Nagy-Károly és Vidéke, 1904 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1904-10-13 / 41. szám

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE.

befolyó vámjövedelmek ellenőrzése érdekében az egyes vámdijtételeknek megfelelő és két egyenlő rész-szelvényből álló bárczákat tartalmazó összefűzött és a járási főszolgabíró hivatalos pecsétjével ellátott jegyfüzetek szer- zendők be s a vámtárgyat használóknak a vámdij lefizetése alkalmával és annak igazolása czéljából a lefizetett vámdijnak megfelelő — a jegyfüzetböl leszakított — bárcza- jegy szolgáltatandó ki, a bárczajegy másik fele pedig a jegyfüzetben az ellenőrzés és adatszolgáltatás czéljaira szolgál; az elrendelt vámbárcza-rendszer f. évi október hó Írtől a csengeri törvényhatósági közúti vámos- hidon bevezettetni rendeltetik s a csengeri hidvám haszonbérletére nézve kötött szerződés lejártáig, vagyis 1906. évi deczember hó 31-ig a törvényhatóság lesz köteles a szükséges vámbárczákat szolgáltatni, ez időtől kezdve pedig a majdani vámbérlők lesznek kötelesek a bárczáknak előállításáról gondoskodni.

Az engedély-okirat szerint engedélyezett 2, 4 és 12 filléres vámdijtételeknek megfelelően háromféle különböző szinü, 500—500 darab kettős szelvényű bárczát tartalmazó jegyfüzetek pedig összesen 20—20 füzetben oly utasitással adatnak ki a csengeri járási főszolgabírónak, hogy azokat zsinórral átfőzve, hivatali pecsétjével zárja le s gondoskodjék róla, hogy a vámbérlők elismervény ellenében mindig füzet szerinti sorrendben kiadott, kellő mennyiségű bárczával legyenek ellátva s újabb jegyfüzetek kiadásakor az elhasznált jegyfüzetek ellenőrzésére szolgáló szelvénykönyvet elismervény ellenében mindig vegye be s ide terjessze be, hogy azok ellenőrzés végett a vármegyei kir. államépitészeti hivatalnak kiadassanak.

A vámtárgyat használók a Vármegyei Hivatalos Lap utján értesittetnek, hogy a vámdijakat csakis megfelelő bárcza kiszolgáltatása ellenében fizessék le.

Grósz Áron, Grósz József és Grósz Bernét vámbérlők pedig köteleztetnek, hogy a kereskedelemügyi miniszter ur 1900. május 3-án 20,606. szám alatt kelt engedély-okiratának III. pontja értelmében, minden teljesített vámfizetés ellenében a megfelelő értékű bárczajegyet 200 koronáig terjedhető rendbüntetés ellenében szolgáltassák ki; utasit- tatván a csengeri járási főszolgabíró, hogy a jelen határozat ezen rendelkezését szigorúan ellenőrizze s az előforduló mulasztásokat szigorúan torolja meg.

Miről:

1. a „Vármegyei Hivatalos Lap“ szerkesztősége közhirrététel végett s ennek utján az összes főszolgabirák, polgármesterek és községi elöljárók tudomásvétel és közhirrététel végett;

2. a vármegyei kir. államépitészeti hivatal tudomásvétel végett;

3. a csengeri járási főszolgabíró 20 füzet 2 filléres, 20 füzet 4 filléres és 20 füzet 12

Csak őt vádolta hangosan. Öt vádolta titokban. Szája, szivének minden dobbanása.

Mert ha szerette, mért is hagyta el, hogy a király szolgálatába álljon ?

Ö az árva leány, a rabnője is lett volna szivesen élethossziglan — ha ő úgy akarta volna . . .

De nem akarta. Szerette. Elhagyta. Beállt katonának.

Huszár lett Aczél Péter. Lovas katona.

Ö meg nevelőnőnek készült menni, mikor az öreg földesur maglátta és beleszeretett.

Vagyis szerelmes lett az ősz. A szürke ősz, a viruló tavaszba. Szegény Ilma!

így hervadt el a szive virága.

Olyan hirtelen törtépt. Az emberek — olykor rósz tanácsadók — azt a tanácsot adták Ilmának, hogy ne „legyen nevelőnő, mikor lehet földesasszony. Ö, az árva leány ...

És Ilma hallgatott az emberekre és lett — földesasszony. Egy alföldi pusztán.

