Nagykároly és Vidéke, 1902 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1902-05-29 / 22. szám

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE.

nősen a vidéknek kell ezt \az elvet követni, mert ha a vidék megvonja a sorsjegyspekulánsoktól a támogatást, agy ezek csakhamar becsukhatják a boltot.

Megpendítjük ez alkalommal azt az eszmét, hogy alakítsanak egyesületeket a játékszenvedélyek megfékezésére és ezáltal mentsék meg sok ezer felebarátunkat a tönkrejutás veszélyétől. Bizonyára áldani fogják azokat, kik emberbaráti működésűket e nemes feladatnak szentelik és nagy érdemeket fognak szerezni az illetők a haza körül, melynek testén annyi parazita féreg rágódik.

Mi részünkről nem fogunk beleunni figyelemre méltó ügy folytonos szem- meltartásába, mig csak buzdításainknak foganatja nem lesz és az arra hivatottak erélyesen fel nem karolják az eszmét, melynek keresztülvitelére nemcsak újonnan alakítandó egyesületek, hanem a már meglevő olvasó és társaskörök, klubbok és kaszinók és egyéb kulturális egyesületek is alkalmasak.

Városi közgyűlés.

Városunk képviselőtestülete e hó 25-én ! rendkívüli közgyűlést tartott Debreczeni István polgármester elnöklete alatt.

Elnöklő polgármester üdvözölve a megjelent képviselőket, a közgyűlést megnyitotta.

Napirend előtt megemlékezett a város egyik alkalmazottja, Fonó Mihály végrehajtó és a képviselőtestület .egyik tagja, Fáíf Antal elhunytéról s indítványozta, hogy az elhunytaknak emléke a jegyzőkönyvben megörökit- tessék. A közgyűlés az indítványt egyhangúlag elfogadta.

A napirend első tárgyát a belügyminiszter leirata képezte a szeszfogyasztási pótadó szedéséről alkotott szabályrendelet módosítása tárgyában. A leirat értelmében a szabályrendelet azzal módosíttatott, hogy a városból kiszállított 15 litert meghaladó italok a pótadó fizetése alól felmentettek. Az ekként módosított szabályrendelet jóváhagyás czéljából újból felterjesztetni rendeltetett.

Ugyancsak belügyminiszteri leirat folytán ! tárgyaltatott a húsvágatási szabályrendelet módosítása. A miniszter ugyanis Friedl János j és társai felebbezése folytán kimondta, miszerint a szabályrendeletnek azon intézke-1 dését, hogy kóserhús szombaton este 8—40 óra közt vágható legyen, nem engedi meg; továbbá kívánta annak szabályrendeletbe bevételét, hogy a fertőző betegségben levő állatok a rendőrkapitánynak bejelentendők, ki azoknak a gyeptérre szállítása iránt intézkedik. A miniszteri leiratban foglalt módosításokat a közgyűlés elfogadta. Közbevetett kérelmezés folytán, pedig mint uj intézkedést, felvette a szabályrendeletbe, hogy—azon kikötés mellett, hogy legalább 100 kg. súlylyal bírjanak — növendékmarhák is levághatok. Kötelesek azonban azok, kik ily növendékmarhákat vágnak, azt külön székben árusítani s ezt azon felírással, hogy növendékmarhahúst árulnak, ellátni. Az igy módosított szabályrendeletet a közgyűlés jóváhagyás czéljából a vármegyei törvényhatósághoz felterjesztetni rendelte.

A kereskedelmi miniszter azon leiratára, hogy a városon keresztülvonuló törvényhatósági ut államosítása esetén a hozzájárulást a város viselje s annak összegét megállapítsa, akként határozott, hogy miután a hozzájárulás 95,000 K költségbe kerülne, mi a város anyagi viszonyaival nem áll arányban, a hozzájárulást megtagadja.

A Lamarche Albert kövezetvámmentességet kérő ügyében kiküldött bizottság jelentése folytán kimondta, hogy a Lamarche Albert által követelt 7900 koronát megfizetni nem hajlandó.

A hegyközség 1901. évi számvevőileg megvizsgált számadását elfogadta s a számadóknak a felmentvónyt a szokásos óvások fenntartása mellett megadta.

