Nagykároly és Vidéke, 1903 (20. évfolyam, 1-53. szám)
1903-01-01 / 1. szám
NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE. 163. §. Ha az elöljáróság-, kezelő- és segédszemélyzet tagja testi — I vagy szellemi — betegség folytán hivatali állásával járó kötelességek teljesítésére képtelenné válnék, részére a képviselőtestület által három havi szabadságidő engedélyezendő, mely idő eltelte után, ha betegsége tovább tartana, de a városi tiszti orvos által igazoltatnék, hogy felgyógyulásához alapos remény van, még 9 hónapig tartó szabadságidő engedélyezendő, mely idő elmúltával, ha betegsége még mindig tartana, s a hivatali állásával összekötött teendőknek folytonos végzésére képtelen volna, hivatali állásától — a fegyelmi eljárás rendelkezései szerint — véglegesen felmentendő; s esetleges nyugdíjigényeire nézve a nyugdijszabályrendelet rendelkezései alkalmazandók. c) Kötelesség. 164. §. Minden elöljárónak-, kezelő- és segédszemélyzeti tagnak általában kötelessége a reá bízott teendőket a fennálló törvények-, szabályrendeletek- és hivatalos utasítások értelmében a legjobb tudomása szerint folytonos szorgalommal teljesíteni; a felettes tisztviselők utasításainak pontosan megfelelni; a felekkel illő komolysággal, de egyszersmint előzékenységgel érintkezni és minden oly tettől vagy mulasztástól gondosan óvakodni, mi által a köztisztviselői tekintély bármi részben csorbát szenvedhetne. 165. §. A közszolgálat érdekében minden tisztviselő ideiglenesen rendkívüli munkák teljesítésére is kötelezhető anélkül, hogy ezért külön díjazásra tarthatna igényt. Hivatalos idő. 166. §. Az irodai hivatalos idő az elöljáróság tagjaira nézve napi 6 órában, — a kezelő- és segédszemélyzet tagjaira nézve napi 7 órában-, vasár- és ünnepnapokon délelőtt tartandó napi 2 órában, — húsvét, pünkösd és karácsony első napján pedig általános szünet állapittatik meg. Ezen hivatalos idő beosztása a polgármester hatáskörébe tartozik. 167. §. Szükség esetén, s a sürgős természetű ügyek minél gyorsabb elintézhetése tekintetéből a polgármester általában, — s az illető hivatalfőnökök saját személyzetökre nézve a hivatalos munkaidőt meg is hosszabbíthatják. 168. §. A külszolgálatot is teljesítő tisztviselők munkaidejét — a rájok bízott teendők természetéhez képest — a polgármester-, illetve az illető hivatalfőnök szabja meg. Azonban ezen tisztviselők is naponként a polgármester által meghatározandó időben hivatalos helyiségökben kötelesek tartózkodni. 169. §. A tiszti ügyészt illetőleg, hivatali idő nem határoztatik meg, amennyiben teendőit saját lakásán végzi; azonban az árvaszéki- s tanácsüléseken a kitűzött időben jelen lenni köteles. 170. §. A tiszti orvost, illetve az azt helyettesitő városi orvost s városi állatorvost illetőleg irodai hivatalos időül napi 1 óra állapittatik meg, mely idő beosztását a polgármester eszközli. 171. §. Minden városi tisztviselő a megállapított hivatalos időt pontosan betartani köteles. Amennyiben valamely okból — 3 napot meg nem haladó időre — magát hivatalos teendői alól felmentetni kívánja, eziránt a polgármesternél, illetve helyettesénél szóbelileg kérelmezhet, s a felmentés tőle megfelelő indok esetén meg nem tagadható. Ily módon igénybe vett távoliét, — ha évenként 3-szornál többször vétetett igénybe — az illetményszerü szabadságidőbe beszámítandó. d) Felelőssé g. 172. §. Az elöljáróknak-, s a kezelő- és segédszemélyzet tagjainak a felelősségére nézve az 1886. évi XXII. t.