Nagykároly és Vidéke, 1905 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1905-07-20 / 29. szám

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE. HÍREK. — Személyi hírek. Nagy László vármegyei ^ alispán f. hó 17-én reggel hivatalos ügyben a fővárosba utazott, a honnan folyó hó 19-én a reggeli vonattal tért vissza székhelyére. — Nemestóthi Szabó Antal kir. közjegyző fürdöhasználat végett f. hó 16-án Bikszádra utazott. — Schodits Lajos felsö-kereskedelmi- iskolai tanár, a vármegyeház átalakításának tervezője, a vármegyeháza munkálatainak megtekintése czéljából tegnap reggel váro­sunkba érkezett. — Föispáni helyettesítés. A belügy­miniszter előbbi intézkedését megváltoztatva, Szatmár városára nézve a föispáni teendők­kel Lapp Géza polgármestert bízta meg. — Vármegyei rendkívüli közgyűlés lesz értesülésünk szerint 8—10 napon belül, a mely alkalommal a Luby Géza és társai ál­tal a vármegye magatartása ügyében be­adott indítvány fog tárgyaltatni. A közgyűlés napját ma állapítja, meg Nagy László alis­pán s a meghívókat egy két nap alatt fog­ják kibocsátani. — Városunk és az ex-lex. Károlyi István gróf és 66 képviselőtestületi tag egy indít­ványt nyújtottak be a képviselőtestülethez, melyben azt indítványozzák, hogy a kép­viselőtestület tisztviselőit az önkéntes adók átvételétől és az ujonczozásnál részvételtől tiltsa el. Az indítvány a folyó hó 30-iki képviselőtestületi gyűlésen kerül tárgyalás alá. — Rendkívüli közgyűlés. A Nagykárolyi Kereskedő Ifjak Köre folyó hó 23-án vasár­nap délelőtt V211 órakor rendkívüli közgyű­lést tart, melyre a Kör tagjait tisztelettel meghívja az intézőbizottság. A gyűlés tár­gyai : a Kör újjászervezése és a Polgári Olvasókörrel való egyesülése, továbbá uj tisztikar választása. — Halálozás. Özv. Makay Józsefné szül. Fiók Eulália, néhai Makay József volt városi képviselő özvegye folyó hó 19-ikén délután 51 éves korában elhunyt. Halálát kiterjedt rokonság gyászolja. Temetése folyó hó 21-én délután 4 órakor fog megtörténni. Nyugodjék békében! — A család a következő gyász- jelentést adta ki : Alulírottak a nagyszámú rokonság nevében is megszomorodott szív­vel tudatják az imádásig szeretett gondos jó édes anya, nagyanya, szerelő hü testvér, sógornő és rokon özv. Makay Józsefné szül. Fiók Euláliának folyó évi julius hó 19-én, délután 3 órakor, példás életének 51-ik, özvegységének 3-ik évében hosszas szenve­dés után történt gyászos elhunytét. A meg­boldogult hült teteme folyó évi julius hó 21-én délután 4 órakor fog az ev. ref. egy­ház szertartása szerint a helybeli ref. sir- kertbe örök nyugalomra tétetni. Nagykároly, 1905. julius 20. Angyali jó lelked nyugodjék békében! isten veled! Makay Ilona férjezett Szabó Kálmánné, Makay Izabella férjezett Lipták Dánielné, Makay Emma, Makay La­jos, Makay Erzsiké, Makay Miklós gyermekei. Szabó Kálmán, Lipták Dániel mint vő. Fiók János, Özv. Asztay Antalné szül. Fiók Zsu- zsánna, Fiók Albert mint testvérek, s ezek gyermekei. Fiók Albertné szül. Nagy Mariska sógornője. Lipták Józsika unoka. — Adomány. Károlyi István gróf,, vá­lasztókerületünk országgyűlési képviselője képviselői fizetéséből a márczius 15-én tör­tént kijelentése szerint 1000 koronát a hely­beli nöegyletnek, 1000 koronát pedig a hely­j beli népkonyhának ajándékozott és ezer ] összegeket a napokban rendeltetése helyére juttatta. A nemes gróf egész képviselői fize i tését közczélokra ajánlotta fel, erről rend j szeres számadást vezettet. Most a róm. kath i templomban a toronyórát fogja elkészíttetni aztán a Kossuth-szobor alap kapja a fel I ajánlott összeget, s