Nagykároly és Vidéke, 1903 (20. évfolyam, 1-53. szám)
1903-07-30 / 31. szám
NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE. berendezési tárgyak egy tétel alatt foglaltattak össze. Az eképpen összeirt 15 első tétel összege a czégek ajánlati összegét adja. Ezeket egészítettem azután ki oly- képen, a mint az a végleges teljesen üzemképes telepnél szükséges leend. A czégek által megajánlott berendezést illetőleg általános megjegyzéseim a következők: Az Egyesült Villamossági úgy a göz- géptelepnél, mint a dinamónál 20°/o-el nagyobb teljesitö képességű gépeket ajánl, ugyanis mig Ganz 120 HPi gőzgépet ajánl, addig az Egyesült 150 HPi gőzgépet vesz fel, Ganz dinamója csak 67'5 kilowatt teljesítésű, az Egyesülté 80 kilowattos. Viszont azonban Ganz 222—309 ampére óra teljesítésű battériát ajánl, mig az Egyesült 180—242 ampére óra teljesitö képességű ily battériát ajánl csak meg. Tekintettel arra, hogy a közvilágításon felül bekapcsolandó 2000 egyidejűleg égő magánizzólámpa fogyasztás esetén, akkor, a midőn valamennyi lámpa egyidejűleg ég a B) alatt csatolt teljesitö számok szerint a telepnek 112 kilowattot kell leadnia, az Egyesült megoldását jobbnak és gazdaságosabbnak kell jeleznem. Ugyanis ekkor a dinamó megadhat 82 kilowattot, a battéria pedig 60 ampére maximiális áram és 500 volttal 30 kilowattot, a mi a szükséges 112 kilowattot megadja. Ganznál a 67-5 kilowattos dinamót 70 kilowattra véve igénybe, a battériából kell a hiányzó 42 kilowattot kivenni, a mi mindenesetre nem oly gazdaságos, mint a közvetlen áramszolgáltatás. Az Egyesült 3 drb 70 m2 fütöfelü- letü kazánt ajánl, mig Ganz csak 2 darabot, igy az Egyesült berendezésével a munka kényelmesebb leend, nagyobb továbbá az Egyesült ajánlotta túlhevítő is 2 m2-el. Miután továbbá az Egyesült 2 motoros kiegyenlítő dinamót ajánl meg az akkumulátorokhoz, gőzgép és dinamó tartalékalkatrészeket is vesz fel, de még az 1000 drb vezetékoszlopot is felvette költségvetésébe, azt 183,204 korona végösszegével, a Ganz 185,150 vagy 217,693 kor. végösszegű költségvetésével szemben lényegesen előnyösebbnek kell tartanom. Ganz forgó áramú berendezése kifogástalan és ennél a vezetékek teljesen megfelelnek, mig az egyenáramú változatra megállapított vezetékrendszeréi illetve hálózatát szűknek kell minősítenem, mint ezt az A) értékelés belső lapján látható „Drótösszeállitás“ is mutatja. Ugyanis körülbelül ugyanazon dróthossz mellett Ganz 15,560 kgr. drótot fogna lerakni, mig az Egyesült 17,795 kg-ot. A czégek által megajánlott berendezésen felül azonban még bizonyos létesítményeket a városnak kell megépíteni, illetve beszereznie. Ezeket az értékelés 16—20 tételei alatt vettem fel: 16. tétel a tartalék részek, a melyek az üzem folytonosságához feltétlenül szükségesek. Ezeket az Egyesült részben előre látta, miért is nála ezen összeg csak szerszámokra vétetett fel és csekély; mig Ganznál nagyobb összegekben voltak felveendők; 17. tétel az oszlopok és földmunkák, ezek az Egyesült ajánlatában bennfoglaltatnak, Ganznál pótlandó volt; 18. tétel, épületek és telkek mindhárom esetben kell; 19. az árammérők és 20. apróbb utómunkák, a melyek minden ajánlattevőnél szükségesek. Ezek az összegek együttvéve adják az egész befektetést és összegezve is vannak. Ámde ezekkel üzemet megkezdeni még nem lehet. Mikor még jövedelem nincs, máris kell szén, olaj, alkalmazottakat fizetni kell, bizonyos előre nem látott eseményekre is mindenkor készletben