Nagykároly és Vidéke, 1903 (20. évfolyam, 1-53. szám)
1903-01-29 / 5. szám
NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE. nak külföldön elért nagy sikerei. De van-e oly ünnepély, melynek fényét, sikerét ne emelné a dal? Van-e oly szép, oly önzetlen nemes valami, mint a dal? S a magyar dal, ez az édes bűbájos zengés, melyben nemzetünk történelme van megírva, mely lépten- nyomon kiséri a magyart bánatában, örömében, fájdalmában, vigaszában, a csecsemő bölcsőjétől a sirig, kinek lelkét ne hatná át a magyar dal? Van-e, ki szebben tudna dalolni a magyar lantosnál? Ha felhangzik a „Talpra magyar“, vagy a magyar imádsága a „Hymnusz“, kinek lelkét nem hevítik ezeknek izzó sorai ? Ha a magyar népdalok lágy, szerelmes hangjai belopják magukat a szivekbe, ha Rákóczy kuruczai dalainak fájdalmas melódiái meg- reszkettetik az érzékeket, vájjon ki tud ezek hatalmának ellentállani ? A magyar dalnál szebb nincs a világon! A Nagykárolyi Dalegyesület 25 évvel ezelőtt azért alakult, hogy a magyar dalt terjessze, a hazafias érzést ápolja. Nem akarjuk felsorolni azokat a küzdelmeket, melyeken keresztül ment ez az egyesület a lefolyt negyedszázad alatt. Nem panaszkodni akarunk, hiszen a lefolyt évek a küzdelmeket is eltemették. Ma a jubileumok korszakában, midőn 5—10 éves közpályán szereplő egyéneket is megjubilálnak, azt hisszük, nem voltunk szerénytelenek, midőn arra gondoltunk, hogy egyesületünk fennállásának negyedszázados évfordulóját megünnepeljük. Hiszen egy egyesület életében 25 év oly nagy idő, hogy az alatt számtalan más intézmény merült a feledés homályába. Igen, megakarjuk ünnepelni e nevezetes évfordulót! Itt, városunkban, a magyarság végvárában, a nemzetiségek közvetlen közeléljen, megakarjuk mutatni az ország közönségének, hogy a magyar dal művelése termékeny talajra talált, hogy Nagykároly városában az édes magyar'dal jubileumot ünnepel. Megakarjuk mutatni egyesületi társainknak, hogy a mi városunk közönsége tud lelkesedni a magyar dalért, melylyel karöltve jár a szépért, nemesért való lelkesedés! Egyesületünk közgyűlésének határozatából egy bizottság lett kiküldve, mely az ünnepség módozatait megállapítsa s terveket készítsen. Az ünnepélyt nagyobbszabásuvá akarjuk tenni, mert egyesületünk méltósága, a lefolyt negyedszázadnak nagy jelentősége ezt megköveteli. Ez az ünnepély nemcsak a dalegyesületnek. hanem az egész városnak kell, hogy ünnepe legyen. Az ünnepély csak akkor lesz méltó, ha abban városunk minden tagja részt vesz, ha ugyanaz a lelkesedés hatja át minden polgárt, ha kész a város közönsége arra, hogy az ünnepség sikere érdekében vállvetve működjék közre, ha kész azért esetleg áldozatot is hozni. A dalegyesületnek anyagi ereje sokkal csekélyebb annál, semhogy nagyobbszabásu ünnepélyt rendezhessen saját kezdeményezéséből. Azért vagyunk kénytelenek városunk lelkes közönségéhez már jóelöre fordulnunk. Kérnünk kell, hogy minden tekintetben támogassanak bennünket. Hiszen ez az ünnepély a város jóhirnevével fűződik össze s a hires, hagyományos nagykárolyi vendégszeretet bizonyára nem fog cserben hagyni minket. Annak idején gondoskodunk arról, hogy a tervbe vett ünnepély részletei nyilvánosságra kerüljenek, de addig, mig némiképen biztosítva nem látjuk ünnepünk sikerét, a részletek tárgyalásába nem bocsátkozhatunk. Kérjük különösen a képviselőtestület tagjait, hogy a városhoz beadott kérelmünket jóindulatú pártfogásukba vegyék, mert anyagi segély nélkül mozdulni sem tudunk. Azon reményben, hogy városunk közönsége kérő szózatunkat megérti és megszívleli, maradunk hazafias üdvözlettel a Dalegyesület elnöksége: Demidov Ignácz, egyleti elnök. HÍREK. — Személyi hir. Gróf Hugonnai Béla főispán kedden délután a gyorsvonattal városunkba érkezett. — Meghívás. 