Nagy-Károly és Vidéke, 1904 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1904-04-07 / 14. szám

NAGYKÁROLY ÉS V I D É # E.

piaczot teremt a magyar bor részére, nemcsak a helyi piaczokon, hanem az ország határain túl is.

A Magyar Gazdák Vásárcsarnok Ellátó Szövetkezete 7 év előtt alakult az Országos Magyar Gazdasági Egyesület védnöksége alatt és fontos közgazdasági feladatánál fogva élvezi úgy ennek, mint a m. kir. kormánynak állandó erkölcsi és részben anyagi támogatását. Komoly, küzdelemteljes tevékenységre visszatekintve, közel van immár a szövetkezet ahhoz, hogy valódi hivatásának megfelelően az összes gazdasági termékek, különösen az élelmi czikkek értékesítésénél a gazda hasznos segítője legyen. Közvetítő faktor a termelő és a fogyasztó között. A szövetkezet, mely mint a Központi Vásárcsarnok hatósági közvetítője is szerepel, bizomá- nyilag eladja az élelmi czikkek minden faját. Van húsosztálya, mely a levágott állapotban értékesít marhát, sertést, borjut, bárányt, továbbá füstölt húst, szalonnát, olvasztott zsírt stb. Ezen osztály öleli fel a vadérté- kesitést is, mely részben export utján bonyo- littatik le. Baromfi élő s leölt állapotban évről-évre nagyobb mennyiségben talál a szövetkezet utján vevőre. A gyümölcs-osztálynak nagy, széleskörű klientúrája van minden vidéken és például 1903. évben 1.208,236 klg. gyümölcsöt adott el a szövetkezet. A vajértékesités kiterjesztésére most folynak a munkálatok s e czikkben eddig is szép eredmények érettek el. A tojásközpont gyűjtőhálózata az egész országra kiterjed és nem j túlozunk, ha a szövetkezetben látjuk a szolid magyar tojáskereskedelem megteremtőjét. Messze vezetne, ha elősorolnék mindazon czikkeket, melyek évente nagy mennyiségben nyernek a Magyar Gazdák Vásárcsarnok Ellátó Szövetkezete utján elhelyezést.

Az itt vázolt tevékenység keretébe természetes módon illeszkedik bele a szövet-: kezet hordó-borértékesitö-osztálya, mely a' folyó év márczius havában kezdette meg működését.

Hogy e téren eddig nagy hiány volt, az tagadhatatlan. A bajt orvoslandó lésesítette a Bortermelők Oszágos Szövetsége a bortőzsdét, melyről döntő bírálatot mondani ezidőszerint korai volna.

Mig a bortőzsdén az adás-vétel minta alapján kell, hogy történjék, a Magyar Gazdák Vásárcsarnok Ellátó Szövetkezete egy lépéssel tovább ment. Állandó vásárt teremt a bor részére oly képen, hogy a vevő az átveendő egész bormennyiséget felleli a szövetkezet pinczeraktárában, de másrészt a termelő is nyugodt lehet az eladásra beszállított bort illetőleg, amennyiben az szükség esetén a szövetkezet által gondos és megbízható kezelésben részeszül.

A földmivelésügyi m. kir. miniszter hathatós támogatását nem vonta meg a szövetkezettől, mely borértékesítést megfelelő állami ellenőrzés mellett fogja eszközölni.

A Magyar Gazdák Vásárcsarnok Ellátó Szövetkezete hordó-borértékesitő-osztályának szolgálatait igénybe veheti minden hazai termelő, az üzletszabályzatban körülirt feltételek mellett.

Minden termelő egyszerre fél vagy egész vaggon (40, illetve 80—100 hl.) bort küldhet be bizományi éladás czéljából a szövetkezet pinczéibe, hol a bor — mint szabadraktárban — a székesfőváros területére való kivitelig fogyasztási adómentesen kezeltetik.

A borok a szövetkezet pinczéiben berak- tároztatnak, a szükséghez képest kezeltetnek

és a borvidék s a termelő megnevezése mellett kerülnek eladásra. Gondos "s megfelelő kezelésért a Magyar Gazdák Vásárcsarnok Ellátó Szövetkezete teljes garancziát vállal.

Az eladás czéljából beküldött borra a fél kívánságára az érték 50"/„-a erejéig előleg folyósittatik.

Eladás után a befolyt vételár a díjszabásban megállapított költségek levonása mellett haladéktalanul folyósittatik.