A merre csak néz, az a gabonatenger mind az övé — csak a szive körül, mintha szűkülne a határ, ha arra a rémre gondol, a kinek a neve Szunyogh Gáspár és a ki most az ő ura és — parancsolója.

Utóbb már csak beleszokott valahogy az „úri módba“, — mint az öreg nénikék mondták, mikor férjhez ment. Csak ne adta volna magát tavaly elő az eset, mely felforgatta, feldúlta újra lelki nyugalmát. . .

Most egy éve lehet, hogy a nap is oly forrón sütött, mint ma. A redőnyök magasan fel voltak huzva és a forró napsugarak általjárták Ilma kis szobáját, mikor hirtelen Ilma előtt termett egy aranypaszomántos, karcsú alak, a kiben Ilma mindjárt Aczél Péterre, egykori játszótársára ismert.

— Ilma ! Kiált az ifjú. És előtte áll, mint egy félisten.

— Kérem, hadnagy ur, moderálja magát, mert tudja-e, hogy szunyogfalvi Szunyogh Gáspárnéval beszél'?

filléres jegyfüzet kapcsán további eljárás végett;

4. a nagykárolyi m. kir. pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség tudomásvétel és ellenőrzés végett;

5—-8. Grósz Áron Avasuj város, Grósz József Nagykároly és Grósz Bernát Csenger, vámbérlők és Grósz Márton vámkezelő Csenger, térti-vevény mellett értesittetnek.

Nagykároly, 1904. szeptember 22.

Alispán helyett: Ilosvay Aladár,

vm. főjegyző.

HÍREK.

— Személyi hírek. Gróf Károlyi György országgyűlési képviselőnk e hó 12-én délután a gyorsvonattal városunkba érkezett. —- Péchy Antal, Szatmár város tb. főkapitánya, szabadságidejét fiának Péchy László műszaki tanácsos családjának körében városunkban tölti.

— Vármegyénk közigazgatási bizottsága f. hó 7-én tartotta meg rendes havi ülését, melyen Nagy László alispán elnökölt. Az alispán indítványára a bizottság felirt a kó-- borló czigányok megrendszabályozása iránt, továbbá az érkörtvélyesi vasúti rakodó állomás megépithetése czéljából felhívta a főszolgabíró utján az érdekeltséget a szükséges területek ingyen való átengedésére és a felajánlott 3000 kor. hozzájárulási összeg befizetésére. A bizottság továbbá városunk kövezetvámszedési jogának meghosszabbítása illetve uj vámtételek megállapítása iránt hozott képviselőtestületi határozatát véleményezés végett a debreczeni kereskedelmi és iparkamarának adta ki. Az államépitészeti hivatal főnökének jélentéséböl felemlítjük, hogy a keresk. miniszter engedélyével a csúcsa—nagykárolyi állami utak a gencsi- utcza végétől a városi vámos útig (Dr. Serly- féle házig) 84,742 kor. 97 f. költség erejéig oly koczkaburkolattal láttatik el, mint a milyennel a Kálmánd-utcza van burkolva. — Megengedte továbbá a miniszter a lápi-ut földmunkálataiból még függőben levő utak kiépítését úgy, hogy az ut Tyúkodnál a községen keresztül vezettessék és hogy városunkból a kaplonyi templomig kövesut lé- tesittessék. Ezen utak munkálatai már meg is kezdettek. Végre a lápi-ut ura—csengeri szakaszának köves-ut gyanánt leendő kiépítését 106,407 kor. 51 fillér erejéig engedélyezte a miniszter.

— Közgyűlés. Az ecsedi-láp lecsapoló társaság folyó hó 11-én délelőtt 10 órakor tartotta meg közgyűlését a városháza nagytermében, gróf Károlyi Gyula társulati elnök elnöklete alatt, melyen az összes szavazatoknak több mint fele — 800 szavazat — volt képviselve. Az elnök a megjelentek üdvözlése után a gyűlést megnyitván, elnöki

— Tudom, feleli szomorúan a délezeg huszár. Azt azonban nem tudtam, hogy hat esztendő után igy fogadsz engem, mert akkor bizonyára nem jövök lóhalálában, hogy lássalak .............Egyszersmind kijelentem, hogy

ne

m látsz engem soha többé!

