Nagy-Károly és Vidéke, 1904 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1904-12-01 / 48. szám

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE ' ^ionban fentiek folytán, még egy viz- Áüsztitó tartány beállítása, mivel a meg- •'levő keltőnek méretei egyáltalán nem felelnek meg a kazán méreteinek, illetve üzemidejének. De azt sem találom egy modern géptelepen helyénvalónak, hogy a szén­savas kalcium vagy magnézia kicsa­pására szolgáló mész egy külön ve­derben oltassék, hanem gondoskodni kell kellő eszközökről, hogy az a sze­mélyzettől teljesen függetlenül, auto­matikusan történjék, mivel annak ne- hányszori elmulasztása, a kazán üze­mére, sőt élettartamára kellemetlen következménynyel járhatna. Tekintettel arra, hogy a kútnak mélyebbre való fúrása a tavasszal amúgy is tervbe van véve, igv annak tárgyalását nem tartom időszerűnek, csupán azt óhajtanám még kiemelni, hogy a tápvíz emelésére szolgáló szi­vattyúk csővezetékeinek kapcsolásáról már most kellene gondoskodni, mivel a víznek gözsugárszivattyuval (Injektor) való emelése legkevésbbé sem gazda­ságos és azzal csak ideiglenesen sza­bad dolgozni. Ajánlanám továbbá egy füstgázele- mezö készülék beszerzését, melynek csekély ára a tüzelés állandó ellenőr­zése folytán többszörösen megtérül. E czélra, hogy az Orsat elemekkel való folytonos absorbeálásokat elkerüljük és az avval járó hosszadalmas időt megtakarítsuk egy Schultze-féle, vagy az aacheni gyár által készített „Ados“ készülék a legalkalmasabb, mivel mun­kája rendkívül pontos s az egész el­járás néhány pillanat müve. Nagy vonásokban tehát ismertettem villamos müvünket és igy annak ered- ményeképen általánosságban az egész mü nagyon sikerültnek mondható és különösen a gőzgép és maga a villa­mos berendezés, úgy összhangban, mint külön-külön a legnagyobb dicsé­retre és elismerésre méltó és most is, mint már annyiszor bebizonyult, hogy a Ganz telepe a Láng gépével kapcso­latban villamos müveknél utólérhe- tetlen. Ezek után pedig azt hiszem, hogy nem követek el szerénytelenséget, ha polgármesterünknek, városi mérnökünk­nek, a két czégnek és a mü létesíté­sén dolgozó minden egyes munkásnak a város polgárai nevében a kitűnő berendezésért elismerésünket, a szolid .és jó munkáért pedig köszönetünket fejezem ki. Hoffmann Tivadar. / Értekezlet a kender- és lentermelés ügyében, ír Selevér vezérigazgató előterjesztését foly­tatva, áttér annak megállapítására, hogy a lápon az eddigi tapasztalatok szerint catastralis holdanként hány métermázsa ken­der termelésre lehet számítani s miután a jelenlevők 50 mmázsa átlagban állapodtak meg, kimutatja, hogy cat. holdanként a mag, a megmunkálás és szállítás költsége 103 koronát tesz ki s ezzel szemben felajánl a kenderért a gyárnál átvéve 4 K 60 fillért a mi 50 mm. átlagos termésnél 230 koronát tesz s ebből levonva a kiadást a tiszta ha­szon lenne cat. holdanként 127 korona. Szerinte az 1890—1900. évekről szóló statisztikai adatok szerint vármegyénkben a dohányt és répát kivéve — ennyit semmi­féle más termés nem hozott, s minthogy do­hányt csak az engedély szerinti mennyiség­ben lehet termelni, a répának pedig — nem lévén czukorgyár közel — nincs megfelelő piacza s minthogy búza átlag 8 mmázsa termett cat. holdanként, mely 15 koronát véve ár-alapul 120 koronát hoz, ebből cat. holdanként 45 korona művelési költséget leszámítva 75 K, a szalma 10 K értékét hozzászámítva 85 korona marad cat. hol­danként, tehát a kendernél cat. holdanként 42 koronával nagyobb a tiszta haszon, a kendertermelést okvetlenül meg kell kísérelni, mert a főterménynyel a búzával szemben is előnyösebb, annál inkább a többi termény- nyel szemben. Figyelembe