Az értékesítés közelebbi módozatairól az üzletszabályzat alább közölt kivonata nyújt tájékoztatást, mig a részletekre vonatkozólag készségesen szolgál felvilágosítással a Magyar Gazdák Vásárcsarnok Ellátó Szövetkezete (Budapest, Központi Vásárcsarnok).

A magyar bortermelők és a magyar borkereskedelem érdeke megkívánja, hogy ezen uj vállalkozás szolgálatait mindkét érdekelt; fél minél gyakrabban igénybe vegye. Az eredmény ez esetben nem lehet kétséges.

Kivonat az üzletszabályzatból.

4. §. Beküldés előtt minden egyes borfajból, amennyiben azok az 1893: XXIII. lörvényczikk kifogása alá nem esnek, két 0.5 literes palaczkban a beküldő fél által lepecsételt minta küldendő be a borértékesitő osztályhoz. Az egyik mintapalaczk vegyelem- zés alá bocsáttatik az illető bor, szesz, sav, kivonat és hamutartalmának, valamint azon körülmény megállapítása végett, hogy nem foglaltatik-c a borban idegen, az egészségre ártalmas adalék vagy nincs-e benne beteges i elváltozás. Vegyelemzés után az eredményhez képest a minta beküldője értesittetik, vájjon küldheti-e a bort a hordóborértékesitö osztályhoz vagy nem? A másik borminta ellen-! őrzés czéljából jegyzékbevétel mellett meg-1 őriztetik.

5. §. Egyazon fél egyszerre maximálisan csak egy waggon, vagyis legfeljebb 100 hl., minimum pedig '/2 waggon, vagyis 40 hl. bort küldhet be értékesítésre, mely meny- nyiség azonban különböző minőségű borokból, tehát több hordóból is lehet összeállítva.

18. §. A hordóborértékesitö osztályhoz beküldött, megfelelően kezelt bor a vezetőség által eladásra bocsáttatik legalább 50 liter vagy ezt meghaladó mennyiségben.

19. §. Az eladás a termelő és a borvidék megnevezése mellett történik.

23. §. A hordóborértékesitö osztály raktára rekeszekre van osztva, melyekbe az ! egyes termelők borai elhelyeztetnek. A beküldő a rekesz használatáért a díjszabályt zatban megállapított fekbért fizeti, aszerint,

| a mint egész vagy fél rekeszt vesz igénybe. ' (Egész rekeszbe 80—100 hl. bor helyezhető el), a fekbéren kívül a bor kezeléséért és az eladással összefüggő teendőkért ő',/0 kezelési dijat fizet a beküldő.

26. §. A hordóbor értékesítés területe elhelyezésénél fogva „szabad raktár,“ melybe a fogyasztási-adó köteles bora fogyasztási |

j adóilleték lefizetése nélkül is beraktározható s ennélfogva a fogyasztási-adó lefizetése 1 előtt is képezheti a kereskedelmi forgalom tárgyát.

27. §. A fogyasztási adó csak akkor és az esetben fizetendő, ha a bor a szabadraktárból a székesfőváros területére vitetik ki.

29. §. A 15. §-ban foglalt apadáson felül konstatált hiányokért, nemkülönben a bor szabályszerű kezeléséért és az ennek

elmulasztásából netán eredő minden kárért a Magyar Gazdák Vásárcsarnok Ellátó Szövetkezete szavatol.

Kivonat a díjszabályzatból.

Fekbér egy rekeszért

egész vagy megkezdett hétre . 4 K 75 f

egy hóra

................................ 21 K — f

egy évre................................ 245 K — f

Fe

kbér */* rekeszért

egész vagy megkezdett hétre . 2 K 50 f

egy hóra.........................................11 K —■ f

egy évre.....................................125 K — f

Kezelési dij

az eladásnál elért brutto ár után 5%

kel kihámozta öt a felsőruháiból, váratlanul igen kellemesen kezdte magát érezni. Senki sem volt a teremben. A mély csend ábrándos ellentétet idézett elő a fényárban úszó falak, a fehér selyem rokokó bútorok s a pálmák és nyiló virágdíszek, a parfüinözött levegő között, mert mindez mintegy hívta, vonzotta a társaságot, de a mélységes csend olyan süket volt, mint egy vadonban.