A honvéd-állomásparancsnokság megkeresése folytán az eddig használt 11% hold lőtér helyett 15 holdat átengedett s az erre vonatkozó s az eddigi bérösszegnek megfele- lőleg emelendő bérösszeg fizetésének feltétele mellett az újabb szerződés kiállítására polgármestert felhatalmazta.

A városi tanács előterjesztése folytán a város kezelése alatt álló pénzek kölcsönadása esetén a kamatlábat f. évi julius hó 1-től 6°l0-ba.n megállapította.

A magyar aszfalt-társaság az iránti megkeresését, hogy a folyó évben teljesítendő aszfaltmunkálatok áráról feltétlen kötelezvény adassék elutasította s a szerződés feltételeit továbbra is fenntartotta.

Vetzák Ede és társai kérelmét, hogy a Deák-tér egész terjedelmében kiköveztessék megfelelő alap hiányában nem teljesítette.

Lukács Andrásné Szirmai Karolina kérvénye folytán néhai atyjának fizetéséből visz- szatartott 260 korona részletet az igazolt örökösöknek kifizettetni rendelte.

Muska János gőzfürdő-bérlő kérvényét községi pótadó alól való felmentése iránt, miután pótadóval terhelve nincs, elutasította.

Jánossy Jolán és Némethy Sándor kérvénye folytán a Petőfi-utcza keleti oldalának a háztulajdonosok költségén aszfalt-gyalogjáróval leendő ellátását elrendelte.

Schifbeck Károly ajánlatát, a Rónai és Véber-tagok közt levő 2 hold 680 Q-öl úttestnek az ő részére leendő eladása iránt a f. évi junius 29-én tartandó közgyűlés napirendjére kitűzte.

Szigeti Sándor és társai kéményseprők kérelmét a lakbér szabályrendeletnek oly módosítása iránt, hogy a kéményseprési-dij

fizetése a háztulajdonosok terhét képezze, elutasította.

Tóth Lajos és társai kérelmét, hogy a fényi-utcza végén kunyhóban lakó czigányok a város más részére telepíttessenek át, elutasította.

Róth Mátyás gróf Károlyi István-utczai telkéhez csatolt 1'47 m2 terület és Kuszka Mihály gencs-utczai lakos telkéhez csatolt 6'32 m2 terület árát 2 koronában, — Hevele Józsefné akáczfa-utczai lakos telkéből utcza- részlethez csatolt 242 m2 terület 1 k.-ban, Feige Ferencz térei-u. lakos telkéhez csatolt 3'82 in2 terület és Szilágyi János Gyepsor- utcza telkéhez csatolt 7 m2 terület árát 50 fillérben állapította meg □-méterenként.

Az ápril havi pénztárvizsgálati jegyzőkönyvet, miután rendkívüli intézkedést igénylő körülmény fel nem mamit, tudomásul vette.

Tudomásul vette továbbá, hogy a sertés- vágatási szabályrendelet ellen benyújtott feleb- bezés elutasittatott.

Ugyancsak tudomásul vette polgármester azon jelentését, hogy Fáíf Antal képviselő helyére Reszler Ferdinándot behívta, valamint azon indítványát, hogy az elhunyt Fonó Mihály végrehajtó állása be ne töltessék, hanem javadalmazása terhére a szükséghez képest az adóhivatalnál napidijas dijnok alkalmaztassák.

Több tárgy nem lévén, elnöklő polgár- mester a jegyzőkönyv hitelesítésére Papp Lajos, Cservényük Antal, Rosenberg Bernát és Juhász Imre képviselőket felkérte és a közgyűlést berekesztette.

HÍREK.

— Űrnapja. Ma ünnepeli a kath. egyház legmagasztosabb ünnepét. Űrnapját. Délelőtt 9 órakor egyházi szent beszéddel vette kezdetét a szertartás, melyet ünnepélyes mise követett a szokásos kör menettel. Ügy a misén, mint a körmeneten Palczer Ernő kegyesrendi kormánysegéd, házfőnök celebrált fényes segédlettel.

—- Személyi hir. Gróf Hugonnai Béla főispán hétfőn, a délutáni vonattal székhelyére érkezett, honnan tegnap délután ismét visszautazott a fővárosba.

