Nagykároly és Vidéke, 1903 (20. évfolyam, 1-53. szám)

1903-11-12 / 46. szám

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE

I

Következett Palczer Ernő kormánysegéd kegyesrendi volt házfőnök levele, melyben bizottsági tagsági és gazdasági ismétlő iskola- saéki elnöki állásáról lemond, minthogy plé- bánosi állásáról is lemondott. A képviselőtestület a tanács és a bizottság javaslatának elfogadása mellett elhatározta, hogy miután Palczer Ernő az egészségügyi-bizottságnak; és a gazdasági ismétlő iskolának mint plé- j bános, hivatalból volt tagja s lemondása folytán ezen állásokra az uj plébános hivandó be : ezen állásokról való lemondását elfogadja, ezen minőségben kifejtett eredményes működéséért köszönetét nyilvánítja s erről őt jegyzőkönyvi kivonatban értesíteni rendelte; minthogy pedig a képviselőtestületi tagsága csak később szűnik meg s pénzügyi-bizottsági tagsága személyéhez s nem plébánosi állásához van kötve s igy ezen minősége nem szűnt meg: ebbeli lemondása tárgytalan, miért is Palczer Ernő azon kijelentését, hogy 1 szolgálatait a városnak továbbra is ajánlja, a képviselőtestület köszönettel tudomásul! vette.

Az országos selyemtenyésztési felügyelőségnek szederfa tenyésztésére terület átengedése iránti kérelmére elhatározta a képviselőtestület, hogy a vágóhíd és a Kálmánd felé vezető utón levő kihasznált földhordó területeket feltétlenül, a fényi-utcza végén levő 2 hold 618 területű „lovarda“-földet pedig rendelkezési joga fentartása mellett szederfatenyésztésre — tulajdonjogának fen-1 tartása mellett — díjtalanul átengedi.

A helybeli római katholikus plébánosnak a róm. kath. templom tornyában levő óra megigazittatása iránti megkeresésére kimon- j dotta a képviselőtestület, hogy miután a templom fenntartása a kegyur kötelessége, az órát vagy a kegyurnak, vagy a hitközségnek kell megigazittatni, a megkeresést nem teljesítheti.

A „Blum Sára"-féle alapítványt a képviselő- testület el nem fogadta, hanem azt a helybeli status-quo izr. hitközségnek visszaadni rendelte, mert az magánjellegű és vallási czélokra van hagyományozva.

Szintúgy nem fogadta el a képviselőtestület néhai Erős Gyulának sírhelye gondozására tett alapítványát, hanem a 228 koronát — minthogy magánjellegű alapítványért felelősséget vállalni nem akar — a hagyatéki bíróságnál bírói letétbe helyezi.

Buttyán János volt városi hagyatékügyi jegyző állásáról lemondván, végkielégítés iránt folyamodott. A képviselőtestület tudomásul I vette azt, hogy polgármester a lemondást j elfogadta, a végkielégítés iránti kérelmet pedig — mint indokolatlant — elutasította.

Következett nehány illetőségi ügy elintézése, a melyekre vonatkozólag a képviselő- testületi közgyűlés elhatározta, hogy Polo- vitcsák János, Demeter Virág és néhai Görbe Gyula nagykárolyi illetőségét elismeri, azonban Luczás Mária, Dezserán János és néhai Baliga Lászlóra nézve azt, hogy ezek nagykárolyi illetőségűek lennének, el nem ismeri.

A vágóhídi pénzkezelést és a vágóhídi vágatás idejét illetőleg a vágatási szabályrendeletet olyképen módosította a közgyűlés, hogy a vágóhídi pénzkezelést egészben beszüntette s ezután a vágatási dijak addig, míg a bor- és húsfogyasztási adókat a város kezeli, ezen kezelöségnél, azontúl pedig a városi házipénztárnál lesznek lefizetendők. Rózenzweig Mór és társai kérelmére a péntek délutáni vágást beszüntette.

Dob-ánszhy Flóriánt abbeli kérelmével, j hogy az általa birt telekből eszközölt kisajátításért kártalanittassék — elutasította azon indokolással, hogy Dobránszky a kérdéses telket már a kisajátítás után jelenlegi állapotában vette meg.

SarTcadi N. Zsigmond Petőfx-utczai telkéhez csatolt utczaterület árának megállapítása j iránti kérelmére a közgyűlés kimondotta, hogy azt addig tárgyalás alá nem veszi, mig ezen utcza szabályozási vonala végleg megállapítva nem lesz.