Végre jött a komorna és elébe tett egy kis asztalt és rá helyezte a legújabb folyóiratokat, azután figyelve tartotta fel a fejét és halkan mondá :

— Kezét csókolom, úgy tetszik, mintha a kegyelmes asszonyt és a méltóságos asz- szonyt hallanám . . .

Mária összerezzent.

— Tudja mit! ? Ne, ne mondja meg nekik, hogy itt vagyok. Elbuvok oda a párávan mögé, amig átmennek a rendes helyökre, a kék szobába .. .

Hja! Olykor a sátán elbocsátja a leg- boszantóbb ördögét, hogy gonosz tréfáját hadd űzze csak velünk !

Sem a kegyelmes asszony, sem az udvari tanácsosné nem ment rendes helyére, a kék szalonba.

— Te Lidikém! Ma hideg lesz, máshol üljünk le inkább, itt, hiszen itt is egyedül leszünk.

— Jöjj Fanny, édesem! itt az olasz fal mögött, ez a legkellemesebb zug.

Kinos perczek múltak. A párávan mögött egyik felől Árvaházy Mária ült, türelmetlenül inkognitójában. A másik felől pedig Fanny

és Lydia asszonyok ülének nagy kényelemben, kedélyesen, hangosan tereferélve.

—• Jaj, édesem! ne mondj ilyeneket, mert agyonnevetem magainat és a vastag kegyelmes asszony véletlenül nekitolta karosszékét az olaszfalnak és a fal zajosan ledőlt.

A robajra Lidia ijedten kiáltá:

— Óh !!!■...

A szobaleány rémülten berohant, roszat sejtve, segítségre készen és azt látta, hogy a kegyelmes asszony és az udvari tanácsosné székeikről felállván, elhülve szemben találták magukat barátnőjükkel, Máriával.

Magas alakja feszesen kiegyenesedett, halavány ajkai keserűen lekonyultak, bágyadt szemein a szemhéjak röpdestek.

— Milyen tréfa!... Kedvesem! Te voltál itt! ? . . . Milyen roszul nézesz ki! Bizonyosan beteg vagy! — fejezte be szokott mondókáját, emberismeretétől és tapintatosságától saját maga is eksztázisba jővén.

Ez a Fátum.

Nem lehet soha kikerülni.

Árvaváry Mária Öméltósága a prágai nemes hölgyalapitvány tagja halványan, ájul- tan dőlt a szőnyegre ...

— Látja —- szólt a kegyelmes asszony a komornájához — mindjárt tudtam, hogy valami baja van. Gyorsan haza kell szállítani szegény barátnőmet.

— Oh ! —- sóhajtott résztvevőén Lydia asszony hű visszhangként — olyan sápadt volt és oly rósz színben. Ezt előre láttam én is.

HÍREK.

— Személyi hirek. Kristóffy József vármegyénk főispánja folyó hó 1-én a délutáni gyorsvonattal a fővárosba utazott, a hol az ünnepet családja körébe töltötte. A főispán j ma reggel érkezett vissza székhelyére. — | Károlyi István gróf folyó hó 2-án délután j visszautazott a fővárosba. — Dr. Róth Ferenc, z törvényszékünk elnöke folyó hó 1-cn Budapestre utazott, onnan folyó hó 3-án érkezett városunkba és az ünnepet a szülői háznál töltötte.

— Gyász a Gróf Károlyi családban. A gróf Károlyi családot ismét gyász érte. Gróf Károlyi Tibor f. hó 6-án 61 éves korában Abbáziában elhunyt. — Az elhunyt főur fiatal korában, 1866-ban a Poroszországban megalakult magyar légiónál Klapka tábornok szárnysegéde volt, 1867. után pedig visszatérve Magyar- országba, munkás tevékenységet fejtett ki különösen közgazdasági téren az ármentesi- téseknél a Tiszán túl, de emellett a közéletben is tevékeny részt vett. Vay Miklós báró halála után Bánfíy Dezső báró miniszter- elnöksége alatt, a 90-es évek végén a király a főrendiház elnökévé nevezte ki, de ez állásáról még 1900-ba>n lemondott betegsége miatt. Azóta folyton betegeskedett, családja e miatt gondnokság alá helyeztette, mig végre most Abbáziában, ahol gyógyulást keresett, megváltotta szenvedéseitől a halál. Holttestét Abbáziából hazaszállítják s a Károlyi grófok sírboltjában, Mácsán helyezik örök nyugalomra. A haláleset hírére kitűzték a gyászlobogót a grófi kastélyra, a vármegyeházára, a főgymnasiumra, valamint az Ecsedi-láp lecsapoló-társaság épületére, melynek egykori elnöke volt a megboldogult four. Temetése szombaton, folyó hó 9-én lesz. Részvéttel osztozunk a grófi-családot ért veszteség fölötti gyászban.

