Nagykároly és Vidéke, 1903 (20. évfolyam, 1-53. szám)
1903-04-30 / 18. szám
’Tá.rsa.cLa.lasc.i, szépir©d.al:»o.i és iszaa-eretterjeszt© lietilap. NAGYKÁROLY VÁROS HIVATALOS HIRDETÉSEINEK KÖZLÖNYE. Megjelen minden csütörtökön. Előfizetési árak: Egész évre ................8 kor. Fé lévre 4 kor. j Községi jegyzők és tanítóknak egész évre 6 kor. Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal: Bérmentetlen leveleket előttünk ismeretlentől nem fogadunk el. Deák Ferencz-tér 4. szám. Hirdetések jutányos áron közöltéinek. (A római kath. elemi iskolával szemben). Nyilttér sora 30 fillér. — Kéziratok nem adatnak vissza. A Székelyföld. A székely népnek immár ismert nyomorúsága aggodalomba ejt minden jobbérzésü hazafit. Kivándorlása veszedelem az egész magyar nemzetre nézve, mert a mint elhagyja örtálló helyét, az idegen tolul nyomába. Már is nép- telenedik egy-egy vidéke. Eddig még vigasztalt az a tudat, hogy a szomszéd Romániából visszatér a családi tűzhelyhez legnagyobb része akivándorlóknak, de most, hogy Amerikába is kimennek, félös, hogy nagyobb százalék fog végképpen elveszni a magyar hazára. Csak a tavaly kezdődött ez újabb vándorlás s már is 339 székely kivándorlóról számol a statisztika. Mindenki abban a meggyőződésben élt eddig, hogy a székely jobban szereti hazáját, semhogy a messzi újvilág- részbe elmenne s a szokatlan hosszú tengeri útra rászánná magát. És ime megkezdődött az amerikai kivándorlás három százat meghaladó ép, erőteljes székely embernek a megmozdulásával. Túl Romániában is kezdődik ott élő székelyvéreink között az Amerikába vándorlás, ott a tehetősebb székely iparosok kelnek a konstarcai kikötőben vándorútra. Hogy ez az uj népmoz- galom nagyobb hullámokat fog verni s a közel jövőben megsokszorozódik a kivándorlók száma, azzal immár tisztában lehetünk. Már is alispáni és polgár- mesteri hivatalokban sűrűbben jelentkeznek az útlevelekért folyamodók. Pedig a Székelyföld áldott hely. Idegen, a ki látja, elcsodálkozik, hogy lehet onnan elkívánkozni. — Minden feltétele megvan, a mi vonzó, mozgalmas élet elövarázsolására szükséges. Változatos vidékei pazar látványosságot nyújtanak a szemnek, balzsamos fenyves erdői mértföldekre terjednek, egész vármegyéket borítanak. A páratlan gyógyerejü, szénsavdús ásványvizek patakokban folynak el. Hegyeinek méhében kő, érez, szén, só bőségben van. Hosszú utak fehér márványnyal vannak kavicsozva. Ritka természeti csodákban is bővelkedik. A szovátai meleg sóstó, sósziklák, a gyilkostó, Szent-Anna-tó, kénbarlangok, mind sajátos remekei a természet alkotásának. Történelmi emlékek, rég múlt idők maradványai sem ritkák, róluk csodás lengendákat őriz a hagyomány. iNagy oka kell legyen annak, hogy innen a napszám- és cselédbérért ide- i genbe menjen a nép s ne térjenek vissza ezrei a kivándoroltaknak. Ezek] között semmi esetre sein utolsó az a mos- j toha viszony, a mely a székely és a Király- hágón-inneni magyarság között fennáll. Soha a magyarság e két faja között: az érintkezés nem állandósult. A székely idegen népektől körülzárva soha-! sem érezhette a magyar haza igazi! nagyságát és erejét, ha a Székelyföld határait túllépi, körös-körül idegen népekkel találkozik, kik neki nem barátjai, támogatást semmiben nem j nyújtanak. A nagyobb kulturális és for- j galmi góczpontoktól távol esik, keres-i kedelmi és forgalmi viszonyai magának a Székelyföldnek