Nagykároly és Vidéke, 1903 (20. évfolyam, 1-53. szám)
1903-03-05 / 10. szám
— Beteg ember szivarja. Kerek két esztendeje kísérleteznek a magy. kir. dohányjövedék gyártási osztályában egy olyan szivar előállításán, mely legkevésbbé árt a szervezetnek. Most végre megvan oldva a kérdés, s a közeljövőben, mint teljesen megbízható helyről értesülünk, oda kerül a dohányos boltok polczára egy uj szivar, a beteg emberek szivarja: a Delicias. Tudvalevő dolog, hogy a dohányzás is egyike azoknak a szenvedélyeknek, a melyekről szinte lehetetlen lemondani. Hasztalan tiltja az orvos, hiába érzi a megtámadott tiidejü ember, hogy a nikotin méreg neki, nem tud megválni ettől az édes méregtől. Nos a dohányjövedék ezekről is gondoskodik a Delicias forgalomba hozásával. A Delicias ugyanis olyan dohánylevélből készül, a melyet vegyi utón lehetőleg teljesen megfosztanak mérges tartalmától s a szivarnak vegyi utón aromatikus izt, illatot adnak. Kétfajta Delicias lesz. Az egyik a melyik édes s a másik kesernyés füstöt ont. Tizével ízléses dobozba csomagolva kerül majd piaczra a beteg emberek és gyönge dohányosok ez uj csemegéje. — Vármegyénkben Szatmár városát beleszámítva hivatalos adatok szerint a múlt évben 57,622 hektárterületen hektáronként átlag 8’58 métermázsát számítva, összesen 494 548 métermázsa tengeri, 70,379 hektárterületen átlag egy hektárra 1012 métermázsát számítva 712‘419 métermázsa őszi búza, 2072 hektárterületen átlag 6‘35 métermázsát számítva 13'1G0 métermázsa tavaszi búza, 22,936 hektárterületen átlag 11'26 métermázsát számítva 258" 162 métermázsa őszi rozs, 137 hektárterületen átlag 9 60 métermázsát számítva L247 métermázsa tavaszi rozs, 1‘383 hektárterületen átlag 9'92 métermázsát számítva 13719 métermázsa kétszeres, 1959 hektárterületen átlag 10'93 métermázsát számítva 21'410 métermázsa őszi árpa, 3255 hektárterületen átlag 9'44 métermázsát számítva 30'737 métermázsa tavaszi árpa, végül 18'977 hektárterületen átlag 8'34 méter- mázsát számítva 158'267 métermázsa zab termett. Uj postahivatal. Vármegyénkben Czégény községben Czégény elnevezéssel folyó évi február hó 16-án, a postamesteri kezelésben teljes fel- és leadó szolgálattal működő postahivatal lépett életbe. Ezen postahivatal postai összeköttetését a Czégényröl Fehér- í gyarmatra és vissza naponkint közlekedő gyalogküldönczjárat utján a fehérgyarmati postahivatallal kapja. — A postahivatal a postatakarékpénztár közvetítő hivatala gyanánt is működik. — A postahivatal kéz-1 besitő kerületébe, Czégény, Czégénydányád, Gyiigye, Szamosujlak községeket és Nagytanya pusztát osztották be. Ezzel egyidejűleg a zsarolyáni postahivatal f. évi február hó 15-ével véglegesen megszűnt és Zsaro-: lyán község a nagyszekeresi postahivatal postai kézbesítési kerületébe kebeleztetek át. — Városi közigazgatási tisztviselők országos egyesülete megalakítására hivja fel Kemény Béla, Pápa rend. tanácsú város jegyzője az összes magyar városok tanácsait és tisztviselőit és kéri őket, foglalkozzanak behatóan az eszmével és értesítsék levél utján arról, óhajtják-e ezen egyesület megalakítását, melynek az lenne czélja, hogy a magyar városok közigazgatása és annak tisztviselői érdekét szolgálja. — Kivándorlás. Vármegyénkből az Amerikába való kivándorlás nagyobb mérvekét kezd ölteni. Már a múlt évben is többen kimentek igy már Nagymajtényból, Gilvácsról és Gencsről, s a napokban városunkból 5 munkás, Szaniszlóról 16 család kért útlevelet, sőt ] — hallomás szerint — Szaniszlóról 24 család, Gencsről is 4 család készül kivándorolni. Elég sajnos, hogy hazánkfiai itthon nem tudnak boldogulni s kénytelenek