Nagykároly és Vidéke, 1905 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1905-08-31 / 35. szám

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE. éremmel és kitüntető okmánynyal jutalmazta meg, a bizottság pedig több tanulót könyv­adományban részesített. A jövő iskolai évre a beírások szeptem­ber 6-án veszik kezdetüket. A nagykárolyi iparos tanoncziskola értesitöje. Összeállította: Lukács Mihály, igazgató. Az értesítő Riesenbach Mór rajztanitó tollából egy rövid értekezést közöl „Müveli-e a rajz az elmét“ czim alatt, melyben a rajz­nak az elme fejlesztésére való hatását bi­zonyítja. A tanoncziskolai bizottság és a tantestü­let névsorának bemutatása után az órarendet, majd a tantervet s azután a tanonczok név­és érdemsorozatát közli. A statisztikai adatok közül közöljük a következőket: beiratkozott az év elején 435, évközben felszabadult 61, kimaradt 44, ma­radt az év végén 330 tanuló, melyek közül helybeli 150, vidéki 180. Magaviselet szerint: jó 77, szabályszerű 166, kevésbé szabályszerű 148, nem szabály­szerű 24, érdemjegyet nem kapott 20. Jeles előmenetelt tanúsított 23, mig elégtelent 107. Ezen szomorú jelenség arra késztet ben­nünket, hogy az iparos tanonczok nevelése kérdésével bővebben foglalkozzunk s erre majd legközelebb visszatérünk. Hitfeiekezet szerint: róm. kath. volt 125, gör. kath. 83, ev. ref. 98, izr. 24. Elmulasztott tanórák száma: igazolt 6828, igazolatlan 655. A foglalkozás szerinti összeállításból ér­dekes, hogy a legtöbb 69 czipész-iparos; 67 szabó, 46 csizmadia, 45 asztalos volt. Az iskola megtartotta Erzsébet királyné és a milleniumi és koronázási emlékünnepélyt. A rajz- és munkakiállitás junius 11. és 12-én tartatott meg. A rajzkiállitásban minden rajz­köteles tanoncz, a munkakiállitásban pedig 93 vett részt. \ Az évzáró-vizsgálatok junius 18-án tar­tattak meg. A debreczeni iparkamara kitün­tető jutalmát egy-egy elismerő okmányt s a hozzácsatolt nagyobb fajtájú ezüstérmet Szo- lomájer István, Holländer Mihály és Glück Károly, az iskola jeles végzettségű tanulói nyerték. Azonkívül több tanuló részesült pénz- és könyvbeli jutalomban. A jövő tanévre a beiratások szeptember 7—14-ig tartatnak. A többi nem említett iskolák részéről be­számoló értesítőt nem kaptunk. —ó.— Iskolai értesítők. ív. A nagykárolyi kereskedő tanoncziskola értesitöje. Közli: Dr. Lúcz Ignácz igazgató. Mint minden évben, úgy a folyó évben is egy érdekes és közhasznú, ismeretter­jesztő czikket olvasunk a bevezető részben. „A legfontosabb élelmi czikkek és azok hamisítása“ czimen Klacskó István főgimn. tanár igen világos modorban megirt módon ismerteti a legfontosabb élelmi czikkek, a tej, vaj, sajt, liszt és zsir vegyi összetételét, azok hamisítási módjait. Egyben a hamisí­tás felismerése czéljából igen egyszerű és könnyen eszközölhető eljárási módozatokat közöl. Ezen ismertetést ajánljuk az elolva­sásra. Az értesítő második része a kereskedő tanoncziskolai bizottság névsorát, a III-ik rész a tanítótestület névsorát közli. A IV-ik rész az 1904—1905. évben végzett tananya­got ismerteti, mely az előirt szabályoknak mindenben megfelelő. Az V-ik rész az osztályzati jegyek jelen­téseit, a Vl-ik pedig a tanulók név- és ér­demsorozatát foglalja magában. A VII-ik részben közölt statisztikai ada­tok szerint a tanulók létszáma: 77 volt, kik közül róm. kath. 25, gör. kath.: 13, ev. ref. 8, ág. ev. 2, izr. 29. Beiratkozott 90, kimaradt 13, az év végén volt 77 tanuló. Jeles előmenetelt tanúsított 6, jót 20, elég­ségest 36, egy tárgyból elégtelent 2, két tárgyból 1, több tárgyból 12. Az elmulasztott tanórák száma 619, melyből nem igazolt 14. Az értesítő IX-ik részében köszönetét nyilvánítja az igazgató azoknak, kik az is­kola fentartásához adományaikkal hozzá­járultak. így: a kormány 1000, Nagykároly városa 1100, a Debreczeni Kér. és Iparka­mara 200, a Kereskedelmi és Iparbank 50, a Takarékpénztár 30, a Népbank 15 s a Központi Takarékpénztár 10 koronával. A X-ik fejezet az iskolai év történetéből közöl adatokat. Ezek közül megemlítjük, hogy a folyó évben szerveztetett az előkészítő tan­folyam, melynek szervezése jótékony hatás­sal volt a tanítás menetére. 