209—1903. k. sz. Nagykároly r. t. város képviselőtestülete tagjait 1903. év február hó 1-ső napján délelőtt 10 órakor a városháza tanácstermében tartandó választó közgyűlésre tisztelettel meghívom. Nagykároly, 1903. év január Ijó 12, Debreczeni István, polgármester. — T á r g y- sorozat: 1. A hagyatékügyi jegyzői állásnak választás utjáni betöltése. — Meghívás. 734—1903. k. sz. Nagykároly r. t. város képviselőtestülete tagjait 1903. év február hó 1-ső napján délelőtt fél 11 órakor a városháza tanácstermében tartandó rendes közgyűlésre tisztelettel meghívom. Nagykároly, 1903. évi január hó 26-án. Debreczeni István, polgármester. — Tárgysorozat: 1. A városi bizottságok megalakítása és pedig : a) az egészségügyi bizottságba 3 tag; b) a gazdasági és pénzügyi bizottságba 26 tag; c) a jogügyi bizottságba 10 tag; d) az építési bizottságba 12 tag; e) a kórházi bizottságba 12 tag; f) a sziniigyi bizottságba 12 tag; g) a teljesen ismeretlen és távollevő hadköteleseket puhatoló bizottságba, ugy: szintén a szegényügyi bizottságba 12 tag; h) a gazdasági ismétlőiskolai iskolaszékbe 1 5 tag ; i) a mezőgazdasági bizottságba 0 ren- í des és 3 póttag megválasztása. (Kj.) 2. A J Nagykárolyi Takarékpénztár-Egyesület érte- j sitése arról, hogy a gőzfürdő eladalott. (7915—1902. k. kj.) 3. Grázel István városi j dijnok kérelme 60 korona fizetési előleg engedélyezése iránt. (661—1903. k. kj.) 4. {Zborai István másoló gépkezelő hajdú kérelme jutalmazása iránt. (8536—1902. k. kj.) | 5. A deczember havi pénztárvizsgálati jegyzőkönyv és letét bemutatása. (8311—1902. fj.) 6. A közgyűlés ideje előtt 24 órával beadandó indítványok tárgyalása. A nagykárolyi—csapi vasút ügyében a Gregersen és fiai ezég folytatja az építési tőke előteremtésére irányuló munkálatait s a polgármesterünkhöz érkezett tudósítás szerint sikerült a hozzájárulás kérdésében egyes földtulajdonosoknál kieszközölni, hogy a földterületet ingyen engedjék át, mig másókkal sikerült oly egyezséget létesíteni, miszerint a szükséges földterületeket mérsékelt árért adják át; mindazonáltal egyes földbirtokosokkal a megállapodás még nem jött létre s az építési tökéből még egy rész fedezetlen, miért is vállalkozó ezég arra kérte fel városunk polgármesterét, eszközölje ki, hogy városunk eddig megajánlott hozzájárulását 20,000 koronával emelje fel. — A megyei pénztár átadása. Január hó 2-án kezdődött a megyei pénztárnak állami kezelésbe átvétele és f. hó 23-án nyert befejezést. Átadattak állami kezelésbe és pedig : a) közigazgatási pénztár: Készpénz: 189.517 kor. 19 fillér. Pénzintézeti betét- és értékpapírokban 1.165,345 kor. 81 fillér. Leitárgy : 176 kor. 18 fillér, b) Gyámpénztár. Készpénz : 6760 kor. 14 fillér. Pénzintézeti betét és k. i tökéletes, mindig élő, az, amit úgy nevezhetünk: „örök ember“, külön meg nem található sem a férfiban, sem a nőben. A teljes, tökéletes, az „örök embert“ a férfi s a nő együtt képezik. Petrarca nem zengi el sonettjeit, ha nem él Laura. Az egyik alkot, de az ihletést a másik adja. A múzsa pedig — nem tudom — vájjon nem áll-e a művész fölött? Kárbaveszett erőlködés tehát egyformának Ítélni a nőt s a férfit, akik csak együtt alkotnak „embert“. Egyéb is mutatja, hogy nem egyforma hivatásra teremtettek. Mindegyiknek más útja van. A nő nem is nyert erős kezeket, hanem szépséget; nem számitó észt, hanem érző szivet és könnyeket. Ha a nőt ugyanolyan munkára szánta volna az Ur. mint a férfit, miért marad meg kellemessége és