vándorbotot kezükbe venni, túl a tengeren keresve boldogulást. Hiszen ott is dolgozni kell s a ki itthon dolgozni akar, az már itt nem bologulhat ? —- Hirdetmény. A nagvméltóságu kereskedelemügyi magy. kir. miniszter urnák 74,067—7. szám alatt kelt körrendeleté értelmében figyelmeztetik a közönség, miszerint járműveiket az éjjeli és sötét időben feltűnő lámpával világítsák ki, vagy a vonó-állatoknak legalább egyikét csengővel lássák el. Minthogy ezen intézkedés a közutakon való forgalom biztonságára nézve igen fontos, felhívom a közönséget annak szigorú betartására. Ezen rendelet ellen vétők az 1890. évi I. t.-cz. alapján szigorúan fognak büntettetni. Nagykároly, 1903. febr. 21. Demidor lgnácz, rendőrkapitány. — Anyakönyvi kinevezés. A belügyminisztérium vezetésével megbízott miniszterelnök a szaniszlói anyakönyvi kerületbe Mcingu Dezső segédjegyzőt, anyakönyvvezető-helyettessé nevezte ki. — Az aczéltoll jubileuma. Jan. első napjaiban száz éves jubileumát érte meg a kis fürge aczéltoll, mindnyájunk jóbarátja, a mennyiben 1803. január 2—5 között készítette az angol Wiese az első aezéltoliat és ezzel a libaszárnyakból készült tollak világáMelléklet a „Nagykároly és Vidéke “ 1903. márczius 5. — 10. számához. nak bealkonyodott. Fémből készült tollak készítésével Ludvig Andre Reichenhallban már 1579-ben megpróbálkozott, de ezek olyan drágák voltak, hogy csak fejedelmek vásárolhatták. 1790-ben sikerült Therenottnak a .plume salts fin“-t az örök tollat előállítani, de darabját 18 krajezárért árulták, 1742-ben már 2 krajezárért, de rossz, kemény vágása még mindig alkalmasabbá tette a libatollat. Wiesé aczéltollaival kezdődött az uj éra s az apró tollak, az emberi gondolkodás tol- mácsolói olcsó áron kerültek forgalomba és elhatalmasodtak, sokasodtak a földön. Irodalom. — ..Nagybányai Hírlap" czimmel uj hetilap indult meg Églv Mihály városi főjegyző szerkesztésében. Az uj hetilap Morvát és Undi nyomdatulajdonosok kiadásában minden héten csütörtökön jelenik meg. — A magyar királyság második századával foglalkozik Acsády, „A Magyar Birodalom Története“ czimü munkájának most megjelent 7-ik és 8-ik füzetében. Ezen munka nemcsak tartalmánál, a stilus melegségénél és szépségénél fogva, hanem érdekességénél fogva is, úgy hat az olvasóra, mint valamely lendületesen, költőfantáziával megirt kultur- históriai regény. — Uj dalkötet. Dankó Pista az országszerte ismert zenész hosszas ideig beteg volt; hogy betegsége alatt felmerülő költségeit fedezhesse, 50 dalát összeválogatta és ki fogja adni még e hó folyamán egy kötetben. Minthogy Dankó a kiadással járó fáradozást nem bírja, Nádor Kálmán első magyar dalkiadót bízta meg dalkötete kiadásának rendezésével, s igy dalai ennek bizományában jelennek meg. A kötet ára 4 korona lesz. A megrendelések Nádor Kálmán zeneműkiadóhoz, IV7. Károly-körut 8. sz. alá küldendők. — A franczia forradalmat megelőző nagy szellemi mozgalom hazánkba megint oly erősen csapott el, mint a reformáczió óta egyetlen nyugati eszme sem. II. József, a kalapos király, a felvilágosult uralkodó lelkében ott zsibongtak Voltaire és Rousseau eszméi és történelmünkben nincs érdekesebb kor az övénél. Salamon Ferencz, Erdősi Sylvester Jánosról Írva, érdekesen bizonyítgatta, hogy a történelemben legérdekesebbek az átmeneti korok, a mikor még egyik felfogás sem jegeczesiilt ki, mindegyik bátortalan és fejletlen. Ilyen volt a II. József kora. A régi intézmények bomlását élesen látta ő is, a nemzet jobbjai is. Azért ez intézmények még nem vesztették el hatásukat, szerintük élet a császár és az állam. Az uj eszmék’ már átszálltak Magyarország