aztán újabban megálla : pitja, hogy a képviselői dijak hová fordít I tassanak. * — Műkedvelői szinielóadas. A katholikm legényegyesület előre hirdetett műkedvelő előadását vasárnap, e hó 16-án tartotta mej ja „Polgári Olvasókör“ helyiségében. A közön ség nem oly nagy számban jelent meg, min más alkalommal szokott, minek oka bizo | nyara a nagy hőségben keresendő, mert bízom nem valami kellemes dolog abban a sziik teremben három óra hosszán keresztül ülni. — Mindamellett szép számú közönség nézte végig az előadást. Gárdonyi Gézának 3 fel- vonásos falusi történetét „A bor“-t hozták színre műkedvelőink teljes igyekezettel és szép sikerrel. Az egész előadás sima és gör­dülékeny volt, csupán azt kifogásoljuk, hogy a nyolcz órára hirdetett előadást csak kilencz órakor kezdték meg s igy a közönségnek Ezt Budapest főváros tanácsa mondotta ki ezelőtt pár évvel, egy pénztári üresedés alkalmából... Kufár életfelfogás lopózkodott az emberi elmékbe! Tőzsdejátékká fajult a szent élet. Fekete napokat ir a társadalom történe­tébe egyes könynyelmüen gondolkodók min­dent koczkáztató játékosdija. Maguk sem tudják, mit tesznek. Csak önmagukat szeretik, nem a család­jukat, nem embertársaikat. Mindent koczkára tesznek az „Észért.“ Annyira sem becsülik őket, hogy érdemesnek tartanák azért tovább élni, hogy megmutassák, hogy vélt hibájukért meg is tudnak vezekelni. A legértékesebb nekik csak addig értékes, mig ők maguk látnak abban értéket. Hogy másokat megkárosítanak, azzal nem törődnek. Játékszer nekik minden, amiért mások lobognak. A szerelem is az, nem egy boldogabb jövő nemzedék eszményi Ígérete. Önmaguk mondják ki maguk felett az Ítéletet, hogy Ők nem érdemesek arra, hogy éljenek. Nyugodjunk meg az Ítéletben és mély szánalommal, vérző szívvel vigasztaljuk hozzá­tartozóikat és a körülöttük — megdöbbenve összeverődő társadalmat. egy teljes órát kellett várakoznia. A szerep­lők közül első helyen Kosztka Antalt említ­jük meg, ki Baracs Imre szerepét játszotta. Műkedvelőtől nem várt készültséggel, s iga­zán szép sikerrel felelt meg feladatának. Hálás, de nehéz szerepét ambicziúval ját­szotta s meglátszott játékán, hogy intelligens iparos, ki sok szorgalmat fordított szerepé­nek betanulására. Természetesen számos tapsot nyert élvezetes játékának jutalmául. Jól felfogva játszotta meg szerepét Lukács Mariska, ki Baracsnét személyesítette. Élén­ken, ügyesen mozgott és jól szavalt. Serly Margit (özv. Szunyogné), Hágen Erzsi (Esz­ter), Göre Gáborné (Dietschy Mariska) jól alakították szerepeiket. Élénken, ügyesen ját­szott Torna Emma, mint Szúnyog Rozi. Valamennyi hölgyszereplőt az egyesület fá­radtságukért egy-egy szép csokorral lepte meg. A férfiszereplők közül ügyesen játszott Ger­gely Mihály (Baracs Matyi) és Boncsik István (Mihály). Sok derültséget idéztek elő Gyer- mán Sándor (Göre Gábor) és különösen Kassai Jenő (Durbints Pál) szerepeiben. A többi szereplők Nagy Béla ("Kátsa), Kuszák István (Bige), Tepsi (Negele Lajos), Heinrik István (Czeglédi Pál), Hágen Róza (Zsuzsi), a kis Hágen Ferencz (Jancsi), Egei István, Volatsek Lajos és Kun Ignáez sikerrel mű­ködtek közre. — Előadás végeztével tánezra perdült az ifjúság s a hajnali órákig vidá­man, jó kedvvel áldozott a vidámság isten­nőjének. — A grófi kastélyból. E hét elején gróf Eszterházy Móricz, gróf Eszlerhdzg Lajos és gróf Eszterházy Pál voltak a grófi kastély vendégei. — A nagykároly—mátószalka—csapi vasút megnyitása egy kis késedelmet fog szen­vedni, amennyiben az aratási munkálatok miatt elegendő munkás hiányában a kavi­csolást nem lehet folytatni, miért