Nagykároly és Vidéke, 1903 (20. évfolyam, 1-53. szám)

1903-09-24 / 39. szám

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE nagy derültséget okozva átgondolt játékával. Papír Sándor (Kleininger) ez alkalommal is intelligens színésznek bizonyult, kifogástalan alakításával, higgadt, nem túlzó játékával. Kaczér Tamás szerepét Tábori alakította élénken, ügyesen. De mégis e szerep inkább Ferenczynek való, mint neki, habár elismer­jük, hogy Ferenczy eléggé igénybe van véve. A közönség jól mulatott és sokat tapsolt. Hétfőn, szeptember hó 21-én zónaelőadás volt középszámu közönség jelenlétében. Szig­ligeti történelmi színműve „II. Rákóczi Fe- rencz fogsága“ került színre. Az előadás jó volt s a szereplők igyekeztek a lelkesítő hazafias darabot érvényre juttatni. Bátosi (Rákóczi Ferencz), F. Lányi Irma (Zrínyi Ilona), Garai Ilus (Amália), Papír (Longne- wall), Nagy Sándor (Lehmann) mindannyian jók voltak. A katonai zenekar által előadott magyar dalokat a közönség háromszor is megismételtette. Kedden, szeptember hó 22-én Toronyi Gyula vendégfelléptével a „Czigánybáró“-t, Jókai Mór operettjét adták elő fél ház előtt. To­ronyi szerződtetési czélból lépett fel. Barin- kai Sándort alakította. Első énekszámát igen rokonszenvesen fogadta a közönség, mert szép tenorját élvezettel hallgattuk, de már a második számnál annyira be volt rekedve, hogy nem volt képes énekelni s összes énekszámait kénytelen volt kihagyni. Épen ezért nem is mondhatunk véleményt sem képességéről, sem játékáról, mert nagyon természetes, hogy rekedtsége befolyással volt játékára is. Kornai Margit ellenben igen szépen játszott s Szaffi szerepe — úgy lát­szik — egyike legjobb szerepeinek. Szép énekéért, temperamentumos játékáért igazán megérdemelt tapsokat nyert jutalmul. Sziklai Blanka, mint Arzéna, jó volt. Tábori Emil (Zsupán Kálmán) alakításán sokat nevetett a közönség és derültséget okozott B. Polgár Fáni (Mirabella) alakításával is. Papír (Kar- nero), Ferenczy (Gábor diák) Balogh L. (Czipra) szintén jók voltak. A karról meg­jegyezzük, hogy ez alkalommal kitünően működött. HÍREK. — Személyi hírek. Gróf Hugonnai Béla vármegyénk főispánja folyó hó 19-én a déli gyorsvonattal székhelyére érkezett. E hó 20-án részt vett a Tisza-Ujlakon tartott Rá- kóczi-ünnepélyen, honnan az esteli vonattal tért vissza s kedden délutáni gyorsvonattal Budapestre utazott. — Dr. Róth Ferencz a szatmári kir. törvényszék elnöke vasárnap szüleinek látogatása czéljából városunkban tartózkodott. — Hangverseny Szatmáron. A szatmári kertészeti kiállítás alkalmából folyó hó 24-én az ottani színházban hangversenyt rendez­nek, a melyben városunkból Simító Gézáné úrnő szavalattal fog közreműködni. — A nyári színkör égése. A múlt szom­baton délután két órakor tűzi lárma verte fel városunk csendjét. Sürü füst gomolygott a régi kaszinó helyisége felől s mindenütt felhangzott a kiáltás „Ég a színkör!