Nagykároly és Vidéke, 1902 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1902-09-25 / 39. szám
NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE Kossuth hervadhatlan nagy érdemeit. Beszéde nagy hatást tett. Befejezte a szép ünnepélyt a szózat eléneklése. Délelőtt 11 órakor díszközgyűlés volt. A díszközgyűlést Debreczeni István polgár- mester pontban 11 órakor nyitotta meg. A virágokkal s lobogókkal szépen díszített tanácstermében nagy közönség jelent meg, mely a termet egészen betöltötte. A karzat is zsúfolásig telve volt. Elnöklő polgármester előadta, hogy Kossuth Lajos nagy hazánkfia születésének 100-ik évfordulóját városunk polgársága pártszinezet nélkül városi ünneppel óhajtván megülni, megkeresést intézett hozzá, hogy e mai napra rendkívüli közgyűlést hívjon össze. Magát becsüli meg az a nemzet, — monda,. — a mely nagy honfiai emlékét megtiszteli, hogy tehát szeretett hazánk jelentékeny té- nyezőjét képező városunk a valódi hála és j elismerésnek méltó kifejezést adhasson, kész örömmel tett eleget az ünnepélyt rendező j bizottság megkeresésének. Üdvözli a képviselet tagjait, óhajtja, hogy mindig a valódi hazaszeretet, hassa által.! Ezzel a rendkívüli gyűlést megnyitotta. A közgyűlés első tárgyaként dr. Adler Adolf városi képviselő indítványa vétetett | tárgyalás alá, Kossuth Lajos érdemeinek megörökítése tárgyában. Indítványozó beadott indítványát szépen átgondolt beszéddel indokolta meg, melynek befejezésével a közgyűlés a következő határozatot hozta : „A képviselőtestület egyhangú lelkesedéssel Kossuth Lajos hazánk nagy fiának, a szabadság eszméje e kimagasló alakjának, városunk volt díszpolgárának — soha el nem évülő érdemeinek elismerését — születésének 100-ik évfordulója alkalmából —jegyzőkönyvében megörökíteni rendeli.“ A napirend második tárgyaként a városi tanács indítványa tárgyaltatott aziránt, hogy Kossuth Lajos szobra Nagykárolyban a Széchenyi-utczán levő közkertben önkéntes adakozásból begyülö összegből állittassék fel és a szoborügy intézésére s a gyűjtés eszközlésére bizottság választassák. A képviselő-; testület egyhangú lelkesedéssel elhatározta, hogy Kossuth Lajosnak Nagykárolyban a Széchenyi-utczai közkertben önkéntes adakozásból begyülö összegekből szobor állittassék. A szobor ügyének intézésére Debreczeni István polgármester elnöklete alatt Dr. Adler Adolf, Baudisz Jenő, Csipkés András, Dr. Jékel László, gróf Károlyi István, gróf Károlyi György, Kaufmann Jenő, Dr. Kovács Dezső, Kubinyi Bertalan, Nemestóthi Szabó Antal, Nonn Gyula, Palczer Ernő, Papp Béla, Péchy László, Roóz Samu, Serly Ferencz, Dr. Serly Gusztáv és Vetzák Ede tagokból álló bizottságot választottak, a gyűjtésre pedig Albanézy Mihály, Bálint Bertalan, Bálintfy József, Boleman Lajos, Bordás Imre, Fézer János, Friedl János, Gyurovits Gyula, Huszti Zoltán, Irsik Ferencz, Jakab Zoltán, Janitzky György, Járay József, Kalina Ferencz, Kardos Lipót, Kohn Márkus, Krammer József, Kun István, Letlinger Béla, Lochmájer Márton, Luczay János, Lukácsovies János, Lucz György, Makai József, Marián Ferencz, ifj. Matolcsi Sándor, Mercs Imre, ifj. Nagy Antal, Nagy Elek, Pallay Péter, Róth Károly, Sándor György, Schifbeck Károly, Schiff József, Dr. Schönpflug Béla, Singer Lipót, Stróhmájer Ferencz, Sugár Emil, Szabados ; Pál, Szabó János, Szabó Kálmán, Szalay1 Bálint, Szécsényi Lajos, Tivadar József, Tömpe György, Varga Imre, Vida István és Winkler Pál tagokból álló bizottságot egyhangúlag megválasztották. A napirend utolsó tárgya a városi tanács indítványa volt, hogy a városban felállítandó Kossuth-szobor alap javára a város részéről 2000 korona szavaztassák meg, mely indítványt a közgyűlés egyhangú lelkesedéssel elfogadta. Több tárgy nem lévén, elnöklő