Nagykároly és Vidéke, 1903 (20. évfolyam, 1-53. szám)
1903-08-13 / 33. szám
Társa-d-a^lrr^i, szépirodalmi és iszncLeretterjesztő NAGYKÁROLY VÁROS HIVATALOS HIRDETÉSEINEK KÖZLÖNYE. Megjelen minden csütörtökön. Előfizetési árak: Egész évre . . . . .8 kor. !! Negyedévre ................2 kor. Fé lévre.........................4 kor. || Egyes szám..................20 fill. Kö zségi jegyzők és tanítóknak egész évre 6 kor. Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal: Deák Ferencz-tér) 4. szám. (A római kath. elemi iskolával szemben). Bérmentetlen leveleket előttünk ismeretlentől nem fogadunk el. Hirdetések jutányos áron közöltecnek. Nyilttér sora 30 fillér. — Kéziratok nem adatnak vissza. Néhány szó a villamos világításhoz. Mint gyakorlati ember, a Nagykároly és Vidéke 32-ik számában a villamos világításról közölt szakvéleményt a város közönsége érdekének szolgálatában, nem hagyhatom minden megjegyzés nélkül. Nem alapulhat tapasztalati adaton a szakértő főmérnök azon állítása, hogy a nagykárolyi talajvíz a legnagyobb mértékben alkalmatlan lenne a kazántáplálásra, mivel ennek ellenkezőjét bizonyítja a Kaufmann Testvérek és Társa tulajdonát képező tnümalom üzeme, hol 2 év óta 3 gőzkazán van üzemben s úgy a kazánok, mint pedig az armatúra teljesen sértetlenek, mint újkorában. Viztisztitó berendezésre egyáltalán szükség nincs, mivel az — mint a hogy ez a mümalomban is konstatálható — magában a kazánban lágyítható, melynek költsége egész jelentéktelen. A vízhűtő berendezésének költsége egy géptelepen, mely szabad helyen felépíthető, — mint pld. jelen esetben is — oly csekély, hogy ez, az egyéb berendezések mellett elenyészik. A mi a gőzgépekkel való berendezést illeti, úgy vagyok értesülve, hogy Győr városának jelenleg épülés alatt levő villamos-telepénél is Hollós kir. főmérnök mint szakértő előírására pályázat lett hirdetve gáztelepre, sőt com- binátióba lett véve a gőzkazánoknak generátor tüzelése is és mindezekből bizonyára a nyert behatóbb informátiók alapján s mivel a város pénzét kísérletekre kiadni nem akarta, semmi sem lett s Győr városa is megmaradt a gőzgépekkel berendezett váltakozó áramú telep mellett. Azt sem mondhatni, hogy ily dolgokban csak valami haladás is történt volna, mivel mindama kísérletek, melyeket szakértő főmérnök véleményébe felemlít, a géptelep megrendelése előtt, mely csak junius hóban lett foganatosítva, már mind befejezettek voltak. Én azt hiszem, Győr városa villamos-telepének megrendelésénél voltak okok arra, midőn úgy a vállalkozó czég, mint pedig a város maga is, a szakértő főmérnök óhaja ellenére elállóit egy generátor gáztelep létesítésétől. Igenis helyes az, hogy ily vállalatok létesítésénél mindenkor a műszaki téren elért legújabb vívmányok alkalmazást nyerjenek, de másrészt nem szabad megfeledkezni arról a nagy felelősségről, mit magával hoz ama körülmény, hogy ezen vállalat az adóval amúgy is túlterhelt város adófizető polgárainak pénzéből létesittetik, mely esetben ezek kárára történő kísérletezésnek helye nincsen. Bizonyára a városnak közvagyona sem oly nagy, hogy százezreket kísérletekre elkölthet; ezt megteheti egy nagyiparos, kit senki sem vonhat felelősségre, de nem szabad az ebből eredő kárnak a közvagyont érinteni. Már pedig e vállalat még a közvagyon gyarapítását is czélozza. A barna szén generátorokkal való kísérletezések mindeddig semminemű gyakorlati eredményre nem vezettek. Mert nem fogadható el eredményül az, hogy Németországban Körting-czégnél 1—2 waggon legjobb fajta tatai szénnel használható generátor gázt lehetett előállítani. A ki egy nagyobb gépgyárnak mérnöke vagy föszerelöje volt, tudja azt, hogy mily különbség van egy gép-; gyárban végzett úgynevezett parade kísérlet és egy tényleges gyakorlati alkalmazás között, mennyire más mellék- körülmények befolyásolják