Nagykároly és Vidéke, 1902 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1902-06-05 / 23. szám

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE.

lyek emelésére szolgáló tartalékalapok létesítésére használtuk fel.

Tekintettel arra, hogy mig a segélyek emelése a törvényhozásnak a körülmények szerint alakuló szabad elhatározásától függ, addig a rendkívüli esélyek ettől teljesen független külső körülmények folytán bármikor előállhatnak, s ezért kivált az intézmény első éveiben, a midőn a várható valószínűség megállapítására az adatok csak korlátolt mértékben állanak rendelkezésünkre, igyekeznünk kell a pénztárt minden eshetőséggel szemben kellőleg megóvni: a fenti összeget a kettős czélra akként találtuk felosztandó- nak, hogy abból első sorban a rendkívüli esélyek tartalék alapjára 80,000 korona, ellenben a segélyek emelésére szolgáló tartalék- alap javára 1.9,259.94 korona fordittassék.

Budapest, 1902. április hó.

Az Országos Gazdasági Munkás- és Cselédsegélypénztár központi igazgatósága.

HÍREK.

Személyi hir. Gróf Károlyi István Öméltósága múlt hó 29-én, Károlyi Istvánné grófnő pedig ma reggel hosszabb tartózkodásra városunkba érkeztek.

— |Báró Vécsey József"! Szatmárvár- megyének egyik legtiszteltebb főurát Báró Vécsey Józsefet ragadta el a halál múlt hó 28-án. Szép kort ért el és szép pályát futott be. 74 éves volt, midőn a halál jobblétre szólította. A holttestet Budapestről Sárközre szállították, hol temetése múlt hó 30-án ment végbe. Városunkból Nemestóthi Szabó Antal vármegyei bizottsági tag vett részt a temetésen. A vármegye impozáns koszorúját a megbízott Csaba Adorján szatmári főszolgabíró helyezte a koporsóra. Óriási tömeg kisérte ki utolsó útjára. Halálát neje szül. Dessevffy Blanka grófnő, gyermekei Eszter, Mária, László, Magdolna és Aurél s azon kiviil nagyszámú előkelő rokonság gyászolja. — A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület, melynek a megboldogult elnöke volt, a következő gyászjelentéssel tudatja a veszteséget: A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület mély fájdalommal tudatja, hogy szeretett elnöke: nagyméltóságu hajnácskeői és vécsci báró Vécsey József ur, v. b. titkos tanácsos, a magyar főrendiház örökös tagja, cs. és kir. kamarás, a hadi érem tulajdonosa, stb. stb. érdemekben gazdag életének 74-ik évében folyó hó 28-án reggeli 5 órakor Budapesten elhunyt. A feledhetetlen emlékű halott hült tetemeit folyó hó 30-án délután 3 órakor helyezik Sárközön a családi sírboltba. •— Szatmár, 1902. május hő 28. Az Egyesület kegyelettel fogja őrizni emlékét!

— Ebéd a piaristáknál. A kegyes-tanitó- rendiek helybeli társházában múlt hó 29-én űrnapja alkalmával diszebéd volt, a melyen a társház tagjain kívül a helyben állomásozó honvédség tisztikara vett részt. A magyaros ebédet szebbnél-szebb pohárköszöntők fűszerezték. Elsőnek a házigazda, Palczer Ernő emelkedett fel, hogy a nála megszokott ékesszólással üdvözölje a társház kedves vendégeit: a honvéd-tisztikart. Majd Sánczay János főhadbiztosra nem mint katonára, hanem mint földijére ürité poharát. Barkóczy Ferencz zászlóaljparancsnok a piaristákra emelt poharat, úgyszintén Sánczay főbadbiztos is; Makay

| százados pedig a tisztikar és a piaristák közötti igaz, önzetlen barátságért ivott. A ! kedélyes társaság az esti órákig volt együtt.