-cz. VII. fejezete, — a törvénybe-, szabályokba- vagy hivatalos utasításokba ütköző cselekmények vagy mulasztások megtorlására nézve az 1886. évi XXII. t.-cz. VIII. fejezete az irányadó. 3. a vágóhídi felügyelő (180. §.); 4. a városi ács (181. §.); 5. a képviselőtestület által engedélyezett dijnokok (182. §.); 6. a gyepmester (183. §.); s végre 7. a képviselőtestület későbbi határozatával bizonyos meghatározott czélra alkalmazandó személyek. (184. §.) 176. §. A szerződött személyek felelősségére, s az általok elkövetett hivatali vétségek vagy mulasztások megtorlására nézve az 1886. évi XXII. t.-cz. VII. és Vlll-ik fejezete az irányadó. 177. §. A szerződött személyek nyugdíjra vagy végkielégítésre igényt nem tarthatnak. b) A szerződött személyekről egyenként. 1. Városi szülésznő. 178. §. Szülésznőül csak rendes oklevéllel ellátott bába alkalmazható. Kötelessége minden vagyontalan szülőnőnek díjtalanul segélyt nyújtani. (1876. évi XIV. t.-cz. 148. §.) A városi szülésznő az 1876. évi XIV. t.-cz. 147. §-a értelmében az egészségügyi-bizottság kijelölése alapján a képviselőtestület által élethossziglan választatik. Fizetése negyedévi előleges részletekben folyósítandó évi 100 korona. 2. Városi kertész. , 179. §. Városi kertészül csak szakképzettségét kellően beigazolt egyén alkalmazható. Kötelessége a városi faiskolát — a faiskoláról és fásításról alkotott szabályrendelet értelmében kezelni, a tanköteles gyermekeket a fatenyésztésben gyakorlatilag oktatni; a városi kertek-, utczák-, terek- és utak rendezését s a befásitást eszközölni. A városi kertészt — évenként megújítandó szerződés mellett — a polgármester alkalmazza. (60. §. 19. pont.) A városi kertész javadalma: havi utólagos részletekben fizetendő évi 800 korona fizetés, a faiskolai épületben természetbeni lakás, -— az udvarnak fen- hagyott terület használata — s 8 m3 tűzifa, valamint a faiskolai jövedelem 20°/u-m 3. Vágóhídi felügyelő. 180. §. A vágóhídi felügyelőt a polgármester — évenként megújítandó I szerződés mellett — alkalmazza. (60. §. 19. pont). A vágóhídi felügyelő kötelessége a vágóhidra-, annak felszerelésére, a vágóhídi rendre és tisztaságra felügyelni, a vágatási dijakat kezelni s arról pénznaplót vezetni. Kötelessége vasárnapokon a piaczi állatmázsálást eszközölni, j A vágatási dijakat minden hó 2-án, 12-én és 22-én, — a piaczi állatmázsadijakat pedig a vásár napját követő napon a városi pénztárba hefizetni, s a vágatási lajstromot s mázsálási könyvet a számvevőnek bemutatni köteles. A városi állatorvos akadályoztatása esetén a vágatási biztosi j teendőket a vágóhídi felügyelő köteles ellátni, s ha ez a helyettesítés 14 napnál tovább terjed, az esetben a vágatási-dijnapló vezetésére s a pénzkezelésre más közeg rendelendő ki, mely eset- ■ ben az állatorvost illető vágatási szemledijak a vágóhídi felügyelő j és a lajstrom vezetésére kirendelt közeg közt a városi tanács által méltányosan megosztandó. A vágóhídi felügyelő fizetése havi utólagos részletekben fizetendő évi 600 korona. A vágóhídi felügyelő 200 korona biztosítékot tartozik letenni a városi pénztárba. 4. Városi ács. 181. §. A városi ácsot a községi közmunkapénztár terhére — évenként megújítandó szerződés mellett — a polgármester fogadja fel. (60. §. 