fölött; lelkűkbe fogadták a császár és a nemzet jobbjai, de még nem lehetett szerintük élni. A belső és a külső élet külön törvények után igazodott és az egyik megakasztotta a másikat. Ennek az érdekes kornak művészi rajzát találni a Nagy Képes Világtörténet X. kötetében Marczali Henrik tollából. E kötetet tömérdek szebbnéj-szebb i 11usztráczió díszíti, köztük sok színes is. A 12 kötetes nagy munka szerkesztője Marczali Henrik, egyetemi tanár, ki egyúttal a kötet írója is. Egy-egy gazdagon illusztrált kötet ára díszes félbör- kötésben 16 korona; füzetenként is kapható 69 fillérjével. Mcgjelon minden héten egy füzet. Kapható a kiadóknál (Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság Budapest, \ III., í llöi-ul 18. sz.) s minden hazai könyv- kereskedés utján, havi részletfizetésre is. ínség vármegyénkben. A vármegyei központi inségügyi-bizottság február hó 28-án megalakulván, az ugyanekkor tartott első ülésben bemutattatott a m. kir. Iceresk. miniszteri leirat, a melyben a miniszter értesíti a vármegye közönségét arról, miszerint a vármegye területén mutatkozó keresethiány enyhítése és a keresetnélküli lakosságnak a közúti munkák körül leendő foglalkoztatásával némi keresethez juttatása czéljábol a vármegye közönsége közúti alapja részére 20,000 korona államsegélyt engedélyezett s utalt ki elszámolás kötelezettsége mellett. Egyidejűleg felhívja a vármegye közönségét, hogy a szóban forgó államsegély igénybevételével oly közúti munkák végrehajtását rendelje el, melyeknél a mielőbbi segélynyújtást igénylő lakosság lesz keresethez juttatva, miért is á munkák meghatározását és azok végrehajtása iránti intézkedést a törvényhatóság hatáskörébe engedi át— mindamellett azzal a megszorítással, hogy a munkák házi kezelés és felügyelet mellett hajtassanak végre; ebből folyólag a helyszíni munkavezetést és ellenőrzést a m. kir. államépitészeti hivatal kötelességévé teszi, a kifizetés iránt azonban —- a leirat értelmében — a törvényhatóság külön meghatalmazottjai utján fog intézkedni. Értesíti továbbá a miniszter a vármegye közönségét azon körülményről is, hogy — miután a munkákat azok folyama alatt szakközegeivel megszemlélteti, befejezésük után pedig felülvizsgáltatja — a megye kötelessége leend a munka megkezdését és befejezését bejelenteni, a munka végrehajtása közben pontos műveletet készíteni, a munka előhal adásáról a küldött mintának megfelelő kimutatásokban havonkénti időközben jelentést tenni, s miután a munka haladéktalanul megkezdendő, a vármegye alispánjának utasítás adandó az előintézkedéseknek az államépitészeti hivatal főnökével való együttes megtételére. Feltételül köti továbbá a miniszter, hogy az elrendelendő közúti munkáknál kizárólag azon vidék Ínséges lakói foglalkoztassanak, miért is ezen czél elérésére az alkalmazott lakosság számáról nyilvántartás vezetendő, valamint a napszámbérekről is és az ezen vidék keresetnélküli lakossága értesítendő a szokásos módon, miszerint hol, milyen szakmába vágó keresetet találhat, hová s kihez kell fordulnia, s megnyugtatandó, hogy ez által nem közmunka ledolgozásáról, hanem díjazással járó napszám-munkáról van szó. Azon esetben pedig, ha ezen államsegély igénybevételével elrendelt munkáknál kellő hirdetés daczára nem jelentkezik arra illetékes megyebeli keresetnélküli egyén, az engedélyező minisztériumhoz azonnal jelentés teendő, amikor is ezen 20,000 korona államsegély feletti rendelkezés a minisztériumot illeti. Felhatalmazza a miniszter a vármegyei alispánt a szükséges előmunkálatok megtételére, kötelességévé teszi azonban a leiratnak s a tett intézkedéseknek a törvényhatósági