Nagy-Károly és Vidéke, 1904 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1904-11-10 / 45. szám

F NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE. Mi ismerjük kötelességeinket, tud­juk, hogy első sorban a velünk együtt élő iparosaink érdekeit kell szem előtt tartanunk, de viszont elvárjuk mészá­ros iparosainktól is, hogy ne legyenek kapzsiak, ne törekedjenek arra, hogy önző érdekeik előtérbe tolásával a kö­zönséget kizsákmányolják s kénysze­rítsék arra, hogy szükségletét más községbeli mészáros iparosoknál elé­gítse ki, mert ha a közönségre nézve kissé kényelmetlen is, de reájuk nézve határozottan hátrányos és nagyon ked­vezőtlen következményekkel járhat. iota. HÍREK. — Személyi hírek. Kristóffy József, vár­megyénk főispánja, f. hó 8-án este a főváros­ból hazaérkezett. — Károlyi István gróf és neje Csekonits Margit grófnő folyó hó 2-án ! városunkba érkeztek. — Báró Vécsey Józsefié szül. Dessewff'y Blanka grófnő nehány napig, mint a Károlyi család vendége, városunkban i tartózkodott. — Károlyi György gróf kerü­letünk országgyűlési képviselője, ma este városunkba érkezik. — Gyász istenitisztelet. Folyó hó 4-ikén Kaplonyban a Károlyiak ősi sírboltja felett i épült templomban Károlyi Györgyné szül. Zichy Karolina grófnő, a lelkes honleány lelkiüdveért gyászmisét tartottak, melyen a megboldogultnak fia Károlyi István gróf és leánya Dessewff'y Aurélné szül. Károlyi Pálma grófnő is jelen voltak. — Vármegyénk igazoló választmánya f. hó 8-án d. e. 10 órakor tartott ülésében az adóhivatal kimutatása alapján összeállí­totta a vármegyei legtöbb adót fizetők jövő 1 évre szóló névjegyzékét és megrendelte an­nak közzétételét. Egyúttal tudomásul vette azt a jelentést, hogy a választott várme­gyei bizottsági tagok felének mandátuma ez év végén lejár, miért is elhatározta, hogy megkeresi vármegyei alispánt miszerint azok, valamint az elhalt és lemondott bizottsági tagok helyeinek .választás utján leendő be­töltése iránt a szükséges lépéseket tegye meg. — Felhívás a szatmárvármegyei függet­lenségi és 48-as párt tagjaihoz. Tisztelt Elv­társak ! A jelen politikai viszonyok az ország­gyűlés újabb ülésszakának kezdetén úgy ala­kultak, hogy azok minden igaz magyar szivé­ben komoly aggodalmat keltettek fel. A kor­mány bejelentette a parlamenti házszabály revizót, melynek a lényege az, hogy a pénz- és véradót bizonyos határidőn belül meg kell szavazni a képviselőháznak. Ezzel a nemzeti ellenállás képessége Bécscsel szemben vég- képpen megtöretik, az alkotmányos ellen­őrzés a parlament részéről illuzoriussá téte­tik s ezredéves alkotmányunknak egyik osz­lopa megdöntetik. Az ellenzéki pártok a kormány ezen akcziója ellen már bejelentet­ték tiltakozásukat. Ámde a kormány annyira szüségesnek tartja ezt a revizót keresztül hajtani, hogy időelötti ház feloszlatás utján is kész azt kierőszakolni a nemzet kezéből. Ha ugyan a nemzet le fog mondani a jelen kormány kedvéért legvitálisabb alkotmányos jogairól. Ily körülmények között elérkezett az ideje annak, hogy vármegyei függetlenségi pártunk ez alkotmány jogi kérdésében meg­nyilatkozzék, s már most jó előre fölemelje tiltakozó szavát alkotmányunk sérelme ellen, egyszersmind készüljön, szervezkedjék a min­den órán bekövetkezhető házfelosztás folytán beálló újabb választásokra. A vármegyei sza­badelvű párt szervezkedik, mert közel látja az időt, mikor síkra szállhat ellenünk. Nekünk sem szabad tétlenül maradnunk. Elveink kö­teleznek, hazánk jövendő jóléte teszi köte­lességünkké, hogy függetlenségi és 48-as eszményeinknek minden kerületünkben győ­zelmet