Nagy-Károly és Vidéke, 1904 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1904-02-18 / 7. szám
NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE HÍREK. — Vármegyénk uj főispánja. A hivatalos lap szombati száma a következő királyi kéziratot közölte : A belügyminisztérium vezetésével megbízott magyar miniszterelnököm előterjesztésére Kristóffy József országgyűlési képviselőt Szatmár vármegye és Szatmárnémeti szab. kir. város főispánjává kinevezem. Kelt Becsben, 1904. évi február 7-én. Ferencz József s. k. Gróf Tisza István s. k. Vármegyénk uj főispánja életrajzi adatai a következők: Kristóffy József Csanádmegyé- ben a nagylaki kerületben fekvő Makón született 1857-ben. Középiskolai tanulmányait Temesváron és Aradon, a jogi tanulmányait pedig Becsben és Budapesten végezte. —■ 1880—1883-ig megyei aljegyző volt Csanád- ban,-1883—1886-ig fogalmazó a közmunka- és közlekedésügyi minisztériumban, 1886— 1896-ig megyei főjegyző Csanádban; ez utóbbi idő alatt a közigazgatás terén szerzett érdemeiért legfelsőbb kitüntetésben részesült. Mint szabadelvüpárti 1896-ban először választatott országgyűlési képviselővé. Elénk részt vett a parlament munkálkodásában s mint a földmivelésügyi-bizottság tagja, befolyt a munkástörvények alkotásába, később pedig a közigazgatási-bizottságba lépett át s a közigazgatás rendezésével kapcsolatos kérdésekkel foglalkozott s e minőségben előadója volt az egyszerűsítésről szóló törvény- javaslatnak. Tagja volt az összeférhetlenségi törvényt revideáló bizottságnak is, hol az enyhébb álláspontot képviselte s ez irányban többrendbeli módositványa fogadtatott el. Tagja volt a IV. biráló-bizottságnak, a közigazgatási-bizottságnak és 1898 óta a dele- gácziónak. — Meghívás. 1157—1904. k. sz. A képviselőtestület t. tagjait 1904. évi február hó 21-ik napján délelőtt 10 órakor a városháza tanácstermében tartandó rendkívüli közgyűlésre tisztelettel meghívom. Nagykároly, 1904. február hó 17-ik napján. Debreczeni István, polgármester. Tárgysorozat: I. A jogügyi-, pénzügyi- és a világítási ügyben kiküldött bizottság javaslata a város által központi villamostelep létesítése s a villanyvilágítás behozatala iránt. (1155—1904. k. sz.; kj.) 2. Gregersen G. és fiai vasúti engedményes megkeresése a Nagykároly—-M.-Szalka— Csapi helyiérdekű vasútra segély megszavazásánál kikötött feltételek törlése iránt. (998—1904. k. sz.; kj.) 3. A pénzügyi- bizottság javaslata az 1901. évi házipénztári i zárszámadás kiigazítása tárgyában. (1126 — 1904. k. sz.; kj.)' 4. A pénzügyi-bizottság javaslata Szatmár vármegye főispánjául kinevezett Kristóffy József Öméltósága fogadtatása tárgyában. (1901—1904. k. sz.; hj.) — Főispáni beiktatás. Vármegyénk uj főispánja Kristóffy Józsefi, hó 24-én a délután 1 órakor érkező gyorsvonattal érkezik meg városunkba Csanád vármegye tekintélyes számú küldöttsége és több országgyűlési képviselő társaságában. A vármegye határán az érkörtvélyesi vasúti állomáson Gönyei István járási főszolgabíró fogja fogadni. A helybeli vasúti állomásnál, mely fel lesz díszítve, a képviselőtestület, a városi tisztikar, az ösz- szes hivatalok, egyletek, pénzintézetek, társulatok, egyházak, ipartestület és nöegylet küldöttei a vasúti perronon gyülekeznek s azok élén Debreczeni István polgármester fogja