— Gyászeset. Egy ifjú asszonyt, életének virágában, boldogságának küszöbén, házasságának második havában ragadta el a kérlelhetetlen halál, mérhetlen fájdalmára szerető férjének, ősz szüleinek és rokonainak. Veress Sándorné szül. Asztalos Boriska pettyéni körjegyző neje, Asztalos György helybeli ref. lelkész leánya, a szeretett halott ki ma éjjel hunyt el öt heti súlyos szenvedés után. A megboldogult temetése holnap délután 4 órakor fog megtörténni és a helybeli ref. sirkertben örök nyugalomra tétetni. A gyászesetröl a család a következő gyász- jelentést adta ki: Veress Sándor mint férj, Asztalos György és Máté Karolina mint szülők, özv. Veress Lajosné szül. Gzégényi Juliánná mint anyós, Asztalos Ilona özv. Lengyel

Pálné, Asztalos Vilma Mády Lajosné, Asztalos Lajos és neje Kunszt Irma, Asztalos Bertalan, Asztalos Kálmán és neje Csőkör Róza, Asztalos Mariska Berey Józsefné, Asztalos László és Veress Gusztáv mint testvérek, illetőleg sógorok és sógornők a nagyszámú rokonok nevében is fájdalomtól megtört szívvel tudatják, hogy a kedves nő, a szeretett gyermek, a jó meny, testvér, sógornő és rokon Veress Sándorné szül. Asztalos Boriska öt heti súlyos szenvedés után életének 27-ik évében, boldog házasságának második havában folyó hó 29-én éjjeli 1 órakor az Urban csendesen elhunyt. A megboldogult kihűlt tetemei folyó hó 30-án délután 4 órakor fognak a gyászos háznál tartandó egyszerű egyházi szertartás után a helybeli ev. ref. sirkertben végnyugalomra helyeztetni. Nagykároly, 1902. május 29. Áldás és béke lengjen a kedves halott hült porai felett!

— Tanárválasztás. A debreczeni jogakadémiánál megüresedett közigazgatásjogi tanszékre a tiszántúli ev. ref. egyházkerület folyó hó 22-én tartott közgyűlésén Dr. Jászi Viktor kecskeméti jogakadémiai tanárt, — Dr. Jászi Ferencz helybeli kiváló orvos fiát — választotta meg. Gratulálunk!

— Névnap. A tegnapi napon tartották névünnepüket Kummergruber Emil főgymn. tanár és Maresch Emil a helybeli dohánybeváltó hivatal tisztje. Mindkettőjüket széles baráti kör kereste fel, hogy jókívánságaikat kifejezésre juttassák, melyekhez a magunk részéről is a legmelegebben hozzájárulunk.

— Áthelyezések. Lénárd Jenő urad. kasznár a Klára-tagból Mérkre, Standeisky Oszwald ispán Mérkről Kis-Szénásra helyeztetett át, Adriányi Zoltánt pedig a Klára- majörba ispánnak nevezték ki.

— A honvédség köréből. Őfelsége a király pávai Vájná Béla ezredest, az 5-ik gyalogezred parancsnokát, a m. kir. honvédgyalogság tényleges állományába való áthelyezés és a szegedi 5. honvéd-gyalogezrednél létszám felett való vezetés mellett a m. kir. 45. honvéd-gyalog dandár parancsnokává, helyére pedig Schvantner Simon ezredest nevezte ki.

— Emlékünnepély. Kedves és lélekemelő ünnepet ült f. hó 25-én a nagykárolyi alsó- foku kereskedő iskola ifjúsága, mely alkalommal megünnepelte hazánk fönállásának ezer éves évfordulóját, kapcsolatban a koronázási emlékünneppel. Az ünnepély a Hymnus eléneklésével vette kezdetét, majd az iskola igazgatója, dr. Lúcz Ignácz rövid beszédben kifejtette az ünnepély fontosságát. Ezután Lilienfeld Ignácz III. oszt. tanuló kellemes hanglejtéssel elszavalta Inczédy László „Ezer év“ ez. költeményét. Következett ezután Lőrincz Gábor tanár szivhezszóló beszéde, a melyben különösen a hazaszeretetre és a vallásosságra buzdította az ifjúságot. Nagy hatást keltett Szunyogi János I. oszt. tanulónak szép szavallata, a ki Babik Józsefnek „Örömhangok a koronázási jubileum alkalmából“ ez. költeményét adta elő. Végül Schnell

Péter úgy érezte magát, mint akit leforráznak. Bubánatában be ment az irat szekrénybe, azon akart kimenni. Azt sein tudta, hogy jutott ki az irodából. Kettőt is lépett egy nyomban, annyira igyekezett a gesztenyés felé. Így még meg nem kendelték soha.

