Nagy-Károly és Vidéke, 1904 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1904-08-25 / 34. szám
NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE lehet megkezdeni a zöldtakarmányozást. Ezen takarmánynövények : a takarmány-rozs, bíborhere, szöszös-bükkönykeverék, őszi borsó és bükkönykeverék, keszthelyi keverék. A takarmányrozs lehetőleg frissen trágyázott földbe, sűrűbben vetendő, mint a magja végett termelt és a kora tavaszszal kalászhányás előtt kaszálandó. Szénakészitésre nem alkalmas, mert nem sok értékű szénát ad, de az őszi keverék etetéséig jó zöld takarmány, mely tavaszszal legkorábban használható. A bíbor- here rövid tenyészideje folytán különösen alkalmas arra, hogy mint közbeszurt takarmánynövény termesztessék. A talaj iránt e növény nem támaszt nagy igényeket; megterem mindazon homok- és agyagtalajokon is, a hol a talaj sekély volta vagy egyéb okok miatt a luczerna és lóhere már sikerrel nem termeszthető, ha az nem túlságos nedves. Legnagyobb terméseket a tevékenyvályogon szolgáltat. Az újabb tapasztalatok szerint, ha a biborherét augusztus végén, az alföldön szeptember hó elején elvetjük, s ha kedvező időjárás mellett még őszszel meg- erösödhetik, kifagyástól nem kell tartani. Nagyon sietni a vetéssel nem czélszerü, mert az öszszel tulbuján fejlődő növény a vastag hólakaró alatt a megfulladás veszélyének van kitéve. Viszont különösen hűvösebb vidéken szeptember elején túl vetni nem tanácsos, mert nem erősödik meg annyira, hogy a telet biztosan kibírná. Igen hideg éghajlatú, exponált hegyes vidékeken termelése nem ajánlható. A vetőmagszükséglet kát. holdankint a szórtvetésnél 15—20 kg., sorosvetésnél 12—17 kg. A vetés keresztülvitele czéljából a kalászosok, vagy épen egyéb nyáron letakarodó növény után, a talajt aratás után nyomban középmélyen megszántjuk, a beéredés után a vetőszántást eszközöljük s a magot rendes gabonasortávolra, vetögéppel sekélyen alátakarva, elvetjük. A kikelt herét azon őszszel legeltetni nem ajánlatos, ha a tél fagya a talajt nagyon felszívta, fellazította, tavaszszal a megszikkadás után lehengerezzlik. A kaszálással a teljes virágzás bekövetkeztéig várunk, a mi rendesen május első felében következik be. Tavaszszal lassan indul, de csakhamar rohamosan kifejlődik. Termése kisebb, mint a lóheréé, vagy luczernáé; tápértéke is csekélyebb, gyorsabban elfásul, az állatok szőrözött levélzete miatt eleinte nem eszik oly szívesen, de ha megszokták, kissé fagyasztva egész jól megeszik. A takarmánytermés levétele után a föld korai tengerivel, csalamádéval, vagy más nyári takarmánynyal azonnal bevethető, vagy pedig repcze és más ősziek alá igen jól elökészithetö. A szöszös bükkönykeverék termesztése ott helyénvaló, a hol az értékesebb takarmányt nyújtó őszi keverékek termesztése nem jár kellő eredménnyel. Az igen hideg éghajlatú, nyílt fék- j vésü helyektől eltekintve, az ország minden vidékén biztos eredményt ad, amennyiben a I téli hideget minden veszély nélkül elviseli.! A talaj iránt igen csekély igényeket támaszt, | gyenge minőségű homok- és agyagtalajokon, a hol a borsós keverék bizonytalanul terem s csak kevés termést szolgáltat, kitünően megterem. Előveteményül bármely nyáron lekerülő gabonaféle és egyéb növény alkalmas, mely után a talaj a lekerülés után közvetlen alkalmazott tarlóbuktatással s azt követő középmély vetőszántással készítendő elő. Az alkalmazandó keverék 40°/0 rozsból, 60°/o szöszös bükkönyből áll, belőle 100—T20 kg. vetendő holdanként. A hol nagyobb területet kell bevetni, ott ajánlatos több részletben vetni, mert ha tavaszszal nagyobb mennyiség áll rendelkezésre, mint a mennyit 8—10 nap alatt feletethetünk, úgy a rozs, mint a szöszös bükköny elfásul s az állatok nem