szépsége oly sokáig, mig a férfié pillanatról- pillanatra durvul és helyet ad az erőnek ? j Miért van meg bizonyos bájosság, gyöngéd- j ség és érzékenység még a legalacsonyabb! körben élő nőben is, mig a férfiban oly ha-J mar fölváltja ezt a mindent latolgató ész ? i Már ezek az isteni adományok is kizárják azt, hogy a nőt egyenlőnek tekintsék a férfival. Nem is lehet, hiszen fölötte áll. Különböznek egymástól, épen ezért egészítik ki egymást. Ha erős is a férfi, ereje a nőben van. Hiszen amikor a férfit hivatása odaragadja az élet sokszor szennyes forgatagába, a hol — ha talán sár nem is — de por bizonyosan rakódik rá, ez a szürke por hogy megsenyveszti erejét. Kivesznek belőle a nagy gondolatok, a nagy vágyak, közönséges czélt tűz maga elé, nagy tettekre képtelenné lesz, mert a nagy, felemelő érzések egy tiszta, fényes világ gyermekei. És ekkor kezdődik a nő magasztos hivatása. Ezért kell neki másutt, nem a férfi sivár, anyagias világában élni, hogy megnyissa az ő tisztaságos, érintetlen lelkének ideális világát az előbb beszennyezett férfi előtt, hogy visszaadja annak hitét, erejét, harezvágyát, hogy letörölje róla a port, hogy öt is tisztává varázsolja. A bűnökbe elmerült Dantét Beatrix emeli újra föl s a Divina Comedia e pár szava: „Ö a magasba nézett, én pedig ö reá“, a leggyönyörűbben festi, a nő fönsé- ges hivatását, a ki a porban küzködik, megmutatja az eszményiség fényes világát. (Vege köv.) értékpapír 125,557 kor. 51 fillér. Adóhivatali letét: 1.321,302 kor. 51 fillér. Adós levél: 307,050 korona 96 fillér. Ékszer: 6560 korona 18 fillér. Összesen: 3,122.270 kor. 48 fillér. A bizottság a pénzkezelést kifogástalannak és a pénztárt teljesen rendben kezelve találta és átadta. — Esküdtek kisorsolása. A szatmári kir. törvényszéknél a jövő hó 17-én kezdődik az ez évi első esküdtszéki cziklus, -melyre nézve a múlt szombaton délután 3 órakor történt meg a szatmári kir. törvényszéknél az esküdt- teli kisorsolása. Az aktusnál jelen voltak: Dr. Róth Ferencz kir. törvényszéki elnök, Szabó József és Dr. Szarukán Zoltán kir. törvényszéki bírák, az ügyészség részéről Dénes Lajos kir. ügyész, az ügyvédi kamarától : Korányi János ügyvéd, kamarai elnök. A jegyzőkönyvet Dr. Jovanovits Ernő törv. aljegyző vezette. Városunkból a következők lettek kisorsolva: Matolcsy Sándor, keresk., Huszthy Zoltán fényképész, Serly Ferencz birtokos és Dr. Lúcz Ignácz birtokos. — Gyászeset. W é b e r Pál tekintélyes kereskedő, városunknak köztiszteletben álló polgára hunyt el folyó hó 26-án, életének 67-ik évében. Hosszas szenvedés előzte meg halálát, mely gyászba döntötte családját. A vármegye törvényhatósági bizottságának tagja, a Központi Takarékpénztárnak pedig igazgatósági tagja volt. Temetése tegnap délután 3 órakor történt meg a város lakosságának nagy részvéte mellett. A koporsót számos szép koszorú boritotta, melyek a következő feliratokat viselték: Felejthetetlen jó férjemnek —- bánatos özvegye. Felejthetetlen jó apának — Szeréna és Ignácz. A szeretett jó apának — Feri és családja. Felejthetetlen jó apámnak —- Tibor. Felejthetetlen jó apának — Mariska és Imre. Siratunk mi. is — Lúcz Ignácz és családja. A drága jó nagyapának — szerető nnokája : Fitos Palika. A drága jó nagyapának — Pistike. Szeretett nagybátyjoknak — Anna és Ilka. A drága jó nagyapának Józsika, Zoltánka és Annuska. Szeretett igazgatójának — a Központi Takarékpénztár. Pali bácsinak — Elza és Béla, s ezeken kívül több feliratnélküli koszorú. —- A temetési szertartást Palczer Ernő kegyesrendi kormány- segéd végezte Tímár Péter és Lőrincz Gábor lelkészek segédletével. Nyugodjék