azt, hogy valami, mely a próbánál még oly fényesen is igazolódik, hogy az a gyakorlati alkalmazásban is beváljon vagy sem. Nem 4—5 napon át, hanem hónapokon át tartó és pedig egy teljes hasonló körülmények között dolgozó felépített telepen és nem egy gyári laboratóriumban végzett próbák és üzemi megfigyelések és tapasztalatok után mondható csak ítélet, hogy valamit teljes felelősségünk viselése mellett, az alkalmazásra elfogadhatunk-e vagy sem. Egy villamos-telepen nem 1—2 waggon barna szenet, hanem egy éven át 100-al is .elégetnek. A barna szénből nyert generator gáznak motorokba való alkalmazásánál még sem a gáznak por és piszoktól való, sem pedig kátránytól való mentesítése, illetve tisztítására semmiféle bevált készülék nem létezik és nem hónapok, de még évek fognak eltelni, mire ezen kérdés kísérletileg: teljesen megoldva lesz. Ezen okokból eredő zavarok nem 1—2 waggon szén elégetése után szoktak fellépni, mert ennyi éppen elég arra, hogy a generator gáztelep meginduljon, hanem hetek múlva, nagyobb mennyiségű szén elégetése után. Ezért indokolatlannak találom a szakértői véleményben ama kitételt, hogy a generator a szakértő előtt Deutz- ban üzemben tartandó. A ki gépekkel kísérletezik az tudja jól, ha valami már csak félig is megy, legkevesebb fáradságba kerül annyira vinni, hogy legalább 6 órán át kifogástalanul menjen. Egyébként értesülésem szerint, a Deutzi-gyárnak, a barna szénnel való kísérletei teljesen sikertelenül végződtek, s tudom, hogy Budapestre a Kór ting - \ féle gyár, egy generátor gáztelep szállításának elfogadását megtagadta, mivel a nem sikerülés esetére, nagy bírság lett volna kiszabva. Foglalkozik hazánkban több elsőrendű gépgyár a generator gázkérdésével elég intenziven, de ezek olyszerü kísérletek, hogy hónapokon át tartó megfigyeléssel lehet az eredményre következtetést vonni s eddig sem külföldön, sem pedig nálunk e kérdés megoldva nincsen s a biztos alkalmazhatóságig még évek fognak eltelni. Persze, vállalkozó czég akad manapság mindenre elég, mivel keresve-keresnek, hogy más kárán lehessen valamit tanulni s garantiát is nyújt mindegyik eleget, de ha rosszul megy a dolog, mégis mindig csak a város kára és kellemetlensége és nem a vállalkozóé. Pozsony városának is garantáltak, hogy milyen jól fog menni a gázgyár koksz-jából motorikus üzemhez erő gázt fejleszteni s ez mily olcsó, mily nagyszerű üzem lesz; s mi lett a vége, az, hogy a városi gázgyár koksz-ját használni egyáltalán nem lehet, hanem a villamtelep üzemére kell hozatni szilé1 ziai, tehát külföldi kokszot, s igy az üzem í TAR CZ A. E. Kovács Gyula emlékének. „Manibus date lilia plenis Purpureos spergam flores Et fungar inami munere“. Horatius. „Zendüljetek fel ti csapongva játszó Dalos leánykák hárfahúrjai! Kit sírja szélén hasztalan kiált szó, Hívjátok éltét újra játszani“. Gyászoljátok erdő, mező virága, Sirassátok velem őt, a nagyot, Kit Isten csókolt magához az égbe . . . Művészetet s minket árván hagyott! Költő s művész volt, a Múzsa felkentje, Ragyogtatá lelkének kincseit; Láttuk öt mint „Leár“-t s őrjöngő „Othellót“, Nagy szelleme még ma is úgy hevit. Mohos sírok halottait felkölté, Lelket nyere sok csontváz általa . .. Majd zengő lantja húrjaiba kapván, Zengett e honban szerteszét dala. .Kétszer nyitik az akáczfa virága“,*) Te daloltad ezt, költő! óh nekünk; Hogy elhallgattál s „csendes ember“ lettél, Egy csillaggal szegényebb lett egünk. *) E. Kovács Gyula gyönyörű, ismeretes népdalának a kezdő sora. Ragyogásod fényt hinte messze távol... Fényednél csak jó szived volt nagyobb; Hogy jó lelked melegét érezém : Én felette olyan boldog vagyok. Leborúlok azért most sírhalmodra, Sarum megoldva; — és áldom neved, Hogy irigylem dicsőséges halálod, Ezt én tőlem te óh! zokon ne vedd. Csillagok közt bolyongtál, a mig éltél, Mi büszkeséggel