“ A tűz csakugyan a régi kaszinó helyiségében, illetve a kertben épült nyári konyha mellett levő jégveremben ütött ki. Valóságos tűzfészek volt az a helyiség és csuda, hogy még eddig nem történt meg a tűzvész. A jégverem köz­vetlen összeköttetésben volt a nyári konyhá­val, ez pedig a színkörrel, az összes épüle­tek deszkából voltak építve s igy magyaráz­ható meg, hogy a tűz kitörése után alig egy negyedóra alatt lángban állottak az összes épületek s három negyedóra múlva már csak megszenesedett oszlopok jelezték az épüle­tek helyét. A tűz állítólag egy, a jégverem­ben felejtett gyertya lángjától keletkezett, melytől lángra kapott a szalmafödél, ettől rneggyuladt a nyári konyha majd az étterem, végül a színkör. A tűz oly gyorsasággal ter­jedt, hogy az oltásra gondolni sem lehetett. A tűzoltóság elég gyorsan megérkezett a helyszínére, azonban tehetetlenül állott a lángtengerrel szemben s teendője egyelőre arra szorítkozott, hogy a tűz tovaterjedését megakadályozza. A nagy hőségtől azonban bajosan lehetett dolgozni s ehhez járult a meglehetős erős szél is, mely a lángokat annyira élesztette, hogy az élőfák is meg­gyulladtak, tüzet fogott a kerítés, az utczában levő táviró-oszlopok, sőt még a Roóz-féle csűr is, mely csaknem 100 méterre van a tűz helyétől. Szerencsére azonban ezt sike­rült megmenteni. Veszélyben forgott a Czukor- féle istálló is, melyet azonban a tulajdonos és alkalmazottai megfeszített munkája meg­védett a pusztító elemtől. A színtársulat derék tagjai a tűz hírére azonnal megjelen­tek és a mentéshez láttak. Az ő buzgalmuk­nak köszönhető, hogy az igazgatónak a szín­körben elhelyezve volt díszletei nagy részben megmentve lettek. Sikerült kihordaniok a szé­keket is. De igy is elég érzékeny kár érte az igazgatót, mert a kihordott díszleteknek egy része összetört, egy pár függöny, díszlet, a páholyok berendezése, lámpák stb. pedig bentégett. Azonban a vendéglősöknek Kudla testvéreknek káruk igen érzékeny, mert be­rendezésük, készletük csaknem teljesen bent­égett. A tűzoltóság derekas munkájának azu­tán sikerült a tüzet teljesen eloltani, de a jégverem szalmája alatt lappangó tűz még másnap is lángot vetett. A leégett épületek biztosítva voltak. — Anyakönyvi kinevezés. A belügyminisz­ter a mezőteremi anyakönyvi kerületbe Friedl Ernő segédjegyzőt anyakönyvvezető-helyet- tessé nevezte ki. — Eljegyzés. Dr. Krémer Miksa buda­pesti ügyvéd a napokban jegyet váltott Kluger Henrik a „Lamarche“-féle fürészgyárnak igazgatója leányával Kluger Irma kisasszony­nyal, Budapesten. — A szatmári kertészeti kiállítás védnök­ségét Meszlényi Gyula megyéspüspök, való­ságos belső titkos tanácsos vállalta el. A ki­állításra 220 bejelentés történt 4700 tétellel. A kiállítás ünnepélyes megnyitása folyó hó 27-én délelőtt fél 11 órakor lesz, ezt Kiss Gedeon volt főkapitány szobra leleplezése fogja megelőzni. A kiállítás naponként nyitva lesz reggel 9 órától esti 9 óráig; a belépő­jegyek ára a megnyitás napján d. e. 1 kor., máskor 50 fillér. A kiállítás október 5-ig tart s ezen idő alatt, még pedig f. hó 28-án a gyümölcsök helyes csomagolásáról, 29-én a méhészetről, 30-án az aszalásról, okt. 1-én a szőlő helyes metszéséről, okt. 2-án a gyü­mölcsök feldolgozásáról szakelőadás lesz. — Esküdtszéki tárgyalás. A mezöteremen folyó évi május hó 11-én megveretés követ­keztében meghalt Keszenheimer József bán- talmaztalásából kifolyólag folyamatba tett bűnügyben az esküdtszéki tárgyalás Szatmáron ma tartatott meg. Halált okozó súlyos testi sértés bűntettével hét mezőteremi fiatal ember van terhelve. A tárgyalásra az elhunyt édes atyján, mint sértetten kívül 12 tanú és 3 orvosszakértő van beidézve. — Gyászeset. Adorján Jenő hegedűmű­vész, városunk szülötte f. hó 17-én nyolcz