békében! A család a következő gyászjelentést adta ki: Alulírottak mélyen megszomorodott szívvel jelentik a felejthetetlen hitves, gondos jó apa, nagyapa, sógor és rokonnak, Wéber Pál kereskedő, vármegyei bizottsági- és a Központi Takarékpénztár igazgatósági tagjának folyó évi január hó 26-án délelőtt 11 órakor, életének 67-ik, boldog házasságának 23-ilc évében hosszas szenvedés, s a halotti szentségek ájtatos felvétele után történt gyászos elhunytét. A megboldogult hült teteme folyó hó 28-án délután 3 órakor fog a római kath. egyház szertartása szerint a Mesterrészi temetőbe a családi sírboltba örök nyugalomra elhelyeztetni. Az engesztelő szentmise-áldozat folyó évi január hó 29-én reggel 9 órakor fog az egek Urának bemutattatni. Nagykároly, 1903. január 26. Béke és áldás lengjen porai felett! Özv. Wéber Pálné szül. Lúcz Berta, az elhunytnak neje. Wéber Szeréna férjezett Hadnagy Ignáczné, Wéber Tibor, Wéber Mariska férjezett Antal Imrénó, gyermekei. Dr. Lúcz Ignáczné, Dr. Lúcz Ignácz, Özv. Molnár Károlyné, Özv. Glatz Endróné, sógor és sógornők, Hadnagy Ignácz, Antal Imre, Fitos Ferencz, vejei. Hadnagy Pistike, Fitos Pál, Fitos Ferike, Antal Józsika, Antal Zoltánka, Antal Annuska, unokái. A Központi Takarékpénztár részvénytársaság külön gyász- jelentést adott ki. — Felolvasó-estély. A „Kölcsey-egyesü- let“ által vasárnap, e hó 25-én rendezett felolvasó-estély oly fényes sikerrel végződött, amilyen az egyesület történetében alig fordul elő. A közönség valóban méltányolni tudja Kemény Alajos kir. pénzügyigazgató, irodalmi szakosztály elnök fáradozását s az általa rendezett estélyekről mindig csak a legnagyobb elismeréssel szólhatunk. A régi kaszinó nagyterme alig látott még oly nagy és előkelő közönséget, mint a múlt vasárnap este s a tetszésnyilvánítások egymást követték a minden tekintetben sikerült műsornak számai felett. Az estélyt a dalegyesület éneke nyitotta meg Hoppeé Rezsőnek „Magyar dalsorozatá“-val. Egyöntetűség, kiváló pre- czizitás jellemzi a dalárda énekét, melyet a közönség mindenkor nagy élvezettel hallgat meg s Réti László karmester kitűnő vezénylete alatt mindig elismerésre teszik magukat érdemessé. A második számot Csomay Győző szatmári joghallgatónak, a Kölcsey-egyesütet két év előtt kitűzött pályatélele nyertesének szavalata képezte, ki ezen fellépésével kívánta bemutatni magát. „Rákóczy Rodostóban“ czimü melodrámát szavalta Láng Margit k. a. zongorakisérete mellett. A rokonszenves megjelenésű fiatal ember hévvel és sok érzelemmel, kifogástalan hangsúlyozással adta elő a remek költeményt s Láng Margit k. a. precziz, remek kísérete teljesen összhangban állott a szavalattal s természetes, hogy az előadást feltétlen sikernek kellett követnie, mit igazolt a közönség részéről felhangzott tapsvihar. A felolvasást Varjas Endre főgymn. tanár tartotta „A nő“ czimen. Ha valami, úgy a mai nőnevelés kérdése az, melyhez hozzászólni kell, mert az a ferde irány, mely e kérdésnél lábra kapott, oda fog vezetni, hogy a nőt kivetkezteti nőiességéből s mint a tanár ur kifejezte magát nem nőket, hanem tökéletlen férfiakat nevelnek belőlük. Mindenesetre nagy erkölcsi bátorság kell ahhoz, hogy a ferde irány ellen síkra szálljon valaki, most a nő emanezipáczió félig bekövetkezett korszakában. És csak annál jobban tudjuk méltányolni a tanár ur helyes elveit, melyeket hangoztatott, mert ezek nagyon meg- szivelendők, nagyon igazak. A. tanár ur szívességéből mai számunk tárczarovatában megkezdjük a felolvasás közlését, megköszönve szívességét, hogy alkalmat adott nekünk arra, miszerint azt a közönséggel is megismertessük. A felolvasás nagyon tetszett — külö- lönösen a férfiközönségnek, mely szűnni nem akaró tapsokkal jutalmazta meg a tudós tanár fáradtságát. A műsor negyedik számát Ujfalussy Géza zongorajátéka képezte, ki az egyesület iránti szívességből Debreczenből jött át hozzánk, hogy játékával az estély fényét emelje. Goddard: B.