Nagy-Károly és Vidéke, 1904 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1904-12-01 / 48. szám

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE

' ^ionban fentiek folytán, még egy viz- Áüsztitó tartány beállítása, mivel a meg- •'levő keltőnek méretei egyáltalán nem felelnek meg a kazán méreteinek, illetve üzemidejének.

De azt sem találom egy modern géptelepen helyénvalónak, hogy a szénsavas kalcium vagy magnézia kicsapására szolgáló mész egy külön vederben oltassék, hanem gondoskodni kell kellő eszközökről, hogy az a személyzettől teljesen függetlenül, automatikusan történjék, mivel annak ne- hányszori elmulasztása, a kazán üzemére, sőt élettartamára kellemetlen következménynyel járhatna.

Tekintettel arra, hogy a kútnak mélyebbre való fúrása a tavasszal amúgy is tervbe van véve, igv annak tárgyalását nem tartom időszerűnek, csupán azt óhajtanám még kiemelni, hogy a tápvíz emelésére szolgáló szivattyúk csővezetékeinek kapcsolásáról már most kellene gondoskodni, mivel a víznek gözsugárszivattyuval (Injektor) való emelése legkevésbbé sem gazdaságos és azzal csak ideiglenesen szabad dolgozni.

Ajánlanám továbbá egy füstgázele- mezö készülék beszerzését, melynek csekély ára a tüzelés állandó ellenőrzése folytán többszörösen megtérül. E czélra, hogy az Orsat elemekkel való folytonos absorbeálásokat elkerüljük és az avval járó hosszadalmas időt megtakarítsuk egy Schultze-féle, vagy az aacheni gyár által készített „Ados“ készülék a legalkalmasabb, mivel munkája rendkívül pontos s az egész eljárás néhány pillanat müve.

Nagy vonásokban tehát ismertettem villamos müvünket és igy annak ered- ményeképen általánosságban az egész mü nagyon sikerültnek mondható és különösen a gőzgép és maga a villamos berendezés, úgy összhangban, mint külön-külön a legnagyobb dicséretre és elismerésre méltó és most is, mint már annyiszor bebizonyult, hogy a Ganz telepe a Láng gépével kapcsolatban villamos müveknél utólérhe- tetlen.

Ezek után pedig azt hiszem, hogy nem követek el szerénytelenséget, ha polgármesterünknek, városi mérnökünknek, a két czégnek és a mü létesítésén dolgozó minden egyes munkásnak a város polgárai nevében a kitűnő berendezésért elismerésünket, a szolid .és jó munkáért pedig köszönetünket fejezem ki.

Hoffmann Tivadar.

/

Értekezlet a kender- és lentermelés ügyében, ír

Selevér vezérigazgató előterjesztését folytatva, áttér annak megállapítására, hogy a lápon az eddigi tapasztalatok szerint catastralis holdanként hány métermázsa kender termelésre lehet számítani s miután a jelenlevők 50 mmázsa átlagban állapodtak meg, kimutatja, hogy cat. holdanként a mag, a megmunkálás és szállítás költsége 103 koronát tesz ki s ezzel szemben felajánl a kenderért a gyárnál átvéve 4 K 60 fillért a mi 50 mm. átlagos termésnél 230 koronát tesz s ebből levonva a kiadást a tiszta haszon lenne cat. holdanként 127 korona.

Szerinte az 1890—1900. évekről szóló statisztikai adatok szerint vármegyénkben a dohányt és répát kivéve — ennyit semmiféle más termés nem hozott, s minthogy dohányt csak az engedély szerinti mennyiségben lehet termelni, a répának pedig — nem lévén czukorgyár közel — nincs megfelelő piacza s minthogy búza átlag 8 mmázsa termett cat. holdanként, mely 15 koronát véve ár-alapul 120 koronát hoz, ebből cat. holdanként 45 korona művelési költséget leszámítva 75 K, a szalma 10 K értékét hozzászámítva 85 korona marad cat. holdanként, tehát a kendernél cat. holdanként 42 koronával nagyobb a tiszta haszon, a kendertermelést okvetlenül meg kell kísérelni, mert a főterménynyel a búzával szemben is előnyösebb, annál inkább a többi termény- nyel szemben.