szerezzünk. Fölhívom azért és fölké­rem pártunk összes tagjait, hogy november hó 23-án d. e. 10 órakor Szatmáron a Károlyi-ház nagytermében szervezkedő párt- gyűlésre megjelenni szíveskedjenek. Szüksé­gesnek tartanám, ha minden község legalább pár megbízottat küldene e gyűlésre, hogy a szervezkedést minden községre kiterjedöleg eszközölhetnők. Fölkérem pártunk lelkes tag­jait, hogy községeikben e felhívást minél szélesebb körben terjeszszélc s minél számo­sabb polgártársainkat nyerjenek meg a meg­jelenésre. Hazafias üdvözlettel vagyok Buda*, pest, 1904. október 15. Luby Géza vármegyei pártelnök. — Búcsú-estély. A múlt szombaton este vagy 50 személy — ezek között 14 nő —i jött össze a régi kaszinó nagytermében tár­sas vacsorára, hogy az erdődi főszolgabíróvá megválasztott Dr. Péchy István vármegyei aljegyző városunkból való elköltözködése alkalmából tölle és nejétől búcsút vegyen. Természetesen több pohárköszöntő hangzott el, melyben Dr. Péchy Istvánt és nejét él­tették, búcsúztak tőle nemcsak a hivataltár­sak, hanem a jó barátok és a család tisz­telői, kik nagy számmal vannak e városban, mert Péchy István igazán az volt mint a minőnek egyik felköszönlőben jellemezték, jó ember, a szív embere s ez az oka, hogy lehet mondani mindenkinek a rokonszenvét birta és bírja, miért is igen sokan őszintén sajnálják, hogy a városból távozik. Vacsora után a kis társaság fiatalsága tánczra per­dült s a mulatság csak a hajnali órákban ért véget. — Esküvő. Elbel Béla helybeli kit*, já- rásbirósági albiró f. hó 6-án esküdött örök hűséget Gyöngyösön Balázs Ilona úrnőnek. — Hivatalvizsgálat. Dr. Both Ferencs, törvényszékünk elnöke, a helybeli kir. járás­bíróság vizsgálatának befejezésekor a kifejtett tevékenységért és az ügykezelésben tapasz­talt példás rendért a kir. járásbíróság veze­tőjének és általa a járásbíróság bírói és többi tagjainak elismerését fejezte ki. — A honvédség köréből. Bauer Lajos honvéd-alezredest — ki néhány évvel ezelőtt zászlóaljunk parancsnoka volt — ezredessé nevezték ki; Rátvay József, Both László, Horváth Géza, Églis István, Viski Lator Zol­tán, Rátvay József, Rólh László és Szilágyi Béla tiszthelyettesek hadnagyokká lettek ki­nevezve. — A villanyvilágítás ügyében különböző hírek keringenek annak megkezdése idejé­ről. Mint illetékes forrásból értesülünk, a magánosok bekapcsolása egy-két nap alatt veszi kezdetét és a világítást folyó hó 19-én okvetlenül megkezdik a közvilágításnál és nehány napra rá a magánosoknál is. —- Csőd városunkban. Tivadarné Sz. J. bejegyzett helybeli szabó-czég ellen a czég- tulajdonos kérelmére a csőd megnyitlatott. Gsödbiztossá Dr. Horváth Benő kir. tszéki albiró, tömeggondnokká Dr. Vetzák Ede hely­beli ügyvéd, helyettesé Dr. Szüts Sándor szatmári ügyvéd neveztetett ki. — Birtokváltozások. Réthy Berta Igaz Károlyné helybeli lakos átadta férjének Igaz Károlynak a nagykárolyi 196., 2143. és 2649. számú lelekjegyzőkönyvekben 1188, b., 1189., 3421., 3365., 3324. és 3403. helyrajzi szám 1 alatt foglalt összes ingatlanainak fele részét, i —• Szentkirályi Tivadar debreczeni lakos megvette Sántha Dezső tusnádi lakos kir. közjegyzőnek az érkörtvélyesi 385. számú j betétben A. I. 1—7. sorszám alatt foglalt! ! szőlőjét 2800 koronáért. —- Serly Ignácz helybeli lakos megvette Nagy Gáspár és neje Fejes Emilia helybeli lakosoknak a; nagykárolyi 2855. sz. tjkvben 156 b. hrsz. i 80 a. házszám alatt foglalt belsőségét 4700 koronáért. — Eljegyzés. Madarassy István várme- | gyei aljegyző f. hó 15-én tartja eljegyzését j Nemestóthi Szabó Antal helybeli kir. köz-1 ! jegyző Hedvig