közgyűléshez való bemutatását, illetve bejelentését az esetre, ha a közeli napokban közgyűlés tartható, elleneseiben saját hatáskörében és felelőssége mellett a közgyűlés utólagos jóváhagyásával intézkedik s mindkét esetben a minisztériumhoz jelentés teendő. Felhívja végül a miniszter a vármegye közönsége figyelmét arra nézve, hogy az ínség enyhítését ezélzó művelet sikere érdekében szakértelmet igénylő s ipari képességet feltételező munkákat mellőzzön s oly munkákat vegyen számításba, melyek napszámban teljesíthetők. A leirat tudomásul vétele után elnöklő alispán előterjesztette, hogy noha az ínséges munkának a keresztülvitele az ő feladata, tekintettel azonban arra, hogy a központi inségügyi bizottság a törvényhatósági bizott- j ságnak egy szükebbkörü bizottsága s hogy j ennek megalakítása a belügyminisztériumnak a vármegye alispánja által tett előterjesztésén alapuló s a vármegyei Ínség mikénti enyhítését ezélzó rendeletnek tulajdonítható s mi- ; után a belügyminisztérium rendeletére meg- 1 alakult központi inségügyi bizottság feladata I a vármegye területén levő Ínségesek részére ! az államsegély kieszközlése, indokoltnak s a j czélszerüségtöl eltekintve egyedül illetékesnek is tartja a központi inségügyi bizottságnak I az ezen 20,000 K államsegély felhasználását érintő s a vármegyei alispánra ruházott intéz- I kedésekre való beavatkozását. A bizottság ezen nézetet elfogadva Kacsó Károly m. kir. főmérnök azon jelentése alapiján, hogy az Ínség a szinyér-váraljai és nagy- somkuti járás területén lépett fel a legnagyobb I mérvben, az általa tett javaslathoz képest elhatározta, hogy a rendelkezésre álló 20,000 I koronából 10,000 korona adassék az avas- újváros—komorzáni viezinális ut kész földmunkájának a bekavicsolására, esetleg a földmunka továbbfolytatására, 10,000 kor. pedig a nagysomkuti járásban levő Pribékfalva— I nagysomkuti és Koltó-Katalin—nagysomkuti j viezinális utak földmunkájának esetleg kavi- I csokisának létesítésére. Egyúttal tekintettel a főmérnök abbeli I jelentésére, hogy a bekövetkező tavaszszal j több helyen meginduló építési munkálatok ve- I zetésére kellő számú mérnökkel nem rendelke- ! zik, a bizottság megengedte, hogy az ínséges i munkálatokat előleges mérnöki felvételek és utasítások után a kerületekben lakó utbizto- I sokra bizhassa, kiknek az ez alkalomból fel- ; merülő napidij és fuvardija, valamint a fize- I tések eszközlésével megbízott közegek napi ! és fuvardijai a folyó évi közúti előirányzat VIII. rovata alattiakból lennének fedezendök, mely czélból felkéri a bizottság a vármegye | alispánját, hogy a felmerülendő napi- és fuvar- i dijak kiutalása iránt saját hatáskörében intéz- i kedjék. Az államépitészeti hivatalt pedig utasította a bizottság, hogy a munka meg- I kezdése, előhaladása és befejezéséről az előirt \ kimutatásokat az inségügyi bizottsághoz pon- ! tosan terjeszsze be. Ezután az inségügyi bizottság elrendelte a szükséges nyomtatványok elkészítését s az alispán indítványára elhatározta, miszerint feliratilag megkeresi a kereskedelemügyi mi- ' nisztert, hogy az esetben, ha a vármegye alispánja által telt felterjesztésben kitüntetett 66,000 Ksegély ezidő szerint nem folyósítható, .legalább még 20,000 K államsegélyt enge- | délyezzen, illetve folyósítson. Végül a bizottság elnöklő alispán indit- ; ványára a fizetések teljesítésére az illető járások főszolgabiráit felhatalmazta, illetve megbízta, egyidejűleg a vármegyei alispánt a megfelelő intézkedéseknek, — nevezetesen az ínséges munkákra jelentkező vármegyebeli ínségesek összeírására és az összeirási Ívvel való jelentkezésre, az Ínséges munkák megkezdésének és helyének a szokásos módon való közhírré tételére, — az illetékes főszolgabírók utján leendő megtételére felhívta s elhatározta, hogy minden szombat napján fél 12 órakor ülést tart s felkéri elnöklő alispánt, hogy miheztartás végett erről a bizottság tagjait tudomásba helyezze. X’m.d.niTT-a.lóls: a, táplálkozásról.