polgár- mester a jegyzőkönyv hitelesítésére Papp Béla, Dr. Fürth F'erencz, Dr. Aáron Sándor és Wagner Lajos képviselőket felkérte s a közgyűlést berekesztette. Ezzel a közgyűlés véget ért, a közönség emelkedett hangulatban, a polgármester éltetése mellett szétoszlott. A nép ünnepélye délután 3 óra után vette kezdetét a Lövölde-kertben. A városháza előtt volt a gyülekezés, a hol ezrekre menő nép gyűlt össze, amely zászlókkal és zeneszó mellett vonult az ünnepély szinterére. Az ipartestület, dalárda és legényegyletek egyleti zászlók alatt vonultak ki. A menethez csatlakozott útközben a Petőfi-utczán szervezkedett nagy tömeg is. A Lövölde-kertben megnyitotta az ünnepélyt a helybeli dalárda éneke. A szép Kossuth-hymnust énekelte, nagy tetszést aratva. Utánna érzéssel és értelmesen szavalta el Kubinyi Bertalan Rákosi Viktornak ez alkalomra irt Fohászát. Majd Baudisz Jenő tartott igazán szép, az ünnepély jelentőségét méltató független gondolkozásra valló beszédet. A nagy hatást tett beszéd után Nagy Elek szavalta el szépen és szívhez szólólag Papp Zoltán alkalmi ódáját. Befejezte az ünnepély ezt a részét a dalárda által előadott Hymnus. A Lövölde bejáratánál persely volt kiállítva, amelybe a legszegényebb nép is beledobta filléreit a Kossuth-szobor javára. Esti 7 órakor kezdetét vette a kivilágítás, mely amennyire ez kis városban lehet —% fényesen sikerült. A házak mind ki voltak világítva a város belterületén, sőt a mellék- utczákon is meggyujtotta mécseseit a szegény nép. Legszebb volt a vármegyei székházon levő transzparent. Kossuth képét ábrázolta felhők között, a feje felett babért tartó két angyallal s ezen felírással 1802—1902. A városháza is szépen volt kivilágítva. Kossuth képe az erkélyen, a homlokzat tetején égő kandaláber és a csucsiv lámpákkal 1 kirakva. Több magánház-is igen szépen és diszé- I sen volt kivilágítva. Este 8 órakor a Polgári Olvasókörben í bankett volt, amelyen körülbelül 200-an vettek részt, köztük a városunkban még életben levő négy 48-as honvéd is, kiket vendégekül hívtak meg. Az asztalfőn Debreczeni István polgármester, mellette jobbról gróf Károlyi István, balról Nagy László alispán ült. Itt is lelkes hangulat uralkodott s szebbnél-szebb pohárköszöntők hangzottak el. Az elsőt Debreczeni István polgármester mondotta Ő felsége a királyra, mit a közönség állva hallgatott végig. Azután Dr. Kovács Dezső Kossuth emlékére, Dr. Adler Adolf a szabadság, egyenlőség és testvériség eszméjére, Rooz Samu a Kossuth-szobor mielőbbi létesítésére, Dr. Serly Gusztáv a 48-as honvédekre, Kubinyi Bertalan gróf Károlyi Istvánra és édes anyja, özv. gróf Károlyi Györgynére ürítettek poharat. Ekkor állott fel gróf Károlyi István és Kossuth Lajos emlékére elmondotta ama szép beszédet, melylyel lapunk élén bővebben foglalkozunk. Majd Palczer Ernő gróf Károlyi Istvánra, Nagy László pedig Kossuth Lajos emlékére emeltek poharat. Most ismét érdekes tószt következett. Gróf Károlyi István szólalt fel Nagy László alispánhoz szólva: Ö — úgymond —- ezelőtt haragudott az alispánra, mert a székhelyt elakarta vinni, de azért is haragudott, mert ezelőtt tiz évvel az itteni Kossuth-ünnepélyen ő részt vett, de a vármegye és annak alispánja nem. Ö akkor oly párthoz tartozott, mely a Kossutli ünnepélyen nem vett részt, de ő részt akart azon venni, mert inkább elhagyta volna a pártot, mint Kossuth emlékét. Meg is mondta ezt Szapáry miniszterelnöknek, a ki kitérő választ adott s a vármegyére hivatkozott. Ő eljött akkor a Kossuth-ünnepélyre, de az alispán nem. Meglepi tehát, hogy most az alispánt itt találja. Úgy látja, ma már nincs oka haragudni az alispánra s azért békejobbot nyújt neki. A beszédre Nagy László alispán reflektált. Nagykároly — úgy látja, félre értette