— Halálozás. Bernáth István, az Ecsedi- láp lecsapoló-társulat pénztárnoka, e hó 3-án elhunyt. Ismert alakja volt társadalmi életünknek, előzékeny kedves modoráért általános tiszteletnek és becsülésnek örvendett. Temetése tegnap d. u. 3 órakor ment végbe nag^ részvét mellett. Haláláról gyászoló testvérei — köztük Bernáth Géza igazságügyi államtitkai

_a következő jelentést adták ki: Id. Bali ki

Sánd

orné szül. Bernáth Ilona, Bernáth Géza

I és Bernáth Sándor mint testvérek az összes ! rokonsággal együtt fájdalomtól megtöri I szívvel tudatják forrón szeretett testvei ülés rokonuk bernátfalvi Bernáth István as Ecsedi-láp lecsapoló társulat pénztárnoka és yármegyei bizottsági tagnak élte 59-ik évéber folyó évi június hó 3-án reggeli lel G órákoi történt eihunytát. A boldogult hült tetem« felett junius hó 4-én délután 3 órakor í halottas háznál az ev. ref. egyházi szertartás szerint rövid ima tartatik, honnan Kocsordrt szállítva folyó hó 5-én délelőtt 10 órakoi fo„ az ottani családi sírboltban örök nyu „alomra tétetni. Nagykároly, 1902 junius 3 A béke angyala őrködjön porai lelett .

; Az Ecsedi-láp lecsapoló-társulat a következe gyászjelentéssel tudatja a veszteséget: A;

Ecsedi-láp lecsapoló és Szamos-balparti ar í mentesítő és belvizszabályozó-tarsulat" tiszti kara mélyen elszomorodva tudatja szeretet .kartársa bernátfalvi B e r nath I s t v a r \jénztárnok urnák folyo ho 3-an reggel és fél órakor történt gyászos elhunytat A boldogult földi maradványai felett folyt

j segélyezés czimén áz 1901. év folyamár összesen 38,270.61 koronát helyeztünk kiadásba.

Az 1901. év folyamán, s különösen az ét vége felé bejelentett többi balesetek alapjár a segélyek a dolog természeténél fogva ugyan azon évben azért nem voltak utalványozha tők, mert a segély, valamint orvosi és gyógy költségek nagyságát gazdasági cselédekné csakis a munkaképesség helyreállta után í munkaadó által bemutatandó számlák alap ján lehet megállapítani.

Azon balesetek folytán felmerülő költ ségek fedezésére tehát, a melyek a mos előadott okból az 1901. évi deczember he 31-ig elintézést nem nyerhettek, mérlegünl realitása érdekében s a teljes biztossáj kedvéért, az előreláthatólag fizetendő leg magasabb segélyösszeget számba véve 25,001 koronát helyeztünk tartalékba. 1901. év deczember hó 31-ike óta ezen tartalék tér hére a függő segélyezési ügyek nagyobbrészí már elintézést nyertek, s az eddig kiutal ványozott segélyösszegek alapján jelenthetjük hogy a tényleges kiadás a tartalékba helyezett összegben bő fedezetét találja.

Ki kell emelnünk e helyen azt, bogi az 1901. évben kifizetett baleseti segélyező sek az e czimen várt kiadásoknak csal kisebb hányadát tették, mindazonáltal figye lembe veendő, hogy ezen eredmény oka egy részt abban keresendő, hogy az érdekeltei az uj intézmény által a törvény alapjár nyújtott kedvezményeket nem ismerték, s ezéri számos oly baleset fordult elő, a mely hozzánk hivatalosan bejelentve egyáltalán neu lett, s igy a segély általunk utalványozhat! nem volt, — másrészt pedig abban, hog^ az elmúlt esztendő a balesetek tekintetéber általában rendkívül kedvező volt.

Hangsúlyozzuk azonban, hogy az il\ módon elért megtakarítás az intézmény kere tén belül minden körülmény között csakis t földmivesnép előnyére fordittatik, a mélynél érdeke a törvényhozást intézményünk meg alkotására indította.

A hivatali ügykezelésre a múlt évber csak 18,913.06 korona összeget fordítottunk fo elve lévén igazgatóságunknak a hivatal ügykezelés terén — intézményünk humánus czéljával összhangban — a minél szigorubl takarékosság, mit nagy mértékben elősegi tett a munkaerő czélszerü, sőt a lehetőséj határáig való kihasználása. Önként érti! azonban, hogy ezen összeg részint intézmé nyünk rohamos fejlődése, részint pedig £ tisztviselőknek — a pénztár szempontjábó is nagyon kívánatos — állandósítása érdeké ben szükséges fizetésrendezés következtében fokozatosan növekedni fog.

Az igazgatóság hivatalának berendezése után a szokásos 10"/o leírása fejében 380 korona 02 fillért helyeztünk kiadásba.