19. pont.) Kötelessége a városnál előforduló ácsmunkák teljesítése. Ezen > munkákkal el nem foglalt idejében mindazon — az ácsmunka körébe nem tartozó — munkát is teljesíteni köteles, melynek végzésével a városi mérnök vagy a városgazda megbízza. A városi ács fizetése — a községi közmunkapénztárból — havi utólagos részletekben fizetendő évi 480 korona. 5. Dijnokok. 182. §. XII. Városi alkalmazottak. a) A városi alkalmazottakról általában. 185. §. Az elöljárókon-, kezelő- és segédszemélyzet tagjain s a.szerződött személyeken kívül a városnak következő alkalmazottai vannak : 1. kézbesítők (194. §.); 2. rendőri legénység (195. §.); 3. fizetéses tűzoltók (196. §.); 4. szolgaszemélyzet (197. §.); 186. §. A városi kézbesítőket, rendőri legénységet, fizetéses tűzoltókat és szolgákat a polgármester fogadja fel és bocsátja el (60. §. 19. pont); és pedig a rendőri legénységet a rendőrkapitány, a fizetéses tűzoltókat a tűzoltó-parancsnok, a szolgákat pedig — a gymnasiumi és polgári leányiskolái szolga kivételével ■— a városgazda meghallgatásával. v 187. §. A városi alkalmazottak felelősségére nézve a magánjog elvei; a rendőrlegénységre nézve a rendőrségi szervezeti szabályzat és szolgálati utasítás rendelkezései az irányadók; — vétség- vagy mulasztások esetén pedig fegyelmi eljárás mellőzésével az alkalmazásból elbocsáthatók. Kisebb fokú mulasztás vagy vétség esetén a rendőrlegénység tagjai a rendőrkapitány által, — a többi alkalmazottak pedig a polgármester által a városi szegénypénztár javára 10 koronáig terjedhető rendbírsággal büntethetők. 188. §. A városi kézbesítőket, rendőri legénységet, fizetéses tűzoltókat és szolgákat a város határán túl terjedő kiküldetés alkalmával fuvardíj, — vasúti utazásnál III. oszt. vasuti-dij, s két korona napi- dij illeti meg. 189. §. A városi kézbesítők, rendőri legénység, fizetéses tűzoltók és szolgák betegség esetén úgy magok, mint családtagjaik személyét illetőleg a városi orvosok részéről ingyen gyógykezelésre, — s a szükséges gyógyszereknek a város terhére leendő beszerzésére tarthatnak számot. 190. §. A városi kézbesítők, rendőri legénység, fizetéses tűzoltók és szolgák elhalálozása esetén évi fizetésének egynegyede — halotti évnegyedi dij czimén — hátrahagyott hozzátartozóinak kiadandó, —r ha pedig hozzátartozói nincsenek, ezen összegből az eltemetési költségek fedezendők. 191. §. A városi kézbesítők, rendőri legénység tagjai, fizetéses tűzoltók és szolgák, ha testi — vagy szellemi betegségük — mely miatt kötelességük teljesítésére képtelenné válnak — három hónap-, nál tovább tartana, a szolgálatból elbocsátandók. 192. §. A városi kézbesítők, rendőri legénység tagjai, fizetéses tűz-, oltók és szolgák nyugdíjra vagy végkielégítésre igényt nem tarthatnak. 193. §. Azon városi közegeket illetőleg, kik jelen szabályrendelet értelmében természetbeni ruházatra tarthatnak igényt (195., 196., 200., 201., 202., 203., 204., 205. §.), a ruházat mennyiségét és minőségét, valamint használati idejét a városi tanács állapítja meg. (47. §. 15. pont.) b) A városi alkalmazottakról egyenként. 1. Kézbesitök. 194. §. A városi kézbesítők száma három. Kötelességük a városi hatósághoz érkezett, — valamint a városi hivatalok által kiadott kézbesítendő ügydarabokat a törvénynek és szabályoknak megfelelően, gyorsan és pontosan kézbesíteni; s a városi tisztviselőknek a kézbesítésre vonatkozó rendelkezéseit teljesíteni. Járandóságok egyenként — félhavi utólagos részletekben fizetendő — évi 440 korona fizetés; s negyedévi utólagos részletekben fizetendő évi 40 korona pótdij. 