eszik oly szívesen. A vetést kezdhetjük szeptember közepén és pedig sorvetőgéppel gabona sortávolra. Az elvetett keverék semmi ápolásban nem részesül, habár fellazult talajon a tavaszi hengerezés jó hatással van. (Vége köv.) HÍREK. — Szent István napját, első, államalkotó nagy királyunk emlékünnepét városunk lakossága is a szokott kegyelettel ünnepelte meg. A középületeket fellobogózták s a város ünnepi díszt öltött. A róm. kath. templomban ünnepi mise volt, melyen igen nagyszámú közönség vett részt. A misét Hám József főgimn. igazgató végezte fényes segédlettel, melyen az összes hivatalok tisztviselőkara is részt vett. A kirendelt díszszázad a szokásos üdvlövésekkel jelezte a katonaság ünneplését. — Lajos napja. A magyar nemzet soha el nem feledhető nagy alakjának, Kossuth Lajosnak névnapját ünnepli ina minden magyar ember. A hol csak magyar szív dobog, palotától a kunyhóig, nyíltan vagy csendesen, de ünnepet ül ma mindenki s meghatva gondol arra a Héroszra, a ki megalkuvást nem ismerő igaz lélekkel, lángoló hazaszeretettel oly dicsőséget szerzett a magyar névnek, mely időtlen időkig hirdetni fogja a magyar vitézséget! A szatmár vármegyei függetlenségi párt a nagy nap évfordulóját használja fel arra, hogy egy rendezendő ünnepélylyel kapcsolatosan a politikus helyzetet megbeszélje s e czélból folyó hó 28-án Botpaládon ünnepélyt rendez, mely czélból a párt tagjai a következő szövegű meghívót bocsátották ki: Tisztelt Párttag Ur! Az országos függetlenségi 48-as párt kebelében történtek után, szükség van az útjelzőre, mely a zavaros helyzetből kivezesse a pártot, megnyugtassa, s jövőre tájékoztassa magatartására nézve a nemzetet. A magyar szabadság főalkatrészeiről, — a magyar nyelvről, a magyar hadseregről s a magyar nemzeti szellemről lévén szó, —| kihez fordulhatnánk máshoz, mint Kossuth Lajos szelleméhez. Amint a zsidókat Mózes vezette ki az egyiptomi sötétségből, úgy nekünk is Kossuth Lajos volt az apostolunk. Ő vezetett minket a szabadság zászlaja alá s midőn egy dicsőséges önvédelmi harcz után egy idegen hatalom által leverettünk, ő képviselte a nemzeti eszméhez megalkuvás nélkül való szívós ragaszkodást; élete, egy emberöllön keresztül való számkivetése, haiála maga volt az élő tiltakozás az osztrák hatalom előtti meghajlás ellen. A mostan lezajlott parlamenti harczban Kossuth Lajos e zászlaját vette kezébe a függetlenségi 48-as országos | párt, fennen lobogtatta azt s az ország pol- í gárainak Budapestre felvonult tiltakozó ezrei ! előtt fogadta fel, hogy azt nem teszi le addig, I inig az osztrák nemzeti követeléseinket egy- től-egyig nem teljesiti. És a párt meghajolt az első akadály előtt, — nehány ezer póttartalékos és három éves katona szenvedése elég volt, hogy öt leszerelésre bírja. Pedig a világtörténelem tanúsága szerint a szabadság csakis véres földben terem; vérrel kell azt öntözni és a hol meghonosodott, mindenütt voltak annak mártírjai. Egy radikális pártnak kicsinységek előtt meghajolni nem lett J volna szabad, s a lelkesedés lángját, ha egyszer } felkeltették, nem lett volna szabad kialudni engedni. Ez indokok alapján a szatinármegyei függetlenségi párt Kossuth Lajos szelleméhez I fordul és a meg nem alkuvás apostolának név- ! napját megakarja ünnepelni, hogy az ő emlékéből merítsünk erőt a küzdelemre s öntsünk bizalmat abba a népbe, a melyik hitében, lelkesedésében, hazafiui kitartásá- 1 ban annyira csalódott. Augusztus 28-án Botpaládon ünnepeljük meg Kossuth Lajos névnapját s erre van szerencsénk tisztelt Párttag urat ezennel meghívni. Az ünnepély részletes programmját mellékelve küldjük és minden igaz függetlenségi ember megjelenésére számítunk, bizonyságára annak, hogy mi vagyunk és leszünk azok, a mik