A rendes tagok dijtartalékára 291,454.75 koronát, a rendes tagok baleseti segélyezésére 14,684.55 koronát, s a 12 rokkant egyén évről-évre való segélyezésére 12400 koronát helyeztünk tartalékba. Ez összegek nagyságának indokolásául van szerencsénk mathe- matikusaink idecsatolt jelentésére hivatkozni.

Az ezek után mutatkozó kezelési felesleget és pedig 99,259.94 koronát az 1900: XVI. t.-cz. 36. §-a értelmében egyfelől a rendkívüli esélyekre, másfelől pedig a segétizenöt forint havi gázsija volt, ebből huszonöt forint kosztpénzt fizetett, hat lapot járatott s még éjjeli zenékre is telt.

Ez már aztán a tudás!

Ezzel szemben hogy állunk tudás dolgában sok emberrel?

Ugy-e kérem, azt mindannyian tudjuk, hogy mi az a hat perczent?

Nem nagy munkát okoz annak megfejtése, hogy egy száz koronás váltónak évi hat perczentes kamatja hat korona.

És mit igazolnak a váltóleszámitolási jegyzékek ?

A takarékban egy száz koronás váltónak hat perczentes kamatja hat korona három fillér, a Népbankban hat korona öt fillér, a j Kereskedelmiben hat korona hét fillér és a | Központiban hat korona kilencz fillér.

Honnan van ez a divergálás?

Egyszerűen onnan, hogy az intézetek mélyen tisztelt könyvvezetői nem tudják a kamatszámítást.

De hát muszáj mindenkinek könyvvezetővé lenni, a ki a számtanból nem volt jeles ?

Hiszen megvagyon Írva: a ki minek nem mestere, gyilkosa az annak.

Miért lépnek ezek az urak minden áron a könyvelői pályára s miért nem lesznek inkább adósok? Ezektől úgy sem vár senki helyes számítást.

Kérdem már most: megférhet-e egymás mellett az én zseniális árvaszéki ülnököm s a könyvvezetők kara? — Felelet: nem. — Csuka-csukával, lóga-lógával. — Külön táborokba osztja az embereket a szellemi képesség is.

Végül nézzük a vagyonnak társadalm hatásait.

Méltóztatnak bizonyára ismerni Berman bácsit és Somossy urat.

Ezek az urak sok milliót adtak már j ki egy arczizomrándulás — és a nélkül, hogy | vagyoni viszonyaik megrendültek volna, mig gróf Potoczky egy rongyos millióért a mamáját volt kénytelen megpumpolni.

S aztán méltóztatnak ismerni . . ., de nem . . . nem . . . nem . . . nem akarok én senkit zavarba hozni; mert utoljára magam találok elpirulni.

Hát talán méltóztatnak ismerni X. urat ?

Nincs az a könnyelmű bankdirektor, a ki hajlandó lenne X. urnák egy száz koronás váltót honorálni.

Hogy illik már most össze Bernían bácsi s X. ur ?

Lám : a vagyon is ok a széltagolásra.

| ‘Uraim! Vannak naiv lelkek, a kiknek I jelszavuk: ,,Le a válaszfalakkal!“

Én részemről nem csatlakozom ezek- I hez. Én jónak tartom a válaszfalakat; mert én mindent jónak tartok, a mi a világon van, még a rosszat is. Én a dolgokon javítani nem akarok. Beismerem ugyan, hogy ha a világ csupa magamfajtáju emberből állana, a forradalom ismeretlen fogalom lenne.

Evvel nem azt akarom én mondani,

’ hogy a mit én jónak tartok, annál jobb nem lehet. Sőt ellenkezőleg én konczedálom azt s épen ezért poharamat űri lem az árvaszék ;! egy másik jeles tagjára, Prikulics barátunkra, a ki a jobbat akarja s ezért rendezi az „in- \ séges vacsorák“-at.

i ; Vivat! Crescat! Floreat!

i Truby.

hó 4-én délután 3 órakor Nagykárolyban a halottas háznál az ev. ref. egyház szertartásai szerint rövid ima tartatik, honnan a megboldogult hiilt tetemei Kocsordra szállítva, folyó hó 5-én délelőtt 10 órakor fognak a család sírboltjába örök nyugalomra tétetni. Nagykároly, Í902. junius 3. Az „Ecsedi-láp lecsapoló és Szamos-balparti ármentesitő és belvizszabályozó-társulat“ tisztikara. Áldás és béke legyen porai felett!

