Nagy-Károly és Vidéke, 1904 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1904-08-25 / 34. szám

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE lehet megkezdeni a zöldtakarmányozást. Ezen takarmánynövények : a takarmány-rozs, bíbor­here, szöszös-bükkönykeverék, őszi borsó és bükkönykeverék, keszthelyi keverék. A takar­mányrozs lehetőleg frissen trágyázott földbe, sűrűbben vetendő, mint a magja végett ter­melt és a kora tavaszszal kalászhányás előtt kaszálandó. Szénakészitésre nem alkalmas, mert nem sok értékű szénát ad, de az őszi keverék etetéséig jó zöld takarmány, mely tavaszszal legkorábban használható. A bíbor- here rövid tenyészideje folytán különösen alkalmas arra, hogy mint közbeszurt takar­mánynövény termesztessék. A talaj iránt e növény nem támaszt nagy igényeket; meg­terem mindazon homok- és agyagtalajokon is, a hol a talaj sekély volta vagy egyéb okok miatt a luczerna és lóhere már siker­rel nem termeszthető, ha az nem túlságos nedves. Legnagyobb terméseket a tevékeny­vályogon szolgáltat. Az újabb tapasztalatok szerint, ha a biborherét augusztus végén, az alföldön szeptember hó elején elvetjük, s ha kedvező időjárás mellett még őszszel meg- erösödhetik, kifagyástól nem kell tartani. Nagyon sietni a vetéssel nem czélszerü, mert az öszszel tulbuján fejlődő növény a vastag hólakaró alatt a megfulladás veszélyének van kitéve. Viszont különösen hűvösebb vidéken szeptember elején túl vetni nem tanácsos, mert nem erősödik meg annyira, hogy a telet biztosan kibírná. Igen hideg éghajlatú, ex­ponált hegyes vidékeken termelése nem ajánl­ható. A vetőmagszükséglet kát. holdankint a szórtvetésnél 15—20 kg., sorosvetésnél 12—17 kg. A vetés keresztülvitele czéljából a kalá­szosok, vagy épen egyéb nyáron letakarodó növény után, a talajt aratás után nyomban középmélyen megszántjuk, a beéredés után a vetőszántást eszközöljük s a magot rendes gabonasortávolra, vetögéppel sekélyen alá­takarva, elvetjük. A kikelt herét azon őszszel legeltetni nem ajánlatos, ha a tél fagya a talajt nagyon felszívta, fellazította, tavaszszal a megszikkadás után lehengerezzlik. A ka­szálással a teljes virágzás bekövetkeztéig várunk, a mi rendesen május első felében következik be. Tavaszszal lassan indul, de csakhamar rohamosan kifejlődik. Termése kisebb, mint a lóheréé, vagy luczernáé; táp­értéke is csekélyebb, gyorsabban elfásul, az állatok szőrözött levélzete miatt eleinte nem eszik oly szívesen, de ha megszokták, kissé fagyasztva egész jól megeszik. A takarmány­termés levétele után a föld korai tengerivel, csalamádéval, vagy más nyári takarmánynyal azonnal bevethető, vagy pedig repcze és más ősziek alá igen jól elökészithetö. A szöszös bükkönykeverék termesztése ott helyénvaló, a hol az értékesebb takarmányt nyújtó őszi keverékek termesztése nem jár kellő ered­ménnyel. Az igen hideg éghajlatú, nyílt fék- j vésü helyektől eltekintve, az ország minden vidékén biztos eredményt ad, amennyiben a I téli hideget minden veszély nélkül elviseli.! A talaj iránt igen csekély igényeket támaszt, | gyenge minőségű homok- és agyagtalajokon, a hol a borsós keverék bizonytalanul terem s csak kevés termést szolgáltat, kitünően megterem. Előveteményül bármely nyáron lekerülő gabonaféle és egyéb növény alkal­mas, mely után a talaj a lekerülés után köz­vetlen alkalmazott tarlóbuktatással s azt követő középmély vetőszántással készítendő elő. Az alkalmazandó keverék 40°/0 rozsból, 60°/o szöszös bükkönyből áll, belőle 100—T20 kg. vetendő holdanként. A hol nagyobb te­rületet kell bevetni, ott ajánlatos több rész­letben vetni, mert ha tavaszszal nagyobb mennyiség áll rendelkezésre, mint a mennyit 8—10 nap alatt feletethetünk, úgy a rozs, mint a szöszös bükköny elfásul s az állatok nem eszik