Lochmajer Márton és társai azt kérték, hogy a Kálmánd-utczán eszközölt kisajátítások alkalmával a telektulajdonosok részéről kisajátított utczaterület Q öíenkénti 10 K kisajátítási ára Q ölenként 5 koronára le- szálittassák. A közgyűlés kimondotta, hogy az ezen ügyben hozott határozatát fenntartja, de a telektulajdonosok által már régebben az utczaterülethez díjtalanul átbocsátóit telkek hasonló mennyisége díjtalanul lesz a telektulajdonosok javára leszámitandó.

Az 1903. évi szeptember és október havi pénztárvizsgálatról felvett jegyzőkönyvek — amennyiben külön intézkedés szükségessége fenn nem forog — tudomásul vétettek.

A tárgysorozat ezzel ki lévén merítve, elnöklő polgármester a jegyzőkönyv hitelesítésére Dr. Adler Adolf, Albanézy Mihály, Kaufmann Ignácz, Luícácsovits János és Szabados Pál képviselőtestületi tagokat felkérvén, a gyűlést berekesztette.

HÍREK.

— Személyi hírek. Gróf Hugonnai Béla főispán hétfőn Szatmárra utazott, hol elnökölt a közigazgatási bizottság ülésén és a város közgyűlésén. Este visszaérkezett székhelyére. Kedden délután pedig Budapestre utazott, honnan ma érkezik haza. — Gróf Károlyi István — ki nehány nap óta a fővárosban tartózkodott — hétfőn este hazaérkezett.

— A „Kölcsey-egyesület“ irodalmi szakosztály elnökségéről Kemény Alajos kir. pénzügyigazgató lemondott. Őszintén sajnáljuk ezen elhatározását, mert még alig egy éve viseli e tisztet s a múlt téli szezonban rendezett estélyeket oly magas színvonalra emelte, hogy az egyesület történetében igen előkelő helyet foglal el az ő elnökségének ideje. Reméljük, hogy lemondása nem lesz változhatatlan s a közgyűlésnek bizonyára egyhangúlag megnyilatkozó bizalma elöl nem fog elzárkózni s lemondását visszavonja.

a kezüket és nem tudták eltalálni mi szél hordja erre a régen holtnak hitt embert.

— Ismét megkerült a régi jó Írnok; ismét felfogadta a jegyzőnk, — mondogatták öröm és csodálkozással vegyes hangokon a jó emberek.

A szép, viruló Mariska már ekkorra elhízott, veszekedő, durva asszonynyá lett; csak a szeme maradt meg, ragyogó, fiatalos szépségében. Az a bűvös-bájos sugarakkal megverő tekintet, mely hamisan csillant elő a fényes szemekből, vagy szivrepesztő bánatosan úszott a tiszta könyözönben, most is olyan volt mint régen, mikor örök rabigába fogta az egyszerű ember lelkét. Azonban most, ha csípőjére tette vastag ökleit, szapora beszédétől sikoltva loholt tova hat piszkos csemetéje.

Olyanok voltak ezek a gyermekek is, mint mindazok, akiknek a szülei sohasem szerették egymást, csak a csúnya, önző érdek képezi közöttük az összekötő kapcsot.

Midőn Szilva György első látogatásra megjelent náluk, épen nagy családi perpatvar volt; az asszony bomlott hajjal, csípőre tett kezekkel fúriaként szidta az urát; a gyermekek félelmes sikoltozással futottak szét.;

— Jaj, megöli anyát, megöli!

S a férfi, mint valami féket szakított vad j elem, ádáz haraggal rohant neki a szitkozódó asszonynak s hatalmasan arczul ütötte őt.

Épen e pillanatban lépett be az ajtón az idegen jövevény.

Egy perezre a váratlan meglepetés miatt; mindhármójuknak mintha földbe gyökerezett l volna lába.

Mariska már többektől értesült a Szilva György visszatértéről, tehát a nagy változás daczára is azonnal felismerte őt. A meglepetés második pillanatában az jutott eszébe, hogy most egyelőre ez az idegen ember megmentette őt a további bántalmazástól, tehát mintegy jutalmul reá nézett azokkal a megigéző, megverő, bűvös-bájos szemekkel,

melyekből az elöbbeni ádáz harag csodálatosképen azonnal tovatűnt s megcsillant bennük a keserű fájdalom égető könyjo és szivettépö panaszos hangon odaszólt neki:

— Megütött, látta?