Figyelembe veendő még, hogy a lápi- talaj is megköveteli vármegyénkben a kendertermelést és semmiféle termény nem ad

oly biztos termés-átlagot mint a kender, a hozam koczkázat lehetőleg legkisebb — s a répát kivéve — termesztésre nem lehet jobbat ajánlani a kendernél, ha a talaj megfelel. Azért választották ki első sorban Csa- nád és Szatmár vármegyét, mert itt a talaj- viszonyokat a legalkalmasabbnak találták s azt hiszik, hogy itt a lentermelés is kedvező lesz s ha a számítás beválik a fonásra és később a további ipari feldolgozásra, szóval a textilipar meghonosítására is át akarnak térni.

Hatni vél a közvéleményre — úgymond — azzal is, ha felemlíti, hogy az eszme megvalósításával a gazdaközönség hazafias dolgot is művel, mert a kereseti viszonyokat megjavítja és a nép megélhetésének a könv- nyitését is előmozdítja.

Ezután kifejtette vezérigazgató, hogy 1000 cat. hold. feldolgozására akarnak egyelőre telepet létesíteni, hogy azt aztán tovább fejlesszék. Métermázsánként 4 kor. 60 fillért ajánlva fel a kenderért az áztatóhoz bérmentve szállítva, azt a kérdést veti fel, kapható-e "ennyi terület kendertermelésre ügy, hogy a következő január hó elején a szerződést meg lehessen kötni s mennyire lesz a termelési terület 2—3 év alatt kiterjeszthető? Megjegyzi, hogy megnézte Börvely községet a hol a telep létesítése terveztetik s mondhatja, hogy a létesítendő telep elhelyezése a község fekvése következtében valamint a vasút elhelyezése nagyobb beruházást igényelnek s ez az oka annak, hogy, az ajánlatnál magasabb árt nem tud ajánlani.

A telep nivauját kell leszállítani, összeköttetést kell létesíteni a vasúttal; ezek a dolgok és a vízkiemelés költségei körülbelül 100,000 kor. beruházási többletbe kerülnek. Ez esetleg ha más helyen lenne létesíthető a telep, megtakarítható lenne. Kismajtényt meg fogja nézni s akkor fog ezen kérdésben véglegesen nyilatkozhatni.

Nagy László alispán szólalt fel ezután a következőképen. Az 1000 holdat kender- termelésre eddig nem lehetett összehozni, mivel a kenderért métermázsánként 4 Ív 20 fillér lett felajánlva, azt hiszi, hogy a 4 K 60 filléres alapon most már az 1000 holdat össze lehet hozni; de ha beválik a termelés, könnyen többre fog az menni. Járjanak elől a nagybirtokosok s ez a közönségben bizalmat fog kelteni. Börvelyhez nem köti magát, ha a gyár másutt jobban prosperálhat, állítsuk fel ott. IJo Börvely fekvése, Nagykárolyhoz való közelsége, az ottani lakosságnak a kendertermeléshez való hajlama indokolttá teszi, hogy a gyár ott állíttassák fel. Végül azt kérdi a részvénytársaság vezér- igazgatójától, hogy nem lehetne-e valamivel magasabb árakat kilátásba helyezni?

Károlyi Gyula gróf kijelenti, hogy ö ugyanazon álláspontra helyezkedik most, mint a múltkor, mert két esztendei próba termelése nem sikerült, tehát nagyobb területtel nem akar részt venni a termelésben, mert a mély lápi területnél 30 legjobb esetben 40 mmá- zsás átlagnál többre nem lehet számítani, mert neki egyik évben 20, másik évben 28 mázsa kender termettcatasztrális holdanként.

Péterfy Imre háromszori szántásban vetett és 70 mmázsa átlagot ért el felföldnél, mély lápi földnél 30—35 mmázsánál többet nem lehet elérni s azért azt hiszi, hogy a gazdák 10 évre nem fognak a termelés tekintetében kötelezettséget vállalni.

Mándy Géza szerint a mély lápi földeknél nem lehet jó eredményt elérni, de nehány év in.ulva a termés átlag okvetlenül! emelkedni fog.

Selevér igazgató bizonytalanra nem mehet bele nagyobb beruházásba, minimális 1000 hold termelése 3—6 évre terjedő szerződéssel biztosítandó. Kérdi, hogy hogyan aránylik a mély lápi föld az egész láp területhez?