Már messziről észre lehetett venni, hogy a főerdésznek igaza van. A drága gesztenyés mind pocsékká van téve. Ott legel most is liz darab fertelmes állat. Péter menten rájuk ismert, az állatseregletben látott ő ilyeneket, ezek zsiráfok.

A pásztoruk ott állt mellettük, rákonyo- kölve egy bunkós botra. Az istenadta nagyon fogyatékosán volt öltözve, csak egy öv volt a derekán nagy lapulevelekből. A fülei szinte i lekonyultak a nagy karikától, melyek disziI tették. Az orrába szinte volt egy karika fűzve,

J ini„ fekete kondor hajában egy pávatollat lengetett a szél. Egész teste pedig gyönyörűen be volt subiczkolva, legalább Péter azt

hitte, mert fekete volt.

Rendes lelki állapotban meghökkent volna ilyen alak láttára, de most dühös volt, mint a pulykakakas. Szó nélkül neki rontott a különös férfiúnak s a mutató ujjat bele akasztotta a karikába, amelyik az orrát diszitette s úgy vonszolta a tilalmi táblához, mely a gesztenyés sarkán állt.

— A megkarikázott kopogóját kendnek, liát nem látja ezt? formedt rá Péter.

Az idegen a fejével vágott egyet, hogy

latja.

_ ^kor látja kend azt is, hogy rá

va

n írva: „Opritura“. .. ...... , ...

__ Én nem tudok törökül, mentegclo7,

I)U Nem törökül van az, hanem oláhul, hiszen majd meg tanul kend torokul is, aló előttem a községházához, nyajastul egyut .

Az idegen lehorgasztott fejjel crjbred ■ meskedett a haragos kerülőnek. Terelgettek a csoda barmokat befele. A faluban Csákhamar hire futamodott, hogy a kerülő milyen állatokat fogott. Boldog-boldogtalan össze- sereglett a bámulására, még a biró ur is megcsóválta rá a fejét, hogy ilyet még nem látott.

— Osztég kiék ezek az állatok Péter ? Kérdezé a biró.

— Ehun a gazdájuk ni, biró uram. Hé idébb álljon kend. De bizony annak hire hamva sem volt. Sok bűne tudatában megszökött a nagy tolongásban.

A község tartotta a zsiráfokat tizennégy napig. Ez idő alatt nem jelentkezett értük senki, tehát elárverezték. Ötöt megvett közzülök Jóna Ádám gazduram. Mint mondá, négygyei elvégzi a tavaszi szántást, az ötödiket pedig betanítja hernyózni. Hosszú nyaka van, hát eléri a hernyót a fa tetején. Az elöljáróság úgyis doboltatta már.

Hármat megvett a zsidó mészáros az ünnepre. Egyet kapott a plébános ur, egyet meg a főerdész. Ez utóbbit Péter vezette el egy kötőféknél fogva.

A főerdész már a tornáczon várta őket.

— Péter, Péter, kend derék ember, tudtam én azt régen, szólt mosolyogva a föj erdész.

Péternek dagadt a keble a dicsérettől, mondani is akart valamit, alkalmasint, hogy ijó nadrág lesz majd belőle, de ebben a pillanatban heves fájdalmat érzett a fülén. A zsiráf nyilván éhes lehetett és a Péter füleit pálma-leveleknek nézhette, mert az I egyikbe beleharapott. De meg is kapta érte a magáét, mert Péter jól orron vágta az öklével; hanem ugyan ekkor Péter is kapott egy olyan nyaklevest, amitől felébredt.

— A sátán nyargaljon el kenddel, hát miért törte be az orromat, jajgatott az álmából ilyen módon felriasztott feleség.