1905. márczius 17-én Mártonffy Márton min. osztálytanácsos és Bodnár György tanfelügyelő meglátogat­ták az iskolát, mely alkalommal teljes meg­elégedésüknek adtak kifejezést a tapasztalt rend és a tanítás pontos menete felett. A debreczeni kereskedelmi és iparka­mara Polatsek Árpád, Singer Lajos és Weisz Sámuel III-ad oszt. tanulókat nagy ezüst Szinészet. Krémer színtársulatának másfél heti mű­ködése után határozott kritikái mondhatunk annak qualitásáról. Mig múlt számunkban jeleztük, hogy egyetlen előadásból igaz vé­leményt nem adhatunk, addig ma, amidőn bemutatkozott úgy az Operette-, mint a drá­mai személyzet, bátran állíthatjuk, hogy a teljesen uj tagokból álló társulat minden tekintetben megállja helyét, úgy hogy a leg­kényesebb igényeket is kielégítheti. Úgy a női, mint férfi szereplők kifogástalan, pre- cziz, összhangzó, discrét játékukkal oly sima, gördülékeny, élvezetes előadást nyújtanak, hogy minden túlzás nélkül hajtjuk meg az elismerés zászlaját a társulat előtt. Pedig sok akadálylyal kell megküzdenie a színpad kicsinysége miatt színészeinknek és ez aka­dályokat is oly ügyesen küzdik le, hogy ebben is csak dicséret illetheti meg őket. A tizenhat tagból álló zenekar igen jó, a kar erős és összhangzó. Közönségünk az eddigi előadások alapján meggyőződhetett, hogy az itt elmondottak a teljes valóságnak felelnek meg és nem szándékunk a szin igaz­ság konstatálásával nagyhangú reklámot csi­nálni Krémer társulatának. Ily körülmények mellett igazán csodál­kozunk, hogy a közönség nem tud felmele- j gedni a társulat iránt, a zónaelőadást kivéve, i bizony minden este csekély publikum előtt kell játszania a színészeknek. Amidőn azon reményünknek adunk ki­fejezést, hogy müértő közönségünk az igazán minden tekintetben kifogástalan és derék társulat előadásait látogatni fogja, az aláb­biakban adjuk a lefolyt hét előadásainak referádáját. Szerdán, aug. hó 23-án, Kazaliczky Antal nagyhatású színműve a „Tetemrehivás“ ke­rült színre, mely egyszersmint a drámai személyzet bemutatója is volt. Bár kevés számú közönség jelent meg, annak daczára színészeink teljes ambiczióval játszottak és mondhatjuk, hogy a bemutatkozás várakozá­son felül sikerült. Egyöntetű, gördülékeny, sima előadás volt s a mi a siker egyik fö- tényezöje, a szereplők szerepeiket kitünően tudták. A közönség élvezettel hallgatta a kitünően előadott darabot, melynek gyönyörű részletei nagyon meghatották a hallgatósá­got, úgy hogy az előadás nem egy szép szempárból csalt elő részvétteljes könyeket. Jászai Olga Margit szerepében igen intelli­tem . . . Hanem ez a kocsis, ez az ember, ez ritkaság, ez unikum . . . Rómába való. Igazán adok neki, ha . . . nem, elég lesz neki húszezer forint. Igen, ennyit adok, ám­bár — rengeteg pénz s tulajdonképen ártani fogok neki vele. (Czigarettát vesz elő, rágyújt s végig nyújtózik a díványon.) — Ez a Panajotti pompás, kár, hogy nincs szopókája . . . Adok neki húszezer forintot s egy becsületes polgárral kevesebbje lesz a hazának . . . Ott hagyja a bakot s el kezd urizálni, mig tart a pénzből. Azután .. . Azután? Több, mint