-dur keringőjét és Sinding „Tavaszi zsongás“-át játszotta el, tökéletes készültséggel, remek technikával. S hogy játéka mennyire tetszett, bizonyítja az, hogy a közönség ismételni kívánta játékát s az udvarias művész tényleg még egy darabot játszott, élvezetére a müértő közönségnek. Majd Radó Sándor a miskolezi színtársulat volt tagja szavalta el „A gyáva“ czimü monológot Rudnyászkitól. A megrázó tragédia, mely e darabban előfordul, kitűnő interpretálóra akadt az előadóban, s valóban megérdemelte azokat a tapsokat, melylyel a közönség tetszésének kifejezést adott. A műsort a dalegyesület éneke fejezte be, mely König Péternek „Dal a dalról“ czimü darabját adta elő teljes sikerrel. A program in befejezése után az étterembe társasvacsorához vonult a közönség, melyen mintegy 150-en vettek részt. A kedélyes, családias jellegű vacsora folyama alatt Ilosvay László emelt poharat s éltette a közszeretetben álló Kemény Alajos pénzügyigazgatót, ki fáradtságot nem ismerve, a Kölcsey-estélyelc nívóját oly magasra emelte. Az ifjúság pedig tánezra perdült. A kedélyes mulatság éjfél után két órakor ért véget. — Teljes elismerés illeti meg Kudla vendéglősöket is, kik a közönség megelégedésére szolgáltak fel. — A helybeli Önsegélyző-Népbank folyó hó 25-én, vasárnap délelőtt 10 órakor saját helyiségében tartotta meg XXXII-ik évi rendes közgyűlését a részvényesek nagy érdeklődése mellett. 40 részvényes jelent meg a közgyűlésen, kik összesen 281 részvényt képviseltek. Csipkés András igazgató a gyűlés jegyzőkönyvének vezetésére Nemestóthi Szabó Antal ügyvédet kérte fel s ezután indítványára a közgyűlés Pigai Imre igazgató- sági tag és Schmidt József volt intézeti főkönyvelő elhunyta fölötti részvétének jegyzőkönyvileg adott kifejezést. Azon bejelentés, hogy Rooz Samu felügyelő-bizottsági tag lemondása folytán Dr. Nemestóthi Szabó Albert póttag hivatott be, tudomásul vétetett. Az igazgatóság jelentése felolvasottnak tekintetvén, tudomásul szolgált. Vetzák Ede felszólalása folytán elhatároztatott, hogy a jövőben a részvényesek névsora kinyomat- tassék és a jelentés kapcsán a részvényesekkel közöltessék. A zárszámadás tárgyalásánál Kaufmann Ignácz részvényes több kérdésben felvilágosítást kért, a mit részben az igazgató, részben a helyettes igazgató megadott ; ezen kérdésekhez hozzászólottak Dr. Róth Ferencz, Dr. Adler Adolf, Dr. Sternberg Géza és Vetzák Ede, minek megtörténte után a közgyűlés az adott felvilágosításokat tudomásul vette, a zárszámadásokat, az erre vonatkozó felügyelő-bizottsági jelentést, a nyereményfelosztási tervezetet elfogadta és a felmentvényt megadta. Ezek szerint 10 drb váltó értéke czimén 9067 korona leírása után 29,044 K 57 f tiszta nyeremény marad, miből 10%, vagyis 2904 K 45 f az igazgató- sági tagoknak, 3000 K külön tartalékalapra jut, 550 drb részvény után osztalék fejében darabonként 40 koronával 22,000 korona, jótékonyczélra 250 K 12 f fordittatik, 890 korona pedig a jövő évi nyereményszámlára vitetik át; a szelvények már a mai naptól fogva beváltatnak. A múlt évi márczius hó 9-én tartott közgyűlés által kiküldött bizottság jelentése bemutattatván, megálla- pittatott, hogy a múlt évi hiány téves könyvelésből ered, miért is az igazgatóságnak és AI EGYEDÜL ELISMERT KELLEMES IZU TERMÉSZETES HASHAJTOSZER.