voltunk: törhetetlen, megalkuvás nélküli függetlenségiek. Hazafias üdvözlettel: Luby Géza, a megyei függetlenségi párt elnöke. Balika Miklós, Madarassy Dezső, a megyei függetlenségi párt alelnökei. Thury Zsigmond, fehérgyarmati választókerületi pártelnök. Kossuth István, csenget' kerületi pártelnök. Dr. Adler Adolf, nagykárolyi kerület elnöke. Luby Lajos, Szalkay Sándor, mátészalkai kerületi pártelnökök. Uray Géza, Biki Károly, a Szatmár városi függetlenségi párt részéről. Ferenczy Imre, krassói kerület részéről. P r o g r a m m : 1. Szózat. Előadja a botpalád! énekkar. 2. Ünnepi megnyitó beszéd. Luby Gézától. 3. Kossuth Lajos emlékezete. Biki Károlytól. 4. Vendégképviselők felszólalása. 5. Bezáró beszéd. Thury Zsigmondtól. 6. Hymnusz. Előadja a botpaládi énekkar. A pártgyülés augusztus 28-án, délután 5 órakor kezdődik. Este 7 órakor tánczmulat- ság a botpaládi erdőn, jó czigányzenekar mellett, melyre a párt tagjainak családjai szívesen láttatnak. — Közjegyzői kinevezés. A „Budapesti Közlöny“ tegnapelőtti száma közti, hogy a m. kir. igazságügy miniszter nagy károlyi kir. közjegyzővé Nemestóthi Szabó Antal helybeli ügyvédet nevezte ki. A magunk részéről a kinevezéshez őszintén gratulálunk, mert érdemes embert ért. Nemestótlii Szabó Antal vármegyénk közéletében tevékeny szerepet visz. Tagja a várni, közigazgatási bizottságnak s ezenkívül számos bizottságnak és több kultur-egyletnek vezető férfia. Városunk közéletében is vezető szerepel visz s midőn hosszú időn keresztül a közügy terén szerzett érdemei méltánylásra találtak, reméljük, hogy uj állásában is az marad, a ki eddig volt. — Esküvő. Orosz Mihály felsövisúi kir. aljárásbiró városunk fia, folyó hó 18-án tartotta esküvőjét Felsővisón Krüzselyi Blanka kisasszonynyal, néhai Krüzselyi Bálint volt jogtanár és neje Pellády Erzsébet leányával. Gratulálunk! — Színészet. Kréiner Sándor színigazgató hétfőn érkezett meg társulatával városunkba és kedden f. hó 23-án tartotta meg első előadását a polgári olvasókör nagytermében. Bemutató előadásul Rutkai Györgyi nek nagy hirü színmüvét a „Sötétségiét ; választotta, melyben a társulat drámai sze- | mclyzete mutatkozott be. A színmű szerzőjét városunkhoz családi kötelékek fűzik, j amennyiben felesége városunk volt polgárá- | nak, Bermann Ignácznak leánya, s igy két- I szeres érdekkel néztünk a bemutató előadás í elé. A csekély számban összegyűlt közönség j várakozásában nem csalódott. Mert úgy I maga a darab, hatásos, a való életből me- [ ritett jeleneteivel, mint a szereplők játéka j teljesen kielégített mindenkit s arra enged vetlek a halálba!“ Szivén lőtte magát. És ráborult a rózsa-ravatalra . . . Borzalom volt látni, amint a fehér rózsa meleg vérétől sorra megpirosodik! . . . (Elhallgat.) A kék pille: Istenem, de nagy csacsiság az a szerelem ! Nos és azután mi történt ? A darázs: Azután történt valami. A három pille: (egyszerre) Mi, mi, mi? Mond csak! A darázs: Egy megfoghatatlan miráku- i lum, vagyis egy akkora csoda, amelyet a világ egyhamar nem pipált! Mert hát a dördülésre a lányka felnyitá sötét ibolya szemeit. Ragyogóbb csillag-fényt mint e szempár, az égen se lehet látni ... ■ Nagyott lélegzett ... A selyem szövet a keblén hullámzott ... Az iíjura nézett — kinek sötét fejecskéje a szive táján pihent. Azután lassan felkelt, mint az alvajáró, felfogta hófehér selyem ruhájának hosszú uszályát és leszállt a virágos ravatalról, melyre az ifjúnak a feje lehanyatlott... Nekem úgy tűnt elő, mintha egy kertililiom lábra kelne és vándorolna a földön — mikor a karcsú magas fehér leányalakot a szobában járni láttam. Hullámos fekete haja a földet söpörte és mintegy gyászköntös omlott le a lányka szoborszépségü vál- lairól. Hókebelén, melybe ime