Nagykároly és Vidéke, 1903 (20. évfolyam, 1-53. szám)

1903-12-31 / 53. szám

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE.

ember nincs, kérdi a közgyűlést: óhajt-e belemenni a helyettesítésbe? minthogy a közgyűlés kimondotta egyhangúlag, hogy az állási helyettesítés után betölteni már most szükségesnek tartja, einöklö polgármester bizalmi férfiakul és jegyzőkönyv-hifelesitő- kül felkérte azokat, kik az előző jegyzőkönyv hitelesítésére felkérettek és ezután a szavazatszedő küldöttség elnökévé Dr. 8erly Gusztáv, tagjaivá Kubinyi Bertalan és Róth Károly képviselőket, jegyzőül Néma Gusztáv 1-ső aljegyzőt felkérvén, a kijelölő-bizottságba a közgyűlés által polgármester előterjesztésére Dr. Adler Adolf és Strohmájer Ferencz képviselők megválasztatván s polgármester részéről a bizottság tagjaivá Dr. Kovács Dezső és Reük Gyula képviselők kiueyezlet- vén, a kijelölő-bizottság működése idejére polgármester a közgyűlést felfüggesztette.

Polgármester 20 perez eltelte után a közgyűlést újra megnyitván jelentette, hogy beérkezett 6 pályázati kérvény, de a pályázók egyike időközben kérvényét visszavonta s igy" maradt. 5 pályázó. Ezek közül a kijelölőbizottság első helyen jelölte Jobbágy Sándor Gyula nagydobosi segédjegyzőt, második helyen Tőttős Ede pettyéni segédjegyzőt, harmadik helyen Weisz Ignácz simái községi segédjegyzőt; a közgyűlésen a Jobbágy nevét élénken 'hangoztatták, kevesen Tőttős nevét emlegették, minthogy látható volt, miszerint a nagy többség Jobbágy mellett foglalt állást s szavazást senki sem kért, polgármester Jobbágy Sándor Gyulát városunk fiát helyettesített hagyatéki aljegyzővé megválasztottnak kijelentette. Az uj aljegyző a közgyűlés színe előtt az esküt nyomban letette, mire a polgármester nevezettet pár jóakaró szóval hivatására figyelmeztette, s ezzel a gyűlés véget érvén, polgármester azt befejezettnek nyilvánította.

HÍREK.

— Lapunk olvasóinak és munkatársainak boldog újévet kívánunk!

— Személyi hírek. Hugonnai Béla gróf főispán f. hó 28-án a hajnali vonattal a fővárosba utazott. — Károlyi György gróf január hó 3-án a hajnali vonattal érkezik városunkba.

— Vármegyénk rendkívüli közgyűlést tartott f. hó 29-én melyen Hugonnai Béla gróf akadályoztatása folytán Nagy László alispán elnökölt. A közgyűlés a kemény hideg idő daczára igen szép látogatottságnak örvendett. A gyűlésen a hangulat kissé nyomott volt s a tárgysorozatba felvett 265. számmal a közgyűlés másfél óra alatt végzett többnyire elfogadva az állandó választmány véleményét. Az első tárgy volt Tisza István gróf miniszterelnök leirata melyben értesíti a vármegye közönségét, hogy miniszterelnökké kineveztetett. Az állandó választmány azt javasolta, hogy a miniszterhez üdvözlő felirat intéztessék. Nemestóthi Szabó Antal szerint nemcsak ősi szokásnak kell hogy a vármegye ezzel megfelelvén, hanem azon

erkölcsi kötelékhői származó kötelességnek is, hogy a miniszterelnök egy darabé' e varmegyében élt s itt töltötte élete legszebb korszakának egy részét. Ezzel szemben dr. Adler Adolf mint a nagykárolyi függetlenségi párt elnöke kijelentette, hogy ha csak udvariassági tényről van szó, ahhoz ö is hozzájárul, de ha bizalom hangsúlyozását czélozza a felirat, akkor —■ tekintettel arra, hogy a vármegye közhangulata a nemzeti követelmények mellett foglalt állást, tekintettel arra, hogy a vármegye egyhangúlag irt fel az önálló magyar hadsereg felállítása iránt — a vármegye csak akkor marad consequens önmagához, ha a bizalom nyilvánítását azon feltételhez köti, hogy a miniszterelnök a nemzeti követelmények megvalósítása s különösen a magyar nyelvnek a közöshadsereg magyar részében leendő érvényre jutása tekintetében tőle telhetöleg mindent elkövet. Nemestóthi Szabó Antal az előtte szóló óhaját mindenekben osztotta, de a feliratból elhagyni kérte, mert itt csak egy udvariassági tényről van sző. Nagy László alispán ugyanezt hangsúlyozta, mire einöklö alispán az állandó választmány határozatát szótöbbséggel elfogadottnak jelentette y ki. A közgyűlésnek városunkat érdeklő ügyek mikénti elintézését térszüke miatt csak lapunk jövő számában közölhetjük.