oly szívesen. A vetést kezdhetjük szeptember közepén és pedig sorvetőgéppel gabona sortávolra. Az elvetett keverék semmi ápolásban nem részesül, habár fellazult ta­lajon a tavaszi hengerezés jó hatással van. (Vége köv.) HÍREK. — Szent István napját, első, államalkotó nagy királyunk emlékünnepét városunk lakos­sága is a szokott kegyelettel ünnepelte meg. A középületeket fellobogózták s a város ün­nepi díszt öltött. A róm. kath. templomban ünnepi mise volt, melyen igen nagyszámú közönség vett részt. A misét Hám József főgimn. igazgató végezte fényes segédlettel, melyen az összes hivatalok tisztviselőkara is részt vett. A kirendelt díszszázad a szokásos üdvlövésekkel jelezte a katonaság ünneplését. — Lajos napja. A magyar nemzet soha el nem feledhető nagy alakjának, Kossuth Lajosnak névnapját ünnepli ina minden magyar ember. A hol csak magyar szív dobog, palotától a kunyhóig, nyíltan vagy csendesen, de ünnepet ül ma mindenki s meghatva gon­dol arra a Héroszra, a ki megalkuvást nem ismerő igaz lélekkel, lángoló hazaszeretettel oly dicsőséget szerzett a magyar névnek, mely időtlen időkig hirdetni fogja a magyar vitézséget! A szatmár vármegyei független­ségi párt a nagy nap évfordulóját használja fel arra, hogy egy rendezendő ünnepélylyel kapcsolatosan a politikus helyzetet meg­beszélje s e czélból folyó hó 28-án Botpalá­don ünnepélyt rendez, mely czélból a párt tagjai a következő szövegű meghívót bocsá­tották ki: Tisztelt Párttag Ur! Az országos függetlenségi 48-as párt kebelében történtek után, szükség van az útjelzőre, mely a zavaros helyzetből kive­zesse a pártot, megnyugtassa, s jövőre tá­jékoztassa magatartására nézve a nemzetet. A magyar szabadság főalkatrészeiről, — a magyar nyelvről, a magyar hadseregről s a magyar nemzeti szellemről lévén szó, —| kihez fordulhatnánk máshoz, mint Kossuth Lajos szelleméhez. Amint a zsidókat Mózes ve­zette ki az egyiptomi sötétségből, úgy nekünk is Kossuth Lajos volt az apostolunk. Ő veze­tett minket a szabadság zászlaja alá s midőn egy dicsőséges önvédelmi harcz után egy idegen hatalom által leverettünk, ő képviselte a nemzeti eszméhez megalkuvás nélkül való szívós ragaszkodást; élete, egy emberöllön keresztül való számkivetése, haiála maga volt az élő tiltakozás az osztrák hatalom előtti meghajlás ellen. A mostan lezajlott parla­menti harczban Kossuth Lajos e zászlaját vette kezébe a függetlenségi 48-as országos | párt, fennen lobogtatta azt s az ország pol- í gárainak Budapestre felvonult tiltakozó ezrei ! előtt fogadta fel, hogy azt nem teszi le addig, I inig az osztrák nemzeti követeléseinket egy- től-egyig nem teljesiti. És a párt meghajolt az első akadály előtt, — nehány ezer pót­tartalékos és három éves katona szenvedése elég volt, hogy öt leszerelésre bírja. Pedig a világtörténelem tanúsága szerint a szabad­ság csakis véres földben terem; vérrel kell azt öntözni és a hol meghonosodott, min­denütt voltak annak mártírjai. Egy radikális pártnak kicsinységek előtt meghajolni nem lett J volna szabad, s a lelkesedés lángját, ha egyszer } felkeltették, nem lett volna szabad kialudni en­gedni. Ez indokok alapján a szatinármegyei függetlenségi párt Kossuth Lajos szelleméhez I fordul és a meg nem alkuvás apostolának név- ! napját megakarja ünnepelni, hogy az ő emlékéből merítsünk erőt a küzdelemre s öntsünk bizalmat abba a népbe, a melyik hitében, lelkesedésében, hazafiui kitartásá- 1 ban annyira csalódott. Augusztus 28-án Bot­paládon ünnepeljük meg Kossuth Lajos név­napját s erre van szerencsénk tisztelt Párt­tag urat ezennel meghívni. Az ünnepély részletes programmját mellékelve küldjük és minden igaz függetlenségi ember megjelené­sére számítunk, bizonyságára annak, hogy mi vagyunk és leszünk azok, a mik voltunk: törhetetlen, megalkuvás nélküli függetlensé­giek. Hazafias üdvözlettel: Luby Géza, a megyei függetlenségi párt elnöke. Balika Miklós, Madarassy Dezső, a megyei függet­lenségi párt alelnökei. Thury Zsigmond, fehérgyarmati választókerületi pártelnök. Kossuth István, csenget' kerületi pártelnök. Dr. Adler Adolf, nagykárolyi kerület elnöke. Luby Lajos, Szalkay Sándor, mátészalkai kerületi pártelnökök. Uray Géza, Biki Károly, a Szatmár városi függetlenségi párt részéről. Ferenczy Imre, krassói kerület részéről. P r o g r a m m : 1. Szózat. Előadja a botpa­lád! énekkar. 2. Ünnepi megnyitó beszéd. Luby Gézától. 3. Kossuth Lajos emlékezete. Biki Károlytól. 4. Vendégképviselők felszóla­lása. 5. Bezáró beszéd. Thury Zsigmondtól. 6. Hymnusz. Előadja a botpaládi énekkar. A pártgyülés augusztus 28-án, délután 5 órakor kezdődik. Este 7 órakor tánczmulat- ság a botpaládi erdőn, jó czigányzenekar mellett, melyre a párt tagjainak családjai szívesen láttatnak. — Közjegyzői kinevezés. A „Budapesti Közlöny“ tegnapelőtti száma közti, hogy a m. kir. igazságügy miniszter nagy károlyi kir. közjegyzővé Nemestóthi Szabó Antal helybeli ügyvédet nevezte ki. A magunk részéről a kinevezéshez őszintén gratulálunk, mert ér­demes embert ért. Nemestótlii Szabó Antal vármegyénk közéletében tevékeny szerepet visz. Tagja a várni, közigazgatási bizottság­nak s ezenkívül számos bizottságnak és több kultur-egyletnek vezető férfia. Városunk köz­életében is vezető szerepel visz s midőn hosszú időn keresztül a közügy terén szer­zett érdemei méltánylásra találtak, reméljük, hogy uj állásában is az marad, a ki eddig volt. — Esküvő. Orosz Mihály felsövisúi kir. aljárásbiró városunk fia, folyó hó 18-án tar­totta esküvőjét Felsővisón Krüzselyi Blanka kisasszonynyal, néhai Krüzselyi Bálint volt jogtanár és neje Pellády Erzsébet leányával. Gratulálunk! — Színészet. Kréiner Sándor színigaz­gató hétfőn érkezett meg társulatával váro­sunkba és kedden f. hó 23-án tartotta meg első előadását a polgári olvasókör nagyter­mében. Bemutató előadásul Rutkai György­i nek nagy hirü színmüvét a „Sötétségiét ; választotta, melyben a társulat drámai sze- | mclyzete mutatkozott be. A színmű szerző­jét városunkhoz családi kötelékek fűzik, j amennyiben felesége városunk volt polgárá- | nak, Bermann Ignácznak leánya, s igy két- I szeres érdekkel néztünk a bemutató előadás í elé. A csekély számban összegyűlt közönség j várakozásában nem csalódott. Mert úgy I maga a darab, hatásos, a való életből me- [ ritett jeleneteivel, mint a szereplők játéka j teljesen kielégített mindenkit s arra enged vetlek a halálba!“ Szivén lőtte magát. És ráborult a rózsa-ravatalra . . . Borzalom volt látni, amint a fehér rózsa meleg vérétől sorra megpirosodik! . . . (Elhallgat.) A kék pille: Istenem, de nagy csacsiság az a szerelem ! Nos és azután mi történt ? A darázs: Azután történt valami. A három pille: (egyszerre) Mi, mi, mi? Mond csak! A darázs: Egy megfoghatatlan miráku- i lum, vagyis egy akkora csoda, amelyet a világ egyhamar nem pipált! Mert hát a dördülésre a lányka felnyitá sötét ibolya szemeit. Ragyogóbb csillag-fényt mint e szempár, az égen se lehet látni ... ■ Nagyott lélegzett ... A selyem szövet a keblén hullámzott ... Az iíjura nézett — kinek sötét fejecskéje a szive táján pihent. Azután lassan felkelt, mint az alvajáró, felfogta hófehér selyem ruhájának hosszú uszályát és leszállt a virágos ravatalról, melyre az ifjúnak a feje lehanyatlott... Nekem úgy tűnt elő, mintha egy kerti­liliom lábra kelne és vándorolna a földön — mikor a karcsú magas fehér leányalakot a szobában járni láttam. Hullámos fekete haja a földet söpörte és mintegy gyászkön­tös omlott le a lányka szoborszépségü vál- lairól. Hókebelén, melybe ime az élet