üdvözölni, a honnan a polgármesterrel együtt a város kocsiján a fellobogózandó Kálmánd-utczán, városháztéren és Jókai- utczán át fog a vármegyeházához bevonulni kíséretével együtt, a menet élén lovasbandérium fog haladni. A városháza előtti utón diadalkapu lesz felállítva. A római kath. templom előtt a főgymnasium ifjúsága, ezzel szemben a helybeli fúvóbanda, a polgári leányiskola előtt ezen intézet növendékei lesznek elhelyezve. A vármegyei székház lépcsőházában a vármegyei tisztikar élén az alispán fogja üdvözölni az uj főispánt. Este 7 órakor a főispán tiszteletére fáklyásmenet lesz, mely alkalommal az ácsok és kőművesek szakegylete tagjai fogják a fáklyákat vinni, a dalárda és egy zenekar közreműködése mellett és Dr. Kovács Dezső ügyvéd fogja üdvözölni a főispánt. A fáklyásmenet a városházától indul ki és a líölcsey-utczán át vonul a vármegyeháza elé, onnan pedig a Jókai-utczán át fog a fáklyásmenet a városháza elé visszatérni. Nyolcz órakor a Nőegylet javára estély lesz, melyen egy egyfelvonásos vígjáték fog elöadatni és élőképek fognak bemutattatni, azután társasvacsora lesz a Régi kaszinó termeiben. A 25-én délelőtt fél 11 órakor tartandó beiktató közgyűlésen az alispán a közgyűlést megnyitja, a főispánt küldöttség fogja a közgyűlésre meghívni s ez esküjét letevén, a vármegye közönsége nevében llosvay Aladár vármegyei főjegyző fogja üdvözölni, mire a főispán elmondja székfoglaló beszédjét és erre Gróf Károlyi György kerületünk országgyűlési képviselője fog a vármegye közönsége nevében válaszolni. Ezek után a tisztelgő küldöttségek fogadtatása következik. Tisztelegni fog a városi képviselőtestület, valamint a tisztikar külön- külün a polgármester vezetése alatt, aztán a hivatalok, testületek, felekezetek és törvényhatóságok küldöttségei fognak tisztelegni a később megállapítandó sorrend szerint. ! A beiktató ünnepségek után a Régi kaszinó termeiben, esetleg a vármegyeháza nagy- 1 termében közebéd fog tartatni, mely alkalommal a meghívott törvényhatóságok és a főispán szülő vármegyéje Csanád vármegye 1 küldöttsége tagjai a vármegye vendégei lesz-; nek. A meghívott törvényhatóságok, valamirit a vármegyei bizottsági tagok felkéretnek, J hogy a részvételre f. hó 22-ig jelentkezzenek, ! hogy az elszállásolás iránt intézkedni és a.; vendéglőst a közebédi terítékek számáról idejekorán tájékoztatni lehessen. Az ünnepségek rendezésére a vármegye részéről Debreczeni István polgármester elnöklete alatt Péchy István, Kerekes Zsigmond és Madarassy \ István tagokból álló bizottságot bízták meg, a fogadtatás főbb részleteiről a közönség falragaszok utján fog értesittetni. A fogatot tartó helybeli lakosok felkéretnek, hogy a főispán bevonulása alkalmára fogatukat ;a vasúti indóházhoz rendeljék ki. — Szatmáron az uj főispánt márczius hó első napján fog^ ják nagy ünnepségek között beiktatni. A főispán — ki elé Szatmárról nagy küldöttség érkezik városunkba — délelőtt 9 órakor érkezik Szatmárra, a hol a város nevében Papp Géza polgármester fogadja. A beiktató közgyűlés délelőtt 10 órakor lesz, a melyen a város nevében Dr. Keresztszeghy Lajos biz. tag üdvözli; ezután a főispán leteszi az esküt és elmondja programmját. Déli 12 órakor a küldöttségek fogadtatása következik, délután 2 órakor pedig díszebéd lesz, melyet