is a meg­nyitás valószínűleg folyó évi szeptember havában lesz. — A helybeli szalmafonó tanfolyamról a debreczeni kereskedelmi és iparkamara közgyűlése melegen emlékezett meg. A je­lentés szerint a nagykárolyi tanfolyam a szalmafonást alkalmazni igyekezett a butor- diszitésnél. Modern stílben készített garni­túrát, a mi úgy a záróvizsgával kapcsolatos kiállításon, mint a kamara kiállításán fel­tűnést és teljes elismerést vívott ki. Utóbbin mindkettő el is kelt. Résztvett a tanfolya­mon 24 növendék, a kik közül kettő közben kimaradt, Készittetett 1047 tárgy. Ezek kö­zül kalap 686, sapka 66, kosár 185, vegyes disz és háztartási életben hasznos tárgy 110 drb. A kamara évek óta tapasztalja, hogy e tanfolyamok igen áldásosak s idővel a nép legalsó rétegének megélhetési viszo­nyait fogják megkönnyíteni, ugyanazért ujabbi tanfolyamok, valamint az eddigi tanfolyamok egy részének inegismételcse iránt előterjesz­tést tett a földmivelési miniszterhez. — A kasszabetörők ügyében a vizsgálat még mindig nincs befejezve és még leg­alább három hónapig eltart, úgy hogy leg­kedvezőbb esetben is csak november hónap­ban kerül az ügy a zilahi törvényszék előtt főtárgyalásra. A betörők a zilahi kir. ügyész­ség fogházában nem igen jól érzik magukat, elégedetlenek és állításuk szerint beteges­kednek. — Vasúti előmunkálati engedely. A keres­kedelemügyi miniszter folyó évi junius hó 29-én 37,825. szám alatt kelt rende­letével dr. Falussy Árpád ügyvéd budapesti lakosnak a Bihari h. é. v. Margittá állomá­sától Kécz, Szalacs, Pér, Érendréd, Denge- leg, Iriny, Portelek, Vezend és Mezőterem i községek határain át a in. á. v. Nagykároly állomásáig vezetendő rendes nyomtávú gőz- vagy motor üzeniü h. é. v. vonalra az elő­munkálati engedélyt egy évre megadta. — Az izr. nöeyylet folyó hó 18-án tar­tott választmányi ülést, melyen dr. Somossy Ignáczné alelnök hálás szavakban jelentette, hogy méltóságos gróf Károlyi István ország- gyűlési képviselő ur a népkonyha javára 1Ú00 koronát volt szives küldeni. A választ­mány egyhangúlag elhatározta, hogy jegyző­könyvben örökíti meg a nagylelkű adományt és az egylet mély háláját jegyzőkönyvi ki­vonatban fogja a nemes gróffal közölni. — Kinevezés. A kereskedelemügyi mi­niszter cscrnafalvi Kozmutza Kornél posta- és táviró segédlitkárt — ki egyidöben a helybeli postahivatalnál működött — posta- és táviró-titkárrá nevezte ki. — Államsegély. Simon Aurél és Telelep Béla misztótfalusi lakosok papirkapszula gyá­ruk állami segélyjezését kérik. A debreczeni kereskedelmi és iparkamara közös bizottsága a kérelmet támogatja. — Varosunk gazdasági es pénzügyi bi­zottsága a folyó hó 30-áii tartandó rendes közgyűlés tárgyai előkészítése czéljából teg­nap délután ülést tartott a mely alkalom­mal a honvéd-uteza, a honvédköz és gencsi- utcza szabályozási vonala megállapítása czél­jából az építési bizottság javaslatai is tárgyaltattak. — Hirdetmény. 412—1905. á. e. Érte­sittelik a közönség, hogy a városon egy da­rab eben a veszettség megállapittatott, ennél­fogva az ebzárlat 40 napra elrendeltetik. Felhivatnak az ebtartó tulajdonosok, hogy az 1888. évi VTl-ik t.