vissza- szállt, egy jázmin-csokor rezgett és kábító illatot terjesztett. No meg dagadozott fölötte a ruha habselyme. Mint a vitorla, mikor egy friss szél-áram éri. . . Lia megnyomta a villanyos csengő kör- ' téjét, mely a csillárról egy halvány zöld selyem zsinóron függött. Azután egy éles sikolylyal! „Elemér:“ ráborult a kedvese élettelen hullájára és újból — elájult. . . A barna-piros pille: Nagyon szép! De kissé fantasztikus és szomorú. A halvány sárga pille: Ez a vége ? Nos? A darázs: A vége még csak ezután kö­vetkezik. Mert mikor a leány a csengőgomb- ját megnyomta, a kis tapéta-ajtón elsőnek bejött egy öreg asszony, azután egy öreg ur. És azután . .. A kék pille: És azután? (Közbe vág; mohón). A darázs : Azután csak úgy csődült a sok : | szolga és komorna és végre két doktor is jött be csillogó szerszámmal. És hogy rajtam í is valamelyes műtétet esetleg ne vigyenek i véghez, szépecskén elillantam. És mai napig I se kerestem fel újból azt a vidéket! .. . A pillék: E szerint tehát azt se tudod, j hogy mi történt a szerelmes párral? Mi? A darázs: Már hogyan tudnám. A vége igen rövid, vagyis kevés szóval lehelne. el­mondani. A pillék: Halljuk azt is! De siess. Vilá­gosodni kezd már az ég. A darázs: „Lakodalom van a csók végé­ben“ ... — Egy szép őszi napon döngi- csélve szálltam szőlőindáról szőlőindára, hogy a szőlőt megdézsmáljam. — Mert ez a leg­kedvesebb csemegém. Midőn a „Hajlókéból czigány-zene hallatszott ki.. No ez már en­gem is oda csalt . . . Hát mit látok? A „Liát“, mint magyar paraszt-inenyecs- két (a gróf-kisasszony csak kosztümben volt) és a „meghalt“ barna ifjút, vinczellérnek öltözve ... és a hogy rakják, úgy rakják a ropogós csárdást ... Ez a múlt esztendőben volt még. Ma pedig a „méhesben“ hallottam egy „anyaméhtől“, hogy egy pár lett a két szen­timentális gyermekből. . . Tudniillik a leányka akkor csak „tetsz­halott“ volt ... És az ifjú keze remegett és 1 két ujnyira a szive fölött bordái közé lőtt... A seb behegedt, a szív újra hevesen do­bogott : „kipi-kopi-kopp !“ S a. kik a halál-1 ban véltek egyesülni, az életben találták meg azt a boldogságot, a mely után vágyódtak. Az élet nagy tragédiája elmosódott a szerető szivek emlékezetéből, a rózsás és virágos ravatal képe, mint valami nehéz álom tűnt tova, a virágokból menyasszonyi koszorú lett, a lehunyt szemekben újra az ég tiszta derűje ragyogott és a szenvedély pokla égett. A szerelem költészete pedig megnyílt a szivekben. Mint a virág, melyet a nap mosolya fakaszt. De hát az élet nem mindegyik „Romeo és Julia“ — története végződik halállal: A pillék: Merszi! Hamis dongó te! Nap veled ! Adio! Fludribusz . . . A darázs: Pá! . ."-. > (Pitymalodik. S szárnyra kelnek mind a négyen . . .) következtetni, hogy Krémer csakugyan be­váltotta ígéretét s oly társulattal jött váro­sunkba, mely igényeinket teljesen kielégíti. Könnyen folyó, egyöntetű előadást láttunk. A drámai hősnő Kendi Boriska, ki Emma szerepét játszotta, meglepett bennünket erős alakitó tehetségével és kifogástalan játéká­val. Helyesen felfogott szerepét póz nélkül játszotta meg s különösen az utolsó felvo­násban ért cl igazán szép sikert. Mellette különösen kiemelkedett Szilágyi Berta, ki Ernésztinnek gondos alakítást igényelő gyö­nyörű szerepét természetesen, igazán átérezve játszotta meg. Igen intelligens és értelmes színésznek bizonyult Petérdi Sándor, Vári Kálmán szerepében. A becsületében sértett apát, a katonai felfogás ellen küzdő férfiút, a. leányáért aggódó szülőt egyformán kitü­nően személyesítette s megérdemelte teljes elismerésünket. Igen jó volt Kréiner Sándor, Istvanfly nyug. ezredes szerepében, kinek egyébiránt mindenkor jó játékát nem kell külön megdicsérnünk. Papír Sándor ellen­szenves szerepét a tölle már megszokott