őt. A székhelykérdésben megtett ugyan minden tőle telhetőt, de ezt nem Nagykároly ellen tette. A kérdés ma is megoldatlan, azt meg kell oldani. A békés munkálkodás és egyetértésre emeli poharát, 4 Végül Papp Béla szólalt fel, indítványozva, hogy a mai szép ünnepélyről hazánk nagy fia Kossuth Lajosnak fiait, Kossuth Ferenczet és a jelenleg Budapesten időző Kossuth Lajos Tódort sürgönyileg értesítsék. Ezt a jelenvoltak egyhangúlag elfogadták. Ez volt a szép ünnep lefolyása, mely a nagy névhez méltóan, ünnepélyesen, higgadtan és szépen, a legkisebb incidens nélkül folyt le. hírek. — A Kossuth-ünnepen nemcsak városunk közönsége, de a vidék is részt vett. Börvely és Genes községek több derék polgára jelent meg, hogy részt vegyen a nemzeti ünnepen ez által demonstrálva azt, hogy a vidék derék polgársága együtt érez városunk polgárával akkor, midőn a Kossuth Lajos nagy eszméinek ünnepét üljük. — Vármegyei közgyűlés. Vármegyénk közönsége f. évi október hó 9-én délelőtt fél 11 órakor rendes közgyűlést tart a vármegye székházának nagytermében. — Az országos Kossuth-ünnepélyen a vármegyét Nagy László alispán és Jékey István képviselték, amennyiben a megyebeli képviselők a képviselők csoportjával vonultak ki oda. Az alispán a vármegye nevében koszorút helyezett el a mauzóleumra és a zárkő okmányát is aláírta a törvény- hatóság nevében. Szatmár vármegye, a Kölcsey megyéje, bizony nagyobb érdeklődést is mutathatott volna az országos ünneppel szemben. — A zilahi Wesselényi-szobrot folyó hó 18-án leplezték le nagy ünnepségek között. Vármegyénk és városunk képviseletében részt- vettek az ünnepélyen Ilosvay Aladár főjegyző, dr. Schönpflug Richárd, dr. Serly Gusztáv, Jeney Géza, Péchy István, Luby Béla, Böszörményi Emil, Domahidy István, Stróbencz Péter, Gallasz Ödön, dr Csánk István, Bónis Károly, továbbá Debreczeni István, polgár- mester, dr. Adler Adolf, Csipkés András, Nonn Gyula, Hám József, Nonn János, Janitzky Albert. A helybeli Kölcsey Egyesületet N. Szabó Antal vezetése alatt dr. Kováts Dezső, dr. Schönpiiug Béla, Kacsó Károly és Gallasz Ödön képviselték. A fogadtatás igen szívélyes volt, rendezés kifogástalan, az egész ünnepély olyan fényes előkelő, a mely dicsőségére válik Szilágy vármegyének. A kormányt Tarkovics és Széli államtitkárok, a képviselőházat Dániel Gábor alelnök képviselték. Délelőtt 10 órakor Szilágyvármegye báró Wesselényi Miklós főispán elnöklete alatt díszközgyűlést tartott, jegyzőkönyvileg megörökítve a nagy Wesselényi érdemeit. 10 és s/4 órakor a szoborhoz vonult a sokaság, a hol a Hymnus eléneklése után Kaizler György alispán, mint a szobor-bizottság elnöke által mondott megnyitó beszéd után az akadémia nevében Beöthy Zsolt tartott nagyszabású beszédet, koszorút helyezve a szobor talapzatára. Zempléni Árpád ünnepi ódája után, lerakták a koszorúkat a szoborra. Vármegyénk, városunk és a Kölcsey-Egyesület névében is koszorút helyeztek el. Ezután Zilah város polgármestere átvette a sikerült szobor gondozását. Délután 2 órakor több száz teritékü ebéd volt a székház udvarán. Ott volt gróf Zichy Jenő, gróf Károlyi István és az erdélyi mágnás világ sok kitűnősége. Károlyi István gróf nagyhatású pohárköszöntőt is mondott. Szép, fényes és lélekemelő ünnepély volt ez. — Majlálh püspök bérmautja. Gr. Majláth Gusztáv erdélyi püspököt hétfőn, szept. hó 15-én a nagybányai hatóság fogadta ünnepélyesen a vasútnál s egész kocsisor kisérte Felsőbányáig, honnan még aznap Kapnikra ment a bérmálás szentségének kiosztása végett. Kapnikról Horgospatak, Oláhlápos felé folytatta útját. ■ — Bakó László, a Nemzeti Színház kitűnő művésze itt időzése alatt többek között f. hó 22-én délután Bakó Bálint kir. bírósági végrehajtó vendégszerető házának volt kedves