a város ad és este ünnepi előadás a színházban, mely után estély lesz a főispán tisz-! teleiére. A főispáni installátióra az összes szomszéd városok és megyék törvényhatóságai hivatalosak. — Személyi hír. Földváry Jenő daruvári (szlavóniai) ev. ref. lelkész — a magyar missió egyik leglelkesebb tagja — rokonai látogatása czéljából városunkban időzik. , ! — Kurucz-estély. A helybeli függetlenségi és 48-as párt által rendezett kurucz- j estély folyó hó 16-án, húshagyó kedden lett megtartva a Polgári Olvasókör helyiségében. A szép számban összegyűlt közönség egészen | megtöltötte a nagytermet, mely a folyosóval | és bejárattal együtt nemzeti szinü zászlókkal és. drapériával volt szépen feldíszítve.—(A tánczmulatságot megelőző műsor minden! egyes száma oly fényes sikert aratott, a | milyent városunkban ritkán sikerül elérni. | A közönség igazi élvezettel hallgatta végig s több ízben elementáris erővel tört ki a tetszés zaja. A műsor első számát a dalegyesület éneke képezte, mely igazán kiváló szépen énekelte el Goll „Kurucz nótá“-it. Azután Bertók Péter budapesti tárogató- művész adta elő tárogatón „Rákóczi kesergője“. és „Rovata szerenádé“-ját. A kedves, szívhez szóló igazi magyar hangszert; művészileg kezeli Bertók s a közönség visszafojtott lélekzettel hallgatta az édes-bűs hangokat és szűnni nem akaró tapsaival jutalmazta meg a művész fáradtságát. A 3-ik számot Somossy Miklósné úrnő felolvasása képezte, ki „Kuruczok csillaga“ czimü történelmi munkáját olvasta fel. Beszélt általánosságban a kuruczokról, a Rákóczi-család- ról, párhuzamot vont Rákóczi és Bercsényi között. Beszélt gróf Károlyi Sándorról és a szatmári békéről s végül a közönséget buzdította a függetlenségi eszmék követésére. A vonzó stílusban megirt, sok történelmi tanulmányra s különösen a kurucz idők és ezek nagyjainak szeretetére valló felolvasást nagy élvezettel hallgattuk. A rendezőség egy szép csokorral, a közönség pedig sürü tapsokkal hálálta meg a felolvasó úrnő élvezetes előadását. Majd Kaufmann Sándor mutatta be igen szép készültségét a zongorán. Bacho „Magyar ábránd“-ját, mély érzéssel, gyönyörű technikával játszotta el, nagyon megérdemelte a felhangzó tapsokat. A műsor következő száma Dr. Varságh Zoltán szavalata volt, ki saját szerzeményű versei közül szavalt el egy pár igen csinos költeményt nagy hatást érve el, úgy formailag szép, mint vonzó tartalmú költeményével s érzelemteljes szavalatával. Természetes, hogy a tetszésnyilvánításnak nem akart vége szakadni. Egyik legszebb pont következett ezután : Réthi Lina k. a. éneke, kit Réthi László dalegyesületi karnagy kisért zongorán. Strausz J. „Szól a hegedű“ czimü magyar müdalát és Szulliván „Oh női szív“ czimü művét énekelte el. A kisasszony remek szép hangjáról és tökéletes iskolázottságáról csak a legteljesebb elismerés hangján emlékezhetünk meg s hogy éneke mennyire tetszett, bizonyította a frenetikus tetszészaj, melyiyei a közönség a dal megismétlését kívánta. A rendezőség neki is egy szép csokorral kedveskedett. Majd Dr. Lengyel Zoltán országgyűlési képviselő lépett zajos tapsok és éljenek ! között az emelvényre és magas szárny alásu, tudományos, mégis vonzó és népszerű modorban szabad előadást tartott a „nemzeti állam kiépítéséről“. Bebizonyította és remek hasonlatokkal