hónapi kínos szenvedés után 29 éves korá­ban Gödöllőn elhunyt, ezzel egy fényesen indult, nagy reményekre jogosult művészi pálya szakadt ketté. Adorján Jenő 1874. évi márczius 24-én született. Már öt éves korá­ban sok szép nótát játszott kis hegedűjén hallás után, miért is szülei bevitték Nagy­váradra az akkor ott hang versenyző Joachim hegedűművészhez, ki mikor játszani hallotta, oda nyilatkozott, hogy okvetlenül ki kell ké- peztetni a gyereket, mert kiváló tehetség lakozik benne. Hogy kiképeztetését eszközöl­tethessék, szülei a fővárosba tették át laká­sukat, a hol előbb Gobbi, majd Hubay tanároknál nyerte kiképeztetését. 16 éves korában pedig kiment Berlinbe a „Hoch- schulé“-ba, a hol Joachimnak ösztöndíjas ta­nítványa lett. — Bevégezvén tanulmányait, Párisba ment, a hol Colonne és Lamoureux hires zenekarában hangversenymesteri állást töltött be. Itt a legelőkelőbb körök kedvencze lett és Carnot köztársasági elnök többszöri meghívással is kitüntette, egyszer pedig egy nyilvános hangversenyen a köztársasági elnök neje magához kérette, kezet fogott vele és kifejezte előtte a magyarok iránti sympathiá- ját. Párisból Németországba ment, a hol előbb a liibecki, később a düsseldorfi opera versenymestere volt, sőt Düsseldorfban a conservatoriumban tanár is volt. Itt érte utói a súlyos baj, minek következtében előbb Olaszországban Gardone, később a Düssel­dorf melletti Honef klimatikus gyógyhelyeken keresett baja ellen orvoslást. Utóbbi helyen nem jól érezvén magát, hazavágyott; igy hozták szülei múlt hó közepén nagy gonddal­bajjal Gödöllőre, a hol a legönfeláldozóbb ápolás mellett élt egy hónapig s ott hunyta le örök álomra szemeit a szerencsétlen fiatal művész, gyászba borítván fiatal nejét Schmidt Leonora volt operaénekesnőt, bánatos szüleit és nagyszámú rokonságát, közöttük lapunk szerkesztőjét, ki unokaöcscsét gyászolja az elhunytban. A fiatal, nagytehetségü hegedű­művész kezéből kihullott a vonó, a melyet oly remekül kezelt; a félvilágon diadaluton vitte végig hegedűjét az ifjú művész, dicső­séget szerezve a magyar dalnak, babért és elismerést önmagának. A fényes pálya most megszakadt, a körülrajongott művész meg­halt s e hirt bizonyára részvéttel fogadják mindazok — közöttük városunk lakói közül is sokan — kiknek alkalma nyílt a fiatal művész könnyeket kicsaló játékában gyönyör­ködni. Az elhunytat folyó hó 19-én Buda­pesten a kerepesi temető halottas házából igen nagy részvét mellett helyezték örök nyugalomra. A kegyelet a ravatalt elhalmozta virágokkal. Áldás emlékére! —- A család a következő gyászjelentést adta ki: Özv. Ador­ján Jenőné szül. Schmidt Eleonora mint hit­ves úgy a saját, valamint gyermekei: Dezső és György nevében; Adorján Ignácz és neje szül. Bermann Emma mint szülők; Adorján Dezső és László mint fivérek a rokonok ne­vében is fájdalommal telt szívvel jelentik, hogy Adorján Jenő hegedűművész, a düssel­dorfi opera hangversenymestere, a leggyön- gédebb férj és apa, szerető gyermek, a leg- odaadóbb testvér és rokon ma délben hosszú és kínos szenvedés után, életének 29-ik, bol­dog házasságának 5-ik évében elhunyt. Az Istenben boldogult földi maradványai f. hó 19-én délután 4 órakor Budapesten, a kere- pesi-uti temető halottasházából fognak el- temettetni. Gödöllő, 1903. szeptember 18-án. Nyugodjék békében! Csendes részvétet