Ezeket mondta Aczél Péter és tisztelet- teljesen meghajtva magát Ilma előtt, még j egy utolsó csókot lehelt a fehér kézcsuk- lóra. Azután sarkon fordult és elhagyta a | szobát.

Mire Ilma első felindulásából magához | tért, akkorára már Aczél Péter lova gazdá- | jával együtt túl volt a nagy rónaságon.

Erre a jelenetre gondol lima most is, a I mint végig nyújtózkodik a kereveten, piros i habos, fehér batiszt ruhájában, melynek bő redöit fekete selyem öv szorítja le karcsú derekán.

Egyptomi szivarkájának finom füstje belevegyül ibolya parfümös csipkefodraiba, melyek hófehér karját csak félig takarják. A sötét hajzat, mint egy ébenfa-keret, berámázza fehér virágarczát, melyben a két aczélszürke szem ragyog és a kis eperajk piroslik és ivet von a sürü szemöldök.

Senki nem látta volt kívüle Pétert. Az | öreg ur mélyen aludt. Az inas meg a szoba- leánynyal valahol árnyas helyen parlirozott. És Péter, mint a vihar rontott be Ilma szobájába . . .

Ilma e nap óta gondosan függönyözi le szobájának ablakait és be nem ereszti többé a napsugarat .... és ime most is csókolja kézcsuklóját azon a helyen, a hol Péter csókolta, mikor azt mondta neki, hogy nem j látja soha többé . . .

Lám, milyen kedves lehet az embernek ! egy — kézcsók . . . Pláne az -— utolsó . . .

S Urna is énekelhette azt, a mit Bob i herezeg énekel, hogy csak :

„Egy csókra gondol este, reggel,

Miből üdvösséget merit,

Miből üdvösséget merit 1...“

Pedig ez mindössze egy — kézcsók 1 csupán . . . _____________

el

őterjesztésében jelezte, hogy a in. kir. államvasutaknak hozzájárulási összege 14,500 koronában lett megállapítva. A közgyűlés azonban ezen összeget nem tartotta kielégítőnek s elhatározta, hogy ez ellen a m. kir. közig, bírósághoz felebbezést intéz. Az igazgató-főmérnök jelentésében az 1904. évi munkálat előhaladásáról, továbbá a pénztár állapotáról számolt be. Felemlítette a lápi tüzet, mely még a folyó évben is pusztított, mely azonban már nem veszélyes. Sajnosán emlékezett meg, hogy az ártéri adóhátralékok folyton szaporodnak, miért is azon indítvány merült fel, hogy a társulat járulékai ne közadók módjára szedessenek be, hanem azokat saját hatáskörében, saját közegei által eszközöltesse. A közgyűlés ezen indítványt elvben elfogadta s elhatározta, hogy a részletes terv kellőleg megállapítva, a legközelebbi közgyűlés elé terjesztessék. Ugyancsak a főmérnök jelentése kapcsán a nap- dijasok és gátőrök részére 8 hónapra terjedő időre illetményeik 20%-áig terjedő drágasági pótlékot szavaztak meg. A főmérnök jelentését egész terjedelmében helyeslöleg vették tudomásul. Az 1903. évre vonatkozó számvizsgáló bizottsági jelentést tudomásul vették s számadók részére a felmentvényt megadták s az 1904. évi számadások megvizsgálására Dr. Schönpílug Richárd, Toóth Sándor és Komoróczy Jenő tagokból álló bizottságot választottak meg. — A Szamos jobbparti érdekeltség által a nábrádi szakaszon épített töltés ügyében a társulat részéről beadott felebbezés elutasittatván, tudomásul vétetett. Az alispán a Kismajtény— csengerbagos—csengeri viczinális ut érdekeltségébe a társulatot is bevonta. A kér. miniszter az alispán határozatát megsemmisítette s a társulatot felmentette. A társulati tisztviselők fizetésrendezése ügyében úgy döntött, hogy 1904. évre fizetésük 20°/0-át drágasági pótlék czimen szavazta meg, 1905. évi január 1-től pedig nyugdíjba is beszámítandó 20°/0-nyi korpótlékot szavazott meg, mely 15 évi szolgálat után újabb 200/0-kaí növekedik. — Az 1905. évi költségvetést 1.566,302 kor. 52 fillér bevétellel, 1.559,000 kor. kiadással egyhangúlag elfogadták. A nyugdijbizottság jelentésének tudomásul vétele után a Gyene Zsigmond lemondásával megüresedett árvízvédelmi bizottsági tagsági helyre Domahidy Viktort választották meg. A Tiszavölgyi társulat 1905. évi közgyűlésére megbízottakul Gróf Károlyi Gyulát, Gróf Tisza Istvánt, Domahidy Sándort és Péchy Lászlót küldték ki. Végül tárgyalás alá vétetett Szatniárvármegye alispánjának átirata a lápon létesítendő viczinális úthálózat tárgyában. Az érdekelt községeknek elsőrangú és fon- | tos érdeke a lápi úthálózat kiépítése s épen J ezért ezen kérdés igen sürgős megoldásra vár. Ezen ügyben a közgyűlés a vármegye főispánjához egy sürgős kérvényt intézett, mely kedvező elbírálásban részesült s a lápi-út ügyében a mai napon kezdődő vármegyei közgyűlés lesz hivatva határozni. Miután a jegyzőkönyv hitelesitésére Jékey Mór és Reök Gyula felkérettek, elnök a közgyűlést berekesztette.