-cz. 68. §-a érteimében ebeiket kötve tartsák, vagy biztos szájkosár­ral ellátva pórászon vezessék, mert a szaba­don kóborgó ebek összefogdosása és azon­nali kiirtása elrendeltetett. Nagykároly, 1905. julius 18-án. Demidor Ignáez, rendőrkapitány. — Bimbóhullás. Némethy Sándor hely­beli ezukrász és neje kis leánya Margit, hat hetes korában folyó hó 17-én hirtelen el­hunyt. — Megvert tyuktolvaj. Lakatos Miska nevű czigányt ki lopásért már ötször volt büntetve, a napokban Nagymajtényban tetten érték mikor két tyúkot és 6 csirkét lopott; a káros gazda a szomszédok segítségével a tolvajt megfogták, jól elverték, aztán átadták a csendörségnek, a mely Lakatost beszállí­totta a helybeli járásbírósághoz. A megvert czigány a járásbirósági fogház betegszobájá­ban gyógykezelés alatt áll. — Értesítés. A hegyközség 1906. évi költségelőirányzata a közgyűlés által meg- állapittatván ; tudomására adatik a birtokos­ságnak, hogy a költségelőirányzat julius 20-tól 15 napon át Balázs Márton jegyző hivatalos helyiségében közszemlére kitétetett, a birtokosság által betekinthető, s az elleni észrevételeiket a hegyközség elöljáróságához fenti határidőn belül írásban beadhatják. Nagykároly, 1906. julius 19-én. Nagy Elek, hegybíró. — Nyilvános számadás. A folyó hó 16-án megtartott kath. legényegyesületi szinielő- adással egybekötött tánczmulatságon jegyek árából befolyt: 328 kor. 60 fillér, felülfize- tésekből 15 kor. 10 fillér; összesen: 343 korona 70 fillér. — Felülfizetni szívesek voltak: Tímár Péter 3 kor., Püspöki Dániel 2 kor., Luczay János 1.80 fillér, Máté Dezsőné, Madák Mihály, Kurumzó Ferencz, Czier Ignáez, Dürzsinger Károly 1—1 kor., Albanézi Mihály, Meszesi Ferencz 80—80 fillér, Reszler Ferdinánd 50 fillér, Epusz Károly, Torna István, Frimmer N. 40—40 fillér; összesen 15 kor. 10 fillér. Úgy a szi­ves felülfizetők, valamint a mulatságon meg­jelentek fogadják az egyesület hálás köszö­netét. A rendezőség. — Kinevezés. A kereskedelemügyi minisz­ter Stróhmayer József okleveles mérnököt kir. segédmérnökké nevezte ki és Liptószent- miklósra osztotta be. — Halálozás. Hazafi Veray János a hely­beli régi kaszinó volt szolgája, majd helybeli táviratkihordó, ki később zsinóros magyar ruhát, sarkantyus csizmát, árvalányhajas pörge kalapot vett fel s fokost véve kezébe nép- költőnek csapott fel, s részben a fővárosban, részben a vidéken árulta „mérgében, örömé­ben“ Írott verseit, f. hó 18-án Budapesten a Rókus-kórházban meghalt, s ma tétetik örök nyugalomra. Hazafi Veray János a budapesti utczának legfürgébb, legnépszerűbb alakja volt, mindenki ismerte és mindenki vette olcsó és rósz verseit. Nagykárolyban töltött idejére mindenkor kellemesen gondolt vissza, s boldog volt ha a fővárosban egy régi ká­rolyi ismerősével találkozott, úgy hogy alig lehetett tőle szabadulni. Verseiből nemcsak fentartotta magát, hanem még különféle jó­tékony czélokra is juttatott filléreiből. — Esküvő. Köncs Sándor járási utbiztos, nagyszőllősi lakos, folyó hó 15-én esküdött örök hűséget Tőtös János helybeli ev. ref. kántortanitó és neje leányának Ilonának. Tanuk voltak a menyasszony részéről: Szabó Dezső csanálosi jegyző és a vőlegény részé­| ről Köncs Antal mármarosszigeti kereskedő. — A „Nagykarolyi Kör“ mint minden ! évben, úgy az idén is megtartja szokásos nyári tánczmulatságát f. hó 29-én a Polgári olvasókör összes termeiben. A mulatság sikere érdekében úgy a '„Nagykárolyi Kör“ szünidei bizottsága, mint a városi fiatalság­ból összeállított 164 tagú rendező-bizottság fáradhatlanu! munkálkodik. A csinos és Íz­léses kiállítású meghívók a napokban kül­detnek szét; a szöveg igy hangzik: Meg­hívó. A „Nagy károlyi Kör“ 1905. évi julius hó 25-én, szombaton Nagykárolyban, a „Polgári Olvasókör“ összes termeiben sa­ját pénztára javára nyári tánczmulatságot : rendez. Szünidei-bizottság: Hegedűs Ignáez, elnök; Tóth Kálmán, háznagy; Bodnár La­jos, titkár; Sz. Jordán Emil, pénztárnok; i Adler Ernő, Vetzák Sándor ellenőrök és 162 rendező-bizottsági tag. Belépő-jegy : Személy­jegy 2 korona, családjegy 