kérünk. — Vettük a következő levelet: Tekintetes Szerkesztő Ur! Szíveskedjék lapjában alábbi soraimnak helyet adni. A folyó hó 19-én ki­ütött tűzvész alkalmával a helybeli honvéd­állomás parancsnoka Barkóczy Ferencz őrnagy ur a tűzvész megakadályozására a honvédé-1 két segítségül küldötte, miáltal nagy mérvben hozzájárult, hogy a tűzvész tovaterjedése megakadályoztatott, miért is elengedhetetlen kötelességemnek tartom, hogy úgy az Őrnagy 1 ur, mint derék honvédeink s városunk mind- j azon polgárainak, kik a nagymérvű veszély J elhárításában fáradtságos munkáikkal segí­tettek, köszönetemet nyilvánítsam. Debreczenij István, polgármester. — Szalmafonó tanfolyam városunkban. ‘ Nagykárolyban folyó év október 1-től 1904. j márczius végéig terjedő 6 hónapi időben szalmafonó tanfolyam rendeztetik. A tani- j tás délelőtt 9-től 12 óráig s délután 2-től j 4 óráig történik, szerda és szombat délután, j valamint vasár- és ünnepnapok szabadok. A tanítás teljesen díjmentes ; gépet és anya- j got szintén díjmentesen kapnak a növendé­kek, mig az általok készített munka sajátjok j marad. A tanfolyam a Petőfi-utcza 104. számú házban fog tartatni. A tanfolyamra 14 éven felüli 4eánynövendékek vehetők fel. A tan­folyamon résztvenni óhajtók folyó hó 29-én kedden délelőtt a városházánál Néma Gusztáv közigazgatási jegyzőnél jelentkezzenek. A tan­folyam megnyitásának napja a jelentkezők­kel később fog közöltetni. Nagykároly, 1903. szeptember hó 18-án. Debreczeni István, polgármester. —h Beköszöntő. Az ev. ref. egyház újon­nan választott s. lelkész-vallástanára Ujlaky Miklós'e hó 27-én délelőtt tartja beköszöntő beszédét az ev. ref. templomban. —'■} Elhalasztott vásár. A debreczeni folyó évi Dienes-napi országos vásárt elhalasztot­ták s azt szeptember 28 és október 6 kö­zötti időben tartják meg; és pedig 28-tól 30-ig bőr-, gyapjú-, méz-, dió-, toll-, ipar- czikkek, gabona- és terményvásár, október 2-án juhvásár, 3-án és 4-én sertésvásár, 4-én és 5-én lóvásár, 5-én és 6-án baromvásár lesz. — A főgymnasiumi „Kölcsey-Önképzőkör“ folyó hó 16-án délután tartotta ez évi ala­kuló gyűlését Czimmermann János vezető­tanár élnöklésével. Elnök lett: Sikolya Bálint VI1L o. t., főjegyző Hornyák Sándor VIII. o. t., titkár Mátyássy Jenő VIII. o. t., pénz­táros Adler Ernő VIII. o. t., ellenőr Páskády János VIII. o. t., főkönyvtáros Vetzák Sán­dor VIII. o. t., háznagy Serli Ferencz Vili. o. 1., alkönyvtáros Szaki Károly VII. o. t. és végül aljegyző Tóth János VII. o. t. — Eljegyzés. Ifj. Bikfalvy Károly tasnádi kereskedő e hó 20-án eljegyezte Fülöp Luiza kisasszonyt, Kolozsvárról. —- Kirendelés. Az igazságügyminiszter Eötvös Róbert nagysomkuti járási szolgabirót a szatmár-németii ügyészség kerületébe ügyész­ségi megbízottul rendelte ki. — Színházi heti műsor. Csütörtökön, szept. 24-én, Tábori Emil jutalomjátéka: „A drótos tót“; 25-én, pénteken: „Bob herczeg“, zóna­előadás, félhelyárakkal; 26-án, szombaton : „San-Toy“ Operette ; 27-én, vasárnap : Kornai Margit jutalomjátéka: „Casanova“ ; 28-án, hétfőn utolsó előadásul: „Tiszagyöngye“ nép­színmű, zónaelöadás. — Örvendj magyar, virágzik hazai iparunk ! Megtekintésre érdemes a szegedi gyártmányú nyakkendők csokor, hosszú, széles és magán­kötő formákban, Ízléses és feltűnő szép szí­nekben, tiszta selyemből — olcsóbb, mint a fővárosi