vasút híján s keleti határ elzárása miatt ki nem fejlődhet-1 tek s azért mindama kincsei, mikkel a természet pazarul megáldotta, jobbára parlagon hevernek. Csak egy kis jóakarat kell a nagy magyar társadalom részéröl, hogy itt a -helyzet megváltozzék. Keresse fel, tanulmányozza és szeresse meg a Székelyföldet. Látogasson el fürdőire, népesítse be azokat; ott és ne a külföldön költse pénzét. Álljon be a székely- földi termékek fogyasztójának, mellőzze a külföldi ásványvizet és ipari terméket, ha megfelelő minőségűt a Székelyföldről is kaphat. Nem alamizsna kell a székelynek, azzal rajta segítve nincs, hanem felkarolása mindannak, a mit ez nyújthat. A mi a nagy magyar alföldnek hiányzik, az feltalálható a Székelyföldön, de viszont ez szegény a kenyérben. Egyenlítse ki e két magyar faj — amennyire teheti — Szükségleteit itt a hazában. Akkor boldogul a székely. Ha a kölcsönös érintkezés állandósul, nemcsak a gazdasági javulás fog a Székelyföldön beállani, hanem a székely nemzeti érzésében is erősödni fog. Ez indította a székely társaságokat arra, hogy a nagy magyar közönséget az ország másik feléből a székelyföld látogatására meghívják. Mert ismétlem, nemcsak arra van szükség, hogy ezzel is uj jövedelmi források nyittassanak, hanem első sorban arra, hogy az életküzdelemben immár kimerülő, csüggedt székelyekben az önbizalom erösit- tessék, hogy érezze a székely, hogy ebben az országban nem áll egyedül, de számíthat egy erősebb magyar társadalom testvéri szeretetére s mindenkori készséges támogatására. A folyó év nyarán több iskola és úri társaság tervezi a Székelyföld meglátogatását. Jöjjenek mentöl többen, kedves és élvezetes kirándulásban lesz részük. A székely társaságokba tömörült helyi társadalom szeretettel fogadja és kalauzolja végig a Székelyföldön a kirándulókat. Alkalmuk lesz gyönyörködni a természet sok változatú szebb- nél-szebb alkotásaiban. A Maros, Olt és Küküllö forrásait láthatják s naponként egy-két kis fürdőn tarthatnak kellemes pihenőt. Váltakozva találják a természetes és pazarul gazdag sós és más borvizfürdöket és más-más gyógyhatású ásványvíz forrásokat, amiknek élvezése mind ingyen áll a kiránduló társaságok rendelkezésére. Megláthatják Marosvásárhelyt, Szász- régent, Borszéket, Tölgyesen a romániai határi Gyertyószentmiklóst, Csik- szerdát, Szovátát, Parajdotsóbányájával, Korondot, Székelyudvarhelyt, Homoró- dot, Tusnádot, Szent-Anna-tót, Málnást, Sepsiszentgyörgyöt, Élőpatakot, Brassót, a hétfalvi csángó községeket, esetleg Sinaiát a román király nyaralóját, Kolozsvárt és Gyulafehérvárt. üti programinot és tájékozást a székely társaságok marosvásárhelyi irodája kívánatra mindenkinek küld. Egy tanuló kirándulása — a vasút, kocsi és ellátási költségeket beleszámítva zsebpénzzel együtt 50 koronába, felnőttnek 100 koronába kerül. Az egész ut 10 napot vesz igénybe. TÁRCZ A. Fináncz-nóták. Pirulva bár, dehát bevallom, Redactor ur, hogy im megint A lelkem láva, tűz eremben S a déli bábok serge int. Redactor ur! Kimondhatatlan Nagy vágy hevíti lelkemet: És szedném is le annyi fáról, — Szeret vájjon — a levelet. S az irodában ? (Meg ne hallja, Valamikép a főnök ur) Számok között a Múzsa lebben: .Holnap ,0“ náluk lesz a jour." S „korona“ helyett néha-néha Csókot firkál az ócska toll, S az eszem messze-messze járkál, A hol a Maros vize foly. A mutatót — oh inea cupla — Az