Nagy-Károly és Vidéke, 1904 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1904-07-28 / 30. szám

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE.

Az első czikket maga az igazgató-főorvos Dr. Sternberg Géza irta „Diagnostikai tévedések“ czim alatt. Az „errare humánum est“ elvéből indulva ki, készséggel és bizonyos erkölcsi bátorsággal ismeri be, hogy az orvosi tudomány mai fejlettsége mellett is a betegség felismerése, illetve a diagnózis megállapítása körül is gyakran vannak az orvosok tévedéseknek kitéve. A természet, mely kifogyhatatlan a betegségek variatióiban, a kórtünetek változatai között gyakran részesíti a legtapasztaltabb orvost is oly meglepetésekben, melyeket eddigi gyakorlatában nem tapasztalt s épen a betegségig tünetek alig hajszálnyi különbsége gyakran téves diagnózisra vezeti.

A szépen megirt s tudományos értekezésben a főorvos több esetet említ, melyben úgy önmaga, mint mások, hires szaktekintélyek tévedéseknek voltak kitéve, de egyszers- mint leírja azokat a tüneteket, melyek a téves diagnózis megállapítására vezették s közli a tulajdonképeni betegség esetét is.

Valóban helyes és az orvosi tudományra nézve nagyértéküek az ilyen vitatkozás jellegével biró értekezések s igen jó lenne, ha a legnagyobb praxissal bíró orvosok — hiúságukon erőt véve — szaklapokban közzé- tennék ily irányú észleleteiket, melyek a működő orvosokra és olvasni szerető s a szenvedő emberiségre nézve is igazán értékessé válnának.

Azért Dr. Sternberg Géza czikkét örömmel üdvözöljük.

A másik értékes és érdekes czikket Dr. Blum József, a kórház fiatal, de már is igen képzett és szép tekintélynek örvendő másodorvosa irta „A syringomyeliának osteo-arthri- tises alakja“ czim alatt egy igen ritkán előforduló hátgerinczbajról.

E munkájában az ifjú orvos — ki szaklapokban a szakirodalom terén sokat és sikerrel működik — egy előfordult eset kapcsán ismerteti e betegséget. E közlemény szigorúan tudományos alapon van megírva, mely a betegség lényegével, keletkezésének lehetőségeivel s az előfordulható tünetek alapján annak felismerhetöségével foglalkozik. Szakembereknek különösen tanulságos és értékes közlemény.

A statisztikai adatok közül megemlítjük a következőket:

A kórház betegforgalma 1869-ik évi nov. 25-íke (megnyitás napja) óta összesen 18,245 beteg. '

Betegforgalom az 1903. évben ; visszamaradt az 1902. év végén 59, felvétetett az 1903. évben 986, ápoltatott összesen 995.

Ezek közül elbocsáttatott: gyógyulva 487, javulva 313, gyógyulatlanul 81, meghalt 54. Visszamaradt az 1903. év végén: 61.

Betegek korosztályok szerinti kimutatása: belkóros esetek 563, sebészeti esetek 270, szemészeti esetek 91, fülbetegségi esetek 5, női betegségek 35, szülészeti esetek 31.

Az összes betegápolási napok száma: 21,244Az 1903-ik évben .átlagban esik egy betegre == 2F25 ápolási nap. Egy napra esik átlagban = 58‘2 beteg. A legnagyobb napi

H ÍREK.

Amit a holnap hoz.

ni.

— Nos uram? Nos, nos, nos? — sürgetőm a professzor urat. — És mi következik mindebből?

— Mi egyéb, mint az, hogy más világitó testről gondoskodunk. Van egy növény, a brasswa napúd olcifeva — Magyarországon repcze néven fordul elő —■ melyet eredeti hivatásától elterelve, istenverte gépek olajozására fordítanak. Voltaképeni rendeltetése pedig az, hogy világítson. Fénye nyugodt egyenletes és soha még szét nem vetette s tartóját. E találmányom, megvagyok felöle győződve, rövid időn megfogja hódítani as egész müveit világot. Gyerünk tovább ! Hány szór tapasztalja bosszúsan uraságod, hogy a vízvezeték csöve vagy eldugult, vagy megrepedt. Hol víz nélkül szűkölködünk, hol zápor szakad a fürdő-szobájába. Ám hasztalan küld el a tűzoltókért, mert azok csak tüzet tudnak oltani, de vizet nem.

— S mit ajánlana ennek a helyébe ? — dadogám.