illusztrálta, hogy egy nemzet s ebből alakult állam csak úgy lehet nagy és hatalmas, ha saját erejét érzi és éreztetni tudja. Ha a hazának minden egyes polgára a maga tehetsége szerint munkájával, működésével a köz javára működik, ha a nemzeti érzés oly irányban fejlődik, hogy minden idegen befolyástól megtudja őrizni magát. Megmutatta azokat az utakat, melyek a nemzeti állam kiépítéséhez vezetnek. Nagyon csekély kivonatát adjuk itt az ő előadásának, mely mindvégig a legnagyobb érdeklődéssel találkozott, s végeztével a népszerű képviselő mellett oly lelkes tapsokkal és éljenzésekkel tüntettek, mely méltó jutalom volt az ő nagy fáradtságot igénylő vállalkozásának. Azután ismét Bertók Péter kurucz nótákat és pedig „Késmárk felől fuj a szél*, „Te vagy legény tyukodi pajtás“, „Csínom Palkó, Csínom Jankó“ adott elő a tárogatón, s játékából meggyőződtünk, hogy remekül kezeli ezt a kedves, de nehéz hangszert. Műsoron kívül most egy igen szép élőkép lett bemutatva „Rákóczi védi a hazát“ czimmel, melyben Rákóczi alakját Luczay János, az angyalokat pedig Nagy Erzsiké és Teruska k. a. személyesítették. Az élőkép igen tetszett és zajosan megtapsolták. A műsort a dalárda éneke rekesztette be, mely Fáy Hacke „Rákóczi indulóját“ éndkelte el a legteljesebb elismerésre méltó sikerrel. A műsor befejezése után vacsorához ült a közönség, melynek folyama alatt Dr. Adler Adolf pártelnök a közreműködőkért, Dr. Varságh Zoltán pedig a párt elnökéért ürítettek poharat. Azután az ifjúság tánczra perdült, melynek csak a hajnali órákban lett vége. Elismeréssel említhetjük meg Lendek Pál vendéglőst is, ki a közönség teljes megelégedésére szolgálta ki ízletes ételeit és jó italait. — A villanyvilágítás ügyeben kiküldött bizottság és a városi pénzügyi-bizottság f. hó 11-én délután ülést tartottak, mely alkalommal a beérkezett ajánlatokat beható tárgyalás mellett megvitatták és elhatározták, hogy a folyó hó 21-én tartandó közgyűlés elé azon javaslatot fogják terjeszteni, miszerint a villanyvilágítást a város házilag eszközölje és az Egyesült Villamossági Részvénytársaság ajánlatát, mint legkedvezőbbet fogadva el, a telep felállítását e czégre bízza. Ezen ügyben különben a bizottság folyó hó 19-én újra összeül, hogy a szerződés részleteit is megbeszélje és javaslatát véglegesen megállapítsa. — A vármegyei állandó választmány f. hó 22-én délelőtt 10 órakor az aznapi rendkívüli közgyűlés tárgyai előkészítése czéljából a vármegyeház kistermében ülést tart. — Felolvasó-estely. Igen sikerült felolvasó-estélyt rendezett a Protestáns Társaskör folyó hó 14-én, vasárnap saját helyiségében. Az érdeklődő közönség oly nagy 1 számmal jelent meg, hogy igen sokan kénytelenek voltak — hely hiánya miatt — visszatérni. A műsort Baiás Pál szavalata nyitotta meg, ki „Hangok az éjszakában“ czimen ifjúi hévvel, ügyesen szavalt. Majd Krizbay Teruska k. a. szavalta el Petőfinek „A hazáról“ czimü költeményét nemes komolysággal és mély érzéssel, melyet Ujlaky Miklós s. lelkész felolvasása követett, lu „Claudia“ czim alatt egy igen érdekes, vonzó stilusban megirt és nagy figyelemmel hallgatott legendát olvasott fel, melyet legközelebb alkalmunk lesz a közönséggel megismertetni. Azután ! Egey Piroska k. a. adta elő ügyesen és értelmesen Tompának „Egy házasság“ czimü