— Láttam, volt rá a komor, szomorú felelet. Mire a férj, az asszony panasz-szavát s az idegen szomorú válaszát hallva, szégyenkezve sompolygott ki a szobából.

Szilva György halálsápadtan, szótlan állt ott, az asztalra nyugtatva remegő kezét. Szivét különös, soha nem érzett keserűség öntötte el; átviharzott lelkén egy szempillantás alatt az egész keserves múlt, látta magát és azt a nőt, kit mindennél jobban szeretett, teljes szerencsétlenségükben; átgondolta egy , perezben, hogy mint vesztegettek el egy hosszú életet, mint lettek boldogtalanokká, mikor ép oly boldogok is lehettek volna ketten, együtt; ha ez a harmadik, ez a rút, önző vén ember közéjük nem lép; aki csak ; hivalkodni akart az úri kisasszonynyal, a szép feleséggel, nem szeretni, nem boldoggá tenni öt.

A nőt nem kárhoztatta, annak a szívtelen kapzsisága, könyörtelen kaczérsága eszébe sec jutott, mert hiszen még mindig szereti őt.

S ez a mélységes nagy szerelem, karöltve a most feléledt végtelen szánalommal, ez felébresztette benne az állatot, le lett győzve a szelíd, gyöngeszivü, csendes vérmérsékletű ember, s ebben a fellázadt pillanatban maga sem tudva mit tesz, felragadta az asztalon levő nagy konyha kést s teljes erejével bele vágta a csendesen kifelé haladó férj hátába.

Azután mint egy önkívületien megfordult s ment, hátra sem tekintve; meg se hallva talán a rémes sikoltást, mit szörnyű tettével előidézett; ment hogy feladja magát a földi igazságszolgáltatás kezébe, járta tovább a golgotha útját.

Tóth Erzsiké.

— Látogatás a szegényházban. Hugonnai

Béla gróf főispán, Steinkogler János titkár és Debreczeni István polgármester társaságában folyó hó 6-án délben meglátogatta a városi szegényházat s a tapasztaltakkal megelégedve lévén, ezen megelégedésének kifejezést is adott.

— A helybeli szinügyi bizottság folyó hó 6-án délután Debreczeni István polgármester elnöklete alatt tartott ülésében vette tárgyalás alá a szinikerület alakítása tárgyában 3 évre kötött szerződést és azt, valamint a kerület által Krémer Sándorral kötött szerződést elfogadásra ajánlotta a közgyűlésnek azon módosítással, hogy egy hónappal az idény előtt és 1 hónappal az idény után 3—3 napra miniszteri engedélylyel biró más társulatnak is adható lesz játszhatási engedély.

— A helybeli függetlenségi és 48-as párt

folyó hó 8-án Kossuth Ferenczhez az országos függetlenségi és 48-as párt elnökéhez táviratot menesztett, mely az országos pártot a nemzet elidegeníthetetlen jogáért, nyelvéért való további küzdelemre felhívja és buzdítja.

— Hivatalvizsgálat. Hugonnai Béla gróf főispán Steinkogler János titkár kíséretében f. hó 5-én és 6-án városunk ügykezelését megvizsgálta és a tapasztalt rend és pontos ügykezelés felett teljes megelégedésének adott kifejezést.

— Értesítés. Nov. 19-én a helyi főgym- nasium a szerencsétlen véget ért Erzsébet királyné emlékére ünnepélyt rendez, melyre az iskola iránt érdeklődő közönséget ez utón hívja meg Az igazgatóság.

— Adomány. Haunstádter József főgymn. tanár a Szent István Társulat népirataiból 50 füzetet ajándékozott a kath. legényegyesület könyvtárának.

—r Lemondás. Buttyán János városi (hagyatéki) aljegyző állásáról lemondott s polgár- mesterünk a lemondást elfogadta.

— Újabb betörés. Múlt héten csütörtökről péntekre menő éjjelen a helybeli status- quo izr. templomba betörtek, ott a pénztartó perselyt feltörték s tartalmát elvitték, ezenfelül egyes tárgyakat megrongáltak. A nyomozás folyamatba tétetett.

— A villanyvilágítás ügyében a kiküldött bizottság folyó hó 5-én tartott ülésében végleges határozatot még nem hozott, hanem azoktól, kik pályázatra felszólittattak, con- czessió tekintetében pótajánlatot kér s azok beérkezte után fog végleg dönteni a felett, hogy a képviselőtestületnek a házi megépítés és kezelés, vagy a conczessionalis rendszer alkalmazását fogja-e ajánlani.

— A „Nagykárolyi Vívó-és Torna-Club“ a helybeli tornacsarnokban naponként (vasár- és ünnepnap kivételével) esti 6 órától V» 3 óráig rendes vivő- és tornagyakorlatot tart. A tagok minél nagyobb számban való megjelenésre felkéretnek és az érdeklődő közönség vendégként szívesen lesz látva. Bubregh Béla, titkár.

— Házimulatság. Folyó hó 15-én, vasárnap mulatságot rendez a helybeli róm. kath. legényegyesület a következő tárgysorozattal: 1. Ének, előadja az egyleti énekkar. 2. „Három a daru“, irta Tompa Mihály; szavalja Matesz Róza k. a. 3. „A tudós macskája“, irta Arany János; szavalja Kosztka Antal egyleti tag. 4. Előadás a természettudomány köréből, tartja Niklos János főgymn. tanár, egyleti választmányi tag. 5. Sóló, énekli harmonium és cselló kiséret mellett Kolozsváry Miklós egyleti rendes választmányi tag. 6. Monolog, előadja Hegedűs Gyula egyleti Il-od könyvtáros. A monolog előadása után kezdetét veszi a táncz. Ünnepségünk pontosan este 7 órakor kezdődik, melyre az érdeklődő igen tisztelt közönséget tisztelettel meghívja az egyleti elöljáróság. Belépődíj nők részére 40 fdlér, férfiak részére 60 fillér.

— Dalestély. Dalegyesületünk előre hirdetett hangversenyét folyó hó 7-én, szombaton tartotta meg a Polgári Olvasókör helyiségében. Régen tudjuk, hogy városunk közönj sége érthetetlen közönynyel viseltetik az egyesület iránt, de mégis nem volt arra eset, hogy dalestélyen oly kevesen jelenjenek meg, mint ez alkalommal. Alig 15—20 egyén vett | azon részt, úgy, hogy az egyesület nemhogy | valami csekély jövedelmet tudott volna sze- i rezni jubileumi költségeinek fedezésére, hanem valószínűleg még reá kellett fizetni a rendezés költségeire. Ily körülmények között nagyon érthető az egyesület tagjainak le- hangoltsága, s mindinkább megerösbödik a 1 feloszlás eszméje. Mert a dalegyesület a közönség támogatása nélkül fenn nem állhat. Hogy azután miként fogjuk tudni nélkülözni az egyesületet, az már más kérdés! Pedig a műsor nagyon megérdemelte volna a közönség támogatását. Két oly kiváló száma volt, mint Réthy Lina k. a. éneke és Varjas Endre fögvmnasiumi tanár felolvasása. A megjelent csekély számú közönség valódi műélvezetben részesült, mert mindkét szám oly magas színvonalon állott, a milyent csak

igen ritkán élvezhetünk. Réthy Lina k. a. Réthy László egyesületi karnagy zongora- kísérete mellett két énekszámot adott elő. Egy operarészletet a „Hugenottákéból és egy magyar népdalt. Magasan csengő, tiszta szép hangja gyönyörűen csendült a teremben s a kiváló iskolázottság, mely énekében megnyilvánult, nagyon megérdemelte azt a szűnni nem akaró tapsvihart, mely éneke után a kis számú, de lelkes közönség részéről felhangzott. A rendezőség egy szép csokorral rótta le háláját a kisasszonynyal szemben. Varjas Endre főgymnasiumi tanár pedig Bárd Miklósnak egy álnév alá rejtőző költőnek müveit ismertette. Lelke egész melegével csügg az ismeretlen poétán. Valóságos elragadtatással beszélt róla, a szabad természet, a családi tűzhely költőjéről. Elbeszélte élettörténetét, mely verseiben van megörökítve s nemcsak a tartalom, hanem a formai tökély tekintetében is kiváló költőnek festette le előttünk. Felolvasta egy gyönyörű költeményét, melyet valóban élvezettel hallgattunk s megértettük a kiváló iró tanárnak lelkesedését a kiváló költő iránt. S az a tiszta, zamatos magyar stilus, mely a felolvasásból kiérzett, csak igazi, hivatott írónak tulajdona. Akik hallották, nagy élvezetet találtak a felolvasásban s a buzgó, lelkes felolvasónak őszinte szívből eredő tapsokkal s éljenekkel köszönték meg fáradtságát. A dalegyesület három énekszámot adott elő, azzal a preczizitással, mely énekszámait jellemezni szokta. A fiatalság tánezra is perdült és jókedvvel mulatott éjfél után két óráig.

— Gyászünnepély. Erzsébet királyné emlékezetét a kath. legényegyesület is kegyelettel fogja megünnepelni. Folyó hó 22-én vasárnap saját helyiségében gyászünnepélyt rendez, mely alkalommal az emlékbeszédet Haunstádter József főgymn. tanár, egyesületi másodelnök fogja megtartani. Az ünnepély részletes programmját legközelebb közölni fogjuk.

— Kinevezés. A budapesti kir. ítélő tábla elnöke Dr. Bródy Tibort, városunk szülöttét a budapesti kir. Ítélő tábla kerületébe dijas joggyakornokká nevezte ki.

— Megsemmisített határozat. Gróf Kimen Héderváry volt belügyminiszter vármegyénk azon határozatát, melylyel a vármegye területén lévő összes községek elöljáróit felhívta, hogy a költségvetés nélküli állapot tartama alatt az állami adók önkéntes befizetését, illetve az adóösszegek elfogadását tagadják meg az 1886. évi XXI. t.-cz. 10. §-a alapján megsemmisítette s utasította a vármegyét, hogy ezen rendeletet szabályszerűen tegye közhírré, s ennek megtörténtéről tegyen jelentést.

— A lápon tervezett ut helyszíni pótbejárása felett már határozott a kereskedelmi miniszter. A Nagykároly—Kaplony—kálmándi

| útszakaszt illetőleg kimondta azt, hogy ezen j ut Nagykárolytól közvetlenül Kálmándra | építtessék, de hozzájárul azon megállapodás- | hoz is, hogy Kaplony község közepétől Nagy- ! károly városáig egy kiágazás is építtessék. De ezen kiágazás kiépítése előtt költségvetés készítendő, Kaplony község hozzájárulása ! tisztába hozandó és a vármegyének határoznia j kell ezen útnak a törvényhatósági utak közé ' leendő felvétele iránt.

— Zárlat. Ragadós száj- és körömfájás miatt városunk zár alá vétetett.

— Uj jogtudor. Domahidai Domahidy Pál, Domahidy Sándor domahidai nagybirtokos

| fia a jog- és államtudományi szigorlatok sikeres letétele után a napokban doktorrá avattatott.

— Szobrot akarnak emelni Kiss Ernőnek, a magyar szabadságharcz tizenhárom hőse egyikének Nagybecskereken. A hazafias felhívás a következőleg szól: Felhívás. Szobrot

| Kiss Ernőnek! A magyar szabadságharcz „tizenhárom“ hőse élni fog „mindörökké, inig az eszme ki nem hal a földön“ . . . s hogy éljen, hogy az eszme fennmaradjon,

; helyes, hogy együtt és egyenként örökittes- I sék meg emlékük. Mindnek van már em- | léke, csak a mienknek nincs! Annak, kit elsőben ítélnek el, kit kétszer ölnek meg... j Mi is megépítjük szobrát itt, a hol élt, a ! honnan kiindult ama hősi útra, mely a I magyar golgotához vezetett, itt, a hol dicső fegyvertények vannak nevéhez fűzve! Itt építjük meg Nagybecskerek város közterén, hirdetőjéül a magyar hegemóniának, a hősi vitézségnek, a lángoló honszeretetnek s a népek szabadságaérti lelkesedésnek... Itt építjük meg, hogy mindenki, a ki látja, okuljon, tanuljon, lelkesedjék s ha kell, rettegjen tőle!... Ennek a szobornak megépítéséhez magunk szegények vagyunk! A magyar haza lelkes polgáraihoz fordulunk azért, hogy bármily csekély adományukkal járuljanak hozzá. Ö nemcsak a mienk, az I egész hazáé volt! Az a lángoló honszerelem az egész hazának, a haza minden fiának szólt.. . Hozzátok fordulunk különösen ma- j gyár hölgyek, hozzátok, kiknek szent köte- I lességtek a hazaszeretet ápolása ... hozzá-