Nagy-Károly és Vidéke, 1904 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1904-08-11 / 32. szám
NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE. Tűzvész esetén a villamos mű által e czélra előre kijelölt személyzete kivonulni s a vezetékek és a közönség biztonsága érdekében teendő intézkedéseket foganatosítani tartozik, mely intézkedéseiben őket a rendőrség támogatni köteles. 19. §. Ha a közvilágítás teljesen vagy részben megszakittatnék, a városi villamos mű vezetősége köteles az akadály mielőbbi megszüntetéséről gondoskodni. 20. §. A közvilágítási órarendet a városi tanács állapítja meg. II. RÉSZ. A villamos mű hálózatához csatolandó villamos berendezési szabályzat. A közbiztonság szempontjából a fogyasztó közönség érdekeinek megóvására és a városi villamos mű üzembiztonságának érdekében Nagykároly város a következő szabályzatot lépteti életbe. 21. §. Az utczai vezetékhálózattól a házi berendezések ólombizto- sitójáig, illetve föáramszámlálójáig szolgáló csatlakozó vezeték elkészítését, esetleg javítását vagy megváltoztatását a városi villamos mű kizárólag magának tartja fenn. 22. §. A föólombiztositókat és áramszámlálókat csakis a városi villamos mű szállíthatja és állíthatja fel az áramszolgáltatási feltételekben megállapított szerelési dij fejében. A föólombiztositók és számlálók felállitási helyét a városi mérnök választja meg, illetőleg hagyja jóvá, úgy, hogy az áramszolgáltatást mindaddig megtagadhatja, inig megfelelő száraz és hozzáférhető hely rendelkezésére nem bocsájtatik. A számláló az utczai vezetékhez lehetőleg közel és csakis szilárd, rázkódástól ment falra vagy talapzatra szerelhető. 23. §. Az áramszámláló után következő házberendezést bármely iparos — aki erre iparigazolványnyal bir — készitheti. 24. §. A berendezést teljesítő iparos az általa alkalmazandó összes berendezési anyagokból u. m. vezetékek, szigetelő anyagok, kiiktatók, biztosítók és lámpafoglalatokból jelzéssel ellátott mintát tartozik díjtalanul a városi villamos mű rendelkezésére bocsájtani és a német elektrotechnikusok szabványai szerint készíteni el a berendezéseket mindaddig, mig megfelelő magyar szabályzat vagy megállapítás I kötelezettsége nem lesz kimondva. A villamos mü vezetőségének joga van e mintákat árammal vagy egyébként kipróbálni, amely alkalommal előforduló esetleges megsérülések esetén kártérítéssel nem tartozik. A berendezéseknél csak a városi mérnökhöz benyújtott s általa jóváhagyott mintákkal teljesen egyező anyagokat szabad alkalmazni, különben a berendezés nem fog a városi hálózathoz kapcsoltatni. 25. §. A berendező munka megkezdése előtt legalább 4 nappal, két példányban kiállított s az alábbi feltételeknek megfelelő vázlatrajzot köteles a vállalkozó iparos a városi mérnökhöz benyújtani. A vázlatrajz lehetőleg I : 50 vagy 1 : 100 léptekben rajzolva készítendő, azon az áramfogyasztó neve és lakása, az alsó jobb sarkában a kiállítás ideje kitüntetendő és a vállalkozó iparos aláírásával ellátandó. Minden emeletről (pincze, földszint, emelet, padlás) külön vázlatrajz készítendő. A tervek 34 czentiméter magas és 21 czenti- méter szélességű egy vagy több lapból álló, erősebb minőségű fehér irópapiroson készítendők. A vázlatrajzon világosan ki kell tüntetve lenni a következő adatoknak : a) a berendezendő épület vagy épületrészt határoló helyiségek, telkek, utczák stb. megjelölésének; b) kitüntetendő, hogy a berendezendő helyiségek régi, átalakított vagy uj épületben vannak-e? Átalakított és uj épületek teljes kiszáradásukig nedves helyiségnek tekintendők ; c) pontosan megjelölendő az egyes helyiségek rendeltetése, pl. bolt, raktár, hálószoba, műhely, konyha, mosókonyha, pincze, j istálló stb. Nedves, továbbá könnyen gyulható anyagokat, maró vagy robbanó gázokat és gőzöket tartalmazó helyiségek megfelelően külön megjelölendök ; d) meg kell adni az utczai bevezetést, a föbiztositók helyét és a föbiztositótól a számlálókig menő fővezeték hosszát és kereszt- metszetét vagy átmérőjét; e) az áramszámláló felállitási helyét; f) az összes vezetékek helyét, keresztmetszetét vagy átmérőjét és szigetelési minőségét; S) a vezetékek fektetés módját (szigetelőkön, falban, csövekben stb.); h) a kiiktatók, átiktatók és biztosítók helyét; i) a lámpák, elektromotorok és egyéb áramfogyasztók helyét és fajtáját és az áramfogyasztást; j) az esetleg ott levő állami táviró és távbeszélő légvezetékek keresztezési helyét. 26. §. A tervezeteket a városi mérnök beható vizsgálat alá veszi s ha kifogást nem talál, jóváhagyó jelzéssel látja el; amennyiben pedig a tervezet a kivitel alapjául elfogadhatónak nem találtatnék, köteles a hiányokat megnevezni, annak átdolgozására a vállalkozó iparos részére a szükséges utasítást megadni; egyik jóváhagyott példány a vállalkozónak visszaadatik, a másik pedig a városi mérnök által a villanyos berendezésekről alakítandó irattárba helyezendő. A tervezeten esetleg kívánt változtatást a vállalkozó haladéktalanul s felelősség terhe alatt teljesíteni tartozik. Tervvizsgálatért vállalkozó a jóváhagyott tervpéldány kiadása alkalmával a városi pénztárba 1—20 lámpáig terjedő terv után 1 koronát, 21—50 lámpáig 2 koronát, 50 lámpán felül 3 koronát tartozik fizetni. 27. §. A berendezendő munkát a vállalkozó csak a jóváhagyott tervrajz vétele után kezdheti meg, s változtatásokat csak a városi mérnök külön engedélyére lehet eszközölni; egyes vezetékeket azonban a helyi körülményekhez képest más utón is lehet vezetni, az eredeti vezetékkel és szigetelő anyaggal egyenértékű módon. A városi mérnök a szakszerű elkészítést a munka folyama közben is ellenőrizheti vagy az elektrotechnikussal ellenőriztetheti, miért is neki s megbízottjának a munka helyére mindenkor szabad bemenete van. Ha betakart vezeték terveztetnék, a felszerelt vezetékek beta- karása (bevakolása stb.) előtt kell jelentést tenni a városi mérnöknek, hogy módjában legyen a még el nem takart berendezést megvizsgálni, különben joga van megtagadni azon vezetékrész bekapcsolását vagy követelheti, hogy az a vállalkozó költségén újból felfedessék. 28. §. A berendezés elkészültét a városi mérnöknél be kell jelenteni s a felülvizsgálat és a hálózathoz csatolás ugyanitt kérelmezendő. 29. §. Az elkészült berendezés felülvizsgálását a városi mérnök vagy a villamos mü alkalmazottja, a vállalkozó avagy megbízottja jelenlétében teljesiti. A vizsgálat általában az egész berendezés beható megszemléléséből, a szigetelési ellenállás és a feszültség veszteség méréséből áll; a szigeteltség minimumaképen követeltetni fog, hogy a normális üzem feszültség mellett egyik vezetőből a másikba, vagy a vezetőkből a földbe minden vezeték kiágazásából több mint 0,001 ámpére árain ne mehessen. A berendezés teljes megterhelése mellett 5%-nál nagyobb feszültségesések nem engedhetők meg. A berendezés üzemképességének meghatározására a városi villamos mü alkalmazottja az összes lámpák és készülékeknek — a berendező költségére —- egy félóráig való bekapcsolását követelheti. A vállalkozó a felülvizsgálatnál a városi villamos mü alkalmazottjának minden felvilágosítást megadni köteles. A felülvizsgálat dija 1—20 lámpáig terjedő berendezéseknél 2 korona, 21 — 50 lámpánál 4 korona, 50 lámpán felül 6 korona, mely összeg a városi pénztárba a felülvizsgálat kérelmezése alkalmával előre lefizetendő. Ha azonban a berendezést a városi villamos mü vállalja el: úgy sem tervkészítés, sem tervvizsgálat, sem a berendezés felülvizsgálata czimén költség nem számítható fel a berendező fél terhére. Úgyszintén nem fizetendő a felülvizsgálati dij azon berendezéseknél, melyek 1905. év január 1 -je előtt létesittetnek. 30. §. . ! Ha a berendezés rendben találtatott, akkor a városi villamos mü alkalmazottja a berendezést a városi hálózathoz kapcsolja s a rendes üzemnek átadja. A berendezés egyes részeit is a fél kivánatára köteles a városi mérnök előzetesen megvizsgálni és üzembe helyezni, de az egész berendezés elkészítése után az előzetesen megvizsgált rész is a 29. §. értelmében újból felülvizsgálat alá veendő. Valamely meglevő berendezés kibővítésénél vagy átalakításánál ugyanazon eljárás követendő, mint az uj berendezéseknél. Ilyenkor a felülvizsgálat és tervvizsgálat összes dija bármennyi lámpánál 2 korona, mely a városi pénztárba előre lefizetendő. 31. §• A városi mérnöknek joga van bármely kapcsolt berendezést idöiikint ellenőrizni s e czélból neki vagy megbízottjának a házi berendezés minden részéhez — hétköznapokon lehetőleg a nappali órákban — szabad hozzáférhetés engedendő. Ha a fogyasztó e hozzáférhetést meg nem engedné, vagy berendezésén az üzem biztonságát veszélyeztető változtatásokat eszközölne, vagy a talált hibákat jóvá nem tétetné, a berendezés a hálózatból azonnal kikapcsolható s az áram szolgáltatása a berendezés rendbehozataláig megtagadható. Ilyen esetben az áramszolgáltatás újra megkezdése előtt utófelülvizsgálatnak van helye. Az ily utófelülvizsgálat dija 4 korona, mely a városi pénztárba előre fizetendő. 32. §. Az ezen szabályzat kibocsátása előtt készített villamos berendezéseknek a városi hálózathoz való kapcsolását írásban kell kérni s a kérvényhez a 26. §-ban körülirt vázlatrajz két példányban mellékelendő; a városi mérnök ezen berendezést is rendesen felülvizsgálja a 29—31. §-okban megjelölt dijak lefizetése mellett. 33. §. Ideiglenes jellegű berendezéseknél, pl. építkezések világítása, díszkivilágításoknál stb. ezen szabályzat egyes pontjaitól eltérések engedhetők meg a városi mérnök előzetes hozzájárulásával. 34. §. Ha a városi mérnök a házi vezeték vázlatrajzának jóváhagyó jelzéssel való ellátását vagy az elkészített s felülvizsgált vezetéknek a hálózathoz kapcsolását megtagadná: a vállalkozó iparosnak vagy a házi vezeték tulajdonosának joga van a városi tanácshoz panasz- szal fordulni. 35. §. Vegyesen izzólámpákat, ivlámpákat és motorokat tartalmazó berendezésnél minden ivlámpa és motor csak egv:egy lámpának
