Olga Edith, a stréber képviselő Fekete Bertalan nejének szerepében kitűnő alakítást mutatott be s szerepének minden részletét gondosan játszotta meg. Egyébiránt az ő játéka dicséretre nem szorul, mert már több ízben tapasztaltuk, hogy szerepeit nemcsak kitünően tudja, hanem azokat gondos tanulmányozás tárgyává is teszi. A közönség több ízben megtapsolta élvezetes játékát. Osztozott vele a sikerben Rajz Ödön, ki Fekete Bertalan szerepét ép oly gondossággal játszotta, mint mindig. Tihanyi mint Ivándy, Szőreghi mint Pisztráng, Váradi mint Bárdossy képviselők jól játszottak. Radnai Zsuzska Malvin szerepét nem azzal az élénkséggel játszotta, melyet a szerep megkíván. Dévai Boriskának pedig, ki Bárdossy Ferikét játszotta, azt ajánljuk, hogy máskor tanulja meg jobban a szerepét, mert a sikeres játéknak egyik legfőbb kelléke a szereptudás. Szilágyi Etel ügyesen személyesítette özv. Pisztrángnét. 2v£eg'ii.lT7*óA „Magyarországi első jótékony czélu Postabélyeggyüjtö Egylet“ tagjait 1905. évi s szeptember hó 15-én délután 3 órakor Nagykárolyban a városház nagytermében az egylet feloszlatása czéljából tartandó KÖZGYŰLÉSRE van szerencsém meghívni. Tárgysorozat: 1. Határozat az egylet feloszlatása vagy további fennállása tárgyában. 2. A feloszlás kimondása esetén határozat az elnökség azon indítványa felett, hogy az egylet mintegy 700 koronányi vagyona a „Siketnémák debreczeni államilag segélyezett iskolájáénak külön alapítványként adomá- nyoztassék. Nagykároly, 1905. szeptember hó 6-án. Tisztelettel Dr. Jászi Ferencz, egyleti alelnök. Jegyzet: Az alapszabályok 12. és 28. §-ai értelmében a közgyűlési szavazások távollévők részéről pecsételt zárt levélkékben a kijelölt tárgyakra vonatkozó hitelesített szavazatok által is történhetnek.