veendő még, hogy a lápi- talaj is megköveteli vármegyénkben a ken­dertermelést és semmiféle termény nem ad oly biztos termés-átlagot mint a kender, a hozam koczkázat lehetőleg legkisebb — s a répát kivéve — termesztésre nem lehet jobbat ajánlani a kendernél, ha a talaj meg­felel. Azért választották ki első sorban Csa- nád és Szatmár vármegyét, mert itt a talaj- viszonyokat a legalkalmasabbnak találták s azt hiszik, hogy itt a lentermelés is kedvező lesz s ha a számítás beválik a fonásra és később a további ipari feldolgozásra, szóval a textilipar meghonosítására is át akarnak térni. Hatni vél a közvéleményre — úgymond — azzal is, ha felemlíti, hogy az eszme megvalósításával a gazdaközönség hazafias dolgot is művel, mert a kereseti viszonyokat megjavítja és a nép megélhetésének a könv- nyitését is előmozdítja. Ezután kifejtette vezérigazgató, hogy 1000 cat. hold. feldolgozására akarnak egyelőre telepet létesíteni, hogy azt aztán tovább fej­lesszék. Métermázsánként 4 kor. 60 fillért ajánlva fel a kenderért az áztatóhoz bér­mentve szállítva, azt a kérdést veti fel, kap­ható-e "ennyi terület kendertermelésre ügy, hogy a következő január hó elején a szer­ződést meg lehessen kötni s mennyire lesz a termelési terület 2—3 év alatt kiterjeszt­hető? Megjegyzi, hogy megnézte Börvely köz­séget a hol a telep létesítése terveztetik s mondhatja, hogy a létesítendő telep elhelye­zése a község fekvése következtében vala­mint a vasút elhelyezése nagyobb beruhá­zást igényelnek s ez az oka annak, hogy, az ajánlatnál magasabb árt nem tud ajánlani. A telep nivauját kell leszállítani, összekötte­tést kell létesíteni a vasúttal; ezek a dol­gok és a vízkiemelés költségei körülbelül 100,000 kor. beruházási többletbe kerülnek. Ez esetleg ha más helyen lenne létesíthető a telep, megtakarítható lenne. Kismajtényt meg fogja nézni s akkor fog ezen kérdésben véglegesen nyilatkozhatni. Nagy László alispán szólalt fel ezután a következőképen. Az 1000 holdat kender- termelésre eddig nem lehetett összehozni, mivel a kenderért métermázsánként 4 Ív 20 fillér lett felajánlva, azt hiszi, hogy a 4 K 60 filléres alapon most már az 1000 holdat össze lehet hozni; de ha beválik a termelés, könnyen többre fog az menni. Járjanak elől a nagybirtokosok s ez a közönségben bizal­mat fog kelteni. Börvelyhez nem köti ma­gát, ha a gyár másutt jobban prosperálhat, állítsuk fel ott. IJo Börvely fekvése, Nagy­károlyhoz való közelsége, az ottani lakos­ságnak a kendertermeléshez való hajlama indokolttá teszi, hogy a gyár ott állíttassák fel. Végül azt kérdi a részvénytársaság vezér- igazgatójától, hogy nem lehetne-e valamivel magasabb árakat kilátásba helyezni? Károlyi Gyula gróf kijelenti, hogy ö ugyanazon álláspontra helyezkedik most, mint a múltkor, mert két esztendei próba termelése nem sikerült, tehát nagyobb területtel nem akar részt venni a termelésben, mert a mély lápi területnél 30 legjobb esetben 40 mmá- zsás átlagnál többre nem lehet számítani, mert neki egyik évben 20, másik évben 28 mázsa kender termettcatasztrális holdanként. Péterfy Imre háromszori szántásban vetett és 70 mmázsa átlagot ért el felföld­nél, mély lápi földnél 30—35 mmázsánál többet nem lehet elérni s azért azt hiszi, hogy a gazdák 10 évre nem fognak a ter­melés tekintetében kötelezettséget vállalni. Mándy Géza szerint a mély lápi földek­nél nem lehet jó eredményt elérni, de ne­hány év in.ulva a termés átlag okvetlenül! emelkedni fog. Selevér igazgató bizonytalanra nem mehet bele nagyobb beruházásba, minimális 1000 hold termelése 3—6 évre terjedő szerződéssel biztosítandó. Kérdi, hogy hogyan aránylik a mély lápi föld az egész láp területhez? Péchg