leányával. — Uj részvénytársaság. Városunkban uj I részvénytársaság van alakulóban, a mely az ! Első Nagykárolyi Mügőzmalom Kaufmann i testvérek és társa közkereseti társaság czég alatt üzemben levő malmot a nevezett czég- ! tői és a .Melinda“ malmot a helybeli Ön- I segélyző-Népbanktól átveszi. Az alaptőke' | 500,000 K lesz és 1000 drb. 500 K névértékű j részvényre oszlik, melyből 900 darabot az j I eladó Kaufmann testvérek és társa czég 1 kap a malomért és berendezésért, a többi : részvény pedig már jegyezve van. Az ala- I kuló közgyűlés e hó 27-én lesz a helybeli j Kereskedelmi és Iparbank tanácstermében. — A helybeli függetlenségi és 48-as párt j végrehajtó-bizottsága tegnap este az ipar- |-testület helyiségében tartott értekezletén ! megbeszélte a Szatmáron f. hó 23-án tar- | tandó vármegyei pártértekezletet, tárgyalt a ' párt újjászervezéséről és ezzel kapcsolat- ’ ban a függetlenségi kör megalakítását hatá­rozta el. Egyúttal foglalkozott a párt az ál­tala rendezendő téli mulatsággal is. — Az Ecsedi-láp lecsapoló társulat f. hó , 11-én d. e. 10 órakor a városháza tanács- , termében közgyűlést tart, melynek tárgya a társulat közérdekűvé nyilvánítása. — Megkerültek a libatolvajok. Egy év óta városunkban és a szomszédos falvakban ál­landó volt a liba- és aprómarhák lopása, anélkül, hogy felfedeztettek volna a tolvajok. A múlt héten egy hétfői napon a hely­beli rendőrség megcsípett a hetivásáron egy vidéki embert, kitől helybeli kofák nagy­mennyiségű aprómarhát vásároltak s ez be­ismerte tettét, megnevezte bűntársát, miért is — minthogy most a nyomozást a csend- őrség folytatja, hogy az orgazdákat is meg- keritso — a vizsgálat érdekében úgy a tol­vajok, mint a már ismert orgazda nevét el kell hallgatnunk. A tolvajok nemcsak libát és aprómarhát, hanem mézet és terményeket is loptak, boltokat és korcsmákat törtek fel és a lopott jószág jelentékeny mennyiségét egy helyen halmozták fel, illetve egy orgaz­dának adták el. — Búcsúestóly. Dr. Dezső Kálmán leg­közelebb kinevezett kir. ítélőtáblái biró tisz­j telctére Debreczenbe való távozása alkal­mából tegnap este 8 órakor barátai és tisz­telői Szatmáron a kaszinó helyiségében igen i látogatott és sikerült búcsúestélyt tartottak, | melyben több pohárköszöntőben ünnepelték a távozó közkedveltségnek örvendő bírót. — Szerencsétlenség. Juszli János mező- petrii lakos f. hó 5-én trágyát szállított s a trágyával megrakott szekérre 6 éves József nevű fiát felültette s inig ő is fel akart ülni a lovak egy szarkától megijedtek, megbokro­sodtak s a szekérrel elragadtak, a kis fiú a szekérről leesett, a lovak keresztül mentek rajta, bordáit összetörték s a tüdejét össze­nyomták, minek következtében a gyermek meghalt. — A községi elöljáróság jelentése folytán az elönyomozat folyamatba tétetett s Csics Lajos kir. járásbirósági albiró f. hó 6-án Dr. Czukor Lajos járásorvos és Dr. Somossy Ignácz fogházorvos társaságában Mezőpetribe kiszállottak s a kis hulla fel- bonczolás után annak eltemettetését az eljáró biró megengedte és az iratokat a szatmári kir. ügyészséghez áttette. — Esküvők. Tájerling János vendéglős helybeli lakos f. hó 3-án vezette oltárhoz néhai Kern Ignácz és Szabó Lajosné szüle­tett Ruszka Rozália leányát, Máriát. Tanuk voltak: Krammer József és Friedl István helybeli lakosok. — Boros Ignácz szilágy­csehi lakos, községi aljegyző folyó hó 8-án kötött házasságot Blum Májer terménykeres­kedő leányával, Eszterrel. Tanuk voltak: Deutsch Sándor és id. Blau Ignácz helybeli lakosok. — Bobinsohn Mihály helybeli lakos folyó hó 8-án esküdött örök hűséget Taub