bizonyos, hogy a régi mesterség nem fog neki izleni többé s svind­lizni fog, hogy tovább is úri életet éljen. — Nem, ezt nem veszem a lelkemre, de adok neki ötezer forintot. Ennyi épen elég lesz, ahhoz . . . Mihez lesz elég? Házat nem vehet belőle, mert arra kevés . . . Tehát nagyokat iszik örömében, mig egyszer része­gen leesik a kocsiról s kitöri a nyakát. így tegyek én jót? (Eldobja a czigarettájál). — Nem, nem . . . Adok neki kétszáz forintot. Azaz leghelyesebb lesz, ha veszek neki egy aranyórát, dupla fedéllel . . . Bele- vésetem a mai dátumot s ezt a szót: „em­lékül“. Vagy ezt: „a jellem jutalma“. .. . El fog érzékenyedni a jámbor, bizonyára kezet akar majd csókolni, de én nem enge­dem . . . Rászolgált a jutalomra. (Vége köv.) gens színésznőnek bizonyult, ki hálás szere­pét teljesen kiaknázta s nagyon megérdemelt tapsokat nyert jutalmul. Nagyon jó volt Radnai Zsuzska Györgyike szerepében s ha­bár hangján meghallatszott, hogy meg van hűlve, mindamellett teljes sikerrel állotta meg helyét s különösen Rajz Ödönnel előadott páros jelenetei sikerültek. Kállai Kornélia özv. Mindszentyné szerepében rokonszenves fogadtatásra talált. A férfiszereplők közül Rajz Ödön (Gyalán György) emelkedett ki intelligens, komoly játékával, ki mindenkor eltalálta az igaz hangot s nagyon megérde­melte a sűrűn felhangzó tapsokat. Tihanyi Vilmos (Radányi) és Szőreghi Gyula mint Dr. Soós Aladár a társulatnak határozottan jó erői, kik szerepeik minden kívánalmának sikerrel feleltek meg. Váradi Márton is (Rom­vári Tasziló) jó volt. Az előadás többi sze­mélyzete is jól illeszkedett bele az ensem- bléba. Csütörtökön, aug. hó 24-én, „A fecske­fészek“ operette került színre, kevés szám­mal megjelent közönség előtt. Az előadás általában véve igen jó volt. Harkányi Gizella (Pomponette) szerepében teljesen megállotta helyét, énekszámai zajos tetszést arattak. Kállai Kornélia (Modeste Blanchar) is teljes erejével igyekezett szerepének megfelelni. Radnai Zsuzska Cecil szerepében híven adta a zárda legpajkosabb és igen emanczipált növendékét. Ä férfiszereplők Tihanyi Vilmos (Andre Balivet), Csáki Antal (Ernest Brignol), Szőreghi Gyula (Jean), Tisztái Miksa (Lagri- guole) és Krémer Sándor (Pancrace) pompás alakításukkal emelték az est sikerét. Pénteken, aug. 25-én, „Aranyvirág“ Mar­tos Ferencz regényes nagy operettéje került színre zónaelőadásban. A fővárosban nagy sikert ért kellemes zenéjü operette zsulfolt házat teremtett itt is. A színészek kedélyére is emelöleg hatván a nagy közönség jelen­léte. Az előadás kitűnő, úgy az egyes sze­replők játéka, mint az ensemble s a zene kifogástalan és összevágó volt. Az est sikere Váradi Márton, a társulat szinpatikus titká­rát Beppo hajóslegény személyesitőjét illeti. Fülbemászó, terjedelmes hanganyaga, tisz­tán csengő baritonja, biztos hangvétele, ügyes játéka teljesen meghódította a közön­séget. Sok tapsokat aratott. Méltó partnere volt Harkányi Gizella Aranyvirág szerepében. Kállai Kornélia (Stone Ellen) és Tihanyi Vilmos (Gauld Harry) remek alakításban mutatták be az amerikai milliárdosokat, ez utóbbit ügyes tánczáért megtapsolták. Mu- lattatóan játszott Szabadkai Miklós, ki mint Harry inasa adta az impertinens szolgát. A többi szereplők buzgó játéka sem maradt jutalmazatlanul. Szombaton, aug. hó 26-án, „Mulató Iste­nek“ cziinü operette adatott elő kis számú közönség előtt. Maga az operette anyaga csekély tartalommal bir, zenéje egyes rész­letekben megkapó. Kállai Kornélia (Janó) ügyesen játszott, énekszámai jól sikerültek. Harkányi Gizella mint Charis komorna csi­nosan adta szerepét, mig Radnai Zsuzska Thalia múzsát