órán előretolom, S ha üt az óra, minden aktám Fájó szívvel (?), de lecsapom. S rohanok át a poros úton ... Aztán a többit tudja Ön, Vár valaki kis ablakában, Az én legszentebb gyönyöröm ! És kis kezébe hajtva főmet, Elfog az ébren álmodás, S vigasztalom, ha bús az arcza: Éljen a gázsijavitás. Lesz minden: pecsenye a tűzön, Malaez a tágas udvaron . . . A gázsijavitás után enyém lesz Maga is édes angyalom. II. Igen redactor ur. Ezentúl Több lesz a pénz és jobb a kedv, És több ember a kávéházban És több a pohárban a nedv. És több a nősülendő ifjú És kevesebb a vén leány, És a hitel is több a bankban És az adósság is talán? És több lesz minden, több az álom És kevesebb a hervadás: Poharamat emelem Önre; Nagyságos gázsijavitás! III. Habár számok közé praedestinált: Ez a siralmas és mihaszna végzet, Azért nem hívom sírva a halált És fittyet hányok rád, te bús enyészet. Mert hát az iroda elrejti jól, Ha nincs a princzipális a teremben, Hogy toliamból a szám gyérmódra foly, De két hegye közt Múzsám leple lebben. S ha egy pár versem, törvénytelenül, Értvén az irodában, jön a világra, Mégis csak én vagyok tán egyedül, A nagy világ legboldogabb papája. F/iesz Henrik. A gyümölcstermelésről.*) Hölgyeim és uraim! Az alatt a nehány perez alatt, a mig engem meghallgatni kegyesek lesznek, a vidékünkön való gyümölcstermelés fontosságával s fejlesztésével óhajtok röviden foglalkozni. Mielőtt azonban kitűzött tárgyamra áttérnék, kötelességemnek tartom, becses türel*) E nagyérdekii felolvasást Márton Sándor kir. erdőmester tartotta a „Nagykárolyi Protestáns Társaskör estélyén. műket kérni tárgyam rövid és gyakorlatias előadásához. Mert a tárgy kevesekre nézve vonzó, sőt anyagi szempontból sem érdekes. Hogy tehát mégis ezt a thémát választottam : erre nézve legyen szabad felhoznom, hogy mégis vannak, kiket a természet kedvelés ösztönöz a gyümölcsfákkal való bajlódásra és vannak, kik előtt anyagi szempontból sem érdektelen és mások inkább szeretnek valami mosolygó piros almáról beszélni, mint bármily pikáns izü történetet meghallgatni és vannak, kik hazánk mai helyzetében a hasznossal való foglalkozást még ily alkalmakkor is mellőzhetlen szükségletnek tartják, — ha tárgyam nem szórakoztató is, biztat a remény, hogy e hiányát hasznossága feledteti. A gyümölcskedvelés mondhatni általános, mert a gyümölcs jó izü, egészséges táplálék. A gyümölcsöt az emberek mindig szerették. Erről tanúskodik a történelem, a szentirás is, a mely Ádám és Éva esetében is, a gyümölcsevés és épen a tiltott gyümölcs élvezésében fejezi ki az emberek vágyakozását az élvezetek után. Az emberiség őseinek történetét jelképesen megörökitö történetiróról tehát — vala-. mint Ádám és Éváról is — feltételeznünk kell azt, hogy a gyümölcsevést élvezetnek tartották. Az ezóta eltelt több évezred lapjai pedig arról tanúskodnak, hogy mindig volt gyümölcskedvelő ember, a mi pedig jövőre Remek kivitelű fényképnagyitások! Életnagyságu ímií mmmmmmmm meiikép 9 írt 80 kr. ^kyeürt?.tte! 9 frt 80 kr. 1896. SW" KITÜNTETVE SZAIOCIÁLLITÁSON. -ml 1896. HUSXTUT /OLTAN KITŰNŐ HÍRNEVŰ FÉNYKÉPÉSZETE NAGYKÁROLYBAN. vw megbízható, szép munkai -pe Egyes alakok, gyermek-képek, családi, testületi, stb. csoportfényképek a szokott, természethű, gondos kivitelben. Nagyobb menyasszonyi képek 3 írttól feljebb. Negyedévre ................2 kor. Egyes szám................20 fill.