Fazekas Sándor.

nak, látszik is rajta, mert mind a kettőnek* 1 bajusszá van.

Megtudta továbbá, hogy az a nagy vizibornyu, a mi dunna közzé van pakolva, az nem gyik, hanem krokodil. A Krasznából fogták ki tavaly nyáron.

De mindenek közt legjobban lekötötte a figyelmét a zsiráf. Megnem foghatta, hogy mitől nőhetett annak úgy meg a nyaka. Bizonyosan sok fokhagymát evett. És milyen szép bőre van, beh jó nadrág lenne belőle, tovább tartana, mint a melyiket Sternberg- töl veszünk.

Péter elnézte volna ezeket éhen szóróján három napig is. Azon vette észre, hogy alkonyodik. Útnak egyengette tehát lábait. Már este fele járt az idő, midőn az országúton hazafelé bandukolt s még mindig a zsiráf nyüzsgött a fejében. Egyszer valami zajt hall a háta mögött. Vissza néz látja, hogy valami ötven zsiráf megy utána, szép katonás lépésben, elöl a viasz kisasszonynyal,

Péter szörnyen megijedt. Hamarjában le akart szaladni a rétre, de már késő volt onnan is jött egy csomó zsiráf. Pár pillana. alatt körül volt zsiráffal. Utoljára úgy érezte, hogy ö maga is zsiráf.

Jó szerencse, hogy egy felriadt kóbor kutya elugatta magát, mert ettől szétfoszlott a halluczinatio. Csak egy ökör szekér bállá-1 gott utána.

Öreg este lett, mire haza érkezett. Az I anyjuk mutyorékolt is eleget. Hol tud annyi ideig kószálni, öreg embernek nem illik már 1 az, öreg embernek otthon a helye. Péter eleinte a dorgálást nagy bölcsen elvesztette a füle mellett, de később ő is belemelegedett a beszédbe és hogy kiengesztelje a hites társát, elmesélte neki, minő csoda dolgokat látott a városban. Természetesen jól megtoldva mindeniket.

Az öreg asszony nagy érdeklődéssel hallgatta a képtelen meséket, elannyira, hogy

a száját is eltátotta, azzal is hallgatott örö-j mére Péternek. Később mikor az érdeklődése ' tetőpontra hágott, azzal adott neki kifejezést, hogy elaludt.

Péter egy csendes hála istennek formát suttogva, szintén lefeküdt. De neki nem volt j olyan nyugodt álma, mint az életepárjának. Fel-fel riadt. Mindig előtte kóvályogtak valami j I idomtalan alakok, öles nyakú oroszlánok,

I zsiráfok, melyeknek a farkukon gyermekfej j j nagyságú bojtok lógtak. Bajuszos krokodilok, ! ládába csomagolt viasz kisasszonyok.

Ezek előbb egyenkint járták a kala- J májkát, azután összefogózva, végül Pétert is közzé kapták. Szegény Péterről csurgott az izzadtság, mintha egész nap kapált volna, j úgy megtánczoltatták.

Hajnalodott mire elaludt.

A főerdész urnák nagyon rósz kedve | van. Mindent össze hány az irodában keresve valamit, amin a bosszúját kitölthesse. A csomóba kötött akták ijedten rántották össze magukat úgy pislogtak ki egymás közzül, találgatva, hogy vajon mi baja lehet. Szerencsétlenségére éppen akkor toppant be Péter.

— Péter, mordult rá a főerdész, én kendet elcsapom.

— Engem, könyörgöm?

— Kend egyidő óta nem törődik a szolgálatával, kendtől ellophatják az 'egész erdőt, csodálom, hogy a fejét el nem lopták még kendnek, azt talán észre venné kend.

— Könyörgöm én mindig ott vagyok, én nem láttam semmi kárt.

— Hallom, hogy kend, csak a sánta Kucsujné után jár,

— Könyörgöm, öreg ember vagyok én már ahoz.

A sok költségbe került gesztenyésünk tönkre van téve, le van legeltetve.

Ott nem legeltetett senki könyörgöm.

— Ne könyörögjön kend, hanem menjen ki szaporán és nézze meg kend mit lát ott. Értette kend ?