— Még kérdezheti ? — felel a professzor ur, — Én idézzem vissza emlékébe a hajdani való dunavizest ? Ezek az én találmányaim voltaképen annyiban hasonlítanak a puskaporhoz, hogy ezt is másodszor kellett kitalálni. Az önök emberséges tótja újból a hátára emeli az ő diadalmas puttonyát — it’ s all.

— Ah! Elvagyok bájolva, — mondám megrökönyödve. Hiszen nekem örült látogatóm van. Berohantam a telefonhoz s feliro- gattam a közkórházak nappalosait, hogy siessenek segítségemre. Hogy beléptem, vendégem mosolygott.

— Találmányaim közül még csak kettőt ismer, uram.

— Oh, — vágtam elejébe, — beérem egyelőre ezekkel!

— Hát1 még a többi! — folytatá nekimelegedve. -f- Az én társadalmi reformeszmém! Ezzel igazán nagyra vagyok. Tisza István gróf m. kir. miniszterelnök ur ő excellencziája előtt már ott is fekszik. Nincs egyébről szó benne, mint arról, hogy ebben az évben születendő minden uj honpolgárt a magyarok dicső királya grófositsa meg.

— De hiszen Szemere Miklós ur már egy röpiratban ...

— Szemere ur csak amolyan közönséges nemes embereket contemplált. De én mágnás nemzetnek szeretném látni a magyart, amely eszmével — azt hiszem — magam mellé csöditem az egész... ’

— Lipótvárost, igenis.

— S a körülfekvő többi országrészt, tessék elhinni. Mert nézze uram: a demokrá- czia nem egyéb, mint a tömegek arisztok- racziája. Ott van Amerika, a demokrata állam-csoport. S hogy éhezi a grófokat és herczegeket. Annyira felgazdagodott már, hogy ott a koldus is négy tál ételt eszik ebédre. Az Astorok, Van der Biltek, Goul- dok, Rochefeilerek s mindahány. Rangjok nincs és születésűk tisztára csak élettani mozzanat, a heraldikának árnya, az ősiség- nek minden nyoma nélkül. Uralkodó költ nekik! A felség ragyogása! A fényes udvartartás ! Mód mellé a rang! Czim és rendjel! Az elmék teljesen ki vannak már készítve e czélra. Még egy lökés és megszületik az Amerikai Császárság, tartósabb alapon, mint a Saharai Császárság. Ekkor, uram ...

Ebben a pillanatban — hála neked oh Edison ! — megrezdül a villamos csengettyű, Juczi kitárja az ajtót s benne megjelen két hatalmas termetű rendőr s három athleta lipótmezei legény.

— Melyik az? kérdi a csapat vezére.

— Ez az! — inondá a professzor és rám mutatott.. .

.... .Erre persze, hogy felébredtem.

Porzó.

ért, a statisztikai hivatal által megküldött összeg miként történt felhasználásáról jelentés. (5188—1904. k. sz. fj.) 9. Marián Fe- rencz fény-utczai telkéből utczaterülethez csatolt telekrész árának megállapítása. (4674—1904. k. sz., .-hj.) 10. Csőkör Pál Petőfi-utczai telkéből utczaterülethez csatolt telekrész árának megállapítása. (5452—1904. k. szám., hj.) 11. Balega László, illetve János illetőségi ügye. (4370—1904. k. sz., fj.) 12. A vármegyei törvényhatósági bizottság 590—1904. Bjkv. sz. határozata a polgármester és rendőrkapitány javadalmának megállapítása tárgyában, (kj.)-— Változások a tanári karban. A kegyesrendi kormány intézkedése folytán a tanári karból: Czirnmermann János Veszprémbe, iKontraszti Dezső Kolozsvárra, Lőrincz Gábor és Hauusládter József Rózsahegyre, végül Lendvay Márton Nagybecskerekre lettek áthelyezve. Őszintén sajnálva távozásukat, óhajtjuk, hogy uj otthonukban is találják fel azt a szeretetet, melyet városunkban maguknak kivívtak. — Az áthelyezett tanárok helyét elfoglalják; Rady József Léváról, Abelsberg József Temesvárról, Péchy Ödön M.-Szigetről, Szalai Károly Veszprémből és Molnár Kálmán Kecskemétről.