vendége, hova Ferenczy József, szín- társulatunk kedves tagja is hivatalos volt. A művész a legfesztelenebb hangulatban az esteli órákig tartózkodott abban a körben, a hol a tisztelet és szeretet igazi melege uralkodó. —■ Esküvő. Fényes esküvő volt f. hó 20-án Piskolton. Veszély József kir. pénzügyőri biztos vezette oltárhoz Tauber Erzsiké kisasszonyt, néhai Tauber József piskolti kör- orvos szép leányát. Az esketést Dr. Jordán Károly szaniszlói apátplébános végezte a reszegei kápolnában. — Jutalomjáték. F’erenczy József, a színtársulat egyik legerősebb oszlopa, a vidéki művészgárda egyik kitűnő harezosa ma este tartja jutalomjátékát. Tudjuk, hogy a közönség kedvencze s igy méltán elvárhatja, hogy ne csak tapssal, lelkesedéssel adjon a közönség ma este elismerésének kifejezést, hanem minél tömegesebb részvétellel is. Hisszük, hogy zsúfolt ház előtt mutathatja be újból ez a derék, nagyműveltségü színész művészetét. * — A megyei számvevőség és pénztár államosítása a befejezés stádiumához közeledik. Mint értesülünk, a belügyminiszter rendeletet adott ki, melynek értelmében az 1-903. évi házi költségvetésben a számvevőségi és pénztári személyzet illetményeit már mellőzik, a mi mindenesetre arra enged következtetni, hogy 1903. januártól kezdve a megyei számosztályok és pénztár tisztviselőiről az állam gondoskodik. A pénztár átvétele, valamint az egész átadás valószínűleg deczember 16-án veszi kezdetét. — Meghívó. A nagykárolyi kath. legényegyesület 1902. évi október hó 5-én vasárnap, házfelépitése javára, a „Polgári Olvasókör“ helyiségében zártkörű szüreti mulatságot rendez. Belépti-dij: személyenként 1 kor. 20 fill. A díszfelvonulás az egyesület helyiségéből délután 5 órakor lesz. A szüreti mulatság kezdete este 7 órakor. Felülfizeté- sek köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. Papp István, egyleti alelnök. Irsik Ferencz, egyleti pénztárnok. Horváth István egyleti titkár. Rendezők: Guffárt Antal, Valátsek Endre, Negele Ignácz, Dézsi Zsigmond, Hermann Ferencz, Mécz István, Popovits Rudolf, Czipczer Jenő, Czilli István, Heim Sándor, Order Károly, Torna József. ! Czigánybiró: Sinkay Mihály. — A szüreti mulatság következő részekből áll: 1. A csősz- nők és csőszök felvonulása az egyesület helyiségéből énekkel és zeneszóval délután 5 : órakor. 2. A szüretelési törvények kihirde- ! tése dobszó utján a nótárius által. 3. szüretelés, azaz — szőlölopás (lopni ugyan nem szabad, de a hol nem látják, ott lehet és ! tanácsos is). 4. Általános táncz. 5. Nemzetközi világposta. (Azok között, kik a legtöbb levelet kapják, két meglepő értékes tárgy fog kisorsoltatni). — Hegybirőság: A „Rózsás“ hegyen biró : Pénzéi Mihály. Esküdtek: Kalina Ferencz és Kindris József. A „Nyulhát“ hegyen biró: Nagy Lajos. Esküdtek: Darida Sándor és Papp Sámuel. Pénztárnok: Irsik Ferencz. Ellenőrök : Horváth István és Mann Gusztáv. A hegyközség nótáriusa: Csókás László. A falu dobosa: Kiss János. Jegyellenőrök : Gáspár József, Gindele István. Koszorusleányok : Veiszer Irénke, Kricsfalusi Erzsiké. A világposta postamestere: Spilka Ignácz. A levélkézbesítés főnöke: Mécz Mariska. Levélkézbesitők: Nagy Margit, Kug- ler Mariska, Papp Ilonka. Pandúrok: Papp József, Schindler István. — Csőszleányok: Guffárt Erzsiké, Müller Veronka, Jakab Mariska, Kinczler Róza, Trunk Mariska, Sinkay Erzsiké, Szabó Erzsiké, Müller Ilonka, Samrák Etelka, Hágen Anna. —- Csőszlegények: Jóner Bertalan, Winkler Pál, Krics- ' falusi Károly, Stein János, Kinczli István, Iíékedi István, Deák Sándor, Weiszer Dezső, Müller Károly, Kern János. Uj távbeszélő előfizető. A városi távbeszélő hálózatba újabban bekapcsoltatott: 20. szám, Petz János kereskedő. ~ Hirtelen halál. Tempfli János kaplonyi illetőségű egyént