Nagykároly és Vidéke, 1903 (20. évfolyam, 1-53. szám)
1903-04-16 / 16. szám
NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE. hagyják vissza, a mint az növények után csak visszamaradhat, kiszárítják, elgyomosit- ják s tápanyagait kihasználják. Szántóföldjeink pedig sok gazdaságban jóformán csak a rétek termése után származó trágyázásban részesülnek a mi pedig korántsem elegendő azon tápanyagok pótlására, a melyeket mi a folytonos és sokszor túlhajtott gabona- termeléssel gazdaságunkból kiviszünk. Piaczra visszük gabona alakjában szántóföldjeink egy jelentékeny foszforsavtartalmát s más tápanyagait, mivel a szemtermények különösen sok foszforsavat tartalmaznak s ezen tápanyagok meg nem térülhetnek más módon, mint vagy vásárolt erőtakarmányok etetése vagy mütrágyaféléknek különösen pedig szuperfoszfátok alkalmazása által. Természetesen ezen tápanyaghiány nem mutatkozik rögtön szembetűnő módon, mert a természet maga pótolja azt egyelőre az elmállás termékenyítő és talajgazdagitó hatása által; de évek hosszú során ezen talajzsaroló rendszerrel lépést tartani nem képes, a minek azután igen természetszerű következménye az lesz, hogy termésátlagaink megcsappannak. Termésátlagaink csökkenése pedig a mai válságos időben nem egyszer érezhető módon huzza keresztül a gazda számításait s méginkább elzár minden utat módot, hogy magán segíthessen. Térkép használatának eltiltása. A vallás és közoktatásügyi miniszter „Mapa Ausztro- Ungarszke“ czimü s a törvényes közjogi állapotnak meg nem felelő térkép használatától az ország valamennyi népoktatási intézetét eltiltotta. — Anyakönyvi kinevezések. A belügyminisztérium vezetésével megbízott miniszterelnök vármegyénkben az avasfelsöfalusi anyakönyvi kerületbe anyakönyvvezető-helyet- tessé Keresztény Lajos ottani lakost, a király- darócziba anyakönyvvezetővé Vadat/ Lajos királydaróczi községi jegyzőt, a fábiánháziba anyakönyvvezetö-helyettessé Zemplényi Lajos jegyzői írnokot, a penészlekibe anyakönyvvezetö-helyettessé Goldstein Adolf jegyzői Írnokot, a gacsályiba anyakönyvvezetö-helyettessé Papp Károly segédjegyzőt nevezte ki. — A slepp és a nagysága czim alatt a Magyar Nemzet közoktatásügyi rovatában közli a következőket, melyek a vidéki tanítónők figyelmébe is ajánlhatók: „A főváros tanügyi osztályának vezetője mostanság két pikáns rendelőtől adott ki, de a melyek mindegyike helyes gondolkodás gyermeke. Az egyik a fővárosi tanítónők ruházkodása, a másik a divatos titulushajhászás ellen fordul. Mind a kettő nem illik a feladathoz, a melynek megoldására vállalkoztak. A ki hosszú sleppes ruhában, mely oly nagy port ver fel az utczán is — jár az iskolába újra port verni; a ki már korán hozzászoktatja a kis leányokat, hogy ne a kedves tanitónénit, hanem önagyságát, a tanítónőt lássák benne : annak bizony nem árt ez a kis intés. Nem mindenkire illik, de sokra ráfér. Az ilyen nem hiva- tásszeretetböl választotta e pályát, mely csupa mártirium ez esetben s ki szenved alatta: a gyermek! Minket tehát a rendelet nem azért döbbentett meg, mert kiadták, hanem az, hogy ki kellett adni.“ — Hálaköszönet. A domahidai gör. kath. egyház uj temploma részére szükségessé vált, Jézus szent testének a koporsóba tételét ábrázoló kép, — mely olajfestékkel vászonra művészileg van festve stb. — elkészítésének költségeihez voltak szívesek becses adományaikkal hozzájárulni: Riskó Anna 20 k., Szűcs András (Nagykároly) 10 k., Nonn Gyula (Nagykároly) 5 k., Nyikita László 5 k., Ajaki János gör kath. lelkész 4 k , Netreba Mária (Kis-Majtény) 8 k., Vastag Anna, özv. Riskó Györgyné, Béréi Györgyné, Veres Ferencz, Puskás Lászlóné 2—•2 k., Deine Katalin, Papuera Ferenczné, Moldován Gy- né, Püspök Sándor, Szabó Péterné, Nagy Gy.-né, özv. Szuhányi Miklósné, Pergye Sámuelné, Császár Lászlóné, Moldován László szabó- segéd (Nagykároly), Turjzuj Mihály, Fábián Andrásné, Riskó Gergely és neje, Piskorán Terézia 1—1 k., Kádár Miklósné 80 f-, Halász Jánosné, Püspök Mária, Sturza János és neje 2—2 k., Halász László 1 k. 20 f., Lecz János 70 f., Zsurzsa János (Vezend) 60 le., Többen 7 k. 37 fillér. A szives adományozóknak alulírott a maga és az egyház elöljárói nevében leghálásabb köszönetét a nyilvánosság előtt is kifejezi. S végül, miután a nevezett szegény egyház uj temploma még mindég igényel többnemü szent tárgyakat fölékesitése tekintetében, ennélfogva bátor vagyok egész hazafmi tisztelettel és a legnagyobb bizalommal a nagyérdemű t. közönség becses figyelmét felhívni a további segélynyújtásra, a további nemes cselekedetek gyakorlására. Domahida, 1903. ápril 5. Sturza János, nyug. tanító és könyöradománygyöjto____________.________V — E ladó ház. Özv. Sternberg Antalné örökösei tulajdonát képező ház (Könyök-utcza 4. szám) eladó. Értekezhetni Dr. Váradi Ödön nagyváradi ügyvéddel. 18—26 Közgazdasá Or A szőlő állandó veszedelme. Tizenötéves tapasztalat amellett bizonyít, hogv a szőlő peronosporája nálunk teljesen meghonosodott és állandó romlással fenyegeti szőlőinket, ha nem védekezünk ellene. Ezzel a ténynyel ma már a legkisebb szőlőtermelő is tisztában van, de a védekezés mikéntjére nézve még évröl-évre uj ismereteket szerzünk. Ki képzelte volna azt, hogy nálunk a peronospora még annyi kárt fog tehetni, mint a minőben tavaly Tolt része termelőinknek? Egész vidékek termése rothadt el, vagy nem érett meg, daczára, hogy a gazdák túlnyomó része háromszor is permete- j zett. Sőt még olyanok is szenvedtek kárt, a kik négyszer sőt ötször is permeteztek. Mi lehet ennek az oka ? Ez a sajnálatos körülmény több hibára vezethető vissza. Az első az, hogy termelőink az első permetezéssel rendesen megkésnek. Azt hiszik, hogy az első permetezéssel nem szabad sietni, minthogy olyankor a szőlő erős növésben van s igy két hét után a szőlő hajtásai 2—3-szor akkorák lesznek, s ezért helyesebb az első védekezést akkorra halogatni. Pedig a dolog fordítva van; az a zsenge hajtás vagy rügy inficziálásra nagyon hajlandó, de ebben az időben (május legelején) a tenyészeti viszonyok egyébként a peronosporának nem kedvezőek s igy elegendő, ha egy kevés, bármily gyenge oldat érje azt az erős növekedésben levő hajtást vagy rügyet, hogy ezt a veszedelmet elhárítsa. A második perrnete- I zés történjék azután június elején (virágzás előtt). így szőlőnk sokkal ellenállóbb lesz, i egyenletesebben fog virágzani és a harmadik permetezéssel a legtöbb esetben elvárhatunk julius végéig. Ha még hozzávesszük, hogy a korai per- | metezéssel nagy anyag meg takarítás is jár, úgy felsoroltuk azt az indokot is, mely szőlős- j gazdáink előtt legtöbb sulylyal szokott bírni. A második hiba az, hogy termelőink nagy része roszkor permetez. Éveken keresztül azt hangoztatták szakembereink, hogy akkor kell permetezni, ha állandó meleg, napos, szélmentes időjárás van. Minthogy pedig ilyen időjárás néha hetekig késik, ennélfogva a permetezés oly fontos munkája hétről-hétre elhalasztódik és mire végrehajtásra kerül a | sor, már késő van. Az újabb tapasztalatok szerint a dolog úgy áll, hogy épen hideg, (de nem szeles), esőre hajló, borongás időben kell permetezni, mert ebben az időben az inficziálás veszedelme a legnagyobb. Ugyanis hideg időben a szőlő hajtásainak felső részéből a keményitő lefelé költözik és a növekedésben szünet áll be már pedig a peronospora-gombák a keményítőtől megfosztott szövetben sokkal könnyebben tudnak terjeszkedni s innen van azután, hogy ha ilyen hideg, nedves idő után meleg napok következnek be, a peronospora úgy kezd burjánozni, mintha behintették volna vele a szőlőt. A ki tehát ezt a hideg időt bevárja és csak azután permetez, az néha azt fogja tapasztalni, hogy a permetezésnek daczára a peronospora, melynek előzetesen (szabad szemmel nézve) nyoma sem volt, permetezés után rohamosan kezd terjedni. Csakhogy ilyen hideg, esőre gyanús időben a permetezés bizonyos koczkázattal jár. Ha az eső közvetlenül permetezés után köszönt be és tartós, akkor bizony a permetezés nagy részben kárba vesz és ismételni kell, főleg, ha az gyenge, és rosszul tapadó oldattal történt. Annak köszönheti épen a dr. Aschenbrandt-féle bordói por fölényét minden más permetező anyag felett, hogy igen jól tapad és oly esők, melyek a házilag készült rézgálicz- és mészkeveréket lemossák, a bordói por perméjével nem bírnak, hanem ez hivatását teljesen betölti. A magyaróvári gazdasági akadémia növény- kisérleti állomása már öt év óta kísérletez a bordói porral és évröl-évre arról ad számot, hogy ez az anyag felette áll minden egyéb permetezési anyagnak. A földmivelésügyi miniszter kiadásában megjelenő „Kisérlet- ügyi közlemények“ egyik legutolsó számában (\. kötet, 5-ik füzet 549. oldal) Barna Balázs akad. tanár a bordói porral és egyéb permetező anyagokkal végzett kísérletek alapján igy nyilatkozik: .... tekintettel a többi anyagokból készült oldatok ellenálló képességére (tapadás tekintetében) nyugodtan és teljesen részre- hajtatlanid megadhatjuk az első helyet a bordói itorból készült oldatnak. Ez a kitűnő tulajdonsága biztosítja használhatóságát, lassú bár, de biztos elterjedését az anyagnak, a melylyel az újabb permetező- anyagok közül \ egy sem versenyezhet. Ha hozzávesszük az oldat könnyű elké- szithetési módját, mely alig vesz néhány perczet igénybe, kitűnő tapadását, olcsóságát j és végre azt, hogy ebből még a legügyetlenebb munkás sem képes oly oldatot készi- , teni, mely a szőlőt megperzselné, úgy a közérdek, szőlősgazdáink legvitálisabb érdeke j szempontjából is csak azt kívánhatjuk, hogy bárcsak minél szélesebb körben terjedjen el használata. Hamisítás kizárva, mert a bordói port a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete (Budapest, V. kerület Alkotmány-utcza 31.) gyártja és az hozza megbízottai révén ólmozott zsákokban kizárólagossági joggal forgalomba. A | gyártás azonban korlátolt s igy ajánlatos az egész évi szükségletet idején megrendelni, mig a szállítás tetszés szerinti részletekben történhet. Dr. Adler Adolf felelős szerkesztő. Simkó Géza főmunkatárs. Lautulajdonos és kiadó : Sarkadi N. Zsi gmond folytán 850 korona tőkekövetelés, ennek a lejárattól járó 6°/0 kamatai. Vs°/o váltódij és eddig biróilag már megállapított költségek erejéig Nagykárolyban adós lakásán leendő eszközlésére 1903. évi április hó 20-ik napjának délutáni 3 órája határidőül kitüze- tik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnák meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-cz. 107. és 108. §-ai értelmében készpénzfizetés mellett a legtöbbet Ígérőnek szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le- és felülfoglaltatták s azokra kielégítési jogot nyertek volna, jelen árverés az 1881. évi LX. t.-cz. 120. §. értelmében ezek javára is elrendeltetik. Kelt Nagykárolyban, 1903. évi április hó 4-ik napján. Bakó Bálint, Uir. bir. végrehajtó. t x ti". J xx JXJU.I.O.V: az keresse meg JTZER1 ' úri-, nöidivat és kézimunkakereskedését Nagykárolyban a Kaufmann Jakab ur házában, hol a legjobb kalapok, sapkák, ingek, gallérok, kézelők, nyakkendők, övök, kötött harisnyák, napernyők, sétapálezák, SZAPPANOK, ILLATSZEREK kosarak, angol ruhafesték, fűzök, koszorúk, fátyolok, gyermekkocsik, pénztárczák, hegedűk és hozzávaló, harmonikák, blúzok és még ezer és ezer e szakmába vágó czikkek nagy választékban és bámulatos olcsó árban szerezhetők be. Számos látogatást kér mély tisztelettel Politzer Ignácz. ii S tOfitl műterem Nagykárolyban, Széchenyi-u. 4. sz. a. Rágásra kitünően alkalmas Lí-jro&üz Szabadalmazott szájpadlás nélküli x- O O-S 0X3 0 XX. B 1 H H V. 4 % m Fájdalmatlan (érzéstelenített) foghúzás. Rendelés: d. e. 8—12-ig; d. u. 2 —6-ig. XvÍÉXISIÉICXZXjT IOIT-A-Z-á.S. 6—50 Med. univ. Dr. Székely Kornél, száj- s fogbetegségek szakorvosa. 4 378—1903. végrh. szám. Árverési hirdetmény. Alulirt bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-cz. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a nagykárolyi kir. járásbiró- I ságnak 1902. évi 635. V. számú végzése következtében Dr. Adler Adolf ügyvéd által képviselt Budapest—Lipótvárosi takarékpénztár és az összes végrehajtatok javára Dr. Székely Kornél ellen 850 K s jár. erejéig 1902. évi augusztus hó 16-án foganatosított i biztosítási végrehajtás utján le- és felülfog- lalt és 487 koronára becsüli következő ingóságok, u. in.: házibutorok stb. nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a nagykárolyi kir. járásbíróság 1903. évi 201/2. V. szánni végzése Szőlőlugast ültessünk minden ház mellé és házi kertjeinkben. Erre azonban nem minden szőlőfaj alkalmas, (bár mind kúszó termesze ü) meri n: gxohbrésze ha megnő is, termést r.ern hoz, ezért sokan nem értek el eredményt eddig. Hol lugasnak alkalm s a oka', ü,teltek, azok . őven el látjár h zukat az egesz sző őérés idejen a legkiiünőbb muskataly és más édes szőlőkkel. A szólő hazánkban mindenütt megterem s nincsen oly ház, melynek fa a mellei; a legcseké.yebb gondozással felnevelhető nem volna, ezenkívül más épületeknek, kerteknek. kerítéseknek stb. a legremekebb dísze anélkül bo y legkevesebb helyet is e> oglalna az egyébbre hasz ált ató részekből Ez a leghál daosabb gyümölcs, mert minden évben terem. < A fajok ismertetésére vo atkozó szi es énvnyo- matu katalógus bárkinek ingyen es herim-ntv. küldetik meg. aki rímét egy levelezőlapon tudatja. Érmellékl első szölőoltyanytelep Nagy-Ragya, n. ;i v'/ Mybiű :R\$JíÍ!££Rf (\$y> 1 i ] eia aus Fleisch herjeslellles, í 1 ofijtk-ural tjtsdntaddrsss j NÄHRMITTEL Eil in Pulverform. 'fej- waraiCünt-KErr zu schützen !! w Farbenfabriken vorm. Priedr. Bayer & Co. Elberfeld.