Ede helybeli lakos kereskedő leányának, Rizának. Tanuk voltak: Lőwinger Mór taka­rékpénztári könyvelő és Taub Salamon ke­reskedő helybeli lakosok. — Papp József szobafestő-segéd folyó hó 8-án lépett házas­ságra Mészáros Lajos csizmadia-iparos leá­nyával, Emmával. — A tüdövész pusztítása. Vármegyénkben ez év augusztus havában 83 ember halt el tüdővészben. Szatmár városában 6 egyén, az egész országban ezen egy hónap alatt 5288 egyén esett áldozatul a tüdővésznek. A „Bácsmegye“ eziinü újságban Molnárné Radich Jolán jónevü Írónő azon tény mélta­tásából kiindulva, hogy az Erzsébet-szana- torium nőbetegeinek a földet érő ruha vise­lése el van tiltva, kedves és tanulságos elmefuttatást irt a „slepp“ káros hatásáról, mely igy végződik: „Addig is mig az idő megérleli a gyümölcsöt fáján, sorakozzunk ini nők a humánus czél érdekében s a ve­szedelem nagyságát megértve, könyörülettöl, emberszeretettől áthatva, egyértelmüleg kö­zös akarattal mondjuk ki: „Le a sleppekkel.“ — Áthelyezés. A pénzügyminisztérium Horváth Antal nagysomkuti adóhivatali ellen­őrt Kecskemétre hasonló minőségben át­helyezte. — Az osztálysorsjáték játékterve. A m. kir. szab. osztálysorsjáték hivatalos játék­tervét, a melyből az világlik ki, hogy össze­sen száztizezer sorsjegy közt 14.459,000 koro­nát sorsolnak ki, a nagyközönség bizonyára ismeri. Tudja ugyan róla azt, hogy a világ valamennyi osztálysorsjátékterve között a leg­jobb, de mégis csupán csak nagy számsort lát benne. Hanem az élet elevenségét vitték a sorsjátékba azok az adatok, a melyeket nemrég egyes főnyeremények nyerőiről meg­tudnunk sikerült, s a melyeket akkor közül­iünk is. Egész sor ember: iparos, hivatalnok, kereskedő, gazda, önálló és alkalmazott vo­nult el előttünk, a kik hol egy-cgy nyolezad, hol egy-egy negyed sorsjegygyei vagyonra tettek szert. Ők az eleven bizonyítékai és hirdetői annak, hogy a magy. kir. szab. osztálysorsjáték játékterve megfelel világ­szerte elterjedt kitűnő hírének. — Agarászverseny. Múlt hó két utolsó napján Mátészalkán tartotta a szatmárvár­megyei Agarász-egyesület ez évi agarász- versenyét, melyen az első dijat az ezüst billikomot a Vay Ádám gróf „Lárma“ nevű agara nyerte el. költekezett és élt — továbbra pénzzel el- látni. Az öreg gróf tönkrejutását tudva, mi­előtt még a hitelezők kiliczitálták volna a kastélyból, egy levelet irt a fiának, a melyben a többek között ezt is irta: — „Ha az Isten huszár tisztet teremt, mért nem teremt a hátára egy zsák ara- j nyat is!“ ... Ebben a levélben szépen elbúcsúzott az : öreg gróf a fiától, leányától, immár két kis : unokájától és olyan szépen nyugodtan főbe 1 durrantotta magát, mintha csak hajtóvadá­szaton lőtt volna le egy kutyát. így tehát a helyzet változva, a fiatal grófnak nem volt mást mit tenni, minthogy szépen otthagyta a katonaságot és lett „czi- vil." — Eleinte még csak jó sorsban ma- radtak, mert Ilonkát — szülei pénzelték és pár év alatt a Bozonyai birtok is elúszott, meg a pesti háznak is más lett a gazdája. Maradt még pár ezer forint a tiszti óvadék­ból, de hát ez még kevés volt ahhoz, hogy grófi módon élhessen belőle a család. Las­san, lassan belátta a fiatal gróf, hogy abból ő meg nem élhet, ha gróf lesz, igy hát hi­vatal után kezdett futkosni. Az öreg Bozonvi már nem élt és igy még nehezebb volt a hivatalba jutás. Egy délelőtt X gróf, Ilonka férje a belváros egyik utczáján sietett végig, hogy az uj hi­vatalába a főpostára a hova mégis bejutott valahogy, menjen, amikor egy régi tiszttár­sával találkozott s a ki őt fölismerte. — De régen nem láttuk egymást! . . . . mondá X gróf