Nagykároly és Vidéke, 1903 (20. évfolyam, 1-53. szám)
1903-10-22 / 43. szám
XX. évfolyam. Nagykároly, 1903. október 22. 43-ik szám. TársacLsbla^d.!, szépiro<á_a<l2^CLÍ és isirso-erettetjesztő !b.@tilaop_________ =_____ \T NA GYKÁROLY VÁROS HIVATALOS HIRDETÉSEINEK KÖZLÖNYE. Megjelen minden csütörtökön. Előfizetési árak: Egész évre.................8 kor. Fé lévre..........................4 kor. Negyedévre.................2 kor. Eg yes szám.................20 fill. Kö zségi jegyzők és tanítóknak egész évre 6 kor. Szerkesztőségi iroda' és kiadóhivatal: Deák Ferencz-tér 4. szám. (A római kath. elemi iskolával szemben). Bérmentetlen leveleket előttünk ismeretlentől nem fogadunk el. Hirdetések jutányos áron közöltetnek. Nvilttér sora 30 fillér. — Kéziratok nem adatnak vissza. A villanyvilágítás. A város közvilágításának megoldása már két és fél év óta foglalkoztatja a város közönségét. Ismerve a város nehéz pénzügyi helyzetét, elengedhetetlen kötelességemnek tartottam a közvilágítási kérdés megoldása körül a legnagyobb körültekintéssel eljárni, mielőtt a képviselőtestületnek a világítási kérdés mikénti megoldására határozott javaslatot tettem. A közvilágítás kérdését ismertető javaslatom megküldtem a képviselőtestület minden tagjának, közrebocsátotta ezt a „Nagykároly és Vidéke“ 32-ik számában. Vártam a közvélemény megnyilatkozását ezen nagyfontossága kérdés eldöntésénél, nagyon szükségesnek tartom a legkisebb részletre is kiterjedő bírálatot, vagy módosító indítványt, mert nem tartom elhallgathatnak, hogy a közvilágításnak petroleum helyett más világitó anyaggal való felcserélését nem annyira a közvilágítás javítása, hanem a középületeknek és magánosoknak egy tisztaság és kényelem tekintetében a mai kor kívánalmainak megfelelő világitó anyaggal való kicserélése teszi fokozottabb szükséggé, mert ha a város közönségének azon lakosai, a kik a modernebb és drágább világítási eszköz felhasználása által biztosítják a város összes közönségének azt, hogy a közvilágítás a mai kiadások mellett uj és modern világítási anyaggal megoldható — úgy méltán megvárhatják, hogy a város összes közönsége pedig tegye lehetővé részükre a jobb és kényelmesebb világítási eszköznek a be- szerezhetését. A világítás ismertetésének nyilvánosságra hozása után a „Nagykároly és Vidéke“ 33-ik számában jelent meg Hoffmann Tivadar urnák egy felszólalása, melyet a kereskedelemügyi miniszter ur által a város részére bocsátott szakértő Hollós József úrral azonnal közöltem. Hollós ur külföldi tanulmányi utjából azonban csak szeptember hó végén jött haza. Hoffmann Tivadar ur felszólalására vonatkozó nyilatkozatát alábbiakban szószerint fogom közölni. Más felszólalás a világítási ismertetéshez nem történt, annak közrebocsátása óta két hő eltelt, igy — azt hiszem — közismertté vált a világítási kérdés annyira, hogy a képviselőtestület most már legjobb meggyőződése szerint határozhat ezen ügyben. Időközben tették a lapok közhírré Csányi ur találmányát, melyről az első hírlapi czikkek olvasása után oly véleményre lehetett jutni, hogy a villanyvilágításhoz nem szükséges többé a nagy költséggel felállított központi telep, mert azt minden háztulajdonos felállíthatja a maga részére, abból elláthatja világítással saját helyiségeit minden más teleptől függetlenül és önállóan ; — nagyon természetes tehát, hogy Hollós József úrhoz ezen találmányról adandó véleményéért is kérdést intéztem. Hollós ur válasza a következő: „A Csányi-féle dolgot ne tessék komolyan venni, ott csak arról lehet szó, hogy a ki tud vele bánni, az rövid időre nagyobb árammennyiséget is kaphat, de ezt is oly méregdrágán, hogy megköszönné, ha mindjárt csak 2—3 lámpát akarna világítani, hátha még nagyobb számú lámpáról volna szó. E felett nem érdemes egy perczig sem a megkezdett munkával megállani.