— Választókerületünk volt országgyűlési képviselőjétől vettük a következő nyílt levelet :

Nyilt levél a nagykárolyi országgyűlési vá-! lasztókerület polgáraihoz!

Tisztelt választó 'polgártársaim! ' ■

Felséges királyunk legmagasabb rendel-: kezese és kormányunk megtisztelő bizalma törvényhozói működésem teréről, egy tekin-: télyes vármegye és diszes szabad királyi város főispáni állásának betöltésére szólított cl.

Ennek következtében az önök nagybecsű j bizalmából viselt nagykárolyi országgyűlési j választói kerület képviselői állásáról lemondok.

Tekintve, hogy ezen megtiszteltetés volt nagy részben alapja mostani kitüntetésemnek, mulasztást követnék el, ha irántam tanúsított szivességük ismételt megküszöné- sén kívül, búcsút nem vennék önöktől. ■

Sohasem fogom elfeledni, hogy kegyesek , voltak bizalmukkal megtisztelve a törvényhozói állásra megválasztani s ezáltal alkalmat adni, hogy az ország legelső tanácskozási ' testületében helyet foglalva, közismereteimet gyalapíthassam. Igyekezni fogok a kerület érdekeit — mint nem képviselőjük is *— tőlem telhetöleg lelkeínen viselni.

Most pedig tisztelettel kérem önöket, hogy jóindulatú barátságukban továbbra is tartsanak meg, mely kérésein után maradtam

Budapesten, 1903. deezember 23. hazafias üdvözlettel

Domahidy Elemér.

Lapunk nem foglalkozván politikával, Domahidy Elemér volt országgyűlési képviselő politikai működése felöl nem vagyunk hivatva bírálatot mondani, miért is csak anynyit kívánunk megjegyezni, hogy személye a választókerület minden partárnvalatu polgára előtt szimpatikus volt, mert. ugv a város mint magánosok érdekében, ha . valamiben hozzá fordultak, megtette képviselői minőségében azt, a mit megtehetett; főispánná történt kineveztetésének igen sokan örvendenek, kik siettek is kifejezni szerencse-; kivánataikat. Hallomás szerint a jövő hó] 11-én tartandó instaljátióra városunkból és vidékéről sokan készülnek.

— Gyapay Pál városunkban. Gyapay Pál volt függetlenségi képviselőjelöltünk, kit az őszinte igaz barátság számos köteléke fűz hozzánk, e, hó 26-áu körünkbe érkezett, hogy jó barátai között egy pár napot töltsön. — Érkezésének hírére mintegy százan ki- \ vonultak a vasúti állomáshoz, hol az érke-! zőt harsány éljenzéssel fogadták s igy kísérték a városba. — A régi kaszinó helyiségében számosán gyűltek egybe, hogy szerete- tük és ragaszkodásuknak Gyapayval szemben j kifejezést adjanak. Az összejövetel nem volt; előkészítve s épen azért kitünően sikerült. A társaság érzelmeinek Dr. Adler Adolf adott szép szavakban kifejezést, éltetve Gyapayt, j mire Gyapay szépen átgondolt, hazafias beszédben éltette volt választóit, most jó barátait. A társaság a hajnali órákig maradt együtt. Gyapay a ma reggeli vonattal utazott el, s itt léte alatt Janitzlcy Albert vendégszerető házának volt szívesen látott vendége.

— Halálozás. Néh. Sarkadi Nagy Zsig- mond volt h.-vámospéresi ref. lelkész özvegye : V i d a Ágnes életének 75-ik évé- j ben ma éjjel 3 órakor rövid szenvedés után elhunyt. Temetése január hó 1-én, pénteken délután 3 órakor lesz a Petöfi-uteza 52. szám alatti háznál. Az elhunytban lapunk kiadója Sarkadi Nagy Zsigmond édes anyját gyászolja. Béke poraira !