László szerint az egész lápiterület körülbelül 80,000 kát. hold, melynek fele mély láp. Szerinte most a külső földek al­kalmasak a kendertermelésre, 10—15 cv múlva a mély lápiföldek lesznek alkalmasak, mikor a mostani fentfekvö felső földek mir búzatermelésre lesznek alkalmasak. Azt hiszi, hogy- össze lehet hozni az 1000 hold terme­lési területet, ha ebben az árban minden állomáson átveszik a kendert. Selerér igazgató kijelenti, hogy a 4 K 60 filléres árban 45 fillért szállítási költség fejében vett fel, igy azt nem emelheti. Ha egy uradalom nagyobb mennyiségű kendert távolabbról szállít, talán a külünbözetet pó­tolni lehet, de csak a részletes tárgyalásnál lesz ez megállapítható. A társaság részéről a szerződéseket csak úgy köti meg, hogy azok csak az esetben lesznek kötelezők, ha a következő évi márczius hó 1-ig a hatósági engedélyek meglesznek és körülbelül 1000 hold termelési terület összejön. Hogy tájé­kozva legyen, felteszi a kérdést, hogy a jelen­levő földbirtokosok mennyit Fognak aláírni, megjegyezve azt, hogy ez az aláírás csak tájékozlató és nem kötelező. Ezen felhívás folytán Károlyi Gyula gróf 10, Tisza István gróf megbízottja 100, Károlyi Lajos gróf megbízottja 10, Mándi Géza 100, Péterfy Imre 10. Péchy László Csaba Ador­ján nevében 10. Domahidy Sándor nevében t25, Domahidy István nevében 25, Bodoky Gyula Börvely község kisgazdái részéről 100 kát. holdat jelentettek be. Tónika Emil szerint czélszeriibb lenne a gyárat Gilvácson felállítani, mert a lápi bir­tokosságnak is az az érdeke, hogy egy minél nagyobb fejlődésre képes gyárat kapjon, a hol nem kell minden fejlődést megfizetni; mert mig Gilvácson a Kraszna vizét a holt mederbe be lehet taszítani és onnan az áz- tatókhoz juttatni, addig Börvelyben ki kell emelni a vizet hat méternyi magasságba s onnan csapon a megfelelő helyre eresztenie. Emellett Gilvács a vasúti fővonalon fekszik, a mi szintén előny s igy a befektetésnél a Gilvácson emelhető telepnél egy nagy összeg megtakarítható. . Nagy László alispán Börvely mellett fog­lal állást, mert ha ezen község egy viczinális vasút mentén fekszik is s a szállítás valami­vel tatán drágább is, Börvelynek az az elő­nye Vara, Gilvács felett, hogy az a börvelyi törvényhatósági utón Ura, Csenger, Tyúkod és Pofcsalma, szóval a lápi kendertermelő vidék legnagyobb része állal könnyebben és olcsóbban megközelíthető, s ha több befek­tetés kell is, azt 4—5 év alatt a szállítási költség behozza. Oly szerencsés positional? tartja Börvelyt, hogy ennél jobbat nem is képzel, mert Nagykárolyhoz közel lévén, a hivatalnokok családtagjai nevelése is köny- nyen kielégítést nyerhet. Emellett figyelembe : veendő, hogy ott sok is a kistermelő, kik a kender termelésével foglalkoznak. Péchy László szerint Börvely annál in­kább jobban megfelel a telep helyéül, mert ott, valamint Káhnánd és Kaplony helybeli munkaerőt tudnak adui, Gilvács és környéke pedig nem ad kellő munkaerőt, a most ott működő fürészgyárnak is idegen munkásokat kellett hoznia, holott egy gyárnak érdeke az, hogy a helyszínén legyen a munkaereje és az lehetőleg olcsó munkaerő legyen, a mi az említett község zsellérei munkaerejében tényleg megkapható, sőt a lápi gazdasági munka vonza oda a munkásokat, miért is Nagykárolyból is lesz ott munkás kapható. Péchy László Selevér igazgató azon kérdé­sére, hogy keresztülvihető-e márczius 1-ig a vízjogi engedélyezés: kijelenti, hogy szerinte keresztülvihető, ha egyéb nem, legalább az ideiglenes engedély. Selevér igazgató aztán rátért a lenterme- lésre és kijelentette, hogy ez a czikk terme­lése leginkább az avasban és a vármegye szélén fog 50—60 catasztrális holdon próba­képen