a helybeli rendőrség csavargás miatt tegnap letartóztatta s bekísérte a fogházba. Ma reggel, mikor a napos-rendőr kiakarta engedni, halva találta Tempflit a börtönben. Halálát valószínűleg szivszélhüdés okozta. — Nagy istenáldása. Bekecs Sándornénak városunkban az éjjel egyszerre három élő gyermeke született. Ez már valóban nagy istenáldása! — Vonatkisiklás. A Debreczen-Mármaros- Sziget közötti vasútvonal érinihályfalvai állomásán 16-án este 8/47 órakor nagy vasúti i katasztrófa történt. — A szerencsétlenségről következőleg számolunk be : Érmihályfalváról I este Yg7 órakor indul a vonat Kőrösmező i felé. 16-án este is útnak indult a lokomotív, nehány teherkocsit és 7 személykocsit vivén I magával. A személykocsik a vonat végéhez voltak csatolva. Alig ért ki a vonat a szabad I pályatestre, hatalmas zökkenés okozott ijedelmet az utasok között. A fék romolhatott el, vagy a szárnyas kerekek törtek el, elég az hozzá, hogy nehány perez múlva inogni, dülöngeni kezdtek a kocsik. Az utasok megrémültén ugráltak ki a kocsikból. Épen idején. A vonat ekkor árok mellett haladt s igy a leugró utasok is kisebb-nagyobb sérüléseket szenvedtek. Egy szatmári államhivatalnok felesége szerencsétlenül a váltójelző oszlop-. nak ugrott s oly súlyos sérülést kapott, hogy életbenmaradásához alig van remény. Nehány pillanat múlva irtóztató csattanás hallatszott. Mind a hét személykocsi elszakadt a vonattesttől és hanyattesett az árokba. A kocsik közül kettő úgy összetört, hogy teljesen használhatatlan, a többiek is jelentékeny javításokra szorulnak. A vonat természetesen rögtön megállóit. Este 8 óra előtt jött hire a szerencsétlenségnek. Az üzletvezetőségtől Majerszky felügyelő, forgalmi főnök, Klapka hivatalnok különvonaton és segélymozdonynyal utaztak ki még 8 órakor Mihályfalvára a hivatalos vizsgálat megejtése végett. —- Segély színigazgatónknak. Szeptember 18-án 100245. sz. alatt Belügyminiszter ur ő nagyméltósága Krémer Sándor színigazgató I részére a főispán kezéhez 600 korona állami | segélyt utalványozott. A pénzt a színigazgató már felvette. — Cirkusz-varieté. Wollner testvérek í cirkusz-varieté társulata néhány nap múlva Kassáról városunkba érkezik, s az 1500 sze- ! mélyre berendezett és vízmentesen fedett ! sátorban, érdekes és változatos programmal, I a nagypiacztéren előadásokat tart. A társulat 35 elsőrangú művész- és művésznőből I áll; külön balett és saját zenekar. —- Mint a „Felső Magyarország“-ból olvassuk, a | közönség nap-nap mellett szinültig tölti meg a helyiséget és hálás tapssal adózik a válogatott, eredeti műsor minden egyes sikerült pont bemutatójának. — A czirkusz már tiszta magyar voltánál fogva is megérdemli a közönség támogatását és pártfogását. — Hirdetmény. Közhírré teszem, hogy Nagykároly városban illetékes, valamint itt tartózkodó a hadsereg nem tényleges állományába tartozó összes legénységgel az ellenőrzési szemle Nagykároly városba a városházánál folyó évi október' hó 11. és 13-án reggel 9 órától kezdve fog megtartatni és pedig október 11-én a nagykárolyi illetőségűek, október 13-án pedig az idegen illetőségű legénységgel. Az ellenőrzési szemlén minden nem tényleges állományú legény! ség, ideértve a kötelezettségük utolsó évfolyamában levőket is, katonaigazolványi könyvével köteles megjelenni, kivétetnek a) a papijelöltek és papnövendékek; b) azok, kik a folyó évben tényleges szolgálatban állottak vagy katonai kiképeztetésben részesültek, vagy tartalékbeli fegyvergyakorlatot teljesítettek; c) a f. évben tényleges szolgá- latra, katonai kiképeztetésre, vagy fegyver- ! gyakorlatra bevonult azon egyének, a kik ■ betegség miatt vagy felülvizsgáló-bizóttság Ferencz József keserüviz az egyedül elismert kellemes ízű természetes hashajtószer.