— Főispáni beiktatás. Domahidy Elemér Debreczen szab. kir. város és Hajduvár- rnegye főispánjának instaliátiója január hó 11-ik napjára lett megállapítva.

— A nagykárolyi választókerület függetlenségi és 48-as pártja közgyűlése által kiküldött bizottság lolyó hó 27-én 9 órakor a Népbank helyiségében gyűlést tartott. Dr. Adler Adolf pártelnök bejelentette, hogy Károlyi György gróffal közölte a közgyűlés határozatát, a gróf a nyelvkérdésben magáévá teszi a szabadelvüpárt által hozott határozati javaslatot, a másik két pontot, vagyis az önálló vámterületet, amennyiben azt még nem tartja eldöntöttnek, hogy az az országra üdvös lenne, feltétlenül nem hajlandó elfogadni, csak akkor, ha Ausztriával az egyezség úgy nem lenne megköthető, hogy az; ország érdekei minden oldalon megóvássá- > nak. Azon kikötést, hogy a Tisza-pártba be 1 nem lép, a gróf nem hajlandó elfogadni. Erre a pártelnökség azt a javaslatot terjesz-1 tette elő, hogy az önálló vámterületnek a! programúiba való felvételétől a párt ezúttal tekintsen el a többi pontok fenntartása mel-! lett az esetre, ha a képviselőjelölt kijelenti, hogy mindaddig, a meddig a hadseregben a nemzeti nyelv jogainak érvényesítése körül jelentékenyebb eredményt a szabadelvüpárt

pusztán képzeletünk szüleménye, hanem tényleg megfelel valami kivülöttünk lévő j valóságnak.

Hogy Locke — tekintve a homályos tért, melyen mozog, — elég világosan beszél, világosabban, mint a hogy a metafizikusok általában szoktak, nem tagadhatni; s éppen azért is idéztük öt a sok közül. Mind a! mellett sem akarjuk állítani, hogy teljesen j érthető; sem azt, hogy feltétlen igazságot tanit. Daczára ennek, a kérdés Locke-féle megoldását igen sokan elfogadták. Mondhatni, hogy Angol- és Fraricziaországban ez al-! kotta minden elmélet elvét. Voltak ellenben feles számmal, a kik azt vitatták, hogy ismeretünk eredetének Locke-féle forrásai tökéletlenek, hiányosak.

Az ellenvetésekre nem terjeszkedhetünk ki, de azért hallgatással mégsem mellőzhetjük Kantot a nagy német filozófust, a ki „A tiszta ész bírálata“ czimü világhírű müvében, az idő és tér eszméjével szinte behatóan foglalkozik.

Hogy nagyon rövidek legyünk, Kant szerint a tér s az idő képzete is a priori szemlélet és nem fogalom. Forma mindkettő, s nevezetesen a tér a külső, az idő a belső érzék formája. Csakhogy Kant nagyon kétértelmű, mert amennyiben a forma készen hever az elmében, annyiban az csakugyan a priori ; de amennyiben meg azt nem tekinti feltétlenül létezőnek, hanem csak akkor, ha a tapasztalat létezését támogatja, a pos- tetiori-nak tekinthető. Szóval az elmét Kantnak, a nagy metafizikusnak magyarázata sem elégíti ki.

Valószínű, hogy kezdetleges alakjában az idő fogalma nem egyéb, mint az öntudatunk állapotában véghezmenő változások egymás után való következésének felismerése. Az abszolút igaz és tiszta idő Newton szerint

egyenletesen folyik, s nem függ az anyagi tárgyak mozgásának gyorsaságától, vagy lassúságától. Érintkezésünk aztán másokkal, s az egyenletes vagy ritmusos mozgással lefolyó természeti tünemények körül szerzett tapasztalataink reávezetuek bennünket, az időszámítás bizonyos rendszerének lehetőségére, a melyben helyet talál minden esemény; legyen az bárminő té rné:/ te, s vonatkozzék akár reánk, akár másokra. A viszonylagos, látszólagos és közönséges idő a testek rnoz-, gása szerint felbecsült tartam. Ilyenek az órák, a napok, a hónapok, az évek. Pontosak annyiban, a mi nnyiben pontosak észleleteink és mérőeszközeink. Nagyobb időszakok a kisebbek összetételei, még kevesebb jogosultsággal a pontosságra; könnyebb lévén megállapításuknál hibát követni el.