barátja. — Meghiszem azt, felelt a gróf s látom te már jó előre vitted a szekered rudját a katonaságnál, kedves Rudi már alezredes vagy ily fiatal korban !. .. — Ja barátom egyszer már megérdemli az ember ! . . . Hát te hova igyekszel ? —- A hivatalomba! ... felelt a gróf. —■ Melyik hivatalnál vagy ? .. . kérdé az alezredes a grófot. — A postánál! .. . felelt az. —- Úgy ... no ha segíthetek az előmene­teleden, úgy van egy jó barátom a minisz- teriumnál Darvas tanácsos, legközelebb ke­ress fel és majd a bemondott adataid sze- j rint protezsálni foglak nála. Nem is kell elképzelni, hogy eme hírnek X gróf mennyire megörült. Hogy nejét majdan — ha sikerülne az előléptetése, — meglepje, nem is szólt otthon nejének arról, mikép barátjával az alezredessel találkozott. Egy nyári délutáni napon, kopogtattak Darvas miniszteri tanácsos ajtaján, aki nőt­len ember volt és Budán lakott egy hónapos szobában, egy öreg nyugdíjas hivatalnokné- f nál. Megöszült bizon már és aki csak tizenöt év előtt is még ismerte, nem igen ismerné meg benne az egykor szép és erőteljes férfit. — Szabad!... hangzott és az ajtó föl­tárulván, az alezredes belépett régi barátjá­val, X gróffal, a tanácsos megismerve ba­rátját, sietett eléje és kezet fogott vendé­geivel. A bemutatás után elmondá {jövetele czélját az alezredes és kérte, hogy X gróf ügyét Darvas pártfogolja. — Már, hogy ne tennék kedves barátom, barátod ügyében a mit csak tehetek, mondá Darvas, hiszen X gróf ur kedves neje, ha még jól emlékszem a régi újság hírre, amely megjelent a házasságkötés után Bozonyai Ilona. A hölgy volt irodafőnököm leánya. Annyi jót tett velem életében az édes atyja, hogy ha egyébért nem is, de ezért már mégis csak kell, hogy tegyek!. . . . — majd megköszönve az alezredes Dar­vasnak, hogy X grófot pártfogolni fogja, eltávozlak. * X gróf, ki nem szokott a szoba levegő­höz és az íróasztali robot munkához, nem sokáig örvendhetett előléptetésének, mert mellbetegséget kapott és alig pár hónap alatt meghalt. Neje, Ilonka pedig abból ten­gődött, hogy szobauraknak adott ki szobákat l és étkezést adott azoknak, akik nála laktak. Mi történt, senki sem tudja, elég az hozzá, hogy az egykor ünnepelt szép asszony X grófné, Bozonyai Ilonka, olyan szenvedélyre ! szokott, amit egyáltalán soha senki sem gon­dolt volna annak előtte, neki adta magát az ivásnak cs ez a szenvedélye még attól a csekélységtől is megfosztá amivel birt. Egy téli napon bementem a templomba, ugyanabba a melyben jelen voltam akkor is, amikor Ilonka esküvője volt X gróffal. Most csend honolt a szent falak között és a gyer­tyák fénye olt tört meg az oltár képeken, a melyek közül több oltár lévén a templom­ban, az egyiknél megismertem X grófnét, Bozonyai Ilonkát. Arcza rezes színűvé vált, szemei révedező tekintetüek voltak és amint kezében morzsold az olvasót, meglátszott rajta a bünbánat. Feje be volt kötve és a hátán át egy nagy kendő boritá be testét, mig a lábán levő czipöjének a talpa lyukas volt. Imádsága szívből jöhetett; tördelése alatt többször leborult az oltár kövére és keservesen zokogott. A templom egyik sar­kában ott láttam Darvas osztálytanácsost, kopasz fejűvé lett és arcza sovány, beesetté vált. Elgondoltam .... Istenem, milyen csodá­latosak a Te utaid, ha az ember útja mind­járt a Te oltárod elől vezet is az életbe ! . . Egykor egy pappal beszéltem, vitatkoz­tunk a házasságról — ö azt állitá, hogy az a házasság, amely nem templomban kötte­tett, nem lehet szerencsés!... Most szeretném, ha egykori felebarátom, olvashatná ezt a kis történetet? !. .. J

Next

/
Thumbnails
Contents