— Eljegyzés. Steinkogler János belügyminiszteri segédtitkár jegyet váltott Szinér- váralján Lengyel József földbirtokos leányával, Mariska kisasszonynyal.

— Figyelmeztetés. Újra felhívjuk városunk képviselőválasztói jogosultsággal biró polgárai figyelmét arra, hogy a városbeli választók összeírása a küldöttség előtt folyó hó 8., 9. és 10-ik napján mindenkor d. u. 2 órakor a városháza tanácstermében fog eszközöltetni, miért is mindazok, kik a választók lajstromából a múlt évben kimaradtak vagy magukat ezúttal felvétetni óhajtják a küldöttség előtt jelenjenek meg és adókönyvüket vigyék magukkal.

— A vármegyei tisztviselők által minden hónapban tartatni szokott úgynevezett Ínséges vacsora — értesülésünk szerint — f. hó 7-én, azaz ma fog megtartatni, melyen városi társadalmunk tagjai is részt vesznek. Ezen mulatságból a mezőteremi károsultak is hasznot húznak, mert értesülésünk szerint az összejövetelkor tartott vacsora alkalmával mindenki egy koronával váltja meg a belépődíjat, — ugyancsak értesülésünk szerint a Kölcsey-egylet e czélra e hó 10-én, vasárnap felolvasó-estélyt tart.

— A helybeli gör. kath. magyar egyház

tagjai részére a húsvéti ünnepek alatti egyházi funktiók végzésére a munkácsi egyházmegyéből Lázár Béla szentszéki jegyző, áldozópap lett kirendelve. Ugv látszik, végre belátja Radu püspök is, hogy a nagyváradi román egyházmegyéből csakugyan nem tud megfelelő lelkészt kirendelni s ez a körülmény is igazolja a gör. kath. magyarság mozgalmának jogosságát. Az ügy iránt gróf Károlyi György képviselő is melegen érdeklődik, mert személyesen közbenjárt Nagyváradon Radu püspöknél s a lelkész kiren- j delésének kieszközlésével is hathatós támo- ■ gatója volt az egyház kérelmének.

— Nagy tűz. Nagy. tűzvész pusztított Nagypéntekre virradó éjjel Mezőterem községben, mely a virágzó község nagy részét elhamvasztotta, rettenetes pusztulást hagyva maga után. A tűz éjjel fél 11 órakor ütött ki Danyilla Lőrincz telkén, hol a nyitott szin gyulladt ki. A nagy szélben irtózatos erővel terjedt a pusztító elem s csakhamar 71 lakóház, 42 csűr és igen sok melléképület esett

! áldozatul. A tűz éjjel ütvén ki, a megrémült

lakosság alig tudott valamit kimenteni s igy az épületeken kívül igen sok ingóság is martalékul esett a pusztulásnak, mely annál nagyobb, mert a lakóházakon kívül más nem volt biztosítva. Gőnyei István járási főszolgabíró éjjel 12 órakor személyesen megjelent a helyszínén s a szomszédos községekből tüzoltószereket és segítséget rendelt ki s ezek közreműködésével sikerült a tűz továbbterjedését megakadályozni. A mentés körül különösen a szomszédos gencsi lakosság tűnt ki, kik nyomban a tűz kiütése után megjelentek a vész színhelyén tüzoltószereikkel s azonkívül a szűkölködő leegetteknek élelmiszereket is hoztak. Folyó hó 1-én Nagy László vármegyei alispán is megjelent a helyszínén s személyesen is meggyőződvén a nagy pusztításról, a belügyminisztériumtól táviratilag rendkívüli segély folyósítását kérte s a belügyminiszter 1000 korona segélyt tényleg ki is utalványozott. A tűz keletkezésének oka állítólag gondatlanságból eredt s a vizsgálat folyamatba tétetett.

— A „Nagykárolyi Kör“ tagjainak figyelmébe. A budapesti egyetemi hallgatók „Nagykárolyi Köre“ Csilléry András volt alelnök távozásával megüresedett alelnöki állás betöltésére folyó hó 16-án tartja meg közgyűlését, melynek másik két tárgya az alapszabályok módosításának tervezete s a 4-én lefolyt zártkörű tánczestélyről tartandó beszámoló. Malcoldy Sándor, a „Nagykárolyi Kör“ elnöke.