Legkevésbbé bizható meg az úgynevezett korszakok időtartama, mint például a geológiai korszakoké, vagy az emberi művelődés korszakaié. Pedig érdekes, hogy különösen az utóbbiakat megáll api tani, mindig kedvencz foglalkozása volt a költőknek is, a filozófusoknak is.

Hesiod öt kort fogadott el. Az arany — az egyszerű és pátriárkái kort Kronosz uralkodása alatt ; a buja és istentelen ezüst- kort, a harczias és erőszakos érczkort; a hőskort, melyben a viszonyok ismét javultak ; Végre a vaskort, a mikor kiveszett minden igazság, erény és hűség, s a melyben meggyőződése szerint a költő is élt Ovid ,Átváltozásai“-ban Hesiod nyomán halad, s csakis a hőskort mellőzi; bezárja pedig a korszakokat a Deukalion-féle viz- özönnel.

E gondolat aztán a költészetből bejutott a filozófiába is, és tudományos színbe burkoltan fejlődött tovább. A korszakokat a nagy világév részeinek tekintették ami akkor végződik, mikor a csillagok és bolygók, pontosan abban a kölcsönönös helyzetben lesznek, a melyben a nagy év kezdetén voltak. Ma agy mondanák és tényleg mondják is : a mikor a végtelen térben minden ugyanazon állapotba jut, minden .ugv történik, a miben már egyszer, sőt tekintve az idő végtelenségét, már többször, végtelenül sokszor volt és történt. Vagyis: volt már idő, a mikor én ugyanezen asztalon ugyanezen papírra és tollal ugyanezeket irtani, s ugyancsak azok olvasták, a kik most. Ez már megtörtént végtelen sokszor s meg is fog történni végtelen sokszor.

A nagy év tartamának megállapításában a mithologia és az asztronómia testvériesen működlek közre ; s az első nagy aranykort Saturnus, a második vagy ezüstkort Jupiter, a harmadik vagy érczkort Neptum, s a negyedik vagy vaskort Fluto, mások szerint Apolló kormányozta. A nagy év hosszát némelyek 3000 nap évnek számították; mások 7777 (titkos szám) ev hosszának. Ciceró azt 12.954, Heraklit 18.000 év hosszúnak mondta. A Szibillák könyvei a nagy évet tiz százados hónapra osztották fel négy évszakkal, a mik közül a tavasz megfelel az arany-, a nyár ezüsí-, az ősz Deukálion vizözönévei az érez-, s végre a tél a vaskornak és ennek elmúltával a cziklus újra kezdődik.

Különben a világkorszakok eszméje egészen megfelel a természetnek s ezert bele volt illesztve a legtöbb nép vallásos felfogásába is. Bizonyítják ezt a „Titkos látások“ ezer éves országa, s a hinduk szentkönyvei; ’ mig az újabb filozófusok azok létét meta- fizikailag bizonyítgatták. Fichte három korszakot vett fel, a melyek közül mi a harmadikban élnénk. Hegel ötöt és szerinte is most folyik a harmadik.

J)r. Lúcz Iynácz.

fel nem mutat, addig ezen párt kötelékébe be nein lép, eliogadja s ezen pontokat prog- rannnbeszédébe beveszi, akkor elvi fenntartása mellett Karolyi Gvörgv gróf ellen jelöltet nem állít. Többen az elnökség javaslata ellen foglaltak állást s követelték az azonnali jelöltállítást. Hosszas vita után a szavazás megejtetvén, az elnökség javaslata ellen ugyanannyi szavazat volt, mint mellette s igy az elnök az elnökség javaslata mellett szavazván, ezzel ezen javaslatot elfogadottnak és végrehajtandónak mondotta ki azzal, hogy azon esetre, ha Károlyi György gróf ezen kikötést el nem fogadná, a párt feltétlenül jelöltet állít.