praeczizitással játszotta meg s kit minden­kor szívesen lálunk. Jó volt Garai Ilus is kis szerepében. Szőke Sándor mint Istvánffy főhadnagy és Ernyei Emil mint Andor igye­keztek feladatuknak megfelelni, kikről ez alkalommal még véleményt nem mondunk, inig nagyobb szerepekben nem látjuk őket. A többi kisebb szerepeket betöltők is ügye­sen megállották helyüket. — Házasság, ifj. Andrássy Jenő in. kir. pénzügyi számtiszt, lapunk belmunkatársa, kedden f. hó 23-án tartotta esküvőjét Halmos Ilona úrnővel, a helybeli ev. ref. iskola tanitó- nőjével. A polgári házasságkötést Debreczeni István polgármester, az egyházi esketést pe­dig Biky Károly szatmári ev. ref. esperes végezte. Tanuk voltak: a vőlegény részéről Gallasz Ödön m. kir. pénzügyi számellenőr, a menyasszony részéről pedig : Lukács Mihály ev. ref. iskolaigazgató. Boldogságot kívánunk a szivböl kötött frigyhez! — Igazságügyi kinevezések. Az igazság­ügyminiszter Dr. Fekete Jenő szalmár-németi és Lénárd Sándor szilágysomlyói joggyakor­nokokat a szatmár-németi kir. törvényszék­hez aljegyzőkké nevezte ki. —- Eljegyzés. Kosa Ede kölesei ev. ref. lelkész s lapunk munkatársa e hó 16-án eljegyezte Istvándiban ottani birtokos Csok- nyor Gedeon kedves leányát Júliát. Kívánjuk, hogy Isten áldása legyen frigyükön! — Vivó-estély. A nagykárolyi Torna- és Vivő-Club folyó évi szeptember hó 3-án vivó-estélyt rendez, melyen városunk és a vidék legjobb amateur vívói fognak részt venni. Az estély helyét és programmját la­punk legközelebbi számában fogjuk közölni. — A városi költségvetés, mely szeptember hó 4-én kerül a képviselőtestület előtt tár­gyalásra, — a város szükségleteit rendes mértékben foglalja magában. Egyes czimek- nél fordulnak elő ugyan rendkívüli szükség­letek, melyek azonban kellőleg indokoltak. A villanyvilágítás bevezetése folytán pótadó- einelkedés áll elő, s a jövő évi szükségletek fedezése 77"/0 pótadó kivetését involválják. A közmunka költségvetésbe a Honvéd-utcza kikövezése van előirányozva. — Színházi heti műsor. Csütörtökön: folyó hó 25-én : Kis Lord énekes vígjáték ; pénteken 26-án félhelyárak mellett „Bob herczeg“ ; szombaton 27-én újdonság itt elő­ször: „Hajdúk hadnagya“ ; vasárnap, 28-án ugyanaz ; hétfőn 29-én félhelyárak mellett: „Szulamith“ ; kedden 30-án újdonság: „Ta­karodó“. Beyerlin világhírű színmüve. — Tánczmulatság. A helybeli izr. tanuló- segélyző-egylet szokásos nyári mulatságát ez évben folyó hó 27-én, szombaton fogja meg­tartani, mely az előjelekből ítélve, igen lá­togatottnak ígérkezik. A rendezőség mindent elkövet, hogy a mulatság sikerét biztosítsa. A meghívók a napokban adattak ki, a kö­vetkező szöveggel : Meghívó. A nagykárolyi izr. tanulósegélyzö-egylet saját pénztára ja­vára 1904. évi augusztus hó 27-én, szom­baton a polgári olvasókör összes termeiben zártkörű tánczmulatságot rendez, melyre kí­vül czimzettet és b. családját tisztelettel meghívja a rendezőség. Belépti-dij szeiné- lyenkint i korona. Kezdete pontban 8 és fél ófakor. Tekintettel a jótékonyczélra, felülfizetéseket köszönettel fogadunk és hir- lapilag nyugtázunk. j — Népünnepély. A népnevelési egyesület i által Szent István napján a Lövölde-kert i helyiségében rendezett népünnepély minden tekintetben jól sikerült, mely a humánus czélu egyesületnek körülbelül 1400 korona bevételt eredményezett. Nagyszámú közön­ség vett részt az ünnepélyen, mely sokat nevetett a különféle versenyeken. Mindenütt élénkség, táncz, szerencsekerék, gyorsárve­rés, mozgófényképek s egyéb különféle szó­rakozások állottak a közönség rendelkezé­sére. A sorsolást is megejtették, mely alka­lommal 155 nyeremény-tárgy lett kisorsolva. A főnyeremények közül: a fejőstehenet 4-es számmal Barthos Zsigmond kir. p. ü. ig.

Next

/
Thumbnails
Contents