*) Legjobb a vegyes ételekből összeállított egyszerű, jó, házi koszt. Bővebb zsírtartalmú ételek, tészták, hüvelyes főzelék hasznosak. Nemcsak hús és tojás az, a mi tápláló, mint régen hitték. Igen jó a szalonna, nagyon hasznos a vaj, kitűnő a megzsirozott piritós kenyér, a sült burgonya ludzsirral, stb. A kávénál sokkal hasznosabb a tej, mely tápláló is, a szomjat is oltja ; de mindig csak forralt tejet és kortyonkint igyunk. A sör, bor, ha csak étkezés közben és igen mértékletesen élünk vele, nem árt, nem is sokat használ. A sör még ajánlatosabb a bornál. A pálinka, cognac, likőr egyenesen méreg; a ki önjavát lelkén viseli, csak akkor nyúl hozzá, ha orvos gyógyszerként rendelte neki megfelelő formában. Legbecsesebb vagyonát, étvágyát koczkáztatja, aki éhgyomorra szeszes itallal él. Kiki mindig a saját evőeszközeit, poharát használja, soha se egyik vagy másik családtagjáét. A közös tálból való étkezés veszedelmes. Kiki a saját tányérjából egyék, melyre a a tálban lévő külön kanállal, villával szedje ki az ételt. A gyermek ételét külön kanállal kell megkóstolni, melyet, miután szánkban volt, a kicsi ételével többé érintkezésbe ne hozzuk. Naponta fogat kell mosni és jó minden étkezés után kiöblögetni a szájat. Jókarban lévő fogak nélkül ugyanis helyesen táplálkozni igen nehéz, majdnem lehetetlen. A ki fogait elhanyagolja, úgy tesz, mint a könynyelmü mesterember, a ki rozoga szerszámmal hitvány munkát végezve, akarja megkeresni kenyerét. Akinek csak módjában van. hozassa rendbe fogorvossal teljesen a fogazatát s azontúl félévenkint vizsgáltassa meg, hogy a készülő szuvasodások idején orvosoltassanak. Fogvájót használjunk, de ügyeljünk rá, hogy az egyszer használt fogvájók helyesen összegyüjtessenek és elpusztittassanak. Legjobb. ha elégetjük őket. Aki teheti, napjában ötször egyék, azaz villásreggelizzék, meg ozsonáljon is. Ha hosszasabban étvágytalan valaki, forduljon orvosához. Beteg anyának semmi szín alatt nem szabad gyermekét szoptatnia. K. CSARNOK. i-äg-tVisszapillantás az 1848—49. s az azokat követő sötét évek eseményeire egyes epizódokkal megyénk életéből. Irta : 3Dorxn.ali.icLy IstTrán.. IV. Nagy, nehéz, kínos, de dicsőséges idők voltak ezek, t. közönség! dicsőségesek mindaddig, mig a magyar katona használhatta a hon védelmében kardját és szuronyát, kínosak lettek napjai, mikor önmagának kellett összetörni fegyverét, hogy az ellenség meg ne szentségtelenitse azt az ártatlanok vérében. Az általam dióhéjban jelzett nagy időknek még ma is vannak tanúi társadalmunkban, a múlandóság azonban már any- nvira megritkitotta soraikat, hogy ünnep reánk nézve az alkalom, mikor egyes egy- gyel találkozhatunk és elborul lelkünk, főleg ez utolsó pár évek folyása alatt, ha a gyakori gyászjelentéseket olvassuk. Hogy rendkívüli időknek rendkívüli igényei vannak, a 48—49-iki korszaknak egy éppen családom körében történt epizódját szabad legyen felemlítenem. Ugyanis mikor már társadalmunkból, családunkból minden fegvvertfogható ember a csatamezőkön végezte honfias kötelességét, boldogult atyám — szervezetére gyenge és beteges — öt kiskorú gyermek gyámola, ki-kivonult, mint nemzetőri századának parancsnoka, a messze- látói dombokra századával a gyakorlatokra, *) A „Tuberkulózis“ czimü lapból.