— Műkedvelői szinielöadás. Városunk lelkes kis művészgárdája, mint értesülünk, Guthi-Rákosi „A sasok“ czimü vigjátékának szinre hozatalán fáradozik. Szereplőknek ez ideig sikerült a következő hölgyeket és urakat megnyerni: Smilliár Róza, Kacsó Erzsébet, Dr. Kovács Dezső, Demidor Ignácz, Kemény Emil, Andrássy Jenő, Fliesz Henrik, Kovács László, Csillag Aladár. A próbák serényen folynak s a közreműködőket tekintve, egy kitűnő előadást várhatunk, mely előreláthatólag e hónap közepén lesz. A diszesnek ígérkező mulatságra jó eleve felhívjuk városunk intelligentiájának figyelmét.

—• Halálozás. Pável Mihály nagyváradi gör. kath. püspök e hó 1-én szlatinai kastélyában meghalt. A megboldogult városunk gör. kath. híveinek is püspöke volt, amennyiben városunk is püspökségéhez tartozott s a gör. kath. plébániára kitűzött gyászlobogók s a templomok harangjainak zúgása hirdették a veszteséget, mely halálával a gör. kath. híveket érte. A megboldogult temetésén városunkból is többen vettek részt.

— Szinügyi hir. A szinügyi-bizottság vasárnap, folyó hó 1-én délelőtt 3/4 12 órakor ülést tartott Nemestóthi Szabó Antal elnöklete alatt, mely alkalommal Krémer Sándor színigazgató bemutatta társulata tagjainak névsorát. A társulat a következő tagokból áll: Nők: Harkányi Gizella Soubrette, Tordai Adél operette-colaratur, Lakatos Mariska operette-népszinmű énekesnők. B. Polgár Fáni anya-társalgási, Lőrinczi Erzsiké szendetársalgási, Berényi Irma társalgási, Jávor Aranka naiva, Révész Helén, Perczel Miczi, Szilágyi Róza, Markovicsné Etel, Garami Róza és Molnár Aranka segédszinésznők és kardalosnők. Férfiak: Krémer Sándor jellem és társalgási, Bátori Endre hős- és társalgási, Torday Béla operette-tenor, Péchy László operette-népszinmű énekes, Vajda Lipót drámai apa, Baróthy Dezső naturburs- komikus, Ligeti Lajos operette bufío-komikus, Szente Rezső szerelmes-társalgási, Szerdahelyi Kálmán énekes segédszinész, Szabadkai József, Fehérvári József, Pötüskei Géza, Mar- kovics Henrik, Szilágyi Ödön, Garai Károly segédszinészek és kardalosok. A műsorba a legújabb darabok vannak felvéve: Katalin, Vesztaszüzek, Napfogyatkozás, Viczeadmi- rális, Svihákok, Kis szökevény, Baba, Görög rabszolga, Lotti ezredesei operettek. Milliók a hó alatt, Pillangó kisasszoy, Unél A’ Costa, Dr. Szeleburdi énekes színmüvek. Sasok, Édes otthon, Almafa, Képviselő ur, Szivem vígjátékok stb. A bizottság a társulatot megfelelőnek találta s az engedélyt — julius 15-től október 1-ig terjedő időközben meg- adandónak véleményezte.

Temetés. A korán elhunyt ifjú asszony Veress Sándorné Asztalos Boriska temetése múlt hó 30-án délután 4 órakor ment végbe az egész város közönségének osztatlan részvétele mellett. A koporsót a koszorúk egész | halmaza borította, melyek a következő feliratokat viselték: Bánatos férje — Szeretett Boriskának; Szerető szülei — Kedves gyer- ! meköknek ; Szerető anyósa — Felejthetetlen menyének ; A Lengyel-család — Bűikének ; (Mádv) Vilma, Lajos és gyermekei—Forrón szeretett Boriskának; Asztalos Lajos és családja — Bűikének; (Berey-család) Mariska, Józsi, Maricza — Összetört boldogságod romjain pihenj csendesen; (Asztalos) Kálmán és Róza — Nem feledünk soha; (Fésős-család) j Nagynénje és unokatestvérei •— Boriskának ; (Özv. Biró Károlyné) Mari néni és unokái;

I (Koritsánszky) Endre, Ernő, Ilonka — Felejthetetlen Boriskának; Lukács-család — igaz részvéttel; Kubinyi és családja — Szeretett í rokonuknak ; Fejes István és családja —- Kedves Boriskának; Fintha Sándor és családja — A kedves, feledhetlen Boriskának; Debreczeni István, Dobi Györgyné és még számosán. A virágkoszoruk odahelyeztettek a letört virág sírjába. — A gyászháznál az ev. ref. énekkar énekelt, mely után a temetési szertartást végző Vajda Mihály pettyéni ev. ref. lelkész mondott könyekig megható búcsúbeszédet. A simái pedig Varga Gedeon fábiánházi ref. s. lelkész vett végbúcsút a kedves halottól. Most már ott alussza örök álmát. Legyen neki könyü a föld !