— A vármegyei központi választmány f.

hó 24-én d. e. 11 órakor tartott gyűlésében végleg megállapította jövő évre ervénynyel biró országgyűlési képviselőt választók lajstromát, melyek egy bekötött példányát a belügyminiszterhez, egy bekötött példányát a választókerület illetékes közjegyzőjéhez küldi, egy bekötött példányt pedig a vármegye irattárába helyez el a választmány. A negyed példány választókerületenkint a nagyközségeknek és a körjegyzői székhelybeli községeknek azzal adatnak ki', hogy azokat bárkinek megmutatni és abból másolatok kivételét megengedni kötelesek. A névjegyzékek aláírására — minthogy azok 300 példányban Írandók alá — valamint a jegyzőkönyv hitelesítésére a választmány Berger Armin és Róth Károly választmányi tagokat kérte fel. Egyúttal tudomásul vette a választmány azt, hogy a Curia a Szolomájer József fényi tanitó, valamint Papp Illés nagy- somkuti lakos nyugalmazott tanitó ügyében hozott elutasító választmányi határozatokat jóváhagyta.

— A nagykárolyi választókerület pártszinezet nélkül összegyűlt polgársága folyó évi deezember 30-án délelőtt 11 órakor a régi kaszinó helyiségében Nemestóthi Szabó Antal elnöklete alatt rendkívül látogatott értekezletet tartott, a melyen Nagy László alispán ajánlatára egyhangúlag és nagy lelkesedéssel gróf Károlyi György cs. és kir. kamarást kiáltották ki képviselőjelöltté. Ezután az értekezlet dr. Kovács Dezső indítványára a párt elnökévé N. Szabó Antalt, jegyzővé dr. Vetzák Edét és Sternberg Jenőt egyhangúlag megválasztotta, úgyszintén megválasztotta a 150 tagból álló végrehajtóbizottságot. Gróf Károlyi György, a mint halljuk 1904. évi január 4-én délután 2 órakor tartja programinbeszédét a polgári kaszinó nagytermében.

— Felolvasó-estely. A „Protestáns Társaskör“ 1904. január 3-án, vasárnap este 6 órakor, saját helyiségében felolvasó-estélyt tart, a következő sorozattal: 1. Szavalat. Előadja Fülöp Lajos ur. 2. Felolvasás. Tartja Simító Géza ur. 3. Mi hallik az erdőn. Gyulai Páltól. Szavalja Márton Margit k. a. 4. A vis á-vis. Magánjelenet. Előadja: Schnell Margit k. a. 5. Szórakoztató előadás a vadászatból. Szabadon előadja: Márton Sándor ur. 6. Kurucz dalok. Előadja a városi dalárda 12 tagja. Beléptidij 20 fillér, a könyvtár javára. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilág nyugtáztatnak. Ezen estélyre a tagokat és érdeklődő közönséget tisztelettel meghívja — Nagykárolyban, 1903. deezember hó 30. Az elnökség.

— Felhívás. Több oldalról érkezett felszólítás következtében felkérem Nagykároly város közönségét, hogy az újévi üdvözléseknek megváltása cziméii a városi szegények sanyarú helyzetének javítása czéljából adományaikat vagy hivatalomba beküldeni, vagy pedig az általam kibocsátott Ívre feljegyezni szíveskedjék. Nagykároly, 1903. decz. hó 30. Debreczeni István, polgármester.

— Képviselői beszámoló. Vettük a következő sorokat: Meghivó. A jelenlegi válságos politikai viszonyok között, mint e kerület országgyűlési képviselője szükségét érzem annak, hogy politikai ténykedésemről beszámoljak és kerületein közönségének a jelenlegi politikai viszonyokkal szemben tanúsított magatartásáról tudomást szerezzek. Ugyanazért tisztelettel felkérem a mátészalkai járás választó közönségét, hogy a Mátészalkán, 1904. évi január 5-én délelőtt fél 11 órakor a Hungária vendéglő nagytermében tartandó beszámolóra minél számosabban megjelenni szíveskedjenek. Géber- jén. 1903. deezember 24. Hazafias üdvözlettel Jélcey Zsigmond. országgyűlési képviselő.

— Kinevezés. A debreczeni kir. ítélőtábla elnöke Kálmánchev Endre végzett joghallgatót a debreczeni kir. Ítélőtábla kerületébe ideiglenes minőségű díjtalan joggyakornokká nevezte ki.

— Kiállítás. A „Nagykárolyi Oltáregyesület“ Hugonnai Béláné grófné indítványára a két hónapon át tartott munkaórák eredményét kiállítja január 3-án délelőtt 10 órától kezdve délután 4 óráig az irgalmas nővérek intézetének nagytermében. Kiállításra kerülnek : iniseruhák, piuviálék, ollártakarók, miseingek, karingek, oltárvánkosok, csipkék, anti- pendiumok és egyéb egyházi ruhák. Az ér-