foganatba vétetni. Börvelyben egy külön áztatót akarnak készíttetni ennek az áztatására, mert a víz qualitása (lágysága) befolyással bir a termelésre, leginkább a mozgó víz jó. A len még jövedelmezőbb a kendernél, mert bár catasztrális holdanként 20—25 mmázsa az átlagos termés, de az ár ínmázsánként 7—10 korona között válta­kozik a len magassága szerint, igy 50—60 cméter magasért 7 koronát, 60—75 emóter magasért 8 koronát, 90 cméter és azontuli magas lenért 9 koronát fizet a társaság. A termelési átlagra és az árakra nézve vannak adatai Baranyarnegyéböl és más helyekről; nagy szerepet játszik a lennél a minőség, a szin, a hosszúság és a rost minősége és a len nagyobb szállítási költséget is elbír. A magot önköltségén adják kamatmentesen és ára ievonatik a vételárból. Mihamarább ki­küldi a gyár majd egyik alkalmazottját, hogy egy szükebb körű bizottsággal állapítsák meg a szerződés tervezetét. Kristóffy József főispán ezek után össze­gezve a tanácskozás eredményét megállapí­totta azt, hogy az 1000 hold termelése biz­tosítása kilátásba van helyezve, miért is a részvénytársaság tovább hajlandó haladni ezen a nyomon s hogy legyen a részvény- társaságnak kivel érintkeznie, indítványozza, hogy egy intéző-bizottság választassák Ká­rolyi Gyula gróf elnöklete alatt, melynek tagjai lennének Nagy László alispán, Debre- ezoni István Nagykároly város polgármestere, Domahidy Sándor, Mándy Géza, Péchy László és Pohl Gábor. A kender ügyben a rész­vénytársaság Károlyi Gyula gróffal, a len ügyben Nagy László alispánnal érintkeznék. Az értekezlet az indítványt elfogadta, mire a főispán a határozatot ily értelemben ki­mondotta. Selevér igazgató újból megköszönte a megjelenteknek az érdeklődést kérve támo­gatásukat, hogy a jövő évben az eszme meg­valósítható legyem Károlyi Gyula gróf az értekezlet kezde­ményezéséért és annak összehívásáért Kris­tóffy József főispánnak az értekezlet köszö­netét nyilvánította, mire az értekezlet a fő­ispán éltetésével véget ért. H I R E — Személyi hirek. Kristóffy József vár­megyénk főispánja és Nagy László alispán tegnap reggel Szatmárra utaztak, hogy részt- vegyenek a vármegyei szabadelvű pártnak gyűlésén. Úgy a főispán, mint az alispán níég tegnap hazajöttek. — Debrcczeni István polgármester a vasárnap reggeli gyorsvonattal Budapestre utazott s onnan ma érkezik haza. — Meghívás. 8720—1904. k. sz. Nagy­károly rend. tan. város képviselőtestületi tag­jait 1904. év dccz. 4-én d. e. 10 órakor a városháza tanácstermében tartandó rendes közgyűlésre tisztelettel meghívom. Nagy­károly, 1904. nov. 26. Debreczeni István, .pol­gármester. — Tárgysorozat: 1. Bel­ügyminiszter ur 61,188—1904. sz. leirata a kórházépítés ügyében, (kj.) 2. A városi kép­viselő választó kerületek megalakítása. 3. A városi kéményseprési szabályrendeletnek a vármegyei kéményseprési szabályrendelet ren­delkezései szerinti módosítása. Ezzel kapcso­latosan Szigeti Sándor és társai kéménysep­rők kérelme a kéményseprési dijak fizetésére a háztulajdonosok kötelezése iránt. 4. A cselédszerzö iparról szóló szabályrendelet módosítása. 5. A borital és húsfogyasztási adó megváltásának bejelentése. 6. Ä mes- terrészi legelöbirtokosság értesítése a városi jegyző részére 2 hold legelő illetőség vissza- bocsátása iránt. 7. Városi számvevő előter­jesztése az 1904. évi költségvetés egyes czi- mei közt hitelátruházás engedélyezése iránt. 8. A honvéd-utezai aszfalt-gyalogjárónak a laktanya előtti részen is elkészítéséről beje­lentés. 9. Adóügyi tanácsnokká megválasz­tott Nagy Antal kérelme hivatalának elfog­lalására halasztás engedélyezése iránt. 