Dalárhir. A nagykárolyi dalegyesület folyó hó 3-án választmányi ülést tartott, melyen elhatároztatott, hogy az egyesület 1902. évi julius hó 6-án a lövöldekertben igen élvezetes műsorral sétahangversenyt rendez. Lesz ezenkívül tűzijáték, jó zene stb. Belépő-dij felnőtteknek 60 fillér, gyermekeknek 20 fillér. Kedvezőtlen idő esetén a mulatság a következő vasárnap tartatik meg.

Összes bevételeink tehát a pénztár rendes és rendkívüli tagjai után kitettek összesen 82,631.56 koronát.

Az 1900: XVI. t.-cz. 8. §-a alapján 256,850 gazdasági cseléd után munkaadói hozzájárulás czimén 308,220 koronát fizettek be a pénztár javára. Ezen hozzájárulással szemben azon cselédek, kik után az fizettetik, a törvény 23. §-a értelmében a pénztár által nyújtott baleseti segélyezés biztosítását élvezik.

Hogy mérlegünk reális alapokon nyugodjék, itt csakis azon összeget vettük számításba, a mely 1901. évi deczember hó 31-ig e czimen az állampénztárba tényleg befolyt. E czimen azonban még várható, sőt részben időközben be is folyt már a pénztárnak több bevétele, a mennyiben az 1900: XVI. t.-cz. 8. §-a alapján fizetendő hozzájárulás kivetése czéljából az 1901. évi összeírásban összesen 342,322 gazdasági cseléd lett felvéve. A múlt évi előírás alapján várható összegek az 1902. évi bevételeket fogják szaporítani.

Nem mulaszthatjuk el azonban e helyen megemlíteni, hogy értesülésünk szerint az 1902. évi összeírás az 1901. évihez képest sokkal kedvezőbb eredményt mutat fel, a mi hogy az életbelépés első évében hasonlóan kedvező nem volt, egyrészt az uj intézmények életbeléptetésével általában mindig előforduló nehézségeknek, másrészt pedig annak tulajdonítható, hogy éppen ezen első összeírás teljesítése alkalmával a községi elöljáróságok a népszámlálás munkálataival el voltak foglalva s igy ez összeírást nem teljesíthették kellő gonddal s ezenfelül igen sok helyen félremagyarázták a törvény azon rendelkezését, mely a hozzájárulás fizetését minden gazdasági- (külső) cseléd után rendeli el.

Bevételeink között első helyen szerepel a 100,000 korona állami hozzájárulás, rnely- lyel az állam az 1900: XVI. t.-cz. 9. §-a értelmében évenként támogatja intézményünk működését.

A fentebb elősorolt bevételeinken felül a gyümölcsözőleg elhelyezett tőkéink után, 9511 korona 37 fillér kamatjövedelmet értünk el, a mely tétel az évről-évre gyarapodó | tőkéink után lényegesen emelkedni fog.

Áttérve a zárszámlán kimutatott kiadási tételekre, mindenek előtt ki keli emelnünk, hogy az első évben a pénztár az általa biztosított egyének részére csakis baleseti segé- j Iveket nyújthatott, mivel az egyéb segélyekre nézve a törvény által megszabott várakozási idő még le nem telt.

Az 1901. év folyamán összesen 747 baleset lett hozzánk bejelentve. E balesetek közül

401 olyan esetben, a midőn a munka- képesség 60 nap alatt helyre állott:

(1 K) napisegélyezés czimén 8,751.— K

orvosi és gyógyköltségek

czimén ........................ 10,762.11 „

12 oly esetben, midőn a sérült baleset folytán végleg munkaképtelenné vált:

(10 K) havisegélyezés czimén 757.50 K 53 oly esetben, a midőn a baleset a sérült halálát okozta;

(400, illetőleg 100 koronás) haláleseti segély czimén 18,000 korona összeget utalványoztunk a pénztár terhére, vagyis baleseti