az élet vissza- szállt, egy jázmin-csokor rezgett és kábító illatot terjesztett. No meg dagadozott fölötte a ruha habselyme. Mint a vitorla, mikor egy friss szél-áram éri. . . Lia megnyomta a villanyos csengő kör- ' téjét, mely a csillárról egy halvány zöld selyem zsinóron függött. Azután egy éles sikolylyal! „Elemér:“ ráborult a kedvese élettelen hullájára és újból — elájult. . . A barna-piros pille: Nagyon szép! De kissé fantasztikus és szomorú. A halvány sárga pille: Ez a vége ? Nos? A darázs: A vége még csak ezután következik. Mert mikor a leány a csengőgomb- ját megnyomta, a kis tapéta-ajtón elsőnek bejött egy öreg asszony, azután egy öreg ur. És azután . .. A kék pille: És azután? (Közbe vág; mohón). A darázs : Azután csak úgy csődült a sok : | szolga és komorna és végre két doktor is jött be csillogó szerszámmal. És hogy rajtam í is valamelyes műtétet esetleg ne vigyenek i véghez, szépecskén elillantam. És mai napig I se kerestem fel újból azt a vidéket! .. . A pillék: E szerint tehát azt se tudod, j hogy mi történt a szerelmes párral? Mi? A darázs: Már hogyan tudnám. A vége igen rövid, vagyis kevés szóval lehelne. elmondani. A pillék: Halljuk azt is! De siess. Világosodni kezd már az ég. A darázs: „Lakodalom van a csók végében“ ... — Egy szép őszi napon döngi- csélve szálltam szőlőindáról szőlőindára, hogy a szőlőt megdézsmáljam. — Mert ez a legkedvesebb csemegém. Midőn a „Hajlókéból czigány-zene hallatszott ki.. No ez már engem is oda csalt . . . Hát mit látok? A „Liát“, mint magyar paraszt-inenyecs- két (a gróf-kisasszony csak kosztümben volt) és a „meghalt“ barna ifjút, vinczellérnek öltözve ... és a hogy rakják, úgy rakják a ropogós csárdást ... Ez a múlt esztendőben volt még. Ma pedig a „méhesben“ hallottam egy „anyaméhtől“, hogy egy pár lett a két szentimentális gyermekből. . . Tudniillik a leányka akkor csak „tetszhalott“ volt ... És az ifjú keze remegett és 1 két ujnyira a szive fölött bordái közé lőtt... A seb behegedt, a szív újra hevesen dobogott : „kipi-kopi-kopp !“ S a. kik a halál-1 ban véltek egyesülni, az életben találták meg azt a boldogságot, a mely után vágyódtak. Az élet nagy tragédiája elmosódott a szerető szivek emlékezetéből, a rózsás és virágos ravatal képe, mint valami nehéz álom tűnt tova, a virágokból menyasszonyi koszorú lett, a lehunyt szemekben újra az ég tiszta derűje ragyogott és a szenvedély pokla égett. A szerelem költészete pedig megnyílt a szivekben. Mint a virág, melyet a nap mosolya fakaszt. De hát az élet nem mindegyik „Romeo és Julia“ — története végződik halállal: A pillék: Merszi! Hamis dongó te! Nap veled ! Adio! Fludribusz . . . A darázs: Pá! . ."-. > (Pitymalodik. S szárnyra kelnek mind a négyen . . .) következtetni, hogy Krémer csakugyan beváltotta ígéretét s oly társulattal jött városunkba, mely igényeinket teljesen kielégíti. Könnyen folyó, egyöntetű előadást láttunk. A drámai hősnő Kendi Boriska, ki Emma szerepét játszotta, meglepett bennünket erős alakitó tehetségével és kifogástalan játékával. Helyesen felfogott szerepét póz nélkül játszotta meg s különösen az utolsó felvonásban ért cl igazán szép sikert. Mellette különösen kiemelkedett Szilágyi Berta, ki Ernésztinnek gondos alakítást igényelő gyönyörű szerepét természetesen, igazán átérezve játszotta meg. Igen intelligens és értelmes színésznek bizonyult Petérdi Sándor, Vári Kálmán szerepében. A becsületében sértett apát, a katonai felfogás ellen küzdő férfiút, a. leányáért aggódó szülőt egyformán kitünően személyesítette s megérdemelte teljes elismerésünket. Igen jó volt Kréiner Sándor, Istvanfly nyug. ezredes szerepében, kinek egyébiránt mindenkor jó játékát nem kell külön megdicsérnünk. Papír Sándor ellenszenves