— Vármegyénk állandó választmánya a

mai és folytatva tartandó közgyűlés tárgyainak előkészítése czéljából f. hó 11-én és 12-én a városháza nagytermében illetve a vármegyei székház főszolgabírói helyiségében ülést tartott.

— Köszönetnyilvánítás. Mindazok, kik felejthetetlen drága jó nőm elhunyta alkalmából részvétükkel fájdalmamat enyhíteni óhajtották, fogadják ez utón is köszönetemet. Nagykároly, 1904. október 10. vályi Beke Gyula, kir. kát. s.-mérnök.

— A vármegyei egészségügyi bizottság f. hó 10-én d. e. 11 órakor a közgyűlés szakbavágó tárgyainak előkészítése czéljából ülést tartott.

— Október hatodikán az aradi 13 vértanú kivégzésének évfordulóján városunkban is gyászistenitisztelet volt a helybeli róm. katholikus templomban, a mely alkalommal a gyászmisét Tímár Péter kegyesrendi házfőnök czelebrálta fényes segédlettel. A gyászistenitiszteleten megjelentek a hatóságok és a tanuló ifjúság.

— Az államtitkár üdvözlése. Rapaics Radót, a földmivelésügyi minisztérium ujoni nan kinevezett államtitkárát, kineveztetése ! alkalmából az Ecsedi-láp lecsapoló társaság I nevében Péchy László műszaki tanácsos sür- i gönyileg üdvözölte, melyre a műszaki tanácsoshoz intézett levelében az államtitkár igen meleg hangon válaszolt és mondott köszönetét az üdvözlésért.

— Jótékonysági akczió. Az a nemes czélu jótékonysági akczió, mely gróf Károlyi Istvánná védnöksége alatt városunkban megindult, immár oly eredményt ért el, melyet maguk a kezdeményezők sem reméltek. Csendben, minden feltűnés és zaj nélkül műküdtek a jótékony kezek, hogy 10—12 szegény gyermeket ruházhassanak fel, hogy megvédhessék őket a tél ridegsége ellen. Íme már ott állanak, hogy 48 gyermeket fognak jó meleg

téli ruhával ellátni. Nem jártak házalni, hogy úgyszólván kikérjék a társadalom támogatását, hanem csak önkénytes adományokat fogadtak el s dicséretükre szolgáljon a nemes- lelkű adakozóknak, ma már több mint 500 korona áll rendelkezésre. A helybeli úri nők és leányok önkényt vállalkoztak egyes ruhadarabok és fehérnemüek elkészítésére s azok a felruházandó gyermekek bizonvárh áldani fogják a szorgos kezeket, melyek igazi gondossággal dolgoztak az ö ruhácskáik darabjain. A bizottság hetenkint értekezletet tart Péchy Lászlóné lakásán s minden egyes értekezlet alkalmával újabb sikerről számolnak be. A gyermekek ruháinak kiosztása november hó első napjaiban Gróf Károlyi Istvánná jelenlétében, a városháza nagytermében fog megtörténni. Polgármesterünk a város nevében szintén 100 K-val járult az adományokhoz.

— Esküvő. Róth István Lajos, a helybeli Önsegélyző-Népbank pénztárnoka, a napokban tartotta esküvőjét Kovács Ida kisasz- szonynyal Zilahon.

