Nagy-Károly és Vidéke, 1904 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1904-07-21 / 29. szám
— Gubás-iparosok panasza. A helybeli ipartestület a debreczeni kereskedelmi- és iparkamarához intézett beadványában panaszt emelt azért, hogy az iparhatóságok nem veszik figyelembe a gubás-iparosokra vonatkozó azon régi miniszteri rendeletet, mely azt rendeli, hogy a vegyitett anyaggal dolgozó gubás-iparosok részére heti és országos vásárokon a tiszta gyapjúval dolgozó iparosokétól elkülönített árusítási hely jelöltessék ki s ennélfogva a vegyitett anyagból dolgozó gubások egészségtelen versenyt okoznak a tiszta anyagból dolgozó iparosoknak. Az iparhatóságok az ily természetű panaszokat azzal utasították el, hogy a régi rendelet már hatályát vesztette s az ipartörvény értelmében ki-ki úgy saját, mint mások készítményeit bárhol szabadon árulhatja. A kereskedelmi és iparkamara ennek alapján megkeresést intézett vármegyénk alispánjához,: melyben kifejtette, hogy a vásári árusok elhelyezése és osztályozása az autonom ha- j tóságok jogkörébe tartozik s igy semmi törvényi akadálya annak nincsen, hogy a gubásiparosok kérelme teljesittessék, sőt a vegyes és tiszta anyagból dolgozó gubások árusítási helyének elkülönítése a fogyasztó közönség érdekében is kívánatos. — Iskolaépület-felavatás. A jánki ev. ref. egyház által emelt iskolaépület felavatási ünnepélye alkalmából az iskola-alap javára Jánkon f. hó 31-én az egyházmegyei elnökség védnöksége alatt hangversenynyel összekötött bál fog tartatni. A felavatási ünnepély 5 órakor veszi kezdetét, a hangverseny és bál 8 órakor. Belépődíj személyenkint 2 K, családjegy 4 K. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. Meghívó kívánatra előmutatandó. Jó zenéről, | fogadtatásról, vendégek, fogatok elhelyezé-1 séről 7 tagból álló helyi elnökség gondoskodik. Az ünnepélyt rendező bizottság 134 tagból, a bált rendező bizottság 166 tagból áll. — Birtokváltozás. Id. Barota János, Ba- rota Gábor és neje Barota Juliánná, Boros Aurél és neje Fábián Mária, Kozma György és neje Nyilván Flóra, Mihályi György és neje Márián Mária porteleki lakosok megvették Lenchés Istvánná Gólya Etelka debreczeni lakosnak a porteleki 72. számú betétben foglalt 43 kát. hold 550 Q ingatlan vagyonát a hozzátartozó közös legelöbeli illetőséggel egymás közt megosztva 24,000 koronáért. — A cs. és kir. hadseregbeli katonai akadémiákba és a cs. és kir. hadapród iskolákba való felvétel tárgyában kiadott tájékoztató a főjegyzői hivatalban az érdeklődök által megtekinthető. Figyelmeztetik a közönség, hogy a közöshadsereg hadapródiskoláiban számos részben egészen ingyenes, részben aránylag csekély tandíjfizetéssel egybekötött helyek állanak a magyar ifjak rendelkezésére s hogy a hadapródiskolák első évfolyamában már a 1904—5. tanévtől kezdve az oktatás részben magyar nyelven fog tartatni s a felvételi vizsgák magyar nyelven teendők le. Nagykároly, 1904. junius 19. — Debreczeni István, polgármester. — Hangverseny-estek. Mikor úgy junius vége felé bezárják a fővárosi kőszinházak kapuit, mert a bársony zsöllék izzó karjai már csak „szabadjegyeseket“ képesek magukhoz csábítani — akkor felkerekednek a színészek is, hogy ki erre, ki arra fürödje le, pihenje ki a saison gyönyörteljes fáradalmait. A művészek egy igen kis része azonban, a kiknek a színpadból, a tapsból és a fáradtságból sohse elég, összeverődik ilyenkor és elindul szerte a magyar hazába, hogy a „jó vidék“ is élvezhesse művészetét. A héten szombaton és vasárnap a Király színház művészei — a szó igaz értelmében azok — látogattak el hozzánk és mutatták be nekünk a fővárosi közönség által már annyiszor elismert és méltatott tudásukat. A társaság „nyári igazgatója“ Vécsey Géza nyitotta meg a hangversenyt. A cavatinát adta elő a „Zsidónő'' ez. operából. Hangja gyönyörű bariton, mely felségesen cseng, majd lágy és behízelgő. Minden számával zajos sikert aratott, de a közönség tetszése különösen akkor tört ki elementáris erővel, mikor régi kuruez nótákat énekelt. Uj volt az nekünk, mégis azonnal megragadott bennünket és meghóditott. Batizfalvy Elza szintén ismert tagja a fővárosi színészetnek. Tehetsége meglepő. Drámai képességét az „Ágota kisasszony“ elszavalásánál láttuk. Mint subrett is nagyon tetszett. Részleteket az „Uray Virág“-ból és a „Két verebet“ énekelte kellemes, üdén csengő hangon. Jókedvű népdal- paródiáit és a Bársonynyal előadott Cake Walke-ját erőteljes tapsokkal honoráltuk. A társaságnak a legkomolyabb műfajt kulliváló férfi-tagja Szalay Gyula vérbeli tenorista. Még csak most végzi az Akadémiát, de hangja olyan, hogy rövid idő alatt általános elismerésre fog szert tenni. A Cornevillei harangokból énekelte a nagy áriát és Aidából a románezot. Komoly feladat mindkettő, de Szalay fényes sikerrel diadalmaskodott a hullámzó kottatömegek nehézségein ugyany- nyira, hogy közönségünk, a mely pedig igy nyaranta nem nagyon szokott az operák NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE. iránt lelkesedni, megismételtette a román-! ezot. Tudásához méltó jövőt jósolunk a fiatal művésznek. Olszka Vandáról nekünk nem kell sokat Írnunk. Mikor a télen Beöthy igazgató valahonnan Lengyelországból nagy diadallal elhozta és felléptette, a lapok hasábokban magasztalták a művésznő énektudását. A kisasszony rá is szolgál erre. Hangja kristálytiszta, mely még a legmagasabb regislerekben is gyönyörűen cseng. Megkapó virtousitással, játszi könnyedséggel énekelte a legnehezebb variácziókat. Ha úgy tud játszani, mint a hogyan énekel és megtanul magyarul, akkor nemsokára első művésznője lesz a szerencsés Király-szinháznak. Egy j fiatal, igen tehetséges színészről Bársony Istvánról kell még megemlékeznünk. Ez az alig 20 éves gyermekember igen sok oly tulaj- j donsággal rendelkezik, melyekkel elsőrendű szinészszé válhat. Énekel, tánczol és szaval, hévvel, nagy ügyességgel és a mi fő, természetesen. A közönség jó kedvvel fogadta minden számát. Magújrázta a „Hét Schlesinger“ kupiéit, megtapsolta vig monológját, Batizfalvy Elzával előadott Cake Walke-ját pedig háromszor kellett megisiné- j telnie. Közönség — csudálatosképen — na-! gyón gyéren volt mindkét előadáson. Érthetetlen e közöny, mely épen a főváros eme igazi művészeit érte. (St. O.) — Civilista és politika czim alatt érdekes röpirat hagyta el a sajtót. Szerzője Szemere Miklós, a ki hozzászoktatta a magyar közönséget ahhoz, hogy leplezetlenül megmondja nézetét az ország dolgáról, nem törődve sem azzal, ha e nézetek a hatalmasoknak nem tetszenek, de viszont azzal sem, ha talán nem népszerűek. A civilistával foglalkozva kiindulási pontja az, hogy a magyar nemzet sohasem fukarkodott királyával szemben és j már Kossuth Lajos is az 1849-iki állami költség- vetésben három millió pengőforintot irányzott elő a királyi udvartartás czéljaira, pedig ez akkor jóval nagyobb összeget képviselt, mint manapság. Szemere ezt az egész kérdést másodrendű jelentőségűnek tartja. Szerinte nem a pénz és külső csillogás adnak fényt és erőt a dynastiának, hanem igenis a szilárd alapon nyugvó intézmények, minők a nép otthonát védelmező homestead-törvények és a főrendiház újjászervezése szilárd nemzeti ; alapokon. A nemzeti államról szólva úgy találja, hogy a meddő szóharcz nem viszi ez eszmét előbbre egy lépéssel sem, holott nemzeti és erkölcsi erőink czéltudatos fejlesztésével óhajtásaink mind könyen ölthetnének testet. A díszesen kiállított füzet tisztelet- példányként küldetett meg az érdeklődőknek. — Gyapjú-árverések. Az idei gyapjuár- verések első sorozatán a rendes vevők majdnem teljes számban jelentek meg és a normális szükségletnek megfelelő vételkedvvel vettek részt a versenyben. Daczára annak, hogy a tényleges áralap a tavalyi júliusi aukczióval szemben nem változott, számszerűleg mégis csaknem 5%-kal magasabb árak kerültek napvilágra, mert az idei gyapjúk belső értéke azok szárazsága következtében ezen arányban magasabb. Ezen körülménynek volt köszönhető, hogy 4966 zsákból 3500 elkelt, a mi igen tekintélyes forgalomnak mondható. — Kádárkészitmények a heti piaczon. A mármarosi kádáriparosok azt kérelmezték, hogy M.-Sziget hetivásárain idegen kádáriparosok készítményei ne kerülhessenek eladásra s az ezt engedélyező vármegyei szabályrendelet az ipartörvény 50. §-a alapján ily értelemben módosittassék. A debreczeni kereskedelmi- és iparkamara eddig is köve- j i tett elvi gyakorlatához híven a helyi iparo- j sok érdekeit tartván megóvandónak azon véleményt terjesztette a kereskedelemügyi miniszter elé, hogy a m.-szigeti kádármestereknek a helyi heti piaczok látogatására nézve a kizárólagosság biztosittassék. — Újítások a táviratozás terén. E hó 1-töl kezdve a távírdáknál uj rend lépett életbe, a mely a közönségre határozottan kedvező. E változások a következők: Az| európai rendszerű forgalomban az alapdij I megszűnt s a dijakat tisztán p szavak száma! után kell fizetni. A legkisebb dij azonban 1 j koronánál kevesebb nem lehet. A belföldi j forgalomban a 60 filléres legkisebb dij meg- í marad. Görögországba, Máltába, Montenegróba és Amerikába olcsóbban lehet távira-; tozni. Ha valaki értesítést kíván arról, hogy; táviratát kézbesítették, most tiz helyett csak öt szó diját kell megfizetni. Igen előnyös intézkedés az is, hogy azt is meglehet kívánni, hogy a táviratot csak nappal kézbesítsék; éjjel hát nem riasztják fel ^sokszor ok nélkül is a halandókat. A vételjelentés diját, ha a távirat nem kézbesíthető, visszaadják. A válaszért fizetett dijat is visszafizetik, ha a válaszadást nem teljesitik. Még fontosabb az, hogy a válaszért fizetendő szószám nincs korlátozva, mint eddig, amikor csak harmincz szóért lehetett a választ előre megfizetni. Azt azonban, hogy hány szóért fizették meg a választ, a táviratban jelezni kell. Igen előnyös az az intézkedés is, amely a dijtéritésre vonatkozik. Ha a távirat a czimzellhez elferdítve érkezik, ha abból egy korona értékű szavakat kihagynak, a dijat megtérítik. Ezt teszik az esetben is, ha a távirat 12 óra alatt meg nem érkezik. Sürgős táviratnak 6 óra alatt kell kézhez jutni. — A nagykárolyi ács- és kőmives-segédek önképzö-szakegylete által folyó hó 23-án szombaton, a Polgári kaszinó kerthelyiségében tartandó tánczmulatságra ismételve felhívjuk a közönség figyelmét. — Ón-száilitás. A M. A. V. budapesti igazgatósága ón-szállitásra irt ki versenytárgyalást. Határidő aug. 11. Bánatpénz 5°/0. Lapunk mai számához negyediv melléklet van csatolva. Dr. Adler Adolf felelős szerkesztő. Simkó Géza ifj. Andrássy Jenő főraunkatárs. belmunkatárs. Laptulajdouos és kiadó: Sarkadi N. Zsigmond. 2937—1901. tk. sz. / Árverési hirdetmény kivonata. 1. A nagykárolyi kir. járásbíróság mint tkvi hatóság közhírré teszi, hogy Rooz Samu ügyvéd által képviselt Schlesinger Mór nagy- károlyi lakosnak Bélteki Ferenczné sz. Makai Emma nagykárolyi lakos ellen folytatott végrehajtási ügyében 421 korona 55 fillér tőke, ennek 1901. évi május hó 22-ik napjától járó 6°/# kamata 58 K 44 f, költség és jelen kérvényért megállapított 14 K költség és a Nagykárolyi Takarékpénztárnak 520 kor. és jár. iránti követelésének kielégítése végett árverés alá bocsátja a szatmárnémeti-i kir. törvényszék területén fekvő, a nagykárolyi 414. sz. tjkönyvben A. -j- 485. hr. sz. a. foglalt jószágtestet 866 korona kikiáltási árban. 2. Az árverés megtartására határidőül 1904. évi augusztus hó 27-ik napjának d. e. 9 óráját, helyéül pedig Nagykárolyban a kir. járásbíróság árverési termét tűzi ki, mikor a fent körülírt jószágtest a kikiáltási áron alul is el fog adatni. 3. Árverezni szándékozók tartoznak bánatpénzül a kikiáltási ár 10°/0-át készpénzben, vagy az 1881. LX. t.-cz. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és a 3333—81. I. M. rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, vagy annak előleges elhelyezéséről kiállított elismervényt átszolgáltatni. Az árverési feli ételek a kir. járásbirósági és a községi elöljáróságok helyiségében a hivatalos órák alatt megtekinthetők. Nagykároly, 1904. évi junius hó 22-én. A kir. járásbíróság mint tkvi hatóság. Csics Lajos, kir. albiró. polgári iskolai vizsgára sikerrel előkészít Riesenbach Mór oki. tanító. (Wesselényi-utcza 33). Eladó uj hordók. Schmidl és Ungár ezég szilágy- somlyói üzlettelepén nagymennyiségű kész, uj TÖUiyFA-NORDÓK (1904-ik évi hitelesítéssel) 300 — 750 literes ürtartalmuak, darabonként, vagy nagyobb mennyiségben elárusittatnak. További felvilágosítást ad Reisman Sámuel, a—4 Szilágysomiyón. <9)4(9 TEJ-ELAPÁS. | Schifbeck Mátyás i y S: SFJ tejgazdaságából augusztus else- jpf * ............................ 1 m , ^ jetöl szállítandó TEJRE |p előjegyzéseket elfogad 1N0NN JÁNOS ;Á: , .. A fu szerkereskedö. 6- if “O O O 5143—1904. K. sz. Árverési Mmm. Nagykároly város tulajdonát képező úgynevezett ,, Lövöldéikért 1905. évi január 1-töl 1907. évi deczember 31-ig terjedő 3 évi időtartamra folyó évi augusztus hó 10-én délelőtt 10 órakor a városházánál Jobbágy Sándor hagyatékügyi jegyző hivatalos helyiségében tartandó nyilvános árverésen haszonbérbe fog adatni. Kikiáltási ár évi 300 korona bérösszeg, melynek 50''/0-át vagyis 150 koronát tartozik minden árverelő bánatpénzül az árverés megkezdése előtt az árverést foganatosító tisztviselő kezeihez letenni s általok az árverési feltételek aláirandók. Az árverési feltételek az árverés napjáig a közigazgatási kiadóhivatalban a hivatalos órák alatt megtekinthetők. Nagykároly, 1904. julius hó 15-én. Debreczeni István, 1—1 polgármester. ELAPÓ BOROK. Tisztán kezelt kitűnő minőségű ó- és uj-borok 56 literen felüli mennyiségben jutányos áron eladók Nagykárolyban. Értekezhetni 1-3 özv. Farkas Rezsőnével, N.-károly, Gróf Károlyi István-u. 7. gr- 50 évi siker! vn Ikszeld ARCZKENŐCS és eszéki Szattr-Szappan eltávolítja a szeplőt, májfoltot és a bőr összes tisztátlanságát. 9 a lód i csali is a DIENES J. O. Szalvator-gyógytárából Eszéken., felső-város. 1 tégely eszéki arczkenőcs ára 70 Bllérés I kor. 1 drb Szalvator-szappan „ I kor. 1 tégely kézi paszta „ I „20 fillér. Lyoni rizspor kis doboz I kor., nagy dob. 2 kor. Ezen czikkek mentek minden ártalmas alkatrészektől és megfelelnek tökéletesen' a 71012. sz. B. m. rendeletnek. 9—10 FŐRAKTÁR BUDAPESTEM: TÖKÖK JÓZSEF gyógyszerész VI., Király-utcza 12. és Andrássy-ut 29. Nagykárolyban kapható : GYUR0VITS GYULA gyógyszertárában.