alakítva általános tetszést nyert. Tihanyi Vilmos Sorias szerepében re­mekelt. Valódi szalon komikus ő, ki soha sem megy tulságba, a kellő határt meg­tartja. Tisztái mint ál Sorias nagyon jó volt. Régi ismerősünk ő már-, alakításaival min­dig kaczajra fakasztja a közönséget. Jók voltak Csáki Antal (Jupiter), Váradi (Amphit- rion) és Szőreghi (Maenandros.) A darabban előforduló táncz szép volt, kár hogy a szin­pad kicsinysége miatt nem érvényesülhetett kellően. A kar és zene a kivánalmaknak niegfelelőleg működött. Vasárnap, aug. hó 27-én, Szigligeti Ede hires énekes népszínműve a „Csikós“ ada­tott elő igen kevés számú közönség előtt. Megérdemelte volna a közönség támogatását, mint a többi, úgy ez az előadás is. Váradi Márton Andris csikós-bojtár alakítása olyan volt, hogy bármely fővárosi színházba bát­ran odaillett. A társulat e kitűnő baritonis­tája énekszámaival igen kellemes estét szer­zett a megjelent közönségnek. Jutalma a sok taps volt. Harkányi Gizella (Rózsi) ked­ves játéka, eleven mozdulatai és kitünően iskolázott hangja, mely könnyen simult a csikós (Váradi) énekéhez, zajos tapsokra j ragadta a közönséget. Krémer Sándor (Kis j Bálint) játékát dicsérnünk felesleges. Régen ismerjük, mint kitűnő színészt és ez esti! játékával példát adott fiatalabb társainak, bizony sokat is tanulhatnak tőle. Tisztái (Márton, vén csikós) játéka természetes volt, pompás alakításban mutatta be a vén csi­kóst. A többi szereplők Szilágyi Etel (özv. Karvassyné), Tihanyi Vilmos (Asztolf), Rajz Ödön (Bencze), Szőreghi Gyula (Torkos) szerepeikben teljesen inegállták helyüket. Hétfőn, aug. hó 28-án, zónaelőadásban zsuffolt ház mellett ismételték meg a „Te­temrehivás“-!, zajos sikerrel. Kedden, aug. hó 29-én, Kadelburg Gusz­táv énekes vigjátéka „Az aranypalkó“ került szire közepes számú közönség jelenlétében. A darab, bár újdonság, nem nagy hatást keltett, mert nincsen benne semmi oly cse­lekmény, mely a közönségre hatást gyako­rolna, pedig színészeink jobb ügyhöz méltó buzgalommal igyekeztek a darabot elfogad­tatni. Egy-két szerep van benne, melyek a kiaknázásra alkalmasak. így Szőreghi Gyula szerepe (Báró Wollien Rudolf), ki igazán teljes buzgalommal játszotta meg szerepét s a rokonszenves, tehetséges színész ügyes játékával sok tapsot is aratott. Nagyon tet­szett az általa énekelt „Náni-Náni“ kouplé, mely bizonyára csakhamar nagy népszerű­ségre fog szert tenni. Helyesen és kellő si­kerrel játszott Tisztái Miksa is (Ruschke Károly.) Rajz Ödön (Wollien Rikárd), Jászai Olga (Romberg Hilda), Váradi Márton (Wol­lien Zsigmond), Tihanyi (Wollien Egon, vala­mint az összes szereplők jók voltak. HÍREK. — Személyi hírek. Gróf Károlyi István, városunk országgyűlési képviselője és neje e hó 28-án reggeli személy- és Gróf Károlyi Gyuláné gyermekeivel együtt folyó hó 25-én délutáni gyorsvonattal hosszabb tartózkodásra városunkba érkeztek. — Nagy László alispán folyó hó 28-án, hétfőn hivatalos ügyben Buda­pestre utazott, honnan már másnap vissza­érkezett. — Kemény Alajos kir. pénzügy­igazgató, holnap, szeptember hó elsején kezdi meg hat hétre terjedő szabadságát, melynek legnagyobb részét Balaton-Almádi- ban tölti. Távolléte alatt az igazgatóság ve­zetését Barthos Zsigmond pénzügyigazgató­helyettes látja el. — Dr. Adler Adolf, ügy­véd, lapunk felelős szerkesztője karlsbádi fürdőutjáról kedden este hazaérkezett. — Meghívás. 