tekinténk te rád, Ki virágokon aludtál — e dalom Legyen sírodon egy szerény virág! (Mezőtúr, 1903. jut. 12.) KÓsa Ede. +8555^ c zix ól_ A magyar történelem legfényesebb alak- 1 jának, a legeszményibb lelkületű, a legönzet- I lenebb és legnemesebb szivü, a világra szóló nagynevű szabadsághős emlékezetének óhajtom meggyujtani az emlékezet világitó fáklyáját. Nagy dolgairól sem valami újat, sem pedig még eddig talán nem hallottakat mondani semmit — vagy talán csak parányit tudhatok. Csupán azért óhajtok ez igazán felséges fejedelemről emlékezni, hogy eszményi lelkének hatalmas erejéből lelkünk táplálkozzék, s halhatatlan emlékezete meg- ujittassék közöttünk. Azon időpontnál veszem fel az emlékezet fonalát, midőn édes anyja Zrínyi Hona férjével Thököli Imrével már a messze Ázsiában ette a száműzetés keserű kenyerét; a császári kormány rendeletéből pedig a gyermek Rákóczit a jezsuiták mindenféle tudományokra szorgalmasan tanítván, mindenáron pappá akarták nevelni, hogy dús örökségéből majd szerzetüket hatalmassá tegyék. De ez a tervük nem sikerült. A rendkívüli szellemi és testi tu- j lajdonokkal felruházott ifjú — kiben igen nagy hatalmas akaraterő és jellemszilárdság lakott, ellent tudott állani a tőrvetésnek — s Kolonich és jézsuitái törekvésük csak annyiban nyert kifejezést, hogy a legnagyobb mértékben vallásos kedélyüvé lön. Megmenekült végre a jézsuitáktól sógorának gróf Aspremont tábornoknak hathatós közbenjárása folytán az 1693. évben 17 éves korában, mikor is a császár által nagy korúvá nyilváníttatott, s haza jöhetett forrón szeretett hazájába. Ismeretei bővítése végett csakhamar külföldre indult s beutazta Olaszországot. Majd pedig hajlamai s különösen keble mélyén forrongó titkos sejtelmei által űzetve Németországba megy a Bádeni Lajos táborába a hadi élet tanulmányozása czéljából. A táborban nem sokáig időzött, mert eközben megismerkedett a Hesseni fejedelem leányával Amáliával, a kivel 1694. szeptember havában házasságra lépett. 1 Ez időtől fogva szép ifjú nejével leginkább sárospataki, munkácsi és sárosi váraiban élte a boldogság szép napjait. Olykor eltöltött néhány hetet bécsi palotájában is, hogy az osztrák kormány se panaszkodhassék egészen reá. Ragyogó nagy múlttal dicsekvő fényes név, a legeszményibb szivbeli erények s oly külalak, mely őt korának legszebb, legdelibb férfiúvá tették —> s két kis fiának születése — s a legboldogabb családi élet, praedesti- nálták őt a legnagyobb földi boldogságra. De mindezek nem tették őt még igazán boldoggá. Épen itt tűnik ki az ő végtelenül nagy, nemes lelke, hogy nem elégedett meg a saját boldogságával, hanem a szegény magyar nemzetet és szerencsétlen hazáját i is boldoggá akarta tenni. Magyarország soha- I sem volt jobban leigázva, mint épen az ő idejében. Váraiban tartott barátságos összejöveteleken, különösen vadászatok alkalmával, a bérezek titkos rengetegeiben sokan megpróbálták a varázsnevü ifjú herczegnek szivére hatni a busuló hazafiak, lefestvén í előtte a haza sorsát. De Rákóczi nagyon tartózkodó volt. Előtte volt nagyatyja Zrínyi Péter szomorú példája s nem merte lelkét kitárni még leghívebb embere előtt sem. j Végre a tüzlelkü Bercsényi Miklósnak sikerült lángra lobbantani a Rákóczi lelke mélyén szunnyadó tüzet. Az osztrák házzal élben álló XIV. Lajos franczia királyhoz fordultak tehát leigázott hazájuk érdekében. A belga i születésű ármánvos Longevál hadnagy volt Remek kivitelű fényképnagyitások! Életnagyságu mmmmmmm mellkép 9 frt 80 kr. 9 frt 80 kr. papirkerettel = együtt. = 1896. BT KITÜNTETVE SZAKKIÁLLÍTÁSON. 1896. HÜSZTHY ZOLTÁN kitűnő hírnevű fényképészete Nagykárolyban. megbízható, szép munkai \ Egyes alakok, gyermek-képek, családi, testületi, stb. csoportfényképek a szokott, természetim, gondos kivitelben. Nagyobb menyasszonyi képek 3 f rttól feljebb.