2. Rendörlegénység. 195. §. X. A városi hivatalok ügyrendje. 173. §. A városi hivatalok ügyrendjét a törvény, törvényes utasítások s jelen szabályrendelet korlátain belül a polgármester állapítja meg. (60. §. 9. pont.) 174. §. A hirdetmények a városi hirdetési-táblán való kifüggesztés által, — a várost érdeklő fontosabb hirdetmények ezenkívül a képviselőtestület által kijelölt helyi lapban leendő közzététel által, — szükség esetén falragasz és dobszó utján teendők közhírré. Magánosok által dobszó utján eszközlendő hirdetésekért 1 kor. fizetendő a városi pénztár javára. XI. Szerződött személyek. a) A szerződött személyekről általában. 175. §. A város szerződött személyzetéhez tartoznak: 1. a városi szülésznő (178. §.); 2. a városi kertész (179. §.); A dijnokok — a képviselőtestület által az évi költségvetés tárgyalásánál — irodai munkák végzésére rendelt kisegítők. Díjazásuk havonként utólagosan fizetendő napi 2 K-ban állapittatik meg. A dijnokokat a polgármester veszi fel s ugyan ő bocsátja el. (60. §. 19. pont). Teendőiket a polgármester, illetve azon tisztviselő szabja meg, a kinek rendelkezésére bocsáttatnak. 6. A gyepmester. 183. §. A gyepmestert — évenként megújítandó szerződéssel — a rendőrkapitány alkalmazza. (79. §. 33. pont). Javadalma havi utólagos részletekben fizetendő évi 600 korona s a dögtéri épületben lakás. Egyebekben a gyepmesterre vonatkozólag a városi gyepmester szolgálatáról és díjazásáról szóló szabályrendelet intézkedik. 7. Egyéb szerződött személyek. 184. §. A képviselőtestület határozatával bizonyos meghatározott czélra alkalmaztatni rendelt személyek kötelességét, illetményét s alkalmazási módját esetről-esetre a képviselőtestület állapítja meg. A rendőrlegénység áll 2 rendőrtizedesből s 21 rendőrből. Kötelességeikre nézve jelen szabályrendelet 88. §-a az irányadó. A rendőrlegénység szolgálatba lépés előtt a rendőrségi szervezeti szabályzat 5. §-ában megállapított esküt köteles letenni. Járandóságok: a) a rendőrtizedesnek javadalma egyenként évi 600 korona fizetés s évi 40 korona pótdij; b) 6 hónapi próbaszolgálat után véglegesített rendőrök javadalma egyenként 440 korona fizetés; s évi 40 korona pótdij ; e) az alkalmazástól számított 6 hónapig a rendőrök javalma egyenként évi 400 korona fizetés. Ezenkívül a rendőri legénység tagjainak természetbeni ruházat (193. §.) s évenként a költségvetésben megállapítandó csizmapénz jár. A fizetés félhavi utólagos-, a pótdij pedig negyedévi utólagos részletekben folyósítandó. Tánczmulatságok alkalmával a rend fenntartására kiküldött rendőrök szolgálattételéért, — valamint, ha magánfelek avagy testületek- által a rend fenntartása végett rendőrök szolgálattételre hosszabb időre igénybe vétetnek, minden egyes rendőr után 1 K dij fizetendő a rendőrkapitány-, vagy az általa megbízott tisztviselő kezeihez, mely összegek egyenlő arányban a rendőrlegénységet illetik. A külhatáron teljesítendő szolgálatra kirendelt rendőrök, ezen szolgálati napra 80 fillér élelmezési pótdijban részesitendők a város terhére. A rendőrlegénység baleset-biztosítása a város terhére eszközlendő. (Vége köv.) i