5999—1905. K. sz. Nagy­károly r. t. város képviselőtestületi tagjait 1905. év szeptember hó 3-ik napján délelőtt 10 órakor a városháza tanácstermében tar­tandó rendes közgyűlésre tisztelettel meg­hívom. Nagykároly, 1905. év augusztus 28. Debreczeni István, polgármester. — Tárgy- sorozat: 1. Az 1906. évi házi pénztári s a községi közmunkára vonatkozó költség- vetés megállapítása s ezzel kapcsolatban: a) a rendőrkapitány előterjesztése a rendőr­ségi tisztviselői és rendörlegénységi létszá­mának szaporítása iránt; b) az adóügyi ta­nácsnok előterjesztése az adóhivatali személy­zet szaporítása iránt; c) Frits Nándor vágóhídi felügyelő kérelme szolgatartásra évi 100 K megállapítása iránt; d) a népnevelési egyesület vagyoni ügyeinek rendezése; e) tűzoltóparancsnok kérelme ruha átalányának kiutalása iránt; f) a költségvetéssel kapcso­latos egyébb kérelmek és előterjesztések. (5334—1905. k. sz., kj.) 2. A hegyközség 1906. évi költségvetésének jóváhagyása. (5456—1905. k. sz., hj.) 3. Az uj építési szabályrendelet megállapítása. (5371—1905. k. sz., kj.) 4. A legtöbb adót fizető városi képviselők 1906. évi névjegyzékének meg­állapítása. (5735—1905. k. sz., kj.) 5. A gazdasági részek kérelme birtokuk tulajdon­jogának rendezése tárgyában. (5368—1905. k. sz., kj.) 6. A korparéti városi tag bérbe­adásának ügye. (5041—1905. k. sz., kj.) 7. A Terein-ut melletti városi föld bérbeadásá­nak ügye. (5040—1905. k. sz., kj.) 8. Nép­könyvtár felállítása iránt intézkedés. (5848— 1905. k. sz., kj.) 9. Tóth Ferencz felebbezése községi közmunka ügyében. (5553—1905. k. sz., hj.) 10. Réti László és társai kérelme 10 K hangverseny engedély dij elengedése iránt. (5266—1905. k. sz., hj.) 11. Weisz Lajos kérelme kisajátítási dij elengedése iránt. (6034—1904. k. sz., hj.) 12. Széchenyi Lajos akáczfa-utczai telkéből elfoglalt 25—65. m* lelekrészlet kártalanítási árának megálla­pítása. (7420—1899.) k. sz., hj.) 13. Az 1905. évi julius hónapi pénztárvizsgálat eredményének bejelentése. (5205—1905. k. sz., hj.) 14. Az 1905. évi augusztus hónapi pénztárvizsgálat eredményének bejelentése. (5700—1905. k. sz., hj.) 15. A közgyűlés ideje előtt legalább 24 órával benyújtandó indítványok tárgyalása. 16. Sugár Emil ké­relme nyilvános telefon állomásnak felállí­tása ügyében. (5929—1905. k. sz., hj.) — Meghívás. Szatmármegye közönségé­nek közgyűléséből kiküldött hatvanas bizott­ság albizottságának tagjait van szerencsém a f. évi szeptember 3-án, vasárnap délután 3 órakor a vármegyeháza tanácskozó termé­ben tartandó ülésre ezúton is meghívni. Tárgy: A szeptember 7-én tartandó vár­megyei rendkívüli közgyűlés előkészítése. Nagykároly, 1905. aug. 29-én. Papp Béla, alelnök. — A színkör ügye. Kristóffy József bel­ügyminiszter városunknak egy régen vajúdó ügyét vitte a megoldás elé. Ugyanis folyó hó 23-ról keltezett leiratában értesítette a város közönségét, hogy a szinkör építési költségeihez 35,000 K állami segélyt folyó­sít s ez által lehetővé tette egy oly szinkör építését, mely a lapunkban már közölt ter­vezet szerint városunkhoz minden tekintet­ben méltó lesz. A nagy fontosságú leirat következőleg szól: „Megelégedéssel vettem tudomásul Nagykároly város közönségének azt az elhatározását, hogy 70,000 korona költséggel nyári színházat építtet. Méltá­Ne engedjék tehát azok, kiknek kezeibe van letéve ezek megvalósítá­sának lehetősége, diadalmaskodni a régi intézményekhez ragaszkodó con- servativ elveket, de valósítsák meg ez áldásos müvet. Ma már mindenki paedagogus, an­nak hiszi magát. A kevesebb számú hivatottakat letorkolják érveikkel a kép­zelődök ; elvetik azok igaz eszméit, megkötve a jó és czélszerü felé irányitó eszme kivitelét s haladni akarását. Ezen hívatlanokon kell győzelmet venni és akkor mi is oda állhatunk bátran az elsők közé a nevelésügy terén.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents