Nagy-Károly és Vidéke, 1904 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1904-06-30 / 26. szám

Társad-alEM-i, saépirodalEdi és isirLeretterjesztő la.@tila.pNAGYKÁROLY VÁROS HIVATALOS HIRDETÉSEINEK KÖZLÖNYE.

Megjelen minden csütörtökön.

Előfizetési árak:

Egész évre.........................8 kor. Negyedévre

...........................2 kor.

Fé

lévre ....... 4 kor. || Egyes szára.........................20 fill.

Községi jegyzők és tanítóknak egész évre 6 kor.

Szerkesztőségi irod és kiadóhivatal:

Deák Ferencz-tér 4. szám.

(A római kath. elemi iskolával szemben).

Bérmentetlen leveleket előttünk ismeretlentől nem fogadunk el. Hirdetések jutányos áron közöltetnek.

Nyilttér sora 30 fillér. — Kéziratok nem adatnak vissza.

Képviselőtestületi közgyűlés.

Városunk képviselőtestülete f. hó 26-án rendkívüli közgyűlést tartott.

Debreczeni István polgármester délelőtt 10 órakor a gyéren látogatott közgyűlést megnyitván, üdvözölte a képviselőtestület megjelent tagjait.

A tárgysorozat első pontjaként polgármester bejelentette, hogy Jókai Mór koszorús írónk, városunk volt díszpolgára folyó évi május hó 5-én Budapesten elhunyt, miért is nejéhez távirat utján részvétnyilatkozatot küldött, ravatalára diszes koszorút helyeztetett s a temetésen a várost küldöttség által képviseltette; egyúttal jelentette, hogy özv. Jókai Mónié a város részvétnyilatkozatáért köszönő iratot küldött. A közgyűlés a bejelentést tudomásul vette és Jókai Mórnak, mint városunk díszpolgárának, a magyar nemzet halhatatlan emlékű Írójának elhunyta feletti mély részvétét jegyzőkönyvben megörökít- tetni rendelte.

Ezek után olvastatott Dr. Vetzák Ede képviselőtestületi tagnak egy törvényszéknek városunkban leendő felállítása tárgyában beadott indítványa. A képviselőtestület a pénzügyi-bizottság és a tanács véleményével egyezöleg az indítványt egyhangúlag elfogadta és elhatározta, hogy a képviselöházhoz, a kormányelnökhöz és igazságügyminiszter- hez ez ügyben indokolt feliratot intéz s a felirat megszerkesztésére és átadására, valamint az egész mozgalom vezetésére és irányítására polgármester elnöklete alatt egy bizottságot küldött ki, melynek

TARCZ A.

Csendes a ház . . .

— Feleségem emlékének. —

Csendes a ház s elhagyatva,

Puszta, melyben ö lakott . . .

A feledés pókja szőtt be Rajta minden ablakot.

Ablakában pedig annyi Virág nyílott hajdanán . . .

Itt lakott ö! — itt az áldott, Rózsa-arczu szép leány!

E kis kertben annyi sokszor Öleltem a telkemet!

Elborítva csókjaimmal Azt az áldott kis kezet!

Boldogságtól reszketöen Ajkát hogyha csókolám:

A menny üdvét rám borulni Rám szakadni gondolám.

Puszta minden . . . s parlagon áll . . . Kertje, telke tiszta gyom;

Itt időzve, a sok édes Órát visszaálmodom.

Rám borul a rózsa lombja,

Szép madárdái altat itt. . . Visszacsalja újra lelkem Boldogító álmait.

tagjaivá Dr. Adler Adolf, Atmássy Ignácz, Bagossy Pál, Balogh Kálmán, Baudisz Jenő, Borody György, Gózner Elek, Kallós Pál, Dr. Kovács Dezső, Papp Béla, Rooz Samu, Dr. Schönpflug Richárd, Dr. Sternberg Endre, Dr. Sternberg Zoltán, Dr. Neinestóthi Szabó Albert, Neinestóthi Szabó Antal, Dr. Várady János és Dr. Vetzák Ede ügyvédek, valamint Csipkés András, Kaufmann Jenő, Dr. Jékel László, Nonn Gyula, Reök Gyula, Róth Károly, Dr. Serly Gusztáv, Wagner Lajos és id. Vetzák Ede képviselőtestületi tagok választattak meg, — az országgyűlés képviselöházához intézendő kérvény beadására választókerületünk ország- gyűlési képviselőjét, Károlyi György grófot felkérni határozta.

A kövezetvám-dijszabályzat megállapítása vétetvén tárgyalás alá, bemutattatok a pénzügyi-bizottság javaslata, melytől eltéröleg a tanács nehány mindennapi közfogyasztási czikket a 4 filléres kövezetvámmal megváinolt czikkek közé áthelyezni javasolt. Weinberger Fereucz a tanács javaslatát pártolta, Csipkés András a pénzügyi-bizottság javaslata mellett foglalt állást. Somossy Miklós pedig a dohánynemüe- ket az olcsóbb osztályba kívánta áttétetni, mire polgármester elrendelte a szavazást s a többség a tanács javaslata mellőzésével a pénzügyi-bizottság javaslatát fogadta el.

Ezután a városi villamosügyre vonatkozó szabályrendelet megalkotása s a Ganz és társa részvénytársaságnak a központi kapcsolásra vonatkozó ajánMirulen elmúlt! . . . s régi dalnak Halk visszhangja meg-megüt;

Merre járok: boldogságom Sírját látom mindenütt.

Kong tolul szemembe olykor Felkeresve e lakot:

Hajh! mikor én ide jártam:

Azok voltak a naptok!

Kosa Ede.

+S&+M. á. v. sztrájkból.

Irta: Fazekas Sándor.

Mikor a kisbürgözdi állomásra berobog- tunk, egy csomó búbánatos vonatot találtunk ottan, kifogástalan rendetlenségben. A mienk még egy darabig suttogott, nyögött, azután csendesen kimúlt, mint a heptikás beteg. Még akkor nem tudtunk semmit. A vasúti személyzet asztalnál ült s sörözött. Más része pedig otlhoniasan kényelembe tette í magát, leült a perronra s megható kedélyességgel koczkázni kezdett, mint a kinek nem sietős a dolga. Egyideig bámultam az isteni i mulatságot, — miután okosabbat nem tehettem, — de midőn letelt a nemtudom hány perez, ismét elhelyezkedtem. Lábaimat megvetve vártam a kellemes rántást, mely az indulásnak csalhatatlan jele. De csak nem akart elkövetkezni. Megint felálltam. Kinéz- te,n- A perronon riadt arczczal tolongott a közönség. Gondoltam, ha inás tolong, tolonghatok én is és ha kedvem lesz hozzá, meg is fogok riadni, amint azt mástól látom.

Jogom van hozzá, hiszen II. oszt. jegyem van. Kiszálltam. A jobb lábamat jóformán még le sem vettem a lépcsőről, mikor már | a balra rátapostak. Én viszont két más egyént rögtön oldalba taszítottam. Ezért le- marháztak. De legalább megtudtam, hogy kiütött a sztrájk. Bár ne tudtam volna.

Most tessék elgondolni, hogy a feleségemet az előbbi vonattal szöktették meg s én ja szökevényeket üldöztem. Kérdem az erő- j sebb nemű olvasót, mit csinálna az én helyemben? Ugy-e hogy a haját tépné. Nos én is ezt csináltam. Azonkívül oda rohantam j az állomásfőnökhöz.

— Uram, hát csakugyan nem indul ez a kávédaráló ?

A főnök ur éppen akkor hajtott fel egy krigli sört s csak a szemével hunyorított, j hogy várjak, mig megissza. Lassan kortyon- ! kint nyelte a bajor nedűt. Nekem úgy tet- I szett, hogy minden kortyot kétszer nyel le. j Parázson álltam. De végre mégis csak le- } kortyogtatta s letéve a poharat felém fordult:

I — Mit is tetszett mondani ?

— Azt tetszettem kérdezni, hogy csakugyan nem indul ez a vonat?

— De nem ám, a péknek sem. Válaszolt a főnök olyan nyomatékkai, mint egy lokomotív.

— Uram, egy Macedóniát egy vonatért, sietős az utam, mert megőrülök.

L — Kérem alássan csak méltóztassék. Szólt az udvarias főnök.

— Ember, ne legyen tönkre, — szólék magamon kivül, — mondja meg őszintén szöktették már meg a maga feleségét ?

— Nem volt szerencsém hozzá.

— A szöktetéshez ?

Csipkés András, Lukácsovits János és Ptyánk György képviselőtestületi tagok a javaslat, illetve a javadalmazás felemelése ellen foglaltak állást, mire Hetey Ábrahám h. polgármester — kinek ezen kérdés elintézése idejére polgár- mester az elnöklést átengedte — a kérdést szavazás alá bocsátván, a többség a kérelmet elutasította.

A kassai 111. honvédkerületi parancsnokságnak a honvédlaktanyai raktár- helyiség újjáépítése tárgyában kelt átirata folytán a képviselőtestület a pénzügyi-bizottság és tanács véleményével egybehangzókig a raktárhelyiség újjáépítését elrendelte, megbízván polgármestert, hogy a szükséges terveket a honvédelmi minisztertől szerezze be s a szükséges fedezetről gondoskodjék.

Tudomásul vétetett ezután, hogy a törvényhatósági közgyűlés az 19,02. évi házipénztári és 1903. évi gyámpénztári zárszámadásokat jóváhagyta és elrendeltetett az 1902. évi házipénztári zárszámadás nehány tételének helyesbítése és a tartalékalap jövedelméből 5146 koronát a 7 éven felüli elhagyott gyermekek segélyalapja javára kiutalta.

Elrendelte a képviselőtestület a be- vehetetlenné vált 4455 K 42 f községi adó, 3509 K 64 f tüzoltóadó és 1257 K 39 f községi közmunka-adó törlését és utasította az adóhivatalt, hogy ezen törléseket az 1903. évi még le nem zárt főkönyvekben vezesse keresztül.

A legtöbb adót fizető képviselők 1905. évi névjegyzékének egybeállítására Reök Gyula elnöklete alatt egy küldöttséget alakított a képviselötestü— Dehogy, a feleségemhez.

— Önnek sem volt szerencséje a feleségéhez ? A kobra fajzat. Fogadja bajtársi jobbomat. S felé nyujtám a kezemet.

— Uram, ne értsen félre. Én nőtlen ember vagyok.

— Ah, ön nőtlen ember. Akkor nem tudja megérteni az én helyzetemet. Értse meg jól. Az előbbi vonattal szöktették meg a feleségemet és én őket üldözöm s már- már utolérem, ha Önöknek eszükbe nem jut a sztrájk.

A főnök felnézett a magas égre, onnan a orromra, azután le a czipőm hegyére és megint vissza. Gondolkozott s azután igy szólt hozzám:

— Az a vonat Mármaros-Szigeten állt meg.

— Mit mond Ön, Mármaros-Szigeten állt meg az a vonat? De hisz azok azóta szobát is vehettek ott ki.

— Akár kettőt is.

— Az még nem volna baj, csak egyet ne vettek volna. Kérem adjon valami tanácsot, mit csináljak, hogy utolérhessem őket. Hozzájárulok az Önök fizetésfelemeléséhez.

A főnök elnevette magát. Nyilván mulattatta az én hozzájárulásom.

—- Tudja mit? ott van az a gyorsvonat a harmadik vágányon. Az óránként 80 kilométer sebességgel szokott iramodni, mikor nem sztrájkolunk, üljön fel arra, de előzőleg tetesse fel egy stráf-szekérre. f ejemmel állok jót érte, hogy hat hét alatt Szigeten lesznek.

Keserűen nevettem. A főnök azonban benne volt a tanácsadásban, tehát folytatta:

— Vagy ha ez nem tetszik, tudok más módot is. Például lesürgönyözöm Önt Szigetre.

lata következett. A képviselőtestület elhatározta, hogy a szabályrendeletet ezúttal ínég nem tárgyalja, hanem megrendelte annak kinyomatását, szétosztását s egy másik gyűlésen leendő érdemi tárgyalását. Kimondotta továbbá a közgyűlés, hogy a Luby-, Gyepsor- és ezzel kapcsolatos két utczában a villanyvilágítást szükségtelennek tartja, oda az oszlopokat nem kell lerakni, ott a petróleumvilágitást fenntartja s felhatalmazta a tanácsot, hogy a központi kapcsolás tekintetében az ajánlatot tevő részvénytársasággal a villanyostelep létesítése ügyében eszközlendö megtakarítások terhére 15,000 K költséggel a megállapodást létesithesse.

A városi mérnöki lakás építésének kérdését ezúttal a közgyűlés érdemileg 1 nem tárgyalta, hanem elhatározta, hogy e kérdést egyelőre függőben tartja.

Következett Demidor Ignácz rendőrkapitány kérvénye, fizetésének az 1904. ; évi X. t.-cz. s az 1886. évi XXII. t.-cz. í 66. §-a értelmében újból leendő mcg- ! állapítása iránt s a polgármesteri fizetés | tekintetében ugyanezen intézkedés megtétele iránti előterjesztés. A jogügyi és pénzügyi-bizottság, valamint a tanács azt javasolták, hogy a polgármester javadalmazása 1904. januártól kezdve visszamenőleg 4000 K fizetés és 600 K lakpénzben, a rendőrkapitányé pedig ! 2200 K fizetés és 420 K lakpénzben ; állapíttassák meg és a szervezeti szabály- rendelet megfelelően módosíttassák. Dr. Adler Adolf, Dr. Kovács Dezső, Dr. Lúcz 'iguácz és Reök Gyula képviselőtestületi tagok a javaslat mellett, Bordás Imre,