— A vármegyei inségügyi központi bizottság holnap délután 3 órakor a főszolgabírói hivatalban Kristófiy József főispán elnöklete alatt értekezletet tart.

— Gyászeset. Hegedűs József, Károlyi István gróf jószágigazgatója, egykor városunk lakosa és köztiszteletben állott polgára f. hó 9-én reggel rövid szenvedés után a fővárosban 66 éves korában elhunyt és f. hó 11-én délután tétetett örök nyugalomra. Béke poraira !

— Járásbíróságunk köréből. Csilléry Dávid kir. járásbiró szabadságideje letelvén f. hó 7:én ismét megkezdette működését; most tehát járásbíróságunknál már együtt van az egész bírói kar.

— Látogatás. Kisfaludy József szombat- helyi rendőrkapitány, városunk volt rendőr- kapitánya f. hó 9-én nehány barátja látogatására átutazóban fél napot városunkban töltött.

— Birtokváltozás. A börvelyi 7. számú telekjegyzőkönyvi ingatlanból a 8127/2. helyrajzi számmal jelölt rész 1904 cat. hold és 1292 Q öl terjedelemmel osztálylevél alapján gróf Károlyi László nagybirtokos budapesti lakos nevére átíratott.

— Hirdetmény. A hegyközség közönsége által folyó év október hó 2-án hozott közgyűlési határozat folytán értesittetik a hegyközségi birtokosság, miszerint a szüret határnapja október 19-re tűzetett ki. Nagykároly, 1904. október 4. Reszler Simon, hegybíró.

— Felhívás. Felhivatnak a szülők, gyámok s tanköteles korban levő cselédet tartó gazdák, hogy 12., 13. és 14. évet betöltött gyermekeiket, gyámoltjokat vagy cselédjöket, a mennyiben azok elemi, vagy középiskolába nem járnak, a gazdasági ismétlőiskolába az 1904—1905. tanévre idejében beírassák s oda pontosan feljárassák, mert ellenkező esetben a törvény értelmében fognak büntettetni. Az iskolai beiratás folyó évi október hó 16., 19., 22-, 23., 26., 29. és 30-ik napjain mindenkor délután 2-től 4 óráig a gróf Károlyi György-tér 28. szám alatt levő ágostai evangélikus iskolában fog eszközöltetni. Nagykároly, 1904. szeptember 30-án. Debreczeni István, polgármester.

— A felállítandó gyermekmenhely ügyében a vármegye törvényhatósági bizottsága által kiküldött bizottság f. hó 7-én ülést tartott, megbeszélte az ez ügybeni teendőket s ezek elvégzésére alispán elnöklete alatt Debreczeni István, dr. Rooz Elemér és dr.

, Vetzák Ede, valamint Szabó Albert dr. vármegyei tb. aljegyző mint előadóból álló albizottságot küldött ki.

— Uj szövetkezetek vármegyénkben. A magyar gazdaszövetség titkára a múlt hónapban a „Hangya“ kötelékében fogyasztási és értékesitő-szövetkezetet alakított vármegyénkben Esztrón, Panyolán és Nagyecseden.

— A ma kezdődő vármegyei közgyűlés tárgysorozatában a lényegesebb tárgyak a következők: A nagybányai főszolgabírói állás s ezen választással esetleg megüresedő egyéb állások betöltése. Az állandó és központi- választmány, a közigazgatási bizottság kiegészítése, az esküdtszéki tagokat kisorsoló bizottság, valamint az igazoló választmány megalakítása, a különböző összesen 47g0/q pótadó kivetése, a jövő évi házi és közúti költségelőirányzat, a scontrális-szék eredményének bejelentése, Debreczen város átirata a hazai nyelv jogainak megvédése tárgyái ban, Udvarhely vármegye átirata II. Rákóczi Ferencz hamvainak hazaszállításáért hódoló felirat intézése iránt és vasvármegye átirata ezen hamvak hazaszállításával egybekötendő nemzeti ünnep tárgyában.

— Gyászeset. Mint részvéttel értesülünk Korányi Jánosné szül. Belicza Jolán úrnő f. hó 7-én élete 65-ik évében 3 napi betegség után Szatmáron elhunyt. Az ügyvédi kamara elnökét, kedves neje elhunytéban ért súlyos családi gyász, igaz részvétet keltett ismerősei és tisztelői körében.