humoros költeményét. Igen érdekes volt Püspöky Sándor előadása, ki Arany „Családi kör“-ének első szakaszát szavalta el különböző alakításokban s kinek valóban művészi magaslaton álló produkcziói nagy hatást gyakoroltak, a hallgatókra. A „Férjvadász“ czimü magánjelenetet Schnell Margit k. a. kedvesen, és hatásosan reprodukálta, mely után Lukács Mihály köri elnök tartott egy kedves, szellemes és mindvégig derültséget keltő humoros felolvasást a „szerelemről“. Az utolsó pont Szilágyi György előadása volt, ki egy vig monológot „Teljes végeladás“ czimen mondott el azzal az ügyességgel, élénkséggel, melyet tőle már megszoktunk. Itt az estély műsorának már vége lett volna, de a felolvasó-estélyen megjelent a városunkban időző Dr. Varságh Zoltán volt függetlenségi képviselőjelölt, ki a közönség kívánságának engedve, az emelvényre lépett és egy régi kurucz költészeti remeket „A bujdosó Rákóczi“-t szavalta el mély hazafiui érzéssel, nemes pathosszal és lendülettel. A közönség az estélyen nyújtott művészi élvezetért a szereplőket méltán megérdem- lett tapssal s frenetikus tetszésnyilvánítással honorálta, a Kör vezetősége pedig még ezenfelül a hölgy szereplőknek egy-egy szép virágcsokorral is kedveskedett, — virággal adózva a virágoknak. —- Kartonbál. A Nagykárolyi Polgári Olvasókör f. hó 17-én tartotta saját helyiségeiben szokásos kartonbálját. A rendezőség, melynek élén Wagner István állott, végtelen buzgalmat fejtett ki a mulatság sikere érdekében és e buzgalmat teljes siker koronázta, mert a bál úgy erkölcsileg, mint anyagilag a legfényesebben sikerült. A virágokkal pazarul feldíszített s fényesen kivilágított nagy termet szinültig megtöltötte Nagykároly város és vidéke társadalmának szine- java, amely kivirradtig a legszorgalmasabban áldozott Terpsichore istennőnek. A mulatságon mindvégig a legfesztelenebb jókedv és igaz magyar kedélyesség uralkodott, úgy hogy bátran elmondhatjuk, hogy e tekintetben is méltó volt e bál fényes sikerű elődeihez. A négyeseket 50 pár tánczolta. Éjfélkor tombolajáték volt, amelyben a főnyereményt: két gyönyörű majolika virágvázát Klacskó István főgymnasiumi tanár nyerte. — Rendkívüli vármegyei bizottsági közgyűlés lesz folyó hó 22-én délután 3 órakor, melyre a meghívók ma szétküldettek. Ezt megelőzőleg ugyan e napon délelőtt 10 órakor állandó választmányi ülés lesz. A közgyűlés főbb tárgyai lesznek: a főispáni kinevezést tudósitó belügyminiszteri leirat; Nyitra vármegye átirata az országgyűlési obstrukczió megakadályozása tárgyában; alispáni előterjesztés a vármegyei székházban levő főispáni lakás és a vármegyei székház kiépítése iránt stb. — A helybeli népnevelési egylet újból alakulása f. hó 12-én tartatott meg. Elnök lett Reök Gyula, alelnök Róth Károly, jegyző Jobbágy Sándor városi aljegyző ; ügyész Bo- rody György ; pénztáros Nonn János. Gondnokok : az óvodánál Hetey Ábrahám, a Gróf Károlyi-téri menháznál Csipkés András, a Verbőczy utczainál Holczinger István. Orvosokul megválasztattak: az ovodához Dr. Sternberg Géza, Verbőczy-utczai menházhoz Dr. Jékel László, a Gróf Károlyi-téri menházhoz Dr. Czukor Lajos. Ezenkívül megalakult a 24 tagból álló választmány. — Főispáni titkári kirendelés. A belügyminiszter Steinkogler János főispáni titkárt segédtitkári minőségben szolgálattételre a belügyminisztériumhoz rendelte be, s helyette Szatmárvármegye és Szatmárnémeti sz. kir. város főispánja mellé titkárul Dr. ifjabb Wojnarovits Sándor belügyminiszteri fogalmazót rendelte ki. Az uj főispáni titkár 1894. márczius hó 4-ike óta van a belügyminisztériumban alkalmazva és jelenleg a belügyminisztérium II. főosztálya II. b) városi alosztályához van beosztva. — A Nagykároly—M.