Péchg László szerint az egész lápiterület körülbelül 80,000 kát. hold, melynek fele mély láp. Szerinte most a külső földek alkalmasak a kendertermelésre, 10—15 cv múlva a mély lápiföldek lesznek alkalmasak, mikor a mostani fentfekvö felső földek mir búzatermelésre lesznek alkalmasak. Azt hiszi, hogy- össze lehet hozni az 1000 hold termelési területet, ha ebben az árban minden állomáson átveszik a kendert.

Selerér igazgató kijelenti, hogy a 4 K 60 filléres árban 45 fillért szállítási költség fejében vett fel, igy azt nem emelheti. Ha egy uradalom nagyobb mennyiségű kendert távolabbról szállít, talán a külünbözetet pótolni lehet, de csak a részletes tárgyalásnál lesz ez megállapítható. A társaság részéről a szerződéseket csak úgy köti meg, hogy azok csak az esetben lesznek kötelezők, ha a következő évi márczius hó 1-ig a hatósági engedélyek meglesznek és körülbelül 1000 hold termelési terület összejön. Hogy tájékozva legyen, felteszi a kérdést, hogy a jelenlevő földbirtokosok mennyit Fognak aláírni, megjegyezve azt, hogy ez az aláírás csak tájékozlató és nem kötelező.

Ezen felhívás folytán Károlyi Gyula gróf 10, Tisza István gróf megbízottja 100, Károlyi Lajos gróf megbízottja 10, Mándi Géza 100, Péterfy Imre 10. Péchy László Csaba Adorján nevében 10. Domahidy Sándor nevében t25, Domahidy István nevében 25, Bodoky

Gyula Börvely község kisgazdái részéről 100 kát. holdat jelentettek be.

Tónika Emil szerint czélszeriibb lenne a gyárat Gilvácson felállítani, mert a lápi birtokosságnak is az az érdeke, hogy egy minél nagyobb fejlődésre képes gyárat kapjon, a hol nem kell minden fejlődést megfizetni; mert mig Gilvácson a Kraszna vizét a holt mederbe be lehet taszítani és onnan az áz- tatókhoz juttatni, addig Börvelyben ki kell emelni a vizet hat méternyi magasságba s onnan csapon a megfelelő helyre eresztenie. Emellett Gilvács a vasúti fővonalon fekszik, a mi szintén előny s igy a befektetésnél a Gilvácson emelhető telepnél egy nagy összeg megtakarítható.

. Nagy László alispán Börvely mellett foglal állást, mert ha ezen község egy viczinális vasút mentén fekszik is s a szállítás valamivel tatán drágább is, Börvelynek az az előnye Vara, Gilvács felett, hogy az a börvelyi törvényhatósági utón Ura, Csenger, Tyúkod és Pofcsalma, szóval a lápi kendertermelő vidék legnagyobb része állal könnyebben és olcsóbban megközelíthető, s ha több befektetés kell is, azt 4—5 év alatt a szállítási költség behozza. Oly szerencsés positional? tartja Börvelyt, hogy ennél jobbat nem is képzel, mert Nagykárolyhoz közel lévén, a hivatalnokok családtagjai nevelése is köny- nyen kielégítést nyerhet. Emellett figyelembe : veendő, hogy ott sok is a kistermelő, kik a kender termelésével foglalkoznak.

Péchy László szerint Börvely annál inkább jobban megfelel a telep helyéül, mert ott, valamint Káhnánd és Kaplony helybeli munkaerőt tudnak adui, Gilvács és környéke pedig nem ad kellő munkaerőt, a most ott működő fürészgyárnak is idegen munkásokat kellett hoznia, holott egy gyárnak érdeke az, hogy a helyszínén legyen a munkaereje és az lehetőleg olcsó munkaerő legyen, a mi az említett község zsellérei munkaerejében tényleg megkapható, sőt a lápi gazdasági munka vonza oda a munkásokat, miért is Nagykárolyból is lesz ott munkás kapható. Péchy László Selevér igazgató azon kérdésére, hogy keresztülvihető-e márczius 1-ig a vízjogi engedélyezés: kijelenti, hogy szerinte keresztülvihető, ha egyéb nem, legalább az ideiglenes engedély.