5 korona. Felül- ; fizetéseket a jótékony czél érdekében köszö­nettel fogadunk és hirlapilag nyugtázunk. Kezdete 8 és fél órakor. — Felgyógyult. Özv. Papp Ferenezné született Török Róza piskolti lakos, ki folyó hó 9-én férje sírján magát mellbelőtte — tel­jesen jobban van. A golyó nem sértett ne­mesebb részeket, a sebláz teljesen megszűnt s rövid időre teljes gyógyulás várható. A nagykárolyi nyilvános közkórház működéséről az 1904. évben. A napokban jelent meg nyilvános köz­kórházunk 1904. évi működéséről szóló je­lentés, melyet a kórház igazgató-főorvosa Dr. Sternberg Géza közöl. A minden évben nagy gonddal össze­állított jelentés ez alkalommal is kiterjed a legkisebb részletekre s hű tükrét képezi annak a nemes és áldásos működésnek, melynek szolgálatában állanak lelkiismeretes tisztviselői. A bevezető közleményben Dr. Sternberg Géza „Tapasztalatok az 1904. évi kórházi és magángyakorlatból“ czimen egyes érde­kesebb sebészeti esetet közöl, mely kizá­rólag szakemberek részére íratott, a mi ter­mészetes is, mert hiszen a kórházi jelenté­sek a szakemberek részére szolgáltatnak igen becses adatokat. Érdekes eseteket említ fel a sérv műté­tek, az idegbántalmak, a nyakszirtmerevedés és szülészet köréből s felemlíti az uj gyógy­szerek közül azokat, melyeket sikerrel al­kalmazott, mi által orvostársai részére igen jó útmutatóval szolgál. A tudományosan összeállított és a szakirodalomban nagy olva­sottságról tanúskodó közlemény bizonyára illetékes körökben nagy elismerésre fog ta­lálni. A jelentés statisztikai adatai közül kö­zöljük a következőket: A kórház betegforgalma 1869-ik évi novem­ber 25-ike (megnyitás napja) óta összesen: 19,226 beteg volt. Az 1904. évi betegforgalom a következő : Visszamaradt az 1903. év végén 61, felvé­tetett az 1904. évben 981. Ápoltatott össze­sen: 1042 beteg. Ezek közül elbocsáttatott: gyógyulva 538, javulva 306, gyógyulatlanul 101, meghalt 41. Fogyaték összege: 986. Visszamaradt az 1904. év. végén 56. Betegek korosztályok szerinti kimutatása: Belkóros esetek 605, sebészeti esetek 257, szemészeti esetek 106, fülbetegségi esetek 11, női betegségek 43, szülészeti esetek 20. Az 1904-ik évi betegforgalom havonkénti kimutatása szerint: az ápolási napok összes száma 22498 volt, melyből átlagban esik egy betegre = 2P59 ápolási nap. Egy napra esik átlagban — G1‘4 beteg. A legnagyobb napi beteglétszám = 80, február 20. és 22-én; a legkisebb napi beteglétszám = 45, október 26. és 27-én volt. Az 1904. évi felvettek között volt: I. életkorra nézve: 1 éven aluli 3, 1—10 évesek 36, 11—20 évesek 258, 21—30 éve­sek 231, 31—40 évesek 120, 41—50 évesek 145, 51—60 évesek 83, 61—70 évesek 88, 71—80 évesek 13, 81—90 évesek 3, isme­retlen 1. Összesen: 981. II. Családi állapotra nézve: Nős és fér­jes 358, nőtlen és hajadon 520, özvegy 99, Törvényesen elvált 3, ismeretlen 1. Ösz- szesen: 981. III. Lakóhely szerint: Nagykároly városi 358, Szatmárvármegyei 432, más vármegyei 190, Csehországi 1. Összesen : 981. IV. Vallásra nézve: Római katholikus 240, görög katholikus 339, helvét hitvallású 304, ágostai evang. 3. izraelita 94, ismeret­len vallásu 1. Összesen: 981. A közkórház 1904. évi összes bevétele 42,869 K 25 f, kiadása 39,893 K 69 f, igy pénzmaradványa 2975 K 56 f volt. A kórház 'tisztiszemélyzetét képezik : Dr. Sternberg Géza igazgató-főorvos, Dr. Dobi Zsigmond másodorvos és ellenőr, Dr. Blum József másodorvos, Nagy Elek gondnok és pénztárnok. Rendes szolgálatban áll továbbá egy felügyelő-főápoló, egy ápoló, egy fő- ápolónő, három ápolónő, egy bába.

Next

/
Thumbnails
Contents