-Szalka—Csapi vasút ügyében Gregersen G. és fiai engedményes czég felhívta városunk polgármesterét, hogy a város a hozzájárulási összeg megszavazásánál tett azon feltételtől, hogy a 98,000 koronát csak az esetre szavazza meg ha a vasút üzletvezetősége és gépjavitó-mühelye városunkban állittatik fel —• tekintsen el s ezen kikötéstől álljon el, mert a vasutat az államvasutak fogják kezelni, annak az üzletvezetősége és gépjavitó-mühelye pedig Deb- reczenben van. A pénzügyi-bizottság tegnap tartott üléséből kifolyólag azt javasolja a közgyűlésnek, hogy véghatározatát akkép módosítsa, hogy 50.000 kor. hozzájárulás tekintetében a feltételt egészben ejtse el, 48,000 K tekintetében pedig feltételét fentartja oly- formán, hogy az esetben, ha ezen vasúti vonalon üzletvezetőség vagy uj gépjavitó- inühely feláll i tása szükségeltetnék, az városunkban legyen felállítandó, ellenesetben az 50,000 koronán felül megszavazott 48,000 koronát visszakövetelni leszünk jogosítva. — Halálozás. Özv. Gyibák Mihályné szül. Makoldy Klára, életének 78-ik évében f. hó 12-én hosszas szenvedés után elhunyt. Temetése e hó 14-én délután 3 órakor volt. A háznál Nt. Asztalos György ref. lelkész tartott megható szép beszédet és búcsúztatta el a megboldogultat rokonai és ismerőseitől. Béke poraira ! — Pénzintézeti közgyűlés. A helybeli Önsegélyző-Népbank Részvénytársaság folyó hó 14-én délelőtt tartotta meg XXXIlI-ik évi rendes közgyűlését, mely alkalommal a közgyűlés Dr. Adler Adolf, Borody György, Dr. Kovács Dezső, lvubinyi Bertalan és Nemes- tóthi Szabó Antal részvényesek felszólalása után az igazgatóság jelentését, a zárszámadást, a felügyelő-bizottság jelentését elfogadta, a felmentvényt megadta, a nyereményfelosztási tervet, hogy részvényenként 40 K osztalék fizettessék ki, jóváhagyta és felhatalmazta az igazgatóságot, hogy a „Me- linda“-gőzmalmot továbbra is üzemben tartsa s hogy ahhoz 40,000 korona költséggel anyagraktárakat építhessen. Ezután Dr. Sternberg Endre részvényes indítványára Csipkés András igazgatóvá 6 évi időtartamra közfelkiáltással egyhangúlag újból megválasztatott, s a Debreczeni István, Dr. Jékel László és Dr. Sternberg Géza tagokból álló szavazatszedő küldöttség a szavazást megejtvén, igazgatótanácsosokká 6 évi időtartamra Asztalos György, Báthory István, Dr. Cservenyák Károly, Fógel Kálmán, Madarassy Gyula, Nemestóthi Szabó Antal, Nonn János, Róth Alajos, Dr. Somossi Ignácz és Sternberg Mór ; felügyelő-bizottsági rendes tagokká 3 évi időtartamra Dr. Nemestóthi Szabó Albert, Péchy László és Dr. Sternberg Géza; felügyelő-bizottsági póttagokká pedig 3 évi időtartamra Weisz Lajos, Varga Imre és Nagy Elek megválasztatván, Csipkés András elnök a jegyzőkönyv hitelesítésére Debreczeni István, Dr. Jékel László, Kaufmann Jenő, Dr. Somossy Ignácz és Schuszteritsch Ferencz részvényeseket felkérvén, a gyűlést betéjo- zettnek jelentette ki.