Selevér igazgató aztán rátért a lenterme- lésre és kijelentette, hogy ez a czikk termelése leginkább az avasban és a vármegye szélén fog 50—60 catasztrális holdon próbaképen foganatba vétetni. Börvelyben egy külön áztatót akarnak készíttetni ennek az áztatására, mert a víz qualitása (lágysága) befolyással bir a termelésre, leginkább a mozgó víz jó. A len még jövedelmezőbb a kendernél, mert bár catasztrális holdanként 20—25 mmázsa az átlagos termés, de az ár ínmázsánként 7—10 korona között váltakozik a len magassága szerint, igy 50—60 cméter magasért 7 koronát, 60—75 emóter magasért 8 koronát, 90 cméter és azontuli magas lenért 9 koronát fizet a társaság. A termelési átlagra és az árakra nézve vannak adatai Baranyarnegyéböl és más helyekről; nagy szerepet játszik a lennél a minőség, a szin, a hosszúság és a rost minősége és a len nagyobb szállítási költséget is elbír. A magot önköltségén adják kamatmentesen és ára ievonatik a vételárból. Mihamarább kiküldi a gyár majd egyik alkalmazottját, hogy egy szükebb körű bizottsággal állapítsák meg a szerződés tervezetét.

Kristóffy József főispán ezek után összegezve a tanácskozás eredményét megállapította azt, hogy az 1000 hold termelése biztosítása kilátásba van helyezve, miért is a részvénytársaság tovább hajlandó haladni ezen a nyomon s hogy legyen a részvény- társaságnak kivel érintkeznie, indítványozza, hogy egy intéző-bizottság választassák Károlyi Gyula gróf elnöklete alatt, melynek tagjai lennének Nagy László alispán, Debre- ezoni István Nagykároly város polgármestere, Domahidy Sándor, Mándy Géza, Péchy László és Pohl Gábor. A kender ügyben a részvénytársaság Károlyi Gyula gróffal, a len ügyben Nagy László alispánnal érintkeznék. Az értekezlet az indítványt elfogadta, mire a főispán a határozatot ily értelemben kimondotta.

Selevér igazgató újból megköszönte a megjelenteknek az érdeklődést kérve támogatásukat, hogy a jövő évben az eszme megvalósítható legyem

Károlyi Gyula gróf az értekezlet kezdeményezéséért és annak összehívásáért Kristóffy József főispánnak az értekezlet köszönetét nyilvánította, mire az értekezlet a főispán éltetésével véget ért.

H I R E

— Személyi hirek. Kristóffy József vármegyénk főispánja és Nagy László alispán tegnap reggel Szatmárra utaztak, hogy részt- vegyenek a vármegyei szabadelvű pártnak gyűlésén. Úgy a főispán, mint az alispán níég tegnap hazajöttek. — Debrcczeni István polgármester a vasárnap reggeli gyorsvonattal Budapestre utazott s onnan ma érkezik haza.

— Meghívás. 8720—1904. k. sz. Nagykároly rend. tan. város képviselőtestületi tagjait 1904. év dccz. 4-én d. e. 10 órakor a városháza tanácstermében tartandó rendes közgyűlésre tisztelettel meghívom. Nagykároly, 1904. nov. 26. Debreczeni István, .polgármester. — Tárgysorozat: 1. Belügyminiszter ur 61,188—1904. sz. leirata a kórházépítés ügyében, (kj.) 2. A városi képviselő választó kerületek megalakítása. 3. A városi kéményseprési szabályrendeletnek a vármegyei kéményseprési szabályrendelet rendelkezései szerinti módosítása. Ezzel kapcsolatosan Szigeti Sándor és társai kéményseprők kérelme a kéményseprési dijak fizetésére a háztulajdonosok kötelezése iránt. 4. A cselédszerzö iparról szóló szabályrendelet módosítása. 5. A borital és húsfogyasztási adó megváltásának bejelentése. 6. Ä mes- terrészi legelöbirtokosság értesítése a városi jegyző részére 2 hold legelő illetőség vissza- bocsátása iránt. 7. Városi számvevő előterjesztése az 1904. évi költségvetés egyes czi- mei közt hitelátruházás engedélyezése iránt. 8. A honvéd-utezai aszfalt-gyalogjárónak a laktanya előtti részen is elkészítéséről bejelentés. 9. Adóügyi tanácsnokká megválasztott Nagy Antal kérelme hivatalának elfoglalására halasztás engedélyezése iránt. 10. Az orth. izr. temető létesítése ügyében a 772—1904. Bjkv. sz. törvényhatósági bizottsági határozat értelmében uj határozathozatal. 11. Gregersen G. és fiai kérelme a Nagykároly—-Mátészalka—Csapi h. é. vasútra megszavazott összeg kifizetése iránt. 12. A nagykárolyi izr. nőegylet kérelme a népkonyha czéljaira 600 kor. évi segély megadása iránt. 1®. Az alkalmazásukból elbocsátott városi iámpagyujtók kérelme 3 havi fizetésűknek végkielégítésül leendő kiutalása iránt. 14. A felvidéki magyar közművelődési egyesület kérelme pártolás iránt. 15. Csúcsai Borbála illetőségi ügye. 16. Grün Jónás illetőségi ügye. 17. Balázs Sándor, Mária, Katalin, Kálmán és Tibor illetőségi ügye. 18. Vajnági László térei-utezai 38. és 40. nép- sorszámu telkéből utczaterülelhez csatolt 17'3 in2 terület árának megállapítása. 19. Az 1904. év október hónapi pónztárvizsgá- lati jkv. bemutatása. 20. Az 1904. év nov. hónapi pénztárvizsgálati jkv. bemutatása. 21. Á közgyűlést megelőzőleg, legalább 24 órával beadandó indítványok.