szerepét a tölle már megszokott praeczizitással játszotta meg s kit mindenkor szívesen lálunk. Jó volt Garai Ilus is kis szerepében. Szőke Sándor mint Istvánffy főhadnagy és Ernyei Emil mint Andor igyekeztek feladatuknak megfelelni, kikről ez alkalommal még véleményt nem mondunk, inig nagyobb szerepekben nem látjuk őket. A többi kisebb szerepeket betöltők is ügyesen megállották helyüket. — Házasság, ifj. Andrássy Jenő in. kir. pénzügyi számtiszt, lapunk belmunkatársa, kedden f. hó 23-án tartotta esküvőjét Halmos Ilona úrnővel, a helybeli ev. ref. iskola tanitó- nőjével. A polgári házasságkötést Debreczeni István polgármester, az egyházi esketést pedig Biky Károly szatmári ev. ref. esperes végezte. Tanuk voltak: a vőlegény részéről Gallasz Ödön m. kir. pénzügyi számellenőr, a menyasszony részéről pedig : Lukács Mihály ev. ref. iskolaigazgató. Boldogságot kívánunk a szivböl kötött frigyhez! — Igazságügyi kinevezések. Az igazságügyminiszter Dr. Fekete Jenő szalmár-németi és Lénárd Sándor szilágysomlyói joggyakornokokat a szatmár-németi kir. törvényszékhez aljegyzőkké nevezte ki. —- Eljegyzés. Kosa Ede kölesei ev. ref. lelkész s lapunk munkatársa e hó 16-án eljegyezte Istvándiban ottani birtokos Csok- nyor Gedeon kedves leányát Júliát. Kívánjuk, hogy Isten áldása legyen frigyükön! — Vivó-estély. A nagykárolyi Torna- és Vivő-Club folyó évi szeptember hó 3-án vivó-estélyt rendez, melyen városunk és a vidék legjobb amateur vívói fognak részt venni. Az estély helyét és programmját lapunk legközelebbi számában fogjuk közölni. — A városi költségvetés, mely szeptember hó 4-én kerül a képviselőtestület előtt tárgyalásra, — a város szükségleteit rendes mértékben foglalja magában. Egyes czimek- nél fordulnak elő ugyan rendkívüli szükségletek, melyek azonban kellőleg indokoltak. A villanyvilágítás bevezetése folytán pótadó- einelkedés áll elő, s a jövő évi szükségletek fedezése 77"/0 pótadó kivetését involválják. A közmunka költségvetésbe a Honvéd-utcza kikövezése van előirányozva. — Színházi heti műsor. Csütörtökön: folyó hó 25-én : Kis Lord énekes vígjáték ; pénteken 26-án félhelyárak mellett „Bob herczeg“ ; szombaton 27-én újdonság itt először: „Hajdúk hadnagya“ ; vasárnap, 28-án ugyanaz ; hétfőn 29-én félhelyárak mellett: „Szulamith“ ; kedden 30-án újdonság: „Takarodó“. Beyerlin világhírű színmüve. — Tánczmulatság. A helybeli izr. tanuló- segélyző-egylet szokásos nyári mulatságát ez évben folyó hó 27-én, szombaton fogja megtartani, mely az előjelekből ítélve, igen látogatottnak ígérkezik. A rendezőség mindent elkövet, hogy a mulatság sikerét biztosítsa. A meghívók a napokban adattak ki, a következő szöveggel : Meghívó. A nagykárolyi izr. tanulósegélyzö-egylet saját pénztára javára 1904. évi augusztus hó 27-én, szombaton a polgári olvasókör összes termeiben zártkörű tánczmulatságot rendez, melyre kívül czimzettet és b. családját tisztelettel meghívja a rendezőség. Belépti-dij szeiné- lyenkint i korona. Kezdete pontban 8 és fél ófakor. Tekintettel a jótékonyczélra, felülfizetéseket köszönettel fogadunk és hir- lapilag nyugtázunk. j — Népünnepély. A népnevelési egyesület i által Szent István napján a Lövölde-kert i helyiségében rendezett népünnepély minden tekintetben jól sikerült, mely a humánus czélu egyesületnek körülbelül 1400 korona bevételt eredményezett. Nagyszámú közönség vett részt az ünnepélyen, mely sokat nevetett a különféle versenyeken. Mindenütt élénkség, táncz, szerencsekerék, gyorsárverés, mozgófényképek s egyéb különféle szórakozások állottak a közönség rendelkezésére. A sorsolást is megejtették, mely alkalommal 155 nyeremény-tárgy lett kisorsolva. A főnyeremények közül: a fejőstehenet 4-es számmal Barthos Zsigmond kir. p. ü. ig.