“ A Nagykároly és Vidéke 33-ik szájában Hoffmann ur a nagykárolyi vízre tesz megjegyzést. „Mindjárt az a megjegyzés, hogy a nagykárolyi vízre vonatkozó megjegyzésem nem alapulhat tapasztalati adaton, azt mutatja, hogy a czikkiró a város jelentésének annyi időt sem szentelt, hogy azt átolvasta volna, mertajelentés 11-ik oldalán vannak a viz analízisek, ezt pedig a Nagykárolyból felküldött ritka szép kazán kö alapján találtam szükségesnek, ha ezen adatok nem elég elked- vetlenitök és ha ezek nem elég gyakorlati adatok, akkor bajos jobban demonstrálni“. A Hoffmann ur kazánrendszere nagyon jó lehet malom üzemhez, de azt már meg fogja engedni, hogy a mi jó malom üzemhez, az nem jó villamos telepen. Végül, ha kazánban tisztítja a vizet, úgy nagyon jó lesz vigyázni, mert ha még egészen ép a kazánja, akkor a legkisebb mulasztásra igen szomorú tapasztalatot szerezhet“. „Ami Győr város példáját illeti, azt nem ellenem, hanem csak mellettem lehet felhozni, mint a város szakértője vétettem igen is fel a gázgépet a pályázatban és ugyancsak a pályázatok elbírálásánál tettem félre a gázgépet és a város teljesen úgy határozott. A telep építés azonban nem kaptafa, amire a döntést minden esetben reá kell huzni. Győr város nem világit, hanem motorokat hajt, még pedig csatorná- zati, vágóhídi és vízvezetéki motorokat és a beadott egy gázgép ajánlat alapján megejtett tényleges számítások egyrészt a gép túlságos nagy ára, másrészt a felette kedvezőtlen üzemviszonyok folytán azt eredményezték, hogy a gázüzem még valamivel drágább lett volna, mint a gőz üzem, miután tehát itt semmi kimutatható előny a gázgéppel nem járt, kötelességszerüen nem is ajánlhattam, Nagykárolyban a viszonyok másak, számításaimat közöltem, azok elég világosak. Teljesen csak hangulatcsinálás az adózó polgárok filléreivel való rémit- getés; azt hiszem, mint némi múlttal bíró köztisztviselő a várost soha nemcsak könyelmü, de semminemű kísérletezésbe bevinni nem fogom. A kísérletezés a megrendelés elé való és ha a kísérlet sikerült, akkor is a megrendelés, a mint erről már beszéltünk, csak úgy történhetik, hogy a szállító a kötendő szerződésben a szállított berendezésekért a legmesszebb menő oly garancziát vállal, a mely mellett a várost károsodás nem éri. Innen eredhet, hogy a deutzi-gyár ajánlatát illetőleg is első lépésnek kikötöttem, hogy a generátort, melyet ajánl, látnom kell, hogy dolgozik, csak akkor beszélhetünk megrendelésről. Ezt én láttam és láttam másokat is tanulmányi utamon és mondhatom, ma még meleT ARCZ A. Halványul a táj... Halványul a táj, mert az ősz eljött már, S ö erdőt-mezőt halvány színre fest, Lehetői hullnak a lombok, levelek, Innen hallom ezt a szomorít neszt: Mely azok halk sóhajaiból támad, S elfogja szivem egy csöndes bubánál. Nem azért, hogy látom a lomb hullását — És ebben a komor enyészetet. Nem, hogy rám is az a sors várakozik, Hiszen tudom, kivétel nem leszek: Nem is vágyom rá, e sivár világon -— Elég, ha a rendes utat bejárom __/ Ne m az elmúlás bánt, hanem az élet, Mert hát mi is ez a mi életünk ? Egy örökös harcz, örök tépelödés ... Dicső eszmékért küzdünk — szenvedünk; De megvalósítani egyet sem bírunk, Sőt napról-napra hervad a babérunk... Hervad babérunk, melyet ők kötöttek Diadalmas múltban a hős apák: Reánk bízván, hogy tartsuk meg virulón, S utódainknak is úgy adjuk át... S bár lelkesülénk nem egyszer e vágytól Mi nem bírtuk megóvni hervadástól. Bus őszi virág! ki nem élsz sokáig, Jer te díszítsed a hervadt babért: Ha nincs tavasz, mely hozzon ékesebbet, Ne maradjon merő árván azért: Lesz tán e földnek még dicsőbb virága, Mikor betelik szebb jövönknek álma...! Igen, ez álom neyn száll el magában, De még megérjük, hogy való leszen: Hiszen a régen alvó honszerelem Fölébredett s lobog a sziveken ... Csak ősink lelke szálljon még le ránk, S bizton kivirul babérunk, hazánk. Dénes József. Emlékbe