— Rendkívüli közgyűlést tart vármegyénk törvényhatósági bizottsága f. hó 6-án d. e. fél 11 órakor a városháza nagytermében, melynek tárgysorozatából kiemeljük a következőket: 1. Nagy Béla bizottsági tag indítványa a parlameni obstruktió megszüntetése miatt a kormányelnökhöz felirat intézése iránt. 2. Luby Géza bizottsági tag indítványa, hogy a közgyűlés a kormánynak a szeptember L8-án történtekből kifolyólag bizalmatlanságot szavazzon. 3. Vármegyei bíráló választmány bemutatja a legtöbb adót fizető bizottsági tagok 1905. évi jegyzékét. 4. A választott bizottsági tagsági helyek betöltése iránti intézkedés. 5. A járási mezőgazdasági bizottság megalakítása. 6. Nagykároly városának faiskolák és fásításról alkotott szabályrendelete. 7. A madarászi és gencsi tüzkárosultak segélyezési ügye.

— A ..Nagykároly—Somkuti h. é. vasút“ vonalán fekvő Kavicsbánya megálló rakodóhely neve a kereskedelmi m. kir. miniszter engedélyével „Károlyi Lajos major“-ra vál- toztattatott át.

— Immaculata ünnspek. A Szeplőtelen Fogantatás 50-ik jubiláris esztendejében a magyarok Nagyasszonya iránt való tisztelet nagyarányú ünnepségekben nyilatkozik meg, különösen a katholikus intézetekben. Nov. 27-én a szatmári zárda növendékei rendeztek feledhetetlen benyomásu, nagyszabású ünnepet. Különösen egy színjáték káprázatos felvonulásaival és művészi tableauival tett mély benyomást. A nagykárolyi növendékek közül igen ügyes alakításaikkal Almássy Anna, Andrássy Irén és Janitzky Margit szerepeltek. Decz. 7-én d. u. fél 5-kor pedig a helybeli irgalmas nővérek intézete rendez Immaculata ünnepet a következő műsorral: 1. Streabbog : Fieurs de Mai. Rondo. Zongoraszám. 2. Szűz Mária angyalai. Regekép. Jál- | szák a növendékek. 3. Gontor: Téged dicsé- : rünk. Énekszám. 4. Ravina: Lita. Spanyol

románcz. Zongoraszám. 5. Hortobágyi: Szeplőtelen fogantatás. Szavalat. 6. Salve Immaculata. Énekszám. 7. Szeplőtelen Máriához. Szavalat. 8. Méhler: Egy karácsonyéji álom. Ábránd. Zongoraszám. 9. Niki: Immaculata. Szavalat. 10. Szép vagy. óh Mária. Énekszám. 11. Rosty : Szűz Mária élete. Jelképes melodráma. 12. Üdvözölt légy feddhetetlen. Énekszám élőképekkel. A szép ünnepséget decz. 8-án megismétlik, mert a terem kicsinysége nem tudja befogadni a sok érdeklődőt, épen ez okból első nap belépőjegyül a meghívó szolgál. A meghívókat most küldi szót az intézet. A templomban ez ünnep alkalmából assislentialis nagymise, a vallásos társulatok közös szent áldozása, ünnepi szentbeszéd és nyolcz napon keresztül litánia lesz szentségkitétellel és rózsafüzér-imádkozásá- val. Iskolai ünnepeket városunk többi kalho- likus intézetei is tartanak a tél folvamán.