áruházakban, darabja 1 koronáért kapható Schvarcz Elek férfi- és nőidivat- áru kereskedésében helyben, hol a világhírű Borsalino kalap egyedüli raktára van. — A len és kender szállítási kedvezménye. A kereskedelemügyi miniszter a Kismajtény, Nagykároly állomásokról Komádira, valamint a Csurgóra szállítandó nyers len-, illetőleg kenderkócz küldeményekre is az eddigi vo­nalokon a fuvardíjnak kocsi és fuvarleve­lenként legalább 10,000 kilogrammért való fizetése mellett — az I. kivételes díjszabás tételeit kiterjesztette. I — Gyászhir. Kölesei Kende Mathilde, özv. gyergyószentmiklósi Kövér Jánosné köl­esei Kende Pauline, széki gróf Teleki Sán- dorné kölesei Kende Iska és férje széki gróf Teleki Sándor, gyergyószentmiklósi Kövér Gusztáv és neje szerémi herczeg Odescalchi Alinka, kisserényi gróf Serényi Béláné gyergyószentmiklósi Kövér Pálma és férje kisserényi gróf Serényi Béla, lőrintei és bezerédi Bezerédj Iloncza, özv. Czáró Fogarassy Sámuelné kölesei Kende Clemen­tina szomorodott szívvel jelentik szeretett atyjok, nagyatyjok és testvérnek, illetve ipá­nak : kölesei Kende Kánut urnák, Bereg vármegye volt táblabirája, 48-as nemzetőr, volt országgyűlési képviselő és Szeged város kormánybiztosának folyó hó 15-én délután 4 órakor, életének 82-ik évében hosszas szen­vedés után történt gyászos elhunytát. A meg­boldogult földi maradványai f. hó 17-én d. u. fél 3 órakor fognak a gyászházban (Szőllő- hegy-uteza) a r. k. vallás szertartásai szerint beszenteltetni és f. hó 19-én d. u. 3 órakor a ezégényi (Szatmármegye) családi sírboltba örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szentmise-áldozat f. hó 19-én d. e. 10 órakor a helybeli r. kath. templomban, valamint a fehérgyarmati plebánia-templomban folyó hó 21-én d. e. 10 órakor fognak az egek Urá­nak bemutattatni. Erzsébetfalva, 1903. évi szept. 15. Áldás és béke lengjen drága porai felett! — A nagy reklám, mely a legújabb idő­ben a különféle erősítő és tápkészitmények érdekében folyik, oda hatott, hogy a fehérnye nagy tápértékét ma már mindenki ismeri. Legfőbb kellék, hogy az ilyen erősitőszer, kellemes izü és könnyen emészthető legyen. A Somatose e mellett még azon elönynyel bir, hogy a fehérnyét úgyszólván már emész­tett állapotban tartalmazza. Továbbá, mint étvágygerjesztő táp- és erősitőszer már azért is teljes figyelmet érdemel, mert kitűnő tu­lajdonságainál fogva már igen sok ezer gyengélkedőnek szerezte vissza erejét és élet­kedvét. A Somatose kitűnő szolgálatot tesz sápkór, vérszegénység, a gyomor és bél mindennemű megbetegedéseinél, továbbá min­den senyvesztő betegségnél és már rövid időn belül izom- és sulyszaporulatot eredményez. — Tűz. A vörös kakas a nyári szinkör leégése után csakhamar jelentkezett városunk­ban, amennyiben e hó 20-án, vasárnap reg­gel 3 órakor Rosenberg Ignácz Gróf Károlyi­téren levő szatócs-üzlete gyulladt ki eddig ismeretlen okból és a boltban levő áruk egy része elégett. A kivonult tűzoltóság a tüzet, mielőtt nagyobb veszedelmet okozott volna, helyhez kötötte. A vizsgálat — a tűz keletkezésének kiderítése végett — redőrség részéről folyamatba tétetett. — A katonák jelentkezése czéljából a városi hatóság a következő felhívást bocsá­totta ki: Közhírré teszi ezen városi tanács katona-ügyosztálya, hogy az I-sö korosztály­ban levő azon hadkötelesek, kik saját el­határozásuk folytán önként akarnak a had­seregbe belépni, a cs. és kir. 5. gyalogezred parancsnokságánál folyó évi október 3, illetve 5-ig felszerelt kérvényükkel önként jelent­kezhetnek és pedig az egy éves önkéntesek október hó 3-ig, a három éves önkéntesek október 5-ig. Nagykároly, 1903. szept. 