— Tanári oklevél. Makoldy Sándor városunk fia közelebb a budapesti egyetemen kitüntetéssel tanári oklevelet nyert. Gratulálunk a szorgalmas, tehetséges fiatal embernek és sok szerencsét kívánunk pályáján.

— Ujonczozás. A honvédelmi miniszter elrendelte, hogy az 1904-ik évre összeirt hadkötelesek ujonezozása a f. évi május

24-től junius hó 28-ig terjedő határidőben foganatosittassék.

— Nagy Pista művészestelye. Folyó hó

10- én, vasárnap este a polgári kaszinó nagytermében ismét hallani fogjuk városunk szülöttét Nagy Pistát, a budapesti Népszínház volt első tenoristáját, mikor is a legközvetlenebb hatású magyar népdalok, nép és hazafias románezok, kuruez dalok változatos műsorában művészi énekelőadása és gazdag hanganyagánál fogva ismét olyan élvezetes estét szerez a müpártoló közönségünknek, mint ezelőtt legközelebb két évvel körünkben tartott előadásával szerzett. Ez előadásának legkimagaslóbb pontja lesz Szávay Gyula halhatatlan költeménye „Vitézi ének Rákóczi Ferenczről“.

— Az állami polgári leányiskola ápril hó

11- én délelőtt 10 órakor iskolai ünnepélyt tart a következő műsorral: 1. Fel magyarom. Dalmady Győzőtől, szavalja Kiss Etelka I-sö oszt. tan. 2. A hazaszeretetről. Szabolcsba Mihálytól, szavalja Barta Kornélia IV. o. t.

3. Magyarország. Lamperth Gézától, szavalja Kerekes Teréz II. o. t. 4. Alkalmi felolvasás. 5. Jó honfiak, honleányok legyetek. Pósa Lajostól, szavalja Patay Jolán II. o. t. 6. La companella, szerző Jules Egghard, zongorán előadja Juhász Mária III. o. t. 7. Magyar zászló, irta Kornai István, szavalja Serly Vilma II. o. t. 8. Emléksugarak, csárdás, szerzé Shéler Béla, zongorán játszák Gáspár Anna III. és Gáspár Magda IV. o. t. 9. Magyar hősnők. Irta Minie Béla, szavalja Mező Berta

111. o. t. 10. Szabadság virága. Bartók Lajostól, szavalja Kimer Margit IV. o. t. 11. Cserebogár, sárga cserebogár, ábránd, Mihályitól, zongorán előadja Váczi Jolán III. oszt. t.

12. Szózat. Strizától, szavalja Rosner Hessin I. o. t. 13. Himnusz, éneklik a növendékek.

■— Eljegyzés. Trost István járási Írnok Szinérváralján márczius 28-án jegyet váltott özv. Kurovszky Jenőné leányával, Kurovszky Erzsébet kisasszonynyal.

—- Értesítés. Értesittetnek az ebtartó városi polgárok, hogy az 1903—1904. évre vonatkozó ebadó bárczák a vármegyétől megérkeztek, akik ki akarják venni, nyuglá- jokkal a városi pénztárban jelentkezhetnek. Nagykároly, 1904. április 5-én. Lévay Béta, a. ü. tanácsos.

— Gyászeset. Súlyos csapás érte Kincses István mátészalkai ev. ref. lelkészt. Édes anyja özv. Kincses Istvánné szül. Kovács Klára folyó hó 2-án életének 75-ik évében hosszas szenvedés után Mátészalkán elhunyt. A megboldogult hült tetemeit városunkba szállították, hol folyó hó 3-án vasárnap délután 4 órakor temették el az ev. ref. sirkertben, nagy részvét mellett. A temetési szertartást Asztalos György ev. ref.

! lelkész végezte, ki megható beszédben búcsúztatta el a megboldogultat. Béke poraira !

— A vasutasok mozgalma. E hó 4-én délelőtt folyt le Szegeden az egyes üzletvezetőségek kebelében alakult helyi bízolt- ságok elnökségeinek . országos értekezlete, a melyen megállapították a vasutasok egységes szervezetét és kimondották minden egyes vasutas egymással való teljes szolidaritását. A vasutasok helybeli szervezete is üdvözlő táviratot küldött a szegedi értekezletnek.