10. Az orth. izr. temető létesítése ügyében a 772—1904. Bjkv. sz. törvényhatósági bizott­sági határozat értelmében uj határozathoza­tal. 11. Gregersen G. és fiai kérelme a Nagykároly—-Mátészalka—Csapi h. é. vasútra megszavazott összeg kifizetése iránt. 12. A nagykárolyi izr. nőegylet kérelme a nép­konyha czéljaira 600 kor. évi segély meg­adása iránt. 1®. Az alkalmazásukból elbo­csátott városi iámpagyujtók kérelme 3 havi fizetésűknek végkielégítésül leendő kiutalása iránt. 14. A felvidéki magyar közművelődési egyesület kérelme pártolás iránt. 15. Csúcsai Borbála illetőségi ügye. 16. Grün Jónás ille­tőségi ügye. 17. Balázs Sándor, Mária, Ka­talin, Kálmán és Tibor illetőségi ügye. 18. Vajnági László térei-utezai 38. és 40. nép- sorszámu telkéből utczaterülelhez csatolt 17'3 in2 terület árának megállapítása. 19. Az 1904. év október hónapi pónztárvizsgá- lati jkv. bemutatása. 20. Az 1904. év nov. hónapi pénztárvizsgálati jkv. bemutatása. 21. Á közgyűlést megelőzőleg, legalább 24 órá­val beadandó indítványok. — Rendkívüli közgyűlést tart vármegyénk törvényhatósági bizottsága f. hó 6-án d. e. fél 11 órakor a városháza nagytermében, melynek tárgysorozatából kiemeljük a követ­kezőket: 1. Nagy Béla bizottsági tag indít­ványa a parlameni obstruktió megszüntetése miatt a kormányelnökhöz felirat intézése iránt. 2. Luby Géza bizottsági tag indítványa, hogy a közgyűlés a kormánynak a szeptem­ber L8-án történtekből kifolyólag bizalmat­lanságot szavazzon. 3. Vármegyei bíráló vá­lasztmány bemutatja a legtöbb adót fizető bizottsági tagok 1905. évi jegyzékét. 4. A választott bizottsági tagsági helyek betöltése iránti intézkedés. 5. A járási mezőgazdasági bizottság megalakítása. 6. Nagykároly váro­sának faiskolák és fásításról alkotott sza­bályrendelete. 7. A madarászi és gencsi tüzkárosultak segélyezési ügye. — A ..Nagykároly—Somkuti h. é. vasút“ vonalán fekvő Kavicsbánya megálló rakodó­hely neve a kereskedelmi m. kir. miniszter engedélyével „Károlyi Lajos major“-ra vál- toztattatott át. — Immaculata ünnspek. A Szeplőtelen Fogantatás 50-ik jubiláris esztendejében a magyarok Nagyasszonya iránt való tisztelet nagyarányú ünnepségekben nyilatkozik meg, különösen a katholikus intézetekben. Nov. 27-én a szatmári zárda növendékei rendez­tek feledhetetlen benyomásu, nagyszabású ünnepet. Különösen egy színjáték káprázatos felvonulásaival és művészi tableauival tett mély benyomást. A nagykárolyi növendékek közül igen ügyes alakításaikkal Almássy Anna, Andrássy Irén és Janitzky Margit szerepeltek. Decz. 7-én d. u. fél 5-kor pedig a helybeli irgalmas nővérek intézete rendez Immaculata ünnepet a következő műsorral: 1. Streabbog : Fieurs de Mai. Rondo. Zongora­szám. 2. Szűz Mária angyalai. Regekép. Jál- | szák a növendékek. 3. Gontor: Téged dicsé- : rünk. Énekszám. 4. Ravina: Lita. Spanyol románcz. Zongoraszám. 5. Hortobágyi: Szep­lőtelen fogantatás. Szavalat. 6. Salve Imma­culata. Énekszám. 7. Szeplőtelen Máriához. Szavalat. 8. Méhler: Egy karácsonyéji álom. Ábránd. Zongoraszám. 9. Niki: Immaculata. Szavalat. 10. Szép vagy. óh Mária. Ének­szám. 11. Rosty : Szűz Mária élete. Jelképes melodráma. 12. Üdvözölt légy feddhetetlen. Énekszám élőképekkel. A szép ünnepséget decz. 8-án megismétlik, mert a terem kicsiny­sége nem tudja befogadni a sok érdeklődőt, épen ez okból első nap belépőjegyül a meg­hívó szolgál. A meghívókat most küldi szót az intézet. A templomban ez ünnep alkal­mából assislentialis nagymise, a vallásos tár­sulatok közös szent áldozása, ünnepi szent­beszéd és nyolcz napon keresztül litánia lesz szentségkitétellel és rózsafüzér-imádkozásá- val. Iskolai ünnepeket városunk többi kalho- likus intézetei is tartanak a tél folvamán.

Next

/
Thumbnails
Contents