18. Hetey Abrahám, h. polgármester. — Hirdetmény. A hegyközségi szabály- rendelet 51. §-a értelmében figyelmeztetik a hegyközség közönsége, hogy a közgyűlés által megállapított szüretelési határnap előtt szüretelni tilos. Korán érő szőlőnek szüret előtti leszedése a hegybírónak 48 órával előbb bejelentendő azon czélból, hogy a szomszéd birtokosokat és hegyőröket tudomásba helyez­hesse. Nagykároly, 1903. szeptember hó 21. Heszler Simon. — A domahidai gör. kath. ifjúság 1903. szept. hó 27-én, vasárnap zártkörű táncz- vigalmat rendez. Belépődíj: Személyjegy 1 K, családjegy 2 K. Kezdete délután 4 órakor. — Honvédségi ellenőrzési szemle. Köz­hírré teszem, hogy a Nagykároly városban tartóz­kodó, a honvédség nem tényleges állományába tartozó összes legénységgel az ellenőrzési szemle Nagykárolyban a városházánál f. évi okt. hó l-én és 2-án reggel 9 órától kezdve fog megtartatni és pedig a Nagykárolyban illetékes honvéd legénység szemléje október l-én, az idegen illetőségű legénység szemléje október 2-án. Az ellenőrzési szemlén minden nem tényleges állo­mányú honvéd egyén, — ideértve a szolgálati kötelezettségük utolsó évfolyamában lévőket is, — honvéd-igazolványi könyvével köteles megjelenni, kivétetnek : a) a papjelöltek és papnövendőkek ; b) azok, kik folyó évben tényleges szolgálatban állottak, vagy katonai kikőpeztetósben részesültek, vagy tartalékbeli fegyvergyakorlatot teljesitettek ; c) a folyó évben tényleges szolgálatra katonai ki- képeztetésre vagy fegyvergyakorlatra bevonult azon egyének, kit betegség miatt vagy honvéd felülvizsgáló bizottság elő vezetésük czéljából is­mét a nem tényleges viszonyba helyeztettek vissza ; d) az igazolványnyal ellátott, tartósan szabadságolt altisztek, a kik nyilvános szolgálatban véglegesen vagy ideiglenesen alkalmazva vannak ; e) a bün­tető vagy vizsgálati fogságban levők s a feltétele­sen szabadlábra helyezett fegyenczek is ; f) a ten­geri utazási engedély vagy külföldre szóló útleve­lekkel ellátott egyének, ha tényleg hajón vagy külföldön tartózkodnak ; g) azok, a kik az ellen­őrzési szemle idején a csendőrségnél állanak szol­gálatban és h) azon tartósan szabadságoltak, kik a folyó évben besoroztattak. Ebből kifolyólag fel­hívom a szemleköteleseket (más községben illető- ségüeket is), hogy az ellenőrzési szemlére kitűzött ! napon és helyen pontosan jelenjenek meg ; mint- 1 hogy mindazok, kik az ellenőrzési szemlén meg nem jelennek, vagy oda elkésve érkeznek, Szat­máron f. évi november 10-én reggel 9 órakor a i honvédlaktanyában tartandó utószemlére kötelesek ! megjelenni, hol is ha az ellenőrzési szemlétől való elmaradásukat kellően igazolni nem tudják : a ka- | tonai fegyelmi szabályok szerint fognak büntettetni. Kelt Nagykárolyban, 1903. évi szept. hó 18-án. Debreczeni István, polgármester. Lapunk mai számához féli? melléklet van csatolva. Dr. Adler Adolf felelős szerkesztő. Simkó Géza ifj. Andrássy Jenő főmunkatárs. belmunkatárs. Laptulajdonos és kiadó : Sarkadi N. Zsigmond.

Next

/
Thumbnails
Contents