— A kánikula. Az afrikai hőség, mely napok óta tart, már nem akar megszűnni, sőt a mint látszik, még melegebb napokra is van kilátás. Szombat este 8 óra 55 percz- kor kezdődött meg a kánikula, a mikor a nap a Sirins (kutya-csillagzat) jegyébe lép. Innen származik a neve is. A nappal hossza e hó folyamán 55 perczczel apad s mig e hó első napján 15 óra 53 perez volt, addig e hó végén csak 14 óra 58 perez. A jövő hó folyamán a nappal 1 óra 32 perczczel apad, úgy, hogy mig augusztus első napján a nappal hossza 14 óra 56 perez, addig az utolsó napon csak 13 óra 24 pereznyi lesz.

— Vármegyei közgyűlés. Vármegyénk törvényhatósági bizottsága f. hó 25-én d. e. 11 órakor egy igen gyéren látogatott rendkívüli közgyűlést tartott a városháza tanácstermében Nagy László alispán elnöklete alatt.

A közgyűlés a vármegyeház villanyvilágitási berendezését az építkezési bizottság határozatának jóváhagyása és a Zellerin M.-féle részvénytársaság felebbezésének elutasításával a Ganz és társa részvénytársaságra bízta. Ozsváth Mór vármegyei Írnok 876 kor. nyugdíjjal nyugdijaztatott. Avasfelsöfalu község erdőeladását a közgyűlés jóváhagyta, az erdővételtől pedig a jóváhagyást megtagadta. Végül a közgyűlés az idevonatkozó felebbe- zés folytán városunk képviselőtestületének a polgármester és rendőrkapitány fizetési felemelése iránti kérelmét elutasító határozatának megváltoztatásával f. évi január Idői kezdődő hatálylyal polgármesterünk fizetését 4000 koronában, lakpénzét évi 600 koronában, a rendőrkapitány fizetését 4 évi szolgálatidon belül 2000 koronában, 4 éven túlra 2200 koronában, lakpénzét pedig évi 420 koronában állapította meg és utasította a képviselőtestületet, hogy a szervezési szabályrendeletet megfelelőieg módosítsa és azt jóváhagyáé czéljából terjessze fel. A közgyűlés ezzel véget érvén, elnöklő alispán a jegyzőkönyv hitelesítés küldöttség tagjaivá Dr. Adler Adolf, Dr. Kovács Dezső és Ma- darassy Gyula bizottsági tagokat felkérvén, a közgyűlést befejezettnek nyilvánította.

— Hangverseny. A Nagykárolyi Kör által rendezendő s augusztus hó 6-ára tervezett hangversenynyel egybekötött tánezmu- latság érdekében az előkészületek lázasan folynak. A buzgó elnökség a rendezöbizott- sággal karöltve mindent elkövet, hogy úgy a hangverseny, mint a tánczmulatság sikerét biztosítsa. így Dr. Antal István és Györffy Sándor intéző elnökök a hét folyamán felkérték diszelnökül s a mulatság védnökéül mélt. gróf Károlyi György orsz.-gyűlési képviselő urat, ki a diszelnökséget elfogadni j kegyeskedett s a mulatságban való megjelenését is megígérte. Amennyiben az egyes szereplők szerepeiket még nem jelentették be, meghívók csak a jövő héten fognak szétküldetni. A belépti-jegyek nagy része már előjegyzés folytán lefoglaltatott. miért is a rendezőség ezúton kéri fel a n. é. közönséget, hogy a jegyek előjegyzését dr. Antal István rendező-bizottsági elnöknél e hó 30-ig megtenni szíveskedjék, mert az; addig esetleg le nem foglalt helyek már csak a mulatság estélyén lesznek kaphatók, a mikor is a rendezőség már nem lesz azort helyzetben, hogy a jobb helyek iránti igényeknek megfelelhessen.

— Áthelyezés. A vallás- és közoktatás- ügyi miniszter Pintér Lujza helybeli állami polgári iskolai segédtanitónőt jelenlegi minőségében a nagytapolcsányi állami polgári iskolához helyezte át.

— Kamarai kitüntetésben részesült ta- nonezok. A Debreczeni Kereskedelmi és Iparkamara a helybeli iparos tanoncziskola jeles végzettségű tanulóit, u. m. Nagy István, Délczegh Gáspár és Vénigh Antalt nagy

i ezüst érmekkel tüntette ki: Az érinek és i igazoló oklevelek a napokban érkeztek meg la hatósághoz. Az érmek igen díszes kivite- 1 lüek és ezüstből vannak öntve. JEgyik oldalán a magyar koronát tartó két angyal van, alatta a következő telirás: „A Debreczeni Kereskedelmi és Iparkamara kitüntető érme“, a, másik oldalán : „Jeles tanulókból lesznek kitűnő mesterek!“ Ezenkívül mindenik érmen az illető tanuló neve van bevésve. A polgármester, az érmeket az oklevelekkel együtt áttette Lukács Mihály iskolai igazgatóhoz, ki azt a jövő tanév első óráján, — szeptember 15-én — fogja az ipariskola III. osztályának tantermében az illetőknek ünnepélyesen átadni.

— A vármegyeháza átalakítása munkálatai serényen folynak, úgy az uj épület, mint a főépület nagy része be van vakolva és hétfőn már a kályhák állítását kezdik meg A villanyvilágítás berendezését a Ganz és társa részvénytársaság már tegnapelőtt megkezdette.

— Kedves adomány érkezett hozzánk a helybeli Kossuth-szobor alap javára. Egy utalványt kaptunk, melynek szelvényén a következő sorok állanak:

Kedves Szerkesztő Bácsi!

Egy kis szinielőadást rendeztünk, melynek jövedelméből a helybeli Kossuth-szobor alap javára 8 koronát szántunk. Kérjük azt rendeltetése helyére juttatni. Kiváló tisztelettel: Váczi Jolán, Váczi István, Kiszely Blanka, Beke Piroska, Jencsel Mária, Kuk Emilia, Griszháber Ilona, Marián Janika, Fürth Irén, Zuzmann Zseni, Kis Etelka, Tóth Margit, Szombati Juliska, Herschko- vits Bella.

— Meghívó. A „Nagykárolyi Kör“ aug.

6-iki tánczmulatságának rendező-bizottsági tagjait felkérem, miszerint sürgős teendők megbeszélése czéljából folyó hó 28-án este 9 órakor a Polgári olvasókörben minél számosabban megjelenni szíveskedjenek. Dr. Antal István, rendező-bizottsági elnök.

— Kinevezés. A debreczeni itélö-tábla elnöke Dán György debreczeni, Móritz István hajdúnánási és Dr. Tágos M. Vazul rózsapataki lakos végzett joghallgatókat a debreczeni itélő-tábla kerületébe díjtalan joggyakornokokká kinevezte.

— Az adóhivatalunknál történt kasszabetörés ügyében még mindig folyamatban van a vizsgálat. A csernoviczi cs. és kir. katonai álíomásparancsnokság megkeresése folytán ez ügyben f. hó 25-én 3 tanút hallgatott ki a helybeli kir. járásbíróság.

— Vízbe fűlt. Alberti Antal mérki lakos egy és fél éves Antal nevű fiacskáját azon időre mig aratni lesznek, apósához Tempfli Jakab kálmándi lakoshoz vitte és ennek Őrizetére bízta. Folyó hó 24-én reggel 8 órakor Tempfli Antal a tornáczon ült és csizmáját tisztította, mialatt a gyerek az udvaron járkált, az itató válu mellett levő gödörhöz ért, abba beleesett és a 3 ujnyi vízbe bele fűlt. Midőn Tempíli körülnézett és a gyermeket liern látta az udvaron, egyenesen a válu melletti gödörhöz ment s ott a gyermeket a gödörben arczán fekve a vízben találta; a gyerek ekkor még lélegzett de életre kelteni többé nem lehetett. A vizsgálat folyamatba tétetett s a gyermek hulláját f. hó 26-án Gsics Lajos kir. aljárásbiró jelenlétében bonczolták fel Dr. Czukor Lajos járásorvos és Dr. Somossi Ignácz fogházorvos, minek megtörténte után a kis hulla dltemette tett.

— Tánczmulatság. A helybeli kath. legényegyesület e hó 24-én vasárnap tartotta meg szokásos nyári házi mulatságát az egylet helyiségében, mely úgy erkölcsileg mint anyaj gilag fényesen sikerült. A tánezot Honnerlein ; egy felvonásos vigjátéka előzte meg, mely [ minden egyes szereplőnek dicséretreinéltó játéka folytán kitünően sikerült. A vígjátékot táncz követte, mely Jónás Gyuri zenéje mellett kitartó jókedvvel a hajnali órákig ! tartott.

— Tűz volt f. hó 26-án d. u. 1 és 2 óra között a Gróf Károlyi István uradalmához tartozó postaréten. A tűz a cséplőgép kürtőjén kiszálló szikrától keletkezett és elhamvasztott 120 métermázsa búzát, a szérűn összehalmozott nagy mennyiségű szalmát és törek csomót, a cséplőgépet és szerszámot, mintegy 4000 korona értékben. Az idejében kivonult tűzoltóság csupán a közelben levő épületeket védte, mert a nagy szárazságban oly gyorsan terjedt a tűz, hogy a már égő anyagokat megmenteni nem lehetett.

— Tánczmulatság Érhatvanban. Érhatvan és környékének intelligens ifjúsága 1904. julius hó 31-én Érhatvanban, az érhatvani erdőben —- kedvezőtlen idő esetén az ev. ref. iskola udvarán e czélra felállított sátorban — szigorúan zártkörű, jótékonyczélu nyári tánczmulatságot rendez. Belépődíj: j Személyjegy 2 korona, családjegy 5 korona.

1 Kezdete este 8 órakor. Ételekről, italokról és jó zenéről gondoskodva van.

— Értesítés. Értesittetik a város közönsége, hogy Szatrnár vármegye központi választmányának az országgyűlési képviselőválasztók ez évi névjegyzékében leendő felvétel tárgyában beadott felebbezésekre vonatkozólag hozott 30—1904. képv. számú határozata 10 napig, vagyis folyó év jul. hó

beteglétszám = 77, január 23-án; a legkisebb napi beteglétszám = 39, szeptember 3. és 4-én.

Az 1903. évi felvettek között volt: I. Életkorra nézve : 1 éven aluli 5,1—10 évesek 125, 11—20 évesek 216,21—30 évesek 170, 31—40 évesek 127, 41—50 évesek 85, 51—60 122, 61—-70 évesek 58, 71—80 évesek 28, összesen ; 936. — II. Családi állapotra nézve : nős és férjes 396, nőtlen és hajadon 391, özvegy 149, összesen: 936. — III. Lakóhely szerint: 1. Nagykároly városi 286, 2. Szatmár vármegyei 436, más vármegyei 213. — IV. Vallásra nézve: római katholikus 224, görög katholikus 349, helvét hitvallású 283, ágostai evang. 5, izraelita 75.

A kórház összes bevétele volt: 31,250 K 03 f, p kiadása: 2(1,249 K 95 f. Marad az 1904-üt évre készpénzben: 2000 K 08 f.

A kimutatás felsorolja még részletesen az előfordult betegségek nemeit s a végzett műtéteket. Megemlítendő, hogy összesen 116 műtét eszközöltetett, melyek közül 80 eset teljes gyógyulással, 31 eset javulással, 2 eset győgyithatatlanul, 2 eset halállal végződött s 1 pedig a kórházban visszamaradt.

A közkórház tiszti személyzete: Dr. Sternberg Géza igazgató-főorvos, Dr. Dobi Zsig- mond másodorvos és ellenőr, Dr. Bluin József másodorvos, Nagy Elek gondnok és pénz- tárnok.

A közkórház rendes szolgálatában áll egy felügyelő-főápoló, egy ápoló, egy főápolónő, három ápolónő, egy bába.

— Meghívás. 5468—1904. k. szám. A képviselőtestület t. tagjait 1904. év július hó 31-ik napján délelőtt 10 órakor a városháza tanácstermében tartandó rendkívüli közgyűlésre tisztelettel meghívom. Nagykároly, 1904. évi julius hó 25-ik napján. Debreczeni István, polgármesLer. T á r g y- sorozat: 1. Gróf Károlyi Tibor örököseinek kérelme, — telekkönyviig a város nevén álló — szentmiklósi 157. tjkvi ingatlan tulajdonjogának rendezése, illetve ezen ingatlannak kérelmezők részére tkvi átadása iránt. (5316—1904. k. szám, kj.) 2. A nyug- dijügyi bizottság jelentése néhai Sass Lajos volt városi írnok özvegyének és árvájának ellátása tárgyában. (4950—1904. k. sz., kj.) 3. A fővárosi 1848—49-iki ereklyemuzeum megkeresése a „Petőfi-album“ megrendelése tárgyában. (5211—1904. k. sz., hj.) 4. A ! fővárosi Kossuth-muzeum megkeresése Rákóczi Ferencz arczképének megfestetése tárgyában. (5465--1904. k. sz. hj.) 5: Róth I Ferencz nagy károlyi lakos kérelme, telke Petőfy-utczai része előtt készített asphalt- I gyalogjáró költségei fele részének a város I által leendő kifizetése iránt. (5448—1904. k.

I sz., kj.) 6. A bor- és husfogyaszlási adó I megváltása tárgyában intézkedés. (5474—904. I k. szám, fj.) 7. Az esküdtképes egyéne- ! két összeíró bizottságba tagok választása. I (1444—1904. k. sz., fj.) 8. A választási törvény reformjp czéljából eszközölt összeírás-