kell lenni, sőt 1—2 évi deíi- czit fedezetét is előre kell látni. Miután pedig feltételezem, hogy a városnak ily czélra pénzforrások nem állanak rendelkezésre, e czélra 40,000 korona üzemtökét irányoztam elő. Úgy, hogy ennek figyelembevételével a városnak szüksége volna a világitó mü létesítéséhez 330,000—370,000 koronáig terjedő kölcsönre a szerint, a mint a legelőnyösebb Egyesült ajánlatot, avagy a Ganz és társa valamelyik 353,000—362,000 avagy 370,000 koronát igénylő ajánlatát fogadja el. Maga a szükséges befektetés azonban nem lehet teljesen mértékadó arra, hogy melyik ajánlatot fogadja el a város, ezt a rendszerrel elérhető üzemeredmények szabják meg. E czélra B) alatt összeállítottam az összes megajánlott változatra az üzern- számitást. E melléklet előlapján vannak a teljesitö és fogyasztó számok, vagyis táblázatosán össze van állítva, hogy a megállapított 275 drb egész éjjeli, 275 drb fél éjjeli 16 gyertyás izzólámpa közvilágítás, továbbá esti 9 óráig égc 8 drb ivlámpás mellett még felvéve 1000, 1500, illetve 2000 egyidejűleg égő, tehát felszerelt 2000, 3000, illetve 4000 magán izzólámpa világítás melleti mily teljesítményre van szükség az ösz- szes veszteségek mellett. Ezen teljesítmény alapján van azután a melléklet belső oldalain b) jel alat az üzemkiadás megállapítva. Az egyes kiadási tételek nagyjában vágnak a Ganz és társa által üzem- számításába felvettekkel, a számok azonban nagyobbmérvü eltolódást szén védték. Nevezetesen: ; 1. Az üzemtöke nagyobb lévén, í törlesztési részlet is nagyobb és enne! megállapítására szolgál az A) alatt lévt értékelés belső lapján foglalt törlesztés | táblázat. A kölcsönt 4V3°/o-os kamatláb bal vettem fel, a mi 50 éves törlésné i 5-06°/o hányadra vezetett. 2. Leírásra ily telepeknél mitsen szoktak számítani, már pedig erre fel i tétlenül szükség van. Mert a törlesz i téssel csak a kölcsön lesz visszafizetve • időközben a berendezés kopik, azt fenn tartani lehet, de azután egyes részeke már fenntartani sem lehet, azokat ujjal pótolni kell. Erre való a leírás utján teremtendő tartalékalap. Igaz, ezt a kezdő években nem kell okvetlenül már megteremteni, a miért is ez az összeg papiroson azért van összegezve, hogy az első években le legyen számítható, bár ekkor is mint interkaláris kamatveszteség ily összegekre el kell készülni. Az 5-ik üzletévtöl azonban a leírást már meg kell kezdeni. Ezen elvek alapján zárva az üzletszámadást, kiviláglik, hogy ismét legelőnyösebb az Egyesült ajánlata és a fennforgó viszonyok között legkedvezőtlenebb a Ganz forgó áramú beren- !dezése. Ha értékeljük ezután a várható bevételeket, a mit C) alatt tettem meg, láthatjuk egvszersmint, hogy a városnak nagyon is érdekében áll a telep kihasználását szorgalmazni, a mi föképen a még bekapcsolható 4000 magánláng mielőbbi megszerzésére kell, hogy irányuljon, főképpen pedig esetleg motorok kölcsönzésével az iparosokat nappali áram használatra szoktatni. Mert ha egy pillantást is vetünk az üzemszámitásra, fel kell hogy tűnjön, miszerint a legtöbb kiadási tétel megvan, akár áll a berendezés, akár dolgozik, csak éppen a 10. és 11. tétel változik a termelés nagyságával. Már pedig e tételek együttvéve is az összkiadásoknak 22—26%-át képezik csak. ! Ámde a bevétel a fogyasztással egyene- | sen nő. Tehát lehető nagy fogyasztást kell teremteni, de hogy a berendezést j egyhamarosan újabb befektetéssel ne kellessen bővíteni, lehetőleg oly fogyasztás volna biztosítandó, a mely nem esik éppen az esti néhány órára, a midőn a világítási szükséglet is nagy. És ilyen ! volna az iparosok villamos munkafogyasztása. Erre a fogyasztásra még kisebb határok között mozog, az egyenáramú rendszer itt alkalmasabb, mert az a megtöltött akkumulátorból ellátható. Az üzemvitelre mindkét czég adott l ajánlatot. Ezeket C) és D) alatt állítottam össze. Az „Egyesült“ ily ajánlata komolyan i nem jöhet szóba, a Ganz és társa ajánlata pedig lényegesen költségesebb, mintha a város saját kezelésében vinné az üzemet. Igy tehát a városi önkezelés itt is kedvezőbb. Összefoglalva számításainkat, kiadó- ' dik, hogy az Egyesült ajánlata kedve- ; zöbb és pedig minden részében és az üzemszámitás is a város jelenlegi viszo- ' nyai mellett az akkumulátoros egyenáramú üzemet teszi ajánlatosabbá. Végleges határozatot azonban még 1 sem kívánnék a dolog jelen állásában provokálni. Ugyanis az Egyesült ajánlata Diesel 1 motorokkal kombinálva, esetleg még. kedvezőbbé alakulna, de az egész munkát a költségvetési keretben átalányban kell majd kiadni, nehogy a czégek azután a verseny lezárása után módot és utat kereshessenek mindennemű 1 czélszerü módosításokkal és pótmunkák- c kai a kereset összeget lehetőleg felemelni. Ezenkívül a viznyerés, illetve viztisz- 1 titás kérdése sem lévén lezárva, vég- ’ leges határozat meghozatala előtt a czégekkel mindeme kérdések tisztá- zandók. Ennek megejtéseig a továbbiak függőben tartatnak. Budapest, 1903. január hó 5-én.- í Hollós József, kir. főipérnöfe. Iskolai értesítők. i. Mint minden évben, úgy az idén is bővebben foglalkozunk az iskolai értesítőkkel, mert azok tüntetik fel az iskolák belső életét. Olvasóinkra nézve bizonyára érdekkel bírnak ezek az adatok, hisz az ifjúság nevelése, fejlődése mindnyájunkra nézve első rendű kérdés. Az iskolai értesítők közül első helyen említjük A kegyes tanitórendiek vezetése alatt álló róm. kath. főgymn. értesítőjét. Bevezető czikk gyanánt Lőrincz Gábor tanár, a régiségtár őre ismerteti „A Vanke József-féle éremgyüjtemény római érmeit“. Ez ismertetés a múlt évi értesítőben megkezdett ismertetésnek folytatása és befejezése. Nagy szorgalommal és a legkisebb részletekre is kiterjedő gondossággal vannak az érmek csoportosítva és csak most tűnik ki, hogy mily gazdag az a gyűjtemény, mely nemeslelkü adományozója jóságából a gymnasium tulajdonává lett. 172—864 folyószámig vannak az érmek felsorolva s ezek között találunk több igen értékes és ritka példányt. A XV. fejezetre osztott értesítőnek második fejezetét a tanári testület névsora képezi. A múlt iskolai évben ennek tagjai voltak: Hám József igazgató, Gzimmermann János, Gärtner József, Haunstädter József, Jakab Gyula, Kosa István, Klacskó István, Kon- traszti Dezső, Lőrincz Gábor, Nádor Béla, Nagy József, Niklos János, Tímár Péter, Varjas Endre és Woggenhuber Oszkár kegyesrendi áldozópapok, Jenser Mihály és Szolo- májer János világiak. Mint hitoktatók működtek: Boross János, Kohn Miksa, Liszer Jakab, Nagy Lajos és Szabó Ignácz. A rendkívüli tárgyak közül: a műéneket május 4-ig Gärtner József, ettől Niklos János; a franczia nyelvet: Haunstädter József, a szabadkézi rajzot: Jenser Mihály, a gyorsírást: Niklos János, a román nyelvet pedig Szabó Ignácz adták elő. A III-ik fejezet a tanítás anyagát s a tanításnál használt kézikönyveket osztályonként sorolja fel. Ez teljesen megfelelő a középiskolák részére előirt utasításoknak s az elfogadott tankönyveknek. A IV-ik fejezet az 1902—1903. iskolai évben végzett Írásbeli feladatokat ismerteti. Az V-ik fejezet a „Kölcsey Önképzőkör“ tizenkettedik évi működését adja elő. Mindenkor örömmel és megelégedéssel konstatáltuk a körnek helyes és hazafias irányú működését, melynek az év folyamán Czim- mermann János volt a vezető-tanára. Lapunk a rendezett ünnepélyeket annak idején részletesen közölte s ez alkalommal csupán annak kijelentésére szorítkozunk, hogy a kör megünnepelte nemzeti ünnepeinket s a közönség részéről mindenkor teljes megelégedéssel találkoztak, mi buzdító hatással legyen a jövőre nézve is. Mint minden évben, úgy az idén is számos pályadij volt kitűzve egyesek részéről, miket a beszámoló részletesen felsorol. Á kör rendes tagjainak száma 113 volt. Tartott 18 gyűlést és pedig 1 alakuló, 12 felolvasó-, 1 versenyszavaló- és 4 dísz- gyűlést. Vagyona a könyv- és irattár, 2400 korona betét és 252 korona 30 fdlér készpénz, mely könyvbeszerzésre fordittatik. A Ví-ik fejezet „Segélyző-egyesület“ működésének ismertetésére van szánva. E nemes czélu és szép sikerrel működő egyesület élére május 4-ig Gärtner József tanár állott, utána az igazgató vette át az ügy vezetését. Az egyesület az év folyamán 65 tanulót segélyezett 453 könyvvel. Volt 125 rendes, 9 pártoló, 1 alapitó és 58 adományozó tagja. Az egyesület vagyona: könyvekben 863 drb, készpénzben 6476 korona 40 fillér, mely gyümölcsözöleg kezeltetik. A folyó évben is egyesek adományaikkal gyarapították az egyesület vagyonát. A Vll-ik fejezet a szertárak gyarapodását ! tünteti fel, a beszerzett és ajándékozott mü- ' vek részletes felsorolásával. Eszerint a tanári j könyvtár gyarapodott 63 művel 86 kötetben, ! 70 füzetben. Az egész állomány 1556 mű, j 2832 kötet, 848 füzet. Az ifjúsági könyvtár ! 128 művel, 224 kötettel szaporodott. A ter- ! mészetrajzi, vegytani, történelmi, földrajzi és tornaszertár, valamint az intézet érem és régi pénzgyüjteménye szintén szépen gyarapodott. A VlII-ik fejezet folyó évi május hó 21-én Debreczenben megtartott kerületi tornaver- verseny lefolyását ismerteti, melyet annak idején lapunkban közöltünk. (Folyt, köv.) A7 FfiYFmil Pl 15 ;tes pennára, ezüst kalamárisra (vájjon lehet-é az ilyesmit csapni?) gondoltam. Némelyiktől holmi jóféle szivarokra skatulya számra, azt is gondoltam, hogy olyik nem megy tovább az üdvözlő kártyánál és — Egy alkonyaton beállit hozzám egy erős, magas úri ember, haragosan nézett és dör- gött a hangja. — Én Grünfeld vagyok a Stein & Comp- tól, Trencsényben. Az nr azt irta róllam az újságban, hogy lőcslábu vagyok és a búzánál úgy mondom, hogy „bhoza‘: —- ha ezt még egyszer megpróbálja, akkor... Csak az ur Isten őrzött meg, hogy fel nem képeit. Ez lett volna az irodalomért r jubileumi jutalom, mert egyebet nem kaptam Aztán voltak merészebb ábrándjaim is Gondoltam, hogy megtudják ezt a nevezete: dolgot a hitelezőim: czégek, magánosok é: bankok — sajnos — tekintélyes serege. Fel lelkesednek, meglágyulnak és kartellre lép nek, hogy legalább ebben a jubileumi esz tendőben az adósságot nem kérik, meg nen perelnek, váltót nem óvatolnak, sőt talál még örökre is elengedik és — A múlt héten kaptam kilencz ügyvéc felszólítást, egy suszter végrehajtatott, „posta fordulós“ levelek halom számra jöttek é megóvatoltak három váltómat. Ekkor kilelt a hideg és azóta negyve fokos lázban félrebeszélek és a doktor nei tudja kitalálni, hogy miféle nyavalya bán Honnan is tudná az istenadta?