széd a főgimn. ifjúság által rendezett s folyó hó 17-én megtartott Deák Ferencz-ünnepólyen. Tartotta: Kontraszt! Dezső, főgimn. tanár. Mélyen tisztelt ünneplő közönség! Kedves tanuló ifjak! A XVIII. század végét hatalmas, hosszú időkre szóló mozgalom rázta meg, mely romba döntötte a régi, megvénhedt világot és alkotott helyette újat, jobbat, igazságosabbat. E hatalmas, hosszú időkre szóló mozgalom volt — a franczia forradalom ! Győzelmével három erkölcsi hatalom diadalmaskodott: a jog hatalma a kiváltságok fölött, az igazság hatalma az előítéletek fölött, a nemzetakarat hatalma a kormányok fűlött! Egyenlőség a törvény előtt, szabadság szóban, gondolatban, ; lelkiismeretben, testvériség az emberi jogokban ! E magasztos, lélekhevitő, örök eszmék diadaláért küzdöttek nemzetünk legnagyobbjai és köztük a jog halhatatlan védője — Deák Ferencz! Magyarország újjászervezését megkezdi Széchenyi István, ki nemzetébresztő gondolataival, korszakalkotó műveivel, emberfölötti munkásságával fölrázta nemzetét a tespedés- böl! A mozgalom lassan indulva, fokozódó erőteljességgel haladva eljut a parlamentbe, hol a mozgalom lelke, vezére — Deák Ferencz ! Valóban vezérnek született. A magánéletben egyszerű, szerény, derült, napfényes kedélyű, nemes, nagylelkű ember. A parlamentben lelkes, tüzes, mély, lángeszű, legyőzhetetlen erejű szónok. A közéletben egyenes, határozott, önzetlen, kemény, rendületlen magyar jellem. Politikai működésében mindig a törvényes rend, a békés haladás. az igazi szabadelvüség, a magyar nemzeti függetlenség és szabadság föltétien, elszánt harczosa. Eszményi hazafisága, politikai j bölcsesége, erkölcsi nagysága révén a szabadelvű párt vezére, a kormánynak félelmes, csodált ellenfele, a haza bölcse. Hatalma, tekintélye évröl-évre növekedik és az 1839— j 40-iki országgyűlésen már a legnagyobb tekintélyű törvényhozó, világhírű magyar jogtudós. Széchenyi, Kossuth egy értelemmel, lelkesült örömmel vallják be, hogy köztük Deák Ferencz a legelső. A későbbi országgyűlésen nem jelent meg. Megválasztása alkalmával vér folyt és egy Deák Ferencz nem vállalhatott el oly mandátumot, melyhez erö- : szak, embervér tapadt. Barátai megdöbbenéssel hallották a hirt és mindenáron rá akarták venni a megjelenésre, de ö Kossuth ! gyönyörű szavai szerint „lelkiismeretűnek í szent sugallatát követve“ hajthatatlan maradt. A reformok lassan haladtak. A közvélemény nyugtalan, lázas, ingerült. Uj vezér támad. A szilaj, szenvedélyes, lánglelkü szónok — Kossuth! Merész, heves izgatásai folytán megvalósul Széchenyi eszméje: a nemzeti függetlenség és az általános szabadság nagy gondolata. Megszületett az uj Magyar- ország ! Megalakul az első magyar minisztérium. Igazságügyminiszter lön Deák Ferencz, kinek jelszava volt: „Ha szabadok akartok lenni, legyetek igazságosak!“ Mámorban úszott minden. A történelem sietni, rohanni látszott. Azután jött egy rövid eposz — a szabadságharcz s egy hosszú tragédia —■ az elnyomás. Egy év múlva minden elveszett! A nagy alkotások megsemmisültek. Széchenyi lángelméje elborult, lelke gyászba öltözött, szive megszakadt a honért, melyet nálánál egy magyar sem szeretett jobban! Kossuth szomorú száműzetésben siratta hazájának elpusztult reményeit. A nemzet hőseinek a bosszú, a kérlelhetetlen ásott sirt. A szabadság költőjét nem bántotta már többé az „Egy gondolat!“ A sötét jóslat teljesült. „Eljött a nagyszerű halál és a temetkezés fölött egy ország vérben állt. A sirt, hol nemzet sülyedt el, népek vették körül s az ember millióinak szemében gyászköny ült“... A nemzet kétségbeesett. Csak egy férfiú volt, ki a borzasztó napokat átélve még hitt. remélt, kinek törhetetlen hite a nemzetet önérzetre, önbizalomra, a politikai feltámadás reményére vezette. E férfiú